Népszabadság, 1998. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-02 / 127. szám

2 ­ Montenegró a reformra voksolt Djukanovics koalíciója ötven százalékon felül teljesített Montenegróban a reformerők győzel­mét hoztak az előre hozott parlamenti és helyhatósági választások. A szava­zatok háromnegyedének összegzése azt mutatta, hogy a Milo Djukanovics elnök nevével fémjelzett Jobb Életért koalíció 50 százalékon felül teljesített, s legalább 16 százalékkal megelőzte a Milosevics feltétlen hívének ismert Momir Bulatovics pártját, a Szocialis­ta Néppártot. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Rajtuk kívül csak a kisebbik jugoszláv tagköztársaság függetlenségéért küzdő Liberális Párt került be még a törvény­­hozásba. A Milosevics felesége vezette Jugoszláv Baloldal az előre látható ve­reséget elkerülendő - visszalépett. Seselj csetnikvajda radikálisai pedig a 3 százalékos küszöböt sem tudták elérni. A ma várható végeredmény az arányo­kon nem sokat változtathat. A 450 ezres választótestület bérez­hetett a pillanat fontosságára, mert a részvételi arány meghaladta a 80 száza­lékot. Az esemény tisztaságához nem fér kétség, gyakorlatilag hibátlannak ítélte a voksolást az EBESZ-ellenőrök népes tábora, s még a vesztes Bula­tovics sem tudott érdemleges kifogást tenni. A Jobb Életért koalíció várhatóan olyan helyzetbe jut, hogy önállóan tud kormányt alakítani, s kényelmesen irá­nyíthatja a beígért reformokat. Jobb pozíciója lesz egyúttal a szövetségi ál­lam parlamentjében is, s ha megfelelő szövetségeseket talál a szétzilált szerb ellenzék soraiban, Jugoszlávia nagyob­bik tagköztársaságában is megindíthat­ja az erjedést, sőt elérheti Szlobodan Milosevics elnök eltávolítását a hata­­­­lomból. Ám a jugoszláv elnök sem mondta ki még a végső szót. Külföldi lapértesülé­sek szerint Milosevics továbbra is ke­resi a lehetőséget a rendkívüli állapot bevezetésére Montenegróban, s ebben segítségére lehet a szövetségi kor­mányfőnek megtett Momir Bulatovics. A tudósítók úgy tudják, Djukanovi­­csékat nem lepheti meg ez a változat, állítólag már megerősítették rendőrsé­güket, nehéz munkagépekkel készek úttorlaszokat állítani, s terveikben sze­repel a jugoszláv hadsereg laktanyái­nak blokádja is. Pilcz Nándor Djukanovics pezsgővel ünnepli a választási győzelmet reuters-fotó Koszovói adok-kapok: több tucat halott a hét végén Koszovóban három nap alatt több tucat emberéletet követeltek a szerb hatósá­gok és az albán ellenállók fegyveres összecsapásai. A két fél ugyan eltérően láttatja az eseményeket, abban azonban egyetértenek, hogy az albánoknak jóval több áldozatuk volt, mint a szerbeknek. A hét végén valóságos háborús hely­zet alakult ki Decanj és Djakovica tér­ségében, ahol - szerb közlemény sze­rint - „többtucatnyi terroristát” öltek meg azt követően, hogy két, egymástól független támadásban életét vesztette két rendőr. A pristinai szerb médiacent­rum azt állította, az ártalmatlanított fegyveres csoportok tagjai között Bosz­niából és Albániából érkezett zsoldo­sok is voltak. A forgalom elől változat­lanul lezárt pristina-peci utat védő rendőralakulatokat folytonos támadá­sok érik, az albán gerillaharcosok akna­vetőket is bevetnek ellenük. A jugo­­szláv-albán határ közelében egy rajta­ütésben meghalt három határőr, többen megsebesültek, az erről beszámoló ka­tonai közlemény szerint több támadót megöltek vagy elfogtak. Albán forrás szerint pénteken és szombaton legalább 15 albán vesztette életét a szerb rendőri támadásokban, a kéttucatnyi sebesült között pedig há­rom nő és hét gyerek is volt. Az Ibra­him Rugova pártjához közel álló Ko­szovói Tájékoztató Központ értesülése szerint további négy személy halt meg vasárnap egy Glogovac melletti falu­ban, ahol a benyomuló rendőrök több albán házat kifosztottak és felgyújtot­tak, a lakosok egy részének pedig azt tanácsolták, menjenek Albániába, és ne térjenek vissza soha többé. Több na­gyobb helység telefonvonalait a rend­őrség elvágta, hogy ne lehessen adato­kat szerezni a folyamatban lévő nagy­szabású hadműveletről. Albán részéről közölték: a szerb kor­mányküldöttséggel a dialógus pénteken esedékes második fordulóján csak a ha­tósági erőszak leállításáról hajlandók tárgyalni. P. N. Távirati Stílusban A PALESZTIN FEGYVERES szerve­zetek felgyorsították katonai felkészülé­süket arra az esetre, ha az Izrael által meg­szállt területeken összetűzésbe kerülné­nek az izraeli hadsereggel - jelentette hét­főn a Haarec című izraeli napilap. (MTI) OROSZ-CSECSEN AKCIÓT tervez­nek a következő napokban Valentyin Vlaszov orosz elnöki megbízott kiszaba­dítására. A nem mindennapi különleges akció tervéről Szergej Sztepascsin orosz belügyminiszter számolt be újságírók előtt. (ITAR-TASZSZ) A VIETNAMI VÉDELMI miniszté­rium közleményben erősítette meg, hogy a laoszi fővárostól északra történt múlt hétfői légi szerencsétlenségben életét vesztette Dao Trong Lich tábornok, a vi­etnami hadsereg vezérkari főnöke és az őt szállító laoszi katonai gép további 25 uta­sa, köztük a vietnami hadsereg további négy tábornoka. (MTI) CLINTON AMERIKAI ELNÖK anyagi segítséget ígért vasárnap a pénz­ügyi válsággal fenyegetett Oroszország­nak. Fehér házi illetékesek szerint ez a tá­mogatás a gyakorlatban új hiteleket je­lenthet a Nemzetközi Valutaalap és a Vi­lágbank részéről. (MTI) A JAPÁN Szociáldemokrata Párt szakít eddigi szövetségesével, a konzervatív Li­berális Demokrata Párttal, ám támogatni fogja a mostani parlamenti ülésszakon megvitatandó törvényjavaslatok többsé­gét - jelentette be Dai Takako elnökass­zony. (MTI) NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1998. JÚNIUS 2 ., KEDD ________Háttér________ Férficsata Kolumbiában Mégsem lesz női elnöke Kolumbiának. A kábítószer-kereskedők és a gerillák fel­legvárának tartott latin-amerikai ország­ban a hagyományos két párt, a liberálisok és a konzervatívok jelöltjei között dől el az elnökség sorsa. A kolumbiaiak abban reménykednek, hogy az anarchia és erő­szak jellemezte Samper-korszak után csak jobb idők jöhetnek. A kolumbiai elnökválasztás vasárnapi, első fordulójában csupán annyi dőlt el, hogy marad a férfiak és a két történelmi párt immár 150 éve tartó vetélkedése. Pe­dig egy ideig úgy tűnt, hogy a politikát át­szövő korrupció ellen harcba induló füg­getlen jelölt, Noémi Sanín akár Kolumbia első elnök asszonya lehet. La Nina (vagy­is a kislány) ugyan 27 százalékot kapott, de a 34-34 százalékot szerzett „hagyomá­nyos jelöltek” mögött nem jutott a június 21-i második fordulóba. Két ellenlábasa, a liberális Horacio Serpa és a konzerva­tív Andrés Patrana azonban nem véletle­nül méltatta meleg szavakkal. Titkon mindketten abban bíznak, hogy Sanín szavazói az ő táborukat növelik. De hogy melyiket, egyelőre nem tudni. Noémi Sanín ugyan a liberális kormány külügyminisztere és Kolumbia londoni nagykövete volt, de tiltakozásul lemon­dott, amikor napvilágra került, hogy Ernesto Samper elnök 1994-es választási kampányát a cali kábítószerkartell 6 mil­lió dollárral támogatta. Samper ugyan ta­gadta, hogy tudomása lett volna a dolog­ról, ám elnöksége alatt tovább burjánzott a kábítószerbárók hatalma és rendszere­sekké váltak a gerillacsoportok és a félka­tonai alakulatok közti leszámolások. Samper augusztusban hivatalosan is , távozik, és mindkét lehetséges utóda ígé­ri: véget vet a három évtizede zajló pol­gárháborús helyzetnek, amely eddig 35 ezer életet követelt, és csak az elmúlt tíz évben egymillió embert kényszerített menekülésre. A kormányzó liberálisok jelöltje, Horacio Serpa azt ígéri, hogy tár­gyalna, sőt parlamenti frakciót is biztosí­tana a gerilláknak, és tárgyalóasztalhoz ülne a jobboldali félkatonai alakulatokkal is. Az 55 éves Serpa meglehetősen popu­lista kampánnyal igyekezett támogatókat gyűjteni: hangsúlyozta alacsony szárma­zását, és azt ígérte, keretek közé szorítja a privatizációt és emeli a szociális kiadáso­kat. Helyzetét azonban nehezíti, hogy őt támogatja az igen népszerűtlen Samper elnök is. Ellenfelének, a konzervatív színekben induló 44 éves Andrés Pastranának is megvan a maga keresztje: apja, Misáel Pastrana volt elnök népszerűtlensége akár Samperével vetekedhet. Pastrana rendet ígér, és közben az üzleti szférát, a nagyvállalatokat igyekszik megnyerni magának. Részben neki köszönhető, hogy napvilágra kerültek azok az úgyne­vezett narkókazetták, amelyek azt bizo­nyították: Samper elnök kampányába rendesen csordogált a cali kartell támoga­tása. A voksolás a belügyminiszter szerint „rendben” zajlott. Csupán 16 ember halt meg, egy helyütt bomba robbant, másutt a gerillák és a félkatonai osztagok csap­tak össze, eközben 25 választási biztost raboltak el. I.E. Pakisztán újra robbantott Pakisztán újabb kísérleti atomrob­bantást hajtott végre a hét végén. Isz­lámábád ugyanakkor bejelentette: kész tárgyalásokat kezdeni Indiával. Dél-Korea attól tart, hogy Észak-Ko­­rea is bekapcsolódik az ázsiai atom­fegyverkezési versenybe. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A szombati robbantások, csak­úgy, mint a csütörtökiek, az afgán és az iráni határ közelében fekvő Beludzsisztán tarto­mány sivatagos Csagai hegyi körzeté­ben történtek. Samsad Ahmed pakisztáni külügyminiszter közölte, hogy az ország ezzel befejezte kísérleti atomrobbantá­sainak sorozatát. Iszlámábád egyben be­jelentette, hogy felére csökkentik az or­szág tervezett kiadásait, elébe menve azoknak a szankcióknak, amelyeket a világ több állama is kilátásba helyezett a nukleáris kísérletek miatt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkí­vüli ülésén „mélységes sajnálkozását” fejezte ki az újabb pakisztáni atomrob­bantás miatt, és felszólította Iszlámábá­dot arra, hogy nyilvánosan hirdessen moratóriumot a robbantási tesztekre. Az öt atomhatalom, vagyis a BT állandó tagjainak külügyminiszterei június 4-én, csütörtökön Genfben összeülnek, hogy megvitassák, milyen következmények­kel járnak az indiai és pakisztáni nukleá­ris robbantások. Bill Clinton amerikai elnök szintén el­ítélte Pakisztán nukleáris kísérleti rob­bantását. Felszólította Indiát és Pakisz­tánt arra is, hogy a két ország újítsa fel a közvetlen párbeszédet, és haladéktala­nul írja alá az atomkísérletek általános és teljes betiltásáról szóló szerződést. Japán azt tervezi, hogy a tesztrobban­tások miatt visszahívja pakisztáni nagy­követét - közölték a tokiói külügymi­nisztérium illetékesei. India eközben felszólított „minden atomfegyverrel rendelkező államot és az egész nemzetközi közösséget”, hogy mielőbb kezdjenek tárgyalásokat az atomfegyverek általános megsemmisíté­séről. Az újdelhi külügyminisztérium közleményében az atomhatalommá vált India megerősítette, hogy önmérsékletet kíván tanúsítani, párbeszédre törekszik Pakisztánnal, és egyezményt akar az el­ső atomcsapásról való lemondásról és e fegyverfajták teljes kiküszöböléséről. Pakisztán kormányfője szintén azt hangoztatta, hogy az Indiával fennálló feszültség csökkentésének egyetlen módja, ha tárgyalásokat kezdenek a két ország között vitákat keltő Kasmír kér­déséről. Navaz Sarif elutasította a szom­bati atomkísérlet miatti bírálatokat, és kijelentette, hogy azok nem tántorítják el nukleáris politikájától. Ennek keretében máris folyik egy 2000 kilométer hatótávolságú, atomrob­banófej hordozására is alkalmas pakisztá­ni rakéta kifejlesztése, s a munkálatok már olyan előrehaladott állapotban van­nak, hogy a rakéta valószínűleg nagyon rövid időn belül működőképes lesz. Ezt a bejelentést a pakisztáni rakétafejlesztési program vezetője, Moharik Mand tette. Eközben a dél-koreai kormány illeté­kesei attól tartanak, hogy az atomfegy­verek előállítására képes Észak-Korea lesz a következő ország, amely bekap­csolódik az India és Pakisztán által elin­dított atomversengésbe. Észak-Korea számára félreérthető üzenetet hordoz­hatnak az indiai, illetve a pakisztáni kí­sérleti atomrobbantások - közölték Szö­ulban. Nácik egyenlő kommunisták? A német liberálisok a CDU kampányát bírálják A bonni kormánykoalícióhoz tartozó li­berális párt és a Németországi Zsidók Országos Tanácsa hétfőn élesen bírálta a keresztény pártokat, amelyek egyenlő­ségjelet tesznek a náci párt és a keletné­met kommunisták között. Guido Westrewelle, a Német Szabad­­demokrata Párt (FDP) főtitkára elutasí­totta koalíciós partnereinek azt a felfo­gását, hogy a szeptemberi országos vá­lasztásokra készülve a baloldali pártok lejáratásával, a szociáldemokrata-kom­munista összefogás „rémképének felidé­zésével” próbálja maga mellé állítani a választókat. A baloldali pártok egy ka­lap alá vételét és együttes lejáratását cél­zó taktika nem fog eredményre vezetni - vélte a liberálisok főtitkára. Megerősí­tette, hogy pártja tényekkel és érvekkel kíván harcolni a keletnémet tartomá­nyokban mintegy 20 százalékos támo­gatást élvező reformkommunisták ellen. Ignatz Bubis, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke képtelen­ségnek, történelemhamisításnak minősí­tette, hogy a keresztény pártok a kelet­német kommunistákat a nácikhoz ha­sonlítják -jelentette az MTI. Zsidó arany a semlegeseknek WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A nácik által elpusztított zsidók szemé­lyes ékszereiből, karikagyűrűiből és fogpótlásaiból öntött arany Svájcon és más semleges államokon keresztül hoz­zájárult a hitleri hadigépezet pénzelésé­hez - állapítja meg az amerikai történé­szek különbizottsága. A történészek jelentése hivatalosan csak ma kerül nyilvánosságra, de a The New York Times című laphoz eljutott kétszáz oldalas tervezet egyértelmű: a németek Portugáliától, Spanyolország­tól, Svédországtól és Törökországtól vá­sároltak nagy mennyiségű hadianyagot, a zsidóktól elrabolt aranytárgyakkal fi­zetve érte. Az eddig gondoltnál kétszer nagyobb összeg, negyvenmillió akkori dollár jött ki a rablott aranyból, amely­nek háromnegyede svájci bankokon át­haladva lett konkrét fizetőeszközzé. Egy héttel ezelőtt a svájci történészek bizott­sága is arra a következtetésre jutott, hogy az alpesi ország jegybankja tudott az arany eredetéről és arról is, hogy a pénzt a nácik háborús célokra használ­ják fel. Az amerikai jelentés szerint a semle­ges Svájc, Svédország és Törökország rengeteget, mai értékben dollármilliár­dokat keresett a háború alatt, azzal, hogy közreműködött a német hadibeszerzések finanszírozásában. Törökország például megtízszerezte aranytartalékát. A hábo­rú után a semlegesek nagyrészt megtar­tották a náluk „ragadt” aranyat, valutát és bankszámlákat. Az amerikai külügyminisztérium kü­lönbizottsága most készíti az ügy politi­kai és kártérítési vonatkozásairól szóló jelentést. A történészi vizsgálatok gya­korlatilag megtorpedózzák Svájc koráb­bi védekezését, de alaposan „átírják” a többi semleges ország világháborús sze­repét is. Moszkva a háború előtt, közben és után szinte mindent tudott a nyugati politikai és katonai tervekről. A rendkívül kiterjedt és hatékony hír­szerzés újabb titka derül ki: Albert Einstein romantikus szerelmes leve­leket írt 1936 és 1946 között Mar­­garita Konyenkovának. A megözve­gyült tudós a románc alatt nem tud­ta, hogy férjezett barátnője szovjet kém. Sztálin alighanem olvashatta a leveleket, de szerencsére Einstein nem írt az atomtitkokról. Tesztek és nyeremények a TESZT Magazin júniusi számában Árak és ötletek nyaralóknak, utazóknak a TESZT és Tipp legújabb számában Keresse a hírlapárusoknál!

Next