Népszabadság, 1996. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-01 / 179. szám
1996. augusztus L, csütörtök. KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT_ NÉPSZABADSÁG 3 Reintegrálódás a Kárpát-medencében Duray: Történelmi jelentőségű volt a magyar-magyar csúcs Történelmi jelentőségűnek minősítette a július elején megtartott magyar-magyar találkozót és annak közös zárónyilatkozatát Duray Miklós. Az Együttélés elnöke az eseményt méltatva a szlovákiai Szabad Újságban úgy fogalmaz, hogy a közös nyilatkozat semmiben sem mond ellent a Magyarország és a szomszédos országok között megkötött alapszerződéseknek. MTI-JELENTÉS A dokumentumban megfogalmazott mechanizmusok megfelelő alapot teremtenek a magyarság olyan, határmódosítás nélküli, politikai reintegrálódására, amelynek eredménye lehet a politikailag szétdarabolt nemzet föderalizálása - véli Duray. A politikus szerint megvalósulhat az az elméletileg elképzelhető végcél, hogy a Kárpát-medencében kialakuljon a társnemzeti viszony. Duray úgy véli, hogy „az integrált Európában a volt kommunista országok tömbje csak így válhat konszolidált szubrégióvá”. Úgy ítéli meg, a magyar-magyar csúcs megteremtette ennek a lehetőségét. Az Együttélés elnöke a budapesti találkozót értékelve megállapítja: „Trianon óta először történt kísérlet a magyarság ilyen átfogó politikai reprezentációjának jelenlétében a magyar politikai érdekek megfogalmazására oly módon, hogy egyidejűleg a nemzetközileg garantált status quót is tiszteletben tartotta”. Szerinte különösen fontos, hogy az alapszerződés a Szlovákiában élő magyarság ügyeit a két ország közti kapcsolatok ügyévé nyilvánítja. Ez egyrészt közvetve Magyarország védőhatalmi státusát alapozza meg, másrészt alaptalanná teszi az olyan vádaskodást, miszerint a Szlovákiában élő magyarság kapcsolata Budapesttel idegen hatalommal való paktálásnak minősülhetne - véli Duray. Ha együtt szemléljük az alapszerződést és a magyar-magyar csúcstalálkozó zárónyilatkozatát, láthatjuk, hogy létrejött mind a nemzetközi jog, mind a magyar politikai akarat szerint az a lehetőség, hogy mindenkor - amikor korlátozzák a Szlovákiában élő magyarság jogait - jogosan forduljunk segítségért Magyarországhoz és rajta keresztül a nemzetközi fórumokhoz - emeli ki a politikus. □ A szélsőséges nacionalista nézeteiről ismert Ukrán Nemzeti Gyűlés (UNA) elnevezésű mozgalom tiltakozó nyilatkozatot tett közzé „a magyar vezetés provokatív lépései kapcsán”. Az állásfoglalás szerint a magyar-magyar csúcs záródokumentuma tartalmaz egy „határozottan provokatív kijelentést”: a dokumentum szükségesnek tartja, hogy „a külföldi magyarok azonosságtudatának megőrzéséhez, azok lakóhelyén autonóm körzeteket hozzanak létre”. Az UNA szerint a „kis szomszédos állam” által a környező országokkal szemben tett lépésnek „az a célja, hogy megrontsa Magyarország és Ukrajna viszonyát”. Ki ünnepel a Vereckei-hágónál? Már biztos, hogy augusztus 15- én nem lesz millecentenáriumi emlékműavatás a Vereckei-hágón, miközben még tart a bizonytalanság az ottani ünnepi rendezvény megtartása körül. Az MTI jelentése szerint Kárpátalja megyei közigazgatásához, illetve a helyileg illetékes volóci járás hatóságához - a magyarokon kívül - ukrán nacionalista szervezetek és a velük élesen szemben álló kárpátaljai ruszinok is kérelmet nyújtottak be gyűlés megrendezésére augusztus 15-re, a Vereckei-hágónál. A kárpátaljai hatóságok egyetlen szervezetnek sem adtak engedélyt rendezvény megtartására. Kijevben tárgyal ,„Verecke-ügyben” Volodimir Prihogyko, a megyei közigazgatás elnökének első helyettese. A mostani bizonytalan helyzet várhatóan a jövő hétre tisztázódik: ekkorra ígéri a volóci járás illetékes hatósága az engedély kiadását a vereckei ünnepséget szervező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek. Cobra helikopterek Romániában Romániának támadó helikopterekre van szüksége - jelentette ki Gheorghe Tinca védelmi miniszter, miután Lewis Campbellel, az amerikai Textron cég elnökével Bukarestben memorandumot írt alá Cobra típusú harci helikopterek termelési bázisának romániai kialakításáról. Az amerikai óriáscég vezetője kijelentette: ha semmilyen váratlan esemény nem jön közbe, ez év szeptember végére várható a román-amerikai megállapodás véglegesítése a Cobra AH-IV típusú támadó harci helikopter brassói gyártásának előkészítéséről. A szándéknyilatkozat szerint a román védelmi tárca elősegíti a Bell Helicopter Textron és a Brassói IRA repülőgépgyár közötti tárgyalások sikeres befejezését, illetve a cégközi megállapodás létrejöttét. Az okmány szerint a román hadsereg vezetői kifejezésre juttatták azt a szándékukat, hogy Cobra típusú gépeket vásárolnak. Campbell - akit fogadott Iliescu elnök is - Brassóban járt „háztűznézőben”. Közölte: ez lesz a Textron első kelet-európai nagyberuházása. Partnerül azért választották Romániát, mert az ország az utóbbi időben jelentős gazdasági és politikai fejlődésen ment át. Az amerikaiak abban érdekeltek, hogy megszerezzék a brassói vállalat részvényeinek többségét. A részvények 51 százaléka a Bell Helicopterhez, további 25 százalékuk más amerikai beruházókhoz kerül, a maradék pedig román részvényeseké lesz. A bukaresti média tudni véli, hogy a kisrészvényesek egyike maga a román nemzetvédelmi miniszter. Mag Péter A reformátusok védelmet kérnek BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület elnöksége közleményben kérte Románia kormányát, hogy biztosítsa védelméről a romániai református egyházat és a III. Magyar Református Világtalálkozót. A testület felkéri a hazai és külföldi testvéregyházakat, valamint a demokratikus pártokat és a közvéleményt, hogy utasítsák vissza azokat az alaptalan támadásokat, amelyek a felekezeti világtalálkozó kapcsán érik a romániai református kisebbséget. A közlemény ugyanakkor elégtétellel állapítja meg, hogy a nagyváradi és a Bihar megyei önkormányzati szervek támogatásukról biztosították a világtalálkozó helyi rendezvényeit, a vámhatóságok és a megyei rendőrség pedig segítséget és védelmet nyújt a rendezvény lebonyolításában. Az egyházkerület cáfolja, hogy a világtalálkozónak politikai jellege volna. Politikai jelleget éppen azok kölcsönöztek az ökumenikus egyházi találkozónak, akik teljesen alaptalanul kifogásolják azt - hangoztatja a nagyváradi közlemény. A csehek támogatják Klaust HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Csehországban a parlamenti választások után a lakosság 53 százaléka elégedett a belpolitikai helyzettel. Az elégedetlenek aránya 41 százalék - derül ki a prágai Közvélemény-kutató Intézet országos felméréséből. A tegnap nyilvánosságra hozott adatok szerint a választások után 36 százalékra csökkent azok száma, akik úgy vélik, az országban a jobboldal túlságosan erős és nincs hasonló nagyságrendű ellenzéki ellenfele. A másik oldalon megerősödött, hét százalékról 18 százalékra, az a nézet, hogy az országban túlságosan is erős a baloldal. A szélsőséges pártok a társadalomra kifejtett befolyásának növekedésétől a megkérdezettek ötven százaléka tart. A felmérésben részt vevők 56 százaléka üdvözli, hogy ismét Václav Klaus került a kormány élére. □ Egy svédországi közvélemény-kutatás szerint a lakosság egyre elégedetlenebb a szociáldemokrata kormánnyal. Az emberek úgy vélik, hogy a politikusok rosszul, sőt többek szerint nagyon rosszul végzik dolgukat. A megkérdezettek 48 százaléka vélekedik így. NATO-bővítés dollármilliárdokért Brüsszel úgy véli, hogy a NATO kibővítése négy közép-európai országgal 2010-ig 60-120 milliárd dollárba kerülne - közölte szerdán a prágai Mladá fronta Dnes című napilap, az amerikai kongresszus költségvetési bizottságának egyik tanulmányára hivatkozva. Az amerikai dokumentum szerint a NATO kibővítésének jelenleg öt variánsa létezik. Az említett összegből az első négy NATO-ba felveendő állam 42-51 milliárd dollárt térítene meg attól függően, hogy melyik variánst valósítanák meg, és hogy milyen lesz az adott pillanatban a nemzetközi biztonságpolitikai helyzet. A kongresszus költségvetési bizottsága az elemzésben még négy új tagállammal számolt: Csehországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával. Mint ismeretes, a legújabb fejlemények alapján az Egyesült Államok Szlovákiát kihagyja a legesélyesebb jelöltek közül. A NATO európai tagállamai számára a felvétel 14-54 milliárd dollár többletkiadással járna, míg az Egyesült Államok saját kiadásait 5 és 18 milliárd dollár közt határozta meg. Az amerikai költségvetési bizottság adatai nagyjából egybeesnek annak a cseh biztonságpolitikai tervezetnek az adataival, amelyet most fejeztek be a külügyminisztérium, a védelmi minisztérium és a belügyi tárca szakértői - mondta a lapnak Jaroslav Janda, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének helyettes igazgatója. Prágai feljelentés jobboldali vezér ellen Egy csehországi kisebbségvédelmi szervezet az alkotmánybírósághoz fordult a szélsőjobboldali republikánusok vezérének cigányellenes kirohanásai ügyében. Miroslav Sládek az új cseh kormány bizalmi vitáját arra használta fel, hogy rasszista kirohanásokat intézzen a cigányok ellen született bűnözőknek minősítette őket. A Cseh Nemzetiségi és Roma Politikai Mozgalom a brnói székhelyű alkotmánybíróságot kérte fel a kijelentés elbírálására és Sládek megbüntetésére. A szervezet ötmillió korona kártérítés megítélését kéri, amelyet a cigány gyermekek nevelési programjának finanszírozására kíván felhasználni. A beadványt - amely a republikánus pártelnök parlamenti mentelmi jogának megvonását indítványozza - a csehországi mozgalom magyar és szlovák tagjainak képviselői is aláírták - írta a tegnapi prágai Právo, F. J. Gy. Fájóbb, ha külföldön lopnak meg Mire érdemes figyelni a turistának és milyen segítséget várhat ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Bulgáriában az utóbbi időben nagyon megromlott a közbiztonság. A szófiai magyar konzulátus nyomatékosan kéri az utazókat: saját érdekükben autójukat nappal is csak őrzött parkolóban hagyják. A tömegközlekedési eszközökön, a piacokon és a bevásárlóközpontokban sok a zsebtolvaj, akik az idegen nyelven beszélőket potenciális áldozatnak tekintik. Bár a bolgár kormány nemrég rendeletet hozott a szervezett bűnözés elleni szigorúbb harcról, továbbra is veszélyes éjszaka utazni. Néhol a rendőröktől első látásra megkülönböztethetetlen, egyenruhás rablóbandák leselkednek az utak mentén. A Külügyminisztérium konzuli főosztályán a Népszabadságot arról tájékoztatták, hogy a bajba jutott utazót a külföldi magyar képviseletek a kapcsolatfelvételben igyekeznek elsősorban támogatni. Segítenek a kapcsolatteremtésben az itthon maradt családtagokkal, s felvilágosítással szolgálnak a banki átutalások megvalósításához is. Kivételes esetben, például banki szünnapokon az adott országbeli magyar konzulátuson lehet gyorssegélyt kérni, amely nevével ellentétben kölcsönnek minősül. A szabad devizavásárlás és a bankkártyák elterjedése miatt a magyar külképviseletek figyelmüket az ügyintézéssel kapcsolatos segítségre összpontosítják. Pénzbeli gyorssegély címén ugyanis csak szűkös keret áll rendelkezésükre. Ha valakinek az útlevele tűnne el, továbbra is a külképviseleteken kérhet harminc dollárért egy egyszeri hazautazásra jogosító okmányt. Blága Sándor Washington óva inti az EU-t Az amerikai kormányzat óva intette az Európai Uniót attól, hogy megtorló lépéseket tegyen a Kubával üzleti kapcsolatokat fenntartó külföldi vállalatok ellen büntetőintézkedéseket kilátásba helyező Helms-Burtontörvény miatt - jelentette az MTI. Nicholas Burns szóvivő figyelmeztetése azután hangzott el, hogy az EU illetékesei felfedték: javasolni kívánják, hogy nyilvánítsák jogellenesnek, ha európai cégek esetleg alávetnék magukat a Kuba-ellenes törvény rendelkezéseinek. A beterjesztői nevét viselő törvény értelmében amerikai állampolgárok - köztük egykori kubai emigránsok - kárpótlási keresetet nyújthatnak be amerikai bíróságokon azokkal a külföldi vállalatokkal szemben, amelyek a szigetországban folytatott üzleti tevékenységükhöz tőlük elkobzott ingatlanokat vesznek igénybe. Burns kijelentette, hogy meggyőződése szerint az európai ellenlépések „alaptalanok lennének”. Kis pénz, nagy foci Szegény szekszárdi húsiparosok, biztosan nem ilyennek képzelték el a kapitalizmust. Arról nem volt szó, hogy a bérharc vért kíván, a sokat ugráló szakszervezetisnek akár a szó szoros értelmében is beverik a fejét. A szocializmus alatt volt egy mondásunk: kis pénz, kis foci. Ami az fejezte ki, hogy hiába melózol többet, több pénzt akkor sem kapsz, legfeljebb strébernek néznek. A munkabéke záloga pedig a társadalmi tulajdon sajátos értelmezése volt: az a tied, amit munkaidőben magadnak maszekolsz, amit hazaviszel a gyárból, irodából, szántóföldről. A kapitalizmustól, a demokráciától, a piaci versenytől azt vártuk, hogy ez az áldatlan állapot megszűnik. Csak a teljesítmény számít majd, és a nyílt érdekütköztetésekben a tisztességes munkáért ki lehet alkudni a tisztességes bért. Arról azonban mintha kevesebben beszéltek volna akkor, hogy akik közel ülnek a tűzhöz, azok majd felosztják egymás közt a vagyont, és aki külföldről pénzt hoz ide, azért teszi, mert több hasznot vár, mintha a jól bejáratott piacgazdaságokban kamatoztatná. Vagyis a tisztességes bért nem a mi elvárásainkhoz, még csak nem is megélhetésünkhöz, hanem egyszerűen a nemzetközi méretekben folyó bérversenyhez méri. Van persze előnye a demokráciának. Az, hogy hangosan megmondhatod a véleményed, kitéphetsz, sztrájkolhatsz, lehetsz munkanélküli, már nem csuknak be közveszélyes munkakerülésért vagy politikai szervezkedésért. Az eszközök és a kényszerek megváltoztak. Nem enyhültek, csak módosultak. Mondjuk, úgy, hogy gazdaságiak lettek. Vagy elfogadod a feltételeket, vagy éhen halsz. És van alkulehetőség. Mérlegelheted, hol vannak a falak, meddig mehetsz el, és meddig hagyhatod, hogy a másik elmenjen. Erről szólnak a sztrájkok, a sztrájkfenyegetések, mint legutóbb a szekszárdiaké vagy a paksiaké. Ebben az egyezkedésben nincs győzelem, csak megegyezés. S a rosszul felmért erőviszonyok ára, ha a befektető odábbáll. A tőke ugyanis nem érzelgős, hanem racionális. Oda megy, ahol nagyobb hasznot remél. Nem érdemes jóindulatára várni, megértésére apellálni. A maximumot akarja kicsikarni a gépből, a földből, az emberből. De nemcsak a piacokért, hanem a munkahelyekért is folyik a verseny. Ez szabja meg az alku feltételeit. A nyugat-európai munkavállalók fenyegető konkurenciát látnak a volt szocialista országokban. Nekünk viszont a bangladesiekkel vagy az indiaiakkal kell versenyeznünk. Ha az ottaniaknál magasabb béreket akarunk, nyugat-európai teljesítményeket várnak. A versenyképességbeli versenyben korábban hátraszoruló Egyesült Államok ma megelőzni látszik Európa korábbi éllovasait. Az ok: a munkaerő-piaci szabályozás enyhítése, a minimálbér hiánya, a leépítések megkönnyítése, a társadalmi szintű szociális gondoskodás szűkítése. És eközben öt százalék alá csökkent a munkanélküliség. A piac világa igazságtalan, illetve sajátos mércéje van az igazságnak. A munkádért nem annyit kapsz, amennyiből megélhetsz, hanem annyit, amennyiért mások nem végzik el olyan szinten és olyan minőségben. És ez így megy majd még - feltehetően pár száz évig amíg a világgazdaság globalizálódása mellett a teljesítmények és az életkörülmények kiegyenlítődése meg nem történik. Addig kis pénzért nagy focit kell nyújtani. Kivéve talán a magyar futballt. Hámor Szilvia Szegény Leila Nyilvánosan panaszkodik a győri vadaspark igazgatója, hogy a város nem tud „emberhez méltó” állatkertet fenntartani. Magyarázkodik a direktor, a londoni Bom Free állatvédő alapítvány ugyanis a létesítmény bezárására tett javaslatot, mondván, ami ott folyik, állatkínzással egyenlő. Aki járt már a győri állatkertben, tudja, hogy a Bom Free alapítványnak igaza van. A körülmények szörnyűek. Ott van például szegény Leila, a bal szemére teljesen vak, a jobb szemére hályogos tigris. Az illetékes győri alpolgármester hónapokkal ezelőtt ajánlotta is a közgyűlésnek az állatok eladását és az állatkert bezárását, mivel a közeljövőben nem lesz pénz korszerűsítésre. A közgyűlés azonban nemet mondott. Az egyik képviselő meg egyenesen „embervédőkért” kiáltott: látogassák meg őt, aki öttagú családjával él egy ötven négyzetméteres panelban, neki sem jut nagyonbb alapterület, mint például a párducnak. Folyt a tárgyalás, Leila szeme meg tovább romlott. A helyi sajtó vitát kezdeményezett: Lehet-e egy ekkora város, mint Győr állatkert nélkül? Biztatta az embereket, adjanak akár csak húsz forintot az állatkert megmentéséért. Tollat ragadtak lelkes nyugdíjasok, odaadták az unokáknak szánt fagylaltra valót, hátha összegyűlik annyi pénz, hogy az állatkert vadjait egy-két napon át jól lehessen tartani belőle. Közben Leila, a hályogos tigris tovább vakult. Az önkormányzat levelezésbe kezdett az angol alapítvánnyal, bekapcsolódott az ügybe a londoni magyar nagykövetség egyik tanácsosa is. Az utcán pedig szárnyra keltek a pletykák, sokan tudni vélték, hogy a területre szemet vetett egy jó nevű vállalkozó, ezért akarják fölszámolni a vadasparkot. Csak Leila nem vetett szemet senkire, mert már alig látott valamit. Ekkor a megye kórházának szemész főorvosa fogta a szikéit, és stábjával együtt bement a tigris ketrecébe. Állatorvos barátjának közreműködésével levette a hályogot Leila szeméről. A tigris szeme szépen javul, de valahogy sokkal szomorúbbnak tűnik, mint azelőtt. Hajba Ferenc Santer a német befizetésről Csökkenteni kell Németország pénzügyi hozzájárulását az Európai Unió költségvetéséhez - mondta Jacques Santer, a brüsszeli bizottság elnöke szerdán a Leipziger Volkszeitungban megjelent nyilatkozatában. Németország az EU legnagyobb befizetőjének számít mind bruttó, mind nettó értelemben. Santer mindazonáltal elképzelhetetlennek tartana egy olyan megoldást, hogy Németország ugyanannyit kapjon vissza, mint amennyit befizet - jelentette az AFP. Csak olyan kiigazítást tartana elképzelhetőnek, amellyel Bonn bruttó terhét csökkentenék. Santer arra is felhívta a német kormány figyelmét, hogy nem szabad megfeledkeznie az EU-tagságából származó anyagi előnyökről, hiszen a német vállalatok szerzik meg az európai szerződések oroszlánrészét. A bonni kormány már régóta sürgeti a német anyagi hozzájárulás mérséklését. Santer szerint 1999 előtt nem várható az EU finanszírozási mechanizmusának alapvető módosítása.