Népszabadság, 1994. december (52. évfolyam, 282-307. szám)

1994-12-01 / 282. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1994. december 1., csütörtök Boszniában tárgyal az ENSZ főtitkára Több száz kéksisakost tartanak bekerítve szerb fegyveresek Butrosz Gáli szerencsésen megérkezett Szarajevóba, jólle­het a szerbek a muzulmán ol­dalról várható merényletet jó­soltak repülőgépe ellen. A biha­­ci fronton mit sem csökkent a harcok hevessége. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Gáli a szarajevói repülőtéren újságíróknak azt nyilatkozta, bizakodással tekint tárgyalásai elé. - Remélem, hogy lehetősé­get teremtünk a bihaci tűzszü­netre - mondta. Ezt megelőzően Zágrábban Michael Williams ENSZ-szóvivő úgy fogalma­zott, a főtitkár minimális elvá­rásokkal utazik a bosnyák fő­városba, ahol 1992 szilveszte­rén járt legutóbb, s meg lesz elégedve, ha kijárja a fegyver­nyugvást és a békefenntartók zaklatásának megszüntetését. A világszervezet főtitkára előbb a bosnyák politikusokkal tárgyalt, majd Radovan Kar­­dzsics szerb vezetővel akart ta­lálkozni és megbeszélést foly­tatni a bihaci és a boszniai fegyvernyugvásról. Ez utóbbi esemény végül mégis elmaradt, mert Karadzsics nem ment Sza­rajevóba, s csak az általa el­lenőrzött területen lett volna hajlandó a párbeszédre. A világszervezet első emberé­nek látogatását a nemzetközi összekötő csoport tárgyalásai vezették be. A testület orosz tagja elmondta: felszólították a hadban állókat, halogatás nél­kül kössenek tűzszünetet, és kezdjenek érdemi tárgyaláso­kat. Alekszandr Zotov megerő­sítette amerikai kollégája, Charles Thomas egy nappal ko­rábbi nyilatkozatát, miszerint a közvetítőknek nem áll szándé­kukban módosítani álláspont­jukat a boszniai válságról. Északnyugat-Boszniában közben tovább tartott az elke­seredett küzdelem. Az összecsa­pások súlypontja Velika Klau­­sánál és Bihacnál volt, a szer­­bek és a helyi lázadók állítólag újabb területeket foglaltak el. Ennek ellenére a horvát védel­mi miniszter, aki katonai együttműködési emlékeztetőt írt alá Washingtonban, annak a véleményének adott hangot, hogy Karadzsicsék vélhetőleg nem akarják bevenni Bihacot, hanem beérik a város bekeríté­sével és a védők semlegesítésé­vel. - Ha Bihac mégis elesne, Horvátország belép a háborúba - nyilatkozta Gojko Susak. A boszniai szerbek folytatták a békefenntartók zaklatását. Szerdán néhány tucatnyi britet útjukra bocsátottak a Drina­­parti Gorazsdéból Szarajevó fe­lé, másutt azonban bekerítve tartanak néhány segélyszállító karavánt és több száz kéksisa­kost, abban a reményben, hogy elejét veszik a légicsapásoknak. Washingtoni tudósítónk je­lentése alapján a jórészt sikerte­lennek bizonyult Gáli-vizit is hozzájárult ahhoz a rendkívül borúlátó hangnemű ENSZ-érté­­kelésekhez, amelyek szerint mind a világszervezet, mind az öthatalmi közvetítő csoport rendezési erőfeszítései teljes ku­darcot vallottak. Maga a főtit­kár ugyanakkor „hosszúnak és pozitívnak” minősítette szara­jevói megbeszéléseit, s kijelen­tette: a tárgyalásokat a nehézsé­gek ellenére is folytatni kell. A brit külügyminiszter szerint a NATO nemzetközi hitele nem azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e szétválasztania a harcoló feleket Boszniában. Douglas Hurd kijelentése válasznak tekinthető Robert Dole-nak, az új amerikai szenátus többségi republikánus frakciójának vezetőjének azon megjegyzésére, hogy London rendre keresztbe tesz a boszniai szerbek megfékezését célzó NATO-erőfeszítéseknek. Dole egyébként épp szer­dán érkezett Londonba, ahol Major kormányfővel is tárgyalt. Az ellenőrzött szerb sajtó - külföldi forrásokra hivatkozva - továbbra is azt állítja, hogy a nemzetközi összekötő csoport pénteken kezdődő miniszteri tanácskozásán figyelembe ve­szik a szerb érdekeket és zöld utat adnak a boszniai „szerb köztársaság” és Szerbia konfö­derációjának. □ Bonni csúcs: megoldás csak békés úton A német-francia konzultáción - amely a jövő tavasszal vissza­vonuló Francois Mitterrand számára az utolsó bonni fellé­pés volt - a felek egyetértettek abban, hogy a boszniai konflik­tus csak békés úton oldható meg. Helmut Kohl és francia vendége egyedüli lehetőségként a nagyhatalmi közvetítcsoport által korábban kidolgozott, kompromisszumos, 51:49 szá­zalékos arányú területmegosz­tás elfogadására hívta fel a fe­leket. A kancellár végül elvetette a boszniai fegyverembargó felol­dását, valamint sürgette, hogy az ENSZ és a NATO a jövőben fokozottabb együttműködésre törekedjen a boszniai biztonsá­gi zónák védelme érdekében. Dollársegély a palesztinoknak Az izraeli biztonsági szolgálat az utóbbi napokban 43 Ha­­masz-aktivistát tartóztatott le, köztük azokat, akik segítették a múlt hónapi tel-avivi véres me­rénylet elkövetőjét, és újabb ön­gyilkos merényleteket tervez­tek. Mindeddig azonban nincs közöttük a „Mérnöknek” neve­zett férfi, aki már három gyil­kos merénylethez készítette elő a robbanóanyagot. Rejtekhe­lyeken fegyvereket, izraeli ka­tonai egyenruhákat és kipákat (zsidó fejfedőket) fedeztek fel, amelyek álcázásul szolgáltak volna a tervezett emberrablá­soknál. Néhányan a letartóztatottak közül állítólag beismerték, hogy újabb merényletet tervez­tek a petah-tikvai piacon, va­lamint egy buszállomáson, a robbanóanyag azonban felké­szülésük közben felrobbant. Brüsszelben tegnap Arafat aláírta a szerződést a paleszti­noknak nyújtandó 90 millió dolláros segély azonnali átuta­lásáról. Izraeli források szerint erre azután került sor, hogy Si­mon Peresz izraeli külügymi­niszternek és Arafatnak sike­rült közösen „megijeszteni” a segélyt ígérő országok képvise­lőit, mondván, „vagy a pénz jön­­ vagy a Hamasz”. Ezek után Izrael már holnap átadja a pa­lesztinoknak az autonómia te­rületén az egészségügyek és az adóügyek intézését. Yehuda Lahav Éhségsztrájkba kezdtek Berlinben a PDS vezetői BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Berlinben éhségsztrájkba kezd­tek a reformkommunista PDS vezetői. Az akció résztvevői - a többi között Lothar Bisky párt­elnök és Gregor Gysi, a PDS parlamenti csoportjának veze­tője - a helyi pénzügyi hatósá­gok azon döntése ellen kíván­nak tiltakozni, amelynek értel­mében az egykori NSZEP utód­­szervezetének több, mint 67 millió márka adókövetelést kel­lene kifizetnie. Bisky közlése szerint az éh­­ségsztrájkolók addig nem hagyják el a PDS, illetve a né­met vagyonügynökség berlini székházát, amíg a hatóságok nem vonják vissza a pártelnök által jogtalannak ítélt követe­léseiket. - A bonni kormány a vagyonügynökséggel és más hatóságokkal összejátszva akar velünk mindörökre leszá­molni - vélte harcias hangú nyilatkozatában Bisky. Gregor Gysi pedig - aki nyilatkozata alapján a PDS anyagi csődjét sem tartja kizártnak - attól is tart, hogy a hatóságok befa­gyasztják a párt számláit és le­foglalják a mintegy 6,5 márkás szövetségi költségvetési támo­gatást. A PDS körüli pénzügyi vita az idei év eleje óta tart. A mos­tani konfliktusra azt követően került sor, hogy a reformkom­munista párt elutasította a ha­tóságok azon javaslatát, amely szerint az adóhátralék biztosí­tékaként a PDS lemondott vol­na a 6,5 milliós választási költ­ség-visszatérítésről. Hevesen támadják Franz Vranitzkyt Alig 12 órával azután, hogy es­küt tett az új osztrák kormány, az ellenzék máris bizalmatlan­­sági indítvány beterjesztését helyezte kilátásba. Franz Vranitzky kancellár tegnap ismertette a parlament­ben a négy évre tervezett kor­mányprogramot, amelynek leg­vitatottabb, társadalmi felhá­borodást is kiváltó része a taka­rékossági csomagterv. Ez egyebek között a munka­idő növelését, a szociális jutta­tását befagyasztását irányozza elő. Vranitzky beszéde után szót kérő ellenzéki vezetők, mindenekelőtt Haider, a Sza­badságpárt irányítója disznó­­ságnak minősítette, hogy a kor­mány a kisemberen kíván spó­rolni, az állami és pártbürokra­ták privilégiumait viszont érin­tetlenül hagyja. Egy másik sza­badságpárti képviselő közölte: a kormány megalakulásától kezdve összevissza hazudozik , ezért bizalmatlansági indít­ványt készítenek elő a kabinet azonnali megbuktatására. A zöldek pártja és a Liberális Fó­rum szintén „széjjelszedte” a kormányprogramot. A legna­gyobb szakszervezeti tömörü­lés, az ÖGB elnöke, aki a szo­ciáldemokraták padsoraiban ül, élesen bírálta ugyan a taka­rékossági csomagtervet, de vé­gül is a kormány védelmére kelt. Ugyancsak támogatólag szólt a programról - már a par­lamenten kívül - az osztrák nemzeti bank elnöke. Szerinte az államháztartás óriási hiá­nyának további fenntartása az ország nemzetközi pozícióját veszélyezteti. A keresztény szakszervezetek mindenesetre mára tüntetést szerveztek tiltakozásul az élet­­színvonalat állítólag csökkentő kormányprogram miatt. Z. P. Kozirev a NATO székhelyén Kozirev orosz külügyminiszter ma nemcsak a NATO és Orosz­ország együttműködési prog­ramját véglegesíti majd a szö­vetség brüsszeli központjában, hanem előtte formális (úgyneve­zett 16+1-es) megbeszélést is folytat a külügyminiszteri szin­ten ülésező Észak-atlanti Ta­nács egészével - idézte a szövet­ség szóvivőjét az MTI. Arra a kérdésre, hogy a NATO-kibővítés ügye a Brüsszel és Oroszország közötti „intenzív párbeszéd” részét alkothatja-e, a szövetség egyik befolyásos or­szágának nagykövete a leghatá­rozottabb nemmel válaszolt. Mitterrand készül Budapestre A francia kormányfő az alapszerződés újratárgyalását javasolja az NSZK-nak Az utolsó pillanatig kérdéses, hogy a prosztatarákja miatt in­tenzív orvosi kezelés alatt álló Mitterrand elnök ott lehet-e az EBEÉ-tanácskozáson. A szer­dán Bonnban lezárult né­met-francia csúcstalálkozó al­kalmával az elnök környezete megerősítette: Mitterrand ké­szül Budapestre. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Mitterrand elnök a jövő május­ban lejáró hivatali ideje miatt az utolsó német-francia csúcstalál­kozón vett részt, s alighanem ez volt az első, amelyen már nem ő játszotta a főszerepet. A párizsi sajtó szerint Balladur miniszte­relnök rivaldafénybe került a házigazda németeket is meglepő javaslatával, miszerint újra kel­lene tárgyalni a két­ ország alap­­szerződését. (Az 1963-ban meg­kötött és ma is érvényben lévő Élysée-szerződés a maga korá­ban a két nép történelmi megbé­kélését hozta.) Balladur ugyan a kapcsolatok erősítésének szán­dékával szeretné újratárgyalni a megállapodást, de a kétnapos bonni tárgyalás során ezúttal is kiderült: nem ért egyet az euró­pai föderalizmust erőltető néme­tekkel. A francia miniszterelnök bonni tartózkodása alatt két íz­ben is nemet mondott a Karl La­mer­s CDU-vezető által elképzelt Európa-vízióra, amelyben az unió brüsszeli központja egyre nagyobb hatáskört kapna az egyes tagországok rovására. Már most borítékolható, hogy a januárban induló francia el­nökválasztási kampány kiemelt témája lesz az Európai Unió jö­vőjének kérdése. A baloldal vár­ható jelöltjének, Jacques Delors­­nak a véleménye a németekéhez áll közel - támadják is emiatt odahaza azt sugallva, hogy ő va­lójában Bonn elnökjelöltje­­, aki a kelet-európai országokkal ki­bővített, s a föderáció felé hala­dó Európa híve. Ezt a nézetet hevesen támadja Jacques Chi­­rac, aki szerint ez az elképzelés nem esik egybe sem a franciák érdekeivel, sem közismert pat­riotizmusával. Közöttük helyez­kedik el a jobboldal másik való­színű elnökjelöltje, Balladur kormányfő, aki három koncent­rikus körre rajzolja fel a maga Európa-képét. A belső körön he­lyezkednének el a tizenöt EU- tagország közül a „szorosan egyeztetők”, a középsőn a kelet­­közép-európai államokkal bőví­tett unió, a legszélsőn pedig Oroszország, Ukrajna és Fehér­oroszország. A leendő elnökje­löltek vitájába szólt bele szerdán Valéry Giscard d’Estaing, aki úgy látja, hogy a hivatalos Fran­ciaország letért az európai in­tegráció útjáról. A norvég „nem” tanulságai MTI-JELENTÉS A nyugat-európai közösség ve­zetői számára legalább egy fon­tos tanulság kínálkozik a csat­lakozást elutasító norvég nép­szavazás, illetve a szoros ered­ménnyel zárult másik két északi referendum nyomán: egy ország lakossága sem lelkendezik iga­zán önfeledten az Európai Unió nevének hallatán - írja a Finan­cial Times. A vezető brit politikai-gazda­sági napilap megállapítja: a kö­zösség döntéshozó munkájában és gazdasági teljesítményében mutatkozó hiányosságok felszá­molása most fontosabb feladat, mint valaha, hiszen az EU csak akkor bízhat virágzó jövőjében, ha megnyeri az európai állam­polgárok lojalitását. Jelenleg ez meglehetősen távolinak tűnik. Norvégia elutasító döntése az elemzés szerint nem gyakorol akkora visszahúzó erőt az euró­pai integrációs folyamatra, mint az, ha Svédország fordított vol­na hátat a közösségnek a két héttel ezelőtti népszavazáson. Az oslói „nem” elsősorban a biz­tonság terén sajnálatos, hiszen - bár Norvégia természetesen to­vábbra is a­ NATO kötelékébe tartozik - egy olyan ország ki­maradása az EU-ból, amely köz­vetlenül határos Oroszországgal, „lyukat” hagy a Nyugat-európai Unió keretében formálódó, még amúgy is gyermekcipőben járó közös védelmi stratégián. HÁTTÉR Félelmetes „ideális” ellenség Csecsenföld sok szempontból ideális ellenség Oroszország szá­mára. A csecsenek országszerte roppant népszerűtlenek a ke­gyetlenségükről hírhedt bűnban­dáik miatt. A mindössze 18 ezer négyzetkilométeres, alig egy és negyedmillió lakosú köztársaság nem lehet ellenfele a leépülésé­ben is félelmetes orosz hadsereg­nek. A három éve kikiáltott cse­csen államot egyetlen külföldi ország sem ismerte el, így bármi történne a Kaukázus északi lej­tőin, az orosz belügy marad. A térség meghódítása annak idején kerek harminc évbe telt, s az 1864-ben befejezett „első kaukázusi háború” mindkét fél számára óriási vérveszteséggel járt. A csecsenek ma is félelme­tes harcosok hírében állnak, s az egykor hadászati bombázó­hadosztályt, majd az észtorszá­gi Tartu helyőrségét irányító Dudajev tábornok személyében képzett katona vezeti őket. Ha orosz invázióra kerülne sor, alighanem több más hegyi nép is a csecsenek oldalára állna. Az olajban és kőolajfinomí­tókban gazdag Csecsenföld ki­válásáról a Kreml aligha haj­landó tárgyalásokat kezdeni, a precedens veszélyes lenne, s le­zárulna az utak jó része Oroszország és Grúzia, Örmény­­ország, illetve Azerbajdzsán kö­zött, ami geopolitikai okokból elfogadhatatlan. A Groznij­on áthaladó vasútvonal kiesése már így is rendkívüli károkat okozott a térség gazdaságának. A csecsenföldi belső konflik­tusban Moszkva kezdettől fogva Dudajev ellenfeleit támogatta, akiktől cserébe Oroszország iránti lojalitást várt el. A nyílt pénzügyi, haditechnikai és bur­kolt katonai segítség rövid időre egy táborba terelte a különböző klánokat képviselő csecsen el­lenzéki vezetőket, akik között egyaránt megtalálható az orosz parlament egykori elnöke, a közgazdászprofesszor Ruszlan Haszbulatov, a gyilkosságért elítélt karateedző Ruszlan La­­bazanov, a Groznij rendőrfőnö­kéből lett gerillaparancsnok, Beszlan Gantamirov vagy a po­litológusból pártütő politikussá vált Umari Avturhanov. Az ő szabadcsapataikat elsősorban Oroszországból - valószínűleg a KGB-utódszervezet Szövetségi Kémelhárító Szolgálat segítsé­gével - toborzott „szakértők” segítik, míg Dudajev oldalán a kaukázusi és iszlám önkéntesek mellett állítólag oroszellenes baltikumi és ukrán nacionalis­ták is feltűntek. Szerdai közvélemény-kutatá­si adatok szerint Oroszország lakosságának 40 százaléka he­lyesli, 36 ellenzi a rendkívüli ál­lapot bevezetését, a Csecsen­­földdel határos térségben azon­ban 82, míg a kozákság körében 92 százalékos az erőszakos megoldás támogatottsága. Horváth Gábor Egy lelőtt repülőgép égő roncsai Groznij repülőterén REUTERS-FOTÓ EZEN A HÉTEN A HATOSLOTTÓ FŐNYEREMÉNYE: 117 MILLIÓ FORINT!­ 1

Next