Népszabadság, 1996. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-01 / 152. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA Karadzsics úgy megy, hogy marad Helyhatósági választás Mostarban — 2500 ENSZ-katonával HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Radovan Karadzsics ugyan megvált hivatalától, de a bosz­niai „szerb köztársaság” elnöke marad a szeptemberi választá­sokig - jelentette újvidéki tudó­sítónk. A Cári Bildtnek megkül­dött lemondólevélből az volt ki­olvasható, hogy a palei vezér „ideiglenes akadályoztatása miatt” hatalmazza meg elnöki jogkörrel helyettesét, Biljana Plavsicsot, de ezt a béketerem­tés polgári ügyeinek irányítója távozásnak minősítette. Bildtnek ennyi elég volt ah­hoz, hogy a szerbeket sújtó szankciók mára jelzett visszaál­lításának lehetőségét halvá­nyodni lássa, bár szarajevói szóvivője szükségesnek látta biztosítani a sajtót, hogy főnöke és az általa irányított hivatal korántsem naiv. A svéd politi­kus egyébként kínos helyzetben van, hiszen nem vitás - legfel­jebb szemet hunyni lehet fölötte -, hogy Karadzsics ezután is az első számú szerb politikus sze­repét kívánja betölteni. Az álta­la vezetett Szerb Demokrata Párt szombati konvencióján is­mét őt választották meg elnök­nek, s várhatóan ő lesz a párt listavezetője is, ezt azonban csak csütörtökön, a jelöltállítás utolsó napján teszik közzé, kész tények elé állítva a béketerem­tőket. A bosnyák miniszterel­nök mindenesetre olcsó trükk­nek, a világ megtévesztésének nevezte a látszatlemondást. Ha­san Muratovic szerint a problé­mát Karadzsics Hágába küldése oldaná meg. A Fehér Ház szóvivője vasár­nap közölte: a boszniai szerbek nagy hibát követnének el, ha nem kényszerítenék ki Rado­van Karadzsics teljes, tényleges és végleges távozását a hata­lomból - jelentette washingtoni tudósítónk. Utalt rá, hogy a nyugati hatalmak és Oroszor­szág készek a Belgrád elleni szankciók gyors felújítására is. A hercegovinai Mostarban le­bonyolították a helyhatósági választásokat - jelentette újvi­déki tudósítónk. A drámai elő­játékot követően­­két pokolgé­pes merénylet is volt az előző 24 órában) incidensektől mentes volt a voksolás, erről 2500 NATO-katona gondoskodott. A városból elmenekültek helyben és négy európai országban sza­vazhattak. Belgrádból kétszáznyi szerb utazott haza az eseményre. Legtöbb szavazatra a vezető horvát és muzulmán nemzeti párt, a HDZ és a SDA számít, kisebb, de nem mellékes szere­pet remél az együttélés mellett kiálló ellenzéki pártkoalíció. Mostantól mindenesetre egy (várhatóan horvát) polgármest A magyar műszaki alakulat és a Hídépítő Részvénytársaság közös munkával helyreállította a Horvátországot Boszniával összekötő első vasúti hidat. Az Una folyón átívelő volinjai híd boszniai hídfőjét kel­lett újjáépíteni, s a nagyszabású munka lehetővé teszi, hogy augusztus közepéig újrainduljon a vasúti forgalom a Kostajnica-Doboj-Tuzla vo­nalon. A hídfőt a tavaly augusztusban visszavonuló szerb csapatok robbantották fel. Ronkovics József ezredes Volinjánál teljesített utol­jára szolgálatot, mint a kontingens parancsnoka: átadta tisztségét Da­­rók József mérnök-ezredesnek, miután letelt az általa vállalt hat hóna­pos megbízatás­ tere, egységes tanácsa lesz az nemzetiségű tanácsnok kap be­­eddig kettéosztott városnak: a­lyet, 11-et fenntartanak a más­­ testületben 16-16 horvát és mu­­dán visszatérő szerbek képvise­­zulmán, továbbá öt „egyéb” főinek. Karadzsics és a palei vaslady, Biljana Plavsics REUTERS-FOTÓ Clinton Herceg-Boszna felszámolását kívánja ZÁGRÁBI TUDÓSÍTÓNKTÓL A daytoni egyezményekre hi­vatkozva Clinton amerikai el­nök Tudjman horvát elnökhöz intézett levelében nyomatéko­san az úgynevezett Herceg- Boszna (a boszniai, horvát köz­társaság) sürgős feloszlatását követeli. A tegnap Zágrábban közzétett levelében Clinton mély aggodalmát fejezi ki a boszniai föderáció felállítása körüli problémák miatt, és arra kéri Tudjmant, hogy vesse latba befolyását a boszniai horvátok által kiváltott nehézségek meg­oldása, elsősorban az egységes hadsereg felállítása érdekében. Tudjman válaszában készségét fejezte ki a helyzet megoldását illetően, hangsúlyozta azonban, hogy a boszniai horvátok biz­tonsága érdekében fontosnak tartja, hogy Horvátország minél szorosabb kapcsolatokat ápol­jon a bosnyák föderációval. Lebegy alelnök akar lenni Borisz Jelcin szövetségesének tekinti Grigorij Javlinszkijt, ám nem akar koalíciós kormány­zást. Nemzetbiztonsági főta­nácsadója, Alekszandr Lebegy viszont akár Zjuganovot és Zsi­­rinovszkijt is el tudja képzelni a kabinetben. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az Interfax hírügynökségnek adott interjújában Jelcin meg­győződését fejezte ki, hogy Le­begy hosszú távon megmarad új posztján és képes legyőzni a bű­nözést. Az elnök győzelme ese­tén az új kormány összeállításá­ra Csernomirgyin miniszterel­nök kap megbízást - de Jelcin reményei szerint bekapcsolódik a folyamatba Javlinszkij is. Utóbbi javaslatainak egy részét Jelcin kész figyelembe venni - bár az elnöki hatalomnak a du­ma ellenőrzése alá helyezését szolgáló alkotmánymódosítást még túl veszélyesnek tartja. Jelcin ezzel együtt határozot­tan ellenzi a koalíciós kormány gondolatát. Mint kifejtette, a kabinetnek elsősorban szakér­tőkből kell állnia, nem lehet, hogy minden miniszter a maga vagy pártja vonalát képviselje. A külpolitikai prioritásokról szólva az elnök első helyen a Független Államok Közösségét, ezen belül is a Fehéroroszor­szággal, illetve rajta kívül Ka­zahsztánnal és Kirgíziával ki­alakított szorosabb együttmű­ködést említette. Ezt követi a Nyugathoz fűződő viszony, il­letve az ázsiai kapcsolatrend­szer fejlesztése. A NATO kibő­vítését Oroszország elvi alapon ellenzi - bár Jelcin ezútal csak arról tett említést, hogy meg­kérte Clintont, világosítsa föl a balti köztársaságokat az orosz aggodalmakról. Az Interfaxnak és a BBC-nek adott vasárnapi interjújában Lebegy tábornok több kérdés­ben érezhetően máshová he­lyezte a hangsúlyokat. Elismer­ve, hogy Jelcin egyelőre negatí­van áll a koalíció lehetőségéhez, kifejezte szándékát az elnök meggyőzésére. Szerinte a kor­mányban olyan különböző em­berek is együtt tudnának dol­gozni, mint Javlinszkij, Zsiri­­novszkij és Zjuganov. Az ellen­zéknek a munkaügyi és népjólé­ti tárcát szánja. Saját szerepé­ről nem szólt, viszont meg­említette, hogy szükség lenne egy széles körű alkotmányos jogkörrel rendelkező alelnökre, aki politikai, sőt katonai dönté­seket is hozhatna. Ez akár ő is lehetne. A NATO bővítését a nemzetbiztonsági főtanácsadó is ellenzi, ugyanakkor azt nyi­latkozta, ha a szervezetnek van hozzá ereje, nyugodtan terjesz­kedjen - bár ez vagy 250 mil­liárd dollárba fog kerülni. Az ellenzéki jelölt, Zjuganov szombati sajtóértekezletén el­sősorban Jelcin egészségi álla­potával foglalkozott. A téma azt követően került előtérbe, hogy az elnök berekedt, s a hét végén kénytelen volt lemondani több programját. Zjuganov fel­hívta a figyelmet arra, hogy „Jelcin az elmúlt két évben nyolcszor vagy tízszer gyógyke­zeltette magát Szocsiban és ta­valy öt hónapot töltött kórházi ágyon”. Különben is, bármelyik falusi orvos megmondja, hogy egy 66 esztendős, két szívroha­mon átesett ember nem lehet teljesen egészséges. A választások előtt két nap­pal már nem lehet nyilvános­ságra hozni a közvélemény-ku­tatások eredményeit. A szom­baton közzétett utolsó adatok szerint a különböző intézetek csak abban értenek egyet, hogy Zjuganov nem áll nyerésre - bár az esetleges alacsony részvételi arány a kezére játszhat. Az IRA-t gyanítják az osnabrü­cki merénylet mögött LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az Ír Köztársasági Hadsereg vasárnap estig ugyan nem vál­lalt felelősséget a péntek esti osnabrücki terrortámadásért - amelynek során a brit hadsereg legnagyobb németországi ka­szárnyájában benzintartályok közelében három mozsárbomba robbant - London mégis biztos­ra veszi, hogy az ír terrorszerve­zet áll a háttérben. John Major brit kormányfő szombaton figyelmeztette a Sinn Feint, az IRA politikai szárnyát, hogy „mindaddig el­szigetelt marad”, amíg a félka­tonai mozgalom folytatja „för­telmes támadásait”. „A terro­risták fatális tévedésben van­nak, ha azt hiszik, be tudják bombázni magukat a békefo­lyamatba.” Nagy-Britannia az IRA tevé­kenységének eszkalációja fé­nyében szigorúbb határellenőr­zést, a terroristák szabad moz­gásának megakadályozását fogja követelni a hetek júliusi párizsi biztonsági csúcsértekez­letén. Új boszniai segélykonferenciát tartanak szükségesnek a hetek A terrorizmus, a szervezett bű­nözés és a kábítószer-kereske­delem elleni küzdelem fokozá­sát sürgetik a hét legfejlettebb ipari ország első számú vezetői, akik szombaton fejezték be há­romnapos találkozójukat Lyon­ban. Álláspontjuk szerint Kara­­dzsicsnak és többi boszniai há­borús bűnösnek felelnie kell tetteiért a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNKTÓL A terjedelmes gazdasági nyilat­kozat, és egyéb hivatalos okmá­nyok után Lyonban nyilvános­ságra hozták a G-7-ek politikai deklarációját is. E dokumen­tum zöme ajánlásokat tartal­maz néhány világpolitikai vál­ság kezelésmódjára. Az egyet­len kivétel Bosznia, amellyel kapcsolatban a hetek és Cser­­nomirgyin orosz miniszterel­nök az állásfoglalást nem aján­lásnak, hanem „határozatnak” minősítik. A dokumentum felszólítja Ka­radzsics boszniai szerb vezért, hogy „azonnal és végérvényesen váljon meg minden közfunkció­jától, és ne vegyen részt semmi­lyen kormányzati döntés előké­szítésében”. Az ezzel ellentétes magatartást a lyoni részvevők a daytoni megállapodások meg­sértésének tekintenék. A hetek készek közreműköd­ni a szeptemberi boszniai vá­lasztások előkészítésében és törvényes lebonyolításában, egyebek között hajlandók a szavazás tisztaságának ellenőr­zésére kétezer megfigyelőt ki­küldeni. A hetek a választások előkészítésében az tekintik az IFOR feladatának, hogy megte­remtse a szavazáshoz szükséges biztonságos közállapotokat. Szó volt Lyonban az IFOR- erők kivonása utáni teendőkről is. Alapelvként fogalmazódott meg, hogy nemzetközi segítség­re csak azok az etnikai közössé­gek számíthatnak Boszniában, amelyek végrehajtják a daytoni egyezmény rájuk vonatkozó ré­szét. A csúcson döntöttek egy újabb segélyezési értekezlet összehívásáról is; ennek idő­pontját a részvevők a szeptem­beri választások utánra prog­nosztizálják. Francia kívánságra a politi­kai nyilatkozat az előző évekkel ellentétben nem tér ki vala­mennyi jelentősebb világpoliti­kai válsággócz elemzésére, ha­nem néhány égető kérdésre összpontosítja a figyelmet. Ezek sorában Bosznia után első helyen szerepel a Közel-Kelet. A hetek és Moszkva megítélése szerint a palesztin-izraeli béke­­folyamatot a „területet béké­ért” elv alapján kell továbbvin­ni, ily módon tehát közvetve vi­tába szállnak Netanjahu új iz­raeli kormányfő ezzel ellentétes elképzeléseivel. Amerikai kérésre került be az okmányba az Iránnak címzett figyelmeztetés: szüntesse be a szélsőséges csoportok politikai és anyagi támogatását, mivel ezek a szervezetek „a térség bé­­­ kefolyamatának aláásására tö­rekszenek". Bukarest vendége a kínai elnök BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL Háromnapos hivatalos látoga­tást tesz Csiang Cö-min, a Kí­nai Népköztársaság elnöke. A kíséretében levő és főleg gazda­sági és üzletemberekből álló né­pes küldöttségnek tagja Csien Csi-csen külügyminiszter is. A Spanyolországot és Norvégiát is felölelő európai turnéjába il­lesztett romániai látogatása so­rán a kínai elnök megbeszélése­ket folytat román vendéglátójá­val, Ion Iliescu elnökkel, Nico­­lae Vacaroiu kormányfővel, ta­lálkozik Oliviu Ghermannal, a szenátus és Andrian Nastase­­val, a képviselőház elnökével, akik egyúttal a kormányon levő Szociális Demokrácia Pártjá­nak csúcsvezetői is. A románul is jól beszélő kínai államfő meleg szavakkal­ mél­tatta Peking és Bukarest jó kap­csolatait. Iliescu elnök pedig hangoztatta, hogy Bukarest számára a Kínai Népköztársa­sággal fenntartott jó viszony és együttműködés stratégiai jelen­tőségű, s rámutatott, hogy Ro­mánia Kína legnagyobb keres­kedelmi partnere a kelet-euró­pai térségben. I TÁVIRATI STÍLUSBAN VÉGET VET többéves tengeri határvitájuknak az a szerző­dés, melyet Stockholmban írt alá Észt- és Lettország. A két állam mostanáig nem tudott megegyezni abban, hogy a Rigai-öbölben hol húzzák meg a területi vizek határát. (AFP) KOMMUNISTA politikusokat neveztek ki belügy- és mező­­gazdasági miniszternek Indiában. Ezzel először kerültek kommu­nista miniszterek az indiai kormányba 1947 óta, amikor az ország elnyerte függetlenségét Nagy-Britanniától. (UNI) IZLAND volt pénzügyminiszterét, a baloldali beállítottságú Olafur Ragnar Grimssont választották meg a szigetország polgá­rai elnöküknek a szombati elnökválasztáson. (Reuter) AZ ANGLIKÁN EGYHÁZ, melyet eddig sokan a kor­mányzó Konzervatív Párt „templomi szekciójának” tartottak, hátat fordít a toryknak, s mindinkább az ellenzéki Munkáspárt mögött sorakozik fel. A Sunday Times ötven püspököt kérdezett meg; közülük mindössze ketten vélték úgy, hogy a konzervatív politika megfelelően tükrözi a kereszténység elveit. (MTI) BEJELENTETTE KIVÁLÁSÁT a Mandela-kabinet­ből F. W. de Klerk, aki 1994-ig az utolsó fehér dél-afrikai kor­mányzat élén állt. A politikus hat minisztertársával együtt dön­tött a távozásról, s ezentúl a Nemzeti Párt hatalomba való vissza­téréséért akar tevékenykedni. (Reuter) VALAMENNYI Magyarországon tartózkodó orosz állam­polgár részt vehet az orosz elnökválasztás szerdai, második for­dulójában a következő címeken: Budapest XIII., Vágány u. 12-14., Debrecen, Arany János u. 3. A szavazni kívánók útlevelükkel iga­zolhatják állampolgárságukat. (Munkatársunktól) 1996. július 1., hétfő Az első 500 vásárló 2 608 000 Ft helyett most AKCIÓS ÁRON 2 298 000 Ft-ért veheti meg a DOHC-motoros Daewoo DAEWOO Esperót, és most AJÁNDÉK légkondicionálót is kap. MOTOR 50739 JP

Next