Népszabadság, 1998. szeptember (56. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-01 / 204. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1998. SZEPTEMBER 1., KEDD Albright egységes Boszniát akar Az Egyesült Államok továbbra is elutasítja Bosznia felosztását - erősítette meg Szarajevóban az amerikai külügyminiszter. Madeleine Albright a háromfős boszniai elnöki testület tagjai közül csak a bosnyák Alija Izetbegoviccsal és a horvát Kresimir Zubakkal találkozott. A szerb nemzetiségű Momcsilo Krajisnikkal nem tárgyalt, mert - mint mondta - kizárólag azokkal a vezetőkkel akart találkozni, akik támogatják a daytoni békeszerződés végrehajtását. Albright közölte: szó sem lehet a délszláv háborút lezáró megállapodások módosításáról. Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor bírálta vendéglátóit, amiért nem tesznek meg mindent a bosnyák fővárosból elmenekültek visszatelepítéséért. Izetbegovic bosnyák elnök bejelentette: a két hét múlva tartandó általános választások után átalakítják a boszniai államigazgatást, az igazságszolgáltatást, a határőrséget, és megakadályozzák a terroristák beszivárgását az országba. Az ugyancsak szarajevói látogatáson tartózkodó német külügyminiszter katonai intervencióval fenyegette meg Szerbiát a koszovói hadműveletei miatt. Klaus Kinkel kijelentette: a nemzetközi közösség nem engedi meg a boszniai rémdráma koszovói megismétlődését. A politikus, aki a Volkswagen felújított üzemének megnyitóján vett részt, ugyancsak sürgette a menekültek visszatelepítését. P.N. Madeleine Albright a NATO-békefenntartó erők tuzlai bázisán REUTERS-FOTÓ Harmadszor cáfolta tegnap a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) azt a hírt, miszerint a tartomány függetlenségéért harcoló szakadár szervezet gerillái júliusban kivégeztek volna 22 szerb foglyot, majd elégették őket. Az UCK szerint hazugságról van szó, amelynek célja az albánok „felszabadító harcának” lejáratása - jelentette újvidéki tudósítónk. Távirati Stílusban VARSÓI LÁTOGATÁST kezd ma Martonyi János külügyminiszter. Hivatalos programja szerint a magyar diplomácia vezetője megbeszéléseket folytat vendéglátójával, Bronislaw Geremek külügyminiszterrel. A két politikus a kétoldalú kapcsolatok alakulásának áttekintése mellett megvitatja majd az oroszországi válság nyomán előállt helyzetet. A tárgyalásokon szó lesz a két ország gazdasági kapcsolataiban feszültségeket okozó gabonavitáról, a CEFTA szabadkereskedelmi együttműködésében tapasztalható érdekellentétek feloldásáról. (MTI) SZABADON ENGEDTEK a szaúd-arábiai hatóságok Fahd bin Abdel-Aziz király döntése értelmében 485 köztörvényes rabot. A 80 esztendős uralkodó, akin augusztus közepén epekőműtétet hajtottak végre, a kórházból való távozásakor határozta el, hogy közkegyelemben részesíti az országa börtöneiben büntetésüket töltő rabok egy részét. (AFP) ELUTASÍTOTTA Kambodzsában az alkotmányjogi tanács az ellenzéki pártoknak a júliusi parlamenti választások szavazatainak újraszámlálására benyújtott igényét, Norodom Szihanuk király megbékélésre és párbeszédre hívta fel a szemben álló politikai erőket, miközben a fővárosban nyolcadik napja folynak a tüntetések a parlament előtt. (Reuters) A CIPRUSI VÁLSÁG megoldása érdekében Rauf Denktas, a ciprusi török közösség vezetője hétfőn azt javasolta, hogy a szigeten teremtsék meg két egyenlő állam konföderációját. A ciprusi török vezető, aki Nicosiában beszélt Ismail Cem török külügyminiszterrel tartott közös sajtóértekezletén, hangoztatta, hogy ha e javaslatát elfogadják, ő hajlandó felújítani a tárgyalásokat, amelyek hónapokkal ezelőtt szakadtak meg a Ciprusi Köztársaság hatóságaival. (AFP) AVL ÉSZAKÍR katolikus terrorcsoport, az IRA maga követeli a jórészt saját soraiból verbuválódott, „Igazi IRA” néven működő, az ulsteri felekezeti terror eddigi legvéresebb merényletéért felelős szakadár szervezet feloszlatását. A nyilatkozat az IRA politikai fedőszervének számító radikális katolikus párt, a Sinn Fein dublini hetilapjában jelenik meg. (MTI) Per német mamutcégek ellen A Volkswagen fizet a volt kényszermunkásoknak HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A ’30-as és ’40-es években német ipari cégek üzemeiben foglalkoztatott egykori kényszermunkások közös keresetet nyújtottak be egy New York-i bíróságon, kártalanítást követelve egykori munkaadóiktól - jelentette be müncheni sajtóértekezletén a felperesek német ügyvédje. Ezzel egyidejűleg a Volkswagen konszern elnöke megerősítette, hogy a VW kártérítést fog fizetni egykori kényszermunkásainak. Michael Witti ügyvéd a per megindítását azzal indokolta, hogy az érintett vállalatok - köztük olyan óriáscégek, mint a Siemens, a BMW, a Daimler-Benz, a Krupp és a MAV - érthetetlen módon vonakodnak kifizetni egykori dolgozóik járandóságát, illetve az általuk végzett munka ellenértékét. Elképzelhető egy pénzalap létrehozása is a kártalanítás céljára, feltéve, ha a felpereseket is bevonják annak előkészítésébe - közölte Witti. A holocaust túlélőit már a svájci bankokkal szemben is képviselő amerikai ügyvéd ,Ed Fagan elmondta: egy-egy felperes után 75 000 dollárt követel a német cégektől. Arra számít, hogy az együttes keresethez egykori kényszermunkások ezrei fognak csatlakozni. Béna kacsák Moszkvában Egy nappal a tervezett moszkvai indulás előtt tért vissza massachusettsi nyaralásából a Clinton-család. Az elnököt rossz hírek várták: Moszkvában összeomlott az a törékeny alku, amelyet Viktor Csernomirgyin kötött a kommunistákkal. Az elnök kritikusai még élesebben vetik fel: nincs gyakorlati haszna a Jelcin-Clinton találkozónak. Az orosz-amerikai viszony már nem ellenséges, de messze van a stratégiai partnerségtől. És még messzebb került az idő, hogy szövetségnek lehessen nevezni, amiről sokat beszéltek öt évvel ezelőtt. Egyre több ügyben keletkeztek radikális feszültségek, amelyek ellentétes, nem közeledő érdekekre utalnak-Arnold Horelick, a Carnagie Nemzetközi Békealapítvány alelnöke mondta ezt az utazás előtt a CNN hírtelevíziónak. Jelek szerint ezek az ellentétek nem csupán a jelenlegi orosz gazdasági-pénzügyi válság megoldásának lehetőségére vonatkoznak. A ma kezdődő moszkvai tárgyalásokon továbbra is Borisznak és Billnek szólítja egymást a két vezető, de a barátságos hangnem ellenére egy sor kérdésben a vita nem enyhül. A helyi sajtóban nyilatkozó kremlinológusok a következő feszültségkeltő pontokat emelik ki: 1. Oroszország továbbra is rosszallja Magyarország, Csehország és Lengyelország felvételét a NATO-ba; 2. Moszkva ellenzi a nemzetközi közösség beavatkozását Koszovóban; 3. Jelcin elnök nyilvánosan dühöngött az amerikaiak szudáni és afganisztáni terroristaellenes akciója miatt. 4. Clinton felveti majd, hogy a duma ellenállása miatt nincs előrelépés a nukleáris leszerelésben. 5. Washington ellenzi a nukleáris technológia átadását az új atomhatalmaknak. Moszkva az indiai kísérleti robbantások után sem lépett vissza egy szerződéstől, amelynek értelmében két reaktort épít Indiában. 6. Oroszország az Irak-ellenes embargó megszüntetését kívánja. Eközben - Washington gyanúja szerint - rakétatechnológiát ad át Iránnak. Itteni megfigyelők szerint Clintonnak számítania kell arra, hogy az oroszországi liberálisok sem fogadják el, hogy hazájukat másodosztályú középhatalomként kezeljék és álláspontját folyamatosan semmibe vegyék. Georgij Arbatovot, a két ország kapcsolatainak veterán kutatóját idézik. Szerinte „amikor Oroszország beszél Amerika nem figyel oda”. A megértést nehezíti, hogy a jelenlegi orosz gazdasági válságról a két országban merőben ellentétes nézetek uralkodnak. Clinton azzal az üzenettel megy Moszkvába, hogy a pénzügyek, adózás, a bankrendszer reformja, szigorítások nélkül nincs megoldás, további pénzügyi segítség. Oroszországban viszont éppen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) diktátumában, „külső zsarnokságban” látják az ország nyomorúságának okait. Ezt az ellentmondást kellene feloldania a kedden a Kremlben „Billnek és Borisznak”. Van miről beszélgetniük. Mind a kettőjükkel kapcsolatban felvetik az alkotmányos felelősségre vonás (impeachment) lehetőségét. Mind a ketten komoly bizalmi válsággal küszködnek. Az amerikai lapok máris úgy harangozzák be a tárgyalásokat, mint „két béna kacsa beszélgetését”. Washington, 1998. augusztus Miklós Gábor Pénzügyi segély helyett politikai tőke Moszkvai vélemények szerint az amerikai elnök még mindig inkább tud segíteni az orosz államfőnek, mint fordítva. Ráadásul Borisz Jelcin pozícióit tovább gyengíti, hogy Oroszországnak nincs a törvényhozás által elfogadott miniszterelnöke. Ennek ellenére a hivatalos nyilatkozatok lényegesen derűlátóbbak. A csúcstalálkozó témáit Jevgenyij Primakov orosz ügyvezető és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter hagyta jóvá tegnapi tárgyalásai során. A záródokumentum az orosz szóvivő szerint már a XXI. századi orosz-amerikai kapcsolatokat fogja megalapozni. Valójában alighanem ennél jóval kevesebb lesz a konkrét eredmény. Moszkva már annak is örül, hogy e válságos időszakban legalább a két ország párbeszéde az előre meghatározott ritmusban folytatódik. A gazdasági helyzetet tekintve fontosabb lesz az alapos tájékoztatás, a politikai tőke összegyűjtése, mert újabb konkrét segély aligha várható. Ha már a tájékozódásnál tartunk, Clinton már a csúcs előtt egy nappal szenzációval szolgált. Találkozóra hívta Alekszandr Lebegy krasznojarszki kormányzót. Nem tudni, milyen súllyal esnek majd a latba a tábornok szavai. Különösen, ha Jelcin és Csernomirgyin ügyvezető kormányfő nem tud igazán megnyugtató garanciákkal szolgálni az amerikai elnöknek. M. Lengyel László Lebegy szociális robbanástól tart Oroszországot szociális robbanás fenyegeti, s a hatalom akár 24 óra alatt összeomolhat -jelentette ki a párizsi Le Figaróban hétfőn megjelent interjújában Alekszandr Lebegy tábornok. Krasznojarszk kormányzója a lap szerint Jelcin lehetséges utóda. Lebegy szerint Viktor Csernomirgyinnek egyetlen, kis esélye van arra, hogy lelassítsa az összeomlást az országban. „Ezért valamennyiünk érdeke, hogy támogassuk, mert ha nem, elveszünk” - mondta a tábornok. Lebegy sürgette, hogy valamennyi orosz régió terjesszen elő konkrét, az ország és gazdasága egészét szolgáló távlatos terveket, amelyek kilendíthetik jelen helyzetéből Oroszországot. A konzervatív francia lap kérdése kapcsán Lebegy elvetette annak lehetőségét, hogy Csernormirgyinnel összefogva netán „tandemben” indulna a következő elnökválasztáson. Kijelentette: Oroszország immár a szociális robbanás határán van, mivel az oroszok 80 százaléka nyomorban él. „Ha nem születnek megfelelő intézkedések, egy újabb november 7-e kezdődhet” - utalt a politikus a 81 évvel ezelőtti eseményekre. Észak-koreai rakéta a Japán-tengerben Észak-Korea hétfőn ballisztikus rakétát lőtt ki, amely a Japán-tengerbe zuhant Vlagyivosztok és Japán északi része között. A hírt elsőként amerikai katonai forrásokra hivatkozva a tokiói védelmi minisztérium jelentette, s azt később a Pentagon, majd az orosz haditengerészeti források is megerősítették. A szakértők feltételezik, hogy egy új típusú, Taepo Dong-1 nevű közepes hatótávolságú rakétát próbáltak ki. PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ellentmondóak a közlések, hogy az észak-koreai rakéta orosz vagy japán felségterületre csapódott-e be. A Pentagon szóvivője, miként dél-koreai illetékesek is, komolynak minősítették a fejleményt, amely további elemzést igényel. Észak-Korea eddig ismert rakétája az 1000 kilométernél rövidebb hatótávolságú Rodong, amelyet első ízben 1993-ban teszteltek. A szöuli védelmi minisztérium most azt feltételezi, hogy a Rodong-1-nél hosszabb hatótávolságú, töltetét 1500-2000 kilométerig eljuttató, kódnevén Taepo Dong rakétáról lehetett szó a tegnapi fellövéskor. Ha helytállóak a hírszerzői jelentések, miszerint Phenjan immár hosszabb, 4000 kilométer hatótávolságú rakéta, a Taepo Dong-2 kifejlesztésével is foglalkozik, akkor nem csupán Dél-Korea és Japán érezheti magát fenyegetett helyzetben. Szöul és Tokió e helyzetben egyaránt az Egyesült Államoktól vár védelmet, így egy rakétaelhárító rendszer kiépítését. Az AP hírügynökség úgy tudja, hogy a japán kormány a jövő évre 3,6 milliárd dollárt tervez szánni ilyen, az Egyesült Államokkal együttműködésben kialakítandó rendszerre. Szöulban most a phenjani rakétakísérlet időzítésének lehetséges okait elemzik. Tart éppen a szokásos, a Dél- Koreában állomásozó 37 ezer amerikai katona jó részének részvételével a közös hadgyakorlat, amely ellen Phenjan az idén is tiltakozott. Ugyanakkor a múlt héten New Yorkban felújították az amerikai-észak-koreai tárgyalásokat az 1994-es megállapodás végrehajtásáról. Washington akkor azt kezdeményezte, hogy Phenjan állítsa le saját nukleáris programját, cserében nyugati típusú polgári reaktorok építését helyezte kilátásba. A harmadik tényező az lehet, hogy Kim Ir Szen halála óta először most szombatra összehívták a legfelső népi gyűlés (parlament) ülését. A megfigyelők szerint elképzelhető, hogy most választják meg elnöknek Kim Dzsong Ilt, aki már a „nép bizalmából” megörökölte apjától a másik két legfontosabb vezető tisztséget: már évek óta a hadsereg főparancsnoka, s tavaly októberben kinevezték a párt főtitkárává. Ha az államfővé választás valóban bekövetkezik, akkor a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakításának szeptember 9-ei, 50. évfordulóján Kim már elnökként üdvözölheti majd az ünnepi felvonulókat. Ortutay L. Gyula A Valutaalap az orosz reformokra vár HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A legfejlettebb ipari országok vezetői egyetértenek abban, hogy Oroszország csak abban az esetben számíthat a Nemzetközi Valutaalap további segítségére, ha kitart a reformok folytatása mellett - jelentette ki Bonnban a német kancellár. Helmut Kohl az általa vezetett CDU elnökségi ülése után nyilatkozott újságíróknak. Mint mondta, Moszkvában senki sem várhat pénzügyi támogatást, ha a Nyugat nem látja egyértelmű jelét annak, hogy a reformokra tett ígéretek meg is valósulnak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) világosan közölte ajánlatát, s azt bizonyos feltételekhez kötötte — emlékeztetett a német kormányfő. Valéry Giscard d’Estaing volt francia államfő szerint Borisz Jelcin immár képtelen arra, hogy rendet csináljon, már nincs hatalma. Giscard egy rádióinterjúban úgy vélekedett: a külvilág már nem segítheti feltételek nélkül Oroszországot. „Az orosz gazdaság talpra állítása igen nehéz, nagyon sok türelmet igénylő munka, hisz rendbe kell tenni az orosz pénzügyeket. Adókat kellene emelni, ami az orosz állampolgárok életszínvonalának az esését jelenti, másrészt fizetésre kellene kényszeríteni a nagy orosz hűbérurakat is” — mondotta Giscard d’Estaing.