Népszabadság, 1995. október (53. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-02 / 231. szám

2 NÉPSZABADSÁG Bizonytalan tűzszüneti kilátások Boszniában Richard Holbrooke újabb ingázása sem vezetett fegyvernyugváshoz ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Richard Holbrooke újabb dél­szláv ingázásának tegnap lezá­rult első fordulója után nem tű­nik valószínűnek a gyors bosz­niai fegyvernyugvás. Az ameri­kai közvetítő hasznosnak ítélte ugyan hét végi szarajevói, belg­rádi és zágrábi tárgyalásait, de nem taglalta, milyen kilátások vannak a tűzszünet közeli meg­kötésére. Szavai arra engedtek következtetni, hogy egyik fél sem engedett, azaz a szerbek megtagadták a szarajevói vesz­tegzár feloldását, a gorazsdei korridor megnyitását és Banja Luka demilitarizálását. Clinton elnök megbízottja csalódással értesült Szarajevó­ban arról, hogy vasárnap még­sem indulhatott meg a civil for­galom a bosnyák főváros és Ki­­seljak között. Korábbi ígére­tükkel szemben a szerbek most ellenőrizni kívánnák az úton közlekedő autóbuszokat és ka­mionokat. Az általuk ajánlott másik útvonalat a bosnyák ve­zetés utasította el, mert az az „orvlövész sugárútnak” neve­zett körzeten át vezetne. A szí­vósságáról híressé vált Hol­­brooke-nak nem szegte kedvét a felek makacssága; tegnapi zág­rábi megbeszélése, majd szófiai villámlátogatása után legalább még egy kört tesz a délszláv tér­ségben, előbb Szarajevót, majd újra Belgrádot érintve. Függet­len belgrádi sajtóforrások sze­rint a washingtoni diplomata egy füst alatt a kelet-szlavóniai, koszovói, vajdasági és szandzsá­ki kérdést is tisztázni akarja Mi­­loseviics szerb elnökkel. Karadzsics boszniai szerb ve­zető azt állította: a nemzetközi közösség gondban van, mert a muzulmánok a béke ellen van­nak, s most már világos, ki tá­mogatja a háborút. A palei vezér és főparancsnoka, Mladics tá­bornok az őket felkereső orosz katonai küldöttségnek elmond­ta: a háborúnak akkor lesz vége, ha az amerikaiak tárgyalóasz­talhoz terelik a bosnyákokat. Mindeközben Észak- és Nyu­­gat-Boszniában nem csillapod­tak a harcok. Egy ENSZ-szóvi­­vő szerint a szerbek megközelí­tették, s talán vissza is foglal­hatják Bosanska Krupát, ame­lyet két héttel ezelőtt vont ellen­őrzése alá a bosnyák fél. □ Horvátország nyilvánosságra hozta részletes béketervét, s azt, hogy külföldi közvetítők révén kapcsolatban van Belgráddal, illetve a megszállt területek szerb képviselőivel a békés visszacsatolás terveinek megvi­tatására. Az eddig ismeretlen tényt Granic külügyminiszter jelentette be az ENSZ közgyűlé­sén. A horvát javaslat szerint a visszacsatolási folyamat azzal kezdődne, hogy visszavonnák a Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség területeire vezényelt idegen katonai és fél­katonai alakulatokat. Ezután a helyben toborzott egységeket szerelnék le az ENSZ-alakula­­tok felügyelete alatt. A békés re­­integrációról szóló megegyezés aláírása után Jugoszlávia és Horvátország kölcsönösen elis­mernék a nemzetközi határokat és nagyköveti szinten felvennék a diplomáciai kapcsolatokat. Ezután megnyílna a Zágráb- Belgrád vasútvonal és autópá­lya, beindulhatna a dunai és szá­vai hajóközlekedés. D. Z. Messze még a tűzszünet csendje MTI - KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Brit fegyverszakértők meggyő­ződése szerint nem a szerbek, hanem a bosnyák erők lőtték ki azt a gránátot, amely augusz­tusban véres rendet vágott a szarajevói piactéren, s - moz­gásba lendítve a NATO hadi gé­pezetét - fordulatot idézett elő a délszláv háború menetében. A Sunday Times által idézett szak­értők szerint a 37 emberéletet kioltó lövedék azonosításában annak idején a francia vizsgáló­tisztek is egyetértettek a brit következtetéssel, az amerikaiak azonban ezt felülbírálták, s az ENSZ ennek alapján adta ki a szerbeket vádoló nyilatkozatot. KÜLPOLITIKA Az IRA nem szolgáltat be fegyvereket LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Sinn Fein, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szár­nya hét végi dublini konferen­ciája után nem közeledtek egy­máshoz az álláspontok az északír megbékélés ügyében. Nevetségesnek nevezi az IRA hét végi állásfoglalása a brit kormánynak azt a következete­sen hangoztatott elvét, hogy a Sinn Fein addig nem vehet részt az északír politikai rendezésről folytatott összpárti tárgyalá­sokban, amíg nem kezdi meg fegyverarzenálja leszerelését. A nyilatkozat a fegyverbeszolgál­tatás kérdését „a rosszhiszemű brit kormány szándékos figye­lemelterelésének és halogató taktikájának” tartja. Hozzáte­szi: „John Major kormánya elég jól ismeri a történelmet ahhoz, hogy megértse, a leszerelésre csak a tárgyalásos rendezés ré­szeként van lehetőség”. A terrorista mozgalom kemé­­nyedő irányvonalát jelzi az is, hogy a nyilatkozat megállapít­ja: a tűzszünet által teremtett kedvező politikai légkör a leg­utóbbi időben romlott. SPÖ: politikai zsonglőrmutatvány Bonyolult belpolitikai helyzet és éles koalíciós viták adják a „hát­térzajt” Ausztria Szociáldemok­rata Pártja (SPÖ) ma kezdődő kongresszusához. Az osztrák parlament még tegnap is ülése­zett, hogy a költségvetési vitá­ban végre határozni tudjon. A hét végi bécsi lapok már arról spekuláltak - s ehhez az ellenzé­ki jobboldali szabadságpártiak buzgón helyeseltek -, hogy elő­rehozott választásokat kéne tar­tani. Tény, hogy ha az 1996-os büdzsét október 23-ig nem ké­pesek a koalíciós pártok aláírás­ra az államfő elé terjeszteni, ak­kor a kormánynak be kell nyúj­tania lemondását. A két koalí­ciós partner, a szociáldemokra­ták és az Osztrák Néppárt (ÖVP) ellentétei a költségvetési hiá­nyok lefaragása ügyében min­den eddiginél mélyebbnek lát­szanak, aminek következményei mindkettőjük számára érzékeny népszerűségvesztéshez vezet. Ilyen körülmények között ül ma össze az SPÖ kongresszusa, amelynek nemcsak külső prob­­lémákkal kell szembenéznie, de nem titkolhatja a belső feszítő erők jelenlétét sem. Ezt tükrözte az elmúlt héten a párt egyik fon­tos posztján végrehajtott sze­mélycsere is: az eddigi szövetsé­gi ügyvivőt, Josef Capot a kor­mány Európai Unió-ügyekben illetékes államtitkára, Brigitte Ederer váltotta fel, aki „új pro­filt” ígért pártjának. Ennek lé­nyegét nyilván a legfelsőbb SPÖ-fórum kell, hogy meghatá­rozza. A kongresszus feladata továbbá „a kör négyszögesíté­se”, vagyis minél több financiá­lis megszorítás és minél keve­sebb szociális visszalépés szink­ronba hozatala. A külpolitikai témák sem nélkülözik az izgal­makat: az EU-tagság első éve nem csupán örömöket hozott az osztrák gazdaságnak, s bár most még korai lenne az összefüggé­seket kimutatni, az alpesi köz­társaságban az idei csődmérleg várhatóan eléri a 60 milliárd schillinget, szemben az előző év 34,6 milliárdos összesített válla­lati fizetésképtelenségével. A gazdasági kérdőjelek mellett vi­ták szaggatják a biztonságpoli­tikai konszenzust is. Az ország EU-felzárkózását követő „ho­gyan tovább?” kérdésre (Nyu­gat-európai Unió, NATO, semle­gesség) nemcsak a pártok, de az azokon belüli érdekcsoportok is messze eltérő megoldásokban gondolkodnak. Maga a közel tíz éve kormány­fői posztot betöltő Franz Vra­nitzky is elbizonytalanodni lát­szik a sokféle hatás és befolyás súlya alatt, s nem ígérkezik könnyű feladatnak olyan beszá­molóval elnyernie a kongresszusi küldöttek rokonszenvét, amely egyrészt megindokolja az olykor valóban „tányérdobálásos” együttműködés szükségességét a néppártiakkal, másrészt viszont szélesebbre nyit bizonyos lehető­ségeket más színezetű koalíciós együttműködés előtt is. A kan­cellár pártelnöki beszédével mindenképp politikai zsong­lőrmutatványra kényszerül. Bécs, 1995. október Farkas József György Szocialista győzelem várható Portugáliában MUNKATÁRSUNKTÓL Tíz év jobbközép hatalom után várhatóan a szocialisták alakí­tanak kormányt Portugáliában a tegnapi parlamenti választá­sok után. A közvéleménykutatá­sok szerint azonban nem szerzik meg az abszolút többséget, így valószínűleg kisebbségben lesz­nek kénytelenek kormányozni. Az António Guterres vezette Szocialista Pártnak 42 százalé­kot jósoltak az első előrejelzé­sek, Fernando Nogueira jobb­oldali Szociáldemokrata Pártjá­nak 34 százalékot. JEGYZET Khaled Kelkai félperces lövöl­dözés után halt meg, 7,65-ös pisztollyal a kezében. Agyonol­vasott Koránt, iránytűt és egy svájci zsebkést hagyott hátra maga után, ezenkívül rengeteg homályos ügyet, melyeket a nyo­mozóknak, ügyészeknek kell majd kibogozniuk - ha tudják. Kelkai Franciaország első számú közellenségeként halt meg. A 24 éves algériai szárma­zású fiatalembert hetek óta ül­dözte a rendőrség. Hajtóvadá­szat indult ellene, amikor meg­találták ujjlenyomatát azon a fel nem robbant pokolgépen, me­lyet a szuperexpressz pályáján helyeztek el augusztus 26-án. Rejtély, hogyan lett a kisstílű lyoni bűnözőből rettegett isz­lám terrorista. Feltételezések szerint Kelkal a börtönben is­merkedett meg az iszlám fun­damentalizmus elveivel, s nem sokkal szabadulása után tett al­gériai látogatása alatt kapcso­lódott be a GIA, a kormány el­len harcoló fegyveres iszlám szervezet tevékenységébe. S akkor miért mégis Francia­­országban kezdett el robbant­­gatni? E kérdésre egyszerű a vá­lasz: a GIA szerint Párizs rá­szolgál a büntetésre. Kelkal a feltételezések szerint nemcsak a nyári merényletsorozatban vett részt, hanem Sahraoui imám (mérsékelt algériai vallási veze­tő) párizsi meggyilkolásában is. Amióta a francia kormány a merényletek hatására újra élet­be léptette az öbölháború idején elrendelt rendkívüli biztonsági intézkedéseket, Kelkalnak nem sok esélye maradt. Az elmúlt he­tek nagyszabású razziái nyomán a rendőrök egyre közelebb ke­rültek rejtekhelyéhez. Helikop­terekkel, kutyákkal fésülték át a Lyon környékbeli erdőket, mi­után egy heves tűzpárbajban ott sebesítették meg Kelkal barát­ját, Karim Koussát, s a csoport két másik tagját. Ám vezetőjük­nek változatlanul bottal üthet­ték a nyomát. A hajszát már le is fújták, amikor valaki telefonált, hogy a körözött férfi ott áll a kö­zeli buszmegállóban. Igaza volt. Amikor megadásra szólították fel, tüzelni kezdett. 30 lövés dör­dült, mielőtt Kelkal teste a föld­re zuhant. Franciaországban kevesen gondolják, hogy a nyár végi vé­res merényletsorozat egyedül Kelkal, illetve csoportja lelkén száradna. A hajtóvadászatnak folytatódnia kell. Párizs, 1995. október Kis Tibor Halál a buszmegállóban 1995. október 2., hétfő Dagad a Craxi-botrány Silvvio Berlusconit is kérdőre vonják Politikai földrengést okozott Itáliában az igazságszolgáltatás elöl Tunéziába szökött egykori szocialista párti miniszter­­elnök, Bettino Craxi lehallga­tott telefonbeszélgetéseinek és fax-üzenetváltásainak tartalma - jelentette Nagy Csaba. RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Craxi az olasz törvények értel­mében szökésben lévő, körözött személy. Három évvel ezelőtt hagyta el Itáliát, amikor kide­rült, hogy döntő szerepe volt a Tangentopolinak elkeresztelt politikai-gazdasági korrupciós hálózat létrejöttében. A botrány a hét végén robbant ki, amikor Paolo lele, a milánói „tiszta ke­zek” bírócsoport tagja feltárta: Craxi telefonon rendszeresen konzultál a jobboldali pártok, mindenekelőtt a Silvio Berlusco­­ni vezette Forza Italia exponen­seivel, a baloldal elleni támadá­saikról hírhedt újságírókkal, és befolyásos emberei vannak az igazságügyi apparátusban is. Kiderült például, hogy a For­za Italia szóvivője faxon meg­küldte Craxinak a parlament igazságügyi bizottságának egyik jegyzőkönyvét. Az állami televízió híradójának és az egyik Berlusconi-csatorna hír­műsorának vezetője pedig rend­szeresen megbeszélte vele a róla szóló hírek tálalását. A Berlus­­coni-család tulajdonában lévő II Giornale Craxi üzenete után két nappal vádolta meg a kor­rupcióellenes harc példaképévé vált Di Pietro bírót. A fél évvel ezelőtt kezdett le­hallgatás jegyzőkönyveiből az is egyértelművé vált, hogy a PSI egykori vezére olyan dossziékat gyártott és juttatott el Olaszor­szágba, amelyek szándéka sze­rint kompromittálhatják Massi­­mo D’Alemát, a Baloldali De­mokrata Pát (PDS) vezérét, Ro­­mano Prodit, a középbal válasz­tási szövetség miniszterelnök-je­löltjét, valamint az ő, illetve Ber­­lusconi ügyében nyomozó milá­nói bírákat. Kiderült: Berlusconi és családja is rendszeres kapcso­latban áll Craxiékkal. A botrány megosztotta az ed­dig egységesnek tűnő Szabad­ság Pólusát. Az újfasiszta Nem­zeti Szövetség (AN) magyaráza­tot kért Berlusconitól, és elha­tárolta magát az ügyben érin­tett szövetségeseitől. TÁVIRATI STÍLUSBAN HATEZER PALESZTINT utasított ki Líbia az elmúlt három hónapban. Az érintetteket autóbuszokra ültetik, és az egyiptomi határhoz viszik, ahol megfelelő úti okmányok hiányá­ban a két ország közötti senki földjén, szögesdrótok között kény­telenek táborozni. Az ENSZ illetékese szerint a hét végén újabb nyolcszáz palesztin érkezett oda. (Reuter) TÖBB HADIHAJÓT KÜLDÖTT Franciaország a Co­more-szigetek környékére, azzal a szándékkal, hogy kikénysze­­rítse az ottani puccsban szerepet vállaló külföldi zsoldosok, kö­zöttük az őket vezető francia Bob Denard távozását. Franciaor­szág négyezer katonát állomásoztat a térségben. (MTI)­­ A BRIT ELLENZÉK vezető ereje, a Munkáspárt kezdi hétfőn Brightonban a hagyományos őszi kongresszusi évadot. Kedden a kormányzó konzervatívok gyűlnek össze. Tony Blair, a kormányfői posztra törő Labour-vezér valószínűleg nem tudja majd megakadályozni, hogy a küldöttek felvegyék a párt válasz­tási programjába a minimálbér kormányzati szintű megszabását. Blair mindezt a választások utánra hagyná. (MTI) FEHÉROROSZORSZÁG csatlakozni szeretne a NATO békepartnerség programjához. A minszki védelmi és külügyminisz­térium, valamint egyéb állami intézmények szakértőiből közös cso­port alakult, amely hozzáfogott a kérelem előkészítéséhez. (MTI) A SEVARDNADZE GRÚZ ELNÖK elleni augusztu­si merényletet a politikus biztonsági szolgálatának főnöke, Igor Georgadze és annak helyettese, Tejmuraz Hacsisvili szervezte - jelentette be Sota Kviraja grúz belügyminiszter. (MTI) TAJVAN KÍNA SZENT FÖLDJÉNEK elidegenít­hetetlen része - mondta a KNK nemzeti ünnepén tartott beszédé­ben Li Peng kormányfő. Kína katonai díszszemle nélkül emléke­zett meg a népköztársaság 1949-es kikiáltásáról. Abból a tényből, hogy Li Peng tartotta az ünnepi beszédet, megfigyelők a minisz­terelnök helyzetének megszilárdulására következtetnek. (Pekingi tudósítónktól) ­ Itt a legmegfelelőbb pillanat, hogy autót vásároljon! A Daewoo Motor most imatmentes feltételekkel az első 509 vásárló rendelkezésére.­­ ■sV

Next