Népszabadság, 1998. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-02 / 27. szám
2 NÉPSZABADSÁG Albright-körút sovány eredménnyel Ismét izraeli-palesztin tárgyalások színhelye lesz Washington Netanjahu izraeli kormányfő és Arafat palesztin elnök is beleegyezett, hogy a közeljövőben ismét elküldik megbízottaikat Washingtonba: amerikai közvetítéssel ott folytatódnának a tárgyalások a megrekedt békefolyamat felélesztéséről. A szakértők egybehangzó véleménye szerint Albright amerikai külügyminiszter térségbeli körútja ezúttal sem vezetett áttöréshez. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Madeleine Albright londoni megbeszéléseit követően érkezett a Közel-Keletre. Körútja nyitányaként szombat este ötórás tárgyalást folytatott Benjámin Netanjahuval, ám az izraeli kormányfő értékelése szerint a maratoni eszmecserén nem született érdemi megállapodás a hónapok óta megfeneklett izraeli-palesztin párbeszéd felújításának részleteiről. Sajtójelentések alapján az izraeli fél hajlandó rugalmasságot tanúsítani - az amerikai időrendet részben elfogadva - a cisz-jordániai csapatkivonás kérdésében, ám nem akar engedni a kiürítendő, s palesztin közigazgatás alá kerülő terület nagyságát illetően. Maga Albright - jelentette tel-avivi tudósítónk - pozitívnak minősítette ugyan megbeszéléseit, de azt is hangsúlyozta, hogy „immár a tettek és a nehéz döntések mezejére kell lépni”. A külügyminiszter Ramallahban találkozott Jasszer Arafattal is. A palesztin elnök beleegyezett abba, hogy tanulmányozza az izraeli-palesztin békefolyamat újjáélesztésére tett amerikai javaslatok finomított változatát. Magas rangú izraeli és palesztin politikusok egybehangzó értékelése szerint Albright tárgyalásai ennek ellenére nem hoztak áttörést, legfeljebb a washingtoni megbeszélések újraindítása tekinthető sovány eredménynek, mérsékelt sikernek. A PFSZ végrehajtó bizottsága közben jóváhagyta a Nemzeti Tanács által a palesztin nemzeti chartában végrehajtott és Arafat által Bill Clintonnak levélben részletezett változtatásokat. A módosítás értelmében törölték az alapokmány Izraelellenes cikkelyeit. Az amerikaiak állítólag elégségesnek, az izraeli kormány szóvivője azonban nem kielégítőnek minősítette a határozatot. Husszein jordániai uralkodó - akivel Albright szintén tárgyalt a brit fővárosban - szombaton levelet intézett fivéréhez, Hasszán herceghez. Ebben korábban példátlan módon számol be az őt immár fél éve gyötrő betegségről, amely miatt az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában kénytelen gyógykezeltetni magát. A 62 esztendős, 1953 óta uralkodó Husszein azt írta, hogy egy baktériumfertőzés nyirokcsomódaganatot idézett elő szervezetében, amelyet tavaly novemberben az amerikai Mayo klinikán eltávolítottak. Most orvosi ellenőrzés céljából érkezett Londonba. Husszeint 1992-ben rákkal operálták, azóta rendszeres orvosi vizsgálatokon kell részt vennie. Albright és Arafat találkozója Ramallahban REUTERS-FOTÓ I FÓKUSZBAN A történelem első csúcstechnológiás videoháborúja az élőben közvetített 1991-es Irak elleni csata után ismét Szaddám Huszein országa lehet a még okosabb fegyverek célpontja. Noha az úgynevezett intelligens fegyverek nagy része akkor nem vált be, a Pentagonban most remélik: nem volt kidobott pénz a továbbfejlesztésre azóta költött évi 50-70 milliárd dollár. Ha lesz légicsapás, akkor bemutatkozik a lézeres-elektronikus bunkerbontóbomba. A „féreg” milliméteres pontossággal csapódik a föld alá rejtett célpontra, a célzórobbanás erejével és valamilyen vegyi fúróval áthatol akár méter vastag acélbetonon is - és igazából csak ezután detonál. Minden egyéb bombát és rakétát is a lézeres rávezetésen túl a globális műholdas navigációs rendszer (GPS) irányít célba, a komputeres „tüzér” kétszáz kilométeres távolságból is az utolsó másodpercig módosíthat a rakéta irányán. Pont olyan, mint egy videojáték. A még precízebben irányított Tomahawk a tengeralattjáróról indulva képes eltalálni egy kisablakot a bagdadi ház falán és előre meghatározott, korlátozott erővel robban. Ez azért fontos, hogy az esetleg eltalált iraki tömegpusztítófegyverek megsemmisülés közben lehetőleg ne szabaduljanak el a raktárból. És azért, mert az 1991-es amerikai győzelem örömét nagyban rontotta, amikor kiderült: az úgynevezett precíziós bombák messze elkerülték a kijelölt célpontokat. A radarbiztos lopakodó bombázókat az irakiak nem is látták, nemhogy eltalálták volna - igaz, a túl magasról dobáló Stealthek sem találták el a célpontokat. Mindig „sima” vadászbombázókat kellett utánuk küldeni. Legendának bizonyult az elhíresült Patriot-ellenrakéták teljesítménye is: valójában egyetlen egy iraki Scud sem akadt el miattuk. Egyértelmű viszont, hogy 1991-ben megkezdődött az információs hadviselés korszaka. Az amerikaiak már akkor képesek voltak elektronikusan megbénítani az iraki távközlési, kommunikációs és radarrendszereket. Mostanra olyan nagy a távkomputeres fölény, hogy Irak légvédelmi eszközei hasznavehetetlen ócskavassá válhatnak. Szaddám, tüzérei csak vaktában lődözhetnek, ha egyáltalán idejében érzékelik a támadást és eljut hozzájuk a parancs. Ezzel együtt Cohen védelmi miniszter előre jelezte: korántsem biztos, hogy sikerül eltalálni és megsemmisíteni Irak veszélyes arzenáljait. Miközben ugyanis a célba juttatás elektronikus eszközei hatalmasat javultak, Szaddám megtanult védekezni a műholdas és légi felderítés ellen. Már 1991- ben az amerikai légierő első két csapása csupán kartonpapírágyúkat és fatankokat ért. Mostanra állítólag Potemkin-objektumok ezreiben elhelyezett álcélpontok rejtik az igaziakat. Ha igaz, erre is van amerikai megoldás. Az úgynevezett termitbomba a célpont közelébe érve meghőmérőzi a kiszemelt objektumot és csak akkor robban, ha valós áramköröket és fémszerkezeteket érzékel. Egy másik új töltet nem robban, csak óriási hőt árasztva megolvasztja a falban az acélt és a cementet. A még okosabb fegyverek egy része annyira új, hogy csak az elmúlt hetekben, sőt napokban próbálták ki őket először az amerikai kísérleti terepeken. Főpróba Irakban? Washington, 1998. február 1. Füzes Oszkár Még okosabb fegyverek KÜLPOLITIKA Lázadásra készülnek a német állástalanok BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Újabb, 4,8 millliós rekordot ért el januárban a munkanélküliség Németországban, s a jelek szerint - francia mintára - immár a szövetségi köztársaságban is lázadoznak az állástalanok. A Spiegel ismerteti a német szakszervezeti szövetség (DGB) becslését; eszerint az év első hónapjában már csaknem ötmillióan voltak munka nélkül. Ilyen helyzetben nem meglepő, hogy az egyébként egyáltalán nem militáns német munkanélküliek is szervezkedni kezdtek. A héten lesz a startja annak a több hónaposra tervezett, új munkalehetőségeket követelő akciósorozatnak, amelyet különböző munkanélküli szervezetek kezdeményeznek. Csütörtökön több mint 200 városban, köztük Hamburgban, Kölnben és Münchenben lesznek demonstrációk, az állástalanok megszállják a munkaközvetítő irodákat. A tiltakozó hullám csúcspontját szeptemberre, a parlamenti választások előestéjére ígérik, amikorra Berlinbe százezres nagygyűlést szerveznek. A konzervatív Welt am Sonntag megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a német munkanélküliek 73 százaléka fontosnak tartja a tervezett megmozdulásokat, 65 százalékuk kész aktívan részt is venni azokban. A munkanélküliek pártpreferenciáit vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy a kormánypártok az állástalanok körében csak 19 százaléknyi szavazatra számíthatnak. A lap szerint a masszív tiltakozó akciók veszélye láttán a kancellári hivatalban hirtelen vizsgálni kezdték: milyen intézkedésekkel javíthatnának a helyzeten. Úgy hírlik, a koalíciós pártok szerdán vitatják meg a lehetséges lépéseket, Helmut Kohl kancellár azonban egyelőre nem nyilatkozott a konkrét tervekről. 1998. február 2., hétfő Bukarest: újabb válságforduló Az RMDSZ gazdasági, pénzügyi és privatizációs téren kíván az eddiginél hangsúlyosabban jelen lenni a romániai hatalmi struktúrákban. Ám a koalíciós válság jelenlegi stádiumában nem a tisztségek alkuját tekinti a legfontosabb kérdésnek, hanem a kormányzati együttműködés biztosítását - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a szombati RMDSZ-tanácskozás után. A romániai kormányválság nem zárult le a Demokrata Párt minisztereinek a kormányból történt kiválásával. A demokraták és a parasztpártiak között újabb vitát ez alkalommal Wim van Velzen bukaresti kijelentései váltották ki. Az Európai Kereszténydemokrata Unió elnöke kiállt Victor Ciorbea kormányfő és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt mellett, és kijelentette: a válság fő okát a DP-n belüli ellentétek képezik. A politikus annak a reményének adott hangot, hogy Petre Román pártja „előtérbe helyezi a nemzeti érdekeket”, nem támadja többé a miniszterelnököt, hanem koalíciós partnereivel együtt a reformok folytatásán munkálkodik. Válaszként a demokrata vezetők kijelentették, hogy a támadás miatt az ígért parlamenti támogatás is kérdésessé válik. Petre Román kifejtette: pártja továbbra is Ciorbea menesztését követeli, és nem tehet ígéretet arra, hogy nem nyújt be bizalmatlansági indítványt. Emil Constantinescu elnök undorítónak minősítette a két párt közötti konfliktust, amely szerinte az ország alapvető érdekeit érinti. A kormányválság fejleményei megkívánták, hogy az RMDSZ operatív tanácsa is kidolgozza álláspontját, többek közt a megüresedett öt miniszteri tárca betöltéséről. Az OT-ülés után nyilatkozva Markó Béla szövetségi elnök elítélte a koalíciós pártok között a sajtó útján folytatott vitát, s kijelentette, hogy a partnereknek visszafogottságot kellene tanúsítaniuk. Markó szerint a demokrata-parasztpárti vita az RMDSZ számára is kockázatos, hisz Romániában a „magyar kártyát bárkinek bármikor ki lehet játszani”. Tibori Szabó Zoltán ■ TÁVIRATI STÍLUSBAN is . AZ ELSŐ PÁRT megalakulását engedélyezte az iszlám forradalom óta a teheráni belügyminisztérium. Az Iráni Iszlám Szolidaritási Párt (IIIP) megalakításához hasonló lépésre nem került sor 1979 óta a közép-keleti országban. A döntéshez megfigyelők szerint a Khatemi elnök tavalyi megválasztása után kialakult enyhültebb politikai légkör járult hozzá. (Reuter) BANJA LUKÁBA helyezik át a kormány székhelyét a Boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének szombati határozata szerint. A testület eddig a Szarajevóhoz közeli Paléban működött. A település a keményvonalasok csoportjával szembekerült Biljana Plavsics államfő hatalmi központjának számít. (MTI) VACLAV HAVEL cseh államfő aláveti magát az alkotmánybíróság döntésének, amely a republikánusok kérésére azt vizsgálja, törvényes volt-e a januári elnökválasztás vagy sem. A cseh államfő ezt vasárnapi rádióinterjújában jelentette be. A Tömörülés a Köztársaságért - Csehszlovákia Republikánus Pártja érvénytelennek tartja Havel újraválasztását, s ezért beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz. (MTI) Spanyolország felvonult az ETA ellen Hatalmas tiltakozó megmozdulásokat váltott ki Spanyolországban a legújabb politikai merénylet. Szombaton Sevillában 350 000 ember vonult az utcákra, a baszkföldi Bilbaóban pedig az AFP adatai szerint 50 ezren néma felvonulással fejezték ki elítélő véleményüket a politikai erőszakról, melynek legújabb megnyilvánulásaként múlt pénteken Sevillában agyonlőtték az egyik polgármester-helyettest és feleségét. Kisebb méretű tüntetések voltak több más városban is. A rendőrség a törvényen kívül helyezett ETA baszk szakadár szervezetet gyanúsítja a kettős gyilkosság elkövetésével. MTI - KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT indul a turnus) Tímár Péter: :• , , , . . , . / . . a Csinibaba rendezőjének új filmje január 29-től a mozikban! Megafilm MOKÉP Rt. !