Népszabadság, 1997. október (55. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-01 / 229. szám
1997. október 1., szerda KÜLPOLITIKA -ÁLLÁSPONT NÉPSZABADSÁG 3 Különleges státus: gyorsítva a NATO-ba Kovács László szerint Magyarország nem támaszt semmiféle egyedi igényt ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A különleges státus e szempontból is segíti a felkészülést. Magyar részről semmi egyedi vagy különleges igényt nem támasztunk, nem kér ilyesmit a NATO sem. A boszniai küldetés folytatását firtató kérdésre Kovács annyit mondott, hogy ez összefügg a NATO bővítésének kérdésével. Úgy érzékelhető, hogy az amerikai kormányzat az SFOR mandátumának jövő nyári lejárta után sem a teljes csapatkivonásban gondolkodik. Dariusz Rosati is kiemelte, hogy Lengyelország kész vállalni a NATO-val járó felelősséget és terheket. Kérdésünkre hozzátette: az orosz ellenkezés enyhítésére az új tagállamoknak is igyekezniük kell meggyőzni Moszkvát, hogy ez a szuverén biztonságpolitikai lépés nem irányul ellene. Valójában az orosz vezetők ezt tudják, bizonyos, hogy a hármak és Oroszország viszonyát ez a kérdés nem terheli meg. Karél Kovanda azt emelte ki, hogy Csehországban a kormánykoalíció és a legnagyobb ellenzéki párt, valamint a közvélemény többsége is egyértelműen támogatja a NATO-tagságot, a költségek vállalását. Fontos, hogy a három ország egymás szövetségeseként, együtt készül a NATO-ra. Rovanda a Népszabadság kérdésére szólt Szlovákiáról: -Stratégiai létszükséglet, hogy mindhárom új tag közös szomszédja előbb-utóbb beilleszkedjen az euroatlanti integrációba. Sajnálatos, hogy a mai körülmények között ez nem lehetséges. Prága kész segíteni, de mindez nyilvánvalóan Szlovákián múlik - hangoztatta a vezető cseh diplomata. Kovács és két partnere kedd esi (az időeltérés miatt lapunk e kiadásának zárása után) Strobe Talbott amerikai külügyi államtitkárral, Trent Lott szenátorral, a felsőház republikánus többségének vezetőjével és a külügyi bizottság törvényhozó tagjaival tárgyalt. A magyar külügyminiszter ezután visszautazott New Yorkba és ma felszólal az ENSZ-közgyűlésen. Füzes Oszkár Helms szenátor négy feltételt szab a kétharmados ratifikáláshoz WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A magyar, lengyel és cseh NATO-csatlakozás amerikai szenátusi ratifikálása szempontjából legfontosabb szerepet játszó szenátor közzétette azokat a feltételeket, amelyek szerinte a kétharmados szavazattöbbséghez szükségesek. Jesse Helms, a szenátus külügyi bizottságának elnöke támogatja a hármak felvételét, ha 1. a bővítésre világos stratégiai indokot hoz a kormány, 2. a NATO nem korlátozza előre az új államok területére telepíthető haderőt, beleértve az atomfegyvereket, 3. semmilyen NATO-döntést nem akadályozhat meg a ENSZ Biztonsági Tanácsa és az atlanti-orosz vegyes bizottság, 4. a bővítés költségeinek oroszlánrésze nem az amerikai adófizetőket terheli. Helms október hetedikén kezdi meg a ratifikálás bizottsági vitáját, az első meghallgatásra meghívták Albright külügyminisztert. Szenátusi források szerint a ratifikáláshoz szükséges kétharmados többség lényegében megvan, de komoly vita várható. Ha minden jól megy februárig megtarthatják a jóváhagyó szavazást. Ez a legfontosabb feltétele annak, hogy a három új tagállam megkapja az USA és a NATO teljes körű biztonsági garanciáit. Amerika jóval többet vár a csehektől Az amerikai védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztségviselője szerint Csehország két fontos területen - a katonai kiadások növelésben, valamint a NATO-csatlakozás népszerűsítésében - igencsak elmarad a másik két NATO-tagjelölt, Lengyelország és Magyarország mögött. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Pentagon szóvivője közlése szerint Frank Kramer helyettes védelmi államtitkár szeptember közepén tett csehországi látogatásakor a prágai vezetés értésére adta: a Klaus-kormánynak egyrészt növelnie kellene katonai kiadásait, másrészt pedig fokoznia kellene a NATO-csatlakozás népszerűsítését a lakosság körében. Kramer, aki a védelmi tárca nemzetközi biztonsági kérdésekért felelős államtitkára, felkereste Budapestet és Varsót is. Washingtonban úgy ítélik meg, hogy Csehországban a NATO-csatlakozás lakossági támogatottsága jóval kisebb, mint Lengyelországban vagy a csatlakozás ügyében népszavazásra készülő Magyarországon. Csehország védelmi kiadásai ugyanakkor erősen csökkentek az elmúlt évben - idézte a Reuter a Pentagon szóvivőjét. Prágában azzal magyarázzák a védelmi kiadások csökkenését, hogy a korona árfolyamzuhanása miatt bevezetett költségvetési megszorítások idén nem teszik lehetővé a katonaságra és a NATO által is sürgetett haderőreformra fordított pénzek növelését. A Klaus-kabinet azonban ígéretet tett arra, hogy az ezredfordulóra a védelmi kiadások elérik a bruttó hazai össztermék (GDP) két százalékát. Csehországot egyébként nem most először éri kritika a NATO-felkészülésben tapasztalt hiányosságok miatt. Brüsszeli megfigyelők szerint az észak-atlanti szövetségben nem vált ki osztatlan örömöt, hogy a cseh hadsereg meglehetős késésben van a haderőreformot illetően, továbbá óriási hiány mutatkozik a fiatal és nyelveket beszélő tisztekből is. A Kramer által megfogalmazott bírálatokkal szinte egy időben NATO dokumentációs és információs iroda nyílt Prágában. Az iroda feladata, hogy tájékoztatást nyújtson a cseh közvéleménynek a közelgő NATO- csatlakozásáról, illetve az észak-atlanti szövetség tagállamainak a Cseh Köztársaságról. Az irodát a cseh védelmi és külügyminisztérium, valamint a Cseh Atlanti Bizottság hozta létre. A prágai központ elsősorban az Internet számítógépes világhálózaton keresztül kívánja terjeszteni a NATO-csatlakozással kapcsolatos angol és cseh nyelvű információit - jelentette az MTI. Oroszország az első számú bizonytalansági tényező Az európai kontinensen a kiszámíthatatlan Oroszország a fő bizonytalansági tényező - mondta Balogh András, a Magyar Külügyi Intézet főigazgatója a Magyarország és a NATO című kerekasztal-beszélgetésen, amelyet tegnap rendeztek a Magyar Tudományos Akadémián. Ha Magyarország szuverén állam akar maradni, megengedheti-e magának, hogy gyengeségével provokálja a veszélyeket? - tette fel a kérdést Balogh. Szerinte Közép-Európában társadalmi és politikai konszenzus van abban, hogy a NATO több mint védelmi szervezet, azokat az értékeket is képviseli, amelyek felé a térség országai törekszenek. Ez már egy megváltozott NATO: együttműködést kezdett a volt ellenségekkel, és nagyobb szerepet biztosít Európának a szövetségen belül. Az atlanti tagság ráadásul olcsóbb, mint az önálló védelem bármilyen formája. Dérer Miklós, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára úgy vélte, későn és visszafogottan, „szégyenlősen” indult be a kormány NATO-kommunikációs tevékenysége. A népszavazásig fennmaradó másfél hónapban szélesebb körű és hatékonyabb tájékoztatásra van szükség. Valki László nemzetközi jogász szerint a magyar diplomácia tevékenysége kiváló és külföldön is elismert. A kormány ugyanakkor a Nyugaton elért sikereket nem tudja a közvélemény felé közvetíteni, a referendumig kevés idő maradt e hiba kijavítására. Iklódy Gábor, a Külügyminisztérium NATO-főosztályának vezetője kifejtette: Magyarországot nem fenyegeti közvetlen katonai veszély, az instabilitás azonban sokáig megmarad a kelet-európai térségben. Jelenleg főként etnikai, gazdasági és környezetvédelmi veszélyek tapasztalhatók, de a jövőben - éppen a régió kiszámíthatatlansága miatt - nem zárható ki fegyveres akció sem. P. B. Szlovákia kész tárgyalni Bősről POZSONYI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Meciar-kormány kézhez vette Horn Gyula Bőssel és a kétoldalú kapcsolatokkal foglalkozó levelét - jelentette be tegnap Milán Tokár szlovák külügyi szóvivő, aki hozzátette: mindkét fél számára a megegyezés lenne előnyös. Pozsony a szóvivő szerint kész tárgyalni azokról a kérdésekről, amelyek Horn győri emlékeztetőjében szerepeltek, de a lemondott szlovák-magyar külügyminiszteri találkozó új időpontja egyelőre nem ismeretes. Tokár hangsúlyozta: kormánya kész a tárgyalásokra, amelyek tisztázhatnák a hágai Nemzetközi Bíróság által mindkét félre kiszabott kötelezettségek végrehajtását. A magyar miniszterelnök által javasolt időpont elfogadható - közölte. Kedden a pozsonyi Duna utcai magyar általános iskola és gimnázium épületében megjelent a pozsonyi kerületi hivatal négy képviselője, aki átadta dr. Popély Gyulának, az iskola igazgatójának indoklás nélküli felmentését. Az igazgatót először még a múlt iskolaév végén, másodszor pedig az elmúlt napokban figyelmeztették arra, hogy szeptember 25-ig köteles kicserélni az általa kiadott kétnyelvű bizonyítványokat a csak szlovákul nyomtatott okmányokra. Popély lapunknak elmondta: a bizonyítványcserét változatlanul alkotmányellenesnek tartja. Az eddigi igazgató tanárként egyelőre tovább dolgozhat a tanintézetben. Marxot nem olvasunk ÚSTIUS8!TM nes között természetesen jóvátehetetlenül megromlott. A botrányosra sikeredett hétfői frakcióülés után elnöknek és alelnökének már nincs miről egymással beszélnie. Pláne azután, hogy az alelnöknő megbocsáthatatlan bűnt követett el, na nem azt, hogy szorgalmazta a választási összefogást Csurka MIÉP-jével, hanem azt, hogy kérdőre vonta Torgyánt hitvesének képviselővé „csinálása” miatt. Ha az FKGP elnöke nem akarja, hogy Maczó azt is megkérdezze tőle, ugyan miért „csinált” alelnököt a fiából az egyik média-köztestület felügyelőbizottságában, akkor a legjobb, ha rövid úton megszabadul tőle. Ebben a játszmában nem Csurkáról van szó, hanem arról, hogy a magyar politikai élet egyik legbizarrabb figurája, a szókimondásáról híres G. Nagyné dr. Maczó Ágnes nem fér meg egy pártban egy olyan emberrel, aki azt a pártot teljesen a maga képére formálta, s ahol egyetlen vélemény érvényesülhet csak: az övé. S ha az FKGP „Torgyán-párt”, akkor Maczó nem gondolhatja komolyan, hogy az „ő személye garantálhatja” a kisgazdák, a KDNP, az MDF és a MIÉP választási összefogását. Akkor ebben a pártban - kifelé - egyetlen garancia van minden tájékozódásra, szövetségre, koalícióra: maga dr. Torgyán József. Ha ő akar valamit, a pártja is akarja, ha nem, akkor a pártja sem. Teljesen hiteles Torgyánnak az a vádja Maczó ellen, hogy „előtérbe akarja tolni magát”. Az FKGP-ben az előtér egy embernek van fönntartva. Amúgy pedig ismerjük el, Maczó Ágnes egyáltalán nem kért lehetetlent, amikor arra buzdította pártját, hogy lépjen szövetségre a MIÉP-pel. Miért is ne? Ha emlékezetem nem csal, dr. Torgyán nem szűnik meg természetes szövetségesének nevezni, szárnyai alá vonni, képviselőségekkel kecsegtetni a Kereszténydemokrata Néppártot, holott annak is van egy alelnöke, aki éppoly rendszerességgel szokott megszólalni MIÉP-rendezvényeken, mint Maczó Ágnes. (És vannak vezéralakjai, akik lélekben legalábbis, „csurkisták”.) Arról pedig nem tudni, hogy a választási szövetség fejében az FKGP elnöke azt követelte volna Giczyéktől, semmi szín alatt se működjenek együtt Csurkával, s közösítsék ki a szóban forgó alelnököt. A párhuzam persze sánta. A KDNP-t le tudja és le fogja nyelni előbb-utóbb Torgyán. De Maczó Ágnest, aki „öntörvényűbb”, mint egy egész politikai párt, nem tudja. Kifejezetten érdekesnek tartom, hogy az amúgy jó politikai ösztönökkel megáldott Torgyán Józsefet, amikor pártjába beemelte, sőt alelnökké választotta Maczó Ágnest, miért nem fogta el egy kis rossz érzés? Miért nem látta előre, hogy az alelnöknő, akiről mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy „lélekben tisztátalan”, a politikai praktikákban élvezkedő ember volna ugyanaz lesz neki, mint Ferinand Lassalle volt a múlt században Marx Károlynak: „bizonytalan barátunk a jelenben, biztos ellenségünk a jövőben”. Na persze: Marx kiment a divatból. Marxot nem olvasunk. Aczél Endre Bob Dylan háromszázezer fiatal hallgatója előtt lépett föl a hét végén Bolognában, a koncertet az olasz püspökkari konferencia szervezte, a zenés esten jelen volt és beszédet mondott II. János Pál pápa, katolikus egyházfő is, aki a jelentések szerint elégedett volt a kezdeményezéssel. Miközben a pápa köszöntötte a jókedvű fiatalokat, a magyar tévé egyházi műsorában egy magyar pap az alázatosság fontosságáról beszélt, a háttérben a hideg templombelső komor képeit mutatták. Állt ez a mi történelmi időkből itt felejtett papunk bezárva egy jéghideg templomhajóba, és pátosztól remegő hangon ostorozta a világ gonoszságát. A végén az ismert tantételt ismételgette, amely szerint az önzés nagyon csúnya dolog, az irigység pedig végső romlásba viszi a világot. II. János Pál közben boldogan megmerítkezett a vidáman daloló ifjúság szeretetében. A katolikus egyházfő úgy hajolt le a hét végén a fiatalokhoz, ahogyan a nagypapák szoktak közelíteni unokáikhoz. Az egészben az volt a legszebb, hogy mindezt a maga, immáron megszokott természetességével tette. Mi ebből a tanulság? A pápa - és az olasz püspökkari konferencia, lám, meg tudja szólítani a fiatalokat. Le tud ereszkedni hozzájuk a magas trónusról. Nem monologizál. Keresi a felnövekvő nemzedékekkel a közös hangot. Nem rest megkeresni a fiatalokat, nem tekinti rangon alulinak, hogy összebújjon velük egy fűtött hangulatú rockkoncerten. Tudni szeretné, hogy mit várnak a fiatalok az egyháztól, és a változó világ lépéseihez hozzá szeretné igazítani saját lépteit. Nem türelmetlen és nem követelődző. Tudja, hogy a fiatalok - a beatnemzedékek jóvoltából - a maguk természetes módján „elsajátították” Jézus nézeteit. Azzal is tisztában lehet, hogy a Jézus Krisztus Szupersztár feltehetőleg többet használt az egyháznak, mint az üres erkölcsi példabeszédek. Miért nincsenek ilyen katartikus élményei a magyar katolikus egyháznak? - teszi föl az ember magában a kérdést a rockkoncertről szóló hír kapcsán - függetlenül attól, hogy maga közvetlenül érintett-e a hitélet eme kérdéseiben, pusztán a jelenségen merengve. És itt nem csupán a zenének a szertartásokon való szerepeltetéséről van szó, mert az - más gyülekezetek korábban elítélt gyakorlata nyomán - beszivárgott a karizmatikus katolikus találkozók életébe is. De hol az a könnyedség, az a hajlékonyság, az a gesztusgazdag magatartás, ami a pápa tevékenységét jellemzi? Miért van az, hogy errefelé a barát orrára koppintanak, amikor szerepet vállal egy szépségverseny zsűrijének munkálataiban? És a hazai katolikus egyház vezetői miért tiltatják be olyan filmek vetítését, amelyek - noha művészi értékeik esetleg kétségbevonhatatlanok - véleményük szerint árthatnak az egyház tekintélyének? Egyáltalán: a hazai egyház miért nem képes megszabadulni attól az állandósult sértettségérzettől, amely rendre valamiféle ördögi ármánnyal magyarázza az egyházi életet övező társadalmi közönyösséget? A pápa sikeres szerepléseinek legfőbb tanulsága, hogy nem kell a tekintélyügyeket túlbonyolítani, elég őszintének lenni. Úgy látszik, ez az, amitől a fiatalok számára minden egy csapásra természetessé válik. Templomfalon belül és azon kívül is. Rab László A *1** 4* A spekuláció minden országot célba vehet A maláj miniszterelnök főtanácsadója a délkelet-ázsiai államok valutaválságáról A hivatalos malajziai magyarázatok továbbra is a külföldi, spekulációs szándékú befektetési alapok tevékenységével magyarázzák a régió több államában tapasztalható valutakrízist. A maláj kormányfő Budapesten tárgyaló gazdasági főtanácsadója ennek ellenére nem tart igazán hosszú távú negatív következményektől, mint ahogy attól sem, hogy az Indonéziában pusztító erdőtüzek tartós károkat okoznának a délkelet-ázsiai térségben. A délkelet-ázsiai pénzügyi válságnak koránt sincs még vége - állítja a valutapiac több szakértője. Sőt sokan azt jósolják, hogy a kezdeti hetek pánikszerű tőzsdei reakciói után most a komolyabb befektetők is helyi portfolióik átgondolására kényszerülnek majd, s ez a krízis második szakaszát nyithatja meg. A bajok ráadásul nem csupán Malajziát érintik, a thaiföldi baht értéke július eleje óta 29 százalékkal csökkent, s ez a kormány ellen irányuló egyéb támadásokkal együtt már parlamenti bizalmatlansági szavazáshoz is vezetett. Az indonéz rúpia lassan kezd magához térni, de dollárhoz viszonyított értéke negyedét az is elvesztette az elmúlt két-három hónapban, s hasonló trend jellemzi a Fülöp-szigeteki pesót is. Nem belső gazdasági okok, hanem a külföldi befektetési alapok, pontosabban a spekulációs célból mozgatott hatalmas pénzösszegek kihatása áll a malajziai valutaproblémák mögött - foglalta össze véleményét Tun Daim Zainuddin. A malajziai miniszterelnök, Mohamad Mahathir gazdasági főtanácsadója, akit budapesti látogatása során tegnap fogadott Horn Gyula kormányfő is, úgy vélte: hasonló folyamatok - a nemzetközi nyomás növekedése esetén - bármely, mégoly egészséges gazdaságú államban is beindulhatnak. - Nem Malajzia az első, s nem is az egyetlen ország, melynek valutája megszenvedte a különböző befektetési alapok manővereit - szögezte le a Kuala Lumpur-i vendég, felemlegetve Nagy-Britannia vagy Olaszország korábbi példáját. Véleménye szerint a valutakrízis gyors kirobbanása is e teóriát támasztja alá. - Ha megnézzük a legnagyobb világlapokat, a Time-tól a Newsweekig vagy akár a szaksajtót, még a nyár közepén is csak dicsérő szavakat találunk Malajziáról. Pár hét alatt nem gazdaságunk állapota változott meg ennyire - érvelt a főtanácsadó, arra célozva, hogy a tőzsdei nyomás hatása alatt júliusban lebegtetni kezdett ringgit hetek alatt értéke 22 százalékát vesztette el a dollárral szemben. Tun Daim Zainuddin ugyan nem említette név szerint Soros Györgyöt, de emlékezetes, hogy Mohamad Mahathir még a Világbank Nemzetközi Valutaalap múlt heti hongkongi közgyűlésén is a magyar származású pénzembert okolta a térség új keletű financiális gondjaiért. A főtanácsadó ezzel együtt derűlátóan nyilatkozott: szerinte a helyzet mára nagyjából stabilizálódott, noha tény, hogy ambiciózus fejlesztési programjaik egy részét el kellett halasztani. Hasonlóképpen nem kell tartani attól - mondta -, hogy a mostani indonéziai erdőtüzek és a kiterjedt füstfelhők hosszabb távú visszaesést okozzanak. Szegő Gábor