Népszabadság, 1996. szeptember (54. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-19 / 219. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÓRKÉP 1996. szeptember 19., csütörtök A gazdaságpolitika megítélése váltotta ki a leghevesebb szócsatát A T. Ház tegnapi ülésén a kormány kétéves munkáját tették mérlegre A koalíció és az ellenzék áthidalhatatlannak tűnő nézetkülönbségét tükrözte az Országgyűlés tegnapi vitanapja, amelyen a képviselők a kormány kétéves munkáját értékelték. A kormány gazdaságpolitikájának megítélése váltotta ki a leghevesebb szócsatát. A kormánypártok szerint az ország pénzügyi csődjét akadályozta meg a stabilizációs program, ami egy megalapozott növekedés elindításának a feltételeit is megteremti. Az ellenzék ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy a magyar gazdaság ott áll, ahol két évvel ezelőtt, és a kormány egyre nagyobb terhet ró a bérből és fizetésből élőkre. MUNKATÁRSAINKTÓL egymástól nagyon is eltérő stílusban. A kormány gazdaságpolitikájának megítélése váltotta ki a legélesebb szócsatát. Az ellenzék egységesen úgy ítélte meg, hogy a magyar gazdaság ott áll, ahol két évvel ezelőtt, és a kormány egyre nagyobb terhet ró a bérből és fizetésből élőkre. A felszólalók egybehangzóan eredménytelennek és hibásnak minősítették a kormány gazdaságpolitikáját. Torgyán József, a kisgazdák elnöke kijelentette, a miniszterelnök csak demagóg szólamokat pufogtatott és a kormánynak nincs gazdaságpolitikája. Giczy György, a KDNP elnöke szerint azt a kérdést kell feltenni, hogy a kormány mennyire szolgálja a társadalom érdekeit. Horn beszédéből hiányolta az önkritikát, mert a miniszterelnökkel ellentétben úgy vélekedett, hogy a jelenlegi helyzettel az egész társadalom elégedetlen. Azt is kijelentette, hogy a külföld bizalma megrendült hazánk iránt. (Ezt Lotz Károly közlekedési miniszter azonnal visszautasította, kijelentve: Magyarországon eddig 13 milliárd dollárt fektettek be külföldiek, annyit, mint a környező országokban összesen.) Orbán Viktor, a Fidesz elnöke elismerte ugyan, hogy nehéz szakmai kihívás előtt állt a kormány 1994-ben és úgy próbált javítani a gazdasági egyensúlyon, hogy közben sikerüljön fönntartani a gazdasági növekedést. Ezt nem sikerült megoldania, mert a gazdaság növekedése 1994-ben 3 százalékos volt, az idén talán eléri az 1 százalékot. 1994-hez képest a 18 százalékos infláció tavaly 30 százalékra emelkedett, az idén talán 24 százalékos lesz. A Fidesz elnöke szerint, ha nem lesznek a privatizációból és a vámpótlékokból pluszbevételek, akkor kiderül, hogy hiába volt a polgárok áldozatvállalása. Kádár Béla, (MDF) Horn beszédére utalva kijelentette: a kormányfő felszólalásában tizenegy ponton fedezhető fel számszerűsíthető hiba. Az ellenzéki politikus példaként említette, hogy Horn állítása szerint robbanásszerűen nőttek a megtakarítások. Mint mondta: a miniszterelnök csak azt nem vette figyelembe, hogy a megtakarítások növekedésének mértéke szerényebb, mint az inflációé. Horn Gyula miniszterelnök, beszámolója megkezdésekor furcsállta, hogy a politikai vitanapot kezdeményező ellenzék padsorai üresek. (A vitanap kezdetén kilenc ellenzéki képviselő volt jelen. Utóbb Hornt is bírálták, mivel nem volt végig jelen a vitán.) A kormányfő szerint beigazolódott, hogy Magyarországon minden nagy társadalmi fordulat kaotikus állapotokkal jár együtt. Szétesnek a korábbi ellenőrző rendszerek, megerősödik a korrupció. A miniszterelnök szerint nincs értelme a letűnt rendszerek iránti nosztalgiának, sem az állampárti rendszerrel, sem az MDF-korszakkal kapcsolatban. Ez a kormány vállalta az ország gazdasági és szociális válságának kezelését, a reformokat, a demokratikus jogállam megszilárdítását, hazánk euroatlanti integrációjának gyorsítását és a csatlakozási feltételek fokozatos megteremtését, valamint a politikai stabilitás megőrzését. Horn értékelése szerint 1994 ősze a stabilizáció kezdete volt, 1995 tavasza pedig a radikális lépések időszaka. A miniszterelnök elismerte, hogy a lakosság többsége nagy árat fizetett a stabilizációért. Az államháztartási reformmal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzék egy része, miközben visszarendeződéstől tart, körömszakadtáig védi a gazdasági teljesítményből nem következő szociális vívmányok fenntartását. Elismerte, hogy a korrupció visszaszorításával és a közbiztonság megőrzésével kapcsolatbana kormánynak még sok a tennivalója. Az ellenzéki pártokról szólva Horn úgy vélekedett, először fordult elő, hogy a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban ezek a pártok szembefordultak a demokratikus nemzetek közösségének álláspontjával. Horn azt kérte a parlamenti ellenzéktől, ne uszítsa az embereket, és a politikai vitákat a parlamentben folytassa, ne az utcán. Horn felszólalása után vita alakult ki arról, hogy szólhatnak-e a vita ezen pontján a kétperces reagálásra jelentkező képviselők. Gál Zoltán házelnök a házbizottsági megállapodásra emlékeztette az ellenzéket: addig, amíg minden pártnak legalább egy képviselője nem kap szót, a vitát nem törik meg kétpercesekkel. Demeter Ervin (MDF) szerint viszont ilyen megállapodás nem született. Gál idézte az ide vonatkozó szabályt, amely szerint az elnök dönt, hogy szót ad-e, és nem adott lehetőséget a szólásra. Pető Iván, a kisebbik koalíciós párt elnöke szerint a kormány egészében kevesebbet tévedett, reálisabban mérte fel a kitátásokat és kevésbé kellett korrigálnia kijelentéseit, mint az ellenzéknek. Az ellenzék jóslataival szemben nem következett be a piaci rendszer leépítése, és Magyarország a volt szocialista országok között egyértelműen első a piacgazdaság intézményrendszereinek kiépítésében. A pártelnök arra is emlékeztetett, hogy az előző kormány nem vágott bele olyan feladatokba, így az elosztási-jóléti rendszerek túlköltekezésének visszafogásába, amelyek érdemben változtattak volna a gazdaság helyzetén. A jelenlegi kormány képes volt népszerűtlen intézkedéseket hozni, hogy egy sokkal súlyosabb válságot megelőzzön. A kormánykoalíció vezetőinek értékelése utáni vitában az ellenzék a kormány szinte minden intézkedését bírálta és kritizálta Mínusz nélkül nincs plusz kényszerhelyzetben Szabó Iván, az MDNP elnöke szerint leállt a polgárosodás, megszűnt a kisvállalkozások támogatása. Példával illusztrálta a helyzetet: egy rendőr reáljövedelme 1994 óta 20 százalékkal, 1990 óta összesen több mint 40 százalékkal csökkent, és ez már súlyos megélhetési gondokat okoz. Kovács László külügyminiszter vitatta az ellenzék sötét helyzetképét a gazdaság állapotáról. Kijelentette, a kormány megkezdte a felkészülést az euroatlanti integrációra, ezt is szolgálja a pénzügyi stabilizáció, a munka elismerését jelenti az OECD-be való felvételünk. Kovács kifogásolta, hogy az ellenzék vezetői az ország integrációs felkészületlenségét bizonygatják és arról beszélnek, hogy nem is kellene az első körben bekerülnünk az integrációs szervezetekbe. Kuncze Gábor belügyminiszter, a miniszterelnök koalíciós helyettese felszólalásában visszautasította a kormány gazdaságpolitikáját élesen bíráló véleményeket. Hangsúlyozta: a jelenlegi kabinet kényszerhelyzetben volt, mert az előző parlamenti ciklus utolsó évében megalapozatlan gazdasági növekedés indult el. Ez vezetett az egyensúly megbomlásához. A kabinet 1994-es programjában megfogalmazta, hogy csak lassú és megalapozott gazdasági növekedés képzelhető el a következő években. Kuncze kiemelte: a kabinet nem hiszi, hogy nem követett el hibákat, de munkáját mindig annak érdekében végezte, hogy az 1994-es helyzet ne ismétlődhessen meg. Békesi László, a szocialisták egykori pénzügyminisztere kijelentette, hogy a kormánynak nem volt választási lehetősége a követendő gazdaságpolitikai irányvonalat illetően. A kabinetnek a lassú, de tartós fejlődést és jelentős fogyasztásvisszafogást kellett választania a népszerűség ellenében. Leszögezte, hogy a mai helyzetben, akár tetszik, akár nem, az építi a jövőt, aki vállalja a népszerűtlen intézkedések következményeit. „ Kádári restauráció” A gazdaságpolitikai kritikán túl az ellenzéki pártok többsége a kádári rendszer restaurációjával vádolta a kormányt és a koalíciót. Torgyán szerint a kormány jogfolytonossága egészen a Rákosi-időkig vezethető vissza. A koalíció nevében Barára Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes azonnal visszautasította Torgyán állításait, és utalt arra is, hogy a Rákosi-korszakban volt az divat, ami most a kisgazda képviselőcsoportban, hogy felállva tapsolják vezérüket. Orbán Viktor is külön szólt a kádári restaurációról. Szerinte a kulisszák mögött befejeződött annak a kapcsolatrendszernek vagy nómenklatúrának a helyreállítása, amelyik 1990 előtt behálózta, uralta, irányította és tönkretette Magyarországot. A korrupcióval kapcsolatban aláhúzta: a Fidesz szerint Magyarország talán az elmúlt két esztendőben a XX. század legkorruptabb éveit hagyhatta a háta mögött. A korrupciós, szocialista személyi kapcsolatrendszer ötvöződik a piacgazdasággal és ettől nem a piacgazdaság lesz hatékonyabb, hanem a korrupció. Orbán veszélynek nevezte, hogy a tisztességes versenyre épülő piacgazdaság helyett maffia-piacgazdaságot épít ki a jelenlegi kormány, mint mondotta, akarva-akaratlanul. A vitanap zárásaként Horn Gyula összegezte véleményét az elhangzottakról. Közölte, ha bármi hasznosítható javaslatot találnak az ellenzék mondandójában, azzal foglalkoznak, de két éve nem leltek ilyenre. - A kormánynak nincsenek lehetőségei, kényszerpályán mozgunk, azt tesszük, amit kell - jelentette ki Horn. Szólt arról, hogy bár az ellenzék további milliárdok befektetését igényli, a pénzforrásokat soha nem jelölik meg. Legélesebb kritikusairól megjegyezte, jelenleg nincs a vitágban olyan nemzetközi szervezet, amelyik együttműködne a Torgyán vezette kisgazdapárttal, és ennek talán az is oka, hogy a kisgazdák törvények felülvizsgálatával, akasztófával, kényszermunkatáborokkal fenyegetőznek. Horn elfogadhatatlannak tartotta a privatizációs folyamatot ért bírálatokat. A miniszterelnök a külföldi vállalkozókra és a hazai tulajdonosokra hivatkozva utasította vissza éles hangon Orbán Viktornak a maffia-piacgazdaságra utaló megjegyzéseit. Horn közölte, hogy a korrupciót maga is súlyos problémának tekinti, sok kínlódást okoz a kormánynak ennek felszámolása, de alaptalan rágalom a korrupció pártolásának vádja. Hozzátette, Orbán talán a Fidesz 1993- as bűnbeesését kívánta szavaival kompenzálni. A kormányfő, az ellenzéket értékelve leszögezte: irigyli az MDF-kormányt, mert jobb és konstruktívabb ellenzéke volt, mint a jelenlegi kabinetnek. Végül kijelentette: végig akarják vinni a stabilizációt és a reformokat, be kívánják fejezni a hazai gazdaság átalakítását és meg akarják teremteni az euroatlanti csatlakozás feltételeit. A koalíció jövőre sem folytat választási kampányt, hanem teszi a dolgát. Jó lenne, ha az ellenzék is követné ezt a gyakorlatot - mondta Horn. Az ellenzék és a koalíció is jelölhet az ÁSZ elnöki tisztére A parlamenti pártok a közeljövőben megkezdhetik az egyeztetést az Állami Számvevőszék új elnökének személyéről, miután több hónap után sikerült megállapodni a jelölés módjáról. Lapunk információi szerint az MSZP Nagy Sándort, az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának elnökét javasolja a jelölőbizottság vezetőjének. Vancsik Zoltán (MSZP) elmondta, a jelölőbizottságban ötven-ötven százalékos szavazataránya lesz a koalíciónak és az ellenzéknek, és szintén ötvenszázalékos támogatással a pártok jelöltet állíthatnak. Ez alapján akár két jelölt is lehet, de mint ismeretes, az ÁSZ elnökének megválasztásához a parlamenti képviselők kétharmadának támogatására van szükség. Értesülésünk szerint a parlamenti pártok többsége úgy ítéli meg, szerencsésebb lenne, ha a tizenkét évre szóló megbízatást nem politikus, hanem számvevőszéki szakember töltené be. Ennek alapján több párt támogatását is bírhatja a korábban felmerült nevek alapján Nyikos László és Sándor István, az ÁSZ jelenlegi alelnökei, valamint Kovács Árpád számvevőszéki igazgató. A lehetséges jelöltek között van Rubicsek Sándor, a Kormányzati Ellenőrzési Iroda vezetője is. I. B. Elúszott Palota 145 milliója Sajtótájékoztatót tartott tegnap a Legfelsőbb Bíróságon a tisztségéből felmentett Czibik Tamás XV. kerületi polgármester. Mint ismeretes, Czibik Tamás a kerület pénzéből a helyi képviselők tudta és beleegyezése nélkül vásárolt a WVM Lízing Rt. által igen kedvezőnek tűnő kamattal kibocsátott kötvényeket, és az önkormányzat több mint száznegyvenmillió forintot veszített a lízingcég összeomlásakor. Czibik lapunk kérdésére kijelentette: tudomására jutott, hogy 1993 végén és 1994 februárjában két nagy értékű WVM- ingatlant is átjátszottak a cég igazgatóinak nevére. Feljelentést tett a rendőrségen, és reméli, hogy a nyomozás sikerrel jár, így kerülete végül visszakapja pénzét. A tájékoztatón szó esett arról is, hogy a felszámolási eljárás során nyomára bukkantak még egy gyárús, a WVM-ügy kirobbanásánál korábbi, 66 milliós önkormányzati tranzakciónak. Gyurcsánszky János, a palotai MSZP-frakció vezetője elmondta: a szocialistáknak egyelőre nincs polgármester-jelöltjük a januári időközi polgármester-választásra . B. T. „Külföldi” vád Orbán Viktor ellen SZDSZ: Magyar Bálint lesz Pető Iván utóda ? A Nemzeti Szövetség Magyarországért Egyesület információi szerint a német Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviselőjének nyomására vetette fel Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a három ellenzéki párt szövetségének kibővítését az MDNP-vel - hangzott el a nemzeti szövetség tegnapi sajtótájékoztatóján. Balaton Péter soros elnök felidézte, hogy szeptember elején négy ellenzéki párt képviselőjét vacsorára hívta meg az alapítvány képviselője, amelyen a Fidesztől Orbán Viktor, a KDNP-től Giczy György, az MDF-től Boross Péter alelnök, az MDNP-től Szabó Iván vett részt. Ezen a találkozón vetette fel az MDNP bevonásának napirendre tűzését. Giczy nem értett egyet a javaslattal, és azonnal távozott. Boross, pártja elnökének távollétében, nem foglalt állást. Balaton kijelentette: elfogadhatatlan a magyar belpolitikai életbe való beavatkozási kísérlet. A külföldről segített ellenzéki összefogás nem hozhatja meg a várt eredményt, mert nem számol a Független Kisgazdapárttal, és figyelmen kívül hagyja a politikai realitásokat. A „liberális” beállítottságú, anyagi támogatást adó alapítvány Orbán megzsarolásával olyan pártot akar egyenrangúvá emelni - állítja -, amelyiknek nincs tömegbázisa, és amelyet az MDF-et cserbenhagyó képviselők hoztak létre. Balaton Péter SZDSZ-es körökből származó értesülésekre hivatkozva - arról is beszélt, hogy várhatóan Magyar Bálintot választják meg elnökükké a novemberi tisztújító küldöttgyűlésen a szabaddemokraták. A személycsere nem éles választási harc eredménye lesz, hanem a pártelit csúcsain eddig helyet foglaló személyek közötti rotáció érvényesül. Balaton szerint Tölgyessy Péter kiválásával felgyorsult az SZDSZ belső bomlása, és az MSZMP-hez és utódpártjához túlzottan kötődő Pető Iván alkalmatlan ennek a folyamatnak a megállítására. Schindler Endre, az SZDSZ sajtófőnöke a rádió déli Krónika című hírműsorában komolytalannak mondta a híresztelést, erre nem kívánnak reagálni. Megkérdeztük Orbán Viktort is a személyével kapcsolatos kijelentésről. A Fidesz elnöke azt mondta: meglepi az állítás, nincs tudomása arról, hogy bárki megkereste volna az MDNP- vel kapcsolatos kéréssel. K. J. E. Mozgáskorlátozottak: nincs haladás A járdák továbbra sem rokkantbarátok ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A fővárosban a földalatti két végállomásán és egy középső állomáson terveznek lépcsőliftet, de a többi megállóban nem. Nem tudják használni kerekes székekkel az autóbuszokat, villamosokat, metrókat, aluljárókat sem. A szemlélet még az országos egészségbiztosító palotájának tervezőit is jellemzi, hiszen az épületben a liftek, a mellékhelyiségek bejáratai a felszín alatt egy méterrel kezdődnek. A mozgássérültek többsége el sem jut az utcáig. Aki emeleten lakik és elveszíti lépcsőjáró képességét, arra lesz kárhoztatva, hogy ölben vigyék le és fel. Magas épületek esetében ez megoldhatatlan. A sokemeletes házakban van ugyan lift, de többségük egy 1985 táján született szabványnak „köszönhetően” olyan szűk, hogy még a kerekes szék sem fér be, a széket toló kísérőről már nem is beszélve. A mozgássérültek lakáscseréjét (emeletről földszintre) már a tanácsi rendszer sem támogatta, de az önkormányzatok még annyira sem foglalkoznak a kérdéssel, amennyire elődeik. Ahol csupán félemelet vagy néhány lépcső akadályozza a közlekedést, jó megoldás a hernyótalpas elektromos lépcsőjáró. Ennek ára „csak” 800 ezer-1,5 millió forint között mozog. Nem meglepő tehát, ha erre kevés mozgássérült talál szponzort. A nagyobb lépcsőliftért vagy erkélyhez, ablakhoz csatlakozó felvonóért már hárommilliót is elkérhetnek a vissza nem igényelhető áfával együtt. Emellett építésiengedély-kötelesek, és elhelyezésükhöz társasházakban az összes tulajdonostárs beleegyezése szükséges. Ha a mozgássérült mindezek ellenére kijut az utcára, szinte csak gépkocsival közlekedhet. A Népjóléti Minisztérium évente 1500 utalványt ad ki 250 ezer forint értékben. Tavaly 35 ezer volt a már évek óta várakozó igénylők száma. Az a boldog ember, aki mégis hozzájut az utalványhoz, nehezen használhatja fel. A mozgássérülteknek csupán tíz százaléka engedheti meg magának, hogy új autót vásároljon. A biztosítótársaságok pedig menekülnek a kockázat elől. Közismert, hogy sorra mondják fel a casco szerződéseket, különösképp az öreg gépkocsikét. Az a rokkant, akinek elkötik az autóját, mondani sem kell, ilyenkor egyetlen fillért sem kap. Szegő Krisztina A művelődési miniszter mozgáskorlátozottakkal beszélget gárdi balázs felvétele