Népszabadság, 1994. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-21 / 169. szám

1994. július 21., csütörtök MAGYAR TÜKÖR Solt: Az MSZP óriásfrakciója nagy konfliktusforrás Nagy kérdés, hogy mikor nyeli le az égési kormányzatot a kijárás és az alkudozás, illetve, hogy mennyire tud úrrá lenni ezeken a kabinet - mondja Solt Ottilia. A politikusnő hosszú hónapok óta először ad interjút a magyar saj­tóban. Az egykori demokratikus ellenzék tagja, a régi és az új Be­szélő szerkesztője, az SZDSZ volt képviselője megfogalmazza kételyeit is a koalícióval kapcso­latban. - Mit szól azokhoz a vélemények­hez, amelyek szerint maholnap eltű­nik a különbség az MSZP és az SZDSZ között? Ön is úgy látja, hogy kezd kialakulni egy kormányzó óriás­párt? - Ez empirikus kérdés - vála­szolom erre, a szociológus szak­mámnak megfelelően. Logikailag fennáll az ilyen lehetőség, de más kérdés a gyakorlat. Nem vagyok a fősodorban, a peremről szemlé­lem a dolgot. Mint minden más állampolgár, én is csak a rádió­val, a tévével és az újságokkal va­gyok felfegyverkezve. Tény azon­ban, hogy a két párt bizonyos megnyilvánulásai nem hárítják el a kérdésében megfogalmazott veszély lehetőségét. Magam is azt gondolom, hogy ha ez a koalíció megköttetett, akkor a kormány­zati tényezők, tehát az MSZP és az SZDSZ nem foglalkozhatnak azzal, hogy folyvást elhatárolód­nak egymástól. Ez befelé, de fő­ként kifelé nem eladható. A koa­líció ezzel jár. Különösen, miután nem sikerült létrehozni az úgyne­vezett tiszta minisztériumokat, vagyis, hogy egy párt adja a mi­nisztert és a politikai államtit­kárt is. A végrehajtásban is ke­reszthatalom jött létre. - Jó ez vagy rossz? - Nem tudom, de ebben a helyzetben még kevésbé lehetsé­ges, hogy a kormányon belül a két párt az egymástól való elha­tárolódással foglalkozzék. Ez a helyzet persze néha rettenetesen zavaró, mert SZDSZ-es politi­kus olyan dolgokat hagy rá a nyilvánosság előtt MSZP-s poli­tikusra, amelyek teljesen ellenté­tesek a szabaddemokraták által korábban kimunkált elképzelé­sekkel. De a fő gond az MSZP óriásfrakciójában rejlő ismeret­len mennyiségű konfrontációfor­rás. Az MSZP-ben van egy libe­rális beütésű pártelit, amely nem most kezdte a pályát, és jelentős szerepe van a programmeghatá­rozásban, de nem tudni, hogy milyen politikai támogatással rendelkezik a frakción belül.­­ Melyek azok a kérdések, ame­lyekről a két párt másként gondolko­dik? Ilyen például a szociálpolitika? - Nem, mert mindkét párt programadói pénzben gondol­kodnak és tudják, hogy nem le­het tovább fenntartani a mostani juttatásokat. - Hol lehet akkor a súrlódás? - A kormányban például az ipari és kereskedelmi minisztéri­umban. A politikában, attól tar­tok, hogy konfliktusok származ­hatnak a nagy érdekcsoportok­kal való alkudozásból. Nyilván­való ugyanakkor, hogy ebben a kínkeserves átalakulásban nem lehet radikálisan leszámolni az egyes alkucsoportokkal. Nagy kérdés, hogy mikor nyeli le az egész kormányzatot a kijárás és az alkudozás, illetve, hogy mennyire tud úrrá lenni ezeken a kabinet. Ugyanez volt a baja az összes reformkormánynak a ’80- as évek második felétől. A kor­mányprogramot nem tartom szentírásnak, amely kőtáblába van vésve.­­ A jelek szerint tehát nem is annyira a két koalíciós párt között, hanem az MSZP-n belül kell majd le­győzni a várható konfliktusokat? - Hát persze, az MSZP lénye­gesen nagyobb test. Nyilvánvaló, hogy az igaziak az MSZP-n belü­li problémák lesznek. Abban lá­tom a helyzet nyaktörő voltát, hogy gyakorlatilag nincs ellen­zék. Az SZDSZ koalícióba lépése egyszersmind azt is jelentette, hogy mindenképpen a kormány­pártokon belüli alkudozás, és nem a kormány és ellenzék kö­zötti mérkőzés lesz a jellemző. A tényleges kontrollra, a szembesí­tésre ezért nem lesz mód.­­ Kivel ért egyet, Haraszti Miklós­sal vagy Tölgyessy Péterrel a koalíció ügyében? - Eddig elég ritkán fordult elő, de most Tölgyessyvel értek egyet a választás második fordu­lója óta. Nyilvánvaló, hogy a ko­alíciót meg kell kötni, ha ez kell a kormánytöbbséghez, de a tényle­ges parlamenti aránynak rendkí­vül sok politikai hátrányát lá­tom. - Az SZDSZ jövője szempontjá­ból? - Nem, hanem az ország jövő­je szempontjából. - Az úgynevezett túlhatalom miatt? - Igen, emiatt. De hát a vá­lasztók ekkora fölényt szavaztak meg a szocialistáknak. A válasz­tást persze kísérte egyfajta vágy is az emberekben, hogy „fogjunk mindenkivel össze, akit szere­tünk”, „csináljanak már vala­mit”, de ez az egész ellentmond a parlamenti demokrácia logikájá­nak, függetlenül attól, hogy sze­retem-e azt az MSZP-t vagy nem. Úgy tűnik, a választók nem vágynak arra, hogy egy erős el­lenzék tartsa sakkban a kor­mányt, hanem azt akarják, hogy legyen csönd és béke, és okos és jó emberek szép csöndben intéz­zék el jól a dolgukat. Ez nagyon keserű tanulság, de nem teljesen oktalan. Sem a kormány, sem a parlament nem volt olyan vonzó az előző ciklusban. - Vannak olyan vélemények, ame­lyek szerint sok illúzió fűződik az MSZP győzelméhez... - Az igazi illúzió egy emlék­kép. A ma élő generációk életük legjobb időszakának az 1989 kö­rüli időt tekintik. Ennek az ér­zésnek a reakciója ez a választás. - Miért? - Azért, mert 1989-ben nem volt hatalom. Pontosabban: gyenge volt a hatalom, a szabad­ság pedig nőtt. Ez borzasztó nagy élmény, főleg, ha az ember előzőleg úgy gondolta, hogy ami­ben addig élt, az idők végezetéig úgy marad. A választók vissza­szavazták a ’89-es MSZP-seket, függetlenül attól, hogy ezek a politikusok mire képesek. - Nem furcsa, hogy Solt Ottilia kormánypárti? - Ennek ma már nincs jelen­tősége, mert már nem politizá­lok. Hozzáállásomat a világhoz nem változtatja meg az, hogy az SZDSZ kormányon van. Pogonyi Lajos NÉPSZABADSÁG 9 Különös házasság egy kórházért Tizedik születésnapját és há­zasságkötésének évtizedes jubi­leumát egyszerre ünnepelte az idén nyáron a győri honvédkór­ház. A háromszáz ágyas egész­ségügyi intézményt 1984-ben, a Semmelweis-napon adták át, és ekkor frigyre is lépett a ma Petz Aladár nevét viselő megyei kór­házzal. Ilyen házasságot egyet ismer­nek még a világon: az amerikai Marylandban. A hetvenes évek végén dön­tötte el a Honvédelmi Miniszté­rium, hogy az akkor már műkö­dő budapesti, valamint a pécsi és a kecskeméti katonai kórház után a Balatontól északra fekvő települések alakulatainál szol­gáló kiskatonák, polgári alkal­mazottak, tisztek s hozzátarto­zóik egészségügyi ellátására kórházat épít. A Dunántúlnak ez a fele egyébként stratégiai szempont­ból is fontos vidék volt, részben a nyugati határ közelsége, más­részt az itt húzódó Bakony mi­att. A kórháztelepítés szem­pontjából az errefelé sűrűn ál­lomásozó szovjet alakulatokat nem vették számításba, hiszen nekik külön kórházuk és egész­ségügyi hálózatuk volt. Az észak-dunántúli honvéd­kórházat Veszprémben vagy Pápán szerették volna felépíte­ni. A két város azonban nem mutatkozott fogadókésznek. Győrött viszont a megyei kór­ház rekonstrukciójának máso­dik ütemeként nagyszabású építkezésbe fogtak. Hozzájuk csatlakozott a minisztérium, és így készült el a győri honvéd­kórház. A két épület nem külö­nül el egymástól, az osztályok átjárhatók, a berendezéseik is egyformák. - Öt évet kaptam arra - em­lékszik vissza dr. Ónodi István orvos ezredes, igazgató, aki egyébként a Veszprémi Akadé­miai Bizottság orvostudományi szakbizottságának titkára is hogy már az építés idején meg­szervezzem a kórházi osztályo­kat, orvosokat, ápolókat szerez­zek. Egy új kórház beindítása mindig érdekes szakmai kihí­vás. Ezt érezték meg az orvosok is, ezért jöttek hozzánk szak­emberek az ország minden tájá­ról. A két kórház nem csupán együttműködik egymással, ha­nem a szó szoros értelmében együtt­működik. Közös osztá­lyokat tartanak fenn. A hagyo­mányos katonai profilnak szá­mító baleseti sebészeten pél­dául nyolcvan ágy a megyéé, negyven pedig a katonáké. Az osztály egy főorvos szakmai ve­zetése alatt áll. Az idegsebésze­tet, majd később a kardiológiai osztályt hasonló szisztéma sze­rint szervezték meg. Ónodi István igazgató nem titkolja, hogy ezekben a „külö­nös házasságokban” előfordul­nak civódások, viták, ellenté­tek. Az idő azonban egyértel­műen igazolta: érdemes volt koncentrálni a szakmai erőket. Még akkor is, ha a teljesít­ményfinanszírozás bevezetése újabb problémákat vetett fel. A laboratórium, a röntgen, a műtő a Petz Aladár Kórházé. Az egészségpénztár viszont a pont­számok alapján annak az intéz­ménynek juttatja a pénzt, ame­lyikben a pácienst gyógyítot­ták. A honvédkórház most kü­lön számol el a megyei intéz­ménnyel, kifizeti a labor- vagy a CT-vizsgálat költségeit. A finanszírozással persze a közös működéstől függetlenül is akadnak gondok.­­ Amikor a honvédkórház megkezdte munkáját, mindkét intézményt viszonylag jól fel­szerelték, néhány osztály beren­dezése, technikája az európai színvonalon állt - mondja Ónodi doktor. - Később a regionális feladatokat ellátó osztályok még kaptak pénzt a fejlesztésre, azóta azonban szinte csak kop­nak, romlanak a műszerek. A teljesítményfinanszírozás nem ismeri el az amortizációs költsé­geket, felújításra, új eszközök beszerzésére alig jut pénz. Már­pedig a hagyományos katonai profilok - az idegsebészet, a ba­leseti sebészet vagy az égésp­lasztika, de például a kardioló­gia is - drága technikát, korsze­rű műszerparkot igényelnek. Az igazgató szavainak illuszt­rálására az égésplasztikai osz­tályt mutatja meg. Róla általá­ban nagyobb szerencsétlenségek idején hall az ember. Ilyen volt például a lencsehegyi bányatra­gédia - mindegyik itt ápolt bá­nyász életben maradt - vagy az 1987-es tél, amikor súlyos fa­gyási sérülésekkel száznegyven embert kellett kezelniük. A megyei és a honvédkórház nemrégiben közösen alakított ki egy bőr- és szövetbankot, az égési sérültek gyorsabb, haté­konyabb ellátása érdekében. Az égési osztályon egyébként egy év alatt háromszázötven fekvőbeteget ápolnak. Ónodi igazgató szerint közülük öt-tíz beteg gyógyítása elviszi az egészségpénztártól kapott pénz jelentős részét. - Magyarországon sorra meg­szüntették az égési osztályokat, a működőknek tehát nagy régió­kat kell ellátniuk - magyarázza az orvos ezredes. - Ilyen nagy te­rületről viszont minden évben hoznak hozzánk olyan betege­ket, akiknek az ápolása egyen­ként megközelíti a tízmillió fo­rintot. A jelenlegi pontrendszer ezt kellőképpen nem méltányol­ja, ezért most tárgyalunk az egészségpénztárral, hogy bizo­nyos százalékú égési sérülések esetén egyedi finanszírozást ál­lapítsanak meg. Különben lehe­tetlen helyzetbe kerülünk. A honvédkórház gyógyító munkáját ugyanúgy az egész­ségpénztár fizeti, mint a megyei kórházét. A honvédség csak a speciális feladatokra - mint például a pápai repülősök vizs­gálata - ad külön pénzt. A betegek hetven százaléka ma már a győri honvédkórház­ban is civil ember. A jubiláló in­tézmény eddig több mint 60 ezer fekvőbeteget látott el, a já­róbeteg-forgalom pedig megha­ladja a 470 ezret. A honvédkórház és a megyei egyaránt a budapesti Haynal Imre Egészségtudományi Egye­tem oktatóintézménye. Ennek köszönhetően kapcsolódhattak be az EuroTransMed műholdas oktató világprogramjába, mely az angolul beszélő orvosok szá­mára kiváló továbbképzési és konzultációs lehetőség. Hajba Ferenc Nagyobb jogkört az ügyészségeknek? Az Alkotmánybíróság január­ban alaposan megnyirbálta a polgári ügyekben eljáró ügyész jogkörét. Sátori János, a leg­főbb ügyész helyettese lapunk­nak elmondta: az alkotmánybí­rósági döntéssel joghézag kelet­kezett, ami egyebek közt a Leg­felsőbb Bíróság elvi irányító szerepét is kedvezőtlenül érinti. Sátori szerint az ügyészségnek számos területen a mainál szé­lesebb jogkört kellene biztosíta­ni. Az Alkotmánybíróság január­ban alkotmányellenesnek minő­sítette és megsemmisítette azo­kat a törvényi rendelkezéseket, amelyek a polgári eljárásban le­hetővé tették az általános ügyé­szi perindítást, perbeli fellépést. Az alkotmánybírák ugyanakkor azt is kimondták: nem alkotmá­nyellenes az ügyészi közreműkö­dés a polgári eljárásban, ha az nem lépi túl a személyi jogok korlátozásának indokolt és szükségszerű mértékét. Tehát az, hogy egyes jogszabályok konkrét hatáskört adnak az ügyészségnek, nincs ellentétben az alkotmánnyal. A alkotmánybírósági határo­zattal néhány ellentmondás és hézag keletkezett a jogi szabá­lyozásban - állította Sátori Já­nos, a legfőbb ügyész helyettese. Az ügyészség nemrégiben kapott törvényességi felügyeleti jogot az alapítványok és a társadalmi szervezetek működése felett. - Ez azt jelenti - mondta -, hogy a bíróságon bejegyzett alapítvá­nyok és társadalmi szervezetek megalakulásuktól kezdve ügyé­szi törvényességi felügyelet alatt állnak. Az Alkotmánybíróság döntéséig az ügyész jogorvoslat­tal élhetett a bejegyzést elrende­lő bírósági határozat ellen. Ha ugyanis a rendelkezésre álló adatok alapján valamilyen jog­szabálysértést fedezett fel, már a megalakulást meg tudta akadá­lyozni. - Most viszont az a hely­zet - közölte a legfőbb ügyész helyettese hogy külső szerv, így az ügyészség sem támadhat­ja meg jogorvoslattal a bírósági bejegyzést. Sátori alapvetően tévesnek nevezte azt a véleményt, hogy korábban az ügyész olyan sze­repben tetszeleghetett, mintha ő lenne „az ügy ura”.­­ Az ügyész ugyan elment a tárgyalásra, fel­lépett, jogorvoslattal élt, indít­ványokat tett, de a bíróságot az érdemi döntésben csak ezekkel az eszközökkel tudta befolyásol­ni, semmi mással. Ennyi joga vi­szont bármelyik ügyfélnek van - vélekedett. A Legfelsőbb Bíróság csak ak­kor tudja betölteni elvi irányító szerepét az ítélkezésben, ha az ügyek oda is kerülnek. A legfőbb ügyész helyettesének ismeretei szerint a Legfelsőbb Bíróság már most gondban van, hiszen a bírói gyakorlat a bíróságok elvi irányítását jórészt az ügyészi jo­gorvoslatok alapján alakította. - Mivel nagyon fontos katalizátor szerepe volt az ügyészségnek a joggyakorlat alakításában, ezt a joghézagot minél előbb be kelle­ne tölteni - mondta Sátori. Miután Magyarországon évti­zedek óta az ügyészi szervezet gyakorol bizonyos polgári jogi jogosítványokat, meghatározott körben felhatalmazást kellene adni az ügyésznek arra, hogy egyes ügycsoportokban, ha sem­mis vagy megtámadható szerző­dést tapasztal, ezeket az ügyeket a közérdek védelmében a bíró­ság elé vihesse - fejtegette a leg­főbb ügyész helyettese. - Gondo­lok itt elsősorban azokra az ese­tekre, amikor úgynevezett pri­vatizációs visszaéléseket tárnak fel. Szerintem az államnak mint tulajdonosnak jogot kellene adni arra, hogy az állami tulajdont érintő szerződéseket megtámad­hassa. Az állami tulajdonnak ugyanis sajátossága, hogy a tu­lajdont nem az állam, hanem konkrét jogi személyek kezelik, amelyek ilyen-olyan szerződése­ket kötnek. Ha a megkötött szer­ződés megfelel a kezelőnek és a másik félnek, de súlyosan sérti az állam érdekeit, maguknak a szerződő feleknek eszük ágában sincs pereskedni egymással. Sátori János szerint tehát az ügyészségnek a polgári jogi ügyekben a közérdek és az álla­mi érdek védelmére megfelelő jogosítványt kellene adni. Ott, ahol a közérdek sérül meg, ahol a jó erkölcsöt sértő módon, illet­ve megtévesztéssel vagy kény­szer útján kötnek szerződést. A legfőbb ügyész helyettese kije­lentette: az ügyészek az egész társadalmat érintő ügyekben is nagyobb szerepet vállalhatná­nak. Példaként a környezetvéde­lem és a fogyasztóvédelem terü­letét említette. Mindamellett van még egy na­gyobb jogterület, amellyel össze­függésben égetően szükség lenne az ügyészi perindításra. Ez pe­dig a közigazgatási határozatok ügycsoportja. Az ügyészség ta­pasztalatai szerint rendkívül sok a jogszabálysértés a közigazga­tási ügyekben. Ehhez képest azonban rendkívül kevés per in­dul. A bíróság tudniillik hivatal­ból nem járhat el polgári ügyek­ben. A bíró csak akkor tehet igazságot, ha valaki az ügyet eléje viszi. Annak idején erre a szerepre találták ki az ügyészt - emlékeztetett Sátori János. Sereg András ÉPTEK Kereskedelmi és Szolgáltató Rt Havon ^építkezik,^első útja hozzánk^ vezessen, ahol *az 'építési’ anyagokat egy^ helyen/ kedvező káron/találja^meg. A Az ÉPTEK Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. júliusi nyamról az ÉPTEK Rt. vevőszolgálatán és pénztárai - ÉPTEK Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság akciója keretében alanyi jogon vagy másodlagos­­an kifüggesztett üzletszabályzatból árfolyam tájékoz- Budapest, X. Jászberényi út 38-72. forgalomban szerzett^^^^^^^^^^a vásárlás- totóból, illetve a vevőszolgálat telefonszámán.­y- hétfőtől csütörtökig: ___________ 700-16.00 óráig más napi árfolyamon beszámítja. A kárpótlási jegy 177-2541 érdeklődhet.____________| pénteken: ---------------- 7.00-18.00 óráig elfogadásának módozatairól, a beszámítási árfa- szombatom ------- 7.00-14.00 óráig

Next