Népszabadság, 1998. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-02 / 1. szám

4 NÉPSZABADSÁG A köztársasági elnök újévi köszöntője: Még sokan nem érzékelik a felívelést A hagyományoknak megfelelően Göncz Árpád köztársasági elnök az év fordulóján újévi kö­szöntőt mondott a televízióban: az óév, amely­től búcsúzunk, számunkra valóban történelmi fordulópont. Ez évben hívták meg hazánkat a NATO biztonságot kínáló és erőt sugárzó csa­ládjába. S ez évben nyílt meg számunkra a le­hetőség, hogy a közeljövőben - térségünkből az elsők között - csatlakozhassunk az Európai Unióhoz - szögezte le az államfő. Igen, mindez siker - aminek ára volt. Az árat megfizettük: az ország polgárai kemény ön­uralommal viselték el a kény­szerű és keserű gazdasági meg­szorításokat, a létbiztonság megingásának lelki-idegi ter­heit. Az ő érdemük, hogy térsé­günkben ma a mi hazánk gaz­dasági és politikai rendje a leg­szilárdabb, hogy 1997-ben a legderűlátóbb becsléseknél is jobban apadt az államadósság és kevesebb az államháztartás hiánya. Az ő érdemük, hogy gazdaságunk megáll a talpán, iparunk termelékenységének és termelésének, árukivitelének növekedése, a külföldi műkö­dőtőke beáramlása felülmúlja még az olykor „kincstári opti­mizmusnak” bélyegzett vára­kozásokat is. Mert rajtuk, a polgárok helytállásán, szakmai hozzáértésén állt vagy bukott az ország jövendőt termő nem­zetközi megbecsülése. Az újévi kötelező számvetés idején, sikereink tudatában sem feledkezhetünk meg terhes örökségünkről. Gazdaságunk kezdődő felívelésének hatását az ország polgárainak jó része még nem érzékeli, mert nem él­heti meg személyes sorsának ja­vulásaként. Az infláció, bár csökkent, még mindig magas. Éppen ezért az idei év is ár­emelkedéssel köszönt ránk. Sok köztünk a nyomorban élő, el­esett ember. Nyugtalanító a közbiztonság helyzete. Nincs esélyegyenlőség a közoktatás­ban. Százezreket sújt, sok mun­kakezdőre vár munkanélküli­ség. Az ország eltérően fejlett térségei közt - bár csökken - ér­zékelhető a gazdasági és szociá­lis feszültség. S mondjuk ki egyértelműen: sürgető megol­dásra vár a többségében kire­kesztve és embertelen körülmé­nyek között élő cigány kisebb­ség gondja, aminek következ­ményeit társadalmunk egésze sínyli. A tömegnyomor ugyanis fertőz, erkölcsileg teszi próbára s kezdi ki a többségi társada­lom emberségét. De el kell mondanunk azt is: a magyar társadalom kezd vég­re ráébredni e gondok súlyára, s arra, hogy az állam egymagá­ban képtelen orvosolni őket. Polgáraink jó része kihullott a társadalmi védőhálóból, testi­lelki állapota miatt kiszolgálta­tott és védtelen. Az irántuk va­ló együttérzés a segítő célú ön­kéntes társadalmi kezdeménye­zések számának és súlyának gyarapodásában mutatkozik meg. Végezetül: az ország népének fel kell készülnie az idei or­szággyűlési és önkormányzati választásokra. Ez minden sza­vazópolgárra nehéz feladatot ró. Próbára teszi emberismere­tét, valóságismeretét, ítélőké­pességét. Megköveteli tőle, hogy a rázúduló szórengetegből kirostálja a súlytalan, hitelte­len, egymásnak ellentmondó, netán hazug szavakat, s végül jó lelkiismerettel, gondosan mérlegelve adja le szavazatát, válassza meg négy évre az or­szág ügyeinek felelős intézőit, országos és helyi szinten. Nincs kétségem: hazánk népe 1998-ban is megfontoltan dönt jövőnk kérdésében. Ehhez - s a mindennapjainkhoz - kívánok most mindannyiunknak erőt, egészséget - mondta többek kö­zött a köztársasági elnök tévé­beszédében. A volt átvilágítóbíró politikai pályára készül A KDNP soproni jelöltjeként, de párton kívüliként indul a jö­vő évi parlamenti választásokon Eigner József egykori átvilágí­tóbíró, akit a parlament felmen­tett e tisztségéből. Eigner József lapunknak el­mondta: hasonló felkérést ka­pott Torgyán Józseftől, a kis­gazdapárt elnökétől is, szeretné elérni, hogy a KDNP-FKGP kö­zös jelöltje legyen idén május­ban. Azért vállalta a soproni ke­reszténydemokraták felkérését, mert ebben a városban töltötte gimnáziumi éveit, és itt kezdte meg bírói pályafutását is. Meg­választása esetén azon szeretne munkálkodni, hogy a KDNP erősödése magával hozza az el­lenzéki egység megteremtését is. Mint ismeretes, az Ország­­gyűlés 1995-ben mentette fel Eignert és Botos Gábort az átvi­­lágítói tisztségből, mert kide­rült, hogy az ötvenes években olyan politikai ítéleteket hoz­tak, amelyeket az Országgyűlés 1990-ben semmisnek nyilvání­tott. Eigner több esetben ítélt el embereket tiltott borjúvágás, fegyverrejtegetés és ember­­csempészés miatt. Az egyes fon­tos tisztségeket betöltő szemé­lyek ellenőrzéséről szóló, úgyne­vezett ügynöktörvény ugyanak­kor kizárja az átvilágítóbírák közül azokat, akiknek korábbi ítéletei a semmisségi jogszabá­lyok hatálya alá esnek. Eigner József nyilatkozatai­ban is elismerte, hogy több em­bert ítélt el Kaposvárott és Sop­ronban az akkori törvényeknek megfelelően. Azzal védekezett azonban, hogy ő csak első fokon döntött, és a lehető legenyhébb ítéleteket hozta. Az Országgyű­lés azonban nem mérlegelhette Eigner érveit, mert úgy foglalt állást, hogy ha bármelyik átvi­­lágítóbíróról kiderül, hogy ko­rábban a semmisségi törvények alá eső ítéleteket hozott, akkor a parlamentnek hivatalból kell kimondania a megválasztás ér­vénytelenségét. I. B. v Fizetésképtelen alapítvány MTI-JELENTÉS A sarkadi Ceres Alapítvány 500 hektár földjét művelő szociáli­san rászoruló, részben roma helybeli és mezőgyáni polgárok nem kapták meg járandóságu­kat - családonként általában 20 ezer-60 ezer forintot, mert az alapítvány fizetésképtelenné vált. A hoppon maradt emberek kedden a két önkormányzat ál­tal létrehozott alapítvány sar­kadi irodájánál tüntettek. A Ce­res ügyében rendőrségi eljárás folyik, a sarkadi városi önkor­mányzat pedig január 6-ra rendkívüli testületi ülést hívott össze a történtek miatt. Horn szerint jók az MSZP esélyei Szélsőséges pártokkal kizárt a koalíció A miniszterelnök szerint az MSZP esélyes arra, hogy meg­nyerje a választásokat, és nem tart attól, hogy nehézségei lesz­nek a koalíciós partner kiválasz­tásánál. Szélsőséges pártokat semmiképp sem vonna be a kor­mányzásba - jelentette ki Horn Gyula az új év első napján a TV 2-nek adott interjúban. MUNKATÁRSUNKTÓL A miniszterelnök szerint 1997 sorsfordító év volt Magyar­­ország számára, „bezzegország” lettünk annak ellenére, hogy egyes területeken feszültség ta­pasztalható a társadalomban. Horn Gyula a TV 2 újévi műso­rában úgy vélte, ha a kormány 1994-ben nem tesz radikális lé­péseket, az ország pénzügyi, gazdasági csődbe jutott volna. 1998-ban már kiegyensúlyozott növekedés várható. A miniszterelnök szerint Ma­gyarországon a legsikeresebb a privatizáció. A bevételt az adós­ságállomány csökkentésére for­dították, 3-3,5 év alatt tízmilli­­árd dollárral csökkentve az or­szág külföldi adósságállomá­nyát. Fontos üzenet a fiatalok­nak, hogy nem kell egész életük­ben az adósság terheit viselni. Nemzetközi kérdésekről szól­va azt mondta: a magyar-román alapszerződésnek fontos szerepe van abban, hogy az RMDSZ kormányba került, és esély van arra, hogy az ottani magyarság egyenjogú legyen a többségiek­kel. Szlovákiával kapcsolatban fontosnak minősítette, hogy a gazdasági, politikai érintkezés területén volt előrelépés. Bős ügyében kijelentette: hat hónap alatt ki lehet dolgozni a megál­lapodás kereteit a szlovákokkal, azt azonban valószínűtlennek tartotta, hogy az átfogó megálla­podást márciusig aláírják. Az ország számára húsba vá­gó, hogy szoros együttműködést építsen ki azokkal a környező államokkal, amelyek első kör­ben nem kerülhetnek be a NATO-ba, mert nekünk is érde­künk, hogy ők csatlakozzanak - jelentette ki Horn. Hozzátette: ha az MSZP kormányon marad, erre nagy súlyt helyez majd, és együttműködési készség tapasz­talható a szomszédok részéről is. Mint fogalmazott: mindezt jó keretbe foglalja Magyarország szomszédsági politikája. A választásokkal összefüggés­ben a miniszterelnök úgy vélte, nem lesz sima kampány, a pár­tok várhatóan kölcsönös vádas­kodásokat hangoztatnak majd. A riporter kérdésére kijelentet­te: nem ketyeg bomba a koalíció alatt; a Tocsik-üggyel kapcso­latban a kormánypártok semmit sem titkoltak el. Horn tagadta, hogy az elmúlt években koalí­ciós válság lett volna, azt azon­ban elismerte, hogy viszály volt. Értékelte az MSZP belső viszo­nyait is: a társadalom mozgásá­val a párton belül is fellángoltak a viták, de a helyzet javulásával lecsillapodtak. - Nincs zárt kapu a társadalom és az MSZP között - szögezte le. A választásról szólva kijelen­tette: megvan az esély arra, hogy az MSZP nyer. Az eredménytől függően nem lesznek nehézségei a koalíciós partner kiválasztásá­val. Szélsőséges pártok nem jö­hetnek szóba. A miniszterelnök szerint hihetetlenül nagy lehető­ségei vannak az országnak, a tét az, hogy a már megkezdett fo­lyamatot hogyan viszi tovább. A A gyermekjóléti szolgálat a szülőket is segíti Átmeneti gondozással a krízishelyzetek megoldásáért ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Ilyen esetben lehetőség van a gyermek átmeneti gondozásba vételére. A november 1-jétől hatályos jogszabály erről a kér­désről is rendelkezik. Az átme­neti otthon a gyermekjóléti szolgáltatás része. A gondozás­ba vétel minden esetben a szülő kérelmére vagy beleegyezésével történik, tehát a gyermek törvé­nyes képviselője továbbra is a szülő marad. Az átmeneti ott­honok fenntartója az önkor­mányzat. A gyermek gondozása legfeljebb hat hónapig tarthat. Vannak olyan önkormányza­tok, amelyek a törvénytől füg­getlenül - esetleg már több év­vel ezelőtt - megvalósították a gyermekjóléti szolgálatot. A Ferencvárosban például 1992 óta lehet igénybe venni, tavaly pedig az átmeneti otthont is megn­yitották. Bán Gabriellától, a IX. kerüle­ti Fehér Holló Gyermekjóléti Szolgálat és Gyermekszálló ve­zetőjétől megtudtuk: a szolgálat szociális munkásai hat éve az is­kolákban és óvodákban közvet­lenül látnak el ügyeletet, hogy a pedagógusok, a szülők és a gye­rekek egyaránt elérhessék őket. Klubokat, szabadidős tevékeny­ségeket is szerveznek. A gyerek­szálló szintén a szolgáltatások közé tartozik. Az intézmény alapelve, hogy tiszteletben tart­sa és támogassa a gyermek csa­ládban való nevelkedését, a csa­ládhoz való jogát. Ha a gyerek nem tud eredeti családjába visszakerülni, az átmeneti gon­dozás időtartama lehetőséget ad arra, hogy más családtagot, hoz­zátartozót vagy egyéb arra al­kalmas személyt - nevelőszülőt - lehessen nevelésére megnyerni. A Fehér Holló Gyermekjóléti Szolgálat az iskolai szociális munkán keresztül látja el fel­adatát. Az átmeneti otthonban lakó gyerekek is egy-egy szociá­lis munkáshoz tartoznak, erede­ti óvodájukba, iskolájukba jár­nak. A szolgálat vezetője el­mondta: arra törekednek, hogy a gyerekek a lehető legrövidebb időt töltsék átmeneti gondozás­ban. Ez az ellátási forma ugyan­is óhatatlanul távolságot teremt a szülő és a gyerek között. Megtudtuk: a leggyakrabban azért kerülnek a szállóba a gye­rekek, mert a szülő, aki egyedül neveli őket, kórházba kerül vagy úgy vállal munkát, hogy mellette nem tudja ellátni a gyermekét. Előfordul, hogy át­menetileg a lakáshelyzete ren­dezetlen. A közös vonás azon­ban minden esetben az, hogy egyedül van a gyerekkel, nincs olyan rokon, ismerős, aki segí­teni tudna. A tapasztalatok szerint a gye­rekeknek nagy megnyugvás, hogy a korábbi rendszertelen életmódot rendszeresség, biz­tonság váltja fel. Meghatározott napirendjük van, járhatnak is­kolába, nyugodtan el tudják ké­szíteni a házi feladatokat, ol­vashatnak a szobájukban. A gyerekekben ugyanakkor mind­végig tudatosítják, hogy átme­netileg vannak a szállóban. Bán Gabriella szerint nem szabad olyan illúziót kelteni bennük, hogy ez az otthonuk. Az átme­neti otthont elhagyó gyermekek többsége saját családjában ne­velkedik tovább. Olyanok is vannak, akik más családba, leggyakrabban rokonokhoz ke­rülnek. Bencsik Réka Egy átmeneti gyermekotthonban szabó babaabás felvétele HAZAI KORKÉP 1998. január 2., péntek A képviselők bére változatlan marad, a pártok támogatása nő ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az idei év lesz az első ebben a ciklusban, hogy a központi álla­mi támogatásra jogosult pártok apanázsának növekedése jelen­tősen meghaladja az inflációt. Az emelés mértéke megközelíti a 29 százalékot. Mint ismeretes, azok a pártok jogosultak állami támogatásra, amelyek a parla­menti választásokon megszerez­ték a listás szavazatok legalább egy százalékát. A támogatás 75 százalékát az országgyűlési vá­lasztások eredménye alapján a pártokra, illetve jelöltjeikre le­adott szavazatok arányában osztják szét. A fennmaradó 25 százalékra az országos listán mandátumot szerzett pártok egyenlő arányban jogosultak. A pártok 1993-1995 között 1100 millió forintos apanázst kaptak. Az 1994-es választások után állami támogatásra jogo­sult a hat parlamenti párt mel­lett a Munkáspárt, a Köztársa­ság Párt, a Magyar Igazság és Élet Pártja, valamint az Agrár­­szövetség. Nem jár állami támo­gatás a választások után alakult - az MDF-ből kivált - MDNP- nek, amely főként adományok­ból tartja fenn magát. Az 1998-as költségvetési tör­vény tervezete az infláció mérté­kével nagyjából megegyező, 13 százalékos emelést irányzott elő. A költségvetés szavazásakor azonban a képviselők többsége úgy döntött, hogy a pártok köz­ponti támogatásának emelése 1998-ban 29 százalékos legyen. A nagy emelés szükségességét a pártok többsége azzal indokolta: főként állami támogatásból fe­dezné a jövő évi választások kampányát, hogy ne kelljen az üzleti szférára támaszkodnia. Bednárik Imre Parlamenti pártok 1997 1998 Fidesz 159,3 204,9 FKGP 182,3 234,6 KDNP 159,4 205,1 MDF 219,8 282,9 MSZP 492,5 634,2 SZDSZ 322,3 415,1 Parlamenten kívüli pártok Agrárszövetség 27 34,7 Köztársaság Párt 32,7 41,9 MIÉP 20,4 26,2 Munkáspárt 41,1 52,6 A PÁRTOK TÁMOGATÁSA (M­FT) KÉPVISELŐI ALAPBÉREK (FT) 1990 32 500 1991 32 500 1992 56 063 1993 56 063 1994 56 063 1995 67 275 1996 87 750 1997 114 075 1998 114 075 Ezernyolcszáz órányi vita Erősödik a bizottságok szerepe a parlamentben A parlamenti munka nagy része nem a plenáris ülésen, hanem a bizottságokban zajlik. A T. Ház plenáris ülése tavaly 661 órát ta­nácskozott, a bizottságokban csaknem 1800 órát vitatkoztak a képviselők. A 19 állandó bizott­ság mellett 71 albizottság műkö­dik. Az Országgyűlés Hivata­lának évzáró statisztikájából ki­derül, hogy a parlament 19 ál­landó bizottsága tavaly összes­ségében 1796 órát ülésezett. A 19 állandó bizottság mellett egyébként 71 albizottság műkö­dik. Ezek a testületek nemcsak az egyes törvények előkészítésé­re, szakmai megalapozására ala­kultak, hanem például a parla­menthez érkezett petíciók, kéré­sek megalapozottságának vizs­gálatára, hazánk EU-integráció­­jának elősegítésére, a közigazga­tás korszerűsítésére, a nők jogai­nak erősítésére. Az albizottságo­kon kívül tavaly három vizsgá­lóbizottság is működött, az adós- és bankkonszolidációt, a magyar-orosz olajszállításokat és a Tocsik-ügyet kutató testü­let. Két eseti bizottság is alakult, az egyik az Állami Számvevő­­szék új elnökének keresésére, a másik a kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében szük­séges lépések meghatározására. A bizottságok növekvő szere­pet játszanak a törvényalkotás­ban. A testületek 79 alkalommal nyújtottak be önálló javaslatot a parlamentnek, ezek alapján két törvény és 61 országgyűlési ha­tározat született. Az állandó bi­zottságok ülésein a képviselők 80 százalékos arányban jelentek meg. A legkevesebbet a nemzet­­biztonsági, a legtöbbet az alkot­mány-előkészítő bizottság ülé­seiről hiányoztak. Az­­adatok szerint a bizottsági ülésekről legtöbbször a néppárti képvise­lők maradtak távol és a szocia­listák jelentek meg a legnagyobb - mintegy 90 százalékos - arány­ban. Bednárik Imre

Next