Népszabadság, 1997. március (55. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
2 NÉPSZABADSÁG Párizs elfogadta a bevándorlási törvényt Nyugat-Európában szigorú jogszabályokkal igyekeznek újraszabályozni az emigrációt A francia nemzetgyűlés - a tiltakozások ellenére - elfogadta az új bevándorlási törvényt. A külföldiek beáramlását Németországban is újabb adminisztratív intézkedésekkel igyekeznek korlátozni. Ausztriában szintén új koncepciók kidolgozásával foglalkoznak. Az új bevándorlási törvény tervezete Olaszországban is elkészült. TUDÓSÍTÓINKTÓL akkor valamelyest megkönnyíti az országban tartózkodó külföldiek számára az ideiglenes tartózkodási engedély megszerzésének feltételeit. Az ellenzék szóvá tette: nem érti, miért tulajdonít a bevándorlási problémának ilyen nagy súlyt a kormányzat, amikor kimutatások szerint hosszú évek óta nem növekszik a Franciaországban hosszabb-rövidebb ideig letelepedni szándékozó idegen állampolgárok száma. A nem az EU-ból származó külföldiek beáramlását Németország is rendre újabb és újabb törvényi intézkedésekkel igyekszik korlátozni, ami elsősorban a (már hosszabb ideje itt élő külföldiek körében is) magas munkanélküliséggel függ össze. A külföldiek száma megközelíti a 7,5 milliót, ami a lakossság csaknem kilenc százaléka - jelentette bonni tudósítónk. Minden negyedik itt élő külföldi valamely más EU-országból származik. A külföldiek körében az országos átlagot (tíz százalék) jóval meghaladó arányú, 17 százalékos a munkanélküliség. Az inaktívak ellátása megterheli az amúgy is krónikus hiányt mutató költségvetést - szól a korlátozásokat igazoló legfőbb érvelés. Az eredeti javaslathoz képest enyhített változatban fogadta el második olvasatban a francia nemzetgyűlés az új bevándorlási törvényt. Az enyhített változat azonban elfogadhatatlan volt a baloldali ellenzék számára, amely testületileg az indítvány ellen szavazott - írta párizsi tudósítónk. A törvényjavaslat leginkább vitatott pontját illetően a kormányzat visszalépett. Eszerint a külföldieket vendégül látó francia állampolgároknak továbbra sincs bejelentési kötelezettségük vendégük távozásának időpontját illetően, hanem az illetőnek az országból való távozásakor kell ezt igazolnia a határőrizeti szerveknél. A szocialisták a vitában felhívták a figyelmet, hogy a személyiségi jogokat sérti a törvény némely szakasza. Lista készíthető például azokról a polgárokról, akik szállást adnak külföldieknek. Az ellenzék bírálta a tervezet több, általa antihumánusnak tartott kitételét, például azt, hogy a rendezetlen helyzetű külföldiek esetében a rendőrök ujjlenyomatot vehetnek le, és kiterjesztik a házkutatási lehetőségeket is. Az új jogszabály ugyan Folyamatban van a délszláv háború menekültjeinek tömeges kitoloncolása, és egy minap életbe léptetett újabb korlátozás vízum- és tartózkodásiengedélykényszert ír elő azon kiskorú török, délszláv, marokkói és tunéziai polgárok számára is, akik szüleikkel együtt hosszabb ideje Németországban élnek. A Manfred Kanther belügyminiszter által hozott rendelet felháborodást váltott ki az ellenzék soraiban és az érintettek körében, s a napokban országszerte tüntetéseket szerveztek ellene. Az IMAS osztrák közvélemény-kutató intézet legújabb felmérése szerint Ausztria minden második állampolgára véli úgy, hogy meg kell akadályozni a külföldiek beáramlását az országba. Bécs régóta foglalkozik a külföldiek integrálásával, illetve újabb személyek befogadásával kapcsolatos koncepció kidolgozásával - írja munkatársunk. Caspar Einem belügyminiszter idején a koncepció egyik eleme volt, hogy az évek óta Ausztriában élő külföldiek családegyesítését támogatni kell. Karl Schlögl, aki nemrég vette át a belügyi tárcát, nem ért egyet ezzel a felfogással. Többször kifejtette: az Ausztriában tartózkodó külföldiek számának növelése nem aktuális, inkább arra kell törekedni, hogy az ott élők közül többen kapjanak munkavállalási engedélyt. A szélsőséges nézeteiről elhíresült Jörg Haider és pártja, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenzi a tervet. Szerinte a külföldiek elveszik az osztrákok elől a munkahelyeket. A kisebbik koalíciós párt, az Osztrák Néppárt is többször felvetette: a munka nélküli külföldieknek fel kellene ajánlani egy bizonyos összeget, ha önként hazaköltöznek. Két hete készült el az olasz kormány bevándorlási törvénytervezete, amely a korábbinál szélesebb jogokat garantál a legálisan Itáliában tartózkodó mintegy másfél millió bevándorlónak, viszont szigorítja a csaknem egymillió illegálisan itt tartózkodóval szembeni eljárásokat. Egyszerűbbé és főleg elkerülhetetlenné akarja tenni a kitoloncolást - jelenti római tudósítónk. A tervezet szerint a legalább hat éve itt élő külföldiek időkorlátozás nélküli tartózkodási engedélyt kapnak, szavazhatnak és választhatóak a helyhatósági voksoláskor. A kormány ugyanakkor éves kvótával akarja korlátozni az Itáliában letelepedni szándékozó külföldiek számát. Bevezetik a „szponzor” intézményét, vagyis a munkát kereső emigráns azzal a feltétellel kaphat tartózkodási engedélyt, ha egy olasz állampolgár vagy szervezet garanciát vállal érte. Borisz Jelcin a haderőreformról Az orosz államfő aláírta, ám bírálja a költségvetést Borisz Jelcin tegnap rövid rádióüzenetben fejtette ki véleményét az idei költségvetésről és a haderőreformról. Megfigyelők szerint ezúttal a tartalomnál fontosabb volt a forma: az elnök viszonylag erős, természetes hangon beszélt. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Jövő csütörtökön Jelcin a Kremlben a törvényhozás két háza előtt értékeli az ország helyzetét. Az orosz fővárosban úgy vélik, ekkor látszik majd a legszemléletesebben, hogy sikerült-e teljesen felépülnie a novemberben súlyos szívműtéten, januárban pedig kétoldali tüdőgyulladáson átesett államfőnek. A mostani üzenetebből aj szempontból biztatónak, tűnt, tartalma viszont erős kétségeket ébreszt. Jelcin kijelentette, hogy legjobb meggyőződése ellenére írta alá a költségvetést, mivel annak elutasítása csak destabilizálta volna a helyzetet. Az elnök szerint már a kormánytervezetben is voltak irreális számok, ám a duma tovább hígította az előirányzatokat. Jelcin most megígérte, hogy legközelebb személyesen ellenőrzi a büdzsé előkészítését. A beszéd második fele a haderőre fonytítgalt,l foglalkozott. Az államfő ezúttal is azt hangoztatta, hogy azt az ország anyagi lehetőségeihez kell szabni. Mivel ez pont épp a fordítottja az Igor Rogyionov által erőltetett „előbb több pénzt, aztán a reformot” elképzelésnek, Moszkvában ismét felerősödtek a védelmi miniszter közeli menesztését jósoló hangok. Keleten mindent megteszünk azért, hogy végre beléphessünk, Nyugaton készülnek arra, hogy felvegyenek bennünket, Délen pedig azt tervezik, hogy az egészet megvétózzák. Ez utóbbit eddig is sejteni lehetett, de valahogy senki sem törődött vele. Ám most komolyra fordultak a dolgok. A törökök azzal fenyegetőznek, hogy megvétózzák a NATO-bővítést, ha nem veszik fel őket az Európai Unióba (ez belátható időn belül aligha történik meg). A görögök pedig kilátásba helyezték, hogy megvétózzák az EU-bővítést, ha Ciprus ügyében nincs érdemi előrelépés (egyelőre nemigen látni, hogy lenne). A vétójognak szép hagyományai vannak a nyugati integrációs szervezetekben. Néha élnek is vele, máskor elegendő a fenyegetés. Görög nyomásra például az unió csatlakozási tárgyalást ígért a megosztott Ciprusnak - cserébe létrejöhetett a török-EU vámunió. Ám ez nem elég Ankarának, amely teljes jogú EU-tag akar lenni. A nyílt zsarolás miatt a két tagállam szembekerült saját szervezetével, de mind az EU, mind a NATO abban bízik (velünk együtt), hogy jobb belátásra tudják bírni a lázadozó délieket. Noha diplomaták szerint ez a görögök és a törökök esetében is sikerülni fog, kérdés, mit kell majd adni az engedményért cserébe. Az egész vétóügy komoly figyelmeztetés is: az egyhangú döntések könnyen ide vezetnek. Olyan EU-tagok próbálják most győzködni Athént és Ankarát, amelyek közül sokan ellenzik a vétójog feladását és a minősített többség kiterjesztését. Meglátjuk, mit mondanak bővítés után, még több taggal. Csak előbb bővítés legyen. Pócs Balázs Zsarolás Idén sem fizet rá! Az Opel teljes típusválasztékát nálunk továbbra is KAMATMENTESEN* vásárolhatja meg! ■ ■nH Ráadásul: február 17-március 31-ig Ön ' óriási eséllyel nyerhet egy Philips VIDEOMAGNÓT, hiszen ez idő alatt minden 15 HHHH megrendelt új gépkocsi megrendelői között sorsolást rendezünk. Számoljon! Ilyen esélye nem sokszor van! g Sorsolás: április 4-én közjegyző jelenlétében. A nyeremény szállítója a PHILIPS HUNGARY. A nyeremények készpénzre nem válthatók, velük kapcsolatban levelezést nem folytatunk. Mindennemű jogi út kizárva. A nyerteseket postán értesítjük. • előlegtől és futamidőtől függően OPEL, OPEL MAXARO Szalon, Szerviz, Alkatrészáruház 1037. Óbuda, Bécsi Út 254. Tel.: 250-7373 ■távirati stílusban MAGYARORSZÁGRA ÉRKEZIK vasárnap Fülöp edinburgh-i herceg, II. Erzsébet királynő férje, aki ezúttal elsősorban környezetvédelmi küldetést teljesít. A királyi vendég a Természetvédelmi Világalap tiszteletbeli elnöki minőségében látogat Magyarországra. (MTI) / / LEVÁLTOTTÁK a román rendőrség, a határ- és vámrendészet csaknem teljes vezető garnitúráját, a rendőrségi munka javításának és a korrupció elleni harc fokozásának szükségességével indokolva a 16 magas rangú parancsnok menesztését. (Bukaresti tudósítónktól) AZ ALBÁN PARLAMENT hétfőn összeül, hogy államfőt válasszon. Sali Berisha jelenlegi államfőt - akinek második, ötéves elnöki időszakra szóló jelölését csütörtök este erősítette meg a kormányzó Demokrata Párt országos választmánya - megfigyelők szerint akadály nélkül meghosszabbítja funkciójában a kormánypárti többségű parlament. (MTI) é III. JÁNOS PÁL április 12-én utazik Szarajevóba - közölte a pápai szóvivő, az időpont megerősítésével közvetve arra a hírre reagálva, hogy ismeretlen telefonálók merénylettel fenyegették meg az egyházfőt, ha a boszniai fővárosba merészkedik. (MTI) •• A HALÁLBÜNTETÉS eltörlése érdekében az illetékes minisztériumok tegyék meg a szükséges jogi előkészületeket - adta ki a felhívást tegnap Jelcin. Az orosz elnök döntése előtt konzultált a kormánnyal és a legfelsőbb bírósággal. (ITAR-TASZSZ) KÜLPOLITIKA, 1997. március 1., szombat Bonni vita az EU-ról A Nyugat jelenleg azzal nyújthat leginkább támogatást Kelet-Európának, ha világosan felmutatja számára az EU-hoz való csatlakozás perspektíváját. A többi közt erről beszélt a kelet-európai helyzetről folytatott pénteki bonni parlamenti vitában Klaus Kinkel német külügyminiszter. A kormánykoalíció és az ellenzék szónokai egyetértettek abban, hogy Németországnak támogatnia kell az egykori keleti tömb országainak EU- és NATO-csatlakozási törekvéseit. L. P. Konzervatív kudarc Nyugat-Angliában Péntektől egyfős alsóházi kisebbségben kénytelen kormányozni a brit konzervatív párt, amely súlyos vereséget szenvedett az egyik északnyugat-angliai körzetben megtartott időközi választáson - jelentette az MTI. A voksolás az országos népszerűségi mutatók szerint végződött: a tory kormánypárt jelöltje 34, az ellenzéki Munkáspárté 52 százaléknyi szavazatot kapott. Az időközi választás helyi ügynek számítana, de két hónappal a parlamenti választások legvalószínűbb időpontja előtt újabb csapás a megtépázott konzervatív pártra. Csapatkivonás Ciszjordániából? Az izraeli Legfelsőbb Bíróság elhalasztotta a tárgyalást a jeruzsálemi Har Homa negyed építkezési terve ellen benyújtott fellebbezésről. Mivel a bíróság nem függesztette fel a tárgyalásig a kormány határozatát az építkezésről, a belügyminiszter már alá is írta a végrehajtási utasítást. TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL A határőrség és a rendőrség tegnap a biztonság kedvéért több ezer emberét vonta össze Jeruzsálem térségében, hogy megakadályozzák az esetleges rendbontást, ám a pénteki muzulmán istentiszteletre a Szentélyhegyen összegyűlt sokezres tömeg incidensek nélkül oszlott szét. Jasszer Arafat sürgős ülésre hívta össze a palesztin vezetést, hogy a válaszlépésekről tárgyaljanak; úgy tűnik, pillanatnyilag a politikai reagálásra fektetik a hangsúlyt. Arafat, útban az Egyesült Államok felé, Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel fogja lépéseit egyeztetni. A palesztin és az egyiptomi ENSZ-küldöttség a Biztonsági Tanács összehívását követelte a jövő hétre, hogy Clinton elnökkel való találkozása után Arafat személyesen vehessen részt a BT ülésén. Indulása előtt Arafat Nabluszban „össznemzeti párbeszédet” kezdeményezett, amelyen az Iszlám Dzsihád kivételével részt vettek az ellenzéki erők (köztük a Hamasz) képviselői is. Az izraeli televízió jelentése szerint valószínű, hogy a „Bibigate” néven ismert korrupciós affér kivizsgálása során vádiratot nyújtanak be Cahi Hanegbi igazságügy-miniszter, valamint Arje Déri volt belügyminiszter és a miniszterelnöki hivatal vezetője, Avigdor Liebermann ellen. Benjámin Netanjahu kormányfőt a jövő héten valószínűleg újra kihallgatják. Kormánykörök tegnap élesen támadták a rendőrséget és az ügyészséget a tőlük származó állítólagos „kiszivárogtatások” miatt. □ Izrael a jövő héten jelenti be, milyen mérvű csapatkivonást hajt végre márciusban Ciszjordániában - erősítette meg tegnap az izraeli kormányfő. A jeruzsálemi kabinet a jövő héten hozza meg döntését a csapatkivonás menetéről. Az AFP hírügynökség emlékeztet rá: Izrael kötelezettséget vállalt a Hebron katonai kiürítéséről szóló szerződés januári aláírásakor, hogy március 7-ig Ciszjordánia vidéki területein befejezi csapatai kivonásának első szakaszát. Szerbiai pedagógussztrájk Belgrádban aláírták a boszniai Szerb Köztársaság és Jugoszlávia közötti különleges kapcsolatok létrehozásáról szóló egyezményt. Szlobodan Milosevics szerb elnök a ceremóniáról távozóban nem volt hajlandó nyilatkozni, s arra a kérdésre, hogy miről szól a szerződés, csak annyit mondott: „Olvassák el a daytoni egyezményt!” ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Hírek szerint a megállapodás legfontosabb pontja az, amely egy együttműködési tanács létrehozásáról határoz. A Tanjug szerint ez hét tagból áll majd, s az elnöki tisztséget Jugoszlávia mindenkori elnöke tölti be, míg az alelnöki tisztség a boszniai Szerb Köztársaság elnökének jár. A belgrádi egyetem dékáni kara nem ismeri el többé az eddigi rektort, de ez még nem elég ahhoz, hogy a 100 napja tiltakozó diákok abbahagyják a tüntetéseket. Az elhúzódó diákmegmozdulás és az ellenzéki demonstrációk alaposan megtépázták Milosevics népszerűségét is. Ha most tartanának választásokat, Zoran Djindjics és - meglepetésre - Veszna Pesics is megelőzné a szerb elnököt, akinek támogatottsága a korábbi 48-ról 24 százalékosra csökkent - derül ki a belgrádi társadalomtudományi intézet legfrissebb körkérdéséből. Szerbiában folytatódik a pedagógusok bérsztrájkja. Figyelmeztető sztrájkot tartottak a textil- és bérmunkások, munkabeszüntetést jelentettek be a kragujevaci autógyár dolgozói. A vukovári szerbek sajtóközpontja bejelentette: Baranyában, Kelet-Szlavóniában és Nyugat-Szerémségben április 6- án népszavazást tartanak arról, hogy a térség a Horvátországhoz való várható visszacsatolás után is egységes közigazgatási terület maradjon-e, vagy pedig - mint azt Zágráb pártolja - kettéosszák a most szerb ellenőrzés alatt álló Duna menti megyét. Nukleáris konvoj Harmincezer rendőr vigyázza és sok ezer tüntető kíséri annak a nukleárishulladék-konvojnak a többnapos útját, amelyet Franciaországból és két német atomerőműből pénteken indítottak el a gorlebeni átmeneti atomtemetőbe. A háború utáni egyik legnagyobb rendőrségi mozgósítás mintegy 100 millió márkájába kerül a német adófizetőknek reuters-fotó .