Népszabadság, 1995. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-02 / 1. szám
2 NÉPSZABADSÁG Párizs vette át az Eu-elnökséget Az új esztendőben Európa a francia elnökségre és újabb három ország csatlakozására virradt. Alain Lamassoure, a franciák európai ügyekben illetékes minisztere három témában foglalta össze Párizs elnöki periódusának feladatait. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A következő fél évben a kontinens nagy erőfeszítéseket tesz új munkahelyek létrehozására. Tizennégy nagy beruházás beindulása várható ezen időszakban, mindegyiküket az EU finanszírozza. Ilyen többek közt a francia gyorsvasút, a TGV pályáinak kelet felé történő kiépítése, ez hat éven keresztül 20 ezer embernek ad munkát. Még 1996 előtt elkezdődik a Párizs-Torino s a Párizs-Madrid vonalának kiépítése is. Politikai téren a francia elnökség alatt várhatóan folytatódik az európaiak boszniai béketervének elfogadtatása, márciusban pedig Párizsban, megrendezik a stabilitási konferencia befejező ülését. Franciaország e kezdeményezéstől azt várja, hogy hosszú időre rendezi a közép-európai országok egymás közötti határkonfliktusának ügyét és garantálni fogja a térség nagyszámú nemzeti kisebbségének jogait. A francia elnökség alatt a korábbiaknál jobban kidomborodik majd az EU privilegizált kapcsolata a szomszédos földrajzi régiókkal, a mediterrán térséggel és Afrikával. Ezen időszakban újítják meg az EU és Afrika szorosabb együttműködéséről rendelkező loméi egyezményt, miközben erősíteni szeretnék a fekete kontinens gazdasági támogatását, megteremtve ennek politikai feltételeit. Január 1-jétől, Párizs elnöki tisztének kezdetétől három országgal bővült az unió. Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozása inkább a közösség egységét erősíti, ráadásul az újoncok gazdasági fejlettségüket tekintve is meghaladják az EU átlagát. Ám tovább kell korszerűsíteni az unió szervezeti jellegét, mert a mostani rendszer a hat egykori közös piaci tagállamra lett kitalálva, s további bővítést már aligha visel el. Márpedig újabb országok várnak felvételre, s mint Lamassoure mondta: a francia elnökség egyik jelentős feladata lesz a kelet-közép-európai országok csatlakozásának előkészítése. Eközben viszont lehetőséget kell adni a jelenlegi tagországoknak a gyorsabb haladásra, legalábbis azoknak, akik ezt óhajtják. A gazdasági és pénzügyi egység eldöntött kérdés. Bosznia viszont éppen arra figyelmeztet, hogy Európának szüksége van a politikai és a védelmi kérdések egyeztetésére is. Ez utóbbi lesz várhatólag az 1996-os kormányközi konferencia legnagyobb kérdése. Seres Attila Tűzszünetet hozott a boszniai újév ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Ezzel ugyanis lekötötte a legitim szarajevói kormány kezét. Ha lettek volna fegyvereink, akkor már régóta béke lenne - mondta a boszniai miniszterelnök a Szarajevó elleni szerb ostrom ezredik napján. A politikus elítélte Európa közönyét, s hangsúlyozta, hogy az emberek nem hajlandóak észrevenni a fasizmus újjáéledését, a kontinensen inkább a muzulmán fundamentalizmusról beszélnek. Silajdzic szerint az európai hatalmak felelősek azért, hogy a világ megkísérelte megbékíteni a nemzetiségi és biológiai különbségekre épített szerb fasizmust - jelentette az MTI. Hozzátette: a háború kirobbantóit, a gyilkosokat ahelyett, hogy bíróság elé állítanák, a New York-i, genfi, londoni és párizsi tárgyalótermekben fogadják. Emlékeztetett rá, hogy a boszniai főváros ostromának kezdete óta mintegy 10 ezer szarajevói polgár halt meg, s több mint 50 ezer sebesült meg a harcokban; az ellenségeskedések beszüntetéséről szóló szerbmuzulmán egyezmény megtárgyalása során szóba sem került, hogy véget érne Szarajevó ostroma - tette hozzá. Az északnyugat-boszniai Velika Kladusánál szombaton ismét kiújultak a harcok, annak ellenére, hogy Fikret Abdic, a szakadárok parancsnoka a hét közepén ígéretet tett Michael Rose boszniai ENSZ-parancsnoknak az offenzíva leállítására Bihac körzetében. Leállítják az efratai építkezést Az izraeli kormány ma valószínűleg határozatot hoz az építkezések megszüntetetéséről Efrata zsidó településen, Jeruzsálem és Betlehem között. A közeli arab falu lakói tulajdonjogokat követelnek a kérdéses területen, amely az utóbbi napokban számos tüntetés és ellentüntetés színhelye volt. A múlt pénteki összetűzésekben hét izraeli katona és 12 palesztin tüntető sérült meg. A rendőrség letartóztatott 22 izraelit, akik a palesztinok jogait támogatva tüntettek, valamint négy palesztint. A palesztin autonóm hatóság elhatározta, az építkezések folytatása ellenére sem szakítja félbe a kairói tárgyalásokat Izraellel, de az építkezést az oslói palesztin-izraeli megegyezés „súlyos megsértésének” minősítette. Jasszer Arafat tanácsadója, Ahmed kijelentette: a zsidó települések további terjeszkedése az „intifada” kiújulásának veszélyét hordja magában. Az izraeli kabinet túlnyomó többsége voltaképp nem támogatja az efratai építkezést; az ellentétben áll a zsidó települések „befagyasztásának” elvével a megszállt területeken, melyet a Rabin-kormány két évvel ezelőtt hirdetett meg. A probléma abból adódik, hogy az efratai építkezéshez az engedélyt még az oslói egyezmények megkötése előtt adták meg, s az engedély jogilag nehezen támadható. Jól értesült izraeli körök szerint valószínűnek tűnik, hogy Simon Peresz külügyminiszter a palesztinokkal kedden kezdődő tárgyalásokra egy jogilag megtámadhatatlan és politikailag kielégítő kormányhatározattal érkezik Kairóba. Gázában szombaton és vasárnap nagyszabású ünnepségeket rendeztek a Fatah megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. A 20 ezer résztvevő előtt Arafat szólalt volna fel, de olyannyira tüdejére szívta a fáklyák füstjét, hogy fuldokolni kezdett és meg kellett szakítania beszédét. Yehuda Lahav TÁVIRATI STÍLUSBAN NE AVATKOZZON bele - kérte fel Szöul az Egyesült Államokat a még mindig Dél-Koreában tartott észak-koreai hadifoglyok hazatelepítésének ügyébe. A kérdés azokon a megbeszéléseken került szóba, amelyeket Thomas Hubbard, az amerikai külügyminisztérium főcsoportfőnöke a múlt héten Phenjanban folytatott a két hete lezuhant amerikai helikopter életben maradt pilótájának szabadon bocsátásáról. (MTI) FELÚJÍTANI akarja Chile diplomáciai kapcsolatait Kubával, s az előkészületeket már meg is kezdte ehhez - adta hírül a santiagói sajtó. José Miguel Insulza chilei külügyminiszter egyelőre sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó a lapjelentéseket. A két ország diplomáciai kapcsolatai 1973-ban szakadtak meg, amikor Augusto Pinochet tábornok véres államcsínnyel magához ragadta a hatalmat Chilében. (MTI) A HATALOMÁTADÁSRÓL tárgyalt a hét végén szövetségeseivel Burhanuddin Rabbani afgán elnök. A tanácskozásra - amelynek fejleményei egyelőre nem ismeretesek - egy nappal az ENSZ közvetítőjének érkezése előtt került sor. Rabbani múlt hétfőn egyoldalú tűzszünetet hirdetett, és bejelentette lemondási szándékát. Ellenfelei azonban megtévesztésnek minősítették mindkét lépést, s nem szüntették be a harcot, bár azóta súlyosabb összecsapásokra nem került sor közöttük. (Reuter) NEM HOSSZABBÍTJA MEG a kambodzsai vezetés a vörös khmerek számára január 15-ig érvényes amnesztiát - jelentette be a Phnom Penh-i kormány. A kabinetet az sem befolyásolja döntésében, hogy újabban meglehetősen sokan álltak át a kormányerők soraiba. A kambodzsai parlament tavaly júliusban törvényen kívül helyezte a vörös khmerek szervezetét, ám hat hónapos türelmi időt s büntetlenséget garantált az önmaguhat elfölítő gerilláknak. (Reuter) fitt KÜLPOLITIKA Aggódik a NATO főparancsnoka A NATO európai erőinek főparancsnoka aggasztónak tartja a tagállamok fegyveres erői létszámának gyors csökkenését. Joulwan tábornok úgy vélte, mielőbb egyensúlyt kell teremteni a szövetség által vállalt feladatok és a rendelkezésre álló fegyveres erők, eszközök között. A tagállamok védelmének állandó biztosítása mellett a NATO feladata jelenleg a légtér ellenőrzése a délszláv övezetekben. Lehetséges az alkotmányos megoldás Scalfaro államfő nyilatkozata az olasz kormányválságról „Számomra az alkotmány betűje az egyetlen iránytű. Amíg Itália alaptörvénye nem változik, addig mindenkinek ehhez kell magát tartania” - hangsúlyozta év végi tévébeszédében az olasz elnök, közvetve visszautasítva Berlusconi lemondott miniszterelnök kijelentését, hogy a kormánytöbbség felbomlásával a jelenlegi parlament elveszítette legitimitását, s csakis az előrehozott választások jelenthetnek kiutat - jelentette Rómából Nagy Csaba. Oscar Luigi Scalfaro közölte, két tájékozódási pontja van. Döntésekor tiszteletben kívánja tartani az alkotmány előírásait, és a tavaly márciusi választások eredményét. Az elnök e megfogalmazással mindkét szembenálló blokk felé tett egy gesztust, de szavaiból nem derült ki, mi a konkrét szándéka. Közölte, semmilyen személyes megfontolás nem fogja vezetni végleges döntéseket, ám meg kell állapítania: a parlamenti erők többsége a konzultációk első körében nem akart előrehozott választásokat. Szerinte közte és Berlusconi közt nincs személyes ellentét. A válság megoldása alkotmányosan lehetséges a Berlusconi által javasolt előrehozott választásokkal is. „Az államfőnek azonban alkotmányos kötelessége ellenőrizni: van-e lehetőség egy új kormány létrehozására az újonnan kialakult parlamenti erőviszonyok figyelembevételével” - mondta az elnök. Szándékaira egyetlen mondat utalt csupán. Az államfő úgy fogalmazott: az azonos esélyek megteremtése alapvető a demokrácia szempontjából. A Berlusconi-féle televíziós birodalomra való utalás azt jelenti, hogy Scalfaro szinte bizonyosan nemet mond az azonnali választásokra. Legvalószínűbb, hogy az államfő egy olyan átmeneti kormány megalakítását javasolja majd, melynek feladata az előrehozott választások alkotmányos feltételeinek megteremtése lesz. Az elnök beszédében - elismerve az igazságszolgáltatás érdemeit a korrupcióra épült korábbi politikai rendszer szétzúzásában - reményét fejezte ki, hogy mihamar le lehet zárni a Tangentopolit, a gazdasági és politikai elit összefonódását vizsgáló bírósági ügyeket. Az orosz csapatok kezére került a csecsen elnöki palota ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az Interfax katonai forrásoktól úgy értesült, hogy Pavel Gracsov védelmi miniszter és Viktor Jerin, a belügyi tárca irányítója egynapos moszkvai villámlátogatás után visszatért a válságövezetbe. A két politikus útjának részletei nem ismertek. Közben Moszkvában emlékeztetőt tett közzé a parlamentben képviselt egyik demokrata párt. A Szergej Sahraj helyettes kormányfő vezette Oroszországi Egység és Egyetértés Pártja szerint a csecsenföldi viszály egyre inkább összoroszországi politikai válságba csap át: a pártok és más erők megosztottsága az orosz társadalmon belül újabb szakadással fenyeget. A párt Borisz Jelcinhez fordulva kérte, hogy az államfő kezdeményezzen átfogó vizsgálatot a csecsenföldi tragédia moszkvai felelőseinek felkutatására, meggyőződésük szerint ugyanis Dudajev rendszere csak bizonyos moszkvai erők támogatása révén létezhetett. A csecsenföldi válság állt Eduard Sevardnadze grúz államfő és az észak-kaukázusi orosz határőrkörzet parancsnoka szombati megbeszéléseinek középpontjában is. A tbiliszi elnöki hivatal közleménye szerint a tárgyalásokon megállapodtak abban, hogy kölcsönösen erősítik a határőrizetet annak érdekében, hogy megakadályozzák a Dudajev támogatására érkező zsoldosok beszivárgását Csecsenföldre. Szombaton még arról érkeztek jelentések, hogy hajnalban újabb bombatámadás érte Groznijt. A gyáregyedben a már égő olajtárolók után újabb négy helyen keletkeztek tüzek, amelyek egyre nagyobb területekre terjednek ki. Nem derült ki, hogy a lángok fenyegetik-e az olajtározók melletti, ammóniát, illetve klórt tartalmazó tartályokat. Ezek felrobbanása súlyos környezeti katasztrófával fenyegetne. Megérkeztek a duma, az orosz alsóház képviselői Groznijba, akik Szergej Kovaljovval, Jelcin elnök emberi jogi tanácsadójával tanácskoztak a helyzetről. Elkeseredett harcok folytak a csecsen főváros körül, így a keleti irányban lévő Petropavlovszkaja település térségében. Az éjszaka több mint száz csecsen fegyveres megpróbált kitörni Ingusföldre. Az orosz határőrség közlése szerint több mint tíz rohamot visszavertek az orosz határőrök Grebenszkoje közelében. (A 8. oldalon elemző cikket közlünk.) II. János Pál újévi békefelhívása RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL „Fegyverekkel nem lehet emberibb világot teremteni”. Ez az alapüzenete II. János Pál pápa újévi beszédének, melyet a római Szent Péter téren, az eső ellenére összegyűlt sokezres tömeg előtt mondott el vasárnap délben. A katolikus egyházfő szerint csak aktív hozzájárulással teremthető meg az a béke, mely a második világháború befejezése után ötven évvel még mindig távolinak tűnik. II. János Pál - emlékeztetve a boszniai, a csecsen és az afrikai fegyveres konfliktusokra - megismételte a népekhez intézett karácsonyi felhívásának alapgondolatát: megálljt kell parancsolni az etnikai, vallási köntösbe bújtatott háborúskodásoknak. A pápa előzőleg Róma különleges helyzetéről és a család fontosságáról szólt év végi miséjén elmondott szentbeszédében. A katolikus egyházfő az óév utolsó miséjét a jezsuiták Loyolai Szent Ignácról elnevezett templomában pontifikálta Rómában - jelentette az MTI. A pápa - aki egyben a római egyházmegye feje, Róma városának püspöke - kitért arra, hogy milyen különleges szerepet játszik az örök város és a katolikus egyház a világban. Miután az ENSZ 1994-et a család évének nyilvánította, II. János Pál azt hangsúlyozta, hogy Róma és a katolikus egyház a család sajátos példája. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett a város problémái közül a hajléktalanok és a munkanélküliek nehéz helyzetére. II. János Pál kitért arra, hogy 1994-ben a Vatikán - s így Róma - a katolikus egyház életében több fontosnak számító esemény színhelye volt. Ezek között az afrikai földrész helyzetével és az apácák, illetve szerzetesek életével foglalkozó szinódusokat, a családok világtalálkozóját említette. A pápa újévi miséjén a Szent Péter-bazilikában reuters-fotó 1995. január 2., hétfő Gorbacsov szerint diktatúra fenyeget MTI-JELENTÉS Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök és pártfőtitkár társadalmi mozgalmat kíván létrehozni a szabad oroszországi választások érdekében. A Nyezaviszimaja Gazeta újévi számának nyilatkozva úgy vélekedett, hogy jelenleg a szabad választásokért folytatott harc egyben az orosz demokráciáért való küzdelmet jelenti, szerinte ugyanis a diktatúra felé halad az ország. Mint mondta, már jelenleg is lényegében parancsuralmi rendszer van hatalmon Moszkvában. A csecsenföldi eseményekre való reagálás megmutatta, hogy nincs szinte olyan ember ma Oroszországban, aki szerint normális lenne a jelenlegi helyzet, és jó lenne az alkotmány. A döntéseket szűk körben hozzák, és bármely pillanatban megváltozhatnak az erőviszonyok - figyelmeztetett. A jelenlegi hatalom aggasztó módon elszakadt a társadalomtól. Gorbacsov rámutatott: a legsúlyosabb következményekkel járó forgatókönyv valósulhat meg, különösen a hadsereg jelenlegi helyzetében. A politikus előrehozott választásokat szorgalmazott, és hangsúlyozta, hogy széles társadalmi mozgalmat akar létrehozni a szabad választások érdekében. A lehetséges szövetségesekről szólva jelezte, hogy számít a reformer Grigorij Javlinszkijre, s a szabad választásokért szervezett mozgalomban részt vehetne Jegor Gajdar is. Nem zárta ki a nacionalista húrokat pengető Alekszandr Ruckoj volt alelnök részvételét sem. Ugyanakkor kitérő választ adott arra, hogy személyesen indul-e a majdani orosz elnökválasztáson. Ismét lemondott Andrzej Olechowski Andrzej Olechowski lengyel külügyminiszter újra benyújtotta lemondási kérelmét Pawlak miniszterelnöknek - jelentette Varsóból Szalai Zoltán. A külügyminiszter a kormányfőhöz írt levelében bejelentette, hogy január elsejétől szabadságra megy, távollétében a minisztériumot Iwo Byczewski miniszterhelyettes irányítja. Olechowski októberben már benyújtotta lemondását, mivel neve szerepelt azon a listán, amelyet Cimoszewicz igazságügy-miniszter utasítására állítottak össze olyan személyekről, akik megsértették az állami tisztviselők kettős javadalmazását tiltó 1981-es törvényt. Tagadta, hogy a legnagyobb lengyel kereskedelmi bank felügyelőbizottságában viselt tisztségéért elfogadott, nem nagy összegű javadalmazással megsértette a vonatkozó rendeletet, és csak Pawlak kérésére függesztette fel múlt év végéig a lemondását. A miniszter mostani döntését ismertető külügyi szóvivő szerint a kormányfő valószínűleg addig nem terjeszti a kérdésben a végső szót kimondó Walesa államfő elé a lemondás ügyét, amíg az alkotmánybíróság nem foglal állást a vitatott 1981-es törvénycikkelyt illetően.