Népszabadság, 1994. március (52. évfolyam, 50-75. szám)
1994-03-01 / 50. szám
VLOTTÓ játékhét Ezen a héten a lottó öttalálatos nyereményalapja 189 MILLIÓ forint!foV I I I 2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA Nincs gazdájuk a Bosznia felett lelőtt gépeknek Egyelőre nincs gazdája a hétfő reggel Bosznia fölött lelőtt négy repülőgépnek: mind a Mladics-féle katonai parancsnokság, mind a kis-jugoszláv vezérkar tagadja a veszteséget. Belgrád azt állítja: a NATO most vágott vissza Moszkvának a szarajevói közbe-avatkozásért - jelenti Pilcz Nándor. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Boszniai szerb illetékesek cáfolattal válaszoltak arra a NATO- szóvivők által bejelentett hírre, az észak-boszniai Banja Lukétól 80 kilométernyire lelőttek négy Galeb (Sirály) típusú szerb harci gépet. A Mladics-féle vezérkar tájékoztatási hivatala azt állította, hogy tegnap egyetlen gép sem szállt fel a boszniai szerbek Banja Luka melletti repülőteréről. Nem sokkal később a belgrádi vezérkar a legerélyesebben elutasította azt a lehetőséget, hogy a NATO-vadászok által lelőtt gépek a jugoszláv hadsereg tulajdonában lettek volna. A testület közleménye szerint a jugoszláv légierő következetesen betartja a Biztonsági Tanács meghirdette repülési tilalmat, s Kis-Jugoszlávia létrejötte óta nem küld harci gépeket a határon túlra. Az eddigi ismeretek szerint Kis-Jugoszlávián és Karadzsicsékon kívül más utódköztársaság is „örökölt” volna Galebokat a hajdani jugoszláv néphadseregtől. Zágráb mindössze egy-két MiG-21-eshez jutott horvát pilóták átmenekülése révén. A bosnyák hadsereg főparancsnoka a szlovén rádióban megerősítette, hogy két amerikai F-16-os Banja Luka közelében lelőtt négy szerb harci gépet. Rasim Delic tábornok attól tartott, hogy az incidens nyomán szerb megtorlás következhet Szarajevó ellen. A szarajevói rádió más bosnyák forrásra hivatkozva arról adott hírt, hogy a szerb repülőgépek az egyébként horvátok ellenőrizte, de a muzulmánok által ostromlott közép-boszniai Vitéz hatalmas lőszergyárát rakétázták, miközben a horvát légierő a bosnyák Bugojnót bombázta hétfőn kora reggel. Vitéz védői korábban azzal fenyegetőztek, inkább levegőbe röpítik - gigantikus ökológiai katasztrófa árán - a hadiüzemet, semhogy átengedjék azt a bosnyákoknak. Az erélyes cáfolatok fényében meggondolatlan elszólásnak hat az a belgrádi diplomáciai körökben elhangzott kommentár, miszerint a NATO a harci gépek lelövésével vágott vissza Moszkva minapi közbeavatkozásáért, amely élét vette a szarajevói ultimátumnak. Helyi megfigyelők, akiknek az incidensben vesztes Sirályok felségjelét illetően nincsenek kételyeik, csak találgatják, miért éppen most alkalmazott katonai erőt a NATO a boszniai légtérzár fenntartásában, amikor annak megszegésére százával volt példa eddig. A lehetőségek egyikeként azt említik, hogy a Nyugat, láthatólag végérvényesen pontot akarván tenni a háborúskodás végére, jelezni kívánta eltökéltségét mind a vétkesebbnek tartott szerbeknek, mind a kevésbé vétkes, de a bűnöktől nem mentes horvátoknak. A szerbeket úgymond azért is megillette az „elsőbbség”, mert gyalogságukon kívül páncélosokat is bevetettek az északnyugat-boszniai Bihacs ellen, amelynek muzulmán védői a szakadár Abdic fegyvereseivel küzdenek. Jelzés lehet az erélyes fellépés mindazoknak, s elsősorban ismét a szerbeknek - állítják helyi megfigyelők -, akik meghiúsítani szándékoznak a hétfőtől érvényes UNPROFOR-döntést, miszerint a segélyszállítmányokat többé senki sem ellenőrizheti vagy akadályozhatja anélkül, hogy ne kerülne szembe az azokat kísérő kéksisakosok fegyvereivel, vagy akár az őket támogató harci gépekkel. Ha valóra válna Karadzsics vezérkari főnökének fogadkozása, hogy a szerbek, ha kell, fegyverrel akadályozzák meg az ellenőrizetlen segélyszállítást, és az egyik szarajevói Miljacka-híd ugyancsak hétfőre bejelentett megnyitását, akkor súlyos összetűzésekre lehetne számítani. Készültségben az olaszországi erők, Magyarország nem érintett TUDÓSÍTÓINKTÓL A NATO nápolyi, déli parancsnokságának szóvivője közölte: a két amerikai F-16-os hétfőn reggel fél hétkor szállt fel Avianóból - jelentette római tudósítónk. Az ENSZ repülési tilalmának betartását ellenőrző szokásos őrjáratról volt szó, ám néhány perc múlva az AWACS-ek radarjai hat Galeb típusú szerb vadászgépből álló rajt érzékeltek Északnyugat-Bosznia felett. Az amerikai pilóták leszállásra szólították fel őket, majd - miután azok nem engedelmeskedtek - hat rakétát lőttek ki rájuk. Az egyik F 16-os három, a másik egy gépet semmisített meg. Két Galeb a figyelmeztető jelzésre idejében leszállt. Az akciót követően az F-16-osok sértetlenül visszatértek Avianóba. Jól tájékozott amerikai forrás Washingtoni tudósítónk kérdéseire válaszolva a Népszabadságnak elmondta: a boszniai szerbek több helyen kihívóan léptek fel az ENSZ-erők ellen. Horvátország és Bosznia szerbek által megszállt területeinek találkozó övezetében támadással fenyegették a kéksisakosokat. Szarajevóban a múltkori ultimátum ellenére hat szerb páncélos maradt (ezeket a légitámadás után ENSZ-kontroll alá helyezték). A fővárosból kivont fegyverekkel és csapatokkal megtámadták a Maglaj és Tuzla környéki muzulmán állásokat. Az utóbbi helyen tovább akadályozták a repülőtér megnyitását a segélyszállítmányok előtt. Szarajevóban is megtiltották, hogy az ENSZ útnak indítsa a konvojokat. Srebrenicánál tovább provokálták a kanadai kéksisakosokat. Mindezzel párhuzamosan NATO-körökben érett az elhatározás, hogy eltökéltséget mutassanak. A NATO attól tartott, hogy az orosz támogatást maguk mögött érző boszniai szerbek általános végső támadást indítanak. Clinton elnök, aki hétfőn este Major brit kormányfővel kezdett tárgyalásokat a boszniai és az orosz helyzetről, reggel kijelentette: a gépek felszállása egyértelműen jelezte, hogy a szerbek a repülési tilalom megszegésével katonai akcióra készülnek. A NATO a tilalom ellenére eddig felszálló helikoptereket azért nem lőtte le, mert ez katonailag nem volt indokolt. Washingtonban folytatódnak a muzulmán-horvát tárgyalások, amelyekkel az USA az új rendezési tervet akarja megalapozni. Amerika azt reméli, hogy a kantonális államszövetség koncepciója a szerbek egy részének is vonzó lesz. Mindez ismét jelzi: Karadzsics alighanem túlbecsülte az „orosz mentőöv” jelentőségét. Washingtonban érzékeltetik, hogy a boszniai szerbek makacskodása további súlyos következményekkel járhat Belgrádra nézve is. Mint a kérdéskör egyik illetékese eddig nem hallott keménységgel leszögezte, ha a boszniai szerbek az erővel is érvényesíthető „önrendelkezési jogra” hivatkoznak, akkor felmerülhet a koszovói albánok és a muzulmán többségű szerbiai Szandzsák önrendelkezése is. A boszniai szerb hadsereg vezérkarának egyik tábornoka a légi incidensről a Népszabadságnak elmondta: az ellenőrzésük alatt álló Banja Luka-i repülőtérről tegnap egyetlen szerb harci gép sem emelkedett a magasba. Állítását a repülőtéri ENSZ- ellenőrző központ megfigyelési adataival támasztotta alá, amelyek szerint a gépek lelövésének idején a szerb légierő nem vett részt semmilyen bevetésen. Mint mondta, hétfő estig nem azonosították a repülőgépeket. Lelövésük pontos helyét sem tudta meghatározni. Szerinte Galeb, vagy Jastreb típusú repülőkről lehet szó. A szarajevói rádió travniki tudósítója azzal vádolta a horvátokat, hogy repülőgépeik intéztek bombatámadást a muzulmánok ellenőrzése alatt álló Novi Travnik egyik üzeme ellen. A bosnyák vezetés egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú tisztségviselője lapunknak kijelentette: A NATO harci gépei Banja Luka közelében lelőttek négy szerb repülőgépet, amelyek muzulmán katonai célpontok támadására indultak. Szarajevóban tiszteletben tartják a tűzszünetet. Tegnap nyugalom volt, de vasárnap orvlövészek megsebesítettek két embert. Lapunk érdeklődésére Erdélyi Lajos alezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője elmondta, hétfőn járőrözött a magyar légtérben a NATO AWACS gépe. A szóvivő hangsúlyozta: a NATO akciójára nem a néhány napja közzétett ultimátum, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly áprilisban elfogadott határozata alapján került sor, amikor is elrendelték a boszniai repülési tilalmat. Ennek betartását ellenőrzik az AWACS-gépek többek között Magyarország légteréből is, kormányengedéllyel és az Országgyűlés korábbi határozata alapján. Jelenlétük ugyanakkor nem folyamatos, naponta általában néhány órát járőröznek az AWACS-ok a meghatározott menetrend szerint magyar légtérben. Erdélyi alezredes végül közölte, a történtekkel kapcsolatban semmiféle külön készültséget nem rendeltek el a honvédségnél. Katonai szakértők nem publikálható forrásokra hivatkozva azt feltételezik, hogy nem a magyar légtérből vezették célra az AWACS-ok az amerikai vadászgépeket. Boross Péter kormányfő hétfői sajtóértekezletén kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy a Boszniában történtek semmilyen módon nem érintik Magyarországot. Minden lehetséges eshetőségre már korábban és részletekbe menően kidolgozták a megfelelő cselekvési terveket, ezeken nincs ok változtatni. Budapest semmiféle külön intézkedéseket nem tesz. Az orosz külügyminisztérium egyelőre tanulmányozza a négy szerb repülőgép hétfői lelövésének körülményeit - jelentette moszkvai tudósítónk. Egy névtelenül nyilatkozó, magas beosztású diplomata szerint, ha az eddigi információik helytállóak, úgy a szerbek kétségtelenül megsértették a Biztonsági Tanács egyik határozatát. Az orosz diplomácia felhívta rá a boszniai szerbek, horvátok és muzulmánok figyelmét, hogy a hadszíntéri parancsnokok és más, a háború folytatásában érdekelt személyek részéről provokációkra számíthatnak. „Bekövetkezett az, amire figyelmeztettünk, amitől tartottunk” - mondta a diplomata. Hétfő estére az orosz fővárosba várták Radovan Karadzsicsot. NATO-légicsapások Szarajevónál is? A Banja Luka térségében végrehajtott NATO-akcióval kapcsolatos első nyilatkozatok egy része az atlanti szervezet kiterjedtebb katonai beavatkozásának jelét látja a négy repülőgép lelövésében, más megfigyelők viszont óvakodnak az elsietett következtetésektől. Lapunk egy hazai katonai szakértő véleményét kérdezte. - Elszigetelt akcióról van szó, vagy azoknak van igazuk, akik egy új szakasz nyitányát látják az amerikai F-16-osok támadásában? - Én mindenképp fordulatként értékelem a történteket - felelte a Népszabadság érdeklődésére Matus János, a Stratégiai és Védelmi Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. Elvégre ez az első alkalom, amikor a NATO légiereje a korábban hozott ENSZ-határozatok betartását a Bosznia feletti katonai repülési tilalomról csakugyan megpróbálja kikényszeríteni. Eddig ugyanis inkább ellenőrzés folyt, s annak rendszeres megállapítása, hogy a szerb fél megsérti a világszervezet rendelkezéseit. Most viszont sor került a megtorlásra is. Miért éppen most, hiszen hasonló szerb bombázás vagy légifelderítés korábban is sűrűn zajlott? Összefügg-e a hétfői megtorlás az alig egy héttel ezelőtti NATO-ultimátummal? Közvetlenül nem, hiszen hivatalosan az említett, 1992. októberétől érvényben levő Biztonsági Tanács-határozat, az úgynevezett „no-fly zone” intézkedés betartatása nem kapcsolódik a legutóbbi, Szarajevóhoz kötődő brüsszeli ultimátumhoz. Közvetett módon persze a dolgok összefüggnek, s ezért látok én a történtekben egyfajta precedens jelleget, minőségileg új szakasz kezdetét, amikor a NATO-erők nemcsak figyelmeztetnek, nemcsak ellenőriznek, hanem az erőszakra maguk is erőszakkal válaszolnak. Mellesleg én arra számítok, hogy - mivel friss hírek szerint a szerbek Szarajevó környékén is hagytak tankokat, tüzérségi lövegeket - a bosnyák fővárosnál is sor fog kerülni légicsapásokra a NATO részéről. - Nem zárható tehát ki, hogy a négy repülőgép lelövése csak „bevezető jellegű”, s a beavatkozások szaporodását jelzi? - Egyáltalán nem kizárt, s ennyiben persze a „no-fly” tilalom, illetve a szarajevói ultimátum ügye találkozik is. A gépek lelövése ily módon a NATO eltökéltségét volt hivatott érzékeltetni, s nyomatékosítani azt, hogy immár nemcsak lélektani nyomásról, hanem valódi támadói elszántságról van szó. Magyar részről hivatalos formában kifejezték azt az igényt, hogy harci cselekmények esetén ne használják a légterünkben tevékenykedő AWACS-gépeket. Betartja ezt a NATO? - Véleményem szerint igen, de őszintén szólva nincsenek is feltétlen rászorulva, hisz az Adria felől, az olaszországi Avianóból induló gépeket is felhasználhatják. Szegő Gábor 1994. március 1., kedd Hebron sokkolta Izraelt Az izraeli vezetést sokkolja a hebroni vérfürdő és a pénteki merénylet óta eltelt három nap szinte minden órájában megállás nélkül nyilatkoznak az izraeli kormány frontemberei. JERUZSÁLEMI TUDÓSÍTÁSUNK Egy kis, jelentéktelen csoport nem teheti tönkre a jövőt. Nem engedhető meg, hogy a hebroni tragédia, amelyet egy fajgyűlölő amerikai zsidó követett el, megbélyegezze az izraelieket és a kormány minden eddigi erőfeszítése a közel-keleti béke irányában a semmibe vesszen -mondta Simon Peresz izraeli külügyminiszter hétfőn egy jeruzsálemi nemzetközi konferencia hallgatósága előtt. Jichak Rabin kormányfő szégyennek nevezte a történteket, és a parlamentben hétfőn elhangzott beszédében reményét fejezte ki a béketárgyalások folytatódására. A kritikus pont a telepesek lefegyverzése, a béketárgyalások a jelenlegi szakaszban ezen akadhatnak meg, hiszen Rabin kormányfő hétfőn ennek lehetőségét kizárta. Ellenben kilátásba helyezte 800-1000 palesztin fogoly szabadon engedését. Bőhm Ágnes Palesztin tüntető a megszállt övezetben REUTERS-FOTÓ A tárgyalások új palesztin feltételei Az izraeli-palesztin tárgyalások felújításának legfőbb feltétele az, hogy az izraeli telepesek kérdését is vegyék fel a napirendre - jelentette ki a Népszabadságnak adott interjújában Abdallah el- Arabid, a budapesti palesztin követség munkatársa. - A hebroni eset is rámutat, hogy a szélsőséges jobboldal, amely ellenzi a békefolyamatot, szervezett erő az izraeli társadalmon belül - mondta a diplomata. A mészárlás megmutatta a világnak, hogy milyen helyzetben is élnek a megszállt területek palesztinjai. A PFSZ a világ közvéleményéhez fordult, hogy elítélő állásfoglalásukkal állítsák meg ezeket az erőket. Kértük a BT-t, hogy nemzetközi erők szavatolják a megszállt területeken élő fegyvertelen palesztinok biztonságát. Követeljük, hogy vonják be a fegyvereket az izraeli telepesektől. - Hogyan értékelik azokat a lépéseket, amelyeket éppen a hét végén tett az izraeli kormány a szélsőségesek visszaszorítására? - Izrael valójában semmilyen gyakorlati lépést nem tett az ottani szélsőjobboldallal szemben. A kormányhatározat csak azt jelenti, hogy néhány szélsőséges kezéből kiveszik a fegyvert. A hebroni mészárlás az izraeli katonák szeme láttára történt. - Miben segíthetnének a nemzetközi erők, hiszen egy ilyen őrült akciót ők sem tudnának megakadályozni? - Az izraeli telepesek elkülönült településeken élnek. Az ENSZ-erők így könnyen szétválaszthatnák az izraeli, valamint a palesztin kolóniákat. - A béketárgyalások megszakítása végleges döntésnek tekinthető? - Amennyiben a jelenlegi izraeli hozzáállás nem változik, akkor semmi értelme sincs tárgyalni. Mi elvben az izraeli-palesztin párbeszéd folytatása mellett vagyunk, de csak a dialógus kedvéért nem tárgyalunk. A megbeszéléseknek ugyanis eredményt kell hozniuk. - Milyen feltételekkel újítaná fel a palesztin fél a megbeszéléseket? - Az izraeli telepesek ügyét fel kell venni a tárgyalások napirendjére és az ENSZ BT korábbi határozatai szellemében kell megoldani. Ragaszkodunk ahhoz is, hogy a közbeeső időszakra a megszállt területek palesztin lakosainak védelmét az ENSZ-erők biztosítsák. Szalai Zoltán Kapkodás az amnesztia után Az Állami Duma elnöke sem érti, miért kapkodták el az októberi események kapcsán őrizetben tartott személyek szabadlábra helyezését. Negyvennyolc órával az események után lassan kirajzolódik, hogyan született meg a döntés Alekszandr Ruckoj, Ruszlan Haszbulatov és társaik szabadon bocsátásáról. Jelcin elnök közvetlen munkatársai szerint megállapodtak a legfőbb ügyésszel, hogy az összes jogi probléma tisztázásáig senki sem hagyhatja el a lefortovói börtönt. Alekszej Kazannyik szombaton reggel hivatalos kérdést intézett az alsóház elnökéhez a határozat végrehajtásának mikéntjéről, ám a választ meg sem várva, már délben bejelentette lemondását, s egyik helyettese utasítást adott a rabok szabadon engedésére. Munkatársaitól búcsúzva Kazannyik hétfőn azzal magyarázta döntését, hogy az államfő környezetéből nyíltan törvénysértésre akarták rávenni. Hétfőn minden indoklás nélkül leváltották a Szövetségi Kémelhárító Szolgálat vezetőjét, Nyikolaj Goluskót. H. G.