Népszabadság, 1996. szeptember (54. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-02 / 204. szám
2 NÉPSZABADSÁG Lebegy: Vége a csecsenföldi háborúnak A szemben álló felek politikai nyilatkozatot írtak alá a válság békés rendezéséről A háborúnak vége, elég volt, kiharcoltuk magunkat - jelentette ki Lebegy tábornok, miután a dagesztáni Haszavjurtban Maszhadov csecsen vezérkari főnökkel együtt politikai nyilatkozatot írt alá a csecsenföldi konfliktus békés rendezésének elveiről. A köztársaság státusáról leghamarabb öt év múltán döntenek. KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL Lebegy és Maszhadov szombatra virradóra aláírt egy másik, a politikai nyilatkozathoz tartozó dokumentumot is, amely lefekteti az Orosz Föderáció és a Csecsen Köztársaság jövőbeli kapcsolatainak alapjait. A dagesztáni Haszavjurt járási székhelyen tartott ceremónián az orosz politikus kijelentette: ezek a dokumentumok biztosítják a háború befejezését, a csapatok kivonását. - Mára kiderült, hogy a katonák a legjobb politikusok - mondta. Maszhadov ugyanakkor az aláírás után azt fejtegette, hogy a háborúnak sokkal korábban véget lehetett volna vetni. A csecsen delegáció tagjai hangosan éltették Lebegyet, nem titkolva, hogy szívesen látnák az orosz elnöki székben. Az orosz-csecsen nyilatkozat tartalmazza, hogy a Csecsen Köztársaság státusáról hozandó döntést 2001. december 31-ig elhalasztják. A nemzetbiztonsági tanács titkára a tárgyaláson a döntés tíz évvel való kitolását indítványozta, míg a csecsen küldöttség négyesztendős halasztást javasolt, így jött létre az ötéves átmenetet rögzítő kompromisszum. A dokumentum ugyancsak leszögezi: a tárgyalásos rendezés alapjaként a felek elállnak az erő alkalmazásától. Legkésőbb idén október elsejéig egyesített bizottságot állítanak fel, amelynek feladatai közé tartozik a bűnözés elleni harc módszereinek a kidolgozása is. A bizottság javaslatot készít elő Moszkva és Groznij pénzügyi-költségvetési kapcsolatainak újjászervezésére. A nyilatkozat továbbá kimondja: a csecsen törvényhozásnak az állampolgárok szabadságjogainak tiszteletben tartásán kell alapulnia, függetlenül nemzetiségi és felekezeti hovatartozásuktól. Jelcin elnök részletes jelentést vár Lebegytől a Haszavjurtban aláírt nyilatkozatról - jelentette be Moszkvában az orosz államfő sajtótitkára. Mint mondta, a dokumentum a Csernomirgyin kormányfő részvételével tartott csütörtöki moszkvai egyeztetésen alapul. A sajtótitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy az aláírt nyilatkozatban bizonyos változások vannak az orosz vezetők által előzetesen jóváhagyott változathoz képest, ezért a dokumentum „kiegészítő értékelést” igényel. Eközben a terveknek megfelelően halad a csapatkivonás a csecsen fővárosból. Orosz közlés szerint a hét végén a szövetségi erők utolsó egységei is elhagyták Groznijt. A városban állítólag nyugalom van, újra működnek a piacok. Elvben a csecsenek is kivonultak, viszont - mint azt Moszkvában állítják - a nappal teherautókon távozó harcosok éjszaka békés lakosokként visszaszivárognak a városba. Ritecz Miklós Csecsen harcos tánccal ünnepli a békekötést mai külföldi képszolgálat Nem felejtik az atomkísérleteket Kudarc érte a francia diplomáciát: a Dél-csendes-óceáni Fórum tagállamai egyelőre nem hajlandóak beleegyezni a térség államai és Franciaország közötti intézményes párbeszéd felújításába. Mint tegnap a szervezet titkársága bejelentette, a tagállamok szakértői hosszas vita után olyan javaslatot fogalmaztak meg a fórum jövő heti, Marshall-szigeteki csúcstalálkozójára, amely szerint Párizs (amely nem tagja a szervezetnek) egyelőre még a tanácskozás utáni megbeszéléseken se vehessen részt - és ezt a tilalmat csak egy év múlva oldják fel. A Dél-csendes-óceáni Fórum a térség 16 államát (különböző kis szigetországokat, valamint Ausztráliát és Új-Zélandot) tömöríti, és évente egyszer tart csúcstalálkozót a közös regionális problémák megvitatására. A találkozókat rendszeresen megbeszélés követi a fórum, valamint a dél-csendes-óceáni körzetben érdekelt főbb államok (Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, Kína, Japán és Dél- Korea) részvételével. Párizst azonban 1995-ben, a térségbeli francia atomrobbantások elleni tiltakozásul kizárták ebből a párbeszédből, és a jelek szerint még most, a robbantások befejezése után is várni kell az újbóli „bebocsátásra”. A gondot az okozza, hogy a visszavételről szóló döntést a csúcsértekezlet résztvevőinek egyhangúan kellene meghozniuk, ám a tavaly ősszel kezdődött, fél évig tartó robbantássorozat miatt a fórum két tagállama eleve megszakította diplomáciai kapcsolatait Franciaországgal - jelentette az MTI. KÜLPOLITIKA, 1996. szeptember 2., hétfő Stockholm: zárónyilatkozat után tettek Szilvia svéd királyné zárszavával szombaton Stockholmban befejeződött a gyermekek szexuális kizsákmányolásáról tartott első világkonferencia. A királyné arra szólította fel a résztvevőket - 126 ország és 50 nemzetközi szervezet küldötteit, hogy a zárónyilatkozat elfogadása után lépjenek a tettek mezejére. A rendezvény utolsó napján a világ 82 Nobel-díjas személyisége világméretű harcra szólított fel a gyermekek kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolása ellen - jelentette a dpa. Az aláírók szigorúbb törvényeket követeltek azok ellen, akik üzletet csinálnak a gyermekekkel folytatott szexből. Kelet-Európában az 1989-es rendszerváltás óta drámaian megváltoztak az életkörülmények, amelyek számos gyermeket kényszerítenek az utcasarkokra - olvasható az ECPAT, a ázsiai gyermekprositúció ellen küzdő nemzetközi szervezet jelentésében. A dokumentum, amelyet Stockholmban hoztak nyilvánosságra, megállapítja: Kelet-Európában a prostitúció elterjedése a kelet-nyugat irányú gyermekkereskedelem kialakulásához vezetett. Oroszországból, Ukrajnából és Fehéroroszországból Lengyelországba, Magyarországra és a balti köztársaságokba viszik a fiatal lányokat, akik közül egyesek ott maradnak, a többiek folytatják útjukat a nyugati országok felé. ■távirati stílusban ARAFAT ÉS NETANJAHU napokon belül találkozik egymással. Már a közeli órákban áttörés várható a palesztin-izraeli kapcsolatok alakulásában - jelentette ki Dávid Lévi izraeli külügyminiszter Alexandriában, ahol találkozott Mubarak egyiptomi elnökkel. Elmondta: a két fél titkos tárgyalásokat folytat, de részleteket nem közölt. (Tel-avivi tudósítónktól) AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK is részt vesz azon a hadgyakorlaton, amelyet Görögország, Olaszország, Románia és Ukrajna tart tíz napon át a Fekete-tengeren humanitárius és békefenntartói hadműveletekre összpontosítva. A gyakorlatot a NATO békepartnerségi programja keretében rendezik. (Reuter) LUKASENKO FEHÉROROSZ elnök november 7-re népszavazást kíván összehívni saját alkotmánytervezetéről. Az államfő jelentősen bővíteni kívánja hatalmát, két évvel meghosszabbítaná hivatali idejét, és jogot formálna a szenátorok egyharmadának kinevezésére is. A fehérorosz parlament elnöke Lukasenko tervét az abszolút diktatúra bevezetésének kísérleteként értékelte. (Varsói tudósítónktól) BENYÚJTOTTA FELLEBBEZÉSI kérelmét a halálra ítélt Cson Tu Hvan volt dél-koreai államfő és Roh Te Vu elnök is, akit 22 és fél év börtönbüntetésre ítélt a szöuli bíróság. Az államcsínnyel és az 1980 évi kvangzsui tüntetés leverésével vádolt vezetők a bíróságtól várják a döntés megmásítását. (MTI) TENG HSZIAO-PING - a hongkongi South China Morning Post értesülése szerint - már beszélni sem tudott, amikor az aggastyánt 92. születésnapján, augusztus 22-én felkeresték a kínai vezetők. (MTI) Felszámolják Herceg-Bosznát Elvileg megszűnt Herceg-Boszna, a hercegovinai horvátok bábállama, miután erről szerződést írt alá Szarajevóban a bosnyák-horvát föderáció horvát elnöke és bosnyák alelnöke. A hét végi megállapodás szerint záros határidőn belül felszámolják a bábállam még létező minisztériumait, és azok teendőit a föderáció közös intézményei veszik át. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az eseményt nagy sikernek nevezte John Komblum amerikai közvetítő és Muhamed Sacirbej bosnyák ENSZ-nagykövet is. Az aláírás után az Izetbegovic vezette párt visszavonta felhívását, amellyel a bosnyák menekülteket a szeptember 14-én esedékes választások bojkottjára biztatta. Haris Silajdzic, az ellenzékben lévő exkormányfő ezzel szemben nem tanácsolta a menekülteknek a voksolást, mert elégtelennek tartja az amerikai ígéretet, hogy a választások szabályosak lesznek. A palei vezetés alighanem lemondott a nemzetközi közösséggel való szembenállásról. Momcsilo Krajisnik megnyugtatta az őt felkereső Cárl Bildtet és Robert Frowickot, hogy korábbi szándékuktól eltérően a szerbek sem tartják meg az elhalasztott helyhatósági választásokat. A Tuzla melletti Mahalában ugyanakkor folytatódott a kötélhúzás a helyi szerbek és az otthonukba visszatérni kívánó bosnyákok között. A NATO- katonák is határozottabban léptek fel és ennek köszönhető, hogy a fegyvertelen menekültek bemehettek az ütközőövezetben lévő faluba, a minapi incidenst kiprovokáló szerb rendőrök viszont kívül maradtak. A Vukovár melletti Ovcarán tegnap megkezdték annak a tömegsírnak a feltárását, amelybe a város 1991-es ostromának horvát áldozatait temették a szerbek. Az exhumálás két-három hétig tart. Koszovóban újabb incidens történt. Hatósági közlés szerint ismeretlen tettesek a hét végén két aknagránátot lőttek egy falusi rendőrőrsre. □ Egy héten belül immár másodszor szólította fel választási összefogásra a Vajdasági Magyar Szövetség, a vele rivalizáló Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét. Kasza József, a VMSZ elnöke azt javasolta Ágoston András VMDK-elnöknek, hogy a vajdasági magyarság érdekében fogjanak össze, és induljanak együtt a november 3-i jugoszláviai parlamenti és helyhatósági választásokon. Ágoston a választási együttműködést a múlt héten ahhoz kötötte, hogy a VMSZ támogassa a VMDK autonómiatervét, vagy azzal egyenértékű modellt terjesszen be a szerbiai parlament elé. Kasza szerint ez a feltétel azt bizonyítja, hogy a VMDK nem hajlandó elfogadni a VMSZ együttműködési ajánlatát. Á. I. Támadnak a kolumbiai gerillák Kilencvenöt személy - katonák, rendőrök és gerillák - vesztette életét Kolumbiában a gerillák szombaton kezdődött offenzívája során. A legsúlyosabb összecsapás a fővárostól 600 kilométerre délre fekvő Las Delicias katonai posztnál következett be - jelentette az AFP. A támadásban a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) négyszáz gerillája vett részt. Az összecsapás során a kormányerők ötven katonája meghalt, negyvenöt másik pedig eltűnt, feltehetően a gerillák fogságába esett. A fegyveres kommunista szervezet az ország tizenegy megyéjében 26 település ellen indított támadást, köztük Bogotá ellen. A polgári áldozatok számáról egyelőre nincs értesülés. A gerillák szombaton indítottak támadásokat, többségében távoli kis települések rendőrőrsei és középületei ellen. A FARC városi kommandói közben Bogotától délre, a szegények lakta elővárosokban intéztek támadást katonai állások ellen. A vidéki körúton tartózkodó Ernesto Samper elnök felfüggesztette útját, hogy fogadja a védelmi minisztert és Bogotá katonai vezetőit, akik maximális készültségbe helyezték az ország fegyveres erőit. Az államfő egyben felszólította a gerillákat, hogy engedjék szabadon a foglyokat, ne alkalmazzanak bizonyos fegyvereket, így taposóaknákat, és ne használjanak védőpajzsként gyermekeket a harcokban. I FÓKUSZBAN Lendületben a francia hírszerzés Jacques Chirac nem viccel. Ha egyszer azt mondta, Franciaországot ismét nagyhatalommá teszi, hinni kell neki. Valószínűleg erre a következtetésre jutottak az amerikai törvényhozás tagjai, amikor a CIA legutóbbi jelentése arra hívta fel a figyelmüket: az izraeli hírszerzők mellett a franciák folytatják a legtöbb, amerikai gazdasági érdekeltség elleni „aknamunkát”. A francia titkosszolgálat (DGSE), amely 11 évvel ezelőtt a Greenpeace környezetvédő szervezet Rainbow Warrior hajójának felrobbantásával aratott kétes babérokat, manapság egyre növekvő nemzetközi tekintélynek örvend. Mindez elsősorban Claude Silberzahnnak köszönhető, aki a hidegháború végén gazdasági célok szolgálatába állította a hírszerzést. A The European című hetilap információi szerint a DGSE leginkább abban jeleskedik, hogy amerikai vállalatok titkos üzleti ajánlatait „kikémleli”, és így lehetőséget ad a francia riválisoknak, hogy az amerikai árak „alá kínáljanak”. Francia vállalatok ennek a sajátos állami támogatásnak köszönhetik, hogy jelentős, de annál kevésbé publikus fegyverüzleteket köthetnek számos közel-keleti partnerrel. A CIA jelentése szerint a francia hírszerzés olyan amerikai cégek európai képviseletébe is beépült, mint az IBM vagy a Texas Instruments. Persze az amerikaikat sem kell félteni: Clinton már 1994-ben utasította az FBI-t, hogy dolgozzon ki megfelelő gazdasági kémelhárító tevékenységet. Chirac tavaly ismét ráerősített: különleges gazdasági és technológiai hírszerzési csoportot hozott létre, amelynek tájékoztatóira rendszeresen meghívást kap a gazdasági miniszter is. A szervezet feladata, hogy minél több információval segítse a francia vállalatok külföldi üzletkötéseit, valamint megakadályozza, hogy külföldi hírszerzők életfontosságú információhoz jussanak a francia gazdasági életről. Mintha a francia nemzeti gég is háttérbe szorulna: manapság ugyanis éppen azt tanulmányozzák, hogyan lehetne egy átfogó (nyugat-)európai hírszerzési és kémelhárítási rendszert létrehozni. Ennek első jeleként a Helios 1A jelzésű kémműhold júliusban már le is szállította első (egyelőre még katonai) megrendelését a Nyugat-európai Uniónak. A francia titkosszolgálat korábbi vezetője szerint „végre a franciák is megértették a gazdasági hírszerzés fontosságát. Mégse engedhetjük, hogy a CIA arasson le minden babért.” I. E. Az első 500 vásárló 2 608 000 Ft helyett most AKCIÓS ÁRON 2 388 000 Ft-ért veheti meg a DOHC-motoros Daewoo Esperót, és most AJÁNDÉK légkondicionálót is kap. 50739 JP