Népszabadság, 1998. szeptember (56. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1998. SZEPTEMBER 1., KEDD Albright egységes Boszniát akar Az Egyesült Államok továbbra is eluta­sítja Bosznia felosztását - erősítette meg Szarajevóban az amerikai külügyminisz­ter. Madeleine Albright a háromfős bosz­niai elnöki testület tagjai közül csak a bosnyák Alija Izetbegoviccsal és a horvát Kresimir Zubakkal találkozott. A szerb nemzetiségű Momcsilo Krajisnikkal nem tárgyalt, mert - mint mondta - kizárólag azokkal a vezetőkkel akart találkozni, akik támogatják a daytoni békeszerződés végrehajtását. Albright közölte: szó sem lehet a délszláv háborút lezáró megálla­podások módosításáról. Az amerikai külügyminiszter ugyan­akkor bírálta vendéglátóit, amiért nem tesznek meg mindent a bosnyák főváros­ból elmenekültek visszatelepítéséért. Izetbegovic bosnyák elnök bejelentette: a két hét múlva tartandó általános választá­sok után átalakítják a boszniai államigaz­gatást, az igazságszolgáltatást, a határőr­séget, és megakadályozzák a terroristák beszivárgását az országba. Az ugyancsak szarajevói látogatáson tartózkodó német külügyminiszter kato­nai intervencióval fenyegette meg Szer­biát a koszovói hadműveletei miatt. Klaus Kinkel kijelentette: a nemzetközi közösség nem engedi meg a boszniai rémdráma koszovói megismétlődését. A politikus, aki a Volkswagen felújított üze­mének megnyitóján vett részt, ugyancsak sürgette a menekültek visszatelepítését. P.N. Madeleine Albright a NATO-békefenntartó erők tuzlai bázisán REUTERS-FOTÓ Harmadszor cáfolta tegnap a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) azt a hírt, miszerint a tartomány függetlenségéért harcoló szakadár szervezet geril­lái júliusban kivégeztek volna 22 szerb foglyot, majd elégették őket. Az UCK szerint hazugságról van szó, amelynek célja az albánok „felszabadító harcá­nak” lejáratása - jelentette újvidéki tudósítónk. Távirati Stílusban VARSÓI LÁTOGATÁST kezd ma Martonyi János külügyminiszter. Hivata­los programja szerint a magyar diplomá­cia vezetője megbeszéléseket folytat ven­déglátójával, Bronislaw Geremek kül­ügyminiszterrel. A két politikus a kétol­dalú kapcsolatok alakulásának áttekinté­se mellett megvitatja majd az oroszorszá­gi válság nyomán előállt helyzetet. A tár­gyalásokon szó lesz a két ország gazdasá­gi kapcsolataiban feszültségeket okozó gabonavitáról, a CEFTA szabadkereske­delmi együttműködésében tapasztalható érdekellentétek feloldásáról. (MTI) SZABADON ENGEDTEK a szaúd-arábiai hatóságok Fahd bin Abdel-Aziz király döntése értelmében 485 köztörvé­nyes rabot. A 80 esztendős uralkodó, akin augusztus közepén epekőműtétet hajtot­tak végre, a kórházból való távozásakor határozta el, hogy közkegyelemben ré­szesíti az országa börtöneiben büntetésü­ket töltő rabok egy részét. (AFP) ELUTASÍTOTTA Kambodzsában az alkotmányjogi tanács az ellenzéki pártok­nak a júliusi parlamenti választások sza­vazatainak újraszámlálására benyújtott igényét, Norodom Szihanuk király meg­békélésre és párbeszédre hívta fel a szem­ben álló politikai erőket, miközben a fő­városban nyolcadik napja folynak a tün­tetések a parlament előtt. (Reuters) A CIPRUSI VÁLSÁG megoldása érde­kében Rauf Denktas, a ciprusi török kö­zösség vezetője hétfőn azt javasolta, hogy a szigeten teremtsék meg két egyenlő állam konföderációját. A ciprusi török vezető, aki Nicosiában beszélt Ismail Cem török külügyminiszterrel tar­tott közös sajtóértekezletén, hangoztatta, hogy ha e javaslatát elfogadják, ő hajlan­dó felújítani a tárgyalásokat, amelyek hó­napokkal ezelőtt szakadtak meg a Cipru­si Köztársaság hatóságaival. (AFP) AVL ÉSZAKÍR katolikus terrorcsoport, az IRA maga követeli a jórészt saját sorai­ból verbuválódott, „Igazi IRA” néven működő, az ulsteri felekezeti terror eddi­gi legvéresebb merényletéért felelős sza­kadár szervezet feloszlatását. A nyilatko­zat az IRA politikai fedőszervének szá­mító radikális katolikus párt, a Sinn Fein dublini hetilapjában jelenik meg. (MTI) Per német mamutcégek ellen A Volkswagen fizet a volt kényszermunkásoknak HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A ’30-as és ’40-es években német ipari cégek üzemeiben foglalkoztatott egykori kényszermunkások közös keresetet nyúj­tottak be egy New York-i bíróságon, kár­talanítást követelve egykori munkaadóik­tól - jelentette be müncheni sajtóértekez­letén a felperesek német ügyvédje. Ezzel egyidejűleg a Volkswagen konszern elnö­ke megerősítette, hogy a VW kártérítést fog fizetni egykori kényszermunkásainak. Michael Witti ügyvéd a per megindítá­sát azzal indokolta, hogy az érintett válla­latok - köztük olyan óriáscégek, mint a Siemens, a BMW, a Daimler-Benz, a Krupp és a MAV - érthetetlen módon vo­nakodnak kifizetni egykori dolgozóik já­randóságát, illetve az általuk végzett munka ellenértékét. Elképzelhető egy pénzalap létrehozása is a kártalanítás cél­jára, feltéve, ha a felpereseket is bevonják annak előkészítésébe - közölte Witti. A holocaust túlélőit már a svájci ban­kokkal szemben is képviselő amerikai ügyvéd ,Ed Fagan elmondta: egy-egy fel­peres után 75 000 dollárt követel a német cégektől. Arra számít, hogy az együttes keresethez egykori kényszermunkások ezrei fognak csatlakozni. Béna kacsák Moszkvában Egy nappal a tervezett moszkvai indulás előtt tért vissza massachusettsi nyaralá­sából a Clinton-család. Az elnököt rossz hírek várták: Moszkvában összeomlott az a törékeny alku, amelyet Viktor Cser­­nomirgyin kötött a kommunistákkal. Az elnök kritikusai még élesebben vetik fel: nincs gyakorlati haszna a Jelcin-Clinton találkozónak. Az orosz-amerikai viszony már nem ellenséges, de messze van a stratégiai partnerségtől. És még messzebb került az idő, hogy szövetségnek lehessen nevezni, amiről sokat beszéltek öt évvel ezelőtt. Egyre több ügyben keletkeztek radikális feszültségek, amelyek ellentétes, nem kö­zeledő érdekekre utalnak-Arnold Hore­­lick, a Carnagie Nemzetközi Békealapít­vány alelnöke mondta ezt az utazás előtt a CNN hírtelevíziónak. Jelek szerint ezek az ellentétek nem csupán a jelenlegi orosz gazdasági-pénzügyi válság megol­dásának lehetőségére vonatkoznak. A ma kezdődő moszkvai tárgyaláso­kon továbbra is Borisznak és Billnek szólítja egymást a két vezető, de a barát­ságos hangnem ellenére egy sor kérdés­ben a vita nem enyhül. A helyi sajtóban nyilatkozó kremlinológusok a követke­ző feszültségkeltő pontokat emelik ki: 1. Oroszország továbbra is rosszallja Ma­gyarország, Csehország és Lengyelor­szág felvételét a NATO-ba; 2. Moszkva ellenzi a nemzetközi közösség beavat­kozását Koszovóban; 3. Jelcin elnök nyilvánosan dühöngött az amerikaiak szudáni és afganisztáni terroristaellenes akciója miatt. 4. Clinton felveti majd, hogy a duma ellenállása miatt nincs elő­relépés a nukleáris leszerelésben. 5. Wa­shington ellenzi a nukleáris technológia átadását az új atomhatalmaknak. Moszkva az indiai kísérleti robbantások után sem lépett vissza egy szerződéstől, amelynek értelmében két reaktort épít Indiában. 6. Oroszország az Irak-ellenes embargó megszüntetését kívánja. Eköz­ben - Washington gyanúja szerint - ra­kétatechnológiát ad át Iránnak. Itteni megfigyelők szerint Clintonnak számítania kell arra, hogy az oroszor­szági liberálisok sem fogadják el, hogy hazájukat másodosztályú középhata­lomként kezeljék és álláspontját folya­matosan semmibe vegyék. Georgij Arbatovot, a két ország kapcsolatainak veterán kutatóját idézik. Szerinte „amikor Oroszország beszél Amerika nem figyel oda”. A megértést nehezíti, hogy a jelenlegi orosz gazdasági válságról a két ország­ban merőben ellentétes nézetek uralkod­nak. Clinton azzal az üzenettel megy Moszkvába, hogy a pénzügyek, adózás, a bankrendszer reformja, szigorítások nélkül nincs megoldás, további pénz­ügyi segítség. Oroszországban viszont éppen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) diktátumában, „külső zsarnokságban” látják az ország nyomorúságának okait. Ezt az ellentmondást kellene felolda­nia a kedden a Kremlben „Billnek és Borisznak”. Van miről beszélgetniük. Mind a kettőjükkel kapcsolatban felve­tik az alkotmányos felelősségre vonás (impeachment) lehetőségét. Mind a ket­­ten komoly bizalmi válsággal küszköd­nek. Az amerikai lapok máris úgy haran­gozzák be a tárgyalásokat, mint „két bé­na kacsa beszélgetését”. Washington, 1998. augusztus Miklós Gábor Pénzügyi segély helyett politikai tőke Moszkvai vélemények szerint az ameri­kai elnök még mindig inkább tud segíte­ni az orosz államfőnek, mint fordítva. Ráadásul Borisz Jelcin pozícióit tovább gyengíti, hogy Oroszországnak nincs a törvényhozás által elfogadott miniszter­­elnöke. Ennek ellenére a hivatalos nyi­latkozatok lényegesen derűlátóbbak. A csúcstalálkozó témáit Jevgenyij Pri­­makov orosz ügyvezető és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter hagyta jóvá tegnapi tárgyalásai során. A záródokumentum az orosz szóvivő sze­rint már a XXI. századi orosz-amerikai kapcsolatokat fogja megalapozni. Valójában alighanem ennél jóval ke­vesebb lesz a konkrét eredmény. Moszk­va már annak is örül, hogy e válságos időszakban legalább a két ország párbe­széde az előre meghatározott ritmusban folytatódik. A gazdasági helyzetet te­kintve fontosabb lesz az alapos tájékoz­tatás, a politikai tőke összegyűjtése, mert újabb konkrét segély aligha várha­tó. Ha már a tájékozódásnál tartunk, Clinton már a csúcs előtt egy nappal szenzációval szolgált. Találkozóra hívta Alekszandr Lebegy krasznojarszki kor­mányzót. Nem tudni, milyen súllyal es­nek majd a latba a tábornok szavai. Kü­lönösen, ha Jelcin és Csernomirgyin ügyvezető kormányfő nem tud igazán megnyugtató garanciákkal szolgálni az amerikai elnöknek. M. Lengyel László Lebegy szociális robbanástól tart Oroszországot szociális robbanás fenye­geti, s a hatalom akár 24 óra alatt össze­omolhat -jelentette ki a párizsi Le Figa­róban hétfőn megjelent interjújában Alekszandr Lebegy tábornok. Kraszno­­jarszk kormányzója a lap szerint Jelcin lehetséges utóda. Lebegy szerint Viktor Csernomirgyinnek egyetlen, kis esélye van arra, hogy lelassítsa az összeomlást az országban. „Ezért valamennyiünk ér­deke, hogy támogassuk, mert ha nem, elveszünk” - mondta a tábornok. Lebegy sürgette, hogy valamennyi orosz régió terjesszen elő konkrét, az ország és gaz­dasága egészét szolgáló távlatos terve­ket, amelyek kilendíthetik jelen helyze­téből Oroszországot. A konzervatív francia lap kérdése kapcsán Lebegy elvetette annak lehető­ségét, hogy Csernormirgyinnel össze­fogva netán „tandemben” indulna a kö­vetkező elnökválasztáson. Kijelentette: Oroszország immár a szociális robbanás határán van, mivel az oroszok 80 száza­léka nyomorban él. „Ha nem születnek megfelelő intézkedések, egy újabb no­vember 7-e kezdődhet” - utalt a politi­kus a 81 évvel ezelőtti eseményekre. Észak-koreai rakéta a Japán-tengerben Észak-Korea hétfőn ballisztikus raké­tát lőtt ki, amely a Japán-tengerbe zu­hant Vlagyivosztok és Japán északi része között. A hírt elsőként amerikai katonai forrásokra hivatkozva a tokiói védelmi minisztérium jelentette, s azt később a Pentagon, majd az orosz ha­ditengerészeti források is megerősí­tették. A szakértők feltételezik, hogy egy új típusú, Taepo Dong-1 nevű kö­zepes hatótávolságú rakétát próbál­tak ki. PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ellentmondóak a közlések, hogy az észak-koreai rakéta orosz vagy japán felségterületre csapódott-e be. A Penta­gon szóvivője, miként dél-koreai illeté­kesek is, komolynak minősítették a fej­leményt, amely további elemzést igé­nyel. Észak-Korea eddig ismert rakétája az 1000 kilométernél rövidebb hatótá­volságú Rodong, amelyet első ízben 1993-ban teszteltek. A szöuli védelmi minisztérium most azt feltételezi, hogy a Rodong-1-nél hosszabb hatótávolságú, töltetét 1500-2000 kilométerig eljuttató, kódne­vén Taepo Dong rakétáról lehetett szó a tegnapi fellövéskor. Ha helytállóak a hírszerzői jelentések, miszerint Phenjan immár hosszabb, 4000 kilométer hatótá­volságú rakéta, a Taepo Dong-2 kifej­lesztésével is foglalkozik, akkor nem csupán Dél-Korea és Japán érezheti ma­gát fenyegetett helyzetben. Szöul és Tokió e helyzetben egyaránt az Egyesült Államoktól vár védelmet, így egy rakétaelhárító rendszer kiépítését. Az AP hírügynökség úgy tudja, hogy a japán kormány a jövő évre 3,6 milliárd dollárt tervez szánni ilyen, az Egyesült Álla­mokkal együttműködésben kialakítandó rendszerre. Szöulban most a phenjani ra­kétakísérlet időzítésének lehetséges okait elemzik. Tart éppen a szokásos, a Dél- Koreában állomásozó 37 ezer amerikai katona jó részének részvételével a közös hadgyakorlat, amely ellen Phenjan az idén is tiltakozott. Ugyanakkor a múlt hé­ten New Yorkban felújították az amerikai-észak-koreai tárgyalásokat az 1994-es megállapodás végrehajtásáról. Washington akkor azt kezdeményezte, hogy Phenjan állítsa le saját nukleáris programját, cserében nyugati típusú pol­gári reaktorok építését helyezte kilátásba. A harmadik tényező az lehet, hogy Kim Ir Szen halála óta először most szombatra összehívták a legfelső népi gyűlés (parlament) ülését. A megfigye­lők szerint elképzelhető, hogy most vá­lasztják meg elnöknek Kim Dzsong Ilt, aki már a „nép bizalmából” megörököl­te apjától a másik két legfontosabb ve­zető tisztséget: már évek óta a hadsereg főparancsnoka, s tavaly októberben ki­nevezték a párt főtitkárává. Ha az ál­lamfővé választás valóban bekövetke­zik, akkor a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakításának szeptem­ber 9-ei, 50. évfordulóján Kim már el­nökként üdvözölheti majd az ünnepi felvonulókat. Ortutay L. Gyula A Valutaalap az orosz reformokra vár HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A legfejlettebb ipari országok vezetői egyetértenek abban, hogy Oroszország csak abban az esetben számíthat a Nemzetközi Valutaalap további segítsé­gére, ha kitart a reformok folytatása mellett - jelentette ki Bonnban a német kancellár. Helmut Kohl az általa vezetett CDU elnökségi ülése után nyilatkozott újság­íróknak. Mint mondta, Moszkvában sen­ki sem várhat pénzügyi támogatást, ha a Nyugat nem látja egyértelmű jelét an­nak, hogy a reformokra tett ígéretek meg is valósulnak.­­ A Nemzetközi Valuta­alap (IMF) világosan közölte ajánlatát, s azt bizonyos feltételekhez kötötte — em­lékeztetett a német kormányfő. Valéry Giscard d’Estaing volt francia államfő szerint Borisz Jelcin immár kép­telen arra, hogy rendet csináljon, már nincs hatalma. Giscard egy rádióinterjú­ban úgy vélekedett: a külvilág már nem segítheti feltételek nélkül Oroszorszá­got. „Az orosz gazdaság talpra állítása igen nehéz, nagyon sok türelmet igénylő munka, hisz rendbe kell tenni az orosz pénzügyeket. Adókat kellene emelni, ami az orosz állampolgárok életszínvo­nalának az esését jelenti, másrészt fize­tésre kellene kényszeríteni a nagy orosz hűbérurakat is” — mondotta Giscard d’Estaing.

Next