Népszabadság, 1995. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-01 / 51. szám

1995. március 1., szerda KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT NÉPSZABADSÁG 3 Horn Gyula hétfőn utazik Moszkvába Horn Gyula miniszterelnök március 6-9. között hivatalos látogatást tesz Oroszországban és Kazahsztánban -j jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Szentiványi Gábor külügyi szó­vivő. Horn - akit elkísér útjára Kovács László külügy-, Pál László ipari és kereskedelmi, valamint Lakos László földmű­velésügyi miniszter­­ tárgyal majd Borisz Jelcin orosz elnök­kel, illetve Viktor Csernomir­­gyin kormányfővel. Horn és Jelcin a tervek sze­rint kicserélik a magyar-orosz alapszerződés ratifikációs ok­mányait és aláírják a beruhá­zásvédelmi megállapodást. Ko­vács és orosz partnere, Andrej Kozirev aláír egy egyezményt a két országban található kato­nasírok gondozásáról, valamint egy listát azokról a kétoldalú szerződésekről, amelyek a Szovjetunió felbomlása után is érvényben maradnak. A tervbe vett találkozókon főleg a kétoldalú kapcsolatok­ról - például az orosz adósság fejében szállítandó árukról - esik szó. Mivel idén Magyaror­szág tölti be az EBESZ soros el­nöki tisztét, a megbeszéléseken bizonyára érintik a csecsen vál­ságot is - mondta Szentiványi, hozzátéve: várhatóan szóba ke­rül a NATO-kibővítéssel kap­csolatos magyar álláspont. Kazahsztánban Horn megbe­szélést folytat Nazarbajev el­nökkel és Radzsegeldin kor­mányfővel. A tervek közt szere­pel egy magyar-kazah konzuli, illetve egy légügyi és közúti egyezmény aláírása. A tájékoztatón Szent-Iványi István beszámolt múlt heti washingtoni és New York-i tár­gyalásairól. - Magyarország NATO-csatlakozása politikai szinten eldöntött, a részleteket illetően azonban még nagy a bi­zonytalanság - foglalta össze tapasztalatait a külügyi állam­titkár, aki szerint a kérdést másként közelíti meg az ameri­kai adminisztráció és a kong­resszus. A demokrata párti vég­rehajtó hatalom folyamatban gondolkodik, és a belépést többéves időtávlatban képzeli el, míg a republikánus többségű törvényhozás az elvi döntés mi­előbbi meghozatalát sürgeti. Az államtitkár hozzátette: a magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatok lényegében problé­mamentesek, gazdasági téren jól fejlődnek. Vezető pénzügyi körökkel és üzletemberekkel folytatott megbeszélésein kide­rült: Bokros Lajos és Surányi György nevét ismerik, kineve­zésükben biztosítékot látnak arra, hogy a Magyarországon megkezdődött változások foly­tatódnak. Szent-Iványi közölte: a tervek szerint áprilisban Ko­vács László, később Keleti György honvédelmi miniszter, majd júniusban Horn Gyula kormányfő látogat az USA-ba. P. B. Holbrooke: Fokozatos NATO-bővítést Az új európai biztonsági szer­kezet bármely tervrajzának Kö­­zép-Európára kell összpontosí­tania, hiszen e térség több tra­gédiának és fölfordulásnak volt a melegágya a XX. században, mint a kontinens bármely más része. Ugyanakkor a történelem során most először a régió or­szágainak megadatott az a le­hetőség, hogy a nyugati demok­ratikus eszmények befogadásá­val stabilitásra, szabadságra és függetlenségre tegyenek szert - írta a Foreign Affairs folyóirat friss számában Richard Hol­brooke, a nemrég Budapesten tárgyalt, európai és kanadai ügyekkel foglalkozó amerikai külügyi államtitkár-helyettes. Fontos alapelveket rögzítő írá­sában Holbrooke leszögezi: a vasfüggöny lebontásának és a szélesebb értelemben vett euró­pai egység igénylésének éssze­rű, lényegi következménye a NATO kibővítése. A washingtoni kormányzat európai politikájának alakítá­sában kulcsszerepet betöltő il­letékes úgy vélekedett, hogy de­mokrácia, stabilitás és piacgaz­daság nélkül az érintett álla­mok továbbra is sebezhetők lennének a régi területi és etni­kai problémákkal szemben, me­lyeket csak felerősít a „törté­nelmi hibák helyrehozatalának megszállott keresése”. Holbrooke kiemelte: az USA és szövetségesei fokozatos, kö­rültekintő bővítést határoztak el a NATO kelet felé való kiter­jesztésére. A már beindult fo­lyamattal kapcsolatban felhív­ta a figyelmet arra, hogy a szö­vetség elsődleges célja a jövő­ben is az európai stabilitás elő­mozdítása marad; a kibővítés folyamata mindenki számára átlátható lesz, bizonyítandó, hogy a NATO már nem tekint­hető oroszellenes szövetségnek. A csatlakozást illetően nincs sem időpont, sem országlista: minden tagságra pályázó orszá­got egyénileg bírálnak majd el. Az új tagoknak piacgazdaság­gal rendelkező demokráciák­nak kell lenniük, amelyek hoz­zá tudnak járulni a közös véde­lemhez - összegezte véleményét az amerikai politikus. Bajban a horvát magyarság lapja MUNKATÁRSUNKTÓL Kérdésessé vált a horvátországi magyarok hetilapja, a Magyar Képes Újság megjelenése. A leg­utóbbi számot tegnap kellett volna nyomdába adni, de Csör­­gits József főszerkesztő érdek­lődésünkre elmondta: ez anyagi okok miatt nem történt meg. A Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöki tisztét be­töltő főszerkesztő nem tartja va­lószínűnek a lap jövő heti szá­mának megjelenését sem. Utalt arra, hogy az idén már kértek pénzt a horvát parlamenttől, de egyelőre választ sem kaptak Zágrábból. Elmarad a magyar­országi támogatás is - jegyezte meg, hangsúlyozva: adósságaik gyarapodnak, azt az összeget pedig, amelyet ebben az évben a HTMH-tól kaptak, eszéki szer­kesztőségi épületük javítására kellett fordítaniuk. Csörgits érdeklődésünkre megerősítette: a lap tegnapi szá­mában jelentették volna meg az Illyés Alapítvány pályázatát, amelyben az intézmény az anya­gi támogatás lehetőségeit és fel­tételeit fogalmazta meg. Zegnál János, a HTMH főosztályvezető­je is úgy véli, hogy a horvátor­szági magyarok egyetlen heti­lapjának az Illyés Alapítvány­hoz kellene fordulnia. Osztrák kvótakönnyítés Az osztrák kormány törvény­­módosítást hagyott jóvá, és ter­jeszt a parlament elé, amely könnyítéseket jelent a külföl­diek számára. A másfél éve életben lévő tartózkodási tör­vény kvótákban határozza meg a kiadható tartózkodási enge­délyeket, a mostani módosítás kiveszi a kvótából a külföldi vendégmunkások Ausztriában született gyermekeit és az oszt­rák állampolgárok külföldi há­zastársát. Keleti György norvég hadgyakorlaton MUNKATÁRSUNKTÓL A NATO ez év végéig meg fogja határozni a jelentkező orszá­gokkal szembeni katonai köve­telményeket - közölte Keleti Györggyel Balanzino főtitkár­­helyettes. A magyar honvédelmi miniszter Deák János vezérez­redes, a Magyar Honvédség fő­­parancsnoka társaságában Norvégiában járt, ahol több tárgyalást folytatott, s megte­kintette a február 20-a óta fo­lyó, és március 8-ig tartó nagy­szabású mintegy 20 ezer kato­nát mozgató hadgyakorlatot. Keletinek útja során módja volt a szlovén, a szlovák, a mol­dovai és természetesen a házi­gazda norvég védelmi minisz­terrel tárgyalni. Utóbbival megállapodtak, hogy a Helsin­kiben működő magyar katonai attasét ősztől Norvégiában is akkreditálni fogják. Augusz­tus-szeptemberben Keleti ismét Norvégiában tesz látogatást. Még az idén Budapestre várják a norvég parlament honvédelmi bizottságának elnökét. Készülőben a Fehér Könyv Befejeződtek a Magyarország EU belső piacához való kapcso­lódásával foglalkozó tárgyalá­sok a magyar kormány és az Európai Unió Bizottságának képviselői között - írta az MTI. Susan Binns, az EU Bizott­ság delegációjának vezetője be­jelentette: április végére, de leg­később május elejére elkészül az úgynevezett Fehér Könyv végleges szövege. E könyvet, az EU Bizottság azzal a céllal ál­lítja össze, hogy a követelmé­nyek tisztázásával elősegítse a társult országok felkészülését a csatlakozáshoz. Bécs nem kíván államszerződést kötni Oroszországgal BÉCSI TUDÓSÍTÁSUNK Az osztrák kormányfő nem tart­ja „létszükségletnek” Ausztria számára, hogy államközi szerző­dés jöjjön létre Oroszországgal. Franz Vranitzky a miniszter­­tanács ülése után adott nyilat­­kozatában egyértelművé tette: az osztrák semlegesség jövője Ausztria belügye, és sem ezzel, sem más nemzetközi vagy az orosz-osztrák kapcsolatokra vonatkozó témával szükségte­len külön dokumentumban fog­lalkozni. Még keményebben utasította vissza Moszkva közös nyilatkozatra vonatkozó javas­latát Klestil o­sztrák államfő. E témáról annak kapcsán folynak bizalmas tárgyalások orosz és osztrák diplomaták kö­zött Moszkvában, hogy Jelcin orosz elnököt áprilisban az osztrák államszerződés évfor­dulós ünnepségeire Bécsbe vár­ják. Rövid ideig az osztrák fővá­ros vendége volt Douglas Hurd brit külügyminiszter, aki jelezte ugyan, hogy osztrák belügynek tekinti a semlegesség fenntartá­sának kérdését, de közölte: Ausztria nem ringathatja magát abba az illúzióba, hogy semle­gességének fenntartása mellett tagja lehet a Nyugat-európai Uniónak. Ehhez szerinte felté­tel a NATO-tagság. A hét végéig Bécsben folytat tárgyalásokat Butrosz Gáli ENSZ főtitkár, aki a vendéglá­tókkal érzékeltette: nem kíván­ják felszámolni Bécs ENSZ-vá­­ros jellegét. A főtitkár az ENSZ megalakulásának 50.­­évfordu­lója alkalmából az osztrák fő­városban találkozik több ENSZ-szervezet vezetőjével, és részt vesz azon a tanácskozáson is, amelyen a világszervezet bé­kefenntartó tevékenységének hatékonyabbá tételét vitatják meg. E tanácskozásra várják Bécsbe Kovács László magyar külügyminisztert is. Széles körű konzultáció az alapszerződésekről A kormányfő és a külügyminiszter ma tárgyal a határokon túli magyarság képviselőivel Az alapszerződésekről konzul­tál ma Horn Gyula kormányfő, és Kovács László külügymi­niszter a határokon túli ma­gyarság képviselőivel. Mint az eszmecserék kezdeményezője, Tabajdi Csaba politikai állam­titkár lapunknak megerősítette, a mostanihoz hasonló szintű, reprezentatív találkozóra első ízben kerül sor a szocialista-li­berális kormányzás alatt. A határon túli magyarság va­lamennyi számottevő szerveze­tének vezetői jelen lesznek a konzultációkon. Az RMDSZ-t többek közt Markó Béla, Tőkés László és Takács Csaba, a szlo­vákiai magyar tömörüléseket Duray Miklós, A. Nagy László és Bugár Béla képviseli. A vaj­dasági szervezetek képviseleté­ben Ágoston Andrást és Csubela Ferencet, Kárpátaljáról Födő Sándort és Tóth Mihályt vár­ják. Részt vesznek a konzultáció­kon a szlovéniai és a horvátor­szági magyarság vezetői is. Tabajdi tájékoztatása szerint a találkozó célja megbeszélni azokat a problémákat, amelyek valamennyi határon túli ma­gyar szervezetet érintik. A ma­gyar kormányfő előreláthatólag a budapesti külpolitika fő irá­nyairól, a határokon túl élő ma­gyarsággal fenntartott kapcso­latok alapvető kérdéseiről, il­letve az alapszerződésekről szól majd. Kovács pedig a magyar­szlovák, valamint a magyar-ro­mán alapszerződés kérdéskörét tárgyalja meg a határon túliak­­kal. - Bizonyára szóba kerül, mi lehet az a minimum, amely megfelelő garanciát ad a hatá­rokon túl élő magyar közössé­gek számára, s mi az, ami kompromisszum útján el is fo­gadtatható a szomszédos álla­mokkal - mondta Tabajdi. A magyar vezetők kikérik a határokon túli szervezetek vé­leményét, figyelembe veszik tö­rekvéseiket. Ám nem céljuk az, hogy valamiféle szövegben meg­egyezzenek - derült ki az állam­titkár szavaiból. A konzultáció­kon szó lesz a nemzetközi ki­sebbségvédelem kérdéseiről is, így kitérnek arra, milyen a Nyugat fogadókészsége a hatá­rokon túli magyarok törekvései­vel kapcsolatosan, s a magyar­ság szervezetei az anyaország­gal együtt hogyan jeleníthetnék meg hatékonyabban jogos, a nemzetközi normákkal össz­hangban álló törekvéseiket. R. M. Hétfőn és kedden Pozsonyban megtartotta második találkozóját az a magyar-szlovák szakértői csoport, amely a két ország között megkö­tendő alapszerződés formába öntésén dolgozik. A küldöttségek mun­káját ezúttal is Szénási György főosztályvezető, illetve Ján Varsó szek­cióigazgató irányította. Korábbi megállapodásuk értelmében most sem hoztak nyilvánosságra részleteket, az előző - budapesti - forduló során ugyanis abban egyeztek meg, hogy az eredményes befejezésig egyik fél sem kommentálja a tárgyalások menetét. Ez a befejezés egyelőre várat magára, a küldöttségek a jövő héten ismét összeülnek, ezúttal a magyar fővárosban. F. J. Gy. Miniszteri marketing SI ** pénzügyminiszter és a tárca nélküli privatizációs miniszter. Milyen lesz az antré? Feltehetően lehengerlő. Ez következik az új főtisztviselők személyiségéből, de még inkább a gazdaság helyzetéből. Mégis hideg fejet és a gazdaság(politika)i PR-ismeretek mi­nél jobb kamatoztatását lehet ajánlani - indulásként. Tagadhatatlan, hogy széles körű érdeklődés előzi meg mind a három új vezető szakmai belépőjét. Mivel a felfoko­zott várakozásokat többnyire a gyors kiábrándulás szokta követni, indokolt már most - jó előre - leszögezni: ez a sajá­tos „trojka” nem ígért csodát, nem is lesz képes rövid időn belül alapvetően megváltoztatni a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat. Viszont, ha hagyják őket szuverén módon, programjuknak megfelelően cselekedni, akkor - idővel - leg­alább a pénzügyi „romlás virágait” kigyomlálhatják. A legkönnyebb és egyben a legnehezebb helyzete Surányi Györgynek lesz. Az ő posztja független ugyan pártoktól és politikáktól, ám a jegybank élén nemcsak ezt a szuvereni­tást kell majd képviselnie, hanem szakmai kooperációké­pességét is. Az elé táruló pénzügyi-adósságmenedzselési fe­szültségek oldása enélkül nehezen képzelhető el. Ám mi­közben Surányinak „befelé” rendíthetetlen következetes­séget kell felmutatnia, „kifelé” mosolygósabb arcát illik tárnia. Hiszen az ország imázsa nem kis mértékben azon is múlik, hogy a jegybank elnöke mennyire lesz képes az eddi­ginél meggyőzőbben bizonyítania a nemzetközi pénzvilág­nak, hogy jelentős deficitjeink ellenére mégis fenntartható hitelképességünk. Ehhez a munkához minden bizonnyal szüksége lesz a már említett PR-tevékenységre is. Sajátos a helyzete Bokros Lajosnak is a meglehetősen ki­koptatott főkincstárnoki bársonyszékben. Nem csupán azért, mert vagányosra vett figurája igen gyorsan magá­nyossá komorulhat az általa vezérelt pénzügyi lefaragó-ki­­igazító intézkedések végrehajtása közben. Önmagában az ebből gyorsan következő népszerűségvesztés még nem kell hogy elbizonytalanítsa. Aggodalomra inkább az adhat okot, hogy Bokros hiába állítja: ő nem politikus, hanem szakértő, teljes függetlenedésére nem innék mérget ma se, még kevés­bé holnap. Ám mivel 25 pontját rokonszenvel fogadták kormánypárti és ellenzéki körökben is, a szakma többsége pedig úgy véli, hogy „saját embere” került hatalomra, ki kell használnia ezt a bizalmi előnyt. Ezért leginkább azt le­het remélni, hogy gyors és határozott intézkedéseivel olyan kényszerpályára állítja át a központi büdzsé ügyeit, amibe már a politika, ha akar, se tud majd beavatkozni. Ehhez persze neki is nagy szüksége lesz a „mosolydiplomáciára”. Nem irigylem Suchman Tamást sem. Karakterének is­meretében nem lesz ő „fejbólintójános”, s a parlamenti po­fozóbábu szerepét sem rá szabták. A privatizáció dzsunge­lében persze egyhamar nem fog tudni rendet vágni. De az elvárható tőle, hogy kiszámíthatóbb magatartásával nyug­tassa meg az elbizonytalanodott szakapparátusokat, vala­mint következetesebb politizálással próbálja visszaszerez­ni a külföldi és a honi befektetők megroggyanni látszó bi­zalmát. Ehhez is kell némi tárca nélküli PR. Nem is kevés. Ezek persze különböző szerepek, de csak összjátékban hatásosak. Parlamenti meghallgatásukon mindhárman azt mondták, hogy nem fognak sokat beszélni a problémákról, hanem megpróbálják megoldani azokat. Bízunk benne. Bossányi Katalin Kínos társasjátékok Nagyon megnyugtató, hogy a brit korona vise­lőjének befektetéseit nem fenyegeti veszély, még ha összeomlott is a patinás Ba­­rings, a „királynő bankja”. Gondolom, ettől a hírtől a brit alattvalók szíve nyugodtabban dobog, bár akadhat egy­két olyan prolilelkületű alak is, akit a legkisebb mértékben sem rendített volna meg az, ha II. Erzsébet, aki köztudot­tan az Egyesült Királyság legvagyonosabb asszonya (nota bene a másik nemből sem múlja felül őt senki sem), ama kalandor természetű szingapúri bróker jóvoltából „bu­kott” volna néhány milliócskát. Ugyancsak jó hír, hogy biztonságban van azoknak a nyugdíjalapoknak a pénze is, amelyek a Baringsba helyez­ték bizalmukat, s amelyek - a királynőhöz hasonlóan - csi­nos kis profitot takarítottak be eddig a bank óvatos befek­tetési politikájából. Nagy dolgok tehát nem történtek, ám én mindenkit óvni szeretnék attól a szellemi balgaságtól, hogy azt higgye, valaki elkártyázott itt egymilliárd dollá­­rocskát, egy bank csődbe ment, majd a felszámolóbiztosok kielégítik a kuncsaftokat, és annyi... Az ugyanis, ami meg­jelenik veszteségoldalon, megjelenik nyereségoldalon is, más szóval abban a „spekulációs társasjátékban”, ahol a Barings (önállósodott brókere jóvoltából, ki, ha szerencsé­sebb, mennyire is mehetett volna a bankjával együtt) meg­bukott, azaz olyan fokú készpénzzavar lépett fel nála, mint amilyen az emberi szervezetben az infarktus, voltak, illet­ve vannak nyerők is. Ha a pénz, amit elnyertek, jó pénz (miért ne volna az?), akkor el is költhető, azaz olyan javak­ra és szolgáltatásokra fordítható, melyek mögött értékter­mő emberi munka van. És ebben a pillanatban az egész ügy kilép a bankélet szférájából, azaz bármilyen banális demagógiának tűnjék is ez, a Barings veszteségeit valaki ki fogja fizetni. Mégpedig az a valaki, az a mindenki, aki va­lutájának gyengélkedésén, az általa fizetett hitel kamatán érezni fogja, hogy egymilliárd elveszett. Persze tudom, a veszteség viszonylag kicsi és - elvileg - óriási felületen szó­ródik, de mi van akkor, ha annak az egymilliárdnak egy része koncentrálódottan „szivárog” egy valamely terület­re, amely történetesen egy ország? Egy olyan világban, ahol gyakorta nem a tények, hanem a kételyekből szárma­zó (negatív) várakozások döntenek el mindent, már a bi­zonytalanság is igen rossz állapot. Ha azonban már itt tartunk, mondjuk meg, hogy ez a faj­ta spekuláció éppúgy, mint a Soros-féle, fokozódó mérték­ben kezd az „idegeire menni” egy csomó kormánynak. Kü­lönféle „társasjátékokban” milliárdos veszteségek és nye­reségek képződnek, a különbség csak az, hogy például (mint a fáma mondja) Soros György elvesztett egyszer fél­­milliárdnál is több dollárt, de azok, akiknek a pénzével egyszer rosszul spekulált, bíztak annyira benne, hogy adtak neki egy újabb lehetőséget (s hamarosan nyert is ne­kik meg magának több mint egymilliárdot), miközben a Bank of England nem vállalta át a Barings spekulációs veszteségeit. Függetlenül azonban ettől, egy fantasztikus­nak mondható haszon reményében olyan spekulációs tő­kék forognak a világban, amelyek képesek megrendíteni erősnek tűnő valutákat és szilárdnak hitt piacokat. Sőt egy meghatározott valuta ellen indított spekulációs kampány olyan károkat tud a reálszférában is okozni, ami a legke­vésbé sem bankok vagy befektetők magánügye. Amíg a spekulációs tőkék világméretű, elektronikusan irányított mozgása fölött nem lesz valamilyen nemzetközi, testületi ellenőrzés, addig semmi jóra nem lehet számítani. Aczél Endre

Next