Népszabadság, 1998. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-04 / 129. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. JÚNIUS 4 ., CSÜTÖRTÖK Orbán szerint a vidék nem lehet egy párt hitbizománya Szájer Józsefet választották pártja frakcióvezetőjévé A választásokat a Fidesz számára főként a magyar vidék nyerte meg. Ezért a vi­dék problémája és fejlesztése nem lehet egyetlen más párt hitbizománya - jelen­tette ki Orbán Viktor, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke a párt parlamenti képviselőcsoportjának alakuló ülésén mondott beszédében. Orbán Viktor elmondta, nem örül an­nak, hogy a Fidesz az MDF-fel és a Ke­reszténydemokrata Szövetséggel nem tudta megszerezni a parlamentben az ab­szolút többséget. Az első forduló végéig ugyanakkor reménykedett abban, hogy a Fidesz vezetésével tisztán polgári kor­mány alakulhat. Orbán nehéz koalíciós tárgyalásokra számít az FKGP-vel, mint mondotta: nem szabad senkinek elfelejte­nie, hogy a kormány fő ereje a Fidesz lesz, más polgári erők pedig segítségére lesznek a koalícióban. Az elnök szerint ha bárkinek a fejében felcserélődnének az erőviszonyok, arra nem kell azonnal válaszolni. A sas sem kapkod a legyek után, egy ekkora frakció nem viselkedhet idegesen - mondta az elnök, aki a „nyu­godt erő” jelszavát ajánlotta minden kép­viselő figyelmébe. (Emlékeztetőül: a nyugodt erő az MDF kulcskifejezése volt az 1990-es választási kampányban.) Or­bán szerint minden más rendszerváltó po­litikai erő mára elfogyott vagy elvéko­nyodott az Országgyűlésben. A frakció 138 igen szavazattal 6 érvénytelen mel­lett, ellenszavazat nélkül a Fidesz képvi­selőcsoportjának vezetőjévé választotta Szájer Józsefet. Lapunk érdeklődésére Kövér László ügyvezető alelnök, a Fidesz koalíciós tárgyalódelegációjának vezetője el­mondta: időpont-egyeztetési problémák miatt csak a jövő hét elején tudják befe­jezni a tárgyalásokat az MDF-fel, és csak a jövő héten kezdődhetnek a hiva­talos megbeszélések a Független Kis­gazdapárttal a koalíciós kormány szer­kezetéről és személyi összetételéről. Torgyán József, az FKGP elnöke nem kívánt nyilatkozni lapunknak. Bernáth Varga Balázs pártfőtitkár elmondta: még sem írásban, sem telefonon nem kaptak a Fidesztől hivatalos meghívást a koalíciós tárgyalásokra. Így a párt tegnapi elnöksé­gi ülésén nem foglalkoztak a koalíciós egyeztetés kérdéseivel, a hivatalos meg­keresésig ezt idő előttinek tartják. Koalí­ciós tárgyalások folytatására jelenleg csak a pártelnöknek van felhatalmazása - emlékeztetett a főtitkár. Információink szerint Torgyán József tegnap rövid üd­vözlő táviratot kapott a Fidesz elnökétől, Orbán Viktor gratulált pártelnökké vá­lasztásához. Az elnökségi ülésen meg­erősítették: az FKGP ragaszkodik a vi­dékfejlesztési csúcsminisztériumhoz. Cs. I.-I. B. SZÁJER JÓZSEF 1961-ben született Sopronban. 1986-ban doktorált az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követő­en egy évig Oxfordban, majd a michigani jogi egyete­men folytatott kutatómunkát. 1988-ban a Fidesz alapító tagja. 1990-től országgyűlési képviselő. 1993-tól pártja országos választmányának elnöke. 1994 és 1997 között a Fidesz frakciójának vezetője. 1997-től a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke. Ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Nős, egy gyermek édesapja. A Fidesz a pedagógusbérekről HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Kormányzati elképzeléseikről nyilat­koztak szerdán a Fidesz - Magyar Pol­gári Párt vezető személyiségei. Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatási miniszter-je­löltje megerősítette: nem fog kitérni egy esetleges kormányzati felelősségvállalás elől. A Fidesz 1999. január 1-jétől peda­gógus-bérfejlesztési programot akar el­indítani.­­ Olyan ütemben kívánjuk emelni a pedagógusbéreket, amilyen ütemben eddig csökkentek. A cél az, hogy a kormányzati ciklus végére a pia­ci szférában dolgozók bérét megközelít­se, illetve elérje a pedagógusok bére — hangsúlyozta Pokorni. Ehhez lehet az el­ső lépcső a nyolc-tíz százalékos reálbér­növekedés 1999 januárjától. Kövér László, a polgári titkosszolgá­latokat irányító tárca nélküli miniszteri poszt várományosa elmondta: a Fidesz szerint hosszú távon nem tartható fenn a titkosszolgálatok jelenlegi felépítése. Úgy vélte, a kérdés az, hogy meg tud­­nak-e állapodni mindenki számára elfo­gadható, racionális struktúrában, amely­nek bevezetése véglegesen megoldaná a titkosszolgálatok ügyét. Kövér szerint a titkosszolgálatoknál végre a személyzeti politikában is olyan stabilitást kellene megvalósítani, hogy kormányváltáskor ne kelljen az egész állománynak retteg­nie a jövője miatt. Selmeczi Gabriella, a Fidesz egész­ségügyi szakértője szerint törvénymó­dosítással megoldható a társadalombiz­tosítási alapok igazgatásának átalakítá­sa. A képviselő hangsúlyozta: az Alkot­mánybíróság 2000-ig adott haladékot ugyan az alkotmányellenes helyzet megszüntetésére a tb-önkormányza­­toknál, de a Fidesz azonnal változtatni akar az igazgatási rendszeren. Horváth: Nem kell sajtópostás Az FKGP soha nem kérdőjelezte meg, hogy a leendő kormánykoalíciónak a Fi­desz lesz a fő ereje, a kisgazdapárt ugyan­is tudomásul veszi a választópolgárok akaratát - reagált Horváth Béla, a kisgaz­dapárt elnöki kabinetfőnöke Orbán Vik­tor kijelentésére. Lapunknak úgy nyilat­kozott: „Egyetértek a Fidesz elnökének azon megállapításával is, hogy a vidék­­fejlesztés nem lehet egyetlen párt hitbizo­mánya sem. Támogatom azt a gondolatot, hogy a Fidesz foglalkozzék a vidék egészségügyi, oktatási, kulturális, adózá­si és pénzügyi kérdéseivel, s kívánatos lenne, ha megteremtené a vidék biztonsá­gát is.” Hozzátette: reméli, eredményes megállapodás születik majd a két párt kö­zött, bár továbbra is vallja: a leendő koa­líciós partnereknek nincs szükségük pos­tás szerepet vállaló újságírókra. Cs. I. Átadták a fővárosi mandátumokat A fővárosban szerdán ünnepélyes kere­tek között adták át a Városházán a bu­dapesti listás mandátumokat. A hu­szonnégy helyből kilencet a szocialis­ták, nyolcat a Fidesz - MPP, hármat a szabaddemokraták, kettőt-kettőt pedig a MIÉP, illetve a kisgazdák nyertek el. A mandátumok tegnapi átadásán el­hangzott: Budapestet hatvanan képvi­selik majd az új parlamentben, 32-en egyéni kerületben, 24-en területi és né­gyen országos listán jutottak mandátu­mokhoz. A magyar választási rendszer legki­fogásolhatóbb jellemzője, hogy nem kellően érvényesül benne az arányosság, vagyis a leadott voksok száma nincs arányban a kiosztott mandátumokéval. Ezért sem értik sokan, hogyan veszít az, aki nyer, és hogyan nyerhet az, aki ve­szít - mondta lapunknak dr. Klement Ta­más, a Fővárosi Választási Bizottság el­nökhelyettese. Világos, áttekinthető szá­mítási módszert kellene alkalmazni, amit mindenki ért. Szükség lenne a terü­leti beosztások átalakítására is. Jelenleg például Szabolcsban egy mandátum el­nyeréséhez több szavazat kell, mint akár a fővárosban vagy Pest megyében. E. N. Hatvanan képviselik majd Budapestet az új parlamentben SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Éles koalíciós vita várható a csúcsminisztériumokról Éles vitára lehet számítani a Fidesz és az FKGP között, amikor a koalíciós tárgya­lásokon az általuk szorgalmazott gazda­sági, illetve vidékfejlesztési csúcsmi­nisztérium szerkezetét és hatáskörét ala­kítják ki. Az előzetes jelzések szerint mindkét fél igényt tart a területfejlesztés felügyeletére, a beruházások koordiná­lására és az önkormányzati területre. Négy évvel ezelőtt a Horn-kormány hivatalba lépésekor egyetlen ponton vál­toztatott a kormányzati szerkezeten: megszüntette a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát, és annak feladatköreit jórészt az ipari tárcába in­tegrálta. A várhatóan július közepén hi­vatalba lépő új Fidesz-MDF-FKGP- kormány jelentős átalakítást tervez a je­lenlegi kormányzati struktúrán. A Fi­desz szorgalmazza az erős gazdasági tárca létrehozását, az FKGP pedig a ko­alíciókötés feltételeként szabta a vidék­­fejlesztési csúcsminisztérium létrejöttét. A Fidesz eredeti elképzelései szerint az erős gazdasági tárca magába olvasz­taná az ipari, valamint a Munkaügyi Mi­nisztériumot. E tárcához kerülne át a Pénzügyminisztériumból a gazdasági stratégia tervezése, a közlekedési tárcá­tól a beruházások és az infrastrukturális fejlesztések koordinálása, a környezet­­védelmi minisztériumból pedig a terü­letfejlesztés. Csökkenne a PM jelenlegi szerepe és hatásköre, a tárca főként a költségvetés előkészítésével és végre­hajtásának ellenőrzésével foglalkozna. Az eddig nyilvánosságra került hírek szerint a gazdasági miniszteri poszt vá­rományosa Chikán Attila, a közgazda­ság-tudományi egyetem tanára, a leendő pénzügyminiszter-jelölt pedig Urbán László, az ABN AMRO Bank igazgató­ja, aki 1994-ben rövid ideig a Fidesz parlamenti képviselője volt. A kisgazdák vidékfejlesztési csúcsmi­nisztériumát várhatóan Torgyán József pártelnök vezeti majd. Az előzetes jelzé­sek szerint az FKGP a Földművelésügyi Minisztérium alapjain álló tárcába kí­vánja beolvasztani a közlekedési tárcát, a környezetvédelmiből a területfejlesz­tést, a Belügyminisztériumból pedig az önkormányzatok felügyeletét. Szakér­tők szerint ezzel a kisgazdák ellenőrizni akarják a nagy pénzügyi alapokat, az ál­lami beruházásokra, a területfejlesztés­re, valamint az önkormányzatok címzett és céltámogatására fordítható központi forrásokat. A két elképzelés összevetéséből kitű­nik, hogy a mind a Fidesz, mind az FKGP igényt tart a területfejlesztés és az állami beruházások ellenőrzésére. A két párt ko­alíciós tárgyalásain ebből nyilvánvalóan éles vita lesz. Információink szerint a Fi­desz hajlik arra, hogy a kisgazdák meg­kapják a területfejlesztés feletti ellenőr­zést. A Fidesz azonban önálló közlekedé­si tárcát akar, amelynek vezetésére Kato­na Kálmán a jelöltje. Nem kívánja szét­bontani a jelenlegi BM-et, tehát az önkor­mányzatok sem kerülhetnének át a vidék­­fejlesztési csúcsminisztériumba. Bednárik Imre A valódi gazdaságpolitikát Németországban is a pénzügyminisztériumban „csinálják”, emellett több olyan ágazati minisztérium is létezik, amely konkurense a gazdasági tárcának. Az Európa-politika például formálisan ehhez a minisztériumhoz tartozik, de a gyakorlatban a külügy kisajátította magának. Hasonló a helyzet a kutatás-fejlesztés és innováció, illetve a kör­nyezetvédelem és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése téma­körében: e feladatokra külön tárcák (környezetvédelmi, kutatási, nemzet­közi gazdasági együttműködési) jöttek létre, tovább gyengítve a gazdasági tárcát. A miniszter munkáját egy politikai államtitkár és két, a szakterüle­teket felügyelő államtitkár segíti. Az FDP hitbizományának tekintett tárca éves költségvetése mintegy 17 milliárd márka, amelynek több mint a fele a veszteséges szénbányászat életben tartására megy el. Gémesi György: Eladhatók az autópályakapuk Az MDF és a Fidesz vá­lasztási programjában az úgynevezett matricás au­tópálya-használati díj be­vezetése szerepel - nyilat­kozta lapunknak Gémesi György (képünkön). Az MDF ügyvezető elnöke szerint a hazai díj mértéke az ausztriaihoz lenne ha­sonlatos, azaz évi 10-12 ezer­­ forintba kerülne a matrica. Gémesi emlékeztetett ar­ra, hogy a Horn-kormány 1999. január 1-jétől vezette volna be az autópályadíjat az M3-ason. A díj mértéke 11,50 Ft+áfa lett volna kilométerenként, de az agglomerációs településeken élők 50 százalékos kedvezményt kaptak volna. Ám ezt az elképzelést az MDF korábban is elutasította, mert szerinte a forgalom je­lentős része a településeiken áthaladó al­sóbb rendű utakra terelő­dött volna át. Az M3-ason már elké­szült autópályakapukkal kapcsolatban Gémesi el­mondta: ő már korábban levélben szólította fel Lotz Károly közlekedési mi­nisztert, hogy állítsák le a kapuk építését. A tárca azonban ennek a felszólí­tásnak nem tett eleget. Az ebből eredő következmé­nyeket és terheket az autó­sok nem vállalhatják. Ezért Gémesi szerint a meglévő kapukat nem kell feltétlenül lebontani, hiszen azok értékes infrastruktúrával rendelkező területen vannak, így eladhatók. Az M3- ason lévő kapuk üzleti és kereskedelmi célokra egyaránt hasznosíthatók - vélte az MDF ügyvezető elnöke. K. J. T. A támogatás fejében immár elérkezett a számonkérés ideje - jelentette ki Csurka István, a MIÉP elnöke MUNKATÁRSUNKTÓL A MIÉP szerint a médiatörvény módo­sításával mielőbb el kell távolítani a médiumok vezető pozícióiból „az oda nem való, mételyező személyeket”. Sajtótájékoztatóján Csurka István párt­elnök úgy fogalmazott: az Aczél-kor­­szakban vezető pozícióba került figu­rákat az új kormány nem tűrheti meg a médiatestületek élén, irányító tisztsé­gekben. Csurka István szerint a médiatestüle­tek tagjai csak egyéni érdekeiket kép­viselik, függetlenedtek jelölő pártjaik­tól. Ezért az egész rendszer működés­­képtelen, „mindenkor fennáll a veszé­lye annak, hogy az intézmények kellő ellenőrzés hiányában a levitézlett hata­lom szószólóiként lépjenek fel”. Sze­rinte a közszolgálati média most is egyoldalúan befolyásolja a közvéle­ményt, bizalmatlanságot kelt az új koa­líció iránt és megnehezíti a kormány­­alakítást, a tájékoztatás helyett végzett politikaformálása pedig megrövidítheti az új kormány életét. A MIÉP elnöke úgy véli, a rendte­remtés törvényes eszközökkel is elvé­gezhető: a kuratóriumokat törvénymó­dosítással újra kell választani vagy el kell törölni. Csurka István arról is szólt, hogy pártjának értékelése szerint a Fidesz programja felpuhulni látszik, bankár­körök nyomásának engedve az ígért határozott intézkedések rendre elma­radnak belőle. Ezért a Fideszt nagymértékben győ­zelemhez segítő keresztény-nemzeti értelmiségi csoportoknak most köte­lességük felemelni szavukat, hogy az eredeti program jelentősen ne módo­suljon. „A támogatás fejében immár elérkezett a számonkérés ideje” - fo­galmazott a MIÉP elnöke.

Next