Népszabadság, 1996. október (54. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

2 NÉPSZABADSÁG Csonka csúcs Washingtonban Clinton külön is tárgyalni fog Arafattal és Netanjahuval ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Amerikai diplomaták sors­döntőnek ítélik meg az értekez­letet. Martin Indich tel-avivi amerikai nagykövet szerint „a béke sorsa Washingtonban fog eldőlni”. Ezt a véleményt több lap is osztja. „Netanjahu hónapokig hagyta, hogy a genny felhalmo­zódjon a sebekben. Büntetése súlyos: mintegy 70 halott. Izrael gazdasági jövőjét súlyos csapás érte, összeomlottak külkapcso­­latai az arab világgal. Növekszik a terror felújulásától való féle­lem. Nincs olyan alagút, amely megérné ezt az árat” - írta a Ye­­diot Ahronot. Arafatnak is kijut a bírálatból: a tüntetésekre szóló felhívása elsietett volt. Tegnap néhány szórványos kődobáláson kívül csend uralko­dott Jeruzsálemben és a meg­szállt területeken. A palesztin rendőrség több helyen meggátol­ta, hogy a tüntetők az izraeli hadsereg állásaihoz közeledje­nek. Y. L. Általános bizonytalanság övezi a Washingtonba tervezett izraeli-palesztin csúcstalálko­zót. A házigazda Clinton elnök előbb valószínűleg külön-külön tárgyal Arafattal és Netanjahu­val, s csak ezután jöhet létre azok közvetlen találkozója. Amerikai elemzők szerint már az is eredménynek számítana, ha a felek hajlandónak bizo­nyulnak a Jeruzsálem-vita el­halasztására. Ehhez izraeli részről mindenekelőtt Hebron ügyében és a zsidó telepítések leállításában kellene visszatér­ni a megállapodások végrehaj­tásához. A palesztinoktól ennél kevesebbet várnak el: az eddi­gieknél erőteljesebben és tartó­­sabban érvényesítsék az izrae­liek biztonsági érdekeit - jelen­tette washingtoni tudósítónk. Az általában Izraelt támoga­tó amerikai közvéleményben most meghökkenést keltett Ne­tanjahu durva, több esetben té­ves állításokat hajtogató stílu­sa. Ám Arafat csak ideiglenes előnyt szerzett - vélik a hír­elemzők, ugyanis belátható időn belül nem számíthat sem Izrael engedékenységére, sem az Egyesült Államok támogatá­sára Jeruzsálem ügyében. □ KÜLPOLITIKA A bosnyák államelnökség első ülése ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Hétfőn megtartotta első ülését a bosnyák államelnökség: Alija Izetbegovic, Kresimir Zubak és Momcsilo Krajisnik Szarajevó keleti határában, egy motelban találkozott. A tanácskozás megnyitóján részt vett Cárl Bildt polgári ügyekben illetékes főmegbízott is. Bildt és más nemzetközi köz­vetítők több mint két hétig fá­radoztak a szeptember 14-i vá­lasztásokat követő első elnöksé­gi ülés létrehozásán. A találko­zót igen szigorú biztonsági in­tézkedések közepette rendezték meg. Izetbegovic és Zubak ere­detileg Szarajevó központjában akart tanácskozni. Krajisnik ezzel szemben ragaszkodott ah­hoz, hogy a megbeszélésre „biz­tonságos területen” azaz a boszniai szerb köztársaság és a bosnyák-horvát államszövetség határán rendezzék meg. Krajisnik egyébként a bosz­niai háború 1992. áprilisi kirob­banása óta most járt először Szarajevóban. A szerb politikus egyébként bosnyák zsarolásnak nevezte azt a szarajevói elvárást, hogy Izetbegovic elnök előtt es­küdjön fel a közös állam szolgá­latára. Az ideiglenes választási bi­zottság közben megerősítette a boszniai voksolás eddig sokat vitatott eredményeit, amelyek a nemzeti pártok vagy azok képvi­selői győzelmét hozták minden szinten. A nagyhatalmi közvetí­tőcsoport és az EBESZ illetéke­sei átütő sikernek nevezték az eseményt, amely „utat nyit” a közös állami szervek működte­tése előtt. Az eredmények hitelesítésé­hez Belgrád komoly reményeket fűz, ettől a bosnyák elnökség tagjainak első találkozójától függ ugyanis a szerb-monteneg­­rói államszövetséget és a bosz­niai szerb „köztársaságot” sújtó, eddig csak felfüggesztett keres­kedelmi és közlekedési embargó végleges törlése. Dragoslav Avramovics, a hét végén létrehozott szerb ellenzé­ki választási koalíció vezetője viszont úgy vélte, csak saját tö­mörülésének remélt győzelme és az azt követő demokratizáló­dás döntheti majd le a szank­ciók „külső falát” és szerezhet hitelt a nemzetközi szerveze­tekből kirekesztett Jugoszláviá­nak. Sztrájkok Franciaországban PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Részleges, illetve teljes tanítási szünet volt tegnap a francia alapfokú és középiskolákban. A szakszervezetek felhívására megtartott egynapos általános sztrájkkal a tanárok a közokta­tásban tapasztalható költség­­vetési megszorítások ellen tilta­koztak. A jövő évi költségvetésben a kormány több évtized óta elő­ször tervezi az állami közokta­tásra szánt pénzek kurtítását. Ez a tanárszakszervezetek sze­rint a tanítás színvonalán elke­rülhetetlenül nyomot hagy, ezért a tervezett lépést megengedhe­tetlennek tartják. Növeli a szak­­szervezetek elszántságát, hogy a tárca 1997-ben ötezer munkahe­lyet akar megszüntetni az alsó- és középfokú oktatásban. A tanársztrájk egybeesik a párizsi elővárosi vasutasok bérkövetelő munkabeszünteté­­si akciójával, ezért a szakszer­vezetek máris a tavaly év végi nagy sztrájkmozgalom feléle­désére tesznek utalásokat. Az ügy kapcsán megszólaló szo­ciológusok azonban úgy ítélik meg, hogy pillanatnyilag nem fenyegeti a kormányt egy or­szágos általános sztrájk veszé­lye. A szociális feszültségek eny­hítése céljából a kormány ép­pen hétfőn hozta nyilvánosság­ra a társadalmi kirekesztés elle­ni intézkedéscsomagot tartal­mazó törvénytervezetet. Esze­rint a kormány elő akarja segí­teni, hogy az önkormányzatok öt év alatt összesen 300 ezer munkahelyet teremtsenek az országban. Felvonuló tüntetők Párizsban REUTERS-FOTÓ Kórházba vonul a pápa A pápa jövő vasárnap, de legké­sőbb hétfőn kórházba vonul. II. János Pálon vakbélműtétet haj­tanak végre a római Gemelli kli­nikán. A hírt közvetve megerősí­ti az a vatikáni bejelentés, mely szerint a katolikus egyházfő ok­tóber 7-től bizonytalan ideig fel­függeszti audienciáit. A műtét pontos napja nem ismeretes. A pápa kezelőorvosa bejelen­tette, hogy egy eddig rejtve ma­radt, krónikus vakbélgyulladás okozta Karol Wojtyla visszatérő, alhasi fájdalmakkal és lázzal já­ró rosszulléteit. A pápa e tüne­tekkel először tavaly karácsony­kor, az Orbi et Urbi elmondása közben lett rosszul. A hivatalos orvosi közlemény kizárja, hogy a pápa daganatos betegségben szenvedne. Ezzel a Szentszék cáfolni kívánja azon híreszteléseket, hogy a 76 éves egyházfőnek kiújult volna jóin­dulatú daganata, melyet 1992- ben távolítottak el vastagbelé­ből. II. János Pál egészségi álla­potának romlása, illetve esedé­kes műtéte kapcsán ennek elle­nére ismét lábra kaptak a talál­gatások esetleges lemondásáról. Az egyházfő szóvivője, Joaquin Navarro Valls kategorikusan cá­folta e lapértesüléseket. N. Cs. 1996. október 1., kedd Támadásban a tálibok Az afgán fővárosban bevezették az iszlám törvénykezést ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az afgán főváros lakosságá­nak csaknem negyede, 250 ezer ember menekült már el az iszlám törvénykezéstől, a seriától félve, amelyet a fővárost elfoglaló táli­bok vezettek be - jelentette az ITAR-TASZSZ. A seriánok máris érvényt szereznek: Kabul­ban három nőt vertek meg nyil­vánosan, mivel öltözetük nem felelt meg az iszlám szigorú elő­írásainak. A leányiskolákat be­zárták. Kabulban olyan hírek keringenek, hogy a tolvajok ke­zét levágják, de ezt az informá­ciót még nem erősítették meg. Annyi azonban bizonyos, hogy a kábítószer-fogyasztókat és a há­­zasságtörőket megkövezik. Újdelhiben Naraszimha Rao volt indiai miniszterelnök rész­vétlátogatást tett a kivégzett Nadzsibullah volt afgán állam­fő családjánál. Az özvegy és gyermekei 1992 óta élnek Új­delhiben, amióta Nadzsibulla­­hot elűzték a hatalomból. Az in­diai hatóságok megerősítették a család otthonául­ szolgáló épü­let védelmét. A tálibok afganisztáni moz­galmának győzelme, Kabul el­foglalása mögött Pakisztán és közvetve az Egyesült Államok áll - vélekedett a Le Figaro című párizsi napilap hétfői számában egy francia kutató, a térség egyik legismertebb szakértője. Olivier Roy szerint a tálibok jelentős pakisztáni segítséget kaptak, a hírközlési eszközöktől kezdve egészen a fegyverekig. Ugyanak­kor a tálibokat Washington is tá­mogatta, nem olyan közvetlenül, mint Pakisztán, de erre nem is volt szükség. - Az iszlámábádi vezetés az amerikaiak beleegye­zésére várt a tálibok megsegíté­séhez, és ezt végül meg is kapta - nyilatkozta a szakértő. Kabuli utcakép: a tálibok bevonulása után kezd megindulni a forgalom REUTERS-FOTÓ Kábítószer-kereskedelem Európában ? A tálibok Európában kábító­szer-kereskedelemmel, köze­lebbről heroinügyletekkel fog­lalkoznak. Ezt az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik vezető tisztségviselője jelentette ki Bonnban. Willy Wimmer, az EBESZ parlamenti közgyűlésé­nek alelnöke, CDU-képviselő szerint az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia magyarázattal tartozik az iszlám milicisták tá­mogatása miatt. Wimmer kifejtette: azokhoz a módszerekhez képest, amelyeket a tálibok az általuk megszállt te­rületeken alkalmaznak, a többi iszlám fundamentalista felvilá­gosult liberálisnak tűnik fel. A német politikus azt is kijelentet­te még, hogy a tálibok drogkar­­tellje jelenti a legnagyobb ve­szélyt a nemzetközi kábítószer­­szervezeten belül Európára. Wimmer szerint Hamburg a táli­bok által csempészáruként Európába eljuttatott heroin első állomása. Ez az „anyag” olyan területekről érkezik, amelyeket szemlátomást orosz katonák se­gítségével tartanak ellenőrzésük alatt. Ezek az oroszok kívül es­nek a központi parancsnokság látókörén az afgán-tádzsik ha­tárterületen. Zjuganov Jelcin lemondását követeli Borisz Jelcin önkéntes lemon­dását követelte az elnökválasz­táson második helyen végzett Gennagyij Zjuganov. A kom­munista politikus szerint az ál­lamfő a nyár közepe óta nem dolgozik. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Hétfői sajtóértekezletén Zjuga­nov hosszasan fejtegette, hogy a helyzetet úgy lehetne a lehető legméltóbban megoldani, ha az államfő az alkotmány előírásai­nak megfelelően átadná hatal­mát a miniszterelnöknek, és az három hónapon belül kiírná az új elnökválasztást. A kommunista parlamenti frakció szerint ezt az indokolja, hogy az ellenzék követelése el­lenére sem hozták nyilvános­ságra a Jelcin szívműtétjéről döntő múlt heti konzílium jegy­zőkönyvét. Zjuganov úgy fogal­mazott, hogy Jelcin június 17. óta nem dolgozik, márpedig a „beteg” országnak állandó, ha­tékony irányításra van szüksé­ge, amire nem elég napi három óra. A politikus összeszámolta, hogy az elnök tavaly összesen öt hónapot nem volt egészséges, idén újabb hármat, és a műtét előkészítése, illetve a lábadozás még további hónapokat vesz igénybe. Zjuganov szerint Oroszországban nincs még egy munkahely, ahol a leszázaléko­­lás veszélye nélkül ennyit lehet­ne hiányozni. Az ellenzék a dumában hama­rosan megkísérli elfogadtatni a legmagasabb állami tisztviselők egészségügyi ellenőrzéséről szó­ló törvényt és kikényszeríteni az államfő állapotának nyilvános­ságra hozatalát. Ezt követően az lenne a legcélszerűbb, ha Jelcin maga mondana le. Az alsóház­ban többségben lévő kommunis­ta-nacionalista blokk azonban az új választások előtt módosíta­ni kívánja a választási törvényt, és a maga javára kívánja meg­változtatni a sajtóban kialakult erőviszonyokat. A Jelcin operációjára készülő szívsebész egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a páciens szív­izma javuló állapotban van, ami növeli a teljes felépülés esélyeit. Renat Akcsurin ugyanakkor elismerte, hogy Jelcin az elmúlt nyolc hónapban rendkívüli ter­helésnek volt kitéve, és lehetsé­ges, hogy súlyos szívrohamai mellett mikroinfraktusa is volt. Más orosz szívsebészek arra hívják föl a figyelmet, hogy az úgynevezett by-passműtétek halálozási statisztikái Oroszor­szágban kétszer rosszabbak a nyugat-európai mutatóknál, és négy-öt százalékot tesznek ki. A sajtóban olyan vélemények je­lentek meg, miszerint a nemzeti büszkeséget félretéve az állam­főt célszerűbb lenne külföldön operálni. Újabb észak-koreait lőttek le PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL A dél-koreai hadsereg katonái tegnap újabb észak-koreai be­hatolót lőttek agyon. Ezzel 22- re emelkedett azoknak az állí­tólagos észak-koreai ügynökök­nek a száma, akik életüket vesz­tették azóta, hogy tenger­alattjárójuk a hónap elején megfeneklett a dél-koreai par­toknál. A dél-koreai katonák tűz­harcban ölték meg a behatolót - közölte a szöuli védelmi minisz­térium szóvivője Kangnung vá­rosból, amelynek közelében a feltételezett 26 északi behatoló elérte a dél-koreai partokat. A déli katonák eddig 11 észak-ko­reait öltek meg, további 11 má­sikra holtan találtak rá, velük feltehetően társaik végeztek. Egy északi katona élve került dél-koreai fogságba. A feltéte­lezések szerint hárman még szökésben vannak, s céljuk az északi részre való visszatérés. A dél-koreai egységek mintegy 100 kilométeres sugarú zóná­ban folytatják a kutatást a me­nekülő ügynökök után. Phenjan eközben ismét kérte a tengeralattjáró visszaszolgál­tatását és a legénység halott, il­letve élő tagjainak kiadását. Az észak-koreai hatóságok szerint a tengeralattjáró motorhiba mi­att sodródott a dél-koreai par­tokhoz, és nem kémfeladatot teljesített, amint azt a déliek ál­lítják. A KNDK egyúttal ismét előterjesztette a néhai Kim Ir Szen 1980-as javaslatát, amely a két Korea konföderációs egyesítését javasolta. Szöul a tíz pontból álló tervezetet minded­dig következetesen elutasította. Ausztrália Európára is tekint A mai világban már nem lehet egyetlen térségre összpontosíta­ni gazdasági érdekeinket - nyi­latkozta lapunknak Margaret Reid, az ausztrál szenátus Bu­dapesten tartózkodó elnöke. Európa továbbra is fontos sze­repet játszik az ötödik földrész külkapcsolataiban, és a mostani budapesti látogatás remélhető­leg tovább erősíti a magyar­ausztrál gazdasági kapcsolato­kat is. Bár érdekeink elsősorban a csendes-óceáni térséghez kap­csolódnak, tudomásul kell vennünk, hogy nem lehet a világ többi részétől sem elszigetelődni - mondta az elnök asszony, aki Lakos László földművelésügyi miniszterrel folytatott tárgyalá­sai után kifejtette: lát lehetősé­get kapcsolataink fejlesztésére, különösen a mezőgazdaság te­rületén. Reményét fejezte ki, hogy a Magyarországon műkö­dő mintegy 50 ausztrál vállala­tot újak követik, hiszen számos kedvező befektetésre lát kilátást például az információtechnoló­gia és más modern iparágak te­rületén is. Reid asszony, aki találkozott a parlament költségvetési bi­zottságának tagjaival is, meg­erősítette: Ausztrália is jelentős költségvetési és államháztartási hiánnyal küzd, s a jelenlegi kor­mány egyik legfontosabb fel­adata az államháztartás rend­betétele. Ausztráliában, épp­úgy, mint nálunk, gondot okoz a felgyülemlett adósság is. En­nek lefaragása a legfontosabb feladat, s csak ezután lehet szó a gazdasági teljesítmény javítá­sáról. I. E.

Next