Népszabadság, 1998. április (56. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-01 / 77. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1998. ÁPRILIS 1., SZERDA Primakov a helyén marad Kirijenko nem tervez komoly cseréket az orosz kormányban MTI-JELENTÉS Nem tervez komolyabb személyi változásokat az orosz kormányban az ügyvezető miniszterelnök. A Borisz Jelcin elnök által kormányfőnek jelölt Szergej Kirijenko — akinek kinevezési javaslatát pénteken vitatja meg az Állami Duma - tegnap azt hangsúlyozta: nem várható teljesen új kabinet, „hiszen a jelenlegi ügyvezető kormányban elég sok a felkészült szakember, aki tudja a dolgát, ezért a többség a helyén marad”. Kirijenko - aki kedden a dumában több frakció képviselőivel, így a kommunista honatyákkal is megbeszéléseket folytatott - beszámolt arról is, hogy az új kormány programját számos szakértő bevonásával dolgozzák ki, s köztük van Jegor Gajdar is. Helyén marad például Jevgenyij Primakov külügyminiszter, és Mihail Zadornov pénzügyminiszter. Elemzők szerint Jelcin arra számít, hogy elhúzódik Kirijenko elfogadtatása. Kirijenko személye kapcsán felmerült, hogy kapcsolatban áll a Scientológia Egyházzal. Erről a Berliner Zeitung című német lap számolt be, azt állítva, hogy Kirijenko három éve - még bankelnök korában - Nyizsnyij Novgorodban részt vett az Oroszországban hivatalosan bejegyzett Scientológia Egyház szemináriumán. Az orosz ortodox egyház szektákkal foglalkozó képviselője, Alekszandr Dvorkin viszont úgy foglalt állást, hogy Kirijenkónak határozott választ kell adnia arra a kérdésre: tagja-e az amerikai szektának. Megfigyelők szerint a frissen kialakult polémia a dumabeli vitára is rányomja majd bélyegét. Örmény elnök Karabahból Róbert Kocsarján korábbi kormányfőt választották Örményország új elnökévé. A szavazás második fordulójába bejutott ellenfele Karen Demircsjan volt, aki az örmény kommunista párt élén állt 1974-től 1988- ig. A vesztes úgy fogalmazott, legyen bármi is az eredmény, újabb tíz évre nem marad távol a politikai élettől. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Maga Kocsarján eredetileg a csupán Örményország által elismert Karabahi Köztársaság elnöke volt, erről a posztról kapott megbízást az örmény kormány irányítására még az előző elnök, Levon Ter-Petroszján hivatali idejében. Ter- Petroszján a volt Szovjetunióból alakult köztársaságok vezetői közül elsőként, önként mondott le a hatalomról ez év elején, azt követően, hogy a karabahi rendezést célzó politika megbukott a parlament ellenállásán. Kocsarján a leadott szavazatok több mint 61 százalékát kapta meg. Az örményországi elnökválasztás legfőbb tanulsága, hogy önálló tényező lett Karabah, amely egyelőre a térség legütőképesebb hadseregével rendelkezik, de amelyet a Gejdar Alijev elnök vezette Azerbajdzsán nem ismer el a rendezés tárgyalóképes résztvevőjének. A Jerevánnal való alkukísérlet viszont kudarcot vallott. A több mint tíz éve tartó karabahi válság lényege, hogy a kizárólag örmény lakosságú Karabah-hegyvidék — amely hivatalosan Azerbajdzsán része, gyakorlatilag azonban véres harcok árán kivívta függetlenségét és összekötő folyosót is létrehozott Örményországgal - csak a teljes függetlenséget tartja elfogadhatónak. Moszkva ezt az álláspontot nem tudja nyíltan támogatni, annak ellenére, hogy a három Kaukázuson túli köztársaság közül egyedül Örményország tekinthető minden vonatkozásban stratégiai partnerének. Azerbajdzsán kezében jelentős ütőkártya a Kaszpi-tenger olaja, amely jelentős nyugati tőkét vonz az országba. Az érdekelt multik a kitermelés és a szállítás biztonsága érdekében Bakut támogatják. A pénzügyi erő ugyanakkor mindeddig még nem változott katonai erővé. A több mint öt éve tartó tűzszünet megsértésére, a katonai megoldás kierőszakolására Baku egyelőre nem szánhatja el magát. Kocsarján „mérsékelten keményvonalasnak” számít a rendezés kérdésében. Maga is tudatában van, hogy előbbutóbb Karabah problémájára megoldást kell találni. Ám az eddigi legkonkrétabb, Baku által inspirált, de az EBESZ által is támogatott béketervet — karabahi nyomásra — nem tudja elfogadni. Azerbajdzsán ugyanis nagyfokú (kvázi állami) önállóságot ígér egy autonómiaformula keretében Karabahnak. Feltétele, hogy előbb hajtsák végre a területcserét, vagyis a karabahi örmények mondjanak le a fegyveres konfliktus során elfoglalt, a háború előtti autonómiához nem tartozó területekről. Ez viszont - vélik az örmények, és ért velük egyet Kocsarján - jelentősen meggyengítené a későbbi örmény tárgyalási pozíciókat. Az örmény elnökválasztás lehetséges kimenetele, az új elnök álláspontja és szerepe még az orosz-francia-német trojka napokban megtartott csúcstalálkozóján is téma volt. Egy biztos: Kocsaijánnal nehezebb lesz megegyezni. A vele kötött esetleges megállapodás végrehajtása felől viszont nyugodtabb lehet a válság felszámolásában érdekelt kontinens. M. Lengyel László Távirati Stílusban MÉGSEM EMEL VÉTÓT Oroszország a BT-ben a Belgrád ellen elrendelendő fegyverembargós javaslat ügyében. A koszovói válsággal összefüggő hír az is, hogy Milosevics jugoszláv elnök valószínűleg elfogadja Felipe González volt spanyol kormányfő személyét nemzetközi közvetítőként a tervezett szerb-albán párbeszédben. (Interfax) HAMAROSAN VÉGET ÉR az iraki elnöki létesítmények átvizsgálása. A diplomatákból és az ENSZ fegyverzetszakértőiből álló csoport néhány napon belül befejezi Szaddám Huszein kijelölt nyolc palotájának ellenőrzését Irakban. A csoport vezetője kedden közölte: a leszerelési szakértők nyolc helyszín közül hatot már átvizsgáltak. (Reuters) NUKLEÁRIS FEGYVER NÉLKÜL marad mától a brit királyi légierő, melynek arzenáljából - a Munkáspárt választási programjának megfelelően - kivonják az atombombákat. Az önálló brit nukleáris ütőerőt ezentúl kizárólag a királyi haditengerészet Trident osztályú tengeralattjárói képviselik rakétáikkal, amelyek egyébként eddig is a brit atomfegyverzet gerincét jelentették. (MTI) A VATIKÁN CÁFOLTA azokat az osztrák sajtóhíreket, melyek szerint elmaradhat II. János Pál pápa idén júniusra tervezett ausztriai látogatása. Joaquín Navarro Valls pápai szóvivő a Die Presse című osztrák lap azon értesülésére válaszolt, miszerint elhalaszthatják a június 19-re tervezett látogatást, ha addig nem sikerül megoldást találnia a homoszexuális afférjai miatt támadott Groer bíboros ügyére. (MTI) Ukrajna a választásokon közepesre vizsgázott Kaotikus állapotok jellemezték a vasárnapi ukrajnai parlamenti és helyhatósági választásokat és az azt megelőző kampányt - foglalta össze lapunk érdeklődésére a nemzetközi megfigyelők tapasztalatait Bársony András, az EBESZ parlamenti közgyűlésének alelnöke, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ellenőrző csoportjának munkáját vezette. Bársony Andrást Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke kérte fel arra, hogy vezesse ezt a rövid távú megfigyelő missziót. Bársony úgy vélte: bár a szavazás jogi és adminisztratív keretei általánosságban megfelelőek voltak, demokratikus szempontból a mostani ukrajnai választás „gyengébben” sikerült, mint a négy évvel ezelőtti. A nemzetközi megfigyelők már a kampányidőszak során számos törvénytelenségre figyeltek fel. Kirívó esetnek számított, amikor Kucsma államfő március 10-i felszólalásában az állami alkalmazottak kötelességévé tette, hogy a „centrumerőkre” szavazzanak. A hatóságok erős nyomást gyakoroltak a helyi elektronikus és nyomtatott sajtóra. A meglehetősen bonyolult választási rendszert pedig mindössze néhány nappal a szavazás előtt véglegesítették. Bársony András elmondta: a hét végi választások technikai feltételei sem voltak biztosítva. Általános gyakorlat volt, hogy a polgárok a választófülkéken kívül töltötték ki a szavazólapot, illetve, hogy a családok együtt voksoltak. Ilyen körülmények között a bizottságok nem tudták ellenőrizni, hogy valóban az szavazott-e, akinek átadták a szavazócédulát. A nemzetközi ellenőrök több laktanyában és a börtönökben is tapasztalták, hogy a tisztek előírták, melyik jelöltre adják le voksukat a katonák, elítéltek. Bársony András szerint a szabálytalanságok olyan kiterjedtek voltak, hogy bizonyos mértékig akár az ukrán választások végeredményét is befolyásolhatták. A pártok sorrendisége ugyan nem kérdőjelezhető meg, a csalások azonban alkalmasak lehettek arra, hogy befolyásolják: a kisebb pártok közül mely erők léphetik át a parlamentbe kerüléshez szükséges négyszázalékos küszöböt. A visszaélések első számú haszonélvezője feltételezhetően a Pusztovojtenko kormányfő vezette és a Kucsma elnök által is támogatott Népi Demokrata Párt lehetett, míg a jelenlegi hatalommal szemben álló győztes kommunisták pozícióit ezek az akciók előnytelenül érinthették. Szalai Zoltán Baloldali többségű lesz a kijevi ráda Az ukrajnai parlamenti választások hivatalos részeredményei alapján egyre egyértelműbb, hogy bár a kijevi ráda baloldali többségű lesz, döntő szerephez jut az a 114 képviselő, aki függetlenként jutott mandátumhoz az egyéni körzetekben. A választókörzetek feléből beérkezett adatok szerint eddig hét pártnak sikerült átlépni a 4 százalékos parlamenti küszöböt. Köztük van három baloldali párt: a kommunisták (25,8 százalék), a szocialista és parasztpárt alkotta választási blokk (7,9 százalék), a Progresszív Szocialista Párt (4,4 százalék), három centrista erő: a zöldek (5,3 százalék), a Népi Demokrata Párt (4,9 százalék), az Egyesített Szociáldemokrata Párt (4,4 százalék), valamint a jobboldali RUH, amelyik 8,8 százalékot kapott. Amennyiben nem módosulnának a százalékarányok, a Vibor (Választások) nevű információs központ számításai szerint a baloldali pártok összesen 130 listás mandátumot szereztek meg, a centristák 53-at, míg a jobboldali RUH 32-t. A kijevi rádának újabb négy évre is csak egyetlen magyar képviselője lesz Kovács Miklós, a KMKF elnöke személyében. Sajnos a helyhatósági választásokon a négy évvel ezelőttinél lényegesen gyengébben szerepeltek a magyarok. Míg 1994-ben a hatvantagú megyei tanácsnak tíz magyar nemzetiségi képviselője volt, ez évtől a 75 tagúvá bővített testületben a magyarságot csak hat személy reprezentálja. Kőszeghy Elemér Milliónyi zarándok Mekkában Magyar iszlámhívők is érkeznek szaúdi segítséggel a szent városba Noha a zarándoklat csúcspontja még hátravan, a becslések szerint máris csaknem egymillió muzulmán hívő érkezett Szaúd-Arábiába. A mekkai zarándoklatra - melynek fő idénye idén április első hetére esik - csaknem kétmillió muzulmán jön Mekkába, felük külföldről. Ezúttal tíz magyar iszlámhívő is útra indult, félmillió forintos költségeik zömét a szaúdi állam fizeti. Szultán Bálek, a Magyar Iszlám Közösség vezetője tavaly maga is járt Mekkában. A muzulmánok szent helye környékén - meséli - táblák figyelmeztetik az idegeneket, hogy oda csak iszlámhívők mehetnek. Az illetéktelenek az életükkel játszanak. A rendszerváltozás után alakult Magyar Iszlám Közösség taglétszáma egyébként eléri a háromezret, eddig évente csak egy-két magyar indult útra, s idén utazott először viszonylag népesebb küldöttség Szaúd-Arábiába. A repülőjegy 130-140 ezer forintba kerül, a szállodai és egyéb kiadásokkal együtt a végösszeg közel félmillió forint. Úgynevezett zarándoklati illetéket is kell fizetni, ebből orvosi ellátást és más szolgáltatásokat biztosítanak. A költségek zömét a szaúdi kormány állja, ilyen kedvezményekben amúgy csak a nem arab származású hívők részesülhetnek. Ez magyarázza, hogy magyar nő még nem teljesítette a zarándoklatot. Idehaza ugyanis a női iszlámhívők férjei jórészt arabok, akik nem számíthatnak a szaúdi támogatásra. Az arab országokból érkező muzulmánok természetesen saját költségükre vállalják a zarándoklatot. Ez azonban minden igazhívő számára - ha egészségi állapota megengedi - legalább egyszer az életben szent kötelesség. S a muzulmánok lehetőség szerint eleget is tesznek e vallási parancsnak: becslések szerint április első hetében csaknem kétmillió zarándok megy Mekkába. 60 légitársaság négyezer járata szállítja az igazhívőket, s a rituális állatáldozatok céljából importált 300 ezer juhot Kínától Új-Zélandig, Romániától Törökországig féltucatnyi államból vásárolják. Az ünnepi étekből külföldre is jut: a konzervált húst szegény bangladesi, pakisztáni vagy afrikai hívőknek küldik. A zarándoklat csúcspontja a Kába-kő hétszeri megkerülése, illetve három, a sátánt jelképező oszlop megdobálása kövekkel. A Mekkában töltött napokat jó néhány szigorú kikötés szabályozza: tilos illatosítani a testet, kötelező egyszerű ruhát viselni, továbbá két éjszakát a szabadban, sátorban és gyékényen kell tölteni. Szemtanúk szerint ez felejthetetlen élmény: a hideg éjszakában valóban átérezheti az ember, milyen apró porszem Allahhoz képest. Bármennyire vallási jellegű esemény a mekkai zarándoklat, a sokmilliós tömeg évenkénti özöne - a szaúdi szándékokkal ellentétesen - óhatatlanul politikai felhangokat is kap. Az utóbbi években különösen az Iránból érkező muzulmánok használták ki a zarándoklatot a „Nagy Sátánnal”, vagyis az Egyesült Államokkal szembeni demonstratív fellépésre. Czene Gábor - Szegő Gábor AZ E HETI FŐNYEREMÉNYE K FM 278 MILLIÓ m 65 MILLIÓ [$120 MILLIÓ 1 till FORINT kud FORINT _ FORINT