Népszabadság, 1994. augusztus (52. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-01 / 178. szám

2 NÉPSZABADSÁG Szigorítják az ENSZ-szankciókat A szerbiai és a montenegrói elnök nyomást gyakorol Karadzsicsra ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A hatalmon lévő Szerb Szocia­lista Párt több vezéregyénisége Milosevicshez hasonlóan nyi­latkozott. Az elnök állásfogla­lását helyeselte egyik legna­gyobb ellenfele, Vuk Drasko­­vics is. Ugyanakkor több, ma­gát demokratikusnak nevező „ellenzéki” pártvezető a béke­terv elutasítását szorgalmazta. Vojiszlav Kostunica, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke úgy vél­te, Milosevics hatalomvágya megkérdőjelezi az igazságos bé­két. Közben Karadzsics tanács­adója, Jovan Zametica kilátásba helyezte, hogy a boszniai szer­­bek megszakítják az együttmű­ködést a nemzetközi összekötő csoporttal, elsősorban annak szerbellenes tagjaival. A szerb reagálásokra az ötök minisztereinek az a Genfben meghozott szombati döntése adott okot, amely a szankciók betartásának szigorúbb ellenőr­zésével fenyegeti Szerbiát, de újabb haladékot adott Kara­­dzsicséknak válaszuk módosítá­sára. Az összekötő csoport kül­ügyminiszterei azt is bejelentet­ték, hogy következetesen érvé­nyesítik a boszniai biztonsági és tilalmi övezetekre vonatkozó rendeleteket. Az orosz diplomácia félsikeré­nek nevezett határozat, amelyet a „legutolsó” határidő lejárta után az ENSZ Biztonsági Taná­csának kell szentesítenie, utal arra, hogy a béketerv szerb el­utasítása esetén további bünte­tések, erélyesebb katonai fellé­pés, végső intézkedésként pedig a bosnyákokkal szembeni fegy­verembargó feloldása következ­het. A genfi részletekről Milose­vics Kozirev orosz külügymi­nisztertől remélt ismertetőt, akit vasárnap Belgrádba vártak. A bosnyák elnök tegnapi saj­tóértekezletén „távoliaknak és bizonytalanoknak” nevezte a Belgrád elleni újabb szankció­kat. Izetbegovic ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki a nem­zetközi közösség tétovázása és amiatt, hogy nem foganatosítot­tak kemény büntetőintézkedé­seket a boszniai szerbek ellen. Közben a boszniai szerbek bele­egyeztek abba, hogy hétfőn tár­gyalást kezdjenek a szarajevói repülőtéren át vezető utánpót­lási út általuk (önkényesen) be­vezett zárlatának megszünteté­séről. A tárgyalásokra a tervek szerint hétfőn kerül sor, az ENSZ közvetítésével. A fő téma a szerdán lezárt út megnyitása mellett az orvlövészek tényke­désének beszüntetésére vonat­kozó egyezmény és a foglyok szabadon engedésének kérdése lesz. Vasárnap négy nő - közöt­tük egy kislány - sebesült meg Szarajevóban, amikor feltehe­tően szerb fegyveresek puska­gránátot lőttek az egyik muzul­mán negyedre. A boszniai szerbek szombaton tiltott nehézfegyverekkel tüzet nyitottak Gorazsdénál. Egy hét alatt ez volt a hatodik megsérté­se a körzetre vonatkozó nehéz­fegyver-tilalomnak. A közelben tartózkodó boszniai csapatok vezetői úgy tudják, hogy a szer­­bek a jövő héten meg akarják tá­madni a muzulmán várost. Harcok dúlnak Bihac körze­tében is, ahol a bosnyák kor­mánycsapatok küzdenek mu­zulmán lázadók ellen. Légihíd Ruandába Afrikai körútjának befejező állomásaként vasárnap a zairei Go­mába érkezett Edouard Balladur francia miniszterelnök. A hely­színen akar tapasztalatokat szerezni a ruandai menekültek hely­zetéről, illetve e látogatással is jelezni kívánja nagyrabecsülését a Türkiz-akcióban részt vevő francia alakulatok iránt. A miniszterelnök - akit elkísért Francois Léotard védelmi mi­niszter is - először a francia csapatok gómai főhadiszállásá­nak meglátogatása után, felke­reste a délnyugat-ruandai biz­tonsági övezetet. Megerősítette, hogy augusztus 22-ig kivonják az országból a francia csapato­kat. Az új ruandai kormány üd­vözölte a csapatkivonást. William Perry amerikai vé­delmi miniszter a francia politi­kus látogatásával egy időben Ugandába érkezett, hogy meg­szemlélje a polgárháború súj­totta Ruandából a szomszédos országokba menekült milliók megmentésére szervezett nem­zetközi segélyakció keretében tett amerikiai erőfeszítéseket. Az amerikai védelmi minisz­ter Kampalában találkozott Yo­­weri Museveni ugandai elnök­kel. A megbeszélésen a nemzet-MTI-JELENTÉS­közi közösség nevében köszöne­tet, mondott Ugandának azért, hogy befogadták a menekülte­ket, és lehetővé tették a segély­­szállítmányok fogadására alkal­mas légibázis kialakítását. A helyszínen elmondta, hogy az Egyesült Államok hamaro­san megkettőzi a zaire-i Gomá­ba menekült 1,2 millió ruandai­­nak nyújtott segítséget, egy nap múlva megnyitják a légihídat Kigali repülőterére. Perry kö­zölte: a hét végéig várhatóan újabb 4000 amerikai katona ér­kezik a térségbe. Clinton elnök rendeletére 200 amerikai katona érkezett Kiga­liba a hét végén. A repülőtér megnyitásán és a nemzetközi segélyszállítmányok fogadásá­nak előkészítésén dolgoznak. Perry ellátogat Kigaliba is, hogy tárgyaljon az­­új ruandai kormány képviselőivel, akikkel megvitatja a menekültek bizton­ságos hazatérésének kérdését. Koncepciós per áldozata Craxi? MTI-JELENTÉS Bettino Craxi volt olasz kor­mányfő - akit egy bíróság pén­teken nyolc és fél évi szabad­ságvesztésre ítélt kenőpénz el­fogadása miatt - koncepciós per áldozatának tüntette fel magát tunéziai rejtekhelyéről az olasz sajtóhoz szombaton este eljut­tatott telefaxüzenetében. Az Olasz Szocialista Párt egykori vezetője súlyos törvénysértéssel vádolja a pert lefolytató igazság­ügyi szerveket. Craxi abszurdnak nevezte mind a vádpontokat, mind a pert és az ítéleteket is, és azt ál­lítja, hogy „előre megrende­zett” per áldozata, melynek cél­ja egy politikai ítélet bármi áron való meghozatala volt. A bukott politikus, aki ellen csaknem húsz ügyben folyik vizsgálat, azzal vádolja a tár­gyalást vezető bírót, hogy már jó előre meghozta a személye el­leni ítéletet. Craxinak állítólag közjegyzőnél letétbe helyezett bizonyítékai vannak arra, hogy a bíró még a tárgyalást megelő­zően nyilvánosság előtt közölte az ítéletre vonatkozó elképzelé­sét. Craxi egyebek közt azzal is vádolja a bíróságot, hogy meg­sértette a vádlottak jogait, meg­bénította a védelem munkáját, szelektálva használta fel a ren­delkezésre álló bizonyítékokat, és elmulasztotta magának a vádlottnak (Craxinak) a kihall­gatását. (Tudni való, hogy Cra­xi egyetlen bírósági idézésre sem jelent meg. Tunéziai villá­jából orvosi igazolásokat kül­dött maga helyett.) Craxi szerint az ő elítélésével véget ért Olaszországban a jog­­államiság, amelyet az „erő jo­ga” váltott fel. Az ő esete a jogi hatalommal való visszaélés ti­pikus esete - állítja. Az egykori nagy hatalmú pártvezetőt és kormányfőt azon a címen ítélték el, hogy hétmil­lió dollárnyi kenőpénz elfoga­dásával maga is hozzájárult az Ambrosiano bankház 1982-es csődjéhez. KÜLPOLITIKA. Csődben a legnagyobb orosz befektetőcég MTI-JELENTÉS Az utóbbi évek legnagyobb pénz­ügyi botránya robbant ki Orosz­országban: csődbe jutott az or­szág legnagyobb és egyben legti­tokzatosabb befektetési rész­vénytársasága, az MMM. A cég kisrészvényeseinek száma a leg­szerényebb becslések szerint is kétmillió. A krízist az robbantotta ki, az adóhatóság bejelentette, hogy az MMM tevékenységében kirí­vó szabálytalanságokra buk­kant, s 50 milliárd rubeles bír­ságot szabott ki rá. A részvé­nyesek reagálása minden elkép­zelést felülmúlt. Ezrek roha­mozták meg az MMM irodáit, hogy visszaváltsák értékpapír­jaikat. Mint várható volt, a cég csak néhány napig volt képes ellenállni a nyomásnak. Korábban senkinek sem jutott eszébe, hogy megkérdezze: ho­gyan és miből csinál pénzt az MMM. A cégelnök azt állítja, hogy hadiipari vállalatokba fek­tette a pénzt. Egyes lapok szerint viszont a valutapiacon ügyeske­dett. A nyitvánvaló megoldás néhány közgazdásznak jutott eszébe: az MMM piramisjátékot épít, aminek csak néhány nyerte­se és rengeteg vesztese lehet. Az orosz kormány elutasítot­ta a pórul járt kisbefektetők el­úszott pénzének visszafizetését. 1994. augusztus 1., hétfő Izrael Asszad jelzésére vár Remélem, hogy még az idén lét­rejön az egyezmény Szíria és Iz­rael között, feltéve, ha Izrael tel­jesen kivonul a Golán-fennsík­­ról - jelentette ki tegnap Muba­rak egyiptomi elnök azon a kö­zös sajtótájékoztatón, amelyet Jichak Rabin izralei kormányfő­vel folytatott csaknem kétórás megbeszélésük után tartottak az egyiptomi Tábában. Rabin kormányfő a sajtótájé­koztatón kijelentette: előbb Asszad Szíriai elnöktől vár­­gesztust a kapcsolatok felújítá­sára vonatkozóan. Az egyipto­mi elnök az utóbbi napokban igen aktívan közvetít Damasz­kusz és Jeruzsálem között a kö­zel-keleti békefolyamat kiszéle­sítése, Szíria bevonása érdeké­ben. Erre a jelek szerint komoly esély van. A szíriai napilapok a békefolyamathoz való csatlako­zást emlegetik. A Mubarak-Rabin találkozón elsősorban Szíria és Izrael ez idáig eredménytelen tárgyalá­sainak előmozdítása került szó­ba. Mubarak szombaton a szaúdi vezetőknél járt, és ezekről a tár­gyalásokról is beszámolt Rabin­nak. Rijad aktivitása különösen azóta érezhető, hogy a paleszti­noknak az oslói megállapodás­ban, a j­ordán uralkodónak pe­dig a washingtoni deklaráció­ban helyezte kilátásba az izrae­li vezetés a jeruzsálemi muzul­mán szent helyek, így a Temp­lom-hegyen lévő Al Aksza-me­­cset feletti vallási és felügyeleti jog gyakorlását. A szaúdi király és Hasszán marokkói uralkodó is jelezte, hogy ők is igényt tartanak a mu­zulmánok jeruzsálemi szent he­lyeire. Arafatot meglepte, hogy Izrael és Jordánia a palesztinok rovására egyezkedik Jeruzsá­lemről - írták a tegnapi izraeli lapok. A PFSZ vezetője Jeruzsá­lemet az oslói megállapodás megsértésével vádolja, mivel abban Izrael azt ígérte, hogy a város végső státusának kérdésé­ről két éven belül tárgyalásokat kezdenek. Arafat rögtön be is tiltatta a kelet-jeruzsálemi két arab nyelvű napilapot, amelyek Ammánhoz állnak közel. Husszein tegnap telefonon egy mielőbbi második találkozót kért Rabintól. Husszein szerint a vallási és a politikai szuvereni­tás gyakorlása Jeruzsálemben két külön dolog, és a jordániai történelmi jogok elismerése nem zárja ki, hogy később Izrael a palesztinokkal tárgyaljon Jeru­zsálem végső státusáról. Bőhm Ágnes Rabin és Mubarak két órán át tárgyalt Tábában a békefolyamat felgyorsításáról REUTERS-FOTÓ Letartóztatás az argentin merénylet kapcsán Az argentin rendőrség a hét vé­gén letartóztatott egy embert, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő helyezte el a robbanóanyagot abban az autóban, amelyet a Buenos Aires-i zsidó központ felrobbantásához használtak. A 28 éves, argentin állampol­gárságú Ariel Mitzchnert Bue­nos Aires San Martin nevű kül­városában tartóztatták le. A rendőrség szerint Mitzchner őrizetbe vétele kulcs lehet a kö­zel száz halálos áldozatot köve­telt múlt hétfői robbantás tette­seinek megtalálásához. Hurd a német BT-tagságról MTI-JELENTÉS Douglas Hurd brit külügymi­niszter országa erőteljes támo­gatásáról biztosította azt a ja­vaslatot, hogy Németország az ENSZ BT állandó tagja lehes­sen. Brit kormánykörökben ed­dig csak megfontolandó kérdés­nek tartották ezt a felvetést. A BBC adásában , a brit kül­ügyminiszter „gyerekes fecse­gésnek” minősítette azt a feltéte­lezést, hogy Nagy-Britannia fél­­tékenykedne Németországra. Hurd úgy vélte: lehetetlen álla­pot, hogy csak egy maroknyi eu­rópai ország vállaljon kockáza­tokat­­ például Boszniában. Úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi közösség érdekében állna, ha gazdasági erejének arányában Németország is részt vállalna a nemzetközi feladatokból, minde­nekelőtt a békefenntartásból. Hurd nyilatkozatát kommen­tálva brit külügyi tisztségviselők utaltak rá, hogy Németország állandó BT-tagságára a testület általános felülvizsgálata közben kerülhetne sor. A brit külügymi­niszter egy héten belül másod­szor állt ki Németország nem­zetközi szerepvállalása mellett. Lech Walesa megbékélést kíván A lengyel fővárosban megkezdődtek a varsói felkelés 50. évfordu­lójának ünnepségei. Walesa államfő veteránokkal találkozva ki­békülésre, és baráti együttműködésre hívott fel németekkel és oroszokkal - jelentette Ritecz Miklós. VARSÓI TUDÓSÍTÓNKTÓL Lech Walesa a lengyel főváros­ba invitálta Jelcin orosz elnököt is, aki elfoglaltságára hivatkoz­va lemondta az ünnepségeken való részvételt. Hivatalának ve­zetőjét, Szergej Filatovot küldi Varsóba. A lengyel államfőt Herzog német államfő és Jelcin meghívása miatt támadások ér­ték több jobboldali tömörülés, valamint veteránszervezet ré­széről is. A német és orosz rész­vétel ellenzői úgy vélik, a két szomszédnak előbb bocsánatot kellene kérnie a múltért. Több jobboldali szervezet ezért a hi­vatalos megemlékezés bojkott­jára szólított fel, és alternatív ünnepséget rendez. - Azon országok államfőinek a meghívása, amelyek gyilkolták a lengyeleket, sérti az áldozatok emlékét - jelentette ki a Honi Hadsereg (AK) egyik volt­ pa­rancsnoka, Zbigniew Brym. Andrzej Zakrzewski, a hivatalos szervezőbizottság elnöke viszont azzal vádolta meg a bojkottáló­­kat, hogy mai problémáikat kí­vánják történelmi köntösbe búj­tatni, és eképpen akarnak némi népszerűségre szert tenni. Sze­rinte a felkelés évfordulója egye­di alkalmat kínál a két nagy szomszéddal való megbékélésre. Az már biztos, hogy a hétfői központi ünnepségen részt vesz Roman Herzog német államfő, s Varsóba érkezik Al Gore ameri­kai alelnök, valamint Major brit kormányfő is. Mitter­and francia államfőt René Monory, a szenátus elnöke képviseli. Ugyancsak küldöttségek érkez­nek azokból az államokból, amelyek légiereje 1994. augusz­tusában részt vett a harcoló varsóiak megsegítésében. Az ünnepségsorozat már a hét végén elkezdődött. Walesa el­nök a felkelés veteránjaival ta­lálkozva a kibékülésre helyezte a hangsúlyt. Iliescu cáfolta rákbetegségének hírét Ion Iliescu elnök a hét végén a román rádióban és televízióban cáfolta, hogy rákbetegségben szenved. Korábban olyan hí­resztelések láttak napvilágot, hogy hasnyálmirigyrákja van. Az általa felolvasott nyilat­kozat szerint jól vészelte át a tíz nappal ezelőtti epeműtétet. Iliescu közölte, „a jelen pilla­natban” jól érzi magát. Jelezte ugyanakkor, hogy a műtét utáni lábadozás és a teljes gyógyulás időszaka és lefolyása „esetről esetre változó lehet”. Az államfői hivatal által köz­zétett hír szerint Iliescu szom­baton már dolgozott, aláírt egy új jogszabályt is. Bukaresti la­pok úgy tudják, hogy az elnök az elkövetkező heteket egy hegyvidéki üdülőhelyen tölti. Közben Romániában negyedik napján is túl van az észak-olté­­niai szénmedence bányászainak csütörtökön elkezdődött és ere­detileg 24 órásra tervezett sztrájkja. További tizenegy me­gye lignitbányászai is csatlakoz­tak az akcióhoz, és szolidaritásá­ról biztosította a sztrájkolókat a Zsil-völgyi bányászok érdekvé­delmi szervezete is. A rovinori bányavállalat vezetőségének elutasító magatartása miatt a sztrájkoló bányászok megszáll­ták a vidék legjelentősebb váro­sának számító Targu Jiu főterét is, ahol immár negyedik napja tart a tiltakozó megmozdulás. Harmincegy szakszervezeti veze­tő éhségsztrájkot kezdett. Mag Péter "iajl Általános Értékforgalmi Bank rt. General Banking and Trustco.ltd. 1055 Budapest, Markó u. 9. Telefon: 269-1473, Fax: 269-1442

Next