Népszabadság, 1997. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

2 NÉPSZABADSÁG Izrael felfüggesztette a béketárgyalásokat Fokozott katonai jelenlét Jeruzsálemben - Palesztin szélsőségesek letartóztatása Izrael a jeruzsálemi piacon elkövetett merénylet után felfüggesz­tette a tárgyalásokat a palesztinokkal. Jeruzsálemben megszigo­rították a biztonsági intézkedéseket, zárlatot vontak nyolc cisz­­jordániai város köré, és a tel-avivi kormány felfüggesztette a pa­lesztin önkormányzatnak juttatott átutalások folyósítását. Az iz­raeli biztonsági szervek letartóztattak többtucatnyi palesztin szélsőségesekkel rokonszenvező személyt. Elítélte a merénylete­ket az amerikai kongresszus és az ENSZ Biztonsági Tanácsa. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az izraeli kormány úgy döntött, hogy mindaddig felfüggeszti a tárgyalásokat a palesztinokkal, amelyek négy hónapos válság után a héten kezdődtek volna újra, amíg Jasszer Arafat nem lép fel határozottan a szélsősé­gesek ellen. Jeruzsálemben azt is bejelentették, hogy az izraeli hadsereg zárlatot von nyolc, a palesztin autonóm területen le­vő, ciszjordániai város köré a szerdai jeruzsálemi merénylet után. A városok lakói egyáltalán nem hagyhatják el a települése­ket. A hadsereg az öngyilkos robbantások után azonnal lezár­ta a Gázai övezetet és Ciszjordá­­nia határait Izraellel. Tizenötre emelkedett a me­rényletek halálos áldozatainak száma. A több mint százötven sebesült közül hárman még min­dig életveszélyben vannak. Az izraeli rendőrség kétséget kizá­róan azonosította a kettős me­rénylet tetteseit. A robbantások színhelyén megtalálták az egyik öngyilkos merénylő személyiga­zolványát, illetve a holttestekről vett vérminták alapján bizony­ságot nyert, hogy két, húszas éveinek elején járó palesztin fia­talember hajtotta végre a rob­bantásokat. A név szerint emlí­tett palesztinok a Jordán-folyó nyugati partvidékén fekvő Da­­harija faluból származtak, csa­ládjuk azonban egy éve nem tu­dott róluk. Az izraeli kormány engedé­lyezte, hogy az iszlám funda­mentalistákat üldöző izraeli kommandók behatoljanak a pa­lesztin igazgatás alatt álló terü­letekre, ha a Palesztin Hatóság nem indít harcot a terroristák ellen. Dávid Bar-Islan, Benjá­min Netanjahu miniszterelnök tanácsadója azt mondta, hogy Izrael, ha kell, újra bemegy a pa­lesztin autonóm területekre, ha neki kell elfognia a terroristá­kat. Az 1993-ban kötött béke­megállapodás alapján a Gázai övezet jelentős részét és a Jor­­dán-folyó nyugati partvidéké­nek egyes szakaszait átadták a palesztin hatóságnak. Az izraeli hadsereg és a rend­őrség csütörtökön jelenléte fo­kozásával próbálta elejét venni annak, hogy palesztin terroris­ták újabb öngyilkos merénylete­ket követhessenek el Jeruzsá­lemben. Az izraeli hadsereg rá­diója szerint tartani lehet attól, hogy a palesztinok a következő napokban újabb terrorcselek­ményeket terveznek. Biztonsági erők őrködtek a jeruzsálemi buszpályaudvaron, a nagy tere­ken, a kereskedelmi központok­nál és az autóbuszokon. A had­sereg erősítést küldött a Jeru­zsálem északi, déli és keleti be­járatánál emelt úttorlaszokhoz, hogy megakadályozza a palesz­tinok beszivárgását. Az izraeli kormány arról is döntött, hogy felfüggeszti a pa­lesztin önkormányzatnak jutta­tott - tíz- és százmillió dollár közötti összegű - átutalások fo­lyósítását, amely a palesztin au­tonóm területekre bevitt árukra kivetett vámokból származik. Izrael az Egyesült Államokat és az Európai Uniót is felszólította arra, hogy ne nyújtson támoga­tást a palesztinoknak mindad­dig, amíg a Palesztin Hatóság nem bizonyítja, hogy kész harc­ba szállni a terrorizmussal. A kormány ugyancsak elrendelte a Palesztina Hangja rádióadó adásainak zavarását. Az izraeli biztonsági szervek tegnap letartóztattak többtucat­nyi palesztin fundamentalisták­kal rokonszenvező személyt a Jordán-folyó nyugati partvidé­kén. A palesztin rendőrség a Gá­zai övezetben ugyancsak őrizet­be vett palesztin szélsőségeseket - közölték az Iszlám Dzsihád il­letékesei. Izrael letartóztatási parancsot adott ki Gázi Dzsabali palesztin rendőrfőnök ellen. A döntést nem hozták közvetlen összefüg­gésbe a jeruzsálemi merénylet­tel, de a palesztin rendőrtábor­nokot azzal gyanúsítják, hogy bátorította azokat a két héttel ezelőtt őrizetbe vett palesztin rendőröket, akik a megszállt te­rületeken merényleteket készí­tettek elő zsidó telepesek ellen. Arafat palesztin elnök elítélte a jeruzsálemi merénylet után bevezetett izraeli biztonsági in­tézkedéseket, mondván: könnyen kudarcba fulladhat a békefolyamat. A Palesztin Ható­ság „a békefolyamatot befa­gyasztó, a megállapodásokat megsértő” izraeli vezetést tette felelőssé a robbantásokért. Ara­fat kérte az Egyesült Államokat, Oroszországot, valamint a kö­zel-keleti rendezésben érintett európai és ázsiai államokat, hogy szólítsák fel Izraelt a szigo­rú intézkedések feloldására. Elítélte a merényleteket az amerikai kongresszus és az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Kofi Annan, a világszervezet főtitká­ra szerint a robbantásokat ak­kor követték el, amikor a béke­folyamat már csaknem újból sí­nen volt. Nasszer al-Kidva, a PFSZ ENSZ-megfigyelője kije­lentette: nem érti, miért gondol­ják egyes honfitársai, hogy az ilyen bűncselekmények segíte­nek a palesztin ügynek. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a merénylet el­lenére küzdeni fog azért, hogy az Egyesült Államok ne függessze fel a palesztinok segélyezését. A kormány most tárgyal a kong­resszussal az erre vonatkozó tör­vényről - mondta Albright, aki ázsiai útjáról hazatérőben Hono­luluban nyilatkozott újságírók­nak. Augusztus 12-én érvényét veszti az a törvény, amely az amerikai kormányt felhatalmaz­ta az Arafat vezette Palesztin Hatósággal való kapcsolattar­tásra és segélyek nyújtására. A palesztinellenes érzelmek meg­erősödése miatt kétségessé vált, hogy a kongresszus megújítja-e a közel-keleti béke előmozdításá­ra vonatkozó törvényt. A két öngyilkos merénylő MTI - KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT ■ távirati stílusban LUKASEN­KO FEHÉROROSZ ELNÖK vissza­utasította Jelcin orosz államfő megjegyzését, amelyet az orosz ORT televíziónak dolgozó két fehérorosz újságíró vád alá helye­zése kapcsán tett. Lukasenko úgy vélekedett, hogy Jelcint szán­dékosan félrevezették az ügyben. (MTI)­­ ISMÉT MEGJELENIK augusztustól Oroszországban a Pravda, egyelőre azonban csak hetilapként és csak nyolc oldalon. E lap a jogutódja a Lenin által alapított, először 1912. május 5-én megjelent sajtóterméknek, a szovjet korszak meghatározó sajtó­kiadványának. (MTI) A LENGYEL PARLAMENT alsóháza elfogadta a len­gyel hírügynökség (PAP) átalakulásáról szóló törvényt. Az eddigi költségvetési intézmény a törvény életbelépésétől számított négy hónapon belül - valószínűleg 1998 elejétől - egyszemélyes állami részvénytársasággá alalkul. (Varsói tudósítónktól) A NIGÉRIAI KATONAI REZSIM letartóztatási pa­rancsot adott ki Wole Soyinka, az 1986-ban Nobel-díjjal kitünte­tett nigériai író és további három, hozzá hasonlóan külföldi száműzetésben élő korábbi nigériai államférfi ellen. A nigériai vezetés a letartóztatási paranccsal a négy ellenzéki kiadatásához akarta a jogi alapot megteremteni. (AFP) KÜLÖNLEGES KOORDINÁTORT fog kinevezni Albright amerikai külügyminiszter az amerikai Tibet-politika kézben tartására. Az idén november elsejéig hivatalba lépő diplo­mata kizárólag tibeti ügyekkel foglalkozik majd, de nem kap nagyköveti státust, és kinevezése nem jelenti azt, hogy az Egye­sült Államok Tibetet független államként ismerné el. (Reuter) TOVÁBBI NÉGY HÓNAPPAL meghosszabbította az ENSZ BT a Haitin szolgálatot teljesítő ENSZ-rendőrség és­­kato­naság mandátumát. A nemzetközi rendőri erők létszámát 300-ról 250-re, míg a katonákét 500-ról 50-re csökkentik. (Reuter) A NEMI ZAKLATÁS VÁDJÁVAL az amerikai elnö­köt perlő nő ügyvédei nemsokára bevonnak az ügybe egy újabb „áldozatot” is, a Fehér Ház egyik volt alkalmazottját, akit - állí­tásuk szerint - szintén molesztált Bill Clinton. Az újabb panaszos nevét egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. (MTI) FELROBBANT egy gépkocsiba rejtett po­kolgép az algé­riai fővárosban, és megölt hat embert. A merényletért még senki nem vállalta a felelősséget, de szakértők szerint az magán viseli a muzulmán terroristák támadásainak jellegét. (AFP) TÍZMILLIÁRD DOLLÁR értékű olaj- és gázlelőhelyek­re kapott koncessziót a Mobil, a Sevron és az Exxon Azerbaj­dzsántól. Alijev azeri elnök Clintonnal folytatott találkozója után kötötte meg a szerződéseket, amelyek jelzik: Washington egyre nagyobb szerepet vállal a volt szovjet térség politikai és gazdasá­gi életében. (Washingtoni tudósítónktól) Magyarországon nem kértek fokozottabb védelmet Az izraeli követség nem kérte a magyar rendőrségtől Izrael magyaror­szági érdekeltségeinek fokozottabb védelmét a jeruzsálemi bombame­rénylet után - mondta lapunk érdeklődésére Dézsi Mihály, az ORFK helyettes szóvivője. Az izraeli érdekeltségek - így a nagykövetség épü­lete és az izraeli légitársaság járatai - eddig is kiemelt rendőri védelmet élvez, miután világszerte a terrorista szervezetek legfőbb célpontjai­nak számítanak. Dézsi elmondta: ha az izraeli hatóságok kérik, a rend­őrség azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket az izraeli érdekelt­ségek fokozottabb védelme érdekében. KÜLPOLITIKA 1997. augusztus 1., péntek Megtorlások Kambodzsában Hun Sen el akarja fogatni Pol Potot Kambodzsában még mindig tartanak a megtorlások. Hun Sen miniszterelnök bohózatnak nyilvánította az egykori Vörös Khmer-diktátor, Pol Pot közel­múltbeli kirakatperét. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Kambodzsában még mindig vé­geznek ki embereket bírósági ítélet nélkül, csaknem három héttel azután, hogy Hun Sen társminiszterelnök elűzte a ha­talomból vetélytársát, Noro­­dom Ranariddh herceget - kö­zölték tegnap az ENSZ emberi jogi megfigyelői. A világszerve­zet emberei szerint kézzelfog­ható bizonyítékok vannak ar­ról, hogy akár 50 embert is ki­végeztek ítélet nélkül a Phnom Penh birtoklásáért folyt július elejei összecsapások óta, ame­lyek Hun Sen erőinek győzel­mével végződtek. Khieu Samphan, a vörös khmerek volt vezetője tegnap közölte, hogy erői Ranariddh herceget támogatják a hatalmi harcban. Pol Pot egykori diktá­tor elítélése után egy héttel Khieu Samphan bejelentette, hogy politikai szervezete a Hun Sennel szembeni ellenállásra szólít fel minden khmert. Hun Sen mellesleg az ameri­kai ABC televíziónak adott in­terjújában politikai bohózatnak minősítette a bukott Pol Pot múlt heti kirakatperét, amelyet vele szembefordult egykori hí­vei rendeztek. Hun Sen szorgal­mazta a népirtásban vétkes maoista politikus nemzetközi bíróság elé állítását. Bejelentet­te: nem tesz le a hajdani Vörös Khmer-vezér elfogásáról. Holbrooke visszatér a Balkánra Washington nem enged Daytonból A nagyhatalmak nagyobb el­szántságának jeleként újabb balkáni körutat tesz Richard Holbrooke, a daytoni egyezmé­nyek kidolgozója. A bankárrá lett diplomata az amerikai el­nök különmegbízottjaként ke­resi fel Szlobodan Milosevics jugoszláv, Franjo Tudjman hor­­vát és Alija Izetbegovic bosnyák elnököt. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Holbrooke, aki másodállásban a ciprusi rendezés elnöki megbí­zottja is, szakmaváltása óta harmadszor veszi vissza a bosz­niai ügyek intézését. Washing­toni források szerint Holbrooke konkrét, határidős lépéseket követel majd a balkániaktól: a boszniai államszövetség tényle­ges kiépítését, Radovan Kara­­dzsics és a többi háborús bűnös kiadását, a menekültek hazaen­gedését és Mostar valódi újra­egyesítését. A tárgyalások gya­korlatilag az utolsó figyelmez­tetést jelentik: ha maguk a felek nem hajtják végre a megállapo­dásokat, akkor a Nyugat politi­kai, gazdasági és katonai lépé­sekkel ki fogja kényszeríteni. Washington értésre adta, hogy nem engedi meg a daytoni egyezmények módosítását vagy „elfektetését”. Az SFOR új pa­rancsnoka, Wesley Clark „lé­nyegesen aktívabb” lesz, előd­jével szemben „nem szűken, ha­nem tágan értelmezi majd fel­hatalmazását”. Ennek kereté­ben érdemi védelmet nyújtanak a hazatérő menekülteknek, s e szándék megvalósítását a vita­tott Brcko muzulmánjaival kez­dik. A washingtoni kormány mér­legeli Carl Levin szenátor ja­vaslatát: egy korszerű amerikai elektronikus berendezés blok­kolja le a boszniai szerbek uszí­tó tévéadásait. A „Szólókom­mandónak” becézett repülőgép az információs hadviselés úttö­­rőjeként a légtérben „átvenné” a boszniai műsorsugárzást. A jelek szerint egyre erősebb nyomás nehezedik Milosevicsre, akinek jugoszláv elnökké vá­lasztását sokan alkotmányos puccsnak minősítik. Tudjman is ultimátumot kap, elsősorban Mostarral kapcsolatban. □ A daytoni békemegállapodás maradéktalan érvényesítését sürgette a Szarajevót felkereső NATO-főtitkár - jelentette új­vidéki tudósítónk. Javier Sola­­na figyelmeztette az érintette­ket, hogy a NATO nem tűr el semmilyen fenyegetéseket Boszniában. Hangsúlyozta: a háborús bűnösöknek jövő jú­niusig a hágai Nemzetközi Tör­vényszék elé kell állniuk. Váratlan gesztussal Paléba invitálta a délszláv háborús bű­nösök felett ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék­ kül­döttségét Momcsilo Krajisnik, a boszniai kollektív államelnök­ség szerb tagja. A politikus, aki honfitársaihoz hasonlóan eddig hallani sem akart a testülettel való együttműködésről, java­solta, hogy a bírák Paléban hallgassák ki a háborús bűnök­kel vádolt Karadzsicsot. Milan Martics, a szerbek által Horvátországban önkényesen kikiáltott, majd 1995-ben fel­számolt krajina volt elnöke az SFOR-tól való félelmében el­menekült Banja Lukából. Hol­létéről családtagjain kívül senki nem tud. Belgrádi lapértesülés szerint Jugoszláviában bujkál. Próbaidős az albán kabinet Segélykonferencia az olasz fővárosban Rómában megkezdte munkáját új ál­landó tudósítónk, Seres Attila. Az alábbiakban közöljük első jelentését. Bár bealkonyult a Napkelté­nek, azaz vége az Olaszország vezetésével működő nemzetközi béketeremtő missziónak, Róma folytatja Albánia segélyezését. El akar viszont kerülni egy újabb bevándorlási hullámot, ezért az olasz hadihajók októbe­rig meghosszabbítva folytatják az albán kikötők ellenőrzését. Többek közt erről született megállapodás tegnap azon a ró­mai konferencián, amelyen 35 ország, illetve nemzetközi szer­vezet kísérelt meg megoldást ta­lálni az albániai válságra. Romano Prodi kormányfő a konferencia előestéjén hossza­san tárgyalt Fatos Nano albán miniszterelnökkel az Albániába irányuló nemzetközi segítség feltételeiről. Nano fogadkozott, hogy Albánia nem fog letérni többé a demokrácia útjáról, s a gazdaságot is ráállítják a szigo­rú piaci szabályok által szegé­lyezett pályára. Leszögezte: az elmúlt évek piramisjátékai által kisemmizett polgárok aligha kaphatnak kártérítést. Nincse­nek pénzzel tömött bőröndjeink, csak fejlesztési programunk van - hangsúlyozta a politikus, majd hozzátette: egy fillért sem adunk olyan gazdasági tervekre, amelyek nem garantálják új munkahelyek létesítését. Az Albánia-konferenciát kö­vető nemzetközi sajtótájékozta­tón Lamberto Dini olasz kül­ügyminiszter dicsérte az új tira­nai kormányt, amelyet képes­nek tartott arra, hogy kivezesse az országot a krízisből. Mind­azonáltal Dini azon bejelentése, hogy szeptember második felé­ben újabb - ezúttal miniszteri szintű - konferenciát rendeznek Albániáról aligha jelenthet mást, mint hogy Nano kormá­nya Róma szemében próbaidős. Ha ígéreteit betartja, számíthat Itália támogatására, ellenkező esetben bármi lehetséges. Nano érzékelhette e kétsége­ket, mert a sajtótájékoztatón kijelentette: az új tiranai kabi­net - elődjével szemben - nem a nemzetközi szervezetek pénz­tárcájára kacsingat, s támoga­tást csak a jól körülhatárolt programokhoz igényel. A mi­niszterelnök egyben biztosítot­ta partnereit, hogy Albániát nem a fegyveres bandák uralják többé. A konferencián az EBESZ-t képviselő Franz Vranitzky - akit Nano Albánia társkancel­­lárának nevezett - szintén re­ményt keltőnek nevezte az új tiranai kormány első intézke­déseit. Az egykori osztrák kan­cellár szerint most a közrend helyreállítása és a gazdaság új­raindítása a legfontosabb fel-­­adat. Orosz kormányülés a kaukázusi válságrégiókról Az orosz kormány tegnap töb­bek közt a kaukázusi válságré­giókban kialakult helyzetet vi­tatta meg. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A megvitatott témák közt sze­repelt az abháziai helyzet átte­kintése, amit az tett különösen időszerűvé, hogy tegnap lejárt a régióban állomásozó orosz békefenntartó­­ alakulatok mandátuma. Hasonlóképp égető a karaba­­hi krízis, amellyel kapcsolat­ban nagy visszhangot keltő ki­jelentést tett a Washingtonban tárgyaló azerbajdzsáni elnök. Azerbajdzsán nem fogja soha megengedni, hogy Karabah függetlenné váljon tőle, de kész megadni e zömmel örmény lak­ta területnek a lehető legna­gyobb mérvű önkormányzatot - mondta az amerikai látogatá­son tartózkodó Gejdar Alijev azeri elnök. (Bár jogilag e terü­let Azerbajdzsán részét képezi, a gyakorlatban a helyi örmé­nyek Jereván pártfogásával önállóan intézik ügyeiket, Ba­kunak nincs beleszólása Kara­bah kormányzásába.) A kaukázusi válságövezetek­kel összefüggő hír az is, hogy Aszlan Maszhadov csecsen el­nök kész bármikor Moszkvába utazni, hogy eleget tegyen Bo­risz Jelcin orosz államfő meg­hívásának, s megvitassa vele az orosz föderáció és a kaukázusi köztársaság között eddig kö­tött megállapodások teljesíté­sét. A csecsen elnök szóvivője tegnap ismertette Groznijban Maszhadov Jelcinnek küldött válaszát. Hangsúlyozta emel­lett, hogy a grozniji vezetés megítélése szerint az orosz mi­nisztériumok és hatóságok hi­bája miatt eddig nem sok való­sult meg az egyezségekből. Maszhadov változatlanul átfo­gó megállapodásra akar jutni Moszkvával - hangzott el -, an­nak ellenére, hogy Jelcin a na­pokban elutasította egy ilyen „alapszerződés” megkötését. A tavaly Haszavjürtben aláírt orosz-csecsen békemegállapo­dásban egyébként az szerepel, hogy 2001-ig hoznak majd döntést Csecsenföld végső stá­tusáról. Önmérsékletre és türelemre intette az észak-oszét és az in­­gus vezetést Jelcin, hangsú­lyozva, hogy közös erőfeszíté­sekkel kell keresni a megoldást az új kaukázusi válságra. Szer­­gej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő tegnapi bejelentése szerint Jelcin találkozóra hívta Abszarbek Galazov észak-őszét és Ruszlan Ausev ingus elnö­köt, s hamarosan külön rende­letben kívánja megfogalmazni rendezési elképzeléseit.

Next