Népszabadság, 1997. március (55. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

., Mil ! Melléklet: Hétvége ! Ára: 46 Ft NF­PSZABADSÁG 1997. március 1., szombat ORSZÁGOS NAPILAP 55. évfolyam, 51. szám, első kiadás Fizet a Postabank Milliárdokat vettek ki a betétesek­­ Rendkívüli nyitva tartás Pánik, a pánikot kiváltó hírek cáfolata, majd a cáfolat miatt fokozódó pánik - röviden így összegezhetőek a Postabankot pénteken több milliárd forint­tal „megkönnyebbítő” esemé­nyek. A pénzintézet zavarairól elterjedt hírek hatására ugyan­is sok betétes kivette a pénzét, az egyre több embert foglal­koztató híreket a bank, a Pénz­ügyminisztérium és a hatóság vezetői rendkívüli tájékozta­tón cáfolták, de sokan éppen az erről beszámoló rádióhír­adás nyomán kezdtek gyana­kodni, és maguk is az egyre hosszabbodó sorok végére áll­tak. A PM államtitkára szerve­zett, politikai motívumoktól sem mentes akcióra gyanak­szik, az ügyben az ország pénz­ügyi biztonságáért is felelős titkosszolgálat vizsgálatot in­dít. A polgárokat feltehetően az nyugtatja majd meg, ha mindenki, aki erre igényt tart, hozzájuthat a pénzéhez. A bank elnöke szerint ennek semmi akadálya, és a hét végén is nyitva tartó fiókok és az új­­ratöltött automaták készek minden betétes pénzét kiadni. MUNKATÁRSAINKTÓL Tudósítóink jelentései szerint kivétel nélkül mindenütt meg­rohamozták a pénzüket kérő betétesek a Postabank fiókjait. A délelőtti órák általában nyu­godtak voltak, a szokásos for­galmat bonyolították a Posta­bank-fiókok, de kora délután­tól megrohanták a pénzintézet kirendeltségeit. Pécsen, Győr­ben és másutt az ügyfelek nem fértek el az épületben, a sorok kilógtak az utcára. Volt, ahol pánikhangulat alakult ki, amit fokozott, hogy a pénzkiadó au­tomatákból is kifogyott a pénz. A rádióban is elhangzott in­formációk hatására egyre töb­ben döntöttek úgy, hogy kive­szik pénzüket a Postabankból. Szekszárdon a pánikhangulat dél körül tetőzött, amikor elfo­gyott a pénz, de kora délután utánpótlás érkezett, a kifizeté­seket folytatták, és közölték az ügyfelekkel, hogy a hét végén is nyitva tartanak. Gyöngyö­sön a nagy tumultus miatt a rendőrség is kiszállt a hely­színre. Győrben délután fél kettő után már csak egyesével engedték be az ügyfeleket a bankfiókba. A sorban állók szerint a Postabank csődhely­zetét cáfoló nyilatkozatok el­hangzása után legalább százan érkeztek oda. (Fizet... folytatás az 5. oldalon) Budapest, József nádor tér, Postabank-központ HETÉNYI ZOLTÁN FELVÉTELE A Dunáról közösen kell dönteni A magyar küldöttségvezető nyilatkozata bősi célkitűzéseinkről A gazdák még tárgyalni akarnak Új agrár-érdekvédelmi szervezet alakult tegnap Kiskőrösön Semmi mást nem kérünk a hágai bíróságtól, mint hogy a bősi perben alkalmazza az érvényes nemzetközi jogot - mondta la­punknak Szénási György külügyminisztériumi főosztályvezető, a magyar küldöttség vezetője a holland fővárosban. A magyar szakértői csoport már megérkezett Hágába; a per hétfőn a ma­gyar álláspont meghallgatásával kezdődik. - Hogyan értékeli a magyar fel­készülést a hágai perre? - 1993 végén nyújtottuk be az első periratot, azóta szlovák és magyar részről gyakorlatilag egymás anyagaira válaszolunk. Úgy gondolom, részünkről a há­gai felkészülés tökéletesen sike­rült; soha nem állítottunk olyasmit anyagainkban, ami ne lett volna alátámasztva termé­szettudományos vagy nemzet­közi jogi érvekkel. - Mi a tulajdonképpeni cél ma­gyar részről Hágában? - Azt akarjuk elérni, hogy a bíróság szüntesse meg a jogsér­tő helyzetet; ez, mint emlékeze­tes, azzal állt elő, hogy Szlová­kia ,illetve Csehszlovákia, mert hisz akkor még egy szövetségi államról volt szó) elhatározta: egyoldalúan eldönti, mi a helyes Magyarország és Szlovákia (Csehszlovákia) számára. Mi ez­zel természetesen nem értet­tünk egyet. Vagyis semmi mást nem akarunk a hágai bíróság­tól, mint hogy Magyarországot visszahelyezze eredeti pozíciói­ba, s hogy egyoldalú döntés he­lyett tárgyalással döntsünk el egy vitatott kérdést. Mi ezt a megoldást sokszor javasoltuk - eredménytelenül - Prágának, majd Pozsonynak. - Nem irreális-e az eredeti álla­pot visszaállítására törekedni? - Amikor az eredeti állapot visszaállítására törekszünk, nem a XVI. századi Duna menti helyzetre gondolunk. Mi azt kérjük, hogy a Duna egyoldalú elterelését megelőző állapot megteremtését tegyék lehetővé, hogy értelmesen tudjunk tár­gyalni a megoldásról a másik féllel.­­ Ez azt jelentené, hogy elsősor­ban a dunacsúni létesítmények nem tetszenek a magyar félnek? - Nem, nem erről van szó, ha­nem alapvetően arról, hogy a Duna-víz 95 százalékát Szlová­kia továbbra is az üzemvízcsa­­tornába tereli-e vagy sem. (A Dunáról... folytatás a 3. oldalon) MUNKATÁRSAINKTÓL Kiskőrösön péntek délelőtt az útlezárást szervező települések­ről érkezett 374 küldött tanács­kozott a kormány csütörtöki le­velére adandó válaszról. A konkrét kérdésekben ezen a ta­nácskozáson nem született közös álláspont. A küldöttek 11 órakor átvonultak a helyi sportcsarnok­ban tartott nagygyűlésre, ame­lyen az ország sok településéről csaknem kétezren vettek részt. Kása Gyula, a szervezőbizottság elnöke az egybegyűltek előtt ki­jelentette: kezdeményezték egy országos érdekvédelmi szervezet megalakítását. Ezt követően több éles hangú felszólalás hangzott el, többek között egy „Ébredj, paraszt, ütött az óra!” kezdetű vers is. Zsikla Győző, a szervezőbizott­ság tagja a kormány javaslatáról kijelentette: azokat a pontokat, amelyekben a kormány képvise­lőivel folytatott megbeszélésen szóbeli megegyezés született, írásba kell foglalni. Más kérdé­sekről, például az agrártámoga­tás ügyeiről még tárgyalni kell. További követelésekről újabb egyeztetésre van szükség. Példa­ként említette, azt az igényt, hogy a gazdaság érdekképvisele­ti szervének hozzájárulása nél­kül ne lehessen agrártermékre importengedélyt kiadni. Továb­bá: azonnal vonják vissza azt a törvénymódosítási javaslatot, amely lehetővé tenné a külföl­diek földvásárlását. Erre a ja­vaslatra a hallgatóság felállt, és dübörgő vastapssal támogatta a kezdeményezést. Ezután megalakult a Mező­­gazdasági Termelők Érdekvé­delmi Szövetsége. Megválasz­tották az ideiglenes vezetőséget és az ellenőrző bizottságot, elfo­gadták az alapszabályt. Elnök Kósa Gyula, alelnök Zsikla Győző lett. Az ellenőrző bizott­ság egyik tagjává Szabó Luká­csot, a MIÉP alelnökét válasz­tották. Az egybegyűltek többsége aláírta az előre elkészített belé­pési nyilatkozatot. Felhatal­mazta a szövetség vezetőségét, hogy a nevükben tárgyaljon a kormány képviselőivel. A hely­színen szegedi tudósítónk úgy értesült: a szervezetbe belépet­tek vállalták, hogy további ta­gokat toboroznak a szövetségbe, amely részben területi, részben ágazati alapon szerveződik. A tagság elfogadja a vezetőség ál­tal kötött megállapodásokat, de a vezetőség esetleges kérésére újabb blokádokkal gyakorol nyomást a kormányra. (A gaz­dák... folytatás az 5. oldalon) Kiskőrösön a kormány csütörtöki leveléről tárgyaló gazdák meg­alakították a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségét, elnökké Kósa Gyulát választották. A gazdák a kormány javaslatát tárgyalási alapnak elfogadták. Ezt még pénteken levélben tudatták Medgyessy Péter pénzügyminiszterrel és Nagy Frigyes földműve­lésügyi miniszterrel. Tudatták velük azt is, hogy a kormány delegá­cióját kedden Kiskőrösre várják. Addig szervezetük felfüggeszti a blokádot, ami nem jelenti azt, hogy bizonyos pontokon a helyi gaz­dák ne vonulnának ki az utakra. A MOSZ demonstrációt fontolgat, ha a kiskőrösieknek tett engedmények hátrányosan érintik a vál­lalkozói, szövetkezeti szférát. A Magyarországi Gazdakörök Orszá­gos Szövetsége hétfőn dönt arról, hogy mit akar elérni a március 10-én kezdődő ötnapos országos tüntetéssel. GÁRDI BALÁZS FELVÉTELE Győzelem? Pillanatkép a kiskőrösi egyeztetésről, középen Kósa Gyula elnök ílt bevándorlási törvény Párizsban Párizsban a nemzetgyűlés pén­teken elfogadta az új bevándor­lási törvényt, amely ellen az el­múlt napokban egész Franciaor­szágban tüntetéseken tiltakoz­tak. A baloldali ellenzék testüle­tileg az indítvány ellen szava­zott. Ezentúl a rendezetlen hely­zetű külföldiekről a rendőrök ujjlenyomatokat vehetnek, és ki­terjesztették a házkutatási lehe­tőségeket is. Németországban is újabb és újabb törvényi intézkedésekkel igyekeznek korlátozni a nem az EU-ból származó külföldiek be­áramlását. Folyamatban van a délszláv háború menekültjeinek tömeges kitoloncolása. Ausztriában minden második állampolgár úgy véli, hogy meg kell akadályozni az idegenek be­vándorlását az országba. A je­lenlegi belügyminiszter szerint a külföldiek számának növelése nem aktuális, inkább az ott élők közül kell többnek munkaválla­lási engedélyt adni. Olaszor­szágban is elkészült az új beván­dorlási törvény tervezete, amely szigorítja az illegálisan ott tar­tózkodókkal szembeni eljáráso­kat. (Részletek a 2. oldalon) Egymillióan kapnának kisebb energiaár-kompenzációt Elkészült az energiár-emelés kompenzációjának javaslata, és a közeljövőben tárgyalja meg a kormány. Az elképzelések szerint csaknem egymillió embert érinthet a támogatás, amely a január 1-jén bevezetett villanyáremelés 50 százalékára vonatkozna - nyilatkozta lapunknak Kari Imre kormánymegbízott. Az előzetes tervek szerint a kompenzáció lebonyolítására alapítványt hoznak létre már­ciusban. Az alapítványba fizet­nék be hozzájárulásukat az energetikai társaságok, illetve a kormány, amely egymilliárd forintot ígért erre a célra. Az energetikai társaságok közül a privatizált és az állami tulaj­donú erőművek, valamint az MVM kész már induláskor is anyagilag támogatni az alapít­ványt. Az áramszolgáltatók a technikai lebonyolításra már vállalkoztak, és az anyagi hoz­zájárulás lehetőségétől sem zárkóztak el, de erről még nem döntöttek. Az alapítvány tá­mogatásából kétféle kör része­sedhet. Az egyik körbe csak­nem 600 ezren tartoznának, akik már eddig is valamilyen okból segélyt kaptak az önkor­mányzatoktól. Ilyen indok, ha valaki rendszeres szociális se­gélyben, munkanélküliek jöve­delempótló támogatásában, rendszeres nevelési segélyben, lakásfenntartási támogatásban vagy normatív közgyógyellá­tásban részesül. Akik ilyen cí­men kapnak támogatást, azok­nál feltételezik, hogy az ener­getikai kompenzációra is rá­szorulnak. Adatvédelmi meg­fontolásokat is figyelembe vesznek, amikor az önkor­mányzatok számára kidolgoz­zák, hogyan adjanak tájékoz­tatást az érintettekről az ala­pítványnak. A másik csoportba azok tar­toznak, akik egyénileg folya­modnak a támogatásért. Az áramszolgáltatók valamennyi fogyasztóhoz el fogják juttatni a kompenzációval kapcsolatos információkat. (Egymillióan... folytatás a 9. oldalon)

Next