Népszabadság, 1998. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-02 / 51. szám

2 NÉPSZABADSÁG Véres incidensek Koszovóban Az albán kisebbség vezetője nyugati fellépést sürget ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Egy pristinai emberjogi szer­vezet arról értesült, hogy Citez faluban hét albán vesztette éle­tét úgy, hogy helikopterből gép­puskázták halálra az egyik épü­letbe menekült embereket. Er­ről az incidensről egyébként nem adott hírt sem a rendőrség, sem az állami hírügynökség. A razziázó karhatalmi erők tucat­nyi falut bekerítettek - derül ki a független Beta hírügynökség jelentéséből. A koszovói albánok vezetője a legerélyesebben elítélte a rend­őri támadásokat, amelyekkel - úgymond - meg akarják félem­líteni a koszovói kérdés békés rendezését szorgalmazó albáno­kat. Ibrahim Rugová szerint az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak azonnal rá kell kényszerítenie Belgrádot a rendőri terror beszüntetésére. Rugová passzív ellenállási poli­tikája éveken át sikeresen féken tartotta az albán kisebbség ra­dikális erőit. Most azonban ko­moly tekintélyvesztés fenyegeti, mert a szerb vezetés nem haj­landó a párbeszédre. A szerb kormányzó párt politi­kusainak utóbbi napokban el­hangzott nyilatkozatai előrevetí­tették a hatóságok keményebb fellépését, mintegy jelezve, hogy a francia és a német külügymi­niszter március közepén esedé­kes belgrádi látogatása fölösle­ges. Belgrádi elemzők egyébként a nyugati országok taktikai hi­bájának tartják, hogy kijelentet­ték: a túlnyomóan albánok lakta tartomány elszakadása szóba sem jöhet. Ez, úgymond, túl nagy önbizalmat adott a hatalmat épp a koszovói kérdésből merítő Szlobodan Maosevicsnek. P. N. KÜLPOLITIKA Albánia vasárnap felszólította a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, hogy vessen véget a koszovói albánok elleni terrornak és katonai erő­szaknak. „Az Európai Uniónak és az EBESZ összekötő csoportjának haladéktalanul latba kell vetnie befolyását annak érdekében, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság véget vessen a koszovói terrornak, a katonai erőszaknak és megakadályozza a háború kitörését, mielőtt ké­ső lenne” - hangsúlyozta a tiranai külügyminisztérium közleménye, felhíva a figyelmet, hogy a koszovói helyzet súlyosbodása nagy veszélyt jelent a térség békéjére. Tirana felkérte a nyugati hatalmakat: kénysze­rítsék tárgyalóasztalhoz a belgrádi vezetést a koszovói albánok képvi­selőivel - írta az MTI. Kettős hatalom a déli tartományban Még az egykori Jugoszlávia szét­esését megelőzően, nem sokkal Tito halálát követően kezdett kiéleződni a feszültség Koszo­vóban. Az 1981-es diáktünteté­seket követően a szerb rend­­fenntartó erők súlyos represz­­szióval büntették az albánokat, majd 1989-ben Belgrád egy toll­vonással megszüntette a mint­egy kétmillió lakosú, valamivel több mint tízezer négyzetkilo­méter területű Koszovói Szocia­lista Autonóm Tartomány jogi önállóságát, feloszlatta a tarto­mányi parlamentet és minden legális intézményt. Ezt követően a központi szerb kormány tá­madást indított a lakosság ki­lencven százalékát alkotó albá­nok kulturális jogai ellen: az ál­lami iskolákban beszüntették az albán nyelvű oktatást, 1994-től pedig betiltottak néhány albán­­ nyelvű újságot és tévéadást. Számítások szerint az utóbbi évtizedben politikai okokból 23 ezer év börtönbüntetést róttak ki helybeli albánokra. A se nem béke, se nem háború állapotában a helybeli szerbek és albánok között lényegében mindenféle kapcsolat, érintke­zés megszűnt. Ugyanakkor sajá­tos kettős hatalom alakult ki, amennyiben létrejött az „illegá­lis” albán politikai felépítmény. hét éve népszavazáson a szuve­renitás mellett döntöttek, parla­mentet választottak és államfőt. Ibrahim Rugovát az albánok Koszovó köztársasági elnökének tekintik. A Koszovói Demokra­tikus Szövetség (KDL) pristinai központja külföldi küldöttsége­ket, nemzetközi szervezetekben dolgozó személyiségeket fogad, bulletineket ad ki. Kiépült a párhuzamos okatási rendszer is, lakásokon, alkalmi helyiségek­ben folyik az albán nyelvű taní­tás. Amíg a KDL-párt a békés el­lenállást választotta Belgráddal szemben, lényegében 1996 vége óta érkeztek az első jelentések a magát Koszovói Felszabadító Hadseregnek (UCK) nevező cso­port akcióiról. A múlt év végére Pristinától északnyugatra, Slri­­ca járásban az albán fegyveres ellenállók annyira megerősöd­tek, hogy egy nagyobb körzetet már felszabadított területnek nyilvánítottak. Itt játszódtak le a hét végi összetűzések. A nemzetközi közvélemény, így a hat nagyhatalom képvise­lőiből álló boszniai közvetítő­csoport aggodalommal követi a koszovói fejleményeket. A múlt héten nyilatkozatban sürgették a szerb vezetést, hogy kezdjenek haladéktalanul tárgyalásokat a koszovói albán többséggel „az önrendelkezésről”. A közvetítő csoport ugyanakkor nem támo­gatja Koszovó függetlenségét. O. L. Gy. A távirati stílusban ÉPSÉGBEN MEGTALÁLTÁK azt a két brit tévést, akik múlt pénteken tűntek el Boszniában - közölte a londoni kül­ügyminisztérium. Az operatőr-tévériporter páros annak próbált utánajárni, hogy a boszniai háború árvái javára gyűjtött segélyek valóban sikkasztó helyi állami tisztviselők magánszámláin köt­nek-e ki. Mivel igen kényes témába ásták bele magukat, átmeneti eltűnésük nem kis aggodalmat keltett. (MTI) A HINDU NACIONALISTÁK az előrejelzések szerint az eddigi 189 helyett 244 mandátumra számíthatnak majd az indiai parlament alsóházában, vagyis csak 29 mandátum választja el őket az abszolút többségtől. A Nehru-Gandhi-dinasztia Kongresszus Pártja 140 képviselői mandátumhoz jut, ugyanannyihoz, mint 1996-ban, a jelenleg kormányzó Egyesült Front pártkoalíció pedig csak 118-hoz az eddigi 180 helyett. (AFP) s­s ELUTASÍTOTTÁK a vörös khmerek a Phnom Pen-i kor­mány és a királypárti ellenzék által bevezetett tűzszünet betartá­sát. A gerillaerők rádióadója Hun Sen társminiszterelnök csapdá­jának minősítette a fegyvernyugvást, amelynek az a célja, hogy szétzúzza az ellenállók erejét. (AFP) KOREA ÚJRAEGYESÍTÉSÉT egyelőre nehéz lenne megvalósítani, de a béke kölcsönös akarat esetén megőrizhető a két ország között - mondta Kim De Dzsung. Az új dél-koreai államfő úgy vélte: lehetséges a háború elkerülése, s az együttműködés ki­alakítása, amennyiben ezt mind a két fél akarja. (AFP) AGYONLŐTTEK medellíni irodájában egy kolumbiai em­berjogi aktivistát, aki nyilvánosan azzal vádolt egyes katonai veze­tőket és tartományi politikusokat, hogy pártolják a félkatonai ha­lálbrigádokat. Az 53 éves Jesús Maria Vallé Jaramillo már tavaly októberben úgy nyilatkozott, hogy napjai meg vannak számlálva. (Reuters) HÁROM POLITIKUST MENESZTETT az orosz kormányból Borisz Jelcin. Az államfő korábban hangoztatott fe­nyegetését beváltva leváltotta az államközösségi együttműködésért felelős miniszterelnök-helyettest, a szállítási minisztert és az álta­lános és szakmai képzésért felelős tárca vezetőjét. (MTI) KARACSIBAN legalább nyolc ember vesztette életét és 29 személy sebesült meg szombaton két pokolgépes merénylet és egy tűzpárbaj következtében. A pakisztáni nagyváros Malir kerületé­ben zömében pastuk élnek, akiknek egyik vezetője provokációnak nyilvánította a terrorcselekményeket. (AP) HATALMAS ROBBANÁS történt, majd tűz keletkezett szombaton a Dél-afrikai Köztársaság legjelentősebb haditengeré­szeti támaszpontján, Simonstownban. A bázist más országok - így Franciaoszág és Nagy-Britannia - hadihajói is igénybe veszik töl­tőállomásként. (AP) Izrael: presztízscsata az elnökválasztás előtt Izraelben egyre élesebbé válik a szerdán esedékes elnökválasz­tást megelőző politikai harc. Ezer Weizman államfő a máso­dik ötéves hivatali időszakra je­lölteti magát. Bár eddig mindig újraválasztották a hivatalban levő elnököt, Benjámin Netanja­­hu kormányfő Likud-pártja ezúttal saját jelöltet állított Saul Ámor Migdal Haemek kis­város polgármestere személyé­ben, így a választásból presztízs­­kérdés lett a koalíció és az ellen­zék, illetve Weizman és Netan­­jahu között. Az elnököt titkos szavazással a knesszet (parla­ment) választja meg. A verseny szoros, de a megfigyelők többsé­ge Weizman-győzelmet vár. Az izraeli biztonsági szolgálat egy razzia során Ramallah kör­nyékén megtalálta azt az irodát, amelyből az öngyilkos­ merény­lők családtagjainak nyújtott se­gélyeket szervezték. Az elkob­zott iratokból kiderült, hogy az érintett családok havonta né­hány ezer dollárig terjedő se­gélyt kapnak. Nagyobb összege­ket fizettek ki a hosszabb bör­tönbüntetésre ítélt Hamasz-ta­­gok hozzátartozóinak is. A pénzt amerikai mozlim szerve­zetek utalták át. Nem közeledtek az álláspon­tok Jichak Mordehaj izraeli vé­delmi miniszter és Jasszer Ara­­fat palesztin elnök helyettese, Abu Mazen hét végi találkozó­ján. Palesztin részről azzal vá­dolják a Netanjahu-kormányt, hogy másodrendű kérdésekről - mint például a palesztin légiki­kötő megnyitásáról­­ akar tár­gyalni, így akarván elterelni a figyelmet arról, hogy nem haj­landó teljesíteni az oslói palesz­tin-izraeli megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. Y. L. Szociáldemokrata választási siker Alsó-Szászországban BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A német szociáldemokraták je­lentős térnyerését hozták a va­sárnapi alsó-szászországi tar­tományi választások az első prognózisok szerint. A szavazóheyységeknél ké­szített felmérések azt mutat­ták, hogy az SPD három száza­lékkal javított négy évvel ez­előtti eredményén és a szava­zatok mintegy 47 százalékát szerezte meg. A CDU is javított vala­mennyit, de 36,5 százalékával meg sem közelítette a szociál­demokratákat. Harmadik leg­erősebb pártként 7 százalékkal a zöldek maradtak. Egyelőre nem tudni, hogy az FDP-nek sikerült-e átlépnie az 5 százalékos küszöböt, s ezzel négyévi szünet után visszake­rülni a hannoveri törvényho­zásba. Ha a tényleges eredmények megerősítik a prognózisokat, az nagy valószínűséggel azt je­lenti, hogy Gerhard Schröder lesz a szociáldemokraták kan­cellárjelöltje és egyben a tizenhatodik éve kormányzó Helmut Kohl kihívója a szep­tember végi szövetségi parla­menti választásokon. A német szociáldemokraták elnöksége ma dönt ebben a kér­désben, s előzetesen mindenki úgy nyilatkozott: ha az alsó­­szászországi választásokon Schrödernek sikerül meggyőző győzelmet produkálnia, egysze­rűen nem lehet elvenni tőle a kancellárjelöltséget. I FÓKUSZBAN Amerikai villámok Tudjmanra F­r­a­n­j­o T­u­d­j­m­a­n horvát ál­­lamfőnek nem volt még kijelen­tése, amely akkora nem­zetközi meg­­botránko­­zást váltott volna ki, mint az, amit pártja kong­resszusán - szabadon beszélve - mondott. A hullámverés a szomszédból indult, és meg sem állt az amerikai partokig. Elsőként Alija Izetbegovic bosnyák elnök kért magyaráza­tot Tudjmantól, aki pártelnöki minőségében azt állította: csak a kommunisták által meghú­zott határok az okai annak, hogy nemcsak Bosznia-Herce­govina, hanem a Vajdaság, a Szerémség és Catarro is a hor­vát állam keretein kívül rekedt. Szarajevó megrökönyödését csak fokozta, hogy Tudjman szavai szerint a Zágrábot Bosz­nia- Hercegovinán keresztül Dubrovnikkal összekötő autó­pálya horvát területeket szel át. Eddig ilyesfajta területi igé­nyeket horvát részről hivatalo­san soha nem említettek. Hamarosan megszólalt Gel­­bard, az amerikai elnök dél­szláv ügyekkel foglalkozó kü­lönmegbízott­ja is, aki Tudj­man kijelentéseit ezzel a há­rom jelzővel illette: hallatla­nok, veszélyesek és nevetsége­sek. Gelbard nyilatkozata után valóságos bírálatözön zú­dult a zágrábi elnöki palotára: Montgomery amerikai nagykö­vet két interjúja, Carlos Wes­­tendorp ENSZ-megbízott és helyettese, Jacques Klein tá­bornok személyes intervenció­ja, az Európai Uniónak a day­­toni egyezmény megsértését felrovó nyilatkozata. (Tudj­man a beszédben egyébként a szerbek jogait is megkérdője­lezte.) Horvátországban Tudjman kijelentéseit úgy kezelik, mint egy sértett politikus, nem pe­dig mint egy felelős államférfi nyilatkozatát. A beszéd ugyan­is egy nappal a Zágráb főterén ötezer rendőr nyers erejével el­fojtott nagy szakszervezeti tüntetés után hangzott el. A Zágrábban horvát Tienanmen­­ként emlegetett rendőri akció miatti tiltakozásul a Tudjman­­párt kongresszusát valamennyi meghívott nagykövet és ellen­zéki pártpolitikus bojkottálta. A bírálatokat a hivatalos Zágráb az ország belügyeibe való beavatkozásnak tekinti, s olyanokat mond, hogy „egy amerikai kormánytisztviselő nem kritizálhat egy államfőt”, továbbá - mivel Tudjman sza­badon beszélt - az inkriminált szövegrészről még nincs hiteles jegyzőkönyv. Minazonáltal még a horvát kormánypárti sajtó is lehetsé­gesnek tartja, hogy az Egye­sült Államok komolyan meg­leckéztesse Zágrábot. Minde­nesetre Montgomery amerikai nagykövet már most arról be­szél, hogy az USA-nak joga van beavatkozni azokon a te­rületeken, ahol a Amerika tíz­­milliárd dolláros költséggel tartja fenn a békét. Tudjman pedig aligha kerülheti el a sú­lyos vádat, hogy fékezi az álta­lános rendezési folyamatot és destabilizálja a volt Jugoszlá­via térségét. Zágráb, 1998. március Djordje Zelmanovic 1998. március 2., hétfő Londonba vonult a brit vidék Mintegy negyedmillióan vettek részt azon a vasárnapi londoni felvonuláson, amelyen a hagyo­mányos brit életforma visszaállí­tása mellett tüntettek. A Hyde Parkban megrendezett demonst­ráció a legnagyobb tüntetés volt a fejadó ellen 1990-ben megren­dezett és véres összecsapásba torkollott megmozdulás óta. A tegnapi békés tiltakozás résztvevői több mint kétezer busszal, huszonöt különvonattal és számtalan gépkocsival érkez­tek, hatalmas forgalmi dugót okozva Londonban. A tüntetők nemcsak a „vidéki Britanniát” ért sérelmeket tűzték zászlajuk­ra, hanem szót emeltek a róka­vadászat, illetve a kézifegyverek használatának betiltása ellen is. A demonstrálók között számos állatenyésztő is volt, akik a a kergemarhakórral kapcsolatos intézkedések és a világméretű brit marhahúsbojkott feletti el­keseredésüknek adtak hangot. Egy másik, a tüntetésen kép­viselt ügy a zöldmezős gyártele­pítések megakadályozása. A me­netben képviselt több száz szer­vezet közé lovas, solymász- és lövészegyesületek ugyanúgy tar­toztak, mint iskolák, sörfőzdék vagy mezőgazdasági berendezé­sek gyártói. A konzervatív ellen­zéki politikusok szintén nagy számban képviseltették magu­kat az eseményen. R. H. V. Ne romboljátok le a jövőmet - olvasható az egyik tüntető tábláján MTI - KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Cipruson maradnak a török csapatok Beiktatták a kettéosztott sziget görög részének új államfőjét Beiktatták tisztségébe szombaton Gláfkosz Kleridesz ciprusi ál­lamfőt. A török népközösséggel tervezett párbeszéde - meglehe­tősen halovány - kilátásairól sokat elárul, hogy egy friss ankarai bejelentés szerint Törökország nem akarja kivonni csapatait a kis földközi-tengeri szigetország északi részéről. , ________HÍRÖSSZEFOGLALÓNK________ Gláfkosz Kleridesz ciprusi el­nököt szombaton beiktatták hi­vatalába. A februárban újra ál­lamfővé választott Kleridesz a parlament rendkívüli ülésén le­tette a hivatali esküt, ígéretet tett az alkotmány tiszteletben tartására, s arra, hogy őrködik a szigetország függetlensége és területi egysége fölött. Ez utób­bi utalás arra vonatkozik, hogy­­ a kis földközi-tengeri sziget­­ország évtizedek óta fennálló kettéosztottsága miatt­­ a vá­lasztásokat csak a szigetország déli, görög többségű részén tarthatták meg. (Az 1960-as al­kotmány értelmében a török la­kosság csak alelnököt választ, de ez a tisztség évtizedek óta betöltetlen.) Klerideszre második hivatali idejének kezdetén nehéz felada­tok várnak. Ciprus tavasszal kezdi meg a tárgyalásokat az európai uniós tagfelvételről, s kísérletet kell tennie arra, hogy megszűnjék a sziget görög és tö­rök közösségének megosztott­sága. Ennek tudatában Kleri­desz felszólította a ciprusi török közösség vezetőjét, Rauf Denk­tast, hogy munkálkodjanak együtt közös hazájuk újraegye­sítéséért. A kilátások egyelőre megle­hetősen borúsak. A török mi­niszterelnök-helyettes, Bulent Ecevit éppen Kleridesz beikta­tásának előestéjén jelentette ki, hogy hazája nem szándéko­zik kivonni csapatait az Észak-ciprusi Török Köztár­saság területéről. Az ankarai vezetés biztonsági szempont­jából létfontosságúnak tartja a török katonai jelenlétet és el­tökélte, hogy minden körülmé­nyek között megvédi az észak­ciprusi államot - hangsúlyozta Ecevit. Az Észak-ciprusi Tö­rök Köztársaságban, amelyet egyedül Ankara ismer el, mint­egy 35 ezer török katona állo­másozik.

Next