Népszabadság, 1995. május (53. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

2 NÉPSZABADSÁG Karadzsics közös támadást ígér A FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL - A boszniai és a krajinai szerbek együttes katonai offen­­zívát indítanak a horvát táma­dások leállítására - jelentette be hétfőn Karadzsics boszniai szerb vezető. - Várható volt a horvát támadás, s a krajinai és a boszniai szerbeknek együtt kell védekezniük, mivel egy nemzet­hez tartoznak - mondta Kara­dzsics, majd hozzátette: - Saját hazánknak tekintjük a krajinai térségeket. A boszniai szerb vezető sze­rint a horvát támadás felgyor­sítja a krajinai és a boszniai szerb államalakulat egyesülé­sének folyamatát. - Úgy vél­jük, hogy mielőbb egyesíteni kell a két államot, így erős or­szágot hozhatunk létre - hang­súlyozta.­ ­ A horvát kormány hétfő dél­ben rendkívüli ülésen foglalko­zott a helyzettel, Granic kül­ügyminiszter pedig a sürgősen összehívott diplomáciai testület tudomására hozta, hogy az ak­cióknak korlátolt jellege van, és nem kérdőjelezi Horvátország békés reintegrációs politikáját - jelentette zágrábi tudósítónk. A belügyminisztérium, amely az akciót vezeti, felhívásában külön hangsúlyozta, hogy a horvátországi szerb polgárok­nak teljes személyi biztonságot szavatol. A zágrábi rádió és te­levízió egész nap az államfőhöz érkező táviratok szövegét köz­vetíti, amelyben az önkormány­zati szervek, hadirokkantak és menekültek a jelenlegi állapot végső katonai felszámolását kö­vetelik. Boszniai horvát katona légvédelmi ágyúval REUTERS-FOTÓ Lejárt a négy hónapos tűzszünet Boszniában ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Tegnap délben lejárt a négy hó­napos boszniai tűzszünet, mi­után az ENSZ különmegbízottja nem tudta rábeszélni a szemben­állókat a hosszabbításra. Jaszu­­si Akasi miután Paléban a szer­­bekkel, majd Szarajevóban a muzulmán vezetőkkel tárgyalt újságíróknak elismerte, kevés esélyt lát a fegyvernyugvás fenntartására. A japán diplomata elmondta: a boszniai szerbek csak akkor fogadnák el a további fegyver­nyugvást, ha a nemzetközi kö­zösség megszüntetné a Kis-Ju­goszlávia elleni zárlatot. Mint közölte, a muzulmán vezetők pe­dig csak arra voltak hajlandóak, hogy ígérjék a támadó hadmű­veletek leállítását. Miközben Akasi Szarajevóban tárgyalt, a bosnyák kormány­erők blokád alá vették azt a lak­tanyát a város centrumában, ahol több mint ezer francia és ukrán kéksisakos lakik. A bos­­nyákok vádja szerint egy francia ENSZ-katona vasárnap agyon­lőtt egy muzulmánt. Radovan Karadzsics szerint az ellenségeskedés ideiglenes felfüggesztése csak akkor jöhet­ne szóba, ha a feleket egyenran­gúan kezelnék, azaz a szerbeket sem sújtanák szankciókkal. Egyúttal megerősítette, hogy a szarajevói repülőtér megnyitá­sát továbbra sem engedélyezik. A tűzszünet meghosszabbítá­sát a bosnyák elnök is elutasítot­ta, annak lejárta után azonban csapatai, úgymond, maximáli­san visszafogják magukat. Izet­­begovic hasonló megtartóztatást várna el a szerbektől is. Le Pen nem támogatja Chiracot Negyvenezer férőhelyes sátrat húztak fel a hét végén Párizs vá­rosligetében, a Bagatelle-ben, s itt tartotta kampánygyűlését a francia elnökválasztás legna­gyobb esélyesének tartott Chi­­rac. Az eseményen jelen volt Balladur miniszterelnök is, s ez­zel úgy tűnik, helyreállt a jobb­oldal egysége - jelentette Seres Attila. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Egy héttel a francia elnökvá­lasztás második fordulója előtt Jacques Chirac párizsi polgár­­mester leszakította a Bagatelle rózsáit. A francia főváros virá­gairól híres parkjával, a Baga­­telle-el szemben, a boulogne-i erdő futballpályáin húzták föl a jobboldal „egységsátrát”, és a kampánygyűlésen jelen volt a hónapok óta megosztott jobbol­dal valamennyi „eltévelyedett” vezetője. A tékozló fiú szerepét Balladur miniszterelnök alakí­totta megnyerő visszafogottság­gal. Az egy héttel ezelőtt még Chirac legveszélyesebb ellenfe­leként szereplő Balladurt a kam­pánysátor negyvenezres közön­sége megéljenezte, a magyar származású Nicolas Sarkozyt viszont kifütyülte. Fagyos csend vette körül az RPR egységének megbontásához asszisztáló Pas­­qua belügyminisztert is, miköz­ben a jobboldali koalíció többi pártvezérének és nagyágyújá­nak - Simone Veil, Francois Léotard, Francois Bayrou - vi­szonylag könnyen megbocsátott az RPR szimpatizánsait repre­zentáló közönség. A mérsékelt jobboldal egysé­gének helyreállítására annál is nagyobb szükség volt, mivel az első fordulóban több mint 15 százaléknyi voksot gyűjtő Jean- Marie Le Pen nem támogatja Chiracot. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére a párt ha­gyományos, május elsejei Jeanne d’Arc ünnepén mind az RPR, mind a szocialista párt elnökje­löltjét baloldalinak, a külföldiek szószólójának minősítette, és szabad választást hagyott hívei­nek a vasárnapi második fordu­lóra. Ez minden bizonnyal annyit jelent, hogy a színfalak mögött zajló alkudozások ku­darcba fulladtak, mivel Chirac nem volt hajlandó miniszteri tárcákat ajánlani Le Pennek. Ez a baloldali Lionel Jospin esetében föl sem merült, ami tá­volról sem jelenti az első forduló során a szélsőjobboldalra vokso­lók szavazatairól való lemon­dást. Ellenkezőleg, mindkét el­nökjelölt azt bizonygatja, hogy Le Pen szavazótábora nem egy­séges, és igyekszik abból minél több szavazatot a maga javára megnyerni. Ez Chiracnak sike­rülhet jobban. A hét végén ké­szült utolsó, hivatalos felmérés szerint a Le Pen-hívek 64 száza­léka készül Chiracra és csupán 29 százaléka Jospinra szavazni. Az első forduló után kiesett je­löltek szavazótáborának meg­nyerésében szintén Chirac lát­szik esélyesebbnek. A párizsi polgármesterre készül szavazni De Villiers híveinek 83 és Balla­dur táborának 76 százaléka. Ez­zel szemben Jospin a lényegesen kisebb kommunista szavazatok 85 és a trockista Arlette Laguiller táborának 63 százalékára szá­mít, miközben a környezetvédők fele-fele arányban készülnek jobbra és balra adni voksukat. Mindez az olykor csalóka szá­mok tükrében annyit jelent, hogy Chirac 55:45, más felméré­sek szerint 54:46 arányban nyer­het a második forduló során. Minthogy a francia választók 21 százaléka még nem döntötte el, kire adja a voksát, nagy jelentő­sége van a két jelölt ma esti tévé­vitájának. KÜLPOLITIKA A pápa kételkedik Önök a harmadik évezred gyer­mekei. Én nem vagyok biztos benne, hogy megérem az ezred­fordulót. Meglátjuk - közölte II. János Pál vasárnap az észak­olaszországi Trentóban. A pápa a munkanélküliség enyhítése, a fiatalok foglalkoztatása érdeké­ben emelt szót. Most első alka­lommal beszélt arról a lehetőség­ről, hogy nem az ő irányítása alatt érkezik el a katolikus egy­ház a 2000. évhez. N. Cs. . 1995. május 2., kedd Csecsenföldi moratórium - aknákkal Dzsohar Dudajev nyilatkozat­ban utasította vissza a Jelcin által meghirdetett ideiglenes fegyvernyugvást. Ez utóbbit a hadsereg sem tartja be, Bamu­­tot például akkor is lőtték, amikor az EBESZ magyar dip­lomata által vezetett delegá­ciója a településen járt. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Dudajevnek a Groznijtól hat­van kilométerre délkeletre lévő Vegyenóban tett hét végi nyi­latkozata szerint „a csecsen polgároknak és kormánynak nincs szükségük Oroszország­tól se ideiglenes tűzszünetre, se moratóriumra és még kevésbé amnesztiára”. A tábornok-el­nök szerint Moszkva csak a külvilágnak demonstrálja, mi­lyen „békeszerető”, és szeretné megosztani a csecseneket. Az ő álláspontja változatlan: a ren­dezésről személyesen vele kell tárgyalni, s feltétel nélkül ki kell vonni a köztársaságból az orosz csapatokat. A csecsen erők nemcsak sza­vakban utasítják el a május 9-i ünnepségek alkalmából meghirdetett moratóriumot. Vasárnapra virradóra többórás heves lövöldözés folyt Groznij­­ban. Három rendőr és két bel­ügyi katona megsebesült. A da­­gesztáni határ közelében a cse­csenek nehézgéppuskával elta­láltak egy orosz helikoptert, de a pilóta szerencsésen letette a gépet. Bamutnál aknavetőkkel lőtték a hadsereg állásait, Asszinovszkajánál harminc fegyveres támadta meg az át­eresztő posztot. Csecsen forrá­sok több tucat orosz katona haláláról számolnak be, a hiva­talos közlemények szerint a hadsereg egy tagja esett el, hat megsebesült. Nyugati tudósítók szerint a szövetségi csapatok Borisz Jel­cin rendelete ellenére folyama­tosan lövik Bamutot és a köze­lében lévő két másik csecsen falut. Az ágyútűz akkor sem szünetelt, amikor a településen tartózkodott az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szervezet Mészáros Sándor ve­zette missziója. A külföldi dip­lomaták maguk is fedezékbe kényszerültek, de közülük sze­rencsére senki sem sérült meg. □ Hétfőre virradó éjszaka autó­­belesetben elhunyt az EBESZ grúziai állandó misszióját ve­zető litván diplomata. Anta­­nasz Nyeszavisz Mitsubishijé­vel nekihajtott egy kivilágítat­­lan páncélautónak. A rajta kí­vül a kocsiban ülő négy nő el­hagyta a baleset helyszínét. Jelcin elutasítja a NATO kibővítését WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kereken elutasította a NATO keleti kiterjesztését Jelcin orosz elnök az amerikai Time hetilap­nak adott interjújában. - Nem hiszem, hogy ezzel lehetne me­goldani Európa igazi biztonsági kérdéseit. Ezzel csak új válasz­tóvonal keletkezne, és aggodal­mat keltene az emberekben - szögezte le. Szerinte a NATO bő­vítésének szándéka az ódivatú szembenállási reflexekből táp­lálkozik, és kezdeményezői való­jában éket akarnak verni Oro­szország és Amerika közé. Jelcin ehelyett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet to­vábbfejlesztését szorgalmazza. (Washington elutasítja, hogy a NATO „feloldódjon” az EBESZ- ben. - A tud.) Az orosz elnök kitért a többi orosz-amerikai vita és a csecsen helyzet taglalása elől. Derűlátó viszont Oroszország demokrati­kus jövőjét illetően. Szerinte a minap alakult két centrista blokk (Csernomirgyin kor­mányfő, illetve Ribkin dumael­nök vezetésével) a leendő két­­pártrendszer alapja. - Tudják, ha egy blokkba tömörülnek a centristák, az túl nagy csoporto­sulás lett volna - pontosította Jelcin a „kétpártrendszer” lé­nyegét. Egyébként cáfolta, hogy iszákos vagy beteg lenne, de nem adott egyenes választ arra, hogy indul-e az elnökválasztáson, amit „jó lenne az alkotmány sze­rinti időpontban” megtartani. Kozirev külügyminiszter a múlt hét végén Washingtonban még kategorikusabb volt. Azt mondta, hogy Washingtonnak is előnyös, ha Moszkva újból vi­lághatalom lesz, ezúttal persze demokratikus. Közben az ame­rikaiak összes kérését és indít­ványát elutasította. Washingto­ni szakértők remélik, csak azért, hogy a jövő héten Jelcin valamelyest „nagylelkűen” ma­ga engedhessen. Nem hivatalos értesülések szerint a színfalak mögött fo­lyamatos orosz-amerikai egyez­tetés folyik, mivel a csúcs­­értekezlet formális előkészítő tárgyalásai kudarcot vallottak. Az amerikai közvélemény egyre veszélyesebbnek ítéli meg a moszkvai törekvéseket, ugyan­akkor a viszonylagos gazdasági stabilizációt biztatónak tartják a demokrácia megszilárdulása szempontjából. Amerikai embargó Irán ellen Emelkedett a kőolaj világpiaci ára Clinton amerikai elnök este New Yorkban bejelentette, hogy be kívánja tiltani az ame­rikai vállalatok kereskedelmi és befektetési együttműködését Iránnal - jelentette az MTI. A Zsidó Világkongresszus ren­dezvényén beszélve Clinton közölte: a héten aláírandó ren­deletével gyakorlatilag véget vet a két ország közötti gazda­sági kapcsolatoknak. Tájékoztatása szerint az em­bargóval felérő intézkedés azt a célt szolgálja, hogy csökkent­se Teherán képességét tömeg­­pusztító fegyverek beszerzésé­re és a nemzetközi terrorizmus támogatására. A jelenleg ér­vényben lévő szabályozás ér­telmében az amerikai vállala­tok korlátlan mennyiségben vásárolhatnak olajat Irántól, feltéve, ha az olajszármazéko­kat harmadik piacon értékesí­tik. Tavaly az amerikai cégek beszerzései 4,25 milliárd dol­lárra rúgtak, ami Irán olajex­portjának a negyedével ért fel. Amerikai kormányzati forrá­sokból jelezték, hogy az em­bargót bevezető lépés rövid tá­von várhatóan az üzemanyag árának növekedését idézi elő a hazai piacon. Clinton amerikai elnök beje­lentésének hatására emelke­dett a kőolaj világpiaci ára. Londonban hétfőn a júniusi szállítású északi-tengeri Brent kőolaj ára hordónként 30 cent­tel emelkedett, és 19,37 dollá­ron állt. Mindössze öt cent hi­ányzott ahhoz, hogy a kőolaj ára beállítsa 26 havi csúcs­pontját. Kommunisták is tüntettek Moszkvában MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az orosz fővárosban május el­sején két különböző nagygyű­lésen összesen 23 ezer ember vett részt. Szentpétervárott 20 ezren, a nagyobb vidéki váro­sokban általában egy-há­­romezren vonultak az utcákra. Moszkvában a mérsékelt baloldal és a szakszervezetek közös rendezvényén a dolgozók érdekeinek védelméről, a szoli­daritás és az egység fontossá­gáról, a küszöbönálló parla­menti választásokra való felké­szülésről beszéltek a szónokok. Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártját vezető Gennagyij Zjuganov átfogó középbal választási front szer­vezését hirdette meg. A szélsőséges kommunista szervezetek vezetőit mintegy nyolcezren hallgatták. A jel­szavak a „Világ proletárjai, egyesüljetek! ”-től a „Nem a magántulajdonra! ”-féle meg­nyilvánulásokig terjedtek. A tribünről a Szovjetunió vissza­állítását, Gorbacsov és Jelcin bíróság elé állítását követelték. A tömegben ott voltak az Orosz Nemzeti Egység feketeinges fa­sisztái is. Incidensekre nem ke­rült sor. BÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az új osztrák belügyminiszter körüli egyre élesedő belpoliti­kai vita rányomta bélyegét az országban tartott május elsejei ünnepségekre. Franz Vra­nitzky pártelnökkel az élen a bécsi városházánál felállított dísztribünön megjelent az egész szociáldemokrata veze­tés, hogy üdvözölje a harminc­ezres tömeget. A kancellár minden eddigi­nél élesebben bírálta a radiká­lisan jobboldali ellenzék vezé­rét, Jörg Maidert, és visszauta­sította Haider tervét az úgyne­vezett „Harmadik Köztársa­ság” létrehozására. Vranitzky védelmébe vette belügyminiszterét, Caspar Hei­nemet, akit a jobboldal lemon­dásra akar kényszeríteni. Hei­nem az elmúlt években saját zsebből összesen hatezer schil­­linget adományozott egy szél­sőbaloldali újságnak. BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A munkanélküliség elleni harc és a bonni kormánykoalíció szociálpolitikájának éles kriti­kája állt az NSZK-beli május elsejei szakszervezeti megmoz­dulások középpontjában. A munkavállalói érdekképvisele­tek a harcias hangnem ellenére tabumentes tárgyalási készsé­get tanúsítottak a munkahelyek megőrzése érdekében. A német szakszervezetek megmozdulásain idén körülbe­lül százezren vettek részt. Die­­ter Schulte, a Német Szakszer­vezeti Szövetség (DGB) elnöke a tízezer embert megmozgató kölni demonstráción azt hang­súlyozta, hogy a dolgozóknak lassan meg kell barátkozniuk a „rövidebb munkaidő” és az an­nak megfelelő „kevesebb bér” gondolatával. Roland Issen, a Német Alkalmazottak Szak­­szervezete (DAG) elnöke Hammban úgy foglalt állást: a DAG kész elfogadni a jövede­lemkiegyenlítés nélküli mun­kaidő-csökkentést, ha a válla­latok készeként állásokat te­remteni. IM'1'TM *****4^. Vietnam: húsz éve vége a háborúnak A megbékélés és az együttmű­ködés szándékának hangsúlyo­zásával emlékeztek meg Ho Si Minh-városban (a volt Saigon), Hanoiban és Washingtonban a vietnami háború befejeződésé­nek huszadik évfordulójáról. Vietnamban országszerte felvo­nulások és nagygyűlések voltak a győzelem napján. Vo Nguyen Giap tábornok, egykori vietna­mi főparancsnok és társai sze­rint a hazafias össznépi harc győzelme igazolja: a háborút nem a fegyverek, hanem az em­berek döntik el. A vietnami ve­zetők a nagymérvű gazdasági fejlődés láttán ismét teljes meg­békélést és gazdasági együtt­működést ajánlanak az egykori agresszornak. Amerikában az ilyenkor szo­kásos megemlékezések és tünte­tések azt jelezték, hogy a vere­ség sebei nehezen gyógyulnak. William Westmoreland tábor­nok, az intervenciós erők egy­kori parancsnoka szerint a há­borút „nem a harctéren, hanem az amerikai belpolitikai meg­osztottság miatt vesztették el”. Westmoreland egyébként most is úgy véli, hogy igazságos há­borút viselt a kommunista ter­jeszkedés ellen. Megemlékezés Dachauban BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Soha többé fasizmust, soha töb­bé háborút - e jelszó jegyében emlékeztek meg a hét végén Da­chauban a náci koncentrációs tábor felszabadulásának 50. év­fordulójáról. A megemlékezésen több mint hatezren vettek részt, többek közt a dachaui tábor túl­élői és a felszabadító amerikai csapatok veteránjai. Stoiber bajor miniszterelnök beszédében azt hangsúlyozta: Dachau és a többi náci koncent­rációs tábor „a német történe­lem soha le nem zárható fejeze­tei közé tartoznak”. Leszögezte: a német társadalomnak fokozott éberséget kell tanúsítania a szél­sőjobboldal felől érkező fenye­getésekkel szemben.

Next