Népszabadság, 1996. március (54. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-01 / 52. szám
24 oldal/ év Melléklet: Magazin / Ara: 43 Ft NÉPSZABADSÁG 1996. március 1., péntek ORSZÁGOS NAPILAP , 54. évfolyam, 52. szám, első kiadás Nagy szerepet szánok a párbeszédnek - nyilatkozta lapunknak Medgyessy Péter pénzügyminiszter Nem kellett új programot hirdetnem, hiszen a kormány hitet tett a stabilizáció és az államháztartási reform folytatása mellett, ezért is fogadtam el a felkérést - mondta kérdésünkre Medgyessy Péter, aki tegnap nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, majd interjút adott lapunknak. A szerdai gazdasági és a tegnapi költségvetési bizottsági meghallgatásokat követően a kormányfő előterjesztése alapján Medgyessy Pétert a köztársasági elnök a mai naptól pénzügyminiszterré nevezte ki. MUNKATÁRSUNKTÓL - Egy éve, Békesi lemondását követően önt felkérte a kormányfő a pénzügyminiszteri tisztre, de akkor nem vállalta. Most viszont igen. Miért? - A Horn-kormány megalakulásakor felkértek az ipari miniszteri tisztségre, de az MSZP elnöksége ezt a jelölést nem támogatta. Békesi lemondásakor tartottam attól, hogy nem lesz elegendő politikai hátterem, hiszen akkor az SZDSZ támogatása sem volt egyértelmű. Most viszont mind a két párt vezető testületei határozottan kifejezésre juttatták, hogy mögém állnak, támogatni fogják az általam vállalható gazdaságpolitikát. Lehet ennek a „halasztásnak” olyan olvasata is, hogy akkor pénzügyileg nagyon kiélezett helyzetben volt az ország. Bokros a kemény intézkedésekkel „elvitte a balhét”, most már egy kitaposottabb úton haladhat tovább. A mostani helyzet valóban jobb, mert a tűzoltás megtörtént. Az ország nemzetközi megítélése sokkal kedvezőbb. Tapasztaltam, hogy külföldön modellértékűnek tekintik a magyar változásokat, hiszen nagyon ritka, hogy egy országban úgy lehet javítani az egyensúlyt, hogy közben azért megmarad a növekedés. Ebben jelentős érdemei vannak Bokros Lajosnak, a vele szorosan együttműködő jegybankelnöknek és természetesen a népszerűtlen, de szükséges intézkedéseket vállaló kormányzatnak. De a stabilizációnak még nincs vége, a hátralévő feladatok semmivel sem kisebbek, mint az egy évvel ezelőttiek. Ahhoz ugyanis, hogy tartós javulást érjünk el, a mainál nagyobb - megítélésem szerint az idén háromszázalékos, a következő években pedig négy-öt százalékos - növekedést kell produkálnunk. Ennek a növekedésnek két nagy pillére van: a közterhek, a jövedelemcentralizáció csökkentése és az újraelosztás mérséklése az államháztartási reformok haladéktalan megkezdésével. Tartható-e az a kormányzati ígéret, hogy március végére elfogadják az államháztartás átalakításának átfogó koncepcióját? - Ha nem kezdünk bele 1997 elejétől például az egészségügy és a nyugdíjrendszer fokozatos átalakításába, akkor egyszerűen nem rakható össze a költségvetés. De a kényszereken túl segítheti a reformokat az is, hogy növekvő gazdaságban valamivel könnyebb megtenni ezeket a nehéz döntéseket, mint amikor recesszió van, vagy csökken a GDP. Ugyanakkor tisztán kell látni, hogy az államháztartás átformálása hosszú - egy-egy területen nemzedéknyi - időt vesz igénybe. (Nagy... folytatás a 12. oldalon) Az új pénzügyminiszter első nemzetközi sajtóértekezletén RÉDEI FERENC FELVÉTELE Kasszandra nem örül a jóslatának Beke Kata meglátásai az MDF sorsáról A Beke Katával készült beszélgetésben elsősorban az érdekelt: miként, milyen stációkon keresztül jutott el az MDF az 1990-es tavaszi Jézus Mária, győztünk eufóriájától napjainkig. - Milyen érzés látni az MDF vajúdását, hiszen ön 1988-ban ott volt az alapító tagok között. - A lehető leghamarabb léptem be az MDF-be, 1988 októberében. Nagyon szerettem a Magyar Demokrata Fórumot, majd nagyon elszomorodtam amiatt, ami a pártban történik. - Mi volt vonzó az ön számára az MDF-ben? - Először is az, hogy a pártállam kellős közepén vagy inkább vége felé demokratikus, polgári értékeket képviselő párt volt, amely a többpártrendszer keretein belül kívánt működni. Vonzott az MDF nemzeti elkötelezettsége és az is, hogy nem volt ideológiája. A zsidó-keresztény értékrendet mindig is vonzónak tartottam, ugyanúgy, mint a nemzeti elkötelezettséget. Annak idején az MDF egyiket sem hangsúlyozta túl, és ez volt a normális. Teljesen természetesnek tartottam, hogy egy párt európai értékeket vall magáénak. Ez a párt nagyon sok tisztességes embert vonzott magához. Tapasztalom, hogy az MDF- szervezetekben még ma is sok ilyen ember van, igaz, rejtve. Nagy mulasztás, hogy az 1994- es választások után a harmincvalahány képviselői helyet az MDF nem ezekkel az emberekkel töltötte be, hanem jórészt a volt miniszterek vagy államtitkárok kapták meg a listás mandátumokat. De ezen én már nem lepődtem meg. Hogy őszinte legyek, az MDF mai válságos helyzete sem lep meg. Ami nem azt jelenti, hogy ennek örülnék. (Kasszandra... folytatás a 9. oldalon) Háromszáz kiló heroint szállítottak Nyugatra Legalább 300 kiló heroint szállított Romániából hazánkon át Ausztriába és Németországba az a kábítószercsempész szervezet, amelyet a múlt év végén leplezett le összehangolt titkos nyomozás eredményeképpen az ügyben érintett négy ország rendőrsége. Az eset részleteit a napokban hozta nyilvánosságra a rendőrség, így azt is, hogy a Heves megyei Maklár köztiszteletben álló autószerelője, D. István alakította ki a heroinszállításra használt gépkocsikban a kábítószer-rejtekhelyeket. (Információink a 23. oldalon) Új hitelkonstrukció a panellakások felújítására Kibővítették a gazdasági kabinet hatáskörét A kormány csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy a kutasi közlekedési szerencsétlenség sérültjeinek és az áldozatok családjának összesen 15 millió forint támogatást nyújt. A kormány Medgyessy Péter új pénzügyminiszter elképzeléseivel összhangban szélesítette a gazdasági kabinet hatáskörét. A miniszterek tájékoztatót hallgattak meg a feketegazdaság elleni fellépés eredményeiről. A kormány megállapította, hogy tavaly a feketegazdaság növekedési üteme jelentősen lelassult. A kormányülésen nem vett részt Bokros Lajos távozó pénzügyminiszter, mert nem érezte jól magát. MUNKATÁRSUNKTÓL Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a kormányülést követő tájékoztatón bejelentette: a kormány mélységes együttérzését fejezi ki a kutasi közlekedési katasztrófa sérültjeinek és az áldozatok hozzátartozóinak. Az érintetteknek a kormány a költségvetés általános tartaléka terhére 15 millió forint szociális támogatást ad, ennek keretében az elhunytak családjai 500 ezer forint segélyt kapnak. (Bővült., folytatás a 4. oldalon) 38 ezer felsőoktatási hely várja a felvételizőket Ma van a felsőoktatási intézményekbe történő felvételi jelentkezések határideje. Az idén csaknem 38 ezer helyre várják az egyetemen, főiskolán továbbtanulni szándékozókat. Több mint kétezerrel többre, mint tavaly. Az elmúlt tíz év alatt egyébként jelentősen megnőtt az egyetemekre és főiskolákra felvettek száma. 1986-ban alig több mint 15 ezer elsőéves diák kezdhette meg tanulmányait, 1990-ben 20 ezer, 1993-ban pedig 30 ezer. Ezzel párhuzamosan azonban a jelentkezők száma is évről évre nő. 1986-ban 42 ezren adták be jelentkezési lapjukat valamely felsőoktatási intézménybe, 1991-ben már több mint 50, 1992-ben pedig több mint 60 ezren. Három évvel ezelőtt az egyetemre, főiskolára bejutni szándékozók száma már meghaladta a 75 ezret, tavaly pedig már csaknem 85 ezren „kopogtattak” a felsőoktatási intézmények kapuin. Az idén először korlátlan számú egyetemre, főiskolára adhatta be jelentkezési lapját a felvételiző, ennek ellenére csak egyetlen helyre vehetik fel. Hogy hová, azt a számítógép dönti el az alapján, hogy a felvételiző milyen sorrendet jelölt meg az intézmények között, illetve az egyes helyeken milyen eredménnyel vizsgázott. U. J. Miért vett ingatlant az ÁFI a BB-től? A kisgazdák vitája a PM-mel a Széchenyi rakpart 6.-ról A Pénzügyminisztérium tegnap késő délután közleményben cáfolta az FKGP délelőtti sajtótájékoztatóján elhangzottakat. Az FKGP ugyanis megtámadta a Széchenyi rakpart 6. szám alatti ingatlan adásvételét - az eladó a Budapest Bank, a vevő pedig a tegnapi nappal megszűnt Állami Fejlesztési Intézet. A kisgazdák szerint a tranzakcióra Bokros Lajos lemondása után, de a miniszter megbízása alapján került sor. MUNKATÁRSAINKTÓL Az FKGP tegnapi sajtótájékoztatóján Horváth Béla elnöki kabinetfőnök tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Bokros Lajos, a Budapest Bank egykori vezetője a pénzügyminiszteri tisztségről történt lemondása másnapján, február 19-én meghatalmazta Draskovics Tibort, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkárát, hogy a pénzügyminiszter nevében a tulajdonosi jogokat gyakorolja az Állami Fejlesztési Intézet Rt. (ÁFI) felett. (Az ÁFI egyébként az államháztartási törvény értelmében tegnap megszűnt.) A minisztertől kapott felhatalmazás alapján a közigazgatási államtitkár még aznap utasította Szőke Miklóst, az ÁFI elnök-vezérigazgatóját, hogy a Budapest Bank tulajdonában lévő Széchenyi rakpart 6. szám alatt lévő ingatlant forgalmi értéken vásárolja meg. Az államtitkári leirat szerint azonban a vételár nem lehet magasabb a független szakértő által megállapított értéknél. Az adásvételi szerződés megkötésének és a vételár kifizető- Széchenyi rakpart 6. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELEsének határideje február 28. volt. (Miért vett... folytatás a 11. oldalon) A berlini főügyész bírálja a magyar hatóságokat A berlini főügyész, aki a Carlosügyhöz kapcsolódó Weinrichperben a vádat képviseli, élesen bírálta a magyar hatóságokat, amelyek szerinte nem működnek megfelelően együtt velük. Nikolits István tárca nélküli miniszter meglepetésének adott hangot a megalapozatlan állítások miatt. Álláspontja: a jogsegélyegyezmény keretében érkező megkeresésekre magyar részről készségesen reagálnak. BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A magyar hatóságok számunkra teljesen érthetetlen módon megtagadják az együttműködést a híres-hírhedt Carlos-csoport nyomainak felkutatásában - nyilatkozta tegnap lapunknak Detlev Mehlis berlini főállamügyész, aki Carlos egykori jobbkeze, Johannes Weinrich szerdán a német fővárosban kezdődött perében a vád egyik képviselője. A német terroristák doyenjeként számon tartott Weinrichet azzal vádolják, hogy egyik fő szervezője és robbanóanyag-beszerzője volt annak a merényletnek, amelyet 1983 augusztusában követtek el a nyugatberlini francia kulturális központ ellen. A 48 éves férfit ugyanakkor számos más terrorakcióval is összefüggésbe hozzák, így például párizsi, marseille-i, athéni merényletekkel, nem utolsósorban a Szabad Európa Rádió müncheni központja ellen 1982-ben elkövetett robbantással. Akciói egy részét állítólag Budapestről készítette elő. (Berlin... folytatás a 4. oldalon)