Népszabadság, 1995. szeptember (53. évfolyam, 205-230. szám)

1995-09-28 / 228. szám

8 NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 1995. szeptember 28., csütörtök Szigorodik az alkotmánybíráskodás A testület hat esztendő alatt 285 alkotmánysértést állapított meg Az Alkotmánybírósághoz fennállása óta 8986 indítvány érke­zett. Működése alatt 654 jogszabályt vizsgált meg, közülük 192-t talált alkotmányellenesnek. A testület a 93 megsemmisített ön­­kormányzati rendelettel együtt 28­5 alkotmánysértést állapított meg. Egyértelműen szigorúbbá vált az utóbbi időben az alkot­mánybíráskodás. Erre utal az a tény is, hogy az év első felében pontosan annyi jogszabályt semmisítettek meg, mint tavaly egész évben. Csaknem hat esztendvel ez­előtt, 1989. október 19-én fo­gadta el az Országgyűlés az Al­kotmánybíróságról szóló tör­vényt. A testület 1990. január 1- jén kezdte meg működését. Hol­ló András főtitkár lapunknak adott tájékoztatása szerint összesen 8986 kérelem érkezett a bírósághoz, 1990-ben 1625, 1991-ben 2302, 1992-ben 1700, 1993-ban 1323, 1994-ben 1098, az idén pedig 938. A taláros tes­tület történetében a Bokros­csomagot támadták meg leg­többen: a gazdasági stabilizáci­ós törvénycsomag alkotmá­nyosságát - legalábbis eddig - több mint háromszáz indít­ványban kérdőjelezték meg. Az Alkotmánybíróság 350 rendszerváltás előtti (1990. má­jus 2-a előtt kibocsátott) jog­szabályt vizsgált meg, s közülük 117-et semmisített meg. 1990 és 1993 között 248-ból 87-et, 1994-ben 76-ból 21-et, 1995 el­ső felében 26-ból 9-et. Az 1990. május 2-a utáni 304 megvizsgált jogi normából min­den negyedik, összesen 75 jog­szabály bukott meg az alkot­mánybírósági megmérettetésen. 1990-től 1993-ig 178 rendszer­­váltás után született törvény, rendelet került az alkotmánybí­rák elé, s ezek közül 37 találta­tott alkotmánysértőnek. 1994- ben 66 jogszabályból 13, idén pedig 60-ból 25 kapott „elégte­lent”. Vagyis ebben az eszten­dőben szigorúbbá vált az alkot­mánybíráskodás: az év első hat hónapjában pontosan annyi (34) jogszabályt semmisített meg az Alkotmánybíróság, mint tavaly egész évben. A legfrissebb adatok szerint az alkotmánybírák 1990 óta 434 törvény, illetve törvényerejű rendelet alkotmányosságát ellen­őrizték, és 114 esetben az alkot­mánnyal ellentétesnek találták a megvizsgált törvényt. A több­párti parlament által elfogadott törvények közül 44 minősült al­kotmányellenesnek, kétharma­da (kerek 30) 1990 és 1994 kö­zött, harmada (14) pedig ebben az évben. Holló András kérésünkre rö­vid értékelést adott az Alkot­mánybíróság idei határozatai­ról. A döntések közül kiemelte a Bokros-csomagot érintő tizen­egy határozatot. Hozzáfűzte: a stabilizációs törvény utólagos normakontrollját a jövő héttől folytatják az alkotmánybírák. Fontos ítéleteknek nevezte a felsőoktatási, illetőleg a televí­ziós létszámleépítést elutasító határozatokat. Szólt a harma­dik kárpótlási törvénnyel kap­csolatos döntésről is, amelyben az Alkotmánybíróság a munka­szolgálatosok kárpótlását ala­pozta meg. A főtitkártól megtudtuk, sok érdekes, többeket érintő indít­vány vár érdemi döntésre. Már az előadó alkotmánybírónál van az a beadvány, amely a hosszú lejáratú lakáshitelek ka­matainak egyoldalú felemelését sérelmezi. Az egyik indítványo­zó a rendőrségi törvény nem ke­vesebb mint tizennyolc pontját véli alkotmánysértőnek. A Füg­getlen Rendőrszakszervezet a szolgálati szabályzatnak azt a részét kifogásolja, hogy állo­máshelyének és lakóhelyének elhagyását a rendőr köteles elöljárójának jelenteni. Az elkövetkező időszak egyik legjelentősebb - szakértők sze­rint csupán a halálbüntetéssel és az abortusszal kapcsolatos döntésekhez mérhető - határo­zata az eutanázia alkotmányos­ságáról mond majd véleményt. A bírák vizsgálják az abortusz­­törvényt támadó indítványt is. A Keresztény Orvoskamara al­kotmánysértőnek tartja a köte­lező kamarai tagság bevezeté­sét. A Nane Egyesület pedig azt szeretné elérni beadványával, hogy a büntető törvénykönyv ne csak a házassági életközössé­gen kívüli, hanem az azon belü­li erőszakos közösülést is bün­tesse. Az indítványozók úgy ol­danák meg a kérdést, hogy tö­rölnék a Btk. 197. paragrafusá­ból a „házassági életközösségen kívül” kifejezést. Sereg András POROTH ERM® N+F Az építkezés szépsége ^AQ/ -kal rövidül OO /O az építési idő -kal kevesebb w f /O habarcsfelhasználás QOO/ -ka! kevesebb £O /O fűtési energia Ha gyorsan, könnyen és takarékosan akar építkezni a POROTHERM® nútféderes téglarendszert ajánljuk. Ez a tudományosan kialakított korszerű téglarendszer a több ezer éve haszná­latos égetett agyagból készül. Kitűnő hőszigetelő, gazdaságos és környezet­­barát. A gondosan kivitelezett techno­lógia és a formai kialakítás együtt biz­tosítják az egyszerű és gyors falazást. (Az ún. nútféderes megoldással a téglák oldalt ho­ronnyal és eresztékkel kapcsolódnak egymáshoz, ezért a függőleges illesztéshez nem kell habarcsot használni.) A POROTHERM® épületek lakóklímája ideális. Forduljon a helyi építőanyag kereskedőjéhez! HUNGÁRIA WIENERBERGER Téglaipari Rt. 1113 Budapest, Bartók Béla út 152/b. Fax: 162-0689 Tel.: 162-0682/217 A Hungária Wienerberger Rt. a Magyar Téglás Szövetség tagja. Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt. Név:....................................................................... 19. magánvásárló kivitelező □ Cím: □□□□................................................ Hungária Wienerberger Téglaipari Rt. Kérjük 1113 Budapest, Bartók Béla út 152/b. "Müve" Fax: 162-0689 Tel.: 162-0682/217 kitölteni! Világhírű elődök árnyékában Kutatás és fejlesztés a Tungsramban A Tungsram Genura fantázia­­nevű fényforrása különleges termék. Különlegességét az ad­ja, hogy nincs benne fémalkat­rész, azaz egy elektróda nélküli lámpáról van szó. A technikai újdonságot majdan hazánkban is árusítják, de pillanatnyilag a hazainál jobban fizető amerikai és nyugat-európai piacon tün­dököl. Az újdonság azonban mégiscsak magyar fejlesztési eredmény, még ha az amerikai óriás, a General Electric által megvett Tungsram laboratóriu­maiból került is ki. Egy üzleti szerződést azért is aláírhatnak a felek, hogy az erő­sebb cég idővel felszámolja a gyengébbet, magának tartva meg a másik piacát. Sokan ép­pen attól tartottak, hogy a Ge­neral Electric (GE) és a Tungs­ram hat évvel ezelőtti találkozá­sa ezt eredményezi. A hazai vi­szonyok között mindenképpen erős magyar cég kérője egy ha­zánk GDP-jénél nagyobb össz­­bevételű multinacionális válla­lat volt, amelyiknek szálka lehet a nagy hagyományú Tungsram - gondolhatták a pesszimisták. Nos, nem ez történt. Megfogyva bár, de gyarapodó optimizmus­sal dolgoznak Újpesten. Ennek a derűlátásnak egyik eredménye a Genura is. A GE eddig hatszázmillió dol­lárt fektetett európai lámpa­gyártásába, ennek közel a fele a kutatás-fejlesztést szolgálta. A beruházások révén a fúzió előtt egyértelműen veszteséges Tungsram nyereségessé vált, amiben az is jelentős szerepet játszik, hogy manapság keve­sebb, de magasabban képzett szakember dolgozik itt, a koráb­binál nagyobb intenzitással. - Gyakorta emlegetik, hogy a kutatási eredmények nem mér­hetők. Ez nem igaz. Igenis érzé­kelhető a változás - állítja Csa­­pody Miklós, a GE Lighting Eu­­rope műszaki fejlesztési alelnö­­ke. * . Öt év alatt, a kutató-fejlesztő létszám lényeges csökkenése el­lenére, három és fél-négyszere­sére nőtt az évente újonnan be­vezetett Tungsram-termékek száma. Az újpesti gyár fejlesztői például gyors fejlődést értek el az energiatakarékos, a háztartá­sokban is alkalmazott kompakt fénycsövek korszerűsítésében. Lineáris fénycsöveik kisebb mé­retűek, a korábbinál kevesebb higanyt tartalmaznak, és az energiafelhasználásuk is jobb. Az amerikaiak kezdetben kri­tikus szemekkel figyelték a bu­dapesti kutatásokat: vajon mire képesek ezek a kelet-európaiak? Kiderült: sokra. Rövid időn be­lül a GE Lighting kutatási prog­ramjainak fele kötődött a Tungsramhoz, s ez csupán a kezdet. Tavaly év végén szüle­tett vállalati döntés értelmében az USA-ban megszűnik a kuta­tás, azaz lényegében a magyar cég szolgálja ki az óriásvállalat fényforrás-technikai igényét. Ennél egyértelműbben nem le­het kifejezni, hogy a cég milyen szerepet szán a nagy múltú új­pesti vállalatnak. , Az amerikai jelenlét újfajta hozzáállást követelt. Korábban a vállalati kutatóintézet produ­kált bizonyos eredményeket, s azokkal a fejlesztés és a gyártás azt csinált, amit akart. Manap­ság addig támogatnak egy fej­lesztést, amíg az adott termékre piaci igény van. Elmozdultak a belterjes kutatástól az alkalma­zott kutatás és az eredmények üzemi bevezetése felé. Gyakorta felvetődik, hogy egy olyan konzervatív iparágban, mint a lámpagyártás, ahol lé­nyegében nyolcvan-kilencven évvel ezelőtt feltalált, bevezetett eljárásokat is alkalmaznak, mi­ért kell egyáltalán kutatni. A válasz: mert felgyorsultak a vál­tozások, elsősorban a termék­előállításban. - Magyarországon divatos dolog a szakemberek kiválósá­gáról áradozni. Ez csak részben jogos. A magyar kutató-fejlesz­tő szakemberek szaktudásukat tekintve megállják a helyüket, köszönhetően a még mindig vi­lágszínvonalú oktatásnak - véli az alelnök, majd hozzáteszi: vi­szont nem tudják eladni tudásu­kat, hiányosak a kommunikáci­ós képességeik. Ha valamiben, ezen a területen mindenképpen előre kell lépni. Zömében anyagtudományi kutatások folynak az intézet­ben. A vállalati fejlesztés elsőd­leges célja, hogy a kutatógárda újabb és újabb termékeket dob­jon a piacra. A törekvés kézzel­fogható eredményeket produ­kált. Az idei hannoveri szakmai vásáron a GE több új terméket mutatott be, mint bármikor ko­rábban, s többet, mint a két ri­vális cég, a Philips vagy az Os­­ram. Újpesten eddig forrásaiknak csupán hat-nyolc százalékát fordították termékfejlesztésre, a többit a technológia javítására adták. Ez a gyakorlat nap­jainkban alakul át. A cég egyre intenzívebben fordul a termék­­fejlesztés felé, tudva, hogy csak új produkciókkal nyerhető meg a piac. A cél nem mindennapi: az új termékek választékát, színvonalát tekintve a GE 2000- re a világ első számú fényforrás­gyártó vállalata szeretne lenni. Ennek megvalósításában jelen­tős szerep hárul a magyar kuta­tógárdára. - A magyar műszakiaknak sikerre van szükségük. Mi pél­dát mutatunk arra, hogy a ben­nünket sújtó valamennyi nehéz­ség ellenére lehet eredményeket elérni. A Tungsramnál szeren­csésen találkozott az amerikai pénz és műszaki kultúra a ma­gyar képességgel és műszaki kultúrával. Mi nem amerikani­­zálódni akarunk, hanem e két összetevő értékeit egységesíteni - fogalmazott Csapody Miklós. Ötvös Zoltán Kossuthot is leszerelnék Pécsett a napokban leszerelték dr. Faluhelyi Ferenc jogász em­léktábláját, akiről ma is megálla­píthatjuk: a nemzetközi jogban maradandót alkotott, s embersé­ge kiállta az idők próbáját. Igaz, nevét többnyire szakmájában is­merik, a pécsi városvédők azon­ban néhány évvel ezelőtt így is érdemesnek ítélték arra, hogy emléktáblát kapjon. Mitől lett mégis kegyvesztett a professzor? Nos, nem történt más, minthogy eladták azt a há­zat, melynek kapuoszlopára volt rögzítve a tudós életművére em­lékeztető márványlap, s az épület felújításához kezdő új tulajdo­nosoknak nem kellett a tábla. A városvédők leszerelték az emlék­táblát, s ezzel a dolog le is zárult. Engem azonban érdekelt az eset, s megkerestem a házat meg­vásárló családot. A férj külföl­dön dolgozik, ezért az asszonyt faggattam a döntés okairól. - Lebontjuk a kaput, és a táv­irányítós, új bejáraton nem lesz hely a táblának - mondta az asszony határozottan. - Melles­leg a professzor mindössze más­fél évig lakott ebben a házban, de úgy tudom, nem volt az övé, ha­nem bérelte. Hallottam, azért tet­ték ide a táblát, mert ez forgal­masabb hely, mint az az épület, ahol hosszabb ideig lakott. Egyébként nem tudom, hogy a professzor mennyire híres em­ber. Bevallom, nem is hallottam a nevét korábban. A választ végighallgatva arra gondoltam: a városvédők buz­galma csak akkor érhet valamit, ha találkozik a többség vélemé­nyével. Itt tartottam az eszme­­futtatásban, mikor eszembe ju­tott még valami: - Asszonyom, ha az önök há­zában - mondjuk - Kossuth vagy Petőfi lakott volna, akkor ma­­radhatna-e egy rájuk emlékezte­tő márványtábla? A kérdezett másodpercnyi őr­­lődés után most is határozott volt. - Azt is leszerelnénk. - Miért? - Mert nekünk nincs arra szükségünk, hogy a házunkhoz koszorúzni járjanak ismeretlen emberek. Mi visszavonultan akarunk élni, nem szeretjük az efféle felhajtást. Egyenes, őszinte a válasz, amely kissé elszomorít. Bár a ház, ahol egykor Faluhelyi pro­fesszor lakott, a felújítás után nagyon szép lesz. Ungár Tamás

Next