Népszabadság, 1997. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

1997. augusztus 1., péntek Ara: 59 Ft 24 oldal/ Melléklet: Magazin | NEPSZABADSAG A tudósok többsége szerényen él Csak a felének van otthon dolgozószobája Az átlagos magyar akadémikus a nemzetközi tudományos élvo­nal helyzetét 10-nek tekintve 4,6-ra, a hazai szakmákban tapasz­taltakhoz képest 6,6-ra, más kutatóintézmények helyzetéhez ké­pest 7,2-re értékeli a maga munkája anyagi és technikai körülmé­nyeinek színvonalát. A tudományok doktorai és kandidátusai ál­talában eggyel rosszabb osztályzattal értékelték munkafeltételei­ket. Mindezek a Központi Statisztikai Hivatal tavaszi felmérésé­nek összefoglalójában olvashatók. MUNKATÁRSUNKTÓL Akadémikusok, valamely tudo­mányszak doktorai, kandidátu­sai, Ph.D. fokozatot szerzett kutatói - összesen tizenhá­romezer hazai tudós - élet- és munkakörülményei felől ér­deklődtek ez év márciusában a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai. A címzettek - kö­zülük minden ötvenedik akadé­mikus és minden ötödik a tudo­mány doktora - egyharmada kitöltötte a kérdőívet, és né­hány napja megjelentek a Bo­­kodi Erzsébet-Falussy Bá­la-Harcsa István jegyezte elő­zetes eredmények. A hazai szellemi elit megha­tározó csoportjába tartozók kö­zül az akadémikusoknak kere­ken harmada, a tudomány dok­torainak ötöde, a náluk alacso­nyabb fokozatot elért - tőlük jobbára fiatalabb - kutatók 18,7 százaléka tölt be vezetői posztot. Az első két kategóriába tartozók főképpen különféle oktatási és kutatási intézmé­nyekben, az utóbbiak más mun­kahelyeken. Majdnem minden második akadémikus, a többiek közül pedig háromból kettő be­osztottként dolgozik az okta­tásban vagy a kutatásban. A megkérdezettek 84 százalé­ka­­ az oktatásban dolgozók 90, a munkájukat a kereskedelem­ben és a szolgáltatások terüle­tén végzők 58 százaléka­­ jelen­leg is folytat tudományos mun­kát, legnagyobb arányban a 40 és 49 év közöttiek, legkisebb arányban a 70 évesnél időseb­bek. Más megközelítésben: leg­inkább az irodalomban és a ma­tematikában, legkevésbé a had­tudományban tevékenykedők kutatnak. (Hogyan él... folyta­tás az 5. oldalon) A MEGKÉRDEZETTEK KUTATÓHELYI LEHETŐSÉGEI (0-10 FOKOS SKÁLÁN) Szak­Külső Publikálási információkhoz kapcso­latra­Kutatási Személyi való hozzáférés latok struktúra eszközök feltételek Budapest 5,6 5,4 5,2 4,5 4,7 Más település 5,6 5,4 5,2 4,6 4,7 Akadémikus 6,9 7,1 6,4 5,3 5,6 Tudomány doktora 5,8 5,9 5,6 4,8 4,9 Kandidátus (Ph.D.) 5,5 5,2 5,0 4,5 4,7 Mezőgazdaságban 5,6 5,6 5,3 4,2 3,9 Iparban 5,8 5,3 5,2 4,6 4,6 Kereskedelemben és szolgáltatásban 5,6 4,8 5,3 4,1 4,4 Közigazgatásban 5,5 5,2 5,4 4,4 4,7 Oktatásban 5,4 5,4 5,1 4,6 4,7 Egészségügyben 6,1 4,8 4,6 3,8 4,1 Kutatásban 5,9 6,2 6,0, 5,1 5,3 Egyéb területeken 5,5 4,9 4,9 4,6 4,5 Átlag 5,6 5,4 5,2 4,6 4,7 ORSZÁGOS NAPILAP 55. évfolyam, 178. szám, első kiadás Izrael felfüggesztette a béketárgyalást Azonosították a merénylőket - Fokozott biztonsági intézkedések Jeruzsálemben A jeruzsálemi merénylet után az izraeli kormány úgy döntött, hogy mindaddig fel­függeszti a tárgyalásokat a palesztinokkal, amíg Arafat nem lép fel határozottan a szélsőségesek ellen. Az izraeli hadsereg zárlatot vont nyolc, a palesztin autonóm területen lévő város köré; a városok lakói nem hagyhatják el a településeket. Tizenötre emelkedett a robbantások ha­lálos áldozatainak száma, a több mint százötven sebesült közül hárman még min­dig életveszélyben vannak. Az izraeli rend­őrség azonosította a kettős merénylet tette­seit: a robbantások színhelyén megtalálták az egyik öngyilkos merénylő személyiga­zolványát, illetve a holttestekről vett vér­minták alapján biztossá vált, hogy két, hú­szas éveinek elején járó palesztin fiatalem­ber hajtotta végre a robbantásokat. Az izraeli kormány engedélyezte, hogy az iszlám szélsőségeseket üldöző izraeli kommandók behatoljanak a palesztin igaz­gatás alatt álló területekre, ha a palesztin hatóság nem indít harcot a terroristák el­len. A kormány arról is döntött, hogy fel­függeszti a palesztin önkormányzatnak juttatott - tíz- és százmillió dollár közötti összegű - átutalások folyósítását. Az izraeli hadsereg és a rendőrség csü­törtökön jelenléte fokozásával próbálta elejét venni annak, hogy palesztin terroris­ták újabb merényleteket kövessenek el Je­ruzsálemben. Biztonsági erők őrködtek a jeruzsálemi buszpályaudvaron, a nagy te­reken, a kereskedelmi központoknál és az autóbuszokon. (Részletek a 2. oldalon) Feszült készültség és lesújtó gyász: jeruzsálemi képek a robbantás áldozatai temetésének napján REUTERS-FOTÓK ­ Negyedáron árulják a CM-Klinikát Ma is üres a Szigetcsépe utcai épület A Hi-Care Tanácsadó és Rendszerfejlesztő Kft. 80-90 millió forintért árulja a tavaly áprilisban 320 millió forintért megvásárolt CM Magánklini­ka Rt.-t - értesült a Népszabadság. A vevők drog­­ambulanciát rendeznének be a XVII. kerület Szi­getcsépe utcában ma is üresen álló épületben. Az egykor magánvállalkozásban létesülő intézmény felépítéséhez - szabálytalanul - 150 millió forin­tot utalt át az Országos Egészségbiztosítási Pénz­tár. Miután napvilágra került a hír, a Hi-Care „kisegítette” az OEP-et: a félkész házat hitelből megvásárolta és a 150 millió forintot visszautalta az egészségbiztosítónak. Ez a kft. később Over né­ven felállította azt a vényellenőrzési rendszert, amely ma sem működik, de perek és viszontkere­setek tárgya. (Részletek a 4. oldalon) Ez az a ház, ahol semmi sem változott TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE ­ Magyar pénzmosókat keresnek Cipruson MUNKATÁRSAINKTÓL Magyar rendőrtisztek utaztak Ciprusra és a helyi hatóságok­kal közösen egy olyan pénzmo­sási ügyben nyomoznak, amely a magyar maffiához kapcsoló­dik - jelentette csütörtökön Ni­cosiából a Reuter. A Népszabad­ság információi szerint a ma­gyar rendőrség a budapesti rob­bantásos, leszámolásos bűn­ügyek hátterében lévő gazdasá­gi bűnözői csoportok pénzügyi hátterének feltárása közben bukkant rá a „ciprusi vonalra”. A magyar szervezett alvilág - mint azt Kiss Ernő dandártár­­bornok, a KBI főigazgatója la­punknak nyilatkozva elmondta - bűncselekményekből szárma­zó milliárdokat menekített ki Magyarországról az elmúlt években. Feltevések szerint a pénz egy részét Cipruson alapí­tott off-shore cégeken keresz­tül tisztára mosták, mi­nt e vál­lalkozások pén­z­­t ,'v­ették be az országban. Az ORFK ill­­­ései megerő­sítették, a KBI . herei valóban nyomoznak ott .­ Léniáikkal együtt Nicosit í­t­é­leteket azonban nem . Összesen ké­b­elliárd forintnyi jegy­vel ti­zennégy, legal­án cip­rusi érdekeltséég­et ala­pítottak nálun­­ső fél­évben - derül gyors­tájékoztatójáb­a. módon hazánkba érke­z­ési ere­detű külföld­­­i tetések meghaladták a 5­árd fo­rintot. A k­ ­árpótlást kérnek a C-vírussal fertőzött vérzékenyek Személyenként tízmillió forintot és havi tízezer forintos járadé­kot követelnek a magyar államtól azok a vérzékeny betegek, akiket korábban ellenőrizetlen vérkészítményekkel fertőztek meg a májgyulladás C-vírusával. Szakértők szerint méltányos­ságból - az AIDS-fertőzöttekhez hasonlóan - szóba jöhetne a kárpótlás, de a kérdést nehezíti, hogy a megfertőződés idején ezt a vírust nem ismerték. A hatvanas-nyolcvanas évek­ben Magyarországon még nem voltak vírusmentesített vérké­szítmények, így fordulhatott elő, hogy a vért is igénylő beavatko­zásokon átesők egy része, illetve a hemofíliás, azaz a vérzékeny betegek közül 28-an a számukra létfontosságú vérkészítmények­től megfertőződtek az AIDS ví­rusával. Magyarországon mint­egy háromezren vérzékenyek. A nemzetközi tapasztalatok alap­ján 60-70, egyes becslések sze­rint akár 90 százalékuk is meg­fertőződhetett a májgyulladás krónikus betegséget okozó B-,­lletve C-vírusával.­­ Amikor értesültünk róla, hogy meghalt az első C-vírussal fertőzött betegtársunk, jó néhá­­nyan ellenőriztettük magunkat - mondja Pelyhe Tamás, a hazai hemofíliások sze­r­.c-n r . el­nöke. - Miután úgy ér­­tük, hogy nem mi vag­unk hibá­nak a fertőzésért, úgy határoz­unk, hogy az AIDS-es vérzékel­yek­­hez hasonlatosan kártérítést kérünk az államtól. Bakos Zoltán Ügyvéd - aki a vérrel megférte­zött AIDS-es vérzékenyek ki­öntési ügyé­ben is képviselt* ■ l­egeket - elmondta: képe­k­tot ,kérve eddig tíz, igazol, ■’ ren­delke­ző beteg jelentkezett nála. Az egyeztetések már folynak a ma­gyar állam képviseletét ellátó Pénzügyminisztériummal. Ha a peren kívüli egyezség nem jön létre, a hemofíliások polgári pe­res eljárásban beperelik a ma­gyar államot - mondta. Pelyhe László tájékoztatása szerint kárpótlásként szemé­lyenként tízmillió forintot és havonta tízezer forintnyi jára­dékot kérnek. A kérdést nehéz­nek minősíti ugyanakkor dr. István Lajos professzor, aki Surján László népjóléti minisz­tersége idején a vérelátás mi­niszteri biztosa volt. Mint la­punknak elmondta: a kárpót­lást legfeljebb méltányosságból tudná elképzelni, a májgyulla­dás C-vírusát a betegek megfer­­tőződése idején ugyanis még nem ismerték. A vérvételeknél a kórokozót három éve tudják ki­mutatni, de ma sem direkt mó­don. Magyarországon 1992-től importálnak a hemofíliásoknak létfontosságú, vírusmentesített készítményeket. Ilyen terméke­ket két éve itthon is előállíta­nak, a teljes önellátáshoz azon­ban végre meg kellene alakul­nia az országos vérellátó szol­gálatnak. Köbli Anikó

Next