Népszabadság, 1995. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-01 / 51. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA Az USA kijátssza a fegyverembargót? ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL A nemzetközi összekötő csoport küldöttsége ma ismét kísérletet tesz a szerb elnök „megpuhításá­­ra”. Szlobodan Milosevics - ame­rikai megítélés szerint - „vala­mivel építőbben” reagált arra a múlt heti felvetésre, hogy Belg­rádinak el kell ismernie Horvát­országot és Boszniát. A nagyha­talmi ötök magas rangú diplo­matái eközben újabb tanácsko­zást tartanak Párizsban a dél­szláv válság további kezeléséről. Belgrádot mintha hidegen hagyná a lázas sürgölődés, ér­deklődését az összekötő csoport felől inkább a pravoszláv kap­csolatokra fordítja. A kis-jugo­­szláv védelmi miniszter Moszk­vában keres lehetőségeket az Oroszországgal való katonai ko­operációra, Belgrádban pedig egy orosz parlamenti küldöttség már az embargó utáni gazdasági kapcsolatokat alapozza. A horvát politikában viszont némi hangsúlyeltolódás észlel­hető. Franjo Tudjman elnök egyelőre kitart amellett, hogy a békefenntartóknak március 31. után távozniuk kell az ország­ból, de bizonyos feltételekkel el tudná képzelni kisebb számú ENSZ-katona maradását. Az államfő elképzelése szerint nemzetközi erőket kellene fel­vonultatni Horvátország­ és Szerbia határán, megállapítan­dó, melyik fél híve a békének, s melyik provokál háborút. Tudj­man a török elnöknek fejtette ki álláspontját, aki a szerb fenye­getések miatt szarajevói útját lemondani kényszerült. A tuzlai légi szállítások rejté­lye egyre nagyobb hullámokat ver a nemzetközi médiában. Újabban francia és norvég la­pok is cikkeznek arról, hogy az amerikaiak fegyvert és fejlett haditechnikai felszerelést jut­tatnak el a bosnyákoknak. Belgrádi hivatalos körök csep­pet sem kételkednek abban, hogy a washingtoni kormány kijátssza a fegyverembargót.­ ­ A bajor legfelsőbb tartomá­nyi bíróság április 28-ra tűzte ki a tavaly Münchenben­­letar­tóztatott Dusko Tadics elleni per kezdetét. A 39 éves szerb férfit az omarskai fogolytábor­ban elkövetett tömeges gyilkos­ságokkal és emberkínzással vá­dolják. Az ügyészség adatai szerint az eddig mindent tagadó Tadics 32 bosnyák meggyilko­lásáért és további 61 személy megkínzásáért felelős. Tadics ellen egyébként az ENSZ hágai székhelyű és a délszláv háborúban elkövetett bűnöket vizsgáló különleges bí­rósága tavaly szintén hasonló in­dokokkal vádat emelt, valamint nemzetközi elfogatóparancsot is kiadott. A német törvények ugyanakkor nem tették lehetővé, hogy az NSZK-ban letartózta­tott személyeket nemzetközi bí­róságoknak kiszolgáltassanak. A Kohl-kormány még tavaly ősszel kezdeményezte a törvénymódo­sítást, amely immáron csak a Bundesrat márciusban esedékes végső jóváhagyásától függ. Christian Chartier, az ENSZ különleges bíróságának szóvi­vője tegnap kijelentette: a hágai testület azonnal kérni fogja Ta­dics kiadatását amint életbe lép a szóban forgó német törvény­­módosítás. A szerb férfi mün­cheni ü­gyvédje kedden pedig úgy nyilatkozott, hogy védence nagy valószínűséggel nem a ba­jor fővárosban, hanem Hágá­ban áll majd bíróság elé. Amennyiben az NSZK valóban kiadja Tadicsot, úgy az ellene folytatott eljárás lesz a különle­ges bíróság első igazi nagy pere. D. A. A távozó UNPROFOR-parancsnok és utódja, Bernard Jenvier (jobbra) Jaszusi Akasi ENSZ-főmeg­­bízott társaságában a zágrábi búcsúztató ceremónián mti külföldi képszolgálat TÁVIRATI STÍLUSBAN IRAK NEM TUDOTT ELSZÁMOLNI 20-30 tonna, biológiai fegyver előállítására használt baktériumok kitermelésé­hez szükséges alapanyaggal. Ezt Rolf Ekeus, a bagdadi tömeg­­pusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-megbízott közölte hétfőn. A diplomata Irakból hazatérve a Biztonsági Ta­nács elé terjesztette jelentését tapasztalatairól. (AP) AZ ENSZ BIZTONSÁGI TANÁCSA felszólította a világ országait, hogy kutassák fel és tartóztassák le a ruandai népir­tásban vagy más kegyetlenkedésekben való részvétellel gyanúsítha­tó személyeket. A testület azon bűnösök kézre kerítését is sürgeti, akik a ruandai menekültek számára az afrikai ország szomszédsá­gában felállított táborokban követtek el rémtetteket. (Reuter) PERU ELIT ALAKÚ LATO­KAT VEZÉNYELT át a vitatott helyzetű övezetbe. Ez azután történt, hogy ecuadori csapatok két perui állást gránátokkal lőttek. (dpa) LI TENG-HUJ tajvani államfő kedden első ízben kért hiva­talosan bocsánatot a sziget őslakosságától, amiért 1947-ben kínai nacionalista csapatok több ezrüket lemészárolták. Az államfő megbékélésre szólította fel az őshonos lakosságot és azokat a szá­razföldről érkezett kínaiakat, akik a polgárháború alatt mene­kültek el lakhelyükről, s találtak menedéket a szigeten. (AFP) ELHAGYTA PANMINDZSONT a koreai fegyverszü­neti megállapodás ellenőrzésében részt vevő lengyel küldöttség. Phenjan - közelmúltbeli fenyegetéseit beváltva - beszüntette a küldöttség élelmiszer- és ivóvízellátását, valamint az áramszol­gáltatást, és elvágta a távközlési vonalakat, ezzel lehetetlenné tette a delegáció munkájának folytatását. (MTI) A TÁDZSIKISZTÁNI VÁLASZTÁSOK vasárnap megtartott első fordulóján a „független” helyi kiskirályok elsöp­rő győzelmet arattak. Pártok színeiben alig néhány képviselő ju­tott be a dusanbei törvényhozásba. (AFP) SZIGORÚ ŐRIZET ALATT Madridba szállították kedden Luis Roldant, a spanyol csendőrség volt vezérigazgatóját, akit tavaly április óta köröztek világszerte. Roldant, aki 1986 és 1993 között volt a spanyol csendőrség vezetője, közpénzek elsik­­kasztásával és korrupcióval vádolják. (AFP) Dudajev nem adja meg magát Csecsenföldön még javában dúl a háború, az orosz hadsereg ve­zetése azonban máris értékelő konferenciát tartott. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A védelmi minisztérium pa­rancsnoki értekezletén felszólaló Pavel Gracsov szerint Dudajev­­hez továbbra is érkeznek kauká­zusi és külföldi „zsoldosok”, és a radikális iszlám szervezetektől pénzt, valamint fegyvert is kap. A katonai hírszerzés, a GRU parancsnoka, Fjodor Ladigin arról is beszámolt, hogy a cse­csenek jelenleg 14 ezer fegyve­ressel és mintegy 100 darab, kü­lönböző fajtájú nehézfegyverrel rendelkeznek, s ezért „a közel­jövőben nem látszik lehetséges­nek a Dudajev-féle bűnöző re­zsim felszámolása”. Dudajev még elmenekülhet, de ezt a szö­vetségi hatóságok igyekeznek megakadályozni. Gracsov miniszter régi ellen­lábasa és bírálója, a Dnyeszter­­melléken állomásozó 14. hadse­reg parancsnoka, Alekszandr Lebegy altábornagy az Inter­­faxnak nyilatkozva azt mond­ta, nem érti, minek a moszkvai „show”, miközben a háború még javában tart. Az értekezle­ten elhangzott beszámolók alapján máris arra lehet követ­keztetni, hogy a hadművelete­ket „kifogástalanul” vezették. A tábornok elvben nem zárta ki, hogy a fegyveres erők hasonló konfliktusokban vegyenek részt, de szerinte ehhez megfe­lelően föl kell készülni, s csak kétszer szabad odacsapni: „egy­szer a fejre, egyszer a koporsó fedelére”. Egy mozdoki tanácskozáson Oleg Szoszkovec helyettes mi­niszterelnök azt mondta, hogy a szövetségi hatóságok nem te­kintik azonnali célnak Guder­­mesz és Argun „felszabadítá­sát”. Mint fogalmazott, a kato­nai vezetés a békés megoldásra hangolta rá magát, s az utóbbi időszak egyik legnagyobb ered­ménye a helyi hatalmi szervek megteremtése. Jelcin kemény fellépésre készül a fasiszta szervezetek ellen Borisz Jelcin a fasizmus elleni kemény rendőri és jogi fellépést előíró elnöki rendelet kiadására készül - közölte az államfő ap­parátusának egyik vezető beosz­tású munkatársa, Andrej Logi­­nov. Az utolsó a cseppet a po­hárban egy múlt heti tévéműsor jelentette, amelyben az Orosz Nemzeti Egység (RNE) nevű fa­siszta szervezet második számú vezetője mosolyogva jelentette ki, hogy a kémelhárítás és a bűn­üldöző szervek személyi állomá­nyának kilenctizede őket támo­gatja, s hatalomátvétel esetén „a nép tapsa közepette” lövik agyon vagy küldik gázkamrába azt a 100 ezer embert, akitől sze­rinte meg kell szabadulni. A vasárnap este az NTV ke­reskedelmi adón megismételt beszélgetés során Alekszej Ve­­gyenkih azt ígérte, hogy saját kezűleg lövi tarkón Szergej Ko­­valjov emberi jogi megbízottat és a duma honvédelmi bizottsá­gának elnökét, Szergej Jusen­­kovot. Azt állította, hogy tervei­vel a maffia néhány vezetője is egyetért. Az interjúban foglal­tak miatt Vegyenkint tegnap őrizetbe vették. Márciusban távozik az afgán elnök A zömmel pastu tálibok, a fegy­veres Korán-tanulók immáron országosan legerősebb milíciája elutasította a tádzsik nemzeti­ségű Burhanuddin Rabbani el­nök együttműködési ajánlatát. Az Új Kína jelentése szerint ez a fejlemény akkor vált ismere­tessé, amikor a tálibok küldöttei a Kabultól 30 kilométernyire délnyugatra elterülő Maidan Sáhr városában találkoztak Rabbani elnök meghatalmazot­­taival. A tálib vezetők szemére vetették az elnöknek, hogy szán­dékosan húzza-halasztja hatal­mának megígért átadását. Mahmud Mesztirinek, az ENSZ-főtitkár afganisztáni kü­lönleges megbízottjának terve értelmében Rabbani elnök már február 18-án tartozott volna átadni hatalmát az ideiglenes kormányzó tanácsnak. Az idő­pontot később elodázta március 21-re. Claesnek távoznia kell? MTI-JELENTÉS A holland védelmi miniszter sze­rint Willy Claesnak rövidesen le kellene mondani NATO-főtit­­kári funckiójáról, ha nincs esély arra, hogy szerepe tisztázódjon a belga helikoptervásárlási bot­rányban (az „Agusta-ügyben”). Joris Voorhove egy holland rá­dióállomásnak nyilatkozva ki­fejtette: kívánatos lenne, ha a belga hatóságok a lehető leg­gyorsabban kibogoznák az ügyet, mert az „mennél tovább tart, annál károsabb a NATO-ra nézve”. A NATO nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy helyzete gyengüljön, csak mert a főnökének máshol jár a fi­gyelme - szögezte le Voorhove. Brüsszeli megfigyelők mind­ezt összefüggésbe hozzák azzal, hogy Claes annak idején épp holland politikust ütött el a NATO-főtitkári székétől, s tény, hogy most, az esetleges utódjelöltek között is előkelő helyen szerepel Ruud Lubbers holland exkormányfő neve. „Orosz mosolyoffenzíva” LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Hivatalos látogatásra ma Lon­donba várják az orosz kormány­főt. Viktor Csernomirgyin első útja a Downing Street 10.-be ve­zet, majd találkozik a brit kül­­ügy-, pénzügy-, valamint az ipa­ri és kereskedelmi miniszterrel és az ellenzék vezérével is. A megbeszéléseken az aktuális orosz bel- és külpolitikai, védel­mi kérdéseken kívül szóba kerül az orosz gazdasági reform előre­haladása és az IMF-től remélt több mint hatmilliárd dolláros kölcsön is. Az utazás előestéjén az Inde­­pendent a látogatást nemes egy­szerűséggel „mosolyoffenzívá­nak” nevezte. Az út „a nemzet­közi kapcsolatok folytatását cél­zó, összehangolt orosz politikai kezdeményezés része a csecsen háború idején önként vállalt há­rom hónapos elszigeteltséget kö­vetően” - írta a lap. Szakértők szerint a brit külügyminiszté­rium a Csernomirgyin-vizit so­rán törekedni fog arra, hogy in­tézményes kapcsolatokat ková­csoljon Oroszországgal, s elköte­lezze Moszkvát a NATO-val való együttműködés mellett. A lap megállapítja: „A külügyminisz­tériumnak világossá kell tennie Csernomirgyin számára, hogy a kooperáció magatartása megvál­toztatását követeli meg a Kreml­től. Moszkva fő ellenségeit már nem Nyugaton, hanem magában Oroszországban kell keresnie”. , 1995. március 1., szerda Késik a lengyel kormányalakítás Alig húsz percig tartott Lech Walesa lengyel elnök és Józef Oleksy, a koalíció kormányfője­löltjének tegnapi találkozója. A megbeszélés célja eredetileg az új kormány személyi összetéte­lének megvitatása lett volna, de Walesa szerint addig nem lehet ezt a témát megbeszélni, amíg Oleksynek nincs alkotmányos felhatalmazása a kormányala­kításra. Oleksy a beszélgetés so­rán maga is elismerte, hogy ilyen formális meghatalmazás csak a parlamenti szavazás után lesz a birtokában - jelen­tette ki Leszek Spálinski, az ál­lamfő szóvivője. Arra a kérdés­re, hogy ez esetben mi értelme volt egyáltalán megtartani a ta­lálkozót, Spalinski azt válaszol­ta: Walesa azért fogadta a szejm jelenlegi elnökét, nehogy más, politikai okokkal magyarázzák a megbeszélés elmaradását. Oleksy a kurta találkozó után a koalíciós pártok vezetőivel egyeztetett. Aleksander Kwas­­niewski, a Baloldali Demokrati­kus Szövetség vezetője elmond­ta: az új kormány mindenképp megalakul, de a mostani Wale­­sa-Oleksy találkozó nem jó elő­jel a kabinet és az államfő jövő­beli együttműködését illetően. Sz. Z. Washingtoni stratégiaváltás • Nem csökken az amerikai haderő Ázsiában A gyors gazdasági növekedést felmutató, óriási piaci lehetősé­gekkel kecsegtető kelet-ázsiai országok stabilitásának fontos­ságát szem előtt tartva Washing­ton alapvető módosítást hajtott végre a ’90-es évek elején kidol­gozott stratégiáján, s feladta a térségbe vezényelt százezer fős amerikai haderő részleges visszavonásának tervét. A Fehér Ház által jóváhagyott új straté­giai elveket Joseph Nye védelmi államtitkár-helyettes ismertette. Az 1990-92-ben lefektetett el­képzelések alapján a század vé­gére fokozatosan mérsékelték volna a Japánban és Dél-Ko­­reában állomásozó amerikai csa­patok számát. - A korábbival szöges ellentétben az új terv meg­erősíti elkötelezettségünket a százezres létszám fenntartása mellett - hangoztatta a politikus, leszögezve: noha sok szakértő szerint a térségben kibontakozó viták alapvetően gazdasági jelle­gűek lesznek, nézete mégis az, hogy a biztonság a jövőben is „kritikus tényező marad”. Ja­pánban 45 000, Dél-Koreában 37 000, a térségbe vezényelt ha­jók fedélzetén 15 000 amerikai katona tartózkodik - írja az MTI. □ Amerikai értesülések szerint Irán Hawk típusú légvédelmi rakétákat telepített a Perzsa (Arab)-öböl bejáratánál fekvő szigetekre. John Shalikasvili tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnöke szerint a lépés fölöttébb ag­gasztja az olajutak biztonsága miatt nyugtalankodó Egyesült Államokat. Közlése szerint az irániak tüzérségi ütegeiket szintén előretolt állásokba he­lyezték az öböl mentén. Dél-libanoni kikötőblokád Az izraeli tengerészet folytatja a dél-libanoni kikötők blokád­ját. A szír és a libanoni sajtó élesen támadta az izreli akciót, és a libanoni kormány közölte, „nem fog behódolni az izraeli zsarolásnak”. Jeruzsálemi ka­tonai körök viszont hangsú­lyozták: a blokádot nem kato­nai, hanem politikai megfonto­lások alapján vezették be. Izraelben nem fogadják a blo­kádot osztatlan egyetértéssel. A baloldali Al Hamismar szerint a blokád a kollektív büntetés formája, és „ha a szándék a szi­dom halászok ellen foganatosí­tott blokáddal bírni rá a Hez­­bollahot, hagyjon fel a dél-liba­noni akcióival, akkor az olyan, mintha fejfájást talpbetéttel akarnánk gyógyítani”. A blokád miatt nőtt a feszült­ség Szíria és Izrael között, ame­rikai diplomaták mégis remélik, hogy Christopher amerikai kül­ügyminiszter jövő héten esedé­kes körútja során, ha nem is át­törés, de legalább előrehaladás várható a szír-izraeli kapcsola­tokban. Joszi Bejlin izraeli kül­ügyminiszter-helyettes hangsú­lyozta: ha a közeljövőben nem lesz lényeges előrehaladás, ké­sőbb az izraeli választások kö­zelsége teszi lehetetlenné a me­gegyezést. Yehuda Lahav jfejfu öt iksznél minden mm mm m I I ■ ■ 111 ■ vfl ■ l 100 ooo ooo forintra ^ pl-W tollvonás tízmilliót ér. SE

Next