Népszabadság, 1998. január (56. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-02 / 1. szám
4 NÉPSZABADSÁG A köztársasági elnök újévi köszöntője: Még sokan nem érzékelik a felívelést A hagyományoknak megfelelően Göncz Árpád köztársasági elnök az év fordulóján újévi köszöntőt mondott a televízióban: az óév, amelytől búcsúzunk, számunkra valóban történelmi fordulópont. Ez évben hívták meg hazánkat a NATO biztonságot kínáló és erőt sugárzó családjába. S ez évben nyílt meg számunkra a lehetőség, hogy a közeljövőben - térségünkből az elsők között - csatlakozhassunk az Európai Unióhoz - szögezte le az államfő. Igen, mindez siker - aminek ára volt. Az árat megfizettük: az ország polgárai kemény önuralommal viselték el a kényszerű és keserű gazdasági megszorításokat, a létbiztonság megingásának lelki-idegi terheit. Az ő érdemük, hogy térségünkben ma a mi hazánk gazdasági és politikai rendje a legszilárdabb, hogy 1997-ben a legderűlátóbb becsléseknél is jobban apadt az államadósság és kevesebb az államháztartás hiánya. Az ő érdemük, hogy gazdaságunk megáll a talpán, iparunk termelékenységének és termelésének, árukivitelének növekedése, a külföldi működőtőke beáramlása felülmúlja még az olykor „kincstári optimizmusnak” bélyegzett várakozásokat is. Mert rajtuk, a polgárok helytállásán, szakmai hozzáértésén állt vagy bukott az ország jövendőt termő nemzetközi megbecsülése. Az újévi kötelező számvetés idején, sikereink tudatában sem feledkezhetünk meg terhes örökségünkről. Gazdaságunk kezdődő felívelésének hatását az ország polgárainak jó része még nem érzékeli, mert nem élheti meg személyes sorsának javulásaként. Az infláció, bár csökkent, még mindig magas. Éppen ezért az idei év is áremelkedéssel köszönt ránk. Sok köztünk a nyomorban élő, elesett ember. Nyugtalanító a közbiztonság helyzete. Nincs esélyegyenlőség a közoktatásban. Százezreket sújt, sok munkakezdőre vár munkanélküliség. Az ország eltérően fejlett térségei közt - bár csökken - érzékelhető a gazdasági és szociális feszültség. S mondjuk ki egyértelműen: sürgető megoldásra vár a többségében kirekesztve és embertelen körülmények között élő cigány kisebbség gondja, aminek következményeit társadalmunk egésze sínyli. A tömegnyomor ugyanis fertőz, erkölcsileg teszi próbára s kezdi ki a többségi társadalom emberségét. De el kell mondanunk azt is: a magyar társadalom kezd végre ráébredni e gondok súlyára, s arra, hogy az állam egymagában képtelen orvosolni őket. Polgáraink jó része kihullott a társadalmi védőhálóból, testilelki állapota miatt kiszolgáltatott és védtelen. Az irántuk való együttérzés a segítő célú önkéntes társadalmi kezdeményezések számának és súlyának gyarapodásában mutatkozik meg. Végezetül: az ország népének fel kell készülnie az idei országgyűlési és önkormányzati választásokra. Ez minden szavazópolgárra nehéz feladatot ró. Próbára teszi emberismeretét, valóságismeretét, ítélőképességét. Megköveteli tőle, hogy a rázúduló szórengetegből kirostálja a súlytalan, hiteltelen, egymásnak ellentmondó, netán hazug szavakat, s végül jó lelkiismerettel, gondosan mérlegelve adja le szavazatát, válassza meg négy évre az ország ügyeinek felelős intézőit, országos és helyi szinten. Nincs kétségem: hazánk népe 1998-ban is megfontoltan dönt jövőnk kérdésében. Ehhez - s a mindennapjainkhoz - kívánok most mindannyiunknak erőt, egészséget - mondta többek között a köztársasági elnök tévébeszédében. A volt átvilágítóbíró politikai pályára készül A KDNP soproni jelöltjeként, de párton kívüliként indul a jövő évi parlamenti választásokon Eigner József egykori átvilágítóbíró, akit a parlament felmentett e tisztségéből. Eigner József lapunknak elmondta: hasonló felkérést kapott Torgyán Józseftől, a kisgazdapárt elnökétől is, szeretné elérni, hogy a KDNP-FKGP közös jelöltje legyen idén májusban. Azért vállalta a soproni kereszténydemokraták felkérését, mert ebben a városban töltötte gimnáziumi éveit, és itt kezdte meg bírói pályafutását is. Megválasztása esetén azon szeretne munkálkodni, hogy a KDNP erősödése magával hozza az ellenzéki egység megteremtését is. Mint ismeretes, az Országgyűlés 1995-ben mentette fel Eignert és Botos Gábort az átvilágítói tisztségből, mert kiderült, hogy az ötvenes években olyan politikai ítéleteket hoztak, amelyeket az Országgyűlés 1990-ben semmisnek nyilvánított. Eigner több esetben ítélt el embereket tiltott borjúvágás, fegyverrejtegetés és embercsempészés miatt. Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló, úgynevezett ügynöktörvény ugyanakkor kizárja az átvilágítóbírák közül azokat, akiknek korábbi ítéletei a semmisségi jogszabályok hatálya alá esnek. Eigner József nyilatkozataiban is elismerte, hogy több embert ítélt el Kaposvárott és Sopronban az akkori törvényeknek megfelelően. Azzal védekezett azonban, hogy ő csak első fokon döntött, és a lehető legenyhébb ítéleteket hozta. Az Országgyűlés azonban nem mérlegelhette Eigner érveit, mert úgy foglalt állást, hogy ha bármelyik átvilágítóbíróról kiderül, hogy korábban a semmisségi törvények alá eső ítéleteket hozott, akkor a parlamentnek hivatalból kell kimondania a megválasztás érvénytelenségét. I. B. v Fizetésképtelen alapítvány MTI-JELENTÉS A sarkadi Ceres Alapítvány 500 hektár földjét művelő szociálisan rászoruló, részben roma helybeli és mezőgyáni polgárok nem kapták meg járandóságukat - családonként általában 20 ezer-60 ezer forintot, mert az alapítvány fizetésképtelenné vált. A hoppon maradt emberek kedden a két önkormányzat által létrehozott alapítvány sarkadi irodájánál tüntettek. A Ceres ügyében rendőrségi eljárás folyik, a sarkadi városi önkormányzat pedig január 6-ra rendkívüli testületi ülést hívott össze a történtek miatt. Horn szerint jók az MSZP esélyei Szélsőséges pártokkal kizárt a koalíció A miniszterelnök szerint az MSZP esélyes arra, hogy megnyerje a választásokat, és nem tart attól, hogy nehézségei lesznek a koalíciós partner kiválasztásánál. Szélsőséges pártokat semmiképp sem vonna be a kormányzásba - jelentette ki Horn Gyula az új év első napján a TV 2-nek adott interjúban. MUNKATÁRSUNKTÓL A miniszterelnök szerint 1997 sorsfordító év volt Magyarország számára, „bezzegország” lettünk annak ellenére, hogy egyes területeken feszültség tapasztalható a társadalomban. Horn Gyula a TV 2 újévi műsorában úgy vélte, ha a kormány 1994-ben nem tesz radikális lépéseket, az ország pénzügyi, gazdasági csődbe jutott volna. 1998-ban már kiegyensúlyozott növekedés várható. A miniszterelnök szerint Magyarországon a legsikeresebb a privatizáció. A bevételt az adósságállomány csökkentésére fordították, 3-3,5 év alatt tízmilliárd dollárral csökkentve az ország külföldi adósságállományát. Fontos üzenet a fiataloknak, hogy nem kell egész életükben az adósság terheit viselni. Nemzetközi kérdésekről szólva azt mondta: a magyar-román alapszerződésnek fontos szerepe van abban, hogy az RMDSZ kormányba került, és esély van arra, hogy az ottani magyarság egyenjogú legyen a többségiekkel. Szlovákiával kapcsolatban fontosnak minősítette, hogy a gazdasági, politikai érintkezés területén volt előrelépés. Bős ügyében kijelentette: hat hónap alatt ki lehet dolgozni a megállapodás kereteit a szlovákokkal, azt azonban valószínűtlennek tartotta, hogy az átfogó megállapodást márciusig aláírják. Az ország számára húsba vágó, hogy szoros együttműködést építsen ki azokkal a környező államokkal, amelyek első körben nem kerülhetnek be a NATO-ba, mert nekünk is érdekünk, hogy ők csatlakozzanak - jelentette ki Horn. Hozzátette: ha az MSZP kormányon marad, erre nagy súlyt helyez majd, és együttműködési készség tapasztalható a szomszédok részéről is. Mint fogalmazott: mindezt jó keretbe foglalja Magyarország szomszédsági politikája. A választásokkal összefüggésben a miniszterelnök úgy vélte, nem lesz sima kampány, a pártok várhatóan kölcsönös vádaskodásokat hangoztatnak majd. A riporter kérdésére kijelentette: nem ketyeg bomba a koalíció alatt; a Tocsik-üggyel kapcsolatban a kormánypártok semmit sem titkoltak el. Horn tagadta, hogy az elmúlt években koalíciós válság lett volna, azt azonban elismerte, hogy viszály volt. Értékelte az MSZP belső viszonyait is: a társadalom mozgásával a párton belül is fellángoltak a viták, de a helyzet javulásával lecsillapodtak. - Nincs zárt kapu a társadalom és az MSZP között - szögezte le. A választásról szólva kijelentette: megvan az esély arra, hogy az MSZP nyer. Az eredménytől függően nem lesznek nehézségei a koalíciós partner kiválasztásával. Szélsőséges pártok nem jöhetnek szóba. A miniszterelnök szerint hihetetlenül nagy lehetőségei vannak az országnak, a tét az, hogy a már megkezdett folyamatot hogyan viszi tovább. A A gyermekjóléti szolgálat a szülőket is segíti Átmeneti gondozással a krízishelyzetek megoldásáért ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Ilyen esetben lehetőség van a gyermek átmeneti gondozásba vételére. A november 1-jétől hatályos jogszabály erről a kérdésről is rendelkezik. Az átmeneti otthon a gyermekjóléti szolgáltatás része. A gondozásba vétel minden esetben a szülő kérelmére vagy beleegyezésével történik, tehát a gyermek törvényes képviselője továbbra is a szülő marad. Az átmeneti otthonok fenntartója az önkormányzat. A gyermek gondozása legfeljebb hat hónapig tarthat. Vannak olyan önkormányzatok, amelyek a törvénytől függetlenül - esetleg már több évvel ezelőtt - megvalósították a gyermekjóléti szolgálatot. A Ferencvárosban például 1992 óta lehet igénybe venni, tavaly pedig az átmeneti otthont is megnyitották. Bán Gabriellától, a IX. kerületi Fehér Holló Gyermekjóléti Szolgálat és Gyermekszálló vezetőjétől megtudtuk: a szolgálat szociális munkásai hat éve az iskolákban és óvodákban közvetlenül látnak el ügyeletet, hogy a pedagógusok, a szülők és a gyerekek egyaránt elérhessék őket. Klubokat, szabadidős tevékenységeket is szerveznek. A gyerekszálló szintén a szolgáltatások közé tartozik. Az intézmény alapelve, hogy tiszteletben tartsa és támogassa a gyermek családban való nevelkedését, a családhoz való jogát. Ha a gyerek nem tud eredeti családjába visszakerülni, az átmeneti gondozás időtartama lehetőséget ad arra, hogy más családtagot, hozzátartozót vagy egyéb arra alkalmas személyt - nevelőszülőt - lehessen nevelésére megnyerni. A Fehér Holló Gyermekjóléti Szolgálat az iskolai szociális munkán keresztül látja el feladatát. Az átmeneti otthonban lakó gyerekek is egy-egy szociális munkáshoz tartoznak, eredeti óvodájukba, iskolájukba járnak. A szolgálat vezetője elmondta: arra törekednek, hogy a gyerekek a lehető legrövidebb időt töltsék átmeneti gondozásban. Ez az ellátási forma ugyanis óhatatlanul távolságot teremt a szülő és a gyerek között. Megtudtuk: a leggyakrabban azért kerülnek a szállóba a gyerekek, mert a szülő, aki egyedül neveli őket, kórházba kerül vagy úgy vállal munkát, hogy mellette nem tudja ellátni a gyermekét. Előfordul, hogy átmenetileg a lakáshelyzete rendezetlen. A közös vonás azonban minden esetben az, hogy egyedül van a gyerekkel, nincs olyan rokon, ismerős, aki segíteni tudna. A tapasztalatok szerint a gyerekeknek nagy megnyugvás, hogy a korábbi rendszertelen életmódot rendszeresség, biztonság váltja fel. Meghatározott napirendjük van, járhatnak iskolába, nyugodtan el tudják készíteni a házi feladatokat, olvashatnak a szobájukban. A gyerekekben ugyanakkor mindvégig tudatosítják, hogy átmenetileg vannak a szállóban. Bán Gabriella szerint nem szabad olyan illúziót kelteni bennük, hogy ez az otthonuk. Az átmeneti otthont elhagyó gyermekek többsége saját családjában nevelkedik tovább. Olyanok is vannak, akik más családba, leggyakrabban rokonokhoz kerülnek. Bencsik Réka Egy átmeneti gyermekotthonban szabó babaabás felvétele HAZAI KORKÉP 1998. január 2., péntek A képviselők bére változatlan marad, a pártok támogatása nő ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az idei év lesz az első ebben a ciklusban, hogy a központi állami támogatásra jogosult pártok apanázsának növekedése jelentősen meghaladja az inflációt. Az emelés mértéke megközelíti a 29 százalékot. Mint ismeretes, azok a pártok jogosultak állami támogatásra, amelyek a parlamenti választásokon megszerezték a listás szavazatok legalább egy százalékát. A támogatás 75 százalékát az országgyűlési választások eredménye alapján a pártokra, illetve jelöltjeikre leadott szavazatok arányában osztják szét. A fennmaradó 25 százalékra az országos listán mandátumot szerzett pártok egyenlő arányban jogosultak. A pártok 1993-1995 között 1100 millió forintos apanázst kaptak. Az 1994-es választások után állami támogatásra jogosult a hat parlamenti párt mellett a Munkáspárt, a Köztársaság Párt, a Magyar Igazság és Élet Pártja, valamint az Agrárszövetség. Nem jár állami támogatás a választások után alakult - az MDF-ből kivált - MDNP- nek, amely főként adományokból tartja fenn magát. Az 1998-as költségvetési törvény tervezete az infláció mértékével nagyjából megegyező, 13 százalékos emelést irányzott elő. A költségvetés szavazásakor azonban a képviselők többsége úgy döntött, hogy a pártok központi támogatásának emelése 1998-ban 29 százalékos legyen. A nagy emelés szükségességét a pártok többsége azzal indokolta: főként állami támogatásból fedezné a jövő évi választások kampányát, hogy ne kelljen az üzleti szférára támaszkodnia. Bednárik Imre Parlamenti pártok 1997 1998 Fidesz 159,3 204,9 FKGP 182,3 234,6 KDNP 159,4 205,1 MDF 219,8 282,9 MSZP 492,5 634,2 SZDSZ 322,3 415,1 Parlamenten kívüli pártok Agrárszövetség 27 34,7 Köztársaság Párt 32,7 41,9 MIÉP 20,4 26,2 Munkáspárt 41,1 52,6 A PÁRTOK TÁMOGATÁSA (MFT) KÉPVISELŐI ALAPBÉREK (FT) 1990 32 500 1991 32 500 1992 56 063 1993 56 063 1994 56 063 1995 67 275 1996 87 750 1997 114 075 1998 114 075 Ezernyolcszáz órányi vita Erősödik a bizottságok szerepe a parlamentben A parlamenti munka nagy része nem a plenáris ülésen, hanem a bizottságokban zajlik. A T. Ház plenáris ülése tavaly 661 órát tanácskozott, a bizottságokban csaknem 1800 órát vitatkoztak a képviselők. A 19 állandó bizottság mellett 71 albizottság működik. Az Országgyűlés Hivatalának évzáró statisztikájából kiderül, hogy a parlament 19 állandó bizottsága tavaly összességében 1796 órát ülésezett. A 19 állandó bizottság mellett egyébként 71 albizottság működik. Ezek a testületek nemcsak az egyes törvények előkészítésére, szakmai megalapozására alakultak, hanem például a parlamenthez érkezett petíciók, kérések megalapozottságának vizsgálatára, hazánk EU-integrációjának elősegítésére, a közigazgatás korszerűsítésére, a nők jogainak erősítésére. Az albizottságokon kívül tavaly három vizsgálóbizottság is működött, az adós- és bankkonszolidációt, a magyar-orosz olajszállításokat és a Tocsik-ügyet kutató testület. Két eseti bizottság is alakult, az egyik az Állami Számvevőszék új elnökének keresésére, a másik a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében szükséges lépések meghatározására. A bizottságok növekvő szerepet játszanak a törvényalkotásban. A testületek 79 alkalommal nyújtottak be önálló javaslatot a parlamentnek, ezek alapján két törvény és 61 országgyűlési határozat született. Az állandó bizottságok ülésein a képviselők 80 százalékos arányban jelentek meg. A legkevesebbet a nemzetbiztonsági, a legtöbbet az alkotmány-előkészítő bizottság üléseiről hiányoztak. Azadatok szerint a bizottsági ülésekről legtöbbször a néppárti képviselők maradtak távol és a szocialisták jelentek meg a legnagyobb - mintegy 90 százalékos - arányban. Bednárik Imre