Népszabadság, 1997. június (55. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-02 / 126. szám

$ MÁR NYEREMÉNY­­ A SAJTÓJOKEREN! A 23. heti nyertes lottójokerszám: 279858 1 ! (Részletek a 21. oldalon) 40 oldal / Melléklet: Bankvilág / Ára: 47 Ft NÉPSZABADSÁG 1997. június 2., hétfő ORSZÁGOS NAPILAP If .­­A 55. évfolyam, 126. szám, első kiadás Konferencia az ezredvég kihívásairól Zárónyilatkozat elfogadásával fejeződött be szombaton a Par­lamentben tartott, kétnapos Magyarország-2000 konferen­cia, melynek csaknem három­száz résztvevője a hazánkról külföldön kialakult kép javítá­sának lehetőségeitől kezdve az ország előtt álló ezred végi kihí­vásokig a gazdasági, politikai és kulturális élet megannyi kérdé­sét vitatta meg. Az ezúttal má­sodízben megrendezett, s a kor­mányzat szándékai szerint a jö­vőben rendszeressé váló tanács­kozáson Horn Gyula miniszter­­elnök mondott zárszót. A kon­ferencia résztvevői a záródoku­mentum szerint elégedetten ál­lapították meg, hogy Magyaror­szág előrelépett az euroatlanti integrációs folyamatban, s érez­hetően javult az ország külhoni megítélése is. A szomszédos ál­lamokkal fenntartott jobb vi­szony a határon túli magyarsá­got is segítheti. A társadalmi és gazdasági rendszerváltás után megnyílt a lehetőség hazánk szellemi és anyagi megújulásá­ra. (Részletek a 3. oldalon) Elhalasztott KOZMP-s döntések Isépy: Egyben kívánjuk tartani a frakciót A KDNP parlamenti képviselő­­csoportja vasárnapi rendkívüli ülésén minden, a frakció jövőjé­vel kapcsolatos érdemi kérdés­ben elhalasztotta a döntést az országos választmány június 21-i tisztújító tanácskozásáig. Isépy Tamás frakcióvezető elmondta: a megosztottság elle­nére a frakcióban konszenzus született, hogy az MDF elnöké­nek ajánlatát a közös képviselő­­csoport létrehozásáról változat­lanul jóindulatú kezdeménye­zésnek tartják. Ebben a kérdés­ben azonban a párt országos választmányának kell döntenie. Addig is arra kérik az MDF el­nökét, hogy javaslatát részlete­sen fejtse ki, például milyen módon hajtható végre a közös frakció létrehozása a ház­szabály alapján. Információink szerint a KDNP vezetősége sze­rette volna, ha a frakció színt vall ebben a kérdésben, de az Isépyt támogató képviselők a frakció jövőjét érintő kérdésben csak a soron következő tisztújí­tás eredményének ismeretében kívánnak dönteni. Értesülésünk szerint a frakcióülésen Gáspár Miklós arra kért választ, hogy a párt el­nökét bíráló nyilatkozatot alá­író 13 képviselő el akarja-e hagyni a képviselőcsoportot, vagy sem. Isépy elmondta, a frakciót minden körülmények között egyben kívánják tartani a megosztottság ellenére is. Zs. A. Lopják a műholdas műsorokat Indokolatlan a Btk. módosítása ? Már-már ipari méreteket ölt hazánkban a kódolt műholdas tévé­adások vételéhez szükséges kódkártyák hamisítása. Nemcsak ma­gánszemélyek néznek így jogosulatlanul kódolt tévét, hanem ön­­kormányzati tulajdonban lévő kábeltelevíziókat is lelepleztek. MUNKATÁRSUNKTÓL Egy vállalkozás videotékákban és „bizalmas csatornákon ke­resztül” terjesztett szórólapján 14 ezer forintért olyan kódkár­tyát kínál, amely a legtöbb kó­dolt műholdas adás vételére al­kalmas. A vásárlók - ha a mű­sorszolgáltatók év közben nem változtatják meg az adás kódját - legalább húsz-ötvenezer forin­tot spórolnak, ha az előfizetési díjak fizetése helyett hamis kár­tyát vásárolnak. Az Audovizuá­­lis Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) be­csült adatai szerint évente több milliárd forint kárt okoznak a kódkártya-hamisítók a televízi­ós társaságoknak és az adófizető műsorszóróknak. Tavaly több mint ötven kábeltelevíziós tár­saság képviselői ellen kezdemé­nyeztek büntetőeljárást a szer­zői és szomszédos jogok megsér­tésének gyanújával miután kide­rült, hogy hamis kódkártyával vett műholdas műsort sugároz­tak előfizetőiknek. Az eljáráso­kat azonban „bűncselekmény hiányában” valamennyi esetben megszüntették. A Btk. ugyanis a kódlopást és a kódkártya-hami­sítást nem rendeli büntetni. Az Igazságügyi Minisztérium az ASVA és más szerzői jogvédő szervezetek többször is megis­mételt indítványai ellenére rendre elutasította, hogy a so­ron következő Btk.-módosítás keretében a törvény nevesítse a kódlopást. (Ellopott... folytatás a 22. oldalon) ­ Baloldali győzelem Franciaországban Becslések szerint a szocialisták önmagukban is abszolút többséget szereztek A Szocialista Párt - az urnák lezárása után közzétett becslések szerint - abszolút többséget szerzett a francia nemzetgyűlé­si választásokon. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A SOFRES közvélemény-kutatási iroda adatai szerint a szocialisták 298, a kor­mánypártok 242 mandátumot szereztek, míg a kommunisták 35, a szélsőjobboldali Nemzeti Front pedig legfeljebb két képvi­selői helyet birtokolhat. Az előre hozott francia nemzetgyűlési választások tegnapi második fordulójában valamival többen mentek el szavazni, mint múlt vasárnap. De a hetven százalék körü­li részvételi arány még így is csak átlagos­nak mondható. A 39 millió választópolgár az anyaországban és a francia tengerentúli területeken 553 választási körzetben ad­hatta le szavazatát. A verseny szorosságát mutatja, hogy az első fordulóban mindössze tizenkét man­dátum talált gazdára. Ugyanakkor további tizenkét mandátumért a verseny formális­sá vált, miután a második fordulóban a kommunisták és a szocialisták visszaléptek az esélyesebb baloldali jelölt javára. (Sorsdöntő... folytatás a 2. oldalon) Alain Juppé, Jacques Chirac és Lionel Jospin szavaz REUTERS-FOTÓ Gépipar: felfelé a lejtőn Újra az 1989-es szinten­­ Olcsó munkaerő, nagy szaktudással vonzó a befektetőknek A tartósan évi húsz százalék feletti növekedést produkáló gép­ipar - elsőként a magyar gazdaság ágazatai közül - már elérte az 1989-es termelési szintet. A példátlan siker néhány szakágazat­nak, ezen belül is a külföldi tőkebefektetések nyomán kiemelke­dő sztárüzemeknek köszönhető elsősorban. Fontos tényező még, hogy nemzetközi összehasonlításban a hazai gépiparban foglal­koztatott munkaerő a felkészültségéhez képest kimondottan olcsónak számít. MUNKATÁRSUNKTÓL A KGST-piac összeomlását kö­vetően a hazai feldolgozóiparon belül a gépiparban volt a legna­gyobb mérvű a termelés visszae­sése, ezért a külföldi befektetők olcsón juthattak olyan gyártó­­kapacitásokhoz, amelyeket vi­szonylag kis ráfordítással át le­hetett állítani előbb a közepes, majd a jó színvonalú nyugati technológiát képviselő termékek gyártására - magyarázta az ága­zat sikerének okairól szólva Vértes András, a GKI Gazdaság­­kutató Rt. vezetője. Hozzátette: a váltás nem kis részben a hazai munkaerő - bérekhez képest re­latíve magas­­ felkészültségének volt köszönhető. Az olcsón megvásárolható felhalmozott szaktudás vonzot­ta a tőkét. Erre jó példa a Tungsram vagy a jászberényi hűtőgépgyár privatizációja. De a munkaerő szakmai felkészült­ségének tőketelepítő hatása még ennél is jellemzőbb az úgy­nevezett zöldmezős beruházá­sok esetén. Ezzel kapcsolatosan a járműipari beruházásokat - Suzuki, Opel - vagy az IBM szé­kesfehérvári megtelepedését le­het említeni. Az ágazat nyilvánvaló sikere ellenére a gépiparon belül ko­moly eltérések vannak az egyes szakágazatok között - muta­tott rá Némethné Pál Katalin, a GKI kutatásvezetője, aki el­mondta, hogy miközben az IBM székesfehérvári üzemének megindulása önmagában meg­kétszerezte a hazai irodatech­nikai és számítástechnikai ter­mékek gyártását, addig példá­ul a szerszámgépek és a mező­­gazdasági gépek termelése évek óta stagnál. (Néhány... folytatás a 13. oldalon) A GÉPIPAR TERMELÉSE 1997 FEBRUÁRJÁBAN (előző év azonos időszaka:100) Szakágazat termelési index Gépek, gépi berendezések Forrás: KSH Statisztikai Havi Közlemények 1997. 1-2 gyártása 104,1 Irodagép-, számítógépgyártás 779,4 Villamosipari gépek gyártása 105,0 Híradástechnikai termékek gyártása 260,4 Műszergyártás 118,3 Közúti járműgyártás 131,9 Egyéb járművek gyártása 121,1 Kölcsönautó visszajár Magyarországon is megtelepedtek a Rent a cár világhálózat cégei Az Egyesült Államok után Eu­rópában, és immár Magyaror­szágon is meghonosodtak az au­tókölcsönzők. Igaz, van akinek nem szívesen adnak autót, mert finoman fogalmazva nem adja vissza időre, sőt akadt olyan „ügyfél ” is, aki két nap alatt öt kocsit „tartott meg” végleg. A Rent a cár üzletágról, a hazai és világhálózat működéséről szól összeállításunk. MUNKATÁRSUNKTÓL Magyarországon több mint tíz­ezer cég foglalkozik autóköl­csönzéssel, legalábbis a cégbíró­sági bejegyzések szerint, ám en­nél jóval kevesebben folytatnak ilyen tevékenységet, hiszen a Magyar Autókölcsözők Szövet­ségének mindössze huszonhá­rom tagja van. Ezek közül öt - az Avis, a Budget, a Europcar, a Eurodollar és a Hertz - a világ­hálózat magyar leányvállalata­ként ad bérbe autókat. A tagok 2500 darabos járműparkjában a takarékos minitől az elegáns lu­xuslimuzinig mindenfajta autó megtalálható. Ennek megfelelő­en az árak is változnak: a flották legkisebbjeinek - Daewoo Tico, Fiat Cinquecento és Suzuki Swift - bérleti díja napi kétezer­­kétezerötszáz forint, a kompakt modellekért - Ford Escort, Opel Astra, Volkswagen Golf - há­romezer-négyezer, a luxuslimu­zinokért nyolc-tízezer forintot kell fizetni naponta. Ehhez jön még az áfa, a biztosítási összeg, az üzemanyagköltség, valamint a húsz és száz forint közötti ki­lométerdíj. Az árak cégenként és megrendelőként is jelentősen eltérnek, kedvezőbb a díjtétel hosszabb bérlet esetén és a visszatérő ügyfeleknek. Egyes cégek hét végente felszabaduló autóikat olcsóbban kínálják. Nagy László, az 1994-ben megalakult Magyar Autóköl­csönzők Szövetségének elnöke szerint a külföldinél drágább kölcsönzési díj oka az, hogy ná­lunk sok autót lopnak el, és bo­nyolult a pénzügyi szabályozás. Nagy lapunknak elmondta, hogy a magyar gyakorlattal el­lentétben külföldön a bérbeadó cégek is visszaigényelhetik a megvásárolt személyautók, vagyis termelőeszközük, áfáját. Az autónként huszonöt százalé­kos ártöbblet és a biztosítási dí­jak miatt kialakult magas tari­fákon sok külföldi is meglepő­dik. A hazai biztosítótársaságok nem szívesen kötnek cascót a kölcsözőkkel, mert itthon több a törés és a lopás. Ha kötnek, ak­kor pótdíjjal és igen magas ön­résszel. Általában a kockázat felét kénytelen átvállalni a fent a cár cég. (Kölcsönautó... foly­tatás az 5. oldalon) ií1i Munkanélküliek mennek zsoldosnak Jó ütemben halad a honvédségi toborzás Kétezer szerződéses katonát toboroz a Magyar Honvédség. A május elején közzétett felhívásra eddig főként szakmunkások és nyolc általánost végzett, munkanélküli, nőtlen fiatalok jelent­keztek. 1993-ban a honvédség már toborzott szerződéses katoná­kat, de az akkor felvett zsoldosok jelentős része lemorzsolódott. ___________TUDÓSÍTÓINKTÓL___________ Május 5-e óta kétezer szerződé­ses katonát toboroz a Magyar Honvédség. A lapokban közzé­tett felhívás szerint szerződéses katonának jelentkezhetnek mindazok a nagykorú, büntet­len előéletű, legalább nyolc osz­tályt végzett magyar állampol­gárok, akik már leszolgálták a sorkatonai szolgálatukat, és egészségi állapotuk megfelelő erre a munkára. Mint a felhívás­ból kiderül, a jelentkezők Deb­recenbe, Hódmezővásárhelyre, Szolnokra és Tatára kerülnek majd. Főleg tüzért, lövészt, gép­kocsivezetőt, géppuskairányzót, harcjárművezetőt és harcjármű­irányzót vesznek fel, de keres­nek műszerészt, szakácsot, vegyvédelmi szakembert, sőt, mesterlövészt és felderítőt is. A szerződésesek nettó 23 ezer forintos fizetéssel kezdenek, számíthatnak szállásra vagy al­bérleti támogatásra és napi há­romszori étkezésre. Az illetmény - a pótlékokkal együtt - néhány év alatt a kezdő fizetés másfél­­szeresére emelkedhet. Aki bevá­lik, az később akár a hivatásos állományba is átkérheti magát, ám ehhez érettségi is szükséges. A mostani toborzás eddigi ta­pasztalata az, hogy az érettsé­gizettek alig, a diplomások pe­dig egyáltalán nem érdeklőd­nek a szerződéses katonai pálya iránt. (Jó ütemben... folytatás a 4. oldalon)

Next