Népszabadság, 1995. április (53. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-01 / 77. szám

2 NÉPSZABADSÁG Horvát katonák fagyhalála Boszniában ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL A hófúvás ellenére ádáz harcok dúltak pénteken a bihari tér­ségben és Északkelet-Boszniá­­ban. Velika Kladusánál a szer­­bek hathatós támogatását élve­ző helyi szakadárok - szerb for­rás szerint - „ellenálhatatlan rohamra” indultak: egy UN­­PROFOR-szóvivő szerint 3-4 kilométerrel visszaszorították a kormánycsapatokat. A harcok­ban mindkét fél súlyos veszte­séget szenvedett, a szerbeknek állítólag nyolcvan halottjuk volt. A Tuzla melletti Majevica­­hegyen tegnap még szerb kézen volt a bosnyák ostromgyűrűbe fogott távközlési központ, de folytatódott a tüzérségi csatá­rozás a stratégiai magaslato­kért. Karadzsics fegyveresei a jelek szerint még nem gyűjtöt­tek kellő erőt a bejelentett el­lentámadáshoz. Közben Nyugat-Bosznia ha­tárán helyi és zágrábi erők nyo­multak előre, és 25 kilométerre megközelítették Knint. A béke­­fenntartók szóvivője úgy fogal­mazott, hogy a Dinári-hegyen végrehajtott offenzíva súlyosan fenyegeti a horvátországi tűz­szünetet. A térségben dühöngő hóvihar betemetett egy horvát hadoszlopot, legalább öt katona megfagyott. Hajszál híján oda­veszett a horvát vezérkari fő­nök is; Bobetko tábornok és húsz embere életét járőröző brit kéksisakosok mentették meg. Kninben a Jugoszlávia-érte­­kezlet egyik társelnöke még egy utolsó próbálkozást tett, hogy kompromisszumra bírja a láza­dó szerb vezetést a békeerők új mandátumával kapcsolatban. Thorvald Stoltenberg már el­küldte beszámolóját az ENSZ főtitkárának, de tartalmáról nem nyilatkozott. Milan Mar­­tics „elnök” viszont megismé­telte: nem fogadja el a nemzet­közi csapatok elnevezésének és szerepkörének megváltoztatá­sát, és legfeljebb a határok fel­ügyeletébe megy bele, lezárá­sukba semmiképpen. □ Az UNPROFOR (United Na­­tions Protection Force - ENSZ Védelmi Erő) megalakulásának gondolata 1991-ben vetődött fel, amikor a világszervezet be­kapcsolódott a Jugoszláviában egymás ellen harcolók közötti párbeszédet elősegítő diplomá­ciai tevékenységbe. Jamer Pe­rez de Cuellár, az ENSZ akkori főtitkára, Cyrus Vance volt amerikai külügyminisztert ne­vezte ki Jugoszlávia­ megbízott­­jának. Vance tárgyalt a kéksi­sakosok térségbe vezényléséről. Az ENSZ BT 1992. február 21-i döntése alapján a világszer­vezet katonái a következő hó­naptól kezdték meg tevékenysé­güket a horvátországi háborús övezetekben. A Horvátország­ban kijelölt, úgynevezett UNPA (United Nations Protection Are­­as - ENSZ átal védett területek) övezetekbe telepítették őket. A kezdetben 28 országból érkezett békefenntartók 13 340 katonát és 519 polgári személyt számlál­tak. Feladataik közé tartozott egyebek mellett a védett terüle­tek demilitarizálása, az atrocitá­sok megakadályozása, a helyi szerb és horvát hatóságok tevé­kenységének felügyelete. Az UNPROFOR 1992-ben egyéves, ideiglenes megbízatást kapott. Mandátumát azonban többször meghosszabbították, hatáskörét pedig 1992-ben Boszniára is ki­terjesztette a BT. A kéksisakosok Boszniában elsősorban a szarajevói repülő­tér ellenőrzését végzik, vala­mint a segélyszállító konvojo­kat kísérik. Az elmúlt években 40 ezerre nőtt a békefenntartók száma, akik között a legna­gyobb kontingenst a franciák alkotják, 4600 katonájukkal. Bár a kéksisakosokat nem ru­házták fel harci feladatokkal, a térségbe érkezésük óta gyakran kerültek tűzharcba mind Hor­vátországban, mind Boszniá­ban. A délszláv térségben 136 ENSZ-békefenntartó vesztette életét, több mint ezren megse­besültek a különféle összecsa­pásokban. A kéksisakosok kül­detése havi 47 millió dollárjába kerül a világszervezetnek. Az UNPROFOR Franjo Tudj­­man horvát elnök januári beje­lentésével került a világsajtó homlokterébe: Zágráb március 31-ével kiutasította a béke­­fenntartókat. Horvátország vé­gül hajlandó volt meghosszab­bítani a békefenntartók man­dátumát, azzal a feltétellel, hogy módosítják a kéksisako­sok szerepkörét, megváltoztat­ják eddigi állomáshelyüket és az új ENSZ-egységek megneve­zésében Horvátország neve is említve lesz. A. D. Hóeltakarítás Szarajevóban REUTERS-FOTÓ Irak is támadja a kurdokat Iraki kurdok közlése szerint Szaddám Huszein erői táma­dást intéztek az észak-iraki kurd biztonsági övezet ellen, amelybe nemrég török csapatok hatoltak be. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK), a két fő iraki kurd szer­vezet egyike azt állította, hogy háromezer iraki katona, har­minc páncélos és több mint öt­ven páncélozott harci jármű ha­tolt be a nyugati szövetségesek által 1991-ben létrehozott biz­tonsági övezetbe. Iraki katona­­szökevények és a PUK gerillái felvették velük a küzdelmet, és sikerült visszaszorítaniuk őket. Az iraki katonaság tüzérség­gel lőtte Erbílt és Kani-Qirza­­lát, ahol házak tucatjai dőltek romba. Kurdok százai mene­kültek el a harcok miatt. Az ENSZ Menekültügyi Fő­biztosságának tudomása sze­rint az észak-iraki török hadjá­rat tizenötezer iraki kurdot űzött el otthonából. A Kurd Munkapárthoz tartozó felkelők elleni török offenzíva sújtja az iraki kurdokat is - mondta az UNHCR szóvivője. Kéttucatnyian tüntettek pénte­ken Törökország budapesti nagykövetsége előtt az Európá­ban Tanuló Kurdisztáni Diákok Magyarországi Szervezetének felhívására. A demonstrálók a török hadsereg észak-iraki be­hatolása ellen tiltakoztak. KÜLPOLITIKA Vége az amerikai-orosz mézesheteknek Moszkva rendre keresztezi Washington elképzeléseit WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Baráti helyett „gyakorlatias” amerikai-orosz kapcsolatról beszélt Warren Christopher a májusi Jelcin­ Clinton találkozó előkészítéseként. Az amerikai külügyminiszter ezúttal először nem a reformok egyszemélyes biztosítékaként emlegette az orosz elnököt, mi több, utalt ar­ra, hogy Clinton felveszi a kap­csolatot más progresszív politi­kusokkal is. Ezzel együtt Chris­topher elutasította, hogy vál­tozzon a „helyes” amerikai orosz politika: szerinte továbbra sem szabad keményíteni Moszkvával szemben. Jelezve, hogy az eddigiektől eltérően Washington nem fogja a vitákat a szőnyeg alá söpörni, Christopher bírálta Moszkvát, mert az nem hajlandó a csecsen viszály politikai rendezésére. Az iráni orosz atomüzletről azt mondta: Moszkva még megbán­ja, hogy nukleáris eszközökhöz segítette Teheránt, amely adott esetben magát Oroszországot is veszélyeztetheti. A miniszter szokása szerint kitért a konkrét problémák elől, „hosszú távú stratégiára” hivat­kozva. A pillanatnyi helyzet sze­rint előfordulhat, hogy Clinton üres kézzel jön majd haza Moszkvából. Az elnök környeze­téből származó hírek szerint tényleg véget értek az orosz-amerikai mézeshetek: Moszkva rendre keresztezi az amerikai elképzeléseket Irak, Irán, Bosznia, a Közel-Kelet és a NATO bővítése ügyében. Ez utóbbi a hírek szerint zsákutcá­ba jutott az egyeztetéseken, és fel sem merül Perry e heti moszkvai látogatásán. Az ame­rikai hadügyminiszter Moszkva után Ukrajnába, Kazahsztánba és Üzbegisztánba is ellátogat, je­lezve, hogy Washington kiáll a volt szovjet köztársaságok füg­getlensége mellett. □ Strobe Talbott amerikai kül­ügyminiszter-helyettes a jövő héten Moszkvába és Kijevbe uta­zik, hogy folytassa Clinton ame­rikai elnök májusi oroszországi és ukrajnai látogatásának előké­szítését - jelentette az MTI. Tal­bott és kísérete Ankarát is felke­resi, ahol megvitatják a török hadsereg kurdok elleni akciója nyomán kialakult helyzetet.­­. Ausztria: távozó miniszterek Vranitzky osztrák kancellár nagy kormányátalakításba kez­dett alig negyedévvel azután, hogy létrejött a jelenlegi szociál­demokrata-néppárti koalíció. Három nappal ezelőtt Ferdi­­nand Lacina pénzügyminiszter jelentette be lemondását, teg­nap pedig egymás után három kormánytag érvelt Lacinához hasonló módon: belefáradtak a több mint tíz éven át tartó kor­mányzati munkába. Távozik Franz Löschnak bel­ügyminiszter, Josef Hespun munkaügyi miniszter, valamint Johanna Dohnál asszony, a nő­ügyek minisztere. Az érintettek a kancellár szociáldemokrata pártjához tartoznak. Vranitzky a kormányzati munka megújítá­sának szükségességével indokol­ja a kabinet átalakítását. A jobboldali ellenzék vezetője, Jörg Haider a történteket úgy értékelte, hogy a kormány elis­merte totális kudarcát, a másik két ellenzéki párt viszont türe­lemmel fogadta a bejelentéseket. Z. P. 1995. április 1., szombat Sáliból kivonultak a csecsenek A Csecsenföldön harcoló orosz csapatok sajtószolgálata péntek délután bejelentette az „ideig­lenes főváros”, Sáli elfoglalá­sát, ugyanakkor továbbra sem tudni, ki ellenőrzi Gudermeszt. Egyértelmű viszont, hogy a cse­csenek nem tették le a fegyvert - írja Horváth Gábor. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A hivatalos orosz tájékoztatás­ban csütörtök délután elfoglalt Gudermesz csecsen források szerint továbbra is Dzsohar Du­­dajev csapatainak kezén van. Ezt erősítette meg az AFP hely­színi jelentése is, amelyet azon­ban csak az Echo Moszkvi nevű független rádióállomás ismerte­tett. Az orosz hírügynökségek még nem tudták ellenőrizni, mi a valós helyzet a második legna­gyobb csecsen városban. Az orosz katonai parancsnok­ság péntek reggel fegyverleté­telre szólította föl Sáli védőit, de itt is megismétlődött az, ami Argun és - állítólag - Guder­mesz ostromakor: a korábban makacs ellenállást tanúsító cse­csenek az általános offenzíva megindulásakor gyakorlatilag harc nélkül, szervezetten, fegy­vereiket megtartva vonultak vissza, s elkerülték az óriási túl­erőben lévő támadókat. Az orosz légierő és nehéztüzérség hevesen támadott Salin kívül több Dudajevhez hű települést. A tábornok tartózkodási he­lye továbbra is rejtély, csak annyit tudni, hogy nem esett fogságba és nem hagyta el a köztársaságot. Fény derült vi­szont egy korábbi cserére. Orosz katonák megtalálták azt az erő­sen megrongálódott autóbuszt, amelynek belsejében tévéstúdió működött. Itt vették föl Duda­­jev interjúit, s az egész világot bejárták azok a képek, amelyek az elnököt egy keleti szőnyeg előtt, látszólag biztonságos bunkerben ülve ábrázolták. Az orosz kémelhárítás és a katonai felderítés rengeteg energiát pa­zarolt arra, hogy megállapítsa, hol is van Dudajev rejtekhelye, amelyről most kiderült, hogy nem is létezett. A csecsen vezér szózatait a mozgó tévéadó híján újabban videokazettán juttat­ják el a különböző nemzetségek elöljáróihoz. A térségben kialakult rendkí­vül feszült helyzetre jellemző, hogy Ruszlan Ausev ingusétiai elnök hivatalosan is tiltakozott Viktor Csernomirgyin kor­mányfőnél a köztársasága kele­ti, Csecsenfölddel határos kör­zeteit ért ismételt tüzérségi tűz miatt. A hét első felében több­ször is csak a véletlenen múlt, hogy nem voltak áldozatai az „eltévedt” lövedékeknek. ENSZ-kézben a stafétabot Clinton is részt vett a haiti ünnepségen MTI-JELENTÉS Bill Clinton Port-au-Prince­­ben köszönetet mondott az amerikai csapatoknak a haiti demokratikus kormányzás helyreállításáért. A katonák előtt elhangzott beszédében le­szögezte: szilárd helytállásuk­kal az USA ismét bizonyítani tudta a világ előtt, hogy eleget tesz kötelezettségvállalásainak. Az amerikai elnök tegnap ér­kezett Haitire. Személyében 61 év után először lépett Haiti földjére amerikai elnök. (Utol­jára Franklin Delano Roosevelt járt a karibi szigetországban.) A Clinton-program csúcspont­jának azt a ceremóniát szánták, amelyen Butrosz Gáli ENSZ-fő­­titkár és Jean-Bertrand Aristide haiti elnök jelenlétében az ame­rikai csapatok jelképesen átad­ták a békefenntartás stafétabot­ját a világszervezet erőinek. Ta­valy ősszel mintegy 20 ezres amerikai erőt vezényeltek a szi­getországba, hogy biztosítsák a junta távozása utáni időszak bé­kés feltételeit; a helyükbe lépő ENSZ-kötelék 6900 fős lesz. Kozirev rekordvizitje Izraelben Hezbollah-vezetőt öltek meg Libanonban TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Halálos találat érte egy izraeli helikopter támadása során Túr dél-libanoni város közelében a Hezbollah egy vezetőjét. Riz el- Jaszint gépkocsijában érte utol a halál. A támadás után élénk ágyú- és rakétapárbaj kezdődött az Izraellel szövetséges „Dél-li­banoni hadsereg” és a Hezbol­lah egységei között. Izraeli ka­tonai források szerint Riz el- Jaszin az Izrael elleni támadá­sok egyik fő szervezője volt a térségben. A harcok Dél-Libanonban éppen akkor lángoltak fel, ami­kor Andrej Kozirev Bejrútból Jeruzsálembe készült. Az orosz külügyminiszter négy napot tölt Izraelben, tárgyal Jichaid Rabin miniszterelnökkel, Simon Pe­resz külügyminiszterrel, vala­mint Gázában a PFSZ elnöké­vel, Jasszer Arafattal. Orosz (vagy szovjet) külügyminiszter még sohasem tett Izraelben ilyen hosszú látogatást. Megfigyelők szerint Kozirev felszólítja Izraelt, írja alá az atomsorompó-szerződés meg­hosszabbításáról szóló egyez­ményt, s az izraeli vezetők min­den valószínűség szerint el fog­ják utasítani felhívását. Sőt az izraeliek a maguk részéről arra akarják majd rábírni Kozirovet, hogy Moszkva ne szállítson töb­bé Iránnak atomerőműveket és nukleáris technológiát. Olaszország hírek nélkül maradt Hírek nélkül maradt tegnap Itá­lia. Munkabeszüntetést tartot­tak a magán és állami televíziók és rádiók, valamint a legjelentő­sebb lapok újságírói. Ma és hol­nap nem jelennek meg Olaszor­szágban az újságok. Az olasz ál­lami tévében és rádióban (RAI) a hírszolgáltatás arra korlátozó­dott, hogy a sztrájkbizottság egy tagja délután egykor és este nyolckor öt-öt percnyi hírcsok­rot olvasott be. Ebből két percet a sztrájknyilatkozat foglalt el. A rádió pénteken nem sugár­zott élő hírműsort, a televízió­ban pedig kommentár nélkül, „némán” közvetítették például a Palermóban zajló Olaszor­­szág-Egyesült Államok Davis Kupa teniszmérkőzést. A mun­kabeszüntetéshez csatlakoztak Berlusconi médiacégének, a Fi­­ninvestnek az újságírói, vala­mint a körzeti és a helyi lapok, televíziók és rádiók munkatár­sai is. Az újságírók a sztrájkkal az ellen tiltakoznak, hogy a kor­mány félbeszakította a tárgya­lásokat a RAI-nál dolgozók munkaszerződésének meg­hosszabbításáról, és korlátozni kívánja a szakma társadalom­­biztosítási autonómiáját. A munkabeszüntetés okai között szerepel az is, hogy a lapok és a média tulajdonosai a technoló­giai modernizálással párhuza­mosan csökkenteni akarják az újságírók számát. N. Cs. Takarékjegy a/i Aquincum értékjegy i/a­­ karate: éu°25% KAMATOZTASSA NÁLUNK MEGTAKARÍTOTT PÉNZÉT! kamata: évi 30% sjfl . Takarékjegy b/i m Aquincum értékjegy ii/a ! kamata: évi 26% BUDAPEST BANK R.T. kamata: évi 28% !

Next