Népszabadság, 1995. március (53. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-01 / 51. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA Az USA kijátssza a fegyverembargót? ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL A nemzetközi összekötő csoport küldöttsége ma ismét kísérletet tesz a szerb elnök „megpuhítására”. Szlobodan Milosevics - amerikai megítélés szerint - „valamivel építőbben” reagált arra a múlt heti felvetésre, hogy Belgrádinak el kell ismernie Horvátországot és Boszniát. A nagyhatalmi ötök magas rangú diplomatái eközben újabb tanácskozást tartanak Párizsban a délszláv válság további kezeléséről. Belgrádot mintha hidegen hagyná a lázas sürgölődés, érdeklődését az összekötő csoport felől inkább a pravoszláv kapcsolatokra fordítja. A kis-jugoszláv védelmi miniszter Moszkvában keres lehetőségeket az Oroszországgal való katonai kooperációra, Belgrádban pedig egy orosz parlamenti küldöttség már az embargó utáni gazdasági kapcsolatokat alapozza. A horvát politikában viszont némi hangsúlyeltolódás észlelhető. Franjo Tudjman elnök egyelőre kitart amellett, hogy a békefenntartóknak március 31. után távozniuk kell az országból, de bizonyos feltételekkel el tudná képzelni kisebb számú ENSZ-katona maradását. Az államfő elképzelése szerint nemzetközi erőket kellene felvonultatni Horvátország és Szerbia határán, megállapítandó, melyik fél híve a békének, s melyik provokál háborút. Tudjman a török elnöknek fejtette ki álláspontját, aki a szerb fenyegetések miatt szarajevói útját lemondani kényszerült. A tuzlai légi szállítások rejtélye egyre nagyobb hullámokat ver a nemzetközi médiában. Újabban francia és norvég lapok is cikkeznek arról, hogy az amerikaiak fegyvert és fejlett haditechnikai felszerelést juttatnak el a bosnyákoknak. Belgrádi hivatalos körök cseppet sem kételkednek abban, hogy a washingtoni kormány kijátssza a fegyverembargót. A bajor legfelsőbb tartományi bíróság április 28-ra tűzte ki a tavaly Münchenbenletartóztatott Dusko Tadics elleni per kezdetét. A 39 éves szerb férfit az omarskai fogolytáborban elkövetett tömeges gyilkosságokkal és emberkínzással vádolják. Az ügyészség adatai szerint az eddig mindent tagadó Tadics 32 bosnyák meggyilkolásáért és további 61 személy megkínzásáért felelős. Tadics ellen egyébként az ENSZ hágai székhelyű és a délszláv háborúban elkövetett bűnöket vizsgáló különleges bírósága tavaly szintén hasonló indokokkal vádat emelt, valamint nemzetközi elfogatóparancsot is kiadott. A német törvények ugyanakkor nem tették lehetővé, hogy az NSZK-ban letartóztatott személyeket nemzetközi bíróságoknak kiszolgáltassanak. A Kohl-kormány még tavaly ősszel kezdeményezte a törvénymódosítást, amely immáron csak a Bundesrat márciusban esedékes végső jóváhagyásától függ. Christian Chartier, az ENSZ különleges bíróságának szóvivője tegnap kijelentette: a hágai testület azonnal kérni fogja Tadics kiadatását amint életbe lép a szóban forgó német törvénymódosítás. A szerb férfi müncheni ügyvédje kedden pedig úgy nyilatkozott, hogy védence nagy valószínűséggel nem a bajor fővárosban, hanem Hágában áll majd bíróság elé. Amennyiben az NSZK valóban kiadja Tadicsot, úgy az ellene folytatott eljárás lesz a különleges bíróság első igazi nagy pere. D. A. A távozó UNPROFOR-parancsnok és utódja, Bernard Jenvier (jobbra) Jaszusi Akasi ENSZ-főmegbízott társaságában a zágrábi búcsúztató ceremónián mti külföldi képszolgálat TÁVIRATI STÍLUSBAN IRAK NEM TUDOTT ELSZÁMOLNI 20-30 tonna, biológiai fegyver előállítására használt baktériumok kitermeléséhez szükséges alapanyaggal. Ezt Rolf Ekeus, a bagdadi tömegpusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-megbízott közölte hétfőn. A diplomata Irakból hazatérve a Biztonsági Tanács elé terjesztette jelentését tapasztalatairól. (AP) AZ ENSZ BIZTONSÁGI TANÁCSA felszólította a világ országait, hogy kutassák fel és tartóztassák le a ruandai népirtásban vagy más kegyetlenkedésekben való részvétellel gyanúsítható személyeket. A testület azon bűnösök kézre kerítését is sürgeti, akik a ruandai menekültek számára az afrikai ország szomszédságában felállított táborokban követtek el rémtetteket. (Reuter) PERU ELIT ALAKÚ LATOKAT VEZÉNYELT át a vitatott helyzetű övezetbe. Ez azután történt, hogy ecuadori csapatok két perui állást gránátokkal lőttek. (dpa) LI TENG-HUJ tajvani államfő kedden első ízben kért hivatalosan bocsánatot a sziget őslakosságától, amiért 1947-ben kínai nacionalista csapatok több ezrüket lemészárolták. Az államfő megbékélésre szólította fel az őshonos lakosságot és azokat a szárazföldről érkezett kínaiakat, akik a polgárháború alatt menekültek el lakhelyükről, s találtak menedéket a szigeten. (AFP) ELHAGYTA PANMINDZSONT a koreai fegyverszüneti megállapodás ellenőrzésében részt vevő lengyel küldöttség. Phenjan - közelmúltbeli fenyegetéseit beváltva - beszüntette a küldöttség élelmiszer- és ivóvízellátását, valamint az áramszolgáltatást, és elvágta a távközlési vonalakat, ezzel lehetetlenné tette a delegáció munkájának folytatását. (MTI) A TÁDZSIKISZTÁNI VÁLASZTÁSOK vasárnap megtartott első fordulóján a „független” helyi kiskirályok elsöprő győzelmet arattak. Pártok színeiben alig néhány képviselő jutott be a dusanbei törvényhozásba. (AFP) SZIGORÚ ŐRIZET ALATT Madridba szállították kedden Luis Roldant, a spanyol csendőrség volt vezérigazgatóját, akit tavaly április óta köröztek világszerte. Roldant, aki 1986 és 1993 között volt a spanyol csendőrség vezetője, közpénzek elsikkasztásával és korrupcióval vádolják. (AFP) Dudajev nem adja meg magát Csecsenföldön még javában dúl a háború, az orosz hadsereg vezetése azonban máris értékelő konferenciát tartott. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A védelmi minisztérium parancsnoki értekezletén felszólaló Pavel Gracsov szerint Dudajevhez továbbra is érkeznek kaukázusi és külföldi „zsoldosok”, és a radikális iszlám szervezetektől pénzt, valamint fegyvert is kap. A katonai hírszerzés, a GRU parancsnoka, Fjodor Ladigin arról is beszámolt, hogy a csecsenek jelenleg 14 ezer fegyveressel és mintegy 100 darab, különböző fajtájú nehézfegyverrel rendelkeznek, s ezért „a közeljövőben nem látszik lehetségesnek a Dudajev-féle bűnöző rezsim felszámolása”. Dudajev még elmenekülhet, de ezt a szövetségi hatóságok igyekeznek megakadályozni. Gracsov miniszter régi ellenlábasa és bírálója, a Dnyesztermelléken állomásozó 14. hadsereg parancsnoka, Alekszandr Lebegy altábornagy az Interfaxnak nyilatkozva azt mondta, nem érti, minek a moszkvai „show”, miközben a háború még javában tart. Az értekezleten elhangzott beszámolók alapján máris arra lehet következtetni, hogy a hadműveleteket „kifogástalanul” vezették. A tábornok elvben nem zárta ki, hogy a fegyveres erők hasonló konfliktusokban vegyenek részt, de szerinte ehhez megfelelően föl kell készülni, s csak kétszer szabad odacsapni: „egyszer a fejre, egyszer a koporsó fedelére”. Egy mozdoki tanácskozáson Oleg Szoszkovec helyettes miniszterelnök azt mondta, hogy a szövetségi hatóságok nem tekintik azonnali célnak Gudermesz és Argun „felszabadítását”. Mint fogalmazott, a katonai vezetés a békés megoldásra hangolta rá magát, s az utóbbi időszak egyik legnagyobb eredménye a helyi hatalmi szervek megteremtése. Jelcin kemény fellépésre készül a fasiszta szervezetek ellen Borisz Jelcin a fasizmus elleni kemény rendőri és jogi fellépést előíró elnöki rendelet kiadására készül - közölte az államfő apparátusának egyik vezető beosztású munkatársa, Andrej Loginov. Az utolsó a cseppet a pohárban egy múlt heti tévéműsor jelentette, amelyben az Orosz Nemzeti Egység (RNE) nevű fasiszta szervezet második számú vezetője mosolyogva jelentette ki, hogy a kémelhárítás és a bűnüldöző szervek személyi állományának kilenctizede őket támogatja, s hatalomátvétel esetén „a nép tapsa közepette” lövik agyon vagy küldik gázkamrába azt a 100 ezer embert, akitől szerinte meg kell szabadulni. A vasárnap este az NTV kereskedelmi adón megismételt beszélgetés során Alekszej Vegyenkih azt ígérte, hogy saját kezűleg lövi tarkón Szergej Kovaljov emberi jogi megbízottat és a duma honvédelmi bizottságának elnökét, Szergej Jusenkovot. Azt állította, hogy terveivel a maffia néhány vezetője is egyetért. Az interjúban foglaltak miatt Vegyenkint tegnap őrizetbe vették. Márciusban távozik az afgán elnök A zömmel pastu tálibok, a fegyveres Korán-tanulók immáron országosan legerősebb milíciája elutasította a tádzsik nemzetiségű Burhanuddin Rabbani elnök együttműködési ajánlatát. Az Új Kína jelentése szerint ez a fejlemény akkor vált ismeretessé, amikor a tálibok küldöttei a Kabultól 30 kilométernyire délnyugatra elterülő Maidan Sáhr városában találkoztak Rabbani elnök meghatalmazottaival. A tálib vezetők szemére vetették az elnöknek, hogy szándékosan húzza-halasztja hatalmának megígért átadását. Mahmud Mesztirinek, az ENSZ-főtitkár afganisztáni különleges megbízottjának terve értelmében Rabbani elnök már február 18-án tartozott volna átadni hatalmát az ideiglenes kormányzó tanácsnak. Az időpontot később elodázta március 21-re. Claesnek távoznia kell? MTI-JELENTÉS A holland védelmi miniszter szerint Willy Claesnak rövidesen le kellene mondani NATO-főtitkári funckiójáról, ha nincs esély arra, hogy szerepe tisztázódjon a belga helikoptervásárlási botrányban (az „Agusta-ügyben”). Joris Voorhove egy holland rádióállomásnak nyilatkozva kifejtette: kívánatos lenne, ha a belga hatóságok a lehető leggyorsabban kibogoznák az ügyet, mert az „mennél tovább tart, annál károsabb a NATO-ra nézve”. A NATO nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy helyzete gyengüljön, csak mert a főnökének máshol jár a figyelme - szögezte le Voorhove. Brüsszeli megfigyelők mindezt összefüggésbe hozzák azzal, hogy Claes annak idején épp holland politikust ütött el a NATO-főtitkári székétől, s tény, hogy most, az esetleges utódjelöltek között is előkelő helyen szerepel Ruud Lubbers holland exkormányfő neve. „Orosz mosolyoffenzíva” LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Hivatalos látogatásra ma Londonba várják az orosz kormányfőt. Viktor Csernomirgyin első útja a Downing Street 10.-be vezet, majd találkozik a brit külügy-, pénzügy-, valamint az ipari és kereskedelmi miniszterrel és az ellenzék vezérével is. A megbeszéléseken az aktuális orosz bel- és külpolitikai, védelmi kérdéseken kívül szóba kerül az orosz gazdasági reform előrehaladása és az IMF-től remélt több mint hatmilliárd dolláros kölcsön is. Az utazás előestéjén az Independent a látogatást nemes egyszerűséggel „mosolyoffenzívának” nevezte. Az út „a nemzetközi kapcsolatok folytatását célzó, összehangolt orosz politikai kezdeményezés része a csecsen háború idején önként vállalt három hónapos elszigeteltséget követően” - írta a lap. Szakértők szerint a brit külügyminisztérium a Csernomirgyin-vizit során törekedni fog arra, hogy intézményes kapcsolatokat kovácsoljon Oroszországgal, s elkötelezze Moszkvát a NATO-val való együttműködés mellett. A lap megállapítja: „A külügyminisztériumnak világossá kell tennie Csernomirgyin számára, hogy a kooperáció magatartása megváltoztatását követeli meg a Kremltől. Moszkva fő ellenségeit már nem Nyugaton, hanem magában Oroszországban kell keresnie”. , 1995. március 1., szerda Késik a lengyel kormányalakítás Alig húsz percig tartott Lech Walesa lengyel elnök és Józef Oleksy, a koalíció kormányfőjelöltjének tegnapi találkozója. A megbeszélés célja eredetileg az új kormány személyi összetételének megvitatása lett volna, de Walesa szerint addig nem lehet ezt a témát megbeszélni, amíg Oleksynek nincs alkotmányos felhatalmazása a kormányalakításra. Oleksy a beszélgetés során maga is elismerte, hogy ilyen formális meghatalmazás csak a parlamenti szavazás után lesz a birtokában - jelentette ki Leszek Spálinski, az államfő szóvivője. Arra a kérdésre, hogy ez esetben mi értelme volt egyáltalán megtartani a találkozót, Spalinski azt válaszolta: Walesa azért fogadta a szejm jelenlegi elnökét, nehogy más, politikai okokkal magyarázzák a megbeszélés elmaradását. Oleksy a kurta találkozó után a koalíciós pártok vezetőivel egyeztetett. Aleksander Kwasniewski, a Baloldali Demokratikus Szövetség vezetője elmondta: az új kormány mindenképp megalakul, de a mostani Walesa-Oleksy találkozó nem jó előjel a kabinet és az államfő jövőbeli együttműködését illetően. Sz. Z. Washingtoni stratégiaváltás • Nem csökken az amerikai haderő Ázsiában A gyors gazdasági növekedést felmutató, óriási piaci lehetőségekkel kecsegtető kelet-ázsiai országok stabilitásának fontosságát szem előtt tartva Washington alapvető módosítást hajtott végre a ’90-es évek elején kidolgozott stratégiáján, s feladta a térségbe vezényelt százezer fős amerikai haderő részleges visszavonásának tervét. A Fehér Ház által jóváhagyott új stratégiai elveket Joseph Nye védelmi államtitkár-helyettes ismertette. Az 1990-92-ben lefektetett elképzelések alapján a század végére fokozatosan mérsékelték volna a Japánban és Dél-Koreában állomásozó amerikai csapatok számát. - A korábbival szöges ellentétben az új terv megerősíti elkötelezettségünket a százezres létszám fenntartása mellett - hangoztatta a politikus, leszögezve: noha sok szakértő szerint a térségben kibontakozó viták alapvetően gazdasági jellegűek lesznek, nézete mégis az, hogy a biztonság a jövőben is „kritikus tényező marad”. Japánban 45 000, Dél-Koreában 37 000, a térségbe vezényelt hajók fedélzetén 15 000 amerikai katona tartózkodik - írja az MTI. □ Amerikai értesülések szerint Irán Hawk típusú légvédelmi rakétákat telepített a Perzsa (Arab)-öböl bejáratánál fekvő szigetekre. John Shalikasvili tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnöke szerint a lépés fölöttébb aggasztja az olajutak biztonsága miatt nyugtalankodó Egyesült Államokat. Közlése szerint az irániak tüzérségi ütegeiket szintén előretolt állásokba helyezték az öböl mentén. Dél-libanoni kikötőblokád Az izraeli tengerészet folytatja a dél-libanoni kikötők blokádját. A szír és a libanoni sajtó élesen támadta az izreli akciót, és a libanoni kormány közölte, „nem fog behódolni az izraeli zsarolásnak”. Jeruzsálemi katonai körök viszont hangsúlyozták: a blokádot nem katonai, hanem politikai megfontolások alapján vezették be. Izraelben nem fogadják a blokádot osztatlan egyetértéssel. A baloldali Al Hamismar szerint a blokád a kollektív büntetés formája, és „ha a szándék a szidom halászok ellen foganatosított blokáddal bírni rá a Hezbollahot, hagyjon fel a dél-libanoni akcióival, akkor az olyan, mintha fejfájást talpbetéttel akarnánk gyógyítani”. A blokád miatt nőtt a feszültség Szíria és Izrael között, amerikai diplomaták mégis remélik, hogy Christopher amerikai külügyminiszter jövő héten esedékes körútja során, ha nem is áttörés, de legalább előrehaladás várható a szír-izraeli kapcsolatokban. Joszi Bejlin izraeli külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: ha a közeljövőben nem lesz lényeges előrehaladás, később az izraeli választások közelsége teszi lehetetlenné a megegyezést. Yehuda Lahav jfejfu öt iksznél minden mm mm m I I ■ ■ 111 ■ vfl ■ l 100 ooo ooo forintra ^ pl-W tollvonás tízmilliót ér. SE