Népszabadság, 1998. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

2 NÉPSZABADSÁG Albright-körút sovány eredménnyel Ismét izraeli-palesztin tárgyalások színhelye lesz Washington Netanjahu izraeli kormányfő és Arafat palesztin elnök is bele­egyezett, hogy a közeljövőben ismét elküldik megbízottaikat Washingtonba: amerikai közve­títéssel ott folytatódnának a tárgyalások a megrekedt béke­folyamat felélesztéséről. A szakértők egybehangzó vélemé­nye szerint Albright amerikai külügyminiszter térségbeli kö­rútja ezúttal sem vezetett áttö­réshez. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Madeleine Albright londoni megbeszéléseit követően érke­zett a Közel-Keletre. Körútja nyitányaként szombat este öt­órás tárgyalást folytatott Ben­jámin Netanjahuval, ám az iz­raeli kormányfő értékelése sze­rint a maratoni eszmecserén nem született érdemi megálla­podás a hónapok óta megfenek­lett izraeli-palesztin párbeszéd felújításának részleteiről. Saj­tójelentések alapján az izraeli fél hajlandó rugalmasságot ta­núsítani - az amerikai időren­det részben elfogadva - a cisz-jordániai csapatkivonás kérdé­sében, ám nem akar engedni a kiürítendő, s palesztin közigaz­gatás alá kerülő terület nagysá­gát illetően. Maga Albright - je­lentette tel-avivi tudósítónk - pozitívnak minősítette ugyan megbeszéléseit, de azt is hang­súlyozta, hogy „immár a tettek és a nehéz döntések mezejére kell lépni”. A külügyminiszter Ramal­lahban találkozott Jasszer Arafattal is. A palesztin elnök beleegyezett abba, hogy tanul­mányozza az izraeli-palesztin békefolyamat újjáélesztésére tett amerikai javaslatok fino­mított változatát. Magas rangú izraeli és palesztin politikusok egybehangzó értékelése szerint Albright tárgyalásai ennek el­lenére nem hoztak áttörést, legfeljebb a washingtoni meg­beszélések újraindítása tekint­hető sovány eredménynek, mérsékelt sikernek. A PFSZ végrehajtó bizottsá­ga közben jóváhagyta a Nemze­ti Tanács által a palesztin nem­zeti chartában végrehajtott és Arafat által Bill Clintonnak le­vélben részletezett változtatá­sokat. A módosítás értelmében törölték az alapokmány Izrael­­ellenes cikkelyeit. Az ameri­kaiak állítólag elégségesnek, az izraeli kormány szóvivője azon­ban nem kielégítőnek minősí­tette a határozatot. Husszein jordániai uralkodó - akivel Albright szintén tárgyalt a brit fővárosban - szombaton levelet intézett fivéréhez, Hasszán herceghez. Ebben korábban példátlan módon számol be az őt immár fél éve gyöt­rő betegségről, amely miatt az Egyesült Államokban és Nagy-Britan­­niában kénytelen gyógykezeltetni magát. A 62 esztendős, 1953 óta uralkodó Husszein azt írta, hogy egy baktériumfertőzés nyirokcsomó­daganatot idézett elő szervezetében, amelyet tavaly novemberben az amerikai Mayo klinikán eltávolítottak. Most orvosi ellenőrzés céljából érkezett Londonba. Husszeint 1992-ben rákkal operálták, azóta rend­szeres orvosi vizsgálatokon kell részt vennie. Albright és Arafat találkozója Ramallahban REUTERS-FOTÓ I FÓKUSZBAN A történelem első csúcstechnológiás videoháborúja az élőben közvetített 1991-es Irak elleni csata után ismét Szaddám Hu­szein országa lehet a még oko­sabb fegyverek célpontja. Noha az úgynevezett intelligens fegy­verek nagy része akkor nem vált be, a Pentagonban most remé­lik: nem volt kidobott pénz a to­vábbfejlesztésre azóta költött évi 50-70 milliárd dollár. Ha lesz légicsapás, akkor be­mutatkozik a lézeres-elektroni­kus bunkerbontóbomba. A „fé­reg” milliméteres pontossággal csapódik a föld alá rejtett cél­pontra, a célzórobbanás erejé­vel és valamilyen vegyi fúróval áthatol akár méter vastag acél­betonon is - és igazából csak ezután detonál. Minden egyéb bombát és rakétát is a lézeres rávezetésen túl a globális mű­holdas navigációs rendszer (GPS) irányít célba, a kompute­res „tüzér” kétszáz kilométeres távolságból is az utolsó másod­percig módosíthat a rakéta irá­nyán. Pont olyan, mint egy vi­deojáték. A még precízebben irányított Tomahawk a tenger­alattjáróról indulva képes elta­lálni egy kisablakot a bagdadi ház falán­­ és előre meghatáro­zott, korlátozott erővel robban. Ez azért fontos, hogy az eset­leg eltalált iraki tömegpusztító­fegyverek megsemmisülés köz­ben lehetőleg ne szabaduljanak el a raktárból. És azért, mert az 1991-es amerikai győzelem örö­mét nagyban rontotta, amikor kiderült: az úgynevezett precí­ziós bombák messze elkerülték a kijelölt célpontokat. A radar­biztos lopakodó bombázókat az irakiak nem is látták, nemhogy eltalálták volna - igaz, a túl magasról dobáló Stealthek sem találták el a célpontokat. Min­dig „sima” vadászbombázókat kellett utánuk küldeni. Legen­dának bizonyult az elhíresült Patriot-ellenrakéták teljesítmé­nye is: valójában egyetlen egy iraki Scud sem akadt el miat­tuk. Egyértelmű viszont, hogy 1991-ben megkezdődött az in­formációs hadviselés korszaka. Az amerikaiak már akkor képe­sek voltak elektronikusan meg­bénítani az iraki távközlési, kommunikációs és radarrend­szereket. Mostanra olyan nagy a távkomputeres fölény, hogy Irak légvédelmi eszközei hasz­navehetetlen ócskavassá vál­hatnak. Szaddám, tüzérei csak vaktában lődözhetnek, ha egyáltalán idejében érzékelik a támadást és eljut hozzájuk a parancs. Ezzel együtt Co­­hen védelmi miniszter előre je­lezte: korántsem biztos, hogy si­kerül eltalálni és megsemmisí­teni Irak veszélyes arzenáljait. Miközben ugyanis a célba jutta­tás elektronikus eszközei hatal­masat javultak, Szaddám meg­tanult védekezni a műholdas és légi felderítés ellen. Már 1991- ben az amerikai légierő első két csapása csupán kartonpapír­­ágyúkat és fatankokat ért. Mos­tanra állítólag Potemkin-objek­­tumok ezreiben elhelyezett ál­célpontok rejtik az igaziakat. Ha igaz, erre is van amerikai megoldás. Az úgynevezett ter­­mitbomba a célpont közelébe érve meghőmérőzi a kiszemelt objektumot és csak akkor rob­ban, ha valós áramköröket és fémszerkezeteket érzékel. Egy másik új töltet nem robban, csak óriási hőt árasztva megol­vasztja a falban az acélt és a ce­mentet. A még okosabb fegyverek egy része annyira új, hogy csak az elmúlt hetekben, sőt napokban próbálták ki őket először az amerikai kísérleti terepeken. Főpróba Irakban? Washington, 1998. február 1. Füzes Oszkár Még okosabb fegyverek KÜLPOLITIKA Lázadásra készülnek a német állástalanok BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Újabb, 4,8 millliós rekordot ért el januárban a munkanélküliség Németországban, s a jelek sze­rint - francia mintára - immár a szövetségi köztársaságban is lá­zadoznak az állástalanok. A Spiegel ismerteti a német szak­­szervezeti szövetség (DGB) becs­lését; eszerint az év első hónap­jában már csaknem ötmillióan voltak munka nélkül. Ilyen helyzetben nem meglepő, hogy az egyébként egyáltalán nem militáns német munkanél­küliek is szervezkedni kezdtek. A héten lesz a startja annak a több hónaposra tervezett, új munkalehetőségeket követelő akciósorozatnak, amelyet külön­böző munkanélküli szervezetek kezdeményeznek. Csütörtökön több mint 200 városban, köztük Hamburgban, Kölnben és Mün­chenben lesznek demonstrációk, az állástalanok megszállják a munkaközvetítő irodákat. A til­takozó hullám csúcspontját szeptemberre, a parlamenti vá­lasztások előestéjére ígérik, ami­korra Berlinbe százezres nagy­gyűlést szerveznek. A konzervatív Welt am Sonn­­tag megbízásából végzett köz­vélemény-kutatás szerint a né­met munkanélküliek 73 száza­léka fontosnak tartja a terve­zett megmozdulásokat, 65 szá­zalékuk kész aktívan részt is venni azokban. A munkanélkü­liek pártpreferenciáit vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a kormánypártok az állás­talanok körében csak 19 száza­léknyi szavazatra számíthat­nak. A lap szerint a masszív til­takozó akciók veszélye láttán a kancellári hivatalban hirtelen vizsgálni kezdték: milyen intéz­kedésekkel javíthatnának a helyzeten. Úgy hírlik, a koalí­ciós pártok szerdán vitatják meg a lehetséges lépéseket, Hel­mut Kohl kancellár azonban egyelőre nem nyilatkozott a konkrét tervekről. 1998. február 2., hétfő Bukarest: újabb válságforduló Az RMDSZ gazdasági, pénzügyi és privatizációs téren kíván az eddiginél hangsúlyosabban jelen lenni a romániai hatalmi struk­túrákban. Ám a koalíciós válság jelenlegi stádiumában nem a tisztségek alkuját tekinti a legfontosabb kérdésnek, hanem a kor­mányzati együttműködés biztosítását - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a szombati RMDSZ-tanácskozás után. A romániai kormányválság nem zárult le a Demokrata Párt minisztereinek a kormányból történt kiválásával. A demokra­ták és a parasztpártiak között újabb vitát ez alkalommal Wim van Velzen bukaresti kijelenté­sei váltották ki. Az Európai Ke­reszténydemokrata Unió elnöke kiállt Victor Ciorbea kormányfő és a Kereszténydemokrata Nem­zeti Parasztpárt mellett, és kije­lentette: a válság fő okát a DP-n belüli ellentétek képezik. A poli­tikus annak a reményének adott hangot, hogy Petre Román párt­ja „előtérbe helyezi a nemzeti érdekeket”, nem támadja többé a miniszterelnököt, hanem koa­líciós partnereivel együtt a re­formok folytatásán munkálko­dik. Válaszként a demokrata ve­zetők kijelentették, hogy a tá­madás miatt az ígért parlamenti támogatás is kérdésessé válik. Petre Román kifejtette: pártja továbbra is Ciorbea menesztését követeli, és nem tehet ígéretet arra, hogy nem nyújt be bizal­matlansági indítványt. Emil Constantinescu elnök undorító­nak minősítette a két párt közöt­ti konfliktust, amely szerinte az ország alapvető érdekeit érinti. A kormányválság fejleményei megkívánták, hogy az RMDSZ operatív tanácsa is kidolgozza álláspontját, többek közt a meg­üresedett öt miniszteri tárca be­töltéséről. Az OT-ülés után nyilatkozva Markó Béla szövet­ségi elnök elítélte a koalíciós pártok között a sajtó útján foly­tatott vitát, s kijelentette, hogy a partnereknek visszafogottságot kellene tanúsítaniuk. Markó szerint a demokrata-paraszt­­párti vita az RMDSZ számára is kockázatos, hisz Romániában a „magyar kártyát bárkinek bár­mikor ki lehet játszani”. Tibori Szabó Zoltán ■ TÁVIRATI STÍLUSBAN is . AZ ELSŐ PÁRT megalakulását engedélyezte az iszlám forradalom óta a teheráni belügyminisztérium. Az Iráni Iszlám Szolidaritási Párt (IIIP) megalakításához hasonló lépésre nem került sor 1979 óta a közép-keleti országban. A döntéshez megfi­gyelők szerint a Khatemi elnök tavalyi megválasztása után kiala­kult enyhültebb politikai légkör járult hozzá. (Reuter) BANJA LUKÁBA helyezik át a kormány székhelyét a Boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének szombati határozata szerint. A testület eddig a Szarajevóhoz közeli Paléban működött. A település a keményvonalasok csoportjával szembekerült Bilja­­na Plavsics államfő hatalmi központjának számít. (MTI)­­ VACLAV HAVEL cseh államfő aláveti magát az alkot­mánybíróság döntésének, amely a republikánusok kérésére azt vizsgálja, törvényes volt-e a januári elnökválasztás vagy sem. A cseh államfő ezt vasárnapi rádióinterjújában jelentette be. A Tö­mörülés a Köztársaságért - Csehszlovákia Republikánus Pártja érvénytelennek tartja Havel újraválasztását, s ezért beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz. (MTI) Spanyolország felvonult az ETA ellen Hatalmas tiltakozó megmozdulásokat váltott ki Spanyolországban a legújabb politikai merény­let. Szombaton Sevillában 350 000 ember vo­nult az utcákra, a baszkföldi Bilbaóban pedig az AFP adatai szerint 50 ezren néma felvonu­lással fejezték ki elítélő véleményüket a politi­kai erőszakról, melynek legújabb megnyilvánu­lásaként múlt pénteken Sevillában agyonlőtték az egyik polgármester-helyettest és feleségét. Kisebb méretű tüntetések voltak több más vá­rosban is. A rendőrség a törvényen kívül helye­zett ETA baszk szakadár szervezetet gyanúsítja a kettős gyilkosság elkövetésével. MTI - KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT indul a turnus) Tímár Péter: :• , ,­­ , . . , . / . .­­ a Csinibaba rendezőjének új filmje január 29-től a mozikban! Megafilm MOKÉP Rt. !

Next