Népszabadság, 1994. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-01 / 152. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA Akadálypályán a boszniai béketerv Még meg sem száradt a tinta az amerikai, európai és orosz szakértőkből álló úgynevezett közvetítő csoport által kidolgo­zott boszniai béketerven, az érintettek máris hevesen vitat­ják annak elfogadási lehetősé­gét. A Nyugat viszont fenyeget: ha a szemben álló felek ezúttal is akadályozzák a megegyezést, életbe lépnek a szankciós me­chanizmusok - írja Seres Attila. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az amerikai, orosz, angol, né­met és francia szakértőkből álló csoport kétnapos, zárt ajtók mögött rendezett párizsi meg­beszélése után kidolgozta a megbékélés lehetőségét kínáló béketervet. Mind Párizsból, mind Londonból olyan hango­kat hallani, hogy minden elkép­zelhető eszközzel elfogadtatják azt. Ehhez persze az kell, hogy az érintett országok külügymi­niszterei július 5-én, Genfben esedékes ülésükön beleegyezé­süket adják, illetve, hogy a G 7 július 9-10-i nápolyi ülésén is elfogadják a tervet. A közvetítő csoport megraj­zolta Bosznia felosztásának tér­képét, amelynek alapján az egykori jugoszláv köztársaság területének 51 százaléka mu­­zulmán-horvát kézre kerülne, 49 százalékát a boszniai szer­­bek őriznék meg.­ Ez utóbbiak azért tiltakoznak, mert a ré­szükre juttatott terület nem áll összhangban a jelenlegi katonai erőviszonyokkal. A boszniai szerbek ugyanis a szóban forgó terület 70 százalékát kezükben tartják. De távolról sem elége­dettek a bosnyákok sem a ka­pott 51 százalékkal, ráadásul követelik, hogy a nagyhatalmak ismerjék el valamennyi mene­kült jogát az anyaországba való Csütörtökön is heves harcok voltak Boszniában, a békefenn­tartók szerb ellentámadást gya­nítanak az Ozren-hegynél. A nemzetközi tényezők még biza­kodást színlelnek, de a legújabb béketervből valószínűleg nem lesz semmi. Zágrábi lap szerint már ezen a nyáron megkezdő­dik a horvát-bosnyák offenzíva a Száva völgyében - jelenti Pilcz Nándor. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Tegnap is az Ozren-hegy térségé­ben folytak a leghevesebb har­cok a szerbek és a muzulmánok között. Külföldi helyzetelemzők tudni vélik, hogy a bosnyák kor­mányerők mindenáron utat akarnak törni a zenica-tuzlai vi­dék és a tengermellék között, és lehetőséget teremteni a biztonsá­gisszatérésre. A Párizsban ki­dolgozott béketerv egyedül a horvátokat látszik kielégíteni. A békekötést szavatoló nyu­gati hatalmak vélhetően felké­szültek a terv negatív fogadta­tására, mert abba titkos záradé­kokat illesztettek. Párizsi hírek szerint ezek a záradékok külön­böző „ösztönző és szankciós me­chanizmusokat” tartalmaznak az elutasítás esetére, Párizs­­os fegyverszállításra a körül­zárt közép-boszniai városok felé. Eddigi harci sikereiket azon­ban a szerbek alighanem mege­légelték, a közelben tanyázó kéksisakosok a szerdán észlelt mintegy 500 detonáció alapján ellentámadást gyanítottak a térségben. A hadműveletet va­lószínűsíti Radovan Karadzsics legújabb nyilatkozata, misze­rint a világ meggyőződhetett róla, ki szegi meg a tűzszünetet, s fegyveresei most már jogosan verhetik vissza az offenzívát. A szarajevói kormány erőinek folyamatos támadásait a béke­folyamat fenyegetésének nevezi az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak és Butrosz Gálinak címzett kis-jugoszláv kormánynyilat­kozat. A főtitkár napokon belül beszámol a testületnek a bosz­niai helyzetről, s szarajevói nemcsak a szemben álló felek elutasításától, hanem Moszkva nehezen kiismerhető magatar­tásától is tart. A megbeszélése­ken részt vevő orosz delegátus, Vitalij Csurkin olyan benyo­mást tett, mint akinek tárgyalá­si mandátuma korlátozott, s a végső szó kimondására nincs felhatalmazva. Még szerencse, hogy a nápolyi G 7 ülésén Borisz Jelcin is jelen lesz. ENSZ-forrásból kiszivárgott értesülés szerint - bármilyen furcsán hangzik is - javasolni fogja a július 9-én lejáró tűzszü­net meghosszabbítását. Gáli délszláv főmegbízottja, Jaszusi Akasi is a békekötés utáni teen­dőket taglalta a minap a NATO brüsszeli főhadiszállásán, Lon­donban pedig vélhetőleg kiesz­közölte a brit békefenntartók maradását Boszniában. Az újabb béketerv esélyeit jel­zi, hogy a zágrábi Globus azt ál­lította: a horvát-bosnyák erők már ezen a nyáron megtámad­hatják a szávai korridort, s meg­kezdhetik a döntő csatát Bosz­niáért. A lap tudni véli, hogy az Észak-Boszniában összevont szövetséges csapatok stratégiai fölénybe kerültek azáltal, hogy korszerű páncéloselhárító rend­szerekhez jutottak. Bosnyák támadás, szerb ellenoffenzíva Megalakult az új japán kormány A jenhez képest mélyponton a dollár Murajama Tomiicsi japán kor­mányfő csütörtökön kinevezte kormányának tagjait. A straté­giai jelentőségű tárcák élére szinte kivétel nélkül a konzer­vatív Liberális Demokrata Párt (LDP) kormányzati tapasztala­tokkal rendelkező politikusai kerültek. MTI-JELENTÉS Fontos szerephez jut a koalíciót alkotó mindhárom párt elnöke, az LDP, a MSZDP, valamint a Szakigake (Előőrs) párt vezető­je is. Az LDP 13 miniszteri tár­cához, illetve államminiszteri tiszthez jutott, a szociáldemok­raták öt, a korábbi LDP-politi­­kusokból alakított Szakigake pártból pedig két politikus ke­rült be a kabinetbe. Kono Johei, az LDP elnöke lesz a miniszterelnök-helyettes, ő veszi át egyben a külügymi­nisztérium irányítását is, Hasi­­moto Rjutaro volt pénzügymi­niszter (LDP) áll majd a befo­lyásos nemzetközi kereskedel­mi és ipari minisztérium élén, míg Igarasi Kodzo (JSZDP) lesz a kabinet főtitkára. Takemura Maszajosi, a Sza­kigake párt elnöke, aki közve­títői szerepet játszott a kon­zervatív-szociáldemokrata koalíció létrehozásában, a pénzügyminisztérium irányí­tását veszi át. LDP-s politikus került többek között az igaz­­ságügy-minisztérum, az okta­tási, a belügyi és a mezőgazda­,­sági tárca élére, illetve vezeti majd a védelmi, a tervezési és a technológiai ügynökségeket. A posta-, a munkaügyi és az építésügyi minisztérium kerül szociáldemokrata irányítás alá. Japán új koalíciós kormánya csütörtökön letette a hivatali esküt Akihito uralkodó előtt, majd megtartotta első ülését. A kormány felállása nem vál­toztatott a pénzügyi folyamato­kon. Folytatódott a dollár mélyrepülése, és csütörtökön Tokióban is 99 jen alá esett az árfolyama. A japán képviselők köszöntik az új miniszterelnököt reuters-fotó ! ! !a hét mindenk­i NAPJÁN ! vasárnap, hétfőn, kedden, szerdán­ és csütörtökön 19 órától, pénteken és szombaton 20 órától! Jön az új reál Brazíliában A világtörténelem legnagyobb pénzcseréjére készülnek Brazí­liában, ahol az inflálódott cruze­­iro reált mától elkezdik lecserél­ni a dollárfedezetű új reálra - je­lentette a Reuter. A pénzcserétől a krónikus, jelenleg havi 47 szá­zalékkal vágtató infláció megfé­kezését remélik Brazíliában. Az új reál már a hatodik pénznem 1980 óta. A hadsereg és a rendőrség egységei az el­múlt hetekben 800 tonnányi új pénz elszállításában segédkez­tek, közte másfél milliárdnyi 1, 5, 10 és 50 reál címletű bank­jegy szétosztásában. A bank a jövő év márciusáig összesen hétmilliárd bankjegyet szándé­kozik forgalomba hozni. A leg­több brazil bank szombat és va­sárnap is nyitva tart, hogy lehe­tővé tegye a lakosság számára a régi bankjegyek beváltását. Az új brazil valuta értékét 1:1 arányban rögzítették az amerikai dollárhoz Jelentős osztrák-kínai megállapodások MTI-JELENTÉS Az emberi jogok kérdésén kívül a gazdasági kapcsolatok témája állt előtérben Li Peng kínai kormányfő és nagy létszámú kísérete csütörtöki bécsi tár­gyalásain. Az első, Thomas Kiestil államfővel folytatott megbeszélésen az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatban a kínai politikus megismételte: csak tárgyalások vezethetnek eredményre, nem pedig a Phen­­janra gyakorolt nyomás. Más­részt a koreai félsziget atom­fegyver-mentesítése mellett szállt síkra. Az emberi jogokról Kína kész egyenlő partnerként párbeszé­det folytatni - ezt erősítette meg a kínai kormányfő csütör­tök délelőtt újságírók előtt is, amikor a Vranitzky kancellár­ral folytatott megbeszélése után röviden válaszolt a kérdé­sekre. A látogatása elleni tilta­kozás nem váratlan számára - mondta, hiszen Ausztriában sokféle politikai csoport és né­zet van. A gazdasági együttműködés­ben, a járműgyártás, az erőmű- és a kórházépítés területén 10 milliárd schilling értékű nagy­­beruházásokról van szó. Ezek részletei még kidolgozásra vár­nak. Csütörtök délelőtt több megállapodást is aláírtak, köz­tük egyet a két közlekedési mi­niszter. A látogatás idején példátlan biztonsági intézkedéseket foga­natosítottak Bécsben. A belvá­rost valósággal elözönlötték a rendfenntartók, akik szerda délutántól szinte hermetikusan lezárták a Hofburg környékét. 1994. július 1., péntek Arafat ma érkezik Gázába? Ehud Dimert elhalasztotta budapesti útját Minden készen áll Jasszer Ara­fat fogadására a Gázai-övezet­­ben - jelentette ki csütörtökön Mohammed Dahlan a gázai pa­lesztin biztonsági erők rendőr­főparancsnoka. A PFSZ elnöke vagy ma délu­tán, vagy szombat reggel érke­zik a gázai övezetbe, miután ugyancsak pénteken Kairóban találkozik Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. Az Arafat-látogatás körül az utolsó pillanatban is nagyon sok a bizonytalanság. Ezt az iz­raeli hírmagyarázók a rendkí­vüli biztonsági körülményekkel indokolják. Az izraeli sajtó, rá­dió és televízió azóta, hogy szerdán elhangzott az Arafat­­vizit várható időpontja, kizáró­lag a palesztin vezérrel foglal­kozik. A hír, hogy Arafat a hét végén Gázába, esetleg Jerikóba, de nem kizárt, hogy Jeruzsá­lembe is ellátogat, az izraeli na­pilapok első oldalán főcímben szerepel. A biztonsági intézkedések rendkívüliek. Az izraeli kato­naságot és rendőrséget maxi­mális készültségbe helyezték. Jeruzsálembe - annak ellenére, hogy egyelőre teljesen bizony­talan, Arafat ellátogat-e az Al- Axa mecsethez - már négyezer rendőrt vezényeltek. Az egész országban tünteté­seket terveznek. A legnagyobb ellenzéki párt, a Likud szombat estére hirdetett nagyszabású tüntetést Arafat látogatása mi­att és a Rabin kormány békepo­litikája ellen. Samir exkor­­mányfő csütörtökön kétségbe­esetten közölte: „Arafat látoga­tásával Izrael lerombolása kez­dődik el, és egy palesztin állam létrehozása veszi kezdetét." Simon Peresz külügyminisz­ter az izraeli televíziónak adott interjújában megpróbálta az Arafat látogatás körüli hiszté­rikus hangulatot lecsendesíteni: „Az Arafat látogatás az Osló­ban megkezdett izraeli-palesz­tin párbeszédnek csak az egyik következménye. ” Állítólag Arafat választotta, hogy előbb Gázába megy, mert Jerikót csak Jordániából az Al­­lenbi hídon tudta volna megkö­zelíteni, amely viszont az izrae­li katonaság ellenőrzése alatt áll. Arafat mind ez ideig nem tudta elérni, hogy a Jerikóba vezető hídon palesztin ellenőr­zés is legyen. Az izraeli rádió legfrissebb jelentése szerint Arafat még pénteken a kora délutáni órák­ban gépkocsival érkezik a Ra­­fiah átkelőhelyen keresztül Gá­za városába, ahol Arafat 1931- ben született. A palesztin vezér utoljára 1967-ben járt a meg­szállt Cisz-Jordániában, Nab­­lusz és Ramallah városokban. A Népszabadság jeruzsálemi tudósítójának kérdésére Aliza Kriszt, a jeruzsálemi főpolgár­mesteri hivatal szóvivője közöl­te, hogy az Arafat látogatásra és a kialakult zűrös helyzetre való tekintettel Ehud Dimért, Jeruzsálem főpolgármestere le­mondta vasárnapra esedékes budapesti látogatását. Dimért Budapesten a magyarországi vészkorszak 50. évfordulóján rendezett Emmanuel-emlékün­­nepségen vett volna részt. Bőhm Ágnes Berlusconi ellenőrzi a RAI-t A Berlusconi-kormány módosí­totta az olasz állami televízió, a RAI irányítását szabályozó ren­deletet, s ezzel gyakorlatilag sa­ját ellenőrzése alá vonta az intéz­ményt. A demokrácia garanciá­jaként fellépő Scalfaro köztársa­sági elnök azonban lapzártáig nem írta alá a módosítási javas­latot - jelentette Nagy Csaba. RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A médiacézár Silvio Berlusconi vezette kormány sajátos, ellent­mondásos rendeletet hozott, amely egyrészt garantálja a csődben lévő RAI gazdasági to­vábbélését, másrészt azonban kizárólag a kormány döntésétől teszi függővé a mindenkori igazgatóság személyi összetéte­lét és hivatali idejét. A konkrét esetben ez azt jelenti, hogy leg­később idén december 31-ig tá­voznia kell az állami televízió irányítását ellátó, de a kormány bizalmát nem élvező úgyneve­zett „bölcsek tanácsának”, a független, egyetemi professzo­rokból álló testületnek. A kormány formailag meg­hagyta azt a korábbi gyakorla­tot, amely szerint a televízió ve­zetőit a parlament két házának elnökei nevezik ki. A közszolgálati televízió jö­vője kapcsán kibontakozott po­litikai csata az államfő és a kormányfő nyílt konfrontáció­jával fenyeget. Az ellenzék figyelmeztetett: a három legna­gyobb magán-tévécsatornával rendelkező Berlusconi minisz­terelnökként nem szerezhet in­­fomációs monopóliumot. Be­­niamino Andreatta volt külügy­miniszter pedig úgy nyilatko­zott: a Finivest tulajdonosa (Berlusconi - a szerk.) láthatóan igyekezett eltávolítani a konku­rencia irányítóit. Jemeni tűzszü­neti egyezmény MTI-JELENTÉS A Nemzetközi Vöröskereszt köz­vetítésével csütörtök reggel tűzszünet lépett életbe az ost­romlott dél-jemeni főváros kö­rül. Néhány órával később Moszkvában Észak- és Dél-Je­­men képviselői általános tűzszü­­neti egyezményt is aláírtak. Szerda este az ENSZ Bizton­sági Tanácsa határozatban köve­telte, az azonnali tűzszünetet, és felhatalmazta Butrosz Gálit, a világszervezet főtitkárát, hogy kezdjen tanácskozásokat a fegy­­vernyugvás ellenőrzéséről. Ab­­del-Rahman al-Dzsifri dél-je­meni alelnök közölte, hogy a tűz­szünet Ádenben reggel 8 órakor lépett életbe, és egyelőre mind­két fél betartja. Kozirev az alá­írást követően annak a reményé­nek adott hangot, hogy a két fél az ENSZ támogatásával párbe­szédet kezd a vitás kérdésekről. Eu­-várakozások a német elnökség előtt Vigyázó szemeit július 1-jétől az NSZK-ra veti Európa: Német­ország ugyanis az 1990-es újra­egyesítés óta először tölti be az Európai Unió soros elnöki tisz­tét. A féléves német turnussal szemben igen nagy várakozások fogalmazódnak meg. Igaz, min­den józanul gondolkodó politi­kus tisztában van vele, hogy a kontinens egyik vezető hatal­mának számító NSZK önmagá­ban nem képes olyan feladatok­kal megbirkózni, mint a 18 mil­liós európai munkanélküliség visszaszorítása, a menekültkér­dés megoldása vagy éppen a nemzetközi bűnözés elleni harc. A Kon-kormánynak azonban mindenekelőtt a német politika számára eddig nem kis presz­tízsveszteséget jelentő személyi kérdést kell tisztáznia. A Jacques Delors EU Bizottsági el­nök utódlása körül kialakult eu­rópai belháború elsősorban a német-francia tengely mindent és mindenkit félresöprő erőpoli­tikájának számlájára írható. A „bakit” az sem magyarázza, hogy a németek sokat hangozta­tott európaisága a történelmi konzekvenciák levonása mellett a múlt egyfajta túlkompenzálá­­sát is jelentette. Az állandó bi­zonyítási kényszer és az európai ügy mindenáron való előrevitele - az unión belüli konszenzus hi­ányában - a politikai-gazdasági túlsúlyra alapuló hatalmi nyo­mássá fajul. Ez pedig könnyen bizonyos régi félelmek és fenn­tartások újjászületéséhez vezet­het. A kelet-közép-európai or­szágok által táplált hamis illúzi­ókról nem is beszélve. Korfu kijózanító tanulsága ép­pen ezért remélhetőleg nemcsak fél évig fogja éreztetni hatását Bonnban. Németország hosszú távú európai érdekei ugyanis azt kívánják, hogy az NSZK a közös cél felé ne egyedül, hanem kon­vojban haladjon. S ez az elv messzemenőkig egybevág a né­meteket egyfajta csodatevőnek tartó kelet-közép-európai orszá­gok érdekeivel is. Az új tagok fel­vételéről ugyanis nem az ügyvédi szerepet önként magára vállaló NSZK, hanem az Európai Unió együttesen hivatott dönteni. Dési András

Next