Népszabadság, 1994. december (52. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-01 / 282. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1994. december 1., csütörtök Boszniában tárgyal az ENSZ főtitkára Több száz kéksisakost tartanak bekerítve szerb fegyveresek Butrosz Gáli szerencsésen megérkezett Szarajevóba, jóllehet a szerbek a muzulmán oldalról várható merényletet jósoltak repülőgépe ellen. A bihaci fronton mit sem csökkent a harcok hevessége. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Gáli a szarajevói repülőtéren újságíróknak azt nyilatkozta, bizakodással tekint tárgyalásai elé. - Remélem, hogy lehetőséget teremtünk a bihaci tűzszünetre - mondta. Ezt megelőzően Zágrábban Michael Williams ENSZ-szóvivő úgy fogalmazott, a főtitkár minimális elvárásokkal utazik a bosnyák fővárosba, ahol 1992 szilveszterén járt legutóbb, s meg lesz elégedve, ha kijárja a fegyvernyugvást és a békefenntartók zaklatásának megszüntetését. A világszervezet főtitkára előbb a bosnyák politikusokkal tárgyalt, majd Radovan Kardzsics szerb vezetővel akart találkozni és megbeszélést folytatni a bihaci és a boszniai fegyvernyugvásról. Ez utóbbi esemény végül mégis elmaradt, mert Karadzsics nem ment Szarajevóba, s csak az általa ellenőrzött területen lett volna hajlandó a párbeszédre. A világszervezet első emberének látogatását a nemzetközi összekötő csoport tárgyalásai vezették be. A testület orosz tagja elmondta: felszólították a hadban állókat, halogatás nélkül kössenek tűzszünetet, és kezdjenek érdemi tárgyalásokat. Alekszandr Zotov megerősítette amerikai kollégája, Charles Thomas egy nappal korábbi nyilatkozatát, miszerint a közvetítőknek nem áll szándékukban módosítani álláspontjukat a boszniai válságról. Északnyugat-Boszniában közben tovább tartott az elkeseredett küzdelem. Az összecsapások súlypontja Velika Klausánál és Bihacnál volt, a szerbek és a helyi lázadók állítólag újabb területeket foglaltak el. Ennek ellenére a horvát védelmi miniszter, aki katonai együttműködési emlékeztetőt írt alá Washingtonban, annak a véleményének adott hangot, hogy Karadzsicsék vélhetőleg nem akarják bevenni Bihacot, hanem beérik a város bekerítésével és a védők semlegesítésével. - Ha Bihac mégis elesne, Horvátország belép a háborúba - nyilatkozta Gojko Susak. A boszniai szerbek folytatták a békefenntartók zaklatását. Szerdán néhány tucatnyi britet útjukra bocsátottak a Drinaparti Gorazsdéból Szarajevó felé, másutt azonban bekerítve tartanak néhány segélyszállító karavánt és több száz kéksisakost, abban a reményben, hogy elejét veszik a légicsapásoknak. Washingtoni tudósítónk jelentése alapján a jórészt sikertelennek bizonyult Gáli-vizit is hozzájárult ahhoz a rendkívül borúlátó hangnemű ENSZ-értékelésekhez, amelyek szerint mind a világszervezet, mind az öthatalmi közvetítő csoport rendezési erőfeszítései teljes kudarcot vallottak. Maga a főtitkár ugyanakkor „hosszúnak és pozitívnak” minősítette szarajevói megbeszéléseit, s kijelentette: a tárgyalásokat a nehézségek ellenére is folytatni kell. A brit külügyminiszter szerint a NATO nemzetközi hitele nem azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e szétválasztania a harcoló feleket Boszniában. Douglas Hurd kijelentése válasznak tekinthető Robert Dole-nak, az új amerikai szenátus többségi republikánus frakciójának vezetőjének azon megjegyzésére, hogy London rendre keresztbe tesz a boszniai szerbek megfékezését célzó NATO-erőfeszítéseknek. Dole egyébként épp szerdán érkezett Londonba, ahol Major kormányfővel is tárgyalt. Az ellenőrzött szerb sajtó - külföldi forrásokra hivatkozva - továbbra is azt állítja, hogy a nemzetközi összekötő csoport pénteken kezdődő miniszteri tanácskozásán figyelembe veszik a szerb érdekeket és zöld utat adnak a boszniai „szerb köztársaság” és Szerbia konföderációjának. □ Bonni csúcs: megoldás csak békés úton A német-francia konzultáción - amely a jövő tavasszal visszavonuló Francois Mitterrand számára az utolsó bonni fellépés volt - a felek egyetértettek abban, hogy a boszniai konfliktus csak békés úton oldható meg. Helmut Kohl és francia vendége egyedüli lehetőségként a nagyhatalmi közvetítcsoport által korábban kidolgozott, kompromisszumos, 51:49 százalékos arányú területmegosztás elfogadására hívta fel a feleket. A kancellár végül elvetette a boszniai fegyverembargó feloldását, valamint sürgette, hogy az ENSZ és a NATO a jövőben fokozottabb együttműködésre törekedjen a boszniai biztonsági zónák védelme érdekében. Dollársegély a palesztinoknak Az izraeli biztonsági szolgálat az utóbbi napokban 43 Hamasz-aktivistát tartóztatott le, köztük azokat, akik segítették a múlt hónapi tel-avivi véres merénylet elkövetőjét, és újabb öngyilkos merényleteket terveztek. Mindeddig azonban nincs közöttük a „Mérnöknek” nevezett férfi, aki már három gyilkos merénylethez készítette elő a robbanóanyagot. Rejtekhelyeken fegyvereket, izraeli katonai egyenruhákat és kipákat (zsidó fejfedőket) fedeztek fel, amelyek álcázásul szolgáltak volna a tervezett emberrablásoknál. Néhányan a letartóztatottak közül állítólag beismerték, hogy újabb merényletet terveztek a petah-tikvai piacon, valamint egy buszállomáson, a robbanóanyag azonban felkészülésük közben felrobbant. Brüsszelben tegnap Arafat aláírta a szerződést a palesztinoknak nyújtandó 90 millió dolláros segély azonnali átutalásáról. Izraeli források szerint erre azután került sor, hogy Simon Peresz izraeli külügyminiszternek és Arafatnak sikerült közösen „megijeszteni” a segélyt ígérő országok képviselőit, mondván, „vagy a pénz jön vagy a Hamasz”. Ezek után Izrael már holnap átadja a palesztinoknak az autonómia területén az egészségügyek és az adóügyek intézését. Yehuda Lahav Éhségsztrájkba kezdtek Berlinben a PDS vezetői BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Berlinben éhségsztrájkba kezdtek a reformkommunista PDS vezetői. Az akció résztvevői - a többi között Lothar Bisky pártelnök és Gregor Gysi, a PDS parlamenti csoportjának vezetője - a helyi pénzügyi hatóságok azon döntése ellen kívánnak tiltakozni, amelynek értelmében az egykori NSZEP utódszervezetének több, mint 67 millió márka adókövetelést kellene kifizetnie. Bisky közlése szerint az éhségsztrájkolók addig nem hagyják el a PDS, illetve a német vagyonügynökség berlini székházát, amíg a hatóságok nem vonják vissza a pártelnök által jogtalannak ítélt követeléseiket. - A bonni kormány a vagyonügynökséggel és más hatóságokkal összejátszva akar velünk mindörökre leszámolni - vélte harcias hangú nyilatkozatában Bisky. Gregor Gysi pedig - aki nyilatkozata alapján a PDS anyagi csődjét sem tartja kizártnak - attól is tart, hogy a hatóságok befagyasztják a párt számláit és lefoglalják a mintegy 6,5 márkás szövetségi költségvetési támogatást. A PDS körüli pénzügyi vita az idei év eleje óta tart. A mostani konfliktusra azt követően került sor, hogy a reformkommunista párt elutasította a hatóságok azon javaslatát, amely szerint az adóhátralék biztosítékaként a PDS lemondott volna a 6,5 milliós választási költség-visszatérítésről. Hevesen támadják Franz Vranitzkyt Alig 12 órával azután, hogy esküt tett az új osztrák kormány, az ellenzék máris bizalmatlansági indítvány beterjesztését helyezte kilátásba. Franz Vranitzky kancellár tegnap ismertette a parlamentben a négy évre tervezett kormányprogramot, amelynek legvitatottabb, társadalmi felháborodást is kiváltó része a takarékossági csomagterv. Ez egyebek között a munkaidő növelését, a szociális juttatását befagyasztását irányozza elő. Vranitzky beszéde után szót kérő ellenzéki vezetők, mindenekelőtt Haider, a Szabadságpárt irányítója disznóságnak minősítette, hogy a kormány a kisemberen kíván spórolni, az állami és pártbürokraták privilégiumait viszont érintetlenül hagyja. Egy másik szabadságpárti képviselő közölte: a kormány megalakulásától kezdve összevissza hazudozik , ezért bizalmatlansági indítványt készítenek elő a kabinet azonnali megbuktatására. A zöldek pártja és a Liberális Fórum szintén „széjjelszedte” a kormányprogramot. A legnagyobb szakszervezeti tömörülés, az ÖGB elnöke, aki a szociáldemokraták padsoraiban ül, élesen bírálta ugyan a takarékossági csomagtervet, de végül is a kormány védelmére kelt. Ugyancsak támogatólag szólt a programról - már a parlamenten kívül - az osztrák nemzeti bank elnöke. Szerinte az államháztartás óriási hiányának további fenntartása az ország nemzetközi pozícióját veszélyezteti. A keresztény szakszervezetek mindenesetre mára tüntetést szerveztek tiltakozásul az életszínvonalat állítólag csökkentő kormányprogram miatt. Z. P. Kozirev a NATO székhelyén Kozirev orosz külügyminiszter ma nemcsak a NATO és Oroszország együttműködési programját véglegesíti majd a szövetség brüsszeli központjában, hanem előtte formális (úgynevezett 16+1-es) megbeszélést is folytat a külügyminiszteri szinten ülésező Észak-atlanti Tanács egészével - idézte a szövetség szóvivőjét az MTI. Arra a kérdésre, hogy a NATO-kibővítés ügye a Brüsszel és Oroszország közötti „intenzív párbeszéd” részét alkothatja-e, a szövetség egyik befolyásos országának nagykövete a leghatározottabb nemmel válaszolt. Mitterrand készül Budapestre A francia kormányfő az alapszerződés újratárgyalását javasolja az NSZK-nak Az utolsó pillanatig kérdéses, hogy a prosztatarákja miatt intenzív orvosi kezelés alatt álló Mitterrand elnök ott lehet-e az EBEÉ-tanácskozáson. A szerdán Bonnban lezárult német-francia csúcstalálkozó alkalmával az elnök környezete megerősítette: Mitterrand készül Budapestre. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Mitterrand elnök a jövő májusban lejáró hivatali ideje miatt az utolsó német-francia csúcstalálkozón vett részt, s alighanem ez volt az első, amelyen már nem ő játszotta a főszerepet. A párizsi sajtó szerint Balladur miniszterelnök rivaldafénybe került a házigazda németeket is meglepő javaslatával, miszerint újra kellene tárgyalni a két ország alapszerződését. (Az 1963-ban megkötött és ma is érvényben lévő Élysée-szerződés a maga korában a két nép történelmi megbékélését hozta.) Balladur ugyan a kapcsolatok erősítésének szándékával szeretné újratárgyalni a megállapodást, de a kétnapos bonni tárgyalás során ezúttal is kiderült: nem ért egyet az európai föderalizmust erőltető németekkel. A francia miniszterelnök bonni tartózkodása alatt két ízben is nemet mondott a Karl Lamers CDU-vezető által elképzelt Európa-vízióra, amelyben az unió brüsszeli központja egyre nagyobb hatáskört kapna az egyes tagországok rovására. Már most borítékolható, hogy a januárban induló francia elnökválasztási kampány kiemelt témája lesz az Európai Unió jövőjének kérdése. A baloldal várható jelöltjének, Jacques Delorsnak a véleménye a németekéhez áll közel - támadják is emiatt odahaza azt sugallva, hogy ő valójában Bonn elnökjelöltje, aki a kelet-európai országokkal kibővített, s a föderáció felé haladó Európa híve. Ezt a nézetet hevesen támadja Jacques Chirac, aki szerint ez az elképzelés nem esik egybe sem a franciák érdekeivel, sem közismert patriotizmusával. Közöttük helyezkedik el a jobboldal másik valószínű elnökjelöltje, Balladur kormányfő, aki három koncentrikus körre rajzolja fel a maga Európa-képét. A belső körön helyezkednének el a tizenöt EU- tagország közül a „szorosan egyeztetők”, a középsőn a keletközép-európai államokkal bővített unió, a legszélsőn pedig Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország. A leendő elnökjelöltek vitájába szólt bele szerdán Valéry Giscard d’Estaing, aki úgy látja, hogy a hivatalos Franciaország letért az európai integráció útjáról. A norvég „nem” tanulságai MTI-JELENTÉS A nyugat-európai közösség vezetői számára legalább egy fontos tanulság kínálkozik a csatlakozást elutasító norvég népszavazás, illetve a szoros eredménnyel zárult másik két északi referendum nyomán: egy ország lakossága sem lelkendezik igazán önfeledten az Európai Unió nevének hallatán - írja a Financial Times. A vezető brit politikai-gazdasági napilap megállapítja: a közösség döntéshozó munkájában és gazdasági teljesítményében mutatkozó hiányosságok felszámolása most fontosabb feladat, mint valaha, hiszen az EU csak akkor bízhat virágzó jövőjében, ha megnyeri az európai állampolgárok lojalitását. Jelenleg ez meglehetősen távolinak tűnik. Norvégia elutasító döntése az elemzés szerint nem gyakorol akkora visszahúzó erőt az európai integrációs folyamatra, mint az, ha Svédország fordított volna hátat a közösségnek a két héttel ezelőtti népszavazáson. Az oslói „nem” elsősorban a biztonság terén sajnálatos, hiszen - bár Norvégia természetesen továbbra is a NATO kötelékébe tartozik - egy olyan ország kimaradása az EU-ból, amely közvetlenül határos Oroszországgal, „lyukat” hagy a Nyugat-európai Unió keretében formálódó, még amúgy is gyermekcipőben járó közös védelmi stratégián. HÁTTÉR Félelmetes „ideális” ellenség Csecsenföld sok szempontból ideális ellenség Oroszország számára. A csecsenek országszerte roppant népszerűtlenek a kegyetlenségükről hírhedt bűnbandáik miatt. A mindössze 18 ezer négyzetkilométeres, alig egy és negyedmillió lakosú köztársaság nem lehet ellenfele a leépülésében is félelmetes orosz hadseregnek. A három éve kikiáltott csecsen államot egyetlen külföldi ország sem ismerte el, így bármi történne a Kaukázus északi lejtőin, az orosz belügy marad. A térség meghódítása annak idején kerek harminc évbe telt, s az 1864-ben befejezett „első kaukázusi háború” mindkét fél számára óriási vérveszteséggel járt. A csecsenek ma is félelmetes harcosok hírében állnak, s az egykor hadászati bombázóhadosztályt, majd az észtországi Tartu helyőrségét irányító Dudajev tábornok személyében képzett katona vezeti őket. Ha orosz invázióra kerülne sor, alighanem több más hegyi nép is a csecsenek oldalára állna. Az olajban és kőolajfinomítókban gazdag Csecsenföld kiválásáról a Kreml aligha hajlandó tárgyalásokat kezdeni, a precedens veszélyes lenne, s lezárulna az utak jó része Oroszország és Grúzia, Örményország, illetve Azerbajdzsán között, ami geopolitikai okokból elfogadhatatlan. A Groznijon áthaladó vasútvonal kiesése már így is rendkívüli károkat okozott a térség gazdaságának. A csecsenföldi belső konfliktusban Moszkva kezdettől fogva Dudajev ellenfeleit támogatta, akiktől cserébe Oroszország iránti lojalitást várt el. A nyílt pénzügyi, haditechnikai és burkolt katonai segítség rövid időre egy táborba terelte a különböző klánokat képviselő csecsen ellenzéki vezetőket, akik között egyaránt megtalálható az orosz parlament egykori elnöke, a közgazdászprofesszor Ruszlan Haszbulatov, a gyilkosságért elítélt karateedző Ruszlan Labazanov, a Groznij rendőrfőnökéből lett gerillaparancsnok, Beszlan Gantamirov vagy a politológusból pártütő politikussá vált Umari Avturhanov. Az ő szabadcsapataikat elsősorban Oroszországból - valószínűleg a KGB-utódszervezet Szövetségi Kémelhárító Szolgálat segítségével - toborzott „szakértők” segítik, míg Dudajev oldalán a kaukázusi és iszlám önkéntesek mellett állítólag oroszellenes baltikumi és ukrán nacionalisták is feltűntek. Szerdai közvélemény-kutatási adatok szerint Oroszország lakosságának 40 százaléka helyesli, 36 ellenzi a rendkívüli állapot bevezetését, a Csecsenfölddel határos térségben azonban 82, míg a kozákság körében 92 százalékos az erőszakos megoldás támogatottsága. Horváth Gábor Egy lelőtt repülőgép égő roncsai Groznij repülőterén REUTERS-FOTÓ EZEN A HÉTEN A HATOSLOTTÓ FŐNYEREMÉNYE: 117 MILLIÓ FORINT! 1