Népszabadság, 1997. március (55. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

2 NÉPSZABADSÁG Párizs elfogadta a bevándorlási törvényt Nyugat-Európában szigorú jogszabályokkal igyekeznek újraszabályozni az emigrációt A francia nemzetgyűlés - a tiltakozások ellenére - elfogadta az új bevándorlási törvényt. A külföldiek beáramlását Németországban is újabb adminisztratív intézkedésekkel igyekeznek korlátozni. Ausztriában szintén új koncepciók kidolgozásával foglalkoznak. Az új bevándorlási törvény tervezete Olaszországban is elkészült. TUDÓSÍTÓINKTÓL akkor valamelyest megkönnyíti az országban tartózkodó külföl­diek számára az ideiglenes tar­tózkodási engedély megszerzé­sének feltételeit. Az ellenzék szóvá tette: nem érti, miért tulajdonít a beván­dorlási problémának ilyen nagy súlyt a kormányzat, amikor ki­mutatások szerint hosszú évek óta nem növekszik a Franciaor­szágban hosszabb-rövidebb ide­ig letelepedni szándékozó idegen állampolgárok száma. A nem az EU-ból származó külföldiek beáramlását Német­ország is rendre újabb és újabb törvényi intézkedésekkel igyek­szik korlátozni, ami elsősorban a (már hosszabb ideje itt élő kül­földiek körében is) magas mun­kanélküliséggel függ össze. A külföldiek száma megközelíti a 7,5 milliót, ami a lakossság csak­nem kilenc százaléka - jelentette bonni tudósítónk. Minden ne­gyedik itt élő külföldi valamely más EU-országból származik. A külföldiek körében az országos átlagot (tíz százalék) jóval meg­haladó arányú, 17 százalékos a munkanélküliség. Az inaktívak ellátása megterheli az amúgy is krónikus hiányt mutató költség­­vetést - szól a korlátozásokat igazoló legfőbb érvelés. Az eredeti javaslathoz képest enyhített változatban fogadta el második olvasatban a francia nemzetgyűlés az új bevándorlási törvényt. Az enyhített változat azonban elfogadhatatlan volt a baloldali ellenzék számára, amely testületileg az indítvány ellen szavazott - írta párizsi tu­dósítónk. A törvényjavaslat leg­inkább vitatott pontját illetően a kormányzat visszalépett. Esze­rint a külföldieket vendégül látó francia állampolgároknak to­vábbra sincs bejelentési kötele­zettségük vendégük távozásá­nak időpontját illetően, hanem az illetőnek az országból való tá­vozásakor kell ezt igazolnia a határőrizeti szerveknél. A szocialisták a vitában fel­hívták a figyelmet, hogy a sze­mélyiségi jogokat sérti a törvény némely szakasza. Lista készíthe­tő például azokról a polgárokról, akik szállást adnak külföldiek­nek. Az ellenzék bírálta a terve­zet több, általa antihumánusnak tartott kitételét, például azt, hogy a rendezetlen helyzetű kül­földiek esetében a rendőrök ujj­lenyomatot vehetnek le, és kiter­jesztik a házkutatási lehetősége­ket is. Az új jogszabály ugyan­ Folyamatban van a délszláv háború menekültjeinek tömeges kitoloncolása, és egy minap élet­be léptetett újabb korlátozás ví­zum- és tartózkodásiengedély­­kényszert ír elő azon kiskorú tö­rök, délszláv, marokkói és tuné­ziai polgárok számára is, akik szüleikkel együtt hosszabb ideje Németországban élnek. A Manfred Kanther belügyminisz­ter által hozott rendelet felhábo­rodást váltott ki az ellenzék so­raiban és az érintettek körében, s a napokban országszerte tün­tetéseket szerveztek ellene. Az IMAS osztrák közvéle­mény-kutató intézet legújabb felmérése szerint Ausztria min­den második állampolgára véli úgy, hogy meg kell akadályozni a külföldiek beáramlását az or­szágba. Bécs régóta foglalkozik a külföldiek integrálásával, il­letve újabb személyek befogadá­sával kapcsolatos koncepció ki­dolgozásával - írja munkatár­sunk. Caspar Einem belügymi­niszter idején a koncepció egyik eleme volt, hogy az évek óta Ausztriában élő külföldiek csa­ládegyesítését támogatni kell. Karl Schlögl, aki nemrég vette át a belügyi tárcát, nem ért egyet ezzel a felfogással. Többször ki­fejtette: az Ausztriában tartóz­kodó külföldiek számának növe­lése nem aktuális, inkább arra kell törekedni, hogy az ott élők közül többen kapjanak munka­­vállalási engedélyt. A szélsőséges nézeteiről elhí­­resült Jörg Haider és pártja, az ellenzéki Osztrák Szabadság­­párt (FPÖ) ellenzi a tervet. Sze­rinte a külföldiek elveszik az osztrákok elől a munkahelyeket. A kisebbik koalíciós párt, az Osztrák Néppárt is többször fel­vetette: a munka nélküli külföl­dieknek fel kellene ajánlani egy bizonyos összeget, ha önként hazaköltöznek. Két hete készült el az olasz kormány bevándorlási törvény­­tervezete, amely a korábbinál szélesebb jogokat garantál a le­gálisan Itáliában tartózkodó mintegy másfél millió beván­dorlónak, viszont szigorítja a csaknem egymillió illegálisan itt tartózkodóval szembeni eljárá­sokat. Egyszerűbbé és főleg el­kerülhetetlenné akarja tenni a kitoloncolást - jelenti római tu­dósítónk. A tervezet szerint a legalább hat éve itt élő külföldiek idő­­korlátozás nélküli tartózkodási engedélyt kapnak, szavazhat­nak és választhatóak a helyha­tósági voksoláskor. A kormány ugyanakkor éves kvótával akarja korlátozni az Itáliában letelepedni szándékozó külföl­diek számát. Bevezetik a „szponzor” intézményét, vagyis a munkát kereső emigráns azzal a feltétellel kaphat tartózkodási engedélyt, ha egy olasz állam­polgár vagy szervezet garanciát vállal érte. Borisz Jelcin a haderőreformról Az orosz államfő aláírta, ám bírálja a költségvetést Borisz Jelcin tegnap rövid rádió­üzenetben fejtette ki véleményét az idei költségvetésről és a had­erőreformról. Megfigyelők sze­rint ezúttal a tartalomnál fonto­sabb­ volt a forma: az elnök vi­szonylag erős, természetes han­gon beszélt. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Jövő csütörtökön Jelcin a Kremlben a törvényhozás két háza előtt értékeli az ország helyzetét. Az orosz fővárosban úgy vélik, ekkor látszik majd a legszemléletesebben, hogy sike­­rült-e teljesen felépülnie a no­vemberben súlyos szívműtéten, januárban pedig kétoldali tüdő­­gyulladáson átesett államfőnek. A mostani üzenet­­ebből aj szempontból biztatónak, tűnt, tartalma viszont erős­ kétségeket­­ ébreszt. Jelcin kijelentette, hogy legjobb meggyőződése ellenére írta alá a költségvetést, mivel annak elutasítása csak destabi­lizálta volna a helyzetet. Az el­nök szerint már a kormányter­vezetben is voltak irreális szá­mok, ám a duma tovább hígítot­ta az előirányzatokat. Jelcin most megígérte, hogy legköze­lebb személyesen ellenőrzi a bü­dzsé előkészítését. A beszéd második fele a had­­erő­re fonytítgalt,­l foglalkozott. Az államfő ezúttal is azt hangoztat­ta, hogy azt az ország anyagi le­hetőségeihez kell szabni. Mivel ez pont épp a fordítottja az Igor Rogyionov által erőltetett „előbb több pénzt, aztán a refor­mot” elképzelésnek, Moszkvá­ban ismét felerősödtek a védelmi miniszter közeli menesztését jó­soló hangok. Keleten mindent megteszünk azért, hogy végre beléphessünk, Nyugaton készülnek arra, hogy felvegyenek bennünket, Délen pedig azt tervezik, hogy az egé­szet megvétózzák. Ez utóbbit eddig is sejteni le­hetett, de valahogy senki sem törődött vele. Ám most komolyra fordultak a dolgok. A tö­rökök azzal fenyegetőznek, hogy megvétózzák a NATO-bővítést, ha nem veszik fel őket az Európai Unióba (ez belátható időn belül aligha történik meg). A görögök pedig kilátásba he­lyezték, hogy megvétózzák az EU-bővítést, ha Ciprus ügyében nincs érdemi előrelépés (egy­előre nemigen látni, hogy lenne). A vétójognak szép hagyományai vannak a nyugati integrációs szervezetekben. Néha élnek is vele, máskor elegendő a fenyegetés. Görög nyomásra például az unió csatlakozási tárgya­lást ígért a megosztott Ciprusnak - cserébe lét­rejöhetett a török-EU vámunió. Ám ez nem elég Ankarának, amely teljes jogú EU-tag akar lenni. A nyílt zsarolás miatt a két tagállam szembekerült saját szervezetével, de mind az EU, mind a NATO abban bízik (velünk együtt), hogy jobb belátásra tudják bírni a lá­zadozó délieket. Noha diplomaták szerint ez a görögök és a törökök esetében is sikerülni fog, kérdés, mit kell majd adni az engedményért cserébe. Az egész vétóügy komoly figyelmeztetés is: az egyhangú döntések könnyen ide vezetnek. Olyan EU-tagok próbálják most győzködni Athént és Ankarát, amelyek közül sokan ellen­zik a vétójog feladását és a minősített többség kiterjesztését. Meglátjuk, mit mondanak bővítés után, még több taggal. Csak előbb bővítés legyen. Pócs Balázs Zsarolás ­ Idén sem fizet rá! Az Opel teljes típusválasztékát nálunk továbbra is KAMATMENTESEN* vásárolhatja meg! ■ ■nH Ráadásul: február 17-március 31-ig Ön '­­ óriási eséllyel nyerhet egy Philips VIDEO­MAGNÓT, hiszen ez idő alatt minden 15 HHHH megrendelt új gépkocsi megrendelői között sorsolást rendezünk. Számoljon! Ilyen esélye nem sokszor van! g Sorsolás: április 4-én köz­jegyző jelenlétében. A nyeremény szállítója a PHILIPS HUNGARY. A nyeremények készpénzre nem válthatók, velük kapcsolatban levelezést nem folytatunk. Mindennemű jogi út kizárva. A nyerteseket postán értesítjük. • előlegtől és futamidőtől függően OPEL, OPEL MAXARO Szalon, Szerviz, Alkatrészáruház 1037. Óbuda, Bécsi Út 254. Tel.: 250-7373 ■távirati stílusban MAGYARORSZÁGRA ÉRKEZIK vasárnap Fülöp edinburgh-i herceg, II. Erzsébet királynő férje, aki ezúttal első­sorban környezetvédelmi küldetést teljesít. A királyi vendég a Természetvédelmi Világalap tiszteletbeli elnöki minőségében lá­togat Magyarországra. (MTI) / / LEVÁLTOTTÁK a román rendőrség, a határ- és vámrendé­szet csaknem teljes vezető garnitúráját, a rendőrségi munka javí­tásának és a korrupció elleni harc fokozásának szükségességével indokolva a 16 magas rangú parancsnok menesztését. (Bukaresti tudósítónktól) AZ ALBÁN PARLAMENT hétfőn összeül, hogy állam­főt válasszon. Sali Berisha jelenlegi államfőt - akinek második, ötéves elnöki időszakra szóló jelölését csütörtök este erősítette meg a kormányzó Demokrata Párt országos választmánya - meg­figyelők szerint akadály nélkül meghosszabbítja funkciójában a kormánypárti többségű parlament. (MTI) é I­II. JÁNOS PÁL április 12-én utazik Szarajevóba - közölte a pápai szóvivő, az időpont megerősítésével közvetve arra a hírre reagálva, hogy ismeretlen telefonálók merénylettel fenyegették meg az egyházfőt, ha a boszniai fővárosba merészkedik. (MTI)­­ •• A HALÁLBÜNTETÉS eltörlése érdekében az illetékes minisztériumok tegyék meg a szükséges jogi előkészületeket - ad­ta ki a felhívást tegnap Jelcin. Az orosz elnök döntése előtt konzul­tált a kormánnyal és a legfelsőbb bírósággal. (ITAR-TASZSZ) KÜLPOLITIKA, 1997. március 1., szombat Bonni vita az EU-ról A Nyugat jelenleg azzal nyújt­hat leginkább támogatást Ke­­let-Európának, ha világosan felmutatja számára az EU-hoz való csatlakozás perspektíváját. A többi közt erről beszélt a ke­let-európai helyzetről folytatott pénteki bonni parlamenti vitá­ban Klaus Kinkel német kül­ügyminiszter. A kormánykoalí­ció és az ellenzék szónokai egyetértettek abban, hogy Né­metországnak támogatnia kell az egykori keleti tömb országai­nak EU- és NATO-csatlakozási törekvéseit. L. P. Konzervatív kudarc Nyugat-Angliában Péntektől egyfős alsóházi ki­sebbségben kénytelen kormá­nyozni a brit konzervatív párt, amely súlyos vereséget szenve­dett az egyik északnyugat-angli­ai körzetben megtartott időközi választáson - jelentette az MTI. A voksolás az országos nép­szerűségi mutatók szerint vég­ződött: a tory kormánypárt je­löltje 34, az ellenzéki Munkás­párté 52 százaléknyi szavazatot kapott. Az időközi választás he­lyi ügynek számítana, de két hó­nappal a parlamenti választá­sok legvalószínűbb időpontja előtt újabb csapás a megtépá­zott konzervatív pártra. Csapatkivonás Ciszjordániából? Az izraeli Legfelsőbb Bíróság elhalasztotta a tárgyalást a je­­ruzsálemi Har Homa negyed építkezési terve ellen benyújtott fellebbezésről. Mivel a bíróság nem függesztette fel a tárgyalá­sig a kormány határozatát az építkezésről, a belügyminiszter már alá is írta a végrehajtási utasítást. TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL A határőrség és a rendőrség teg­nap a biztonság kedvéért több ezer emberét vonta össze Jeru­zsálem térségében, hogy meg­akadályozzák az esetleges rend­bontást, ám a pénteki muzulmán istentiszteletre a Szentélyhe­gyen összegyűlt sokezres tömeg incidensek nélkül oszlott szét. Jasszer Arafat sürgős ülésre hívta össze a palesztin vezetést, hogy a válaszlépésekről tárgyal­janak; úgy tűnik, pillanatnyilag a politikai reagálásra fektetik a hangsúlyt. Arafat, útban az Egyesült Államok felé, Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi el­nökkel fogja lépéseit egyeztetni. A palesztin és az egyiptomi ENSZ-küldöttség a Biztonsági Tanács összehívását követelte a jövő hétre, hogy Clinton elnök­kel való találkozása után Arafat személyesen vehessen részt a BT ülésén. Indulása előtt Arafat Nabluszban „össznemzeti pár­beszédet” kezdeményezett, ame­lyen az Iszlám Dzsihád kivételé­vel részt vettek az ellenzéki erők (köztük a Hamasz) képviselői is. Az izraeli televízió jelentése szerint valószínű, hogy a „Bibi­­gate” néven ismert korrupciós affér kivizsgálása során vádira­tot nyújtanak be Cahi Hanegbi igazságügy-miniszter, valamint Arje Déri volt belügyminiszter és a miniszterelnöki hivatal ve­zetője, Avigdor Liebermann el­len. Benjámin Netanjahu kor­mányfőt a jövő héten valószínű­leg újra kihallgatják. Kormány­körök tegnap élesen támadták a rendőrséget és az ügyészséget a tőlük származó állítólagos „ki­szivárogtatások” miatt. □ Izrael a jövő héten jelenti be, milyen mérvű csapatkivonást hajt végre márciusban Ciszjor­­dániában - erősítette meg teg­nap az izraeli kormányfő. A je­­ruzsálemi kabinet a jövő héten hozza meg döntését a csapatki­vonás menetéről. Az AFP hír­­ügynökség emlékeztet rá: Izrael kötelezettséget vállalt a Hebron katonai kiürítéséről szóló szer­ződés januári aláírásakor, hogy március 7-ig Ciszjordánia vidéki területein befejezi csapatai ki­vonásának első szakaszát. Szerbiai pedagógussztrájk Belgrádban aláírták a boszniai Szerb Köztársaság és Jugoszlá­via közötti különleges kapcso­latok létrehozásáról szóló egyezményt. Szlobodan Milose­­vics szerb elnök a ceremóniáról távozóban nem volt hajlandó nyilatkozni, s arra a kérdésre, hogy miről szól a szerződés, csak annyit mondott: „Olvassák el a daytoni egyezményt!” ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Hírek szerint a megállapodás legfontosabb pontja az, amely egy együttműködési tanács lét­rehozásáról határoz. A Tanjug szerint ez hét tagból áll majd, s az elnöki tisztséget Jugoszlávia mindenkori elnöke tölti be, míg az alelnöki tisztség a boszniai Szerb Köztársaság elnökének jár. A belgrádi egyetem dékáni kara nem ismeri el többé az ed­digi rektort, de ez még nem elég ahhoz, hogy a 100 napja tilta­kozó diákok abbahagyják a tüntetéseket. Az elhúzódó diák­megmozdulás és az ellenzéki demonstrációk alaposan megté­pázták Milosevics népszerűsé­gét is. Ha most tartanának vá­lasztásokat, Zoran Djindjics és - meglepetésre - Veszna Pesics is megelőzné a szerb elnököt, akinek támogatottsága a ko­rábbi 48-ról 24 százalékosra csökkent - derül ki a belgrádi társadalomtudományi intézet legfrissebb körkérdéséből. Szerbiában folytatódik a pe­dagógusok bérsztrájkja. Figyel­meztető sztrájkot tartottak a textil- és bérmunkások, mun­kabeszüntetést jelentettek be a kragujevaci autógyár dolgozói. A vukovári szerbek sajtóköz­pontja bejelentette: Baranyá­ban, Kelet-Szlavóniában és Nyugat-Szerémségben április 6- án népszavazást tartanak arról, hogy a térség a Horvátországhoz való várható visszacsatolás után is egységes közigazgatási terület maradjon-e, vagy pedig - mint azt Zágráb pártolja - ketté­osszák a most szerb ellenőrzés alatt álló Duna menti megyét. Nukleáris konvoj Harmincezer rendőr vigyázza és sok ezer tüntető kíséri annak a nukleárishulladék-konvojnak a többnapos útját, amelyet Fran­ciaországból és két német atomerőműből pénteken indítottak el a gorlebeni átmeneti atomtemetőbe. A háború utáni egyik legna­gyobb rendőrségi mozgósítás mintegy 100 millió márkájába kerül a német adófizetőknek reuters-fotó .

Next