Népszabadság, 1996. március (54. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-01 / 52. szám

24 oldal/ é­v Melléklet: Magazin / Ara: 43 Ft NÉPSZABADSÁG 1996. március 1., péntek ORSZÁGOS NAPILAP ,­ 54. évfolyam, 52. szám, első kiadás Nagy szerepet szánok a párbeszédnek - nyilatkozta lapunknak Medgyessy Péter pénzügyminiszter Nem kellett új programot hir­detnem, hiszen a kormány hitet tett a stabilizáció és az állam­­háztartási reform folytatása mellett, ezért is fogadtam el a felkérést - mondta kérdésünkre Medgyessy Péter, aki tegnap nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, majd interjút adott la­punknak. A szerdai gazdasági és a tegnapi költségvetési bi­zottsági meghallgatásokat kö­vetően a kormányfő előterjesz­tése alapján Medgyessy Pétert a köztársasági elnök a mai naptól pénzügyminiszterré nevezte ki. MUNKATÁRSUNKTÓL - Egy éve, Békesi lemondását kö­vetően önt felkérte a kormányfő a pénzügyminiszteri tisztre, de akkor nem vállalta. Most viszont igen. Mi­ért? - A Horn-kormány megala­kulásakor felkértek az ipari mi­niszteri tisztségre, de az MSZP elnöksége ezt a jelölést nem tá­mogatta. Békesi lemondásakor tartottam attól, hogy nem lesz elegendő politikai hátterem, hi­szen­­ akkor­­ az SZDSZ támo­gatása sem volt egyértelmű. Most viszont mind a két párt vezető testületei határozottan kifejezésre juttatták, hogy mö­gém állnak, támogatni fogják az általam vállalható gazdaság­­politikát.­­ Lehet ennek a „halasztásnak” olyan olvasata is, hogy akkor pénz­ügyileg nagyon kiélezett helyzetben volt az ország. Bokros a kemény in­tézkedésekkel „elvitte a balhét”, most már egy kitaposottabb úton haladhat tovább.­­ A mostani helyzet valóban jobb, mert a tűzoltás megtör­tént. Az ország nemzetközi megítélése sokkal kedvezőbb. Tapasztaltam, hogy külföldön modellértékűnek tekintik a ma­gyar változásokat, hiszen na­gyon ritka, hogy egy országban úgy lehet javítani az egyensúlyt, hogy közben azért megmarad a növekedés. Ebben jelentős ér­demei vannak Bokros Lajosnak, a vele szorosan együttműködő jegybankelnöknek és természe­tesen a népszerűtlen, de szüksé­ges intézkedéseket vállaló kor­mányzatnak. De a stabilizáció­nak még nincs vége, a hátralévő feladatok semmivel sem kiseb­bek, mint az egy évvel ezelőtti­ek. Ahhoz ugyanis, hogy tartós javulást érjünk el, a mainál na­gyobb - megítélésem szerint az idén háromszázalékos, a követ­kező években pedig négy-öt százalékos - növekedést kell produkálnunk. Ennek a növe­kedésnek két nagy pillére van: a közterhek, a jövedelemcentrali­záció csökkentése és az újra­elosztás mérséklése az állam­­háztartási reformok haladékta­lan megkezdésével.­­ Tartható-e az a kormányzati ígéret, hogy március végére elfogad­ják az államháztartás átalakításá­nak átfogó koncepcióját? - Ha nem kezdünk bele 1997 elejétől például az egészségügy és a nyugdíjrendszer fokozatos átalakításába, akkor egyszerű­en nem rakható össze a költség­­vetés. De a kényszereken túl se­gítheti a reformokat az is, hogy növekvő gazdaságban valami­vel könnyebb megtenni ezeket a nehéz döntéseket, mint amikor recesszió van, vagy csökken a GDP. Ugyanakkor tisztán kell látni, hogy az államháztartás átformálása hosszú - egy-egy területen nemzedéknyi - időt vesz igénybe. (Nagy... folytatás a 12. oldalon) Az új pénzügyminiszter első nemzetközi sajtóértekezletén RÉDEI FERENC FELVÉTELE Kasszandra nem örül a jóslatának Beke Kata meglátásai az MDF sorsáról A Beke Katával készült beszélgetésben elsősorban az érdekelt: miként, milyen stációkon keresztül jutott el az MDF az 1990-es tavaszi Jézus Mária, győztünk­ eufóriájától napjainkig. - Milyen érzés látni az MDF vajúdását, hiszen ön 1988-ban ott volt az alapító tagok között. - A lehető leghamarabb lép­tem be az MDF-be, 1988 októbe­rében. Nagyon szerettem a Ma­gyar Demokrata Fórumot, majd nagyon elszomorodtam amiatt, ami a pártban történik. - Mi volt vonzó az ön számára az MDF-ben? - Először is az, hogy a párt­állam kellős közepén vagy in­kább vége felé demokratikus, polgári értékeket képviselő párt volt, amely a többpártrendszer keretein belül kívánt működni. Vonzott az MDF nemzeti elköte­lezettsége és az is, hogy nem volt ideológiája. A zsidó-keresztény értékrendet mindig is vonzónak tartottam, ugyanúgy, mint a nemzeti elkötelezettséget. An­nak idején az MDF egyiket sem hangsúlyozta túl, és ez volt a normális. Teljesen természetes­nek tartottam, hogy egy párt eu­rópai értékeket vall magáénak. Ez a párt nagyon sok tisztessé­ges embert vonzott magához. Tapasztalom, hogy az MDF- szervezetekben még ma is sok ilyen ember van, igaz, rejtve. Nagy mulasztás, hogy az 1994- es választások után a harminc­­valahány képviselői helyet az MDF nem ezekkel az emberek­kel töltötte be, hanem jórészt a volt miniszterek vagy államtit­károk kapták meg a listás man­dátumokat. De ezen én már nem lepődtem meg. Hogy őszinte le­gyek, az MDF mai válságos helyzete sem lep meg. Ami nem azt jelenti, hogy ennek örülnék. (Kasszandra... folytatás a 9. oldalon) Háromszáz kiló heroint szállítottak Nyugatra Legalább 300 kiló heroint szál­lított Romániából hazánkon át Ausztriába és Németországba az a kábítószercsempész szerve­zet, amelyet a múlt év végén leplezett le összehangolt titkos nyomozás eredményeképpen az ügyben érintett négy ország rendőrsége. Az eset részleteit a napokban hozta nyilvánosságra a rendőr­ség, így azt is, hogy a Heves me­gyei Maklár köztiszteletben álló autószerelője, D. István alakí­totta ki a heroinszállításra használt gépkocsikban a kábí­tószer-rejtekhelyeket. (Infor­mációink a 23. oldalon) Új hitelkonstrukció a panellakások felújítására Kibővítették a gazdasági kabinet hatáskörét A kormány csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy a kutasi közlekedé­si szerencsétlenség sérültjeinek és az áldozatok családjának össze­sen 15 millió forint támogatást nyújt. A kormány Medgyessy Péter új pénzügyminiszter elképzeléseivel összhangban szélesítette a gazdasági kabinet hatáskörét. A miniszterek tájékoztatót hallgat­tak meg a feketegazdaság elleni fellépés eredményeiről. A kormány megállapította, hogy tavaly a feketegazdaság növekedési üteme je­lentősen lelassult. A kormányülésen nem vett részt Bokros Lajos távozó pénzügyminiszter, mert nem érezte jól magát. MUNKATÁRSUNKTÓL Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási állam­titkára a kormányülést követő tájékoztatón bejelentette: a kormány mélységes együttér­zését fejezi ki a kutasi közleke­dési katasztrófa sérültjeinek és az áldozatok hozzátartozói­nak. Az érintetteknek a kor­mány a költségvetés általános tartaléka terhére 15 millió fo­rint szociális támogatást ad, ennek keretében az elhunytak családjai 500 ezer forint se­gélyt kapnak. (Bővült., folyta­tás a 4. oldalon) 38 ezer felsőoktatási hely várja a felvételizőket Ma van a felsőoktatási intézmé­nyekbe történő felvételi jelent­kezések határideje. Az idén csaknem 38 ezer helyre várják az egyetemen, főiskolán továbbta­nulni szándékozókat. Több mint kétezerrel többre, mint tavaly. Az elmúlt tíz év alatt egyéb­ként jelentősen megnőtt az egyetemekre és főiskolákra fel­vettek száma. 1986-ban alig több mint 15 ezer elsőéves diák kezdhette meg tanulmányait, 1990-ben 20 ezer, 1993-ban pe­dig 30 ezer. Ezzel párhuzamo­san azonban a jelentkezők szá­ma is évről évre nő. 1986-ban 42 ezren adták be jelentkezési lap­jukat valamely felsőoktatási in­tézménybe, 1991-ben már több mint 50, 1992-ben pedig több mint 60 ezren. Három évvel ez­előtt az egyetemre, főiskolára bejutni szándékozók száma már meghaladta a 75 ezret, tavaly pedig már csaknem 85 ezren „kopogtattak” a felsőoktatási intézmények kapuin. Az idén először korlátlan szá­mú egyetemre, főiskolára ad­hatta be jelentkezési lapját a felvételiző, ennek ellenére csak egyetlen helyre vehetik fel. Hogy hová, azt a számítógép dönti el az alapján, hogy a felvé­teliző milyen sorrendet jelölt meg az intézmények között, il­letve az egyes helyeken milyen eredménnyel vizsgázott. U. J. Miért vett ingatlant az ÁFI a BB-től? A kisgazdák vitája a PM-mel a Széchenyi rakpart 6.-ról A Pénzügyminisztérium teg­nap késő délután közlemény­ben cáfolta az FKGP délelőtti sajtótájékoztatóján elhangzot­takat. Az FKGP ugyanis megtámadta a Széchenyi rak­part 6. szám alatti ingatlan adásvételét - az eladó a Buda­pest Bank, a vevő pedig a teg­napi nappal megszűnt Állami Fejlesztési Intézet. A kisgaz­dák szerint a tranzakcióra Bokros Lajos lemondása után, de a miniszter megbízása alap­ján került sor. MUNKATÁRSAINKTÓL Az FKGP tegnapi sajtótájé­koztatóján Horváth Béla elnö­ki kabinetfőnök tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Bokros Lajos, a Budapest Bank egyko­ri vezetője a pénzügyminiszteri tisztségről történt lemondása másnapján, február 19-én meghatalmazta Draskovics Ti­bort, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkárát, hogy a pénzügyminiszter nevé­ben a tulajdonosi jogokat gya­korolja az Állami Fejlesztési Intézet Rt. (ÁFI) felett. (Az ÁFI egyébként az államháztartási törvény értelmében tegnap megszűnt.) A minisztertől kapott felha­talmazás alapján a közigazga­tási államtitkár még aznap utasította Szőke Miklóst, az ÁFI elnök-vezérigazgatóját, hogy a Budapest Bank tulajdo­nában lévő Széchenyi rakpart 6. szám alatt lévő ingatlant forgalmi értéken vásárolja meg. Az államtitkári leirat szerint azonban a vételár nem lehet magasabb a független szakértő által megállapított értéknél. Az adásvételi szerződés meg­kötésének és a vételár kifizető- Széchenyi rakpart 6. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE­sének határideje február 28. volt. (Miért vett... folytatás a 11. oldalon) A berlini főügyész bírálja a magyar hatóságokat A berlini főügyész, aki a Carlos­­ügyhöz kapcsolódó Weinrich­­perben a vádat képviseli, élesen bírálta a magyar hatóságokat, amelyek szerinte nem működ­nek megfelelően együtt velük. Nikolits István tárca nélküli miniszter meglepetésének adott hangot a megalapozatlan állítá­sok miatt. Álláspontja: a jogse­gélyegyezmény keretében érke­ző megkeresésekre magyar részről készségesen reagálnak. BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A magyar hatóságok számunkra teljesen érthetetlen módon meg­tagadják az együttműködést a híres-hírhedt Carlos-csoport nyomainak felkutatásában - nyi­latkozta tegnap lapunknak Det­­lev Mehlis berlini főállamügyész, aki Carlos egykori jobbkeze, Jo­­hannes Weinrich szerdán a né­met fővárosban kezdődött peré­ben a vád egyik képviselője. A német terroristák doyenje­ként számon tartott Weinrichet azzal vádolják, hogy egyik fő szervezője és robbanóanyag-be­szerzője volt annak a merény­letnek, amelyet 1983 augusztu­sában követtek el a nyugat­berlini francia kulturális köz­pont ellen. A 48 éves férfit ugyanakkor számos más terror­akcióval is összefüggésbe hoz­zák, így például párizsi, mar­­seille-i, athéni merényletekkel, nem utolsósorban a Szabad Eu­rópa Rádió müncheni központja ellen 1982-ben elkövetett rob­bantással. Akciói egy részét ál­lítólag Budapestről készítette elő. (Berlin... folytatás a 4. ol­dalon)

Next