Népszabadság, 1995. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-01 / 127. szám

36 oldal / Melléklet: Itthon / Ára: 29 Ft NEPSZABADSAG 1995. június L, csütörtök ORSZÁGOS NAPILAP 53. évfolyam, 127. szám, első kiadás Emelkednek a lakáshitelkamatok Az adósok szabadulnak a kölcsöntől: néhány nap alatt közel egymilliárdot törlesztettek Mától emeli a lakáshitelek ka­matát az OTP. Talán a kamat­emelés hírének hatására, az 1989 és 1993 között felvett, úgynevezett törlesztési támoga­tásos kölcsönöket tömegesen fi­zetik vissza az ügyfelek. Május­ban például néhány nap alatt közel egymilliárd forintot tör­lesztettek. A lakáshitelek többsége után az adósoknak június 1-jétől négy százalékkal magasabb ka­matot kell fizetniük. Az 1989- 1993 között felvett kedvezmé­nyes hitelek esetében azonban a kamat 28-ról 32 százalékra emelkedése nem teljes egészé­ben az ügyfeleket terheli. Ezek a kölcsönök ugyanis a felvétel időpontjában 30-80 százalékos állami támogatásban részesül­tek. A törlesztési támogatás a szabályok szerint öt év után a felére csökken. Az OTP idei ta­pasztalatai szerint az adósok a „felezési” idő elérésére előtör­lesztéssel reagálnak. Míg ugyanis a bank az év elején 755 ezer adós összesen 104,5 milli­árd forint törlesztési támogatá­sos hitelét kezelte, március vé­gére az ügyfelek száma 707 ezerre, a kölcsönösszeg pedig 91,7 milliárd forintra apadt. A visszafizetési kedv azóta csak fokozódott. Május 5-én 90,6 milliárd, öt nappal később pe­dig már mindössze 89,9 milliárd forint törlesztési támogatásos hitelt tartott nyilván az OTP. Az 1994. január 1-je után fel­vett kamattámogatásos, illetve halasztott kamatfizetésű köl­csönöknél az ügyfelek egyelőre csak értesítést kaptak a négy­­százalékos kamatemelésről. A növelt összegű részletek fizeté­sét nekik csak az ügyfélév vé­gén, azaz a hitelfelvétel idő­pontjához igazodóan kell meg­kezdeniük. Ilyen kölcsönt egyébként eddig 55 ezer ügyfél vett fel, összesen 13,5 milliárd forint értékben az OTP-től. A régi feltételű (eddig 12, rö­videsen azonban 25 százalékkal kamatozó) lakáshitel-állomány mintegy 30 milliárd forintot tesz ki. Az ezeket a kölcsönöket ko­rábban részben törlesztők piaci kamatokkal összesen 16 milli­árd forint kölcsönt fizetnek. B. V. J. Tetőzik a kamat SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE Épségben tért haza az ózdi kislány Kedd éjfélkor szabadította ki a Jász-Nagykun-Szolnok megye Berekfürdő-telepen fogva tartott Horogh Tímeát az ORFK különleges szolgá­lata - jelentette miskolci tu­dósítónk. A hétfőn elrabolt ózdi kislány egészséges, teg­nap reggel hazatért szülei­hez. A rendőrök letartóztat­ták Pohóczky Pál, Pohóczky Péter és Kocsis László ózdi lakosokat, majd vallomásaik alapján a korábban csak ta­núként kihallgatott volt ózdi alpolgármestert, Takács Zol­tánt vették őrizetbe. (Rész­letek a 21. oldalon) Takarékon a bérgarancia-alap Idén áprilisig összesen 43 millió forintot fizetett ki a bérgaran­cia-alap 29 felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervezet dolgozó­inak elmaradt bérére, végkielégítésére. A törvényi szabályozás szigorúsága miatt az alapot kevesen veszik igénybe. A hatéko­nyabb felhasználás érdekében ezért az illetékesek a Pénzügymi­nisztérium segítségét kérték. A bérgarancia-alaptól a baj­ba jutott cégek felszámolói az elmaradt bérek és végkielégíté­sek kifizetésére kaphatnak tá­mogatást - tudtuk meg Farkas­­né dr. Molnár Valériától, az Or­szágos Munkaügyi Központ osztályvezetőjétől. A bértarto­zás és végkielégítés mértéke legfeljebb a mindenkori mini­málbér négyszerese lehet, ez je­lenleg 48 800 forint. Az OMK tizenöt napon belül köteles a kérelmeket teljesíteni, illetve elutasítani. A központnak azonban nincs mérlegelési joga, csak a hibás kérelmeket utasít­hatja el. Áprilisig 29 cég közel 1300 dolgozója kapott összesen 43 millió forintot. Az osztályveze­tő szerint nagyrészt 1992-93- as bértartozásokra kértek pénzt a felszámolók. A kérel­mek elsősorban a fővárosból, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkeztek. Több terü­letről, például Bács-Kiskun, Csongrád, Szabolcs-Szatmár- Bereg, Heves, Vas, Tolna me­gyéből idén még nem érkezett kérelem. A törvény szigorúsága miatt a tavaly óta működő alap kihasználtsága nagyon ala­csony. A jogszabály szerint ugyanis a bérek után ebben az esetben is kötelező a 44 százalék tb-já­­rulék és az egyéb közterhek be­fizetése. A felszámolók azért sem veszik igénybe az alapot, mert amíg a „kölcsönt” nem fi­zették vissza, másra - üzemel­tetésre, felszámolás folytatásá­ra - nem költhetnek. Az OMK ezért a PM segítségét kérte, hogy tegyék lehetővé a hatéko­nyabb felhasználást. M. R. A. ­ Nagyobb nyíltság kell - állítja Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke „Hazajön” az új brit nagykövet A Népszabadsággal kezdi minden napját Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke, az MSZP szűkebb vezető testületének meghatározó em­bere óv a gazdasági lobbyk poli­tikai túlhatalmától, és több egy­más iránti empátiát vár el a két koalíciós párttól. Gál nem tar­taná kívánatosnak, ha az MSZP-n belül szétválna a párt­elnöki és a miniszterelnöki poszt. Házelnöki minőségében Gál úgy véli, mivel a Bokros­csomag elfogadása felborította az eredeti jogalkotási tervet, ezért szinte biztos, hogy az Or­szággyűlésnek nyári rendkívüli ülésszakot kell tartania. - Lehet már tisztán látni, hogy a Bokros-csomag elfogadása miatt mekkora csúszásban van a törvény­­hozás a kormány eredeti jogalkotási tervéhez képest? - A stabilizációs program va­lóban szükségképpen megvál­toztatta a korábbi elképzelése­ket. A törvényhozás most is na­gyon intenzíven dolgozik. A gazdasági stabilizációt, illetve a költségvetési egyensúlyt segítő törvények közül például előt­tünk áll az energiaszektor pri­vatizációját érintő jogszabá­lyok megalkotása, a társada­lombiztosítási alapok 1995-ös költségvetésének elfogadása, a köztársasági elnök és reménye­im szerint az állampolgári jo­gok országgyűlési biztosainak megválasztása; utóbbiak sze­mélyéről a hat parlamenti párt megegyezett. (Gál: Az eddigi­nél... folytatás a 8. oldalon) Június 8-án érkezik Budapestre és valószínűleg már néhány nappal később átadja megbízó­­levelét Göncz Árpád köztársa­sági elnöknek Christopher Long, az Egyesült Királyság új budapesti nagykövete. Az 57 esztendős brit diplomata visszatér Magyarországra, ugyanis 1974 és 1977 között el­ső beosztottként dolgozott már a budapesti brit nagykövetségen. Long szinte kifogástalan ma­gyarsággal kezdte a beszélge­tést, amikor interjút adott a Népszabadság londoni tudósí­tójának. Long, aki az elmúlt éveket nagykövetként Egyiptomban, illetve Svájcban töltötte, mint elmondta, boldogan készül Bu­dapestre. Rengeteg tennivaló vár rá közvetlenül megérkezése után, mert június elején Ma­gyarországra érkezik Sir Robin Butler, a brit köztisztviselők fe­je, aki a Know How Fund szer­vezésében tapasztalatokat kí­ván átadni magyar partnerei­nek a kormányszervek munká­jának szervezéséhez, a kor­mányzati munka reformjához. A következő vendég Anna her­cegnő lesz, aki a Nemzetközi Lovasszövetség elnökeként egy kongresszusra érkezik Ma­gyarországra. Magyarországra készülve a le­endő nagykövet széleskörűen tá­jékozódott a brit-magyar kap­csolatok alakulásáról. („Haza­jön”... folytatás a 3. oldalon) ­ Elsöprő sikert arattak a szakszervezeti jelöltek Máig kell eljuttatni az üzemi és közalkalmazotti tanácsi választá­sok jegyzőkönyveit az ágazati szakszervezetekhez, s ma alakulnak meg a minisztériumokban a szavazatszámláló bizottságok, ame­lyek az ágazati, illetve az országos eredményt összesítik. Az már kiderült: miközben csökkent a munkahelyek és a munkavállalók száma, az idén több intézményben szavaztak, és többen adták le szavazataikat szakszervezeti jelöltekre, mint két évvel ezelőtt. Hajdú Attila, az országos vá­lasztási bizottság elnöke la­punknak elmondta: törvény nem mondja ki, hogy az ovb­­nek végeredményt kell hirdet­nie. A konföderációk is csak he­tek múlva tudnak pontos ada­tokkal szolgálni. A testülethez egyébként csupán technikai jel­legű problémával fordultak a választások alatt. Idén 30 százalékkal több közalkalmazotti munkahelyen tartottak választásokat, és 15 százalékkal többen járultak az urnákhoz, mint 1993-ban - tudtuk meg az ágazati szak­­szervezet, az MKKSZ elnöké­től, Fehér Józseftől. Miközben óvott attól, hogy a jegyzőköny­vek 25-28 százalékának birto­kában becsült adatokat végle­gesnek tekintsük, elmondta: a két éve elért 53 százalékot vár­hatóan mintegy 12-15 száza­lékkal túlszárnyalják. Az MKKSZ arra ösztönzi tisztség­­viselőit, hogy ha lehetőséget kapnak rá, vállaljanak funkciót a közalkalmazotti tanácsokban is, mert a tapasztalatok szerint ott működnek jól a szakszerve­zetek és a kt-k, ahol a két testü­let vezetését egyazon személy látja el. (Elsöprő... folytatás az 5. oldalon) Moszkva békepartner lett Oroszország tegnap formálisan is csatlakozott a NATO békepart­nerségi programjához és elfogadta a közte és az észak-atlanti vé­delmi szövetség közötti különleges viszonyról szóló dokumentu­mot. Kozirev orosz külügyminiszter azonban a noordwijki 16+1-es fórumon is leszögezte, hogy továbbra is elfogadhatatlannak tekin­ti a NATO „elsietett és erőltetett” bővítését. A NATO - elismerve Oroszország világpolitikai súlyát és fontosságát - különleges kétol­dalú kapcsolatrendszer kiépítésében egyezett meg Moszkvával. (Moszkva... folytatás a 2. oldalon) Kozirev és Claes Noordwijkban MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Miniszterelnök-helyettes alkotmánymódosítással? Lapunk értesülése szerint egy­előre nem került napirendre a koalíciós partnerek közt a gaz­dasági stratégia kidolgozásáért felelős miniszterelnök-helyettes posztjának megtárgyalása. Mint ismeretes, a kormány moderni­zációs vitaanyaga szerint egy miniszterelnök-helyettes lenne felelős a gazdasági stratégia ki­dolgozásáért, képviselné a kabi­netet az ÉT-ben és ellátná a KSH és az Európai Ügyek Hiva­tala felügyeletét. Munkatársunk a kormány ve­zető köreiből úgy értesült, hogy ez egyelőre nem több a köz­igazgatási-kormányzati reform híveinek, illetve az ezzel foglal­kozók egy csoportjának véle­ményénél. E nézet összefügg az­zal, hogy a miniszterelnökre túl nagy terhet ró a koordináció az ágazati érdekeket is kifejezésre juttató tárcák közt. Horn Gyu­la kormányfő álláspontja érte­sülésünk szerint az, hogy ha vé­gül létesülne is ilyen poszt, ez sem változtatna azon,­­hogy a gazdasági kabinetet a pénzügy­­miniszter vezeti. Kuncze Gábor koalíciós mi­niszterelnök-helyettes nem ért egyet a javaslattal; nyilatkozata szerint hibás a szocialisták ezt alátámasztó érvelése, s a meg­valósításhoz alkotmánymódosí­tásra lenne szükség.

Next