Népszabadság, 1994. március (52. évfolyam, 50-75. szám)

1994-03-01 / 50. szám

­ VLOTTÓ játékhét Ezen a héten a lottó öttalálatos nyereményalapja 189 MILLIÓ forint!­­f­­oV I I I 2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA Nincs gazdájuk a Bosznia felett lelőtt gépeknek Egyelőre nincs gazdája a hétfő reggel Bosznia fölött lelőtt négy­­ repülőgépnek: mind a Mladics-féle katonai parancsnokság, mind­­ a kis-jugoszláv vezérkar tagadja a veszteséget. Belgrád azt állít­­­­ja: a NATO most vágott vissza Moszkvának a szarajevói közbe-­­­avatkozásért - jelenti Pilcz Nándor. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Boszniai szerb illetékesek cáfo­lattal válaszoltak arra a NATO- szóvivők által bejelentett hírre, az észak-boszniai Banja Luké­tól 80 kilométernyire lelőttek négy Galeb (Sirály) típusú szerb harci gépet. A Mladics-féle vezérkar tájé­koztatási hivatala azt állította, hogy tegnap egyetlen gép sem szállt fel a boszniai szerbek Banja Luka melletti repülőteré­ről. Nem sokkal később a belg­rádi vezérkar a legerélyesebben elutasította azt a lehetőséget, hogy a NATO-vadászok által lelőtt gépek a jugoszláv hadse­reg tulajdonában lettek volna. A testület közleménye szerint a jugoszláv légierő következete­sen betartja a Biztonsági Ta­nács meghirdette repülési tilal­mat, s Kis-Jugoszlávia létrejöt­te óta nem küld harci gépeket a határon túlra. Az eddigi ismere­tek szerint Kis-Jugoszlávián és Karadzsicsékon kívül más utód­­köztársaság is „örökölt” volna Galebokat a hajdani jugoszláv néphadseregtől. Zágráb mind­össze egy-két MiG-21-eshez ju­tott horvát pilóták átmenekülése révén. A bosnyák hadsereg főpa­rancsnoka a szlovén rádióban megerősítette, hogy két ameri­kai F-16-os Banja Luka közelé­ben lelőtt négy szerb harci gé­pet. Rasim Delic tábornok attól tartott, hogy az incidens nyo­mán szerb megtorlás következ­het Szarajevó ellen. A szarajevói rádió más bos­nyák forrásra hivatkozva arról adott hírt, hogy a szerb repülő­gépek az egyébként horvátok ellenőrizte, de a muzulmánok által ostromlott közép-boszniai Vitéz hatalmas lőszergyárát ra­kétázták, miközben a horvát lé­gierő a bosnyák Bugojnót bom­bázta hétfőn kora reggel. Vitéz védői korábban azzal fenyege­tőztek, inkább levegőbe röpítik - gigantikus ökológiai kataszt­rófa árán - a hadiüzemet, sem­hogy átengedjék azt a bosnyá­­koknak. Az erélyes cáfolatok fényében meggondolatlan el­szólásnak hat az a belgrádi dip­lomáciai körökben elhangzott kommentár, miszerint a NATO a harci gépek lelövésével vágott vissza Moszkva minapi közbe­avatkozásáért, amely élét vette a szarajevói ultimátumnak. Helyi megfigyelők, akiknek az incidensben vesztes Sirályok felségjelét illetően nincsenek kételyeik, csak találgatják, miért éppen most alkalmazott katonai erőt a NATO a boszniai légtérzár fenntartásában, ami­kor annak megszegésére százá­val volt példa eddig. A lehetőségek egyikeként azt említik, hogy a Nyugat, látha­tólag végérvényesen pontot akarván tenni a háborúskodás végére, jelezni kívánta eltökélt­ségét mind a vétkesebbnek tar­tott szerbeknek, mind a kevésbé vétkes, de a bűnöktől nem men­tes horvátoknak. A szerbeket úgymond azért is megillette az „elsőbbség”, mert gyalogságu­kon kívül páncélosokat is beve­tettek az északnyugat-boszniai Bihacs ellen, amelynek muzul­mán védői a szakadár Abdic fegyvereseivel küzdenek. Jelzés lehet az erélyes fellépés mindazoknak, s elsősorban is­mét a szerbeknek - állítják he­lyi megfigyelők -, akik meghiú­sítani szándékoznak a hétfőtől érvényes UNPROFOR-döntést, miszerint a segélyszállítmányo­kat többé senki sem ellenőriz­heti vagy akadályozhatja anél­kül, hogy ne kerülne szembe az azokat kísérő kéksisakosok fegyvereivel, vagy akár az őket támogató harci gépekkel. Ha valóra válna Karadzsics vezérkari főnökének fogadkozá­sa, hogy a szerbek, ha kell, fegy­verrel akadályozzák meg az ellen­őrizetlen segélyszállítást, és az egyik szarajevói Miljacka-híd ugyancsak hétfőre bejelentett megnyitását, akkor súlyos össze­tűzésekre lehetne számítani. Készültségben az olaszországi erők, Magyarország nem érintett TUDÓSÍTÓINKTÓL A NATO nápolyi, déli parancs­nokságának szóvivője közölte: a két amerikai F-16-os hétfőn reggel fél hétkor szállt fel Avia­­nóból - jelentette római tudósí­tónk. Az ENSZ repülési tilal­mának betartását ellenőrző szo­kásos őrjáratról volt szó, ám né­hány perc múlva az AWACS-ek radarjai hat Galeb típusú szerb vadászgépből álló rajt érzékel­tek Északnyugat-Bosznia felett. Az amerikai pilóták leszállás­ra szólították fel őket, majd - mi­után azok nem engedelmesked­tek - hat rakétát lőttek ki rájuk. Az egyik F 16-os három, a másik egy gépet semmisített meg. Két Galeb a figyelmeztető jelzésre idejében leszállt. Az akciót köve­tően az F-16-osok sértetlenül visszatértek Avianóba. Jól tájékozott amerikai forrás Washingtoni tudósítónk kérdé­seire válaszolva a Népszabad­ságnak elmondta: a boszniai szerbek több helyen kihívóan léptek fel az ENSZ-erők ellen. Horvátország és Bosznia szerbek által megszállt területeinek ta­lálkozó övezetében támadással fenyegették a kéksisakosokat. Szarajevóban a múltkori ul­timátum ellenére hat szerb pán­célos maradt (ezeket a légitáma­dás után ENSZ-kontroll alá he­lyezték). A fővárosból kivont fegyverekkel és csapatokkal megtámadták a Maglaj és Tuzla környéki muzulmán állásokat. Az utóbbi helyen tovább akadá­lyozták a repülőtér megnyitását a segélyszállítmányok előtt. Szarajevóban is megtiltották, hogy az ENSZ útnak indítsa a konvojokat. Srebrenicánál to­vább provokálták a kanadai kéksisakosokat. Mindezzel pár­huzamosan NATO-körökben érett az elhatározás, hogy eltö­kéltséget mutassanak. A NATO attól tartott, hogy az orosz tá­mogatást maguk mögött érző boszniai szerbek általános vég­ső támadást indítanak. Clinton elnök, aki hétfőn este Major brit kormányfővel kezdett tárgyalásokat a boszniai és az orosz helyzetről, reggel kijelen­tette: a gépek felszállása egyér­telműen jelezte, hogy a szerbek a repülési tilalom megszegésével katonai akcióra készülnek. A NATO a tilalom ellenére eddig felszálló helikoptereket azért nem lőtte le, mert ez katonailag nem volt indokolt. Washingtonban folytatódnak a muzulmán-horvát tárgyalá­sok, amelyekkel az USA az új rendezési tervet akarja megala­pozni. Amerika azt reméli, hogy a kantonális államszövetség koncepciója a szerbek egy ré­szének is vonzó lesz. Mindez is­mét jelzi: Karadzsics alighanem túlbecsülte az „orosz mentőöv” jelentőségét. Washingtonban érzékeltetik, hogy a boszniai szerbek ma­kacskodása további súlyos kö­vetkezményekkel járhat Belg­­rádra nézve is. Mint a kérdéskör egyik illetékese eddig nem hal­lott keménységgel leszögezte, ha a boszniai szerbek az erővel is érvényesíthető „önrendelkezési jogra” hivatkoznak, akkor fel­merülhet a koszovói albánok és a­ muzulmán többségű szerbiai Szandzsák önrendelkezése is. A boszniai szerb hadsereg ve­zérkarának egyik tábornoka a légi incidensről a Népszabadság­nak elmondta: az ellenőrzésük alatt álló Banja Luka-i repülő­térről tegnap egyetlen szerb har­ci gép sem emelkedett a magas­ba. Állítását a repülőtéri ENSZ- ellenőrző központ megfigyelési adataival támasztotta alá, ame­lyek szerint a gépek lelövésének idején a szerb légierő nem vett részt semmilyen bevetésen. Mint mondta, hétfő estig nem azonosították a repülőgépeket. Lelövésük pontos helyét sem tudta meghatározni. Szerinte Galeb, vagy Jastreb típusú re­pülőkről lehet szó. A szarajevói rádió travniki tudósítója azzal vádolta a hor­­vátokat, hogy repülőgépeik in­téztek bombatámadást a mu­zulmánok ellenőrzése alatt álló Novi Travnik egyik üzeme el­len. A bosnyák vezetés egy ma­gát megnevezni nem kívánó magas rangú tisztségviselője la­punknak kijelentette:­­ A NATO harci gépei Banja Luka közelében lelőttek négy szerb repülőgépet, amelyek muzul­mán katonai célpontok táma­dására indultak. Szarajevóban tiszteletben tartják a tűzszüne­tet. Tegnap nyugalom volt, de vasárnap orvlövészek megsebe­sítettek két embert. Lapunk érdeklődésére Erdélyi Lajos alezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője elmond­ta, hétfőn járőrözött a magyar légtérben a NATO AWACS gépe. A szóvivő hangsúlyozta: a NATO akciójára nem a néhány napja közzétett ultimátum, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly áprilisban elfogadott határozata alapján került sor, amikor is el­rendelték a boszniai repülési ti­lalmat. Ennek betartását ellen­őrzik az AWACS-gépek többek között Magyarország légteréből is, kormányengedéllyel és az Or­szággyűlés korábbi határozata alapján. Jelenlétük ugyanakkor nem folyamatos, naponta általá­ban néhány órát járőröznek az AWACS-ok a meghatározott menetrend szerint magyar lég­térben. Erdélyi alezredes végül közölte, a történtekkel kapcso­latban semmiféle külön készült­séget nem rendeltek el a honvéd­ségnél. Katonai szakértők nem publikálható forrásokra hivat­kozva azt feltételezik, hogy nem a magyar légtérből vezették célra az AWACS-ok az amerikai va­dászgépeket. Boross Péter kormányfő hét­fői sajtóértekezletén kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta, hogy a Boszniában történtek semmilyen módon nem érintik Magyarországot. Minden lehet­séges eshetőségre már koráb­ban és részletekbe menően ki­dolgozták a megfelelő cselekvé­si terveket, ezeken nincs ok vál­toztatni. Budapest semmiféle külön intézkedéseket nem tesz. Az orosz külügyminisztérium egyelőre tanulmányozza a négy szerb repülőgép hétfői lelövésé­nek körülményeit - jelentette moszkvai tudósítónk. Egy név­telenül nyilatkozó, magas be­osztású diplomata szerint, ha az eddigi információik helytálló­ak, úgy a szerbek kétségtelenül megsértették a Biztonsági Ta­nács egyik határozatát. Az orosz diplomácia felhívta rá a boszniai szerbek, horvátok és muzulmánok figyelmét, hogy a hadszíntéri parancsnokok és más, a háború folytatásában ér­dekelt személyek részéről pro­vokációkra számíthatnak. „Be­következett az, amire figyel­meztettünk, amitől tartottunk” - mondta a diplomata. Hétfő estére az orosz főváros­ba várták Radovan Karadzsi­­csot. NATO-légicsapások Szarajevónál is? A Banja Luka térségében végrehajtott NATO-akcióval kapcsola­tos első nyilatkozatok egy része az atlanti szervezet kiterjedtebb katonai beavatkozásának jelét látja a négy repülőgép lelövésében, más meg­figyelők viszont óvakodnak az elsietett következtetések­től. Lapunk egy hazai katonai szakértő véleményét kérdezte. - Elszigetelt akcióról van szó, vagy azoknak van igazuk, akik egy új szakasz nyitányát látják az ame­rikai F-16-osok támadásában? - Én mindenképp fordulat­ként értékelem a történteket - felelte a Népszabadság érdeklő­désére Matus János, a Straté­giai és Védelmi Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. El­végre ez az első alkalom, ami­kor a NATO légiereje a koráb­ban hozott ENSZ-határozatok betartását a Bosznia feletti ka­tonai repülési tilalomról csak­ugyan megpróbálja kikénysze­ríteni. Eddig ugyanis inkább el­lenőrzés folyt, s annak rendsze­res megállapítása, hogy a szerb fél megsérti a világszervezet rendelkezéseit. Most viszont sor került a megtorlásra is.­­ Miért éppen most, hiszen ha­sonló szerb bombázás vagy légifel­derítés korábban is sűrűn zajlott? Összefügg-e a hétfői megtorlás az alig egy héttel ezelőtti NATO-ulti­­mátummal?­­ Közvetlenül nem, hiszen hivatalosan az említett, 1992. októberétől érvényben levő Biz­tonsági Tanács-határozat, az úgynevezett „no-fly zone” in­tézkedés betartatása nem kap­csolódik a legutóbbi, Szaraje­vóhoz kötődő brüsszeli ultimá­tumhoz. Közvetett módon per­sze a dolgok összefüggnek, s ezért látok én a történtekben egyfajta precedens jelleget, mi­nőségileg új szakasz kezdetét, amikor a NATO-erők nemcsak figyelmeztetnek, nemcsak ellen­őriznek, hanem az erőszakra maguk is erőszakkal válaszol­nak. Mellesleg én arra számí­tok, hogy - mivel friss hírek szerint a szerbek Szarajevó környékén is hagytak tankokat, tüzérségi lövegeket - a bosnyák fővárosnál is sor fog kerülni lé­gicsapásokra a NATO részéről. - Nem zárható tehát ki, hogy a négy repülőgép lelövése csak „beve­zető jellegű”, s a beavatkozások sza­porodását jelzi? - Egyáltalán nem kizárt, s ennyiben persze a „no-fly” tila­lom, illetve a szarajevói ultimá­tum ügye találkozik is. A gépek lelövése ily módon a NATO el­tökéltségét volt hivatott érzé­keltetni, s nyomatékosítani azt, hogy immár nemcsak lélektani nyomásról, hanem valódi táma­dói elszántságról van szó.­­ Magyar részről hivatalos for­mában kifejezték azt az igényt, hogy harci cselekmények esetén ne hasz­nálják a légterünkben tevékenykedő AWACS-gépeket. Betartja ezt a NATO? - Véleményem szerint igen, de őszintén szólva nincsenek is feltétlen rászorulva, hisz az Ad­ria felől, az olaszországi Avia­­nóból induló gépeket is felhasz­nálhatják. Szegő Gábor 1994. március 1., kedd Hebron sokkolta Izraelt Az izraeli vezetést sokkolja a hebroni vérfürdő és a pénteki merénylet óta eltelt három nap szinte minden órájában megál­lás nélkül nyilatkoznak az iz­raeli kormány frontemberei. JERUZSÁLEMI TUDÓSÍTÁSUNK Egy kis, jelentéktelen csoport nem teheti tönkre a jövőt. Nem engedhető meg, hogy a hebroni tragédia, amelyet egy fajgyűlö­lő amerikai zsidó követett el, megbélyegezze az izraelieket és a kormány minden eddigi erőfe­szítése a közel-keleti béke irá­nyában a semmibe vesszen -mondta Simon Peresz izraeli külügyminiszter hétfőn egy je­­ruzsálemi nemzetközi konfe­rencia hallgatósága előtt. Jichak Rabin kormányfő szé­gyennek nevezte a történteket, és a parlamentben hétfőn elhang­zott beszédében reményét fejezte ki a béketárgyalások folytatódá­sára. A kritikus pont a telepesek lefegyverzése, a béketárgyalások a jelenlegi szakaszban ezen akadhatnak meg, hiszen Rabin kormányfő hétfőn ennek lehető­ségét kizárta. Ellenben kilátásba helyezte 800-1000 palesztin fo­goly szabadon engedését. Bőhm Ágnes Palesztin tüntető a megszállt övezetben REUTERS-FOTÓ A tárgyalások új palesztin feltételei Az izraeli-palesztin tárgyalások felújításának legfőbb feltétele az, hogy az izraeli telepesek kérdését is vegyék fel a napirendre - je­lentette ki a Népszabadságnak adott interjújában Abdallah el- Arabid, a budapesti palesztin követség munkatársa. - A hebroni eset is rámutat, hogy a szélsőséges jobboldal, amely ellenzi a békefolyamatot, szervezett erő az izraeli társa­dalmon belül - mondta a diplo­mata. A mészárlás megmutatta a világnak, hogy milyen helyzet­ben is élnek a megszállt terüle­tek palesztinjai. A PFSZ a világ közvéleményéhez fordult, hogy elítélő állásfoglalásukkal állít­sák meg ezeket az erőket. Kér­tük a BT-t, hogy nemzetközi erők szavatolják a megszállt te­rületeken élő fegyvertelen pa­lesztinok biztonságát. Követel­jük, hogy vonják be a fegyvere­ket az izraeli telepesektől. - Hogyan értékelik azokat a lépé­seket, amelyeket éppen a hét végén tett az izraeli kormány a szélsősége­sek visszaszorítására? - Izrael valójában semmilyen gyakorlati lépést nem tett az ot­tani szélsőjobboldallal szemben. A kormányhatározat csak azt jelenti, hogy néhány szélsőséges kezéből kiveszik a fegyvert. A hebroni mészárlás az izraeli ka­tonák szeme láttára történt. - Miben segíthetnének a nemzet­közi erők, hiszen egy ilyen őrült akciót ők sem tudnának megakadályozni? - Az izraeli telepesek elkülö­nült településeken élnek. Az ENSZ-erők így könnyen szét­választhatnák az izraeli, vala­mint a palesztin kolóniákat. - A béketárgyalások megszakítása végleges döntésnek tekinthető? - Amennyiben a jelenlegi iz­raeli hozzáállás nem változik, akkor semmi értelme sincs tár­gyalni. Mi elvben az izraeli-pa­lesztin párbeszéd folytatása mellett vagyunk, de csak a dia­lógus kedvéért nem tárgyalunk. A megbeszéléseknek ugyanis eredményt kell hozniuk. - Milyen feltételekkel újítaná fel a palesztin fél a megbeszéléseket? - Az izraeli telepesek ügyét fel kell venni a tárgyalások na­pirendjére és az ENSZ BT ko­rábbi határozatai szellemében kell megoldani. Ragaszkodunk ahhoz is, hogy a közbeeső idő­szakra a megszállt területek pa­lesztin lakosainak védelmét az ENSZ-erők biztosítsák. Szalai Zoltán Kapkodás az amnesztia után Az Állami Duma elnöke sem ér­ti, miért kapkodták el az októ­beri események kapcsán őrizet­ben tartott személyek szabad­lábra helyezését. Negyvennyolc órával az ese­mények után lassan kirajzoló­dik, hogyan született meg a dön­tés Alekszandr Ruckoj, Ruszlan Haszbulatov és társaik szabadon bocsátásáról. Jelcin elnök köz­vetlen munkatársai szerint meg­állapodtak a legfőbb ügyésszel, hogy az összes jogi probléma tisztázásáig senki sem hagyhatja el a lefortovói börtönt. Alekszej Kazannyik szombaton reggel hi­vatalos kérdést intézett az alsó­ház elnökéhez a határozat vég­rehajtásának mikéntjéről, ám a választ meg sem várva, már dél­ben bejelentette lemondását, s egyik helyettese utasítást adott a rabok szabadon engedésére. Munkatársaitól búcsúzva Ka­zannyik hétfőn azzal magyaráz­ta döntését, hogy az államfő kör­nyezetéből nyíltan törvénysér­tésre akarták rávenni. Hétfőn minden indoklás nél­kül leváltották a Szövetségi Kém­elhárító Szolgálat vezetőjét, Nyikolaj Goluskót. H. G.

Next