Népszabadság, 1998. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-04 / 129. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. JÚNIUS 4 ., CSÜTÖRTÖK Orbán szerint a vidék nem lehet egy párt hitbizománya Szájer Józsefet választották pártja frakcióvezetőjévé A választásokat a Fidesz számára főként a magyar vidék nyerte meg. Ezért a vidék problémája és fejlesztése nem lehet egyetlen más párt hitbizománya - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke a párt parlamenti képviselőcsoportjának alakuló ülésén mondott beszédében. Orbán Viktor elmondta, nem örül annak, hogy a Fidesz az MDF-fel és a Kereszténydemokrata Szövetséggel nem tudta megszerezni a parlamentben az abszolút többséget. Az első forduló végéig ugyanakkor reménykedett abban, hogy a Fidesz vezetésével tisztán polgári kormány alakulhat. Orbán nehéz koalíciós tárgyalásokra számít az FKGP-vel, mint mondotta: nem szabad senkinek elfelejtenie, hogy a kormány fő ereje a Fidesz lesz, más polgári erők pedig segítségére lesznek a koalícióban. Az elnök szerint ha bárkinek a fejében felcserélődnének az erőviszonyok, arra nem kell azonnal válaszolni. A sas sem kapkod a legyek után, egy ekkora frakció nem viselkedhet idegesen - mondta az elnök, aki a „nyugodt erő” jelszavát ajánlotta minden képviselő figyelmébe. (Emlékeztetőül: a nyugodt erő az MDF kulcskifejezése volt az 1990-es választási kampányban.) Orbán szerint minden más rendszerváltó politikai erő mára elfogyott vagy elvékonyodott az Országgyűlésben. A frakció 138 igen szavazattal 6 érvénytelen mellett, ellenszavazat nélkül a Fidesz képviselőcsoportjának vezetőjévé választotta Szájer Józsefet. Lapunk érdeklődésére Kövér László ügyvezető alelnök, a Fidesz koalíciós tárgyalódelegációjának vezetője elmondta: időpont-egyeztetési problémák miatt csak a jövő hét elején tudják befejezni a tárgyalásokat az MDF-fel, és csak a jövő héten kezdődhetnek a hivatalos megbeszélések a Független Kisgazdapárttal a koalíciós kormány szerkezetéről és személyi összetételéről. Torgyán József, az FKGP elnöke nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Bernáth Varga Balázs pártfőtitkár elmondta: még sem írásban, sem telefonon nem kaptak a Fidesztől hivatalos meghívást a koalíciós tárgyalásokra. Így a párt tegnapi elnökségi ülésén nem foglalkoztak a koalíciós egyeztetés kérdéseivel, a hivatalos megkeresésig ezt idő előttinek tartják. Koalíciós tárgyalások folytatására jelenleg csak a pártelnöknek van felhatalmazása - emlékeztetett a főtitkár. Információink szerint Torgyán József tegnap rövid üdvözlő táviratot kapott a Fidesz elnökétől, Orbán Viktor gratulált pártelnökké választásához. Az elnökségi ülésen megerősítették: az FKGP ragaszkodik a vidékfejlesztési csúcsminisztériumhoz. Cs. I.-I. B. SZÁJER JÓZSEF 1961-ben született Sopronban. 1986-ban doktorált az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követően egy évig Oxfordban, majd a michigani jogi egyetemen folytatott kutatómunkát. 1988-ban a Fidesz alapító tagja. 1990-től országgyűlési képviselő. 1993-tól pártja országos választmányának elnöke. 1994 és 1997 között a Fidesz frakciójának vezetője. 1997-től a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke. Ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Nős, egy gyermek édesapja. A Fidesz a pedagógusbérekről HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Kormányzati elképzeléseikről nyilatkoztak szerdán a Fidesz - Magyar Polgári Párt vezető személyiségei. Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatási miniszter-jelöltje megerősítette: nem fog kitérni egy esetleges kormányzati felelősségvállalás elől. A Fidesz 1999. január 1-jétől pedagógus-bérfejlesztési programot akar elindítani. Olyan ütemben kívánjuk emelni a pedagógusbéreket, amilyen ütemben eddig csökkentek. A cél az, hogy a kormányzati ciklus végére a piaci szférában dolgozók bérét megközelítse, illetve elérje a pedagógusok bére — hangsúlyozta Pokorni. Ehhez lehet az első lépcső a nyolc-tíz százalékos reálbérnövekedés 1999 januárjától. Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszteri poszt várományosa elmondta: a Fidesz szerint hosszú távon nem tartható fenn a titkosszolgálatok jelenlegi felépítése. Úgy vélte, a kérdés az, hogy meg tudnak-e állapodni mindenki számára elfogadható, racionális struktúrában, amelynek bevezetése véglegesen megoldaná a titkosszolgálatok ügyét. Kövér szerint a titkosszolgálatoknál végre a személyzeti politikában is olyan stabilitást kellene megvalósítani, hogy kormányváltáskor ne kelljen az egész állománynak rettegnie a jövője miatt. Selmeczi Gabriella, a Fidesz egészségügyi szakértője szerint törvénymódosítással megoldható a társadalombiztosítási alapok igazgatásának átalakítása. A képviselő hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság 2000-ig adott haladékot ugyan az alkotmányellenes helyzet megszüntetésére a tb-önkormányzatoknál, de a Fidesz azonnal változtatni akar az igazgatási rendszeren. Horváth: Nem kell sajtópostás Az FKGP soha nem kérdőjelezte meg, hogy a leendő kormánykoalíciónak a Fidesz lesz a fő ereje, a kisgazdapárt ugyanis tudomásul veszi a választópolgárok akaratát - reagált Horváth Béla, a kisgazdapárt elnöki kabinetfőnöke Orbán Viktor kijelentésére. Lapunknak úgy nyilatkozott: „Egyetértek a Fidesz elnökének azon megállapításával is, hogy a vidékfejlesztés nem lehet egyetlen párt hitbizománya sem. Támogatom azt a gondolatot, hogy a Fidesz foglalkozzék a vidék egészségügyi, oktatási, kulturális, adózási és pénzügyi kérdéseivel, s kívánatos lenne, ha megteremtené a vidék biztonságát is.” Hozzátette: reméli, eredményes megállapodás születik majd a két párt között, bár továbbra is vallja: a leendő koalíciós partnereknek nincs szükségük postás szerepet vállaló újságírókra. Cs. I. Átadták a fővárosi mandátumokat A fővárosban szerdán ünnepélyes keretek között adták át a Városházán a budapesti listás mandátumokat. A huszonnégy helyből kilencet a szocialisták, nyolcat a Fidesz - MPP, hármat a szabaddemokraták, kettőt-kettőt pedig a MIÉP, illetve a kisgazdák nyertek el. A mandátumok tegnapi átadásán elhangzott: Budapestet hatvanan képviselik majd az új parlamentben, 32-en egyéni kerületben, 24-en területi és négyen országos listán jutottak mandátumokhoz. A magyar választási rendszer legkifogásolhatóbb jellemzője, hogy nem kellően érvényesül benne az arányosság, vagyis a leadott voksok száma nincs arányban a kiosztott mandátumokéval. Ezért sem értik sokan, hogyan veszít az, aki nyer, és hogyan nyerhet az, aki veszít - mondta lapunknak dr. Klement Tamás, a Fővárosi Választási Bizottság elnökhelyettese. Világos, áttekinthető számítási módszert kellene alkalmazni, amit mindenki ért. Szükség lenne a területi beosztások átalakítására is. Jelenleg például Szabolcsban egy mandátum elnyeréséhez több szavazat kell, mint akár a fővárosban vagy Pest megyében. E. N. Hatvanan képviselik majd Budapestet az új parlamentben SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Éles koalíciós vita várható a csúcsminisztériumokról Éles vitára lehet számítani a Fidesz és az FKGP között, amikor a koalíciós tárgyalásokon az általuk szorgalmazott gazdasági, illetve vidékfejlesztési csúcsminisztérium szerkezetét és hatáskörét alakítják ki. Az előzetes jelzések szerint mindkét fél igényt tart a területfejlesztés felügyeletére, a beruházások koordinálására és az önkormányzati területre. Négy évvel ezelőtt a Horn-kormány hivatalba lépésekor egyetlen ponton változtatott a kormányzati szerkezeten: megszüntette a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát, és annak feladatköreit jórészt az ipari tárcába integrálta. A várhatóan július közepén hivatalba lépő új Fidesz-MDF-FKGP- kormány jelentős átalakítást tervez a jelenlegi kormányzati struktúrán. A Fidesz szorgalmazza az erős gazdasági tárca létrehozását, az FKGP pedig a koalíciókötés feltételeként szabta a vidékfejlesztési csúcsminisztérium létrejöttét. A Fidesz eredeti elképzelései szerint az erős gazdasági tárca magába olvasztaná az ipari, valamint a Munkaügyi Minisztériumot. E tárcához kerülne át a Pénzügyminisztériumból a gazdasági stratégia tervezése, a közlekedési tárcától a beruházások és az infrastrukturális fejlesztések koordinálása, a környezetvédelmi minisztériumból pedig a területfejlesztés. Csökkenne a PM jelenlegi szerepe és hatásköre, a tárca főként a költségvetés előkészítésével és végrehajtásának ellenőrzésével foglalkozna. Az eddig nyilvánosságra került hírek szerint a gazdasági miniszteri poszt várományosa Chikán Attila, a közgazdaság-tudományi egyetem tanára, a leendő pénzügyminiszter-jelölt pedig Urbán László, az ABN AMRO Bank igazgatója, aki 1994-ben rövid ideig a Fidesz parlamenti képviselője volt. A kisgazdák vidékfejlesztési csúcsminisztériumát várhatóan Torgyán József pártelnök vezeti majd. Az előzetes jelzések szerint az FKGP a Földművelésügyi Minisztérium alapjain álló tárcába kívánja beolvasztani a közlekedési tárcát, a környezetvédelmiből a területfejlesztést, a Belügyminisztériumból pedig az önkormányzatok felügyeletét. Szakértők szerint ezzel a kisgazdák ellenőrizni akarják a nagy pénzügyi alapokat, az állami beruházásokra, a területfejlesztésre, valamint az önkormányzatok címzett és céltámogatására fordítható központi forrásokat. A két elképzelés összevetéséből kitűnik, hogy a mind a Fidesz, mind az FKGP igényt tart a területfejlesztés és az állami beruházások ellenőrzésére. A két párt koalíciós tárgyalásain ebből nyilvánvalóan éles vita lesz. Információink szerint a Fidesz hajlik arra, hogy a kisgazdák megkapják a területfejlesztés feletti ellenőrzést. A Fidesz azonban önálló közlekedési tárcát akar, amelynek vezetésére Katona Kálmán a jelöltje. Nem kívánja szétbontani a jelenlegi BM-et, tehát az önkormányzatok sem kerülhetnének át a vidékfejlesztési csúcsminisztériumba. Bednárik Imre A valódi gazdaságpolitikát Németországban is a pénzügyminisztériumban „csinálják”, emellett több olyan ágazati minisztérium is létezik, amely konkurense a gazdasági tárcának. Az Európa-politika például formálisan ehhez a minisztériumhoz tartozik, de a gyakorlatban a külügy kisajátította magának. Hasonló a helyzet a kutatás-fejlesztés és innováció, illetve a környezetvédelem és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése témakörében: e feladatokra külön tárcák (környezetvédelmi, kutatási, nemzetközi gazdasági együttműködési) jöttek létre, tovább gyengítve a gazdasági tárcát. A miniszter munkáját egy politikai államtitkár és két, a szakterületeket felügyelő államtitkár segíti. Az FDP hitbizományának tekintett tárca éves költségvetése mintegy 17 milliárd márka, amelynek több mint a fele a veszteséges szénbányászat életben tartására megy el. Gémesi György: Eladhatók az autópályakapuk Az MDF és a Fidesz választási programjában az úgynevezett matricás autópálya-használati díj bevezetése szerepel - nyilatkozta lapunknak Gémesi György (képünkön). Az MDF ügyvezető elnöke szerint a hazai díj mértéke az ausztriaihoz lenne hasonlatos, azaz évi 10-12 ezer forintba kerülne a matrica. Gémesi emlékeztetett arra, hogy a Horn-kormány 1999. január 1-jétől vezette volna be az autópályadíjat az M3-ason. A díj mértéke 11,50 Ft+áfa lett volna kilométerenként, de az agglomerációs településeken élők 50 százalékos kedvezményt kaptak volna. Ám ezt az elképzelést az MDF korábban is elutasította, mert szerinte a forgalom jelentős része a településeiken áthaladó alsóbb rendű utakra terelődött volna át. Az M3-ason már elkészült autópályakapukkal kapcsolatban Gémesi elmondta: ő már korábban levélben szólította fel Lotz Károly közlekedési minisztert, hogy állítsák le a kapuk építését. A tárca azonban ennek a felszólításnak nem tett eleget. Az ebből eredő következményeket és terheket az autósok nem vállalhatják. Ezért Gémesi szerint a meglévő kapukat nem kell feltétlenül lebontani, hiszen azok értékes infrastruktúrával rendelkező területen vannak, így eladhatók. Az M3- ason lévő kapuk üzleti és kereskedelmi célokra egyaránt hasznosíthatók - vélte az MDF ügyvezető elnöke. K. J. T. A támogatás fejében immár elérkezett a számonkérés ideje - jelentette ki Csurka István, a MIÉP elnöke MUNKATÁRSUNKTÓL A MIÉP szerint a médiatörvény módosításával mielőbb el kell távolítani a médiumok vezető pozícióiból „az oda nem való, mételyező személyeket”. Sajtótájékoztatóján Csurka István pártelnök úgy fogalmazott: az Aczél-korszakban vezető pozícióba került figurákat az új kormány nem tűrheti meg a médiatestületek élén, irányító tisztségekben. Csurka István szerint a médiatestületek tagjai csak egyéni érdekeiket képviselik, függetlenedtek jelölő pártjaiktól. Ezért az egész rendszer működésképtelen, „mindenkor fennáll a veszélye annak, hogy az intézmények kellő ellenőrzés hiányában a levitézlett hatalom szószólóiként lépjenek fel”. Szerinte a közszolgálati média most is egyoldalúan befolyásolja a közvéleményt, bizalmatlanságot kelt az új koalíció iránt és megnehezíti a kormányalakítást, a tájékoztatás helyett végzett politikaformálása pedig megrövidítheti az új kormány életét. A MIÉP elnöke úgy véli, a rendteremtés törvényes eszközökkel is elvégezhető: a kuratóriumokat törvénymódosítással újra kell választani vagy el kell törölni. Csurka István arról is szólt, hogy pártjának értékelése szerint a Fidesz programja felpuhulni látszik, bankárkörök nyomásának engedve az ígért határozott intézkedések rendre elmaradnak belőle. Ezért a Fideszt nagymértékben győzelemhez segítő keresztény-nemzeti értelmiségi csoportoknak most kötelességük felemelni szavukat, hogy az eredeti program jelentősen ne módosuljon. „A támogatás fejében immár elérkezett a számonkérés ideje” - fogalmazott a MIÉP elnöke.