Népszabadság, 1996. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-02 / 1. szám

16 oldal A f Ára: 32 Ft NÉPSZABADSÁG 1996. január 2., kedd _________________________________ORSZÁGOS NAPILAP / 54. évfolyam, 1. szám, első kiadás Békésen búcsúzott a világ 1995-től A világ többnyire békésen búcsúztatta 1995-öt és ünnepelte az új esztendőt. Az óév utolsó napja mégsem telt el incidensek, sebesülések, sőt halálesetek nélkül. A németek minden korábbinál többet költöttek petárdákra és szilveszteri raké­tákra, aminek következtében rekordszámú lakástűz keletkezett. A szilveszteri tűzijá­ték legsúlyosabb balesete Türingiában tör­tént. A mulatozó társaság három tagja meghalt, és kilencet kellett kórházba szál­lítani. A karácsonyi gyengélkedéséből felépült pápa hagyományos újévi köszöntőjében a gyermekek jogainak védelmére kelt. Olasz­országban egyébként három halottja, tu­catnyi súlyos és több száz könnyebb sebe­sültje van az év végi petárdaőrületnek. Ál­talában azonban lencsefőzelékkel és töltött disznólábbal búcsúztatta az óévet dália -­­jelentette római tudósítónk. Az idei újdon­ság az Olaszország három nevezetes terén rendezett népünnepély volt. A milánói Dóm teret korcsolyapályává alakították át a szil­­veszterezők, Rómában popsztárokat hall­gattak, Nápolyban pedig egy sóból épített piramis tetejéről köszöntötték az új évet. Moszkvai tudósítónk szerint az orosz fő­városban „csak” két ember fagyott meg szilveszter éjszakáján, pedig a hőmérséklet mínusz húszfokos volt. Jelcin elnök kifeje­zetten vidám szózatot intézett a jobbára otthon ülő oroszokhoz: az elnök szemláto­mást kipihent és vidám volt. Zágrábi tudósítónk arról számolt be, hogy a horvátok az­ ország egységének helyreállítása feletti örömükben ünnepel­ték az új esztendő beköszöntét. Jó jelnek tekinthető, hogy az isztriai és más tenger­­melléki nyaralókat osztrák, német és olasz turisták özönlötték el. Ezzel szemben Kis- Jugoszláviában órákig tartó fegyverropo­gással, szórványos kézigránát-dobálással telt az újévi mulatság. Újvidéki tudósítónk szerint az ország nem remél szebb új évet, pedig Milosevics elnök gazdasági felvirág­zást ígért új évi köszöntőjében. (Hazai tudósításunk a 4. oldalon) Fejesugrás a Tevere hídjáról. Rómában divat így köszönteni az új esztendőt REUTERS-FOTÓ Ai év elején új jogszabályok emelkedtek törvényerőre A költségvetés és a hozzá kap­csolódó adószabályok mellett több más, a gazdasági folyama­tokat alapvetően befolyásoló jogszabály lépett hatályba az év elején. Törvényerőre emelke­dett a biztosítási, az élelmiszer- és a devizajogszabály, s válto­zott az előnyugdíj igénybevéte­lének lehetősége. MUNKATÁRSUNKTÓL A költségvetési törvény és a hozzá kapcsolódó adójogszabá­lyok mellett számos más gazda­sági tárgyú jogszabály lépett életbe január elsején. Az új biz­tosítási törvény szétválasztja az élet- és nem életbiztosítási üzle­tágakat, kötelezővé teszi a szer­ződéskötés előtti tájékoztatást, szabályozza a biztosítási szö­vetkezetek, egyesületek, illetve alkuszok tevékenységét. Az Ál­lami Biztosításfelü­gyelet a tár­saságok pénzügyeit a jelenlegi­nél szigorúbban vizsgálhatja, sőt tetemes pénzbírság kiszabá­sára is joga lesz. Szakértők szerint választóvo­nalat jelent a magyar élelmiszer­­gyártásban és -forgalmazásban az új élelmiszertörvény. Ez a szabályozás elsősorban a keres­kedők kötelmeit írja körül, a fo­gyasztó érdekeit és az áru minő­ségét helyezi a középpontba. A devizatörvény életbelépé­sével megváltozik a külföldi székhelyű gazdasági érdekelt­ségek engedélyezési rendje, ja­nuár elseje után már nem az ipari és a pénzügyi tárca, ha­nem a Magyar Nemzeti Bank lesz illetékes ezekben az ügyek­ben. Ha a jogszabály devizaha­tósági engedélyt, bejelentési kö­telezettséget ír elő, akkor a jegybankhoz kell fordulni. Szintén az év elejétől lép ha­tályba a szabadalmi ügyvivők­ről, illetve a találmányok szaba­dalmi oltalmáról rendelkező tör­vény. Ugyanettől az időponttól az előnyugdíj helyett nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt kaphatnak az arra jogosultak. (Új... folytatás a 4. oldalon) Fehérvár fázott Több ezer távfűtéses lakásban szünetelt tegnap a fűtés és a me­legvíz-szolgáltatás Székesfehérvárott. Hétfő hajnalban a vá­rosban meghibásodott a fűtés gerincvezetéke - jelentette az MTI. A Széphő Rt. ügyeletes diszpécsere elmondta: a hibás sza­kasz felderítésén hajnali négy órakor kezdtek dolgozni a sza­kemberek. Kora délutánra sikerült meghatározniuk a hiba he­lyét, és a város egy részén már az este, másutt pedig az éjszaka órákban megindulhatott a fűtés. Már vannak biztató jelek a Göncz Árpád ünnepi köszöntője Idei évünk remélhetőleg nem lesz rosszabb a tavalyinál - re­ménykedik Göncz Árpád, aki biztató jeleket vél felfedezni a gazdaság év végi mutatóiban. A köztársasági elnök újévi köszön­tőjéből az alábbiakban részlete­ket közlünk. Az év fordulója a számvetés ideje. Kivált ma, amikor ünnep­re, honfoglalásunk ezerszázadik évfordulójának ünnepére készü­lünk. E történelmi évforduló jó alkalom, hogy számba vegyük: mi az, ami magyarrá tesz, ami nélkül nem lennénk önmagunk, s mi az a terhes hagyomány, amit talán sajnálunk elvetni, mégis okosabb hátrahagynunk. A múlt, a jelen és a jövő szaka­datlan időfolyam, még ha a sod­ra olykor fölfoghatatlanul meggyorsul is. Mint az elmúlt esztendőkben. Tudjuk, a Szov­jetunió összeomlása - önrendel­kezésünk és szabadságunk visszanyerésének történelmi for­rása - egyben piacaink jó részé­nek elvesztését, piacváltást, kor­szerűtlen iparunk versenyképes­ségének csökkenését jelentette. Termelésünk öt év alatt majd negyven százalékkal esett vissza, s drámai módon megnőtt a munkanélküliek és eltartottak száma. Mezőgazdaságunk szét­zilálódott, iparunk gyökeres szerkezetváltásra szorul. Tavaly tavasszal kis híján ránk szakadt a gazdaság adósságteher alatt megroppant épülete. (Göncz... folytatás a 4. oldalon) Új előterjesztés készül a privatizációs bevételekről Horn Gyula újévi nyilatkozata Hamarosan megkezdődik a szakértői egyeztetés a terven fe­lüli privatizációs bevételek fel­­használásáról - jelentette be a Kossuth rádiónak adott interjú­ban Horn Gyula kormányfő. Ta­valy összesen 435 milliárd forint bevételhez jutott a költségvetés a privtizációból. Horn szerint a bevételt részben a költségvetés hiányának csökkentésére kelle­ne fordítani, másrészt viszont az infrastruktúra fejlesztésére is. Szakértői egyeztetések kez­dődnek arról, miként lehet a leg­célszerűbben felhasználni a ter­ven felül befolyt privatizációs bevételeket - mondta a múlt év eredményeit összegző­ értékelő rádióinterjújában Horn Gyula miniszterelnök. Az interjú janu­­ ár elsején délelőtt hangzott el a Kossuth rádióban. Mint elhang­zott, a konkrét elképzeléseket tartalmazó kormányjavaslato­kat már valószínűleg január vé­gén megkaphatják a koalíciós pártok képviselői. A többletbe­vétel felhasználásáról a végső szó természetesen a parlamenté - jelentette ki a kormányfő. A pénzügyminiszter és a pri­vatizációért felelős tárca nélkül miniszter vitájáról szólva - amelynek a középpontjában ugyancsak a privatizációs több­letbevétel felhasználása állt - le­szögezte: - Megkértem őket, hogy hagyják abba a nyilvános vitát ebben a kérdésben. Nincs semmi értelme... (Horn... folyta­tás a 4. oldalon) Pontonhídon Horvátországból Boszniába ZÁGRÁBI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Horvátországot Boszniával összekötő NATO katonai pon­­tonhidat több halasztás után vasárnap délben megkésve be­fejezték, és az első próbajármű Zupanja és Ohasje között átkelt a bosnyák partra. Az USA had­serege első hadosztályának 16. műszaki zászlóalja 13 nap alatt fejezte be a 619 méter hosszú hi­dat, mely 64 acélelemből áll, te­herbírása pedig 70 tonna. Ere­detileg a híd 420 méterre volt tervezve, de a váratlan árvizek előre nem várt nehézségeket okoztak, és szükségessé tették az elárasztott terep áthidalását is. Tegnap délelőtt tomboló hó­viharban 70 harcijármű kelt át a második világháború óta meg­épített legnagyobb pontonhí­don, melyet biztonsági okokból „üzemeltetése” előtt az utolsó percben salakkal szórtak be. A híd a NATO-egységek Boszniába vezető irányának legfontosabb szárazföldi ütőe­re, melyen a Magyarországon keresztül érkező fegyverek, szállítmányok és egységek kel­nek át a Száván. Újév alkalmából 455 horvát vizsgálati fogságban levő szerb felkelő részesült kegyelemben, akik a Vihar fegyveres akció fo­lyamán és nyomán kerültek fogságba fegyveres felkelés vádjával. Vasárnap már el is hagyták a zágrábi, karlovaci és spliti börtönöket. Legnagyobb részük Magyarországon keresz­tül Jugoszlávia irányába távo­zott, kisebb részük óhaját fejez­te ki, hogy Horvátországban maradjon. (Pontonhídon... folytatás a 2. oldalon) Megindul a forgalom az elkészült hídon REUTERS-FOTÓ Keleti: A műszakiak biztonságát garantálni kell Az utóbbi napokban ismételten nyilatkoztak NATO katonai tisztségviselők arról, hogy nem tartják elégségesnek a hor­­vát-bosnyák határr­a készülő magyar műszaki alakulat védel­mét, hiányolják a páncélozott szállító harcjárműveket. Keleti György honvédelmi miniszter válaszképpen hangoztatta, a magyar vezetés pontosan tisz­tázta a NATO illetékeseivel mű­szaki zászlóaljunk rendeltetését és fegyverzetét, és az ez ügyben hozott országgyűlési határozat­hoz fogja tartani magát. MUNKATÁRSUNKTÓL Először csütörtökön John Moore-Rick dandártábornok szólt arról, miután megtekintet­te Ercsiben a felkészülést, hogy személyes véleménye szerint cél­szerű lenne, ha a magyar kontin­gens páncélozott harcj­árműve­ket is magával vinne a délszláv térségbe: nem véletlen, hogy Boszniában nagyon sok katonai alakulatnak van hasonló eszkö­ze. A páncélozott járművek je­lenléte visszatarthatja a fegyve­reseket - indokolta javaslatát. Utalt rá, hogy ismeri az Or­szággyűlés döntését, de reméli, hogy azt meg lehet változtatni. Egy nappal később Jonh Dre­­wenkiewicz vezérőrnagy véle­ményét ismerhettük meg. Az ál­tala elmondottakat onnan is­merjük, hogy a tárgyalást Né­meth Sándor altábornagy, ma­gyar vezérkari főnök ismertette a BBC magyar adásában. (Ke­leti... folytatás a 3. oldalon)

Next