Népszabadság, 1996. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-01 / 152. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA Karadzsics úgy megy, hogy marad Helyhatósági választás Mostarban — 2500 ENSZ-katonával HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Radovan Karadzsics ugyan megvált hivatalától, de a boszniai „szerb köztársaság” elnöke marad a szeptemberi választásokig - jelentette újvidéki tudósítónk. A Cári Bildtnek megküldött lemondólevélből az volt kiolvasható, hogy a palei vezér „ideiglenes akadályoztatása miatt” hatalmazza meg elnöki jogkörrel helyettesét, Biljana Plavsicsot, de ezt a béketeremtés polgári ügyeinek irányítója távozásnak minősítette. Bildtnek ennyi elég volt ahhoz, hogy a szerbeket sújtó szankciók mára jelzett visszaállításának lehetőségét halványodni lássa, bár szarajevói szóvivője szükségesnek látta biztosítani a sajtót, hogy főnöke és az általa irányított hivatal korántsem naiv. A svéd politikus egyébként kínos helyzetben van, hiszen nem vitás - legfeljebb szemet hunyni lehet fölötte -, hogy Karadzsics ezután is az első számú szerb politikus szerepét kívánja betölteni. Az általa vezetett Szerb Demokrata Párt szombati konvencióján ismét őt választották meg elnöknek, s várhatóan ő lesz a párt listavezetője is, ezt azonban csak csütörtökön, a jelöltállítás utolsó napján teszik közzé, kész tények elé állítva a béketeremtőket. A bosnyák miniszterelnök mindenesetre olcsó trükknek, a világ megtévesztésének nevezte a látszatlemondást. Hasan Muratovic szerint a problémát Karadzsics Hágába küldése oldaná meg. A Fehér Ház szóvivője vasárnap közölte: a boszniai szerbek nagy hibát követnének el, ha nem kényszerítenék ki Radovan Karadzsics teljes, tényleges és végleges távozását a hatalomból - jelentette washingtoni tudósítónk. Utalt rá, hogy a nyugati hatalmak és Oroszország készek a Belgrád elleni szankciók gyors felújítására is. A hercegovinai Mostarban lebonyolították a helyhatósági választásokat - jelentette újvidéki tudósítónk. A drámai előjátékot követőenkét pokolgépes merénylet is volt az előző 24 órában) incidensektől mentes volt a voksolás, erről 2500 NATO-katona gondoskodott. A városból elmenekültek helyben és négy európai országban szavazhattak. Belgrádból kétszáznyi szerb utazott haza az eseményre. Legtöbb szavazatra a vezető horvát és muzulmán nemzeti párt, a HDZ és a SDA számít, kisebb, de nem mellékes szerepet remél az együttélés mellett kiálló ellenzéki pártkoalíció. Mostantól mindenesetre egy (várhatóan horvát) polgármest A magyar műszaki alakulat és a Hídépítő Részvénytársaság közös munkával helyreállította a Horvátországot Boszniával összekötő első vasúti hidat. Az Una folyón átívelő volinjai híd boszniai hídfőjét kellett újjáépíteni, s a nagyszabású munka lehetővé teszi, hogy augusztus közepéig újrainduljon a vasúti forgalom a Kostajnica-Doboj-Tuzla vonalon. A hídfőt a tavaly augusztusban visszavonuló szerb csapatok robbantották fel. Ronkovics József ezredes Volinjánál teljesített utoljára szolgálatot, mint a kontingens parancsnoka: átadta tisztségét Darók József mérnök-ezredesnek, miután letelt az általa vállalt hat hónapos megbízatás tere, egységes tanácsa lesz az nemzetiségű tanácsnok kap beeddig kettéosztott városnak: alyet, 11-et fenntartanak a más testületben 16-16 horvát és mudán visszatérő szerbek képvisezulmán, továbbá öt „egyéb” főinek. Karadzsics és a palei vaslady, Biljana Plavsics REUTERS-FOTÓ Clinton Herceg-Boszna felszámolását kívánja ZÁGRÁBI TUDÓSÍTÓNKTÓL A daytoni egyezményekre hivatkozva Clinton amerikai elnök Tudjman horvát elnökhöz intézett levelében nyomatékosan az úgynevezett Herceg- Boszna (a boszniai, horvát köztársaság) sürgős feloszlatását követeli. A tegnap Zágrábban közzétett levelében Clinton mély aggodalmát fejezi ki a boszniai föderáció felállítása körüli problémák miatt, és arra kéri Tudjmant, hogy vesse latba befolyását a boszniai horvátok által kiváltott nehézségek megoldása, elsősorban az egységes hadsereg felállítása érdekében. Tudjman válaszában készségét fejezte ki a helyzet megoldását illetően, hangsúlyozta azonban, hogy a boszniai horvátok biztonsága érdekében fontosnak tartja, hogy Horvátország minél szorosabb kapcsolatokat ápoljon a bosnyák föderációval. Lebegy alelnök akar lenni Borisz Jelcin szövetségesének tekinti Grigorij Javlinszkijt, ám nem akar koalíciós kormányzást. Nemzetbiztonsági főtanácsadója, Alekszandr Lebegy viszont akár Zjuganovot és Zsirinovszkijt is el tudja képzelni a kabinetben. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az Interfax hírügynökségnek adott interjújában Jelcin meggyőződését fejezte ki, hogy Lebegy hosszú távon megmarad új posztján és képes legyőzni a bűnözést. Az elnök győzelme esetén az új kormány összeállítására Csernomirgyin miniszterelnök kap megbízást - de Jelcin reményei szerint bekapcsolódik a folyamatba Javlinszkij is. Utóbbi javaslatainak egy részét Jelcin kész figyelembe venni - bár az elnöki hatalomnak a duma ellenőrzése alá helyezését szolgáló alkotmánymódosítást még túl veszélyesnek tartja. Jelcin ezzel együtt határozottan ellenzi a koalíciós kormány gondolatát. Mint kifejtette, a kabinetnek elsősorban szakértőkből kell állnia, nem lehet, hogy minden miniszter a maga vagy pártja vonalát képviselje. A külpolitikai prioritásokról szólva az elnök első helyen a Független Államok Közösségét, ezen belül is a Fehéroroszországgal, illetve rajta kívül Kazahsztánnal és Kirgíziával kialakított szorosabb együttműködést említette. Ezt követi a Nyugathoz fűződő viszony, illetve az ázsiai kapcsolatrendszer fejlesztése. A NATO kibővítését Oroszország elvi alapon ellenzi - bár Jelcin ezútal csak arról tett említést, hogy megkérte Clintont, világosítsa föl a balti köztársaságokat az orosz aggodalmakról. Az Interfaxnak és a BBC-nek adott vasárnapi interjújában Lebegy tábornok több kérdésben érezhetően máshová helyezte a hangsúlyokat. Elismerve, hogy Jelcin egyelőre negatívan áll a koalíció lehetőségéhez, kifejezte szándékát az elnök meggyőzésére. Szerinte a kormányban olyan különböző emberek is együtt tudnának dolgozni, mint Javlinszkij, Zsirinovszkij és Zjuganov. Az ellenzéknek a munkaügyi és népjóléti tárcát szánja. Saját szerepéről nem szólt, viszont megemlítette, hogy szükség lenne egy széles körű alkotmányos jogkörrel rendelkező alelnökre, aki politikai, sőt katonai döntéseket is hozhatna. Ez akár ő is lehetne. A NATO bővítését a nemzetbiztonsági főtanácsadó is ellenzi, ugyanakkor azt nyilatkozta, ha a szervezetnek van hozzá ereje, nyugodtan terjeszkedjen - bár ez vagy 250 milliárd dollárba fog kerülni. Az ellenzéki jelölt, Zjuganov szombati sajtóértekezletén elsősorban Jelcin egészségi állapotával foglalkozott. A téma azt követően került előtérbe, hogy az elnök berekedt, s a hét végén kénytelen volt lemondani több programját. Zjuganov felhívta a figyelmet arra, hogy „Jelcin az elmúlt két évben nyolcszor vagy tízszer gyógykezeltette magát Szocsiban és tavaly öt hónapot töltött kórházi ágyon”. Különben is, bármelyik falusi orvos megmondja, hogy egy 66 esztendős, két szívrohamon átesett ember nem lehet teljesen egészséges. A választások előtt két nappal már nem lehet nyilvánosságra hozni a közvélemény-kutatások eredményeit. A szombaton közzétett utolsó adatok szerint a különböző intézetek csak abban értenek egyet, hogy Zjuganov nem áll nyerésre - bár az esetleges alacsony részvételi arány a kezére játszhat. Az IRA-t gyanítják az osnabrücki merénylet mögött LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az Ír Köztársasági Hadsereg vasárnap estig ugyan nem vállalt felelősséget a péntek esti osnabrücki terrortámadásért - amelynek során a brit hadsereg legnagyobb németországi kaszárnyájában benzintartályok közelében három mozsárbomba robbant - London mégis biztosra veszi, hogy az ír terrorszervezet áll a háttérben. John Major brit kormányfő szombaton figyelmeztette a Sinn Feint, az IRA politikai szárnyát, hogy „mindaddig elszigetelt marad”, amíg a félkatonai mozgalom folytatja „förtelmes támadásait”. „A terroristák fatális tévedésben vannak, ha azt hiszik, be tudják bombázni magukat a békefolyamatba.” Nagy-Britannia az IRA tevékenységének eszkalációja fényében szigorúbb határellenőrzést, a terroristák szabad mozgásának megakadályozását fogja követelni a hetek júliusi párizsi biztonsági csúcsértekezletén. Új boszniai segélykonferenciát tartanak szükségesnek a hetek A terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem fokozását sürgetik a hét legfejlettebb ipari ország első számú vezetői, akik szombaton fejezték be háromnapos találkozójukat Lyonban. Álláspontjuk szerint Karadzsicsnak és többi boszniai háborús bűnösnek felelnie kell tetteiért a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNKTÓL A terjedelmes gazdasági nyilatkozat, és egyéb hivatalos okmányok után Lyonban nyilvánosságra hozták a G-7-ek politikai deklarációját is. E dokumentum zöme ajánlásokat tartalmaz néhány világpolitikai válság kezelésmódjára. Az egyetlen kivétel Bosznia, amellyel kapcsolatban a hetek és Csernomirgyin orosz miniszterelnök az állásfoglalást nem ajánlásnak, hanem „határozatnak” minősítik. A dokumentum felszólítja Karadzsics boszniai szerb vezért, hogy „azonnal és végérvényesen váljon meg minden közfunkciójától, és ne vegyen részt semmilyen kormányzati döntés előkészítésében”. Az ezzel ellentétes magatartást a lyoni részvevők a daytoni megállapodások megsértésének tekintenék. A hetek készek közreműködni a szeptemberi boszniai választások előkészítésében és törvényes lebonyolításában, egyebek között hajlandók a szavazás tisztaságának ellenőrzésére kétezer megfigyelőt kiküldeni. A hetek a választások előkészítésében az tekintik az IFOR feladatának, hogy megteremtse a szavazáshoz szükséges biztonságos közállapotokat. Szó volt Lyonban az IFOR- erők kivonása utáni teendőkről is. Alapelvként fogalmazódott meg, hogy nemzetközi segítségre csak azok az etnikai közösségek számíthatnak Boszniában, amelyek végrehajtják a daytoni egyezmény rájuk vonatkozó részét. A csúcson döntöttek egy újabb segélyezési értekezlet összehívásáról is; ennek időpontját a részvevők a szeptemberi választások utánra prognosztizálják. Francia kívánságra a politikai nyilatkozat az előző évekkel ellentétben nem tér ki valamennyi jelentősebb világpolitikai válsággócz elemzésére, hanem néhány égető kérdésre összpontosítja a figyelmet. Ezek sorában Bosznia után első helyen szerepel a Közel-Kelet. A hetek és Moszkva megítélése szerint a palesztin-izraeli békefolyamatot a „területet békéért” elv alapján kell továbbvinni, ily módon tehát közvetve vitába szállnak Netanjahu új izraeli kormányfő ezzel ellentétes elképzeléseivel. Amerikai kérésre került be az okmányba az Iránnak címzett figyelmeztetés: szüntesse be a szélsőséges csoportok politikai és anyagi támogatását, mivel ezek a szervezetek „a térség bé kefolyamatának aláásására törekszenek". Bukarest vendége a kínai elnök BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL Háromnapos hivatalos látogatást tesz Csiang Cö-min, a Kínai Népköztársaság elnöke. A kíséretében levő és főleg gazdasági és üzletemberekből álló népes küldöttségnek tagja Csien Csi-csen külügyminiszter is. A Spanyolországot és Norvégiát is felölelő európai turnéjába illesztett romániai látogatása során a kínai elnök megbeszéléseket folytat román vendéglátójával, Ion Iliescu elnökkel, Nicolae Vacaroiu kormányfővel, találkozik Oliviu Ghermannal, a szenátus és Andrian Nastaseval, a képviselőház elnökével, akik egyúttal a kormányon levő Szociális Demokrácia Pártjának csúcsvezetői is. A románul is jól beszélő kínai államfő meleg szavakkal méltatta Peking és Bukarest jó kapcsolatait. Iliescu elnök pedig hangoztatta, hogy Bukarest számára a Kínai Népköztársasággal fenntartott jó viszony és együttműködés stratégiai jelentőségű, s rámutatott, hogy Románia Kína legnagyobb kereskedelmi partnere a kelet-európai térségben. I TÁVIRATI STÍLUSBAN VÉGET VET többéves tengeri határvitájuknak az a szerződés, melyet Stockholmban írt alá Észt- és Lettország. A két állam mostanáig nem tudott megegyezni abban, hogy a Rigai-öbölben hol húzzák meg a területi vizek határát. (AFP) KOMMUNISTA politikusokat neveztek ki belügy- és mezőgazdasági miniszternek Indiában. Ezzel először kerültek kommunista miniszterek az indiai kormányba 1947 óta, amikor az ország elnyerte függetlenségét Nagy-Britanniától. (UNI) IZLAND volt pénzügyminiszterét, a baloldali beállítottságú Olafur Ragnar Grimssont választották meg a szigetország polgárai elnöküknek a szombati elnökválasztáson. (Reuter) AZ ANGLIKÁN EGYHÁZ, melyet eddig sokan a kormányzó Konzervatív Párt „templomi szekciójának” tartottak, hátat fordít a toryknak, s mindinkább az ellenzéki Munkáspárt mögött sorakozik fel. A Sunday Times ötven püspököt kérdezett meg; közülük mindössze ketten vélték úgy, hogy a konzervatív politika megfelelően tükrözi a kereszténység elveit. (MTI) BEJELENTETTE KIVÁLÁSÁT a Mandela-kabinetből F. W. de Klerk, aki 1994-ig az utolsó fehér dél-afrikai kormányzat élén állt. A politikus hat minisztertársával együtt döntött a távozásról, s ezentúl a Nemzeti Párt hatalomba való visszatéréséért akar tevékenykedni. (Reuter) VALAMENNYI Magyarországon tartózkodó orosz állampolgár részt vehet az orosz elnökválasztás szerdai, második fordulójában a következő címeken: Budapest XIII., Vágány u. 12-14., Debrecen, Arany János u. 3. A szavazni kívánók útlevelükkel igazolhatják állampolgárságukat. (Munkatársunktól) 1996. július 1., hétfő Az első 500 vásárló 2 608 000 Ft helyett most AKCIÓS ÁRON 2 298 000 Ft-ért veheti meg a DOHC-motoros Daewoo DAEWOO Esperót, és most AJÁNDÉK légkondicionálót is kap. MOTOR 50739 JP