Népszabadság, 1998. szeptember (56. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-26 / 226. szám

36 NÉPSZABADSÁG KÖNYVSZEMLE 1998. SZEPTEMBER 2 6., SZOMBAT VÁLOGATOTT KÖNYVJEGYZÉK Augusztus 21-től szeptember 18-ig Lassan siess ___ It alo Calvino: Amerikai előadások Fenyő D. György A Biblia az irodalomban Korona Nova, 306 oldal, 890 forint Franz, Marie-Louise von Az árnyék és a gonosz a mesében Európa, 330 oldal, 1500 forint Pintér Jenő A magyar irodalom története 1-2. (Hasonmás) Anno, 389-323 oldal, 1925 forint Poszler György Duna-völgyi reálfantasztikum Liget, 393 oldal, 1200 forint Toldi Éva „Összetartozó neszek”. Versről, prózáról Fórum, 301 oldal, 1000 Ft Vujicsics Sztoján Magyarok és szerbek Fórum, 139 oldal, 700 Ft Nyelv, általában Csepregi Márta (szerk.) Finnugor kalauz Medicina, 287+32 oldal, 1191 forint Szeli István Nyelvünk, kultúránk, nyelvi kultúránk Fórum, 234 oldal, 1000 Ft Varga Géza A székely rovásírás eredete. Az özönvíz káoszából kiemelkedő istenek hagyatéka írástörténeti Kút., 92 oldal, 600 Ft FÖLDRAJZ. TÖRTÉNELEM Földrajz Végh József Kámor Mikszáth, 91 oldal, 355 Ft Művelődéstörténet Beke György Barangolások Erdélyben 2. Boltívek teherbírása Mundus, 493 oldal, 1400forint Vekerdi József (szerk.) Dzsátakák (buddhista születésregék) Terebess, 116 oldal, 1299 forint Történelem Chownitz, Juliab Fél esztendő a nagyvennyolcas forra­dalom Magyarországán Osiris, 353 oldal, 1250 forint Endrey Antal Az erdélyi autonómia Boldogasszony, 32 oldal, 200 Ft Hóman Bálint Szent István Kairosz, 326 oldal, 1980 forint Standeisky Éva A fordulat évei 1947-1949 1956-os Intézet, 343 oldal, 4000forint Taylor, Alain John Percival A Habsburg Monarchia 1809—1918 Scolar, 350 oldal, 1495 Ft SZÉPIRODALOM Gyermekkönyvek Buboréktündér Littera, 102 oldal, 780 Ft Mátyás király és az igazmondó juhász Pallos Antikvárium, 189 oldal, 398 Ft Szász Blaskó Márta, D. Burgonya úr és Krumpli úr Littera, 52 oldal, 497 Ft Szepes Mária Pöttyös Panni az óvodában Édesvíz, 59 oldal, 1100 forint Travers, Pamela Lyndon A csudálatos Mary kinyitja az ajtót Cicero, 159 oldal, 990 Ft Twain, Mark Huckleberry Finn kalandjai Impresszum, 286 oldal, 498 Ft Twain, Mark Tóm Sawyer kalandjai Impresszum, 200 oldal, 498 Ft Költészet Bárdos B. Arthur Az el nem hangzott párbeszéd Tevan, 124 oldal, 650 forint Bogdán József Szeder indája Fórum, 67 oldal, 700 Ft Györgypál Katalin; Tárkányi Imre (szerk.): Kláris antológia ’98 Uránusz, 321 oldal, 1213 Ft Jánk Károly (szerk.) A hétfejű zsákmány (Fiatal költők an­tológiája) Mentor, 114 oldal, 480 forint Macuo Basó Százhetven haiku Terebess, 55 oldal, 299 Ft Papp Árpád Oltár a csillagokig (magyar-bolgár) Balaton Akadémia, 107 oldal, 400 Ft Petőfi Sándor A helység kalapácsa + Az apostol Akkord, 141 oldal, 298 Ft Rákos Sándor Válogatott versei Unikornis, 281 oldal, 1800 forint Simon Balázs A terep Jelenkor, 84 oldal, 880 forint Simon Ottó Katedrális Magánkiadás, 57 oldal, 300 Ft Szűts Zoltán: Versszelídítés Fórum, 73 oldal, 360 Ft Elbeszélések Kontra Ferenc Gyilkosság a joghurt miatt Fórum, 211 oldal, 1000 Ft Négyesi Mária (szerk.) Tea a Tadzs Mahalban (Mai indiai elbeszélők) Argumentum, 186 oldal, 880forint Schulz, Brúnó Fahajas boltok. Összegyűjtött elbeszé­lések Jelenkor, 400 oldal, 2500 forint Prózairodalom, kalandos Balducci, Dávid A nyertes Európa, 571 oldal, 980 forint Christie, Agatha Öt kismalac Európa, 248 oldal, 680 forint Christie, Agatha Tíz kicsi néger Európa, 211 oldal, 680 Ft Csikós György Plutónium 2. Molnár, 126 oldal, 550 Ft Dahl, Roald Meghökkentő vidéki mesék Szűkíts, 202 oldal, 630 Ft Lawhead, Stephen Albion dala 1. köt. Az Édenkert Há­borúja Európa, 440 oldal, 980 forint Leroux, Gaston A gyilkológép Pallos Antikvárium, 225 oldal, 599 Ft Leroux, Gaston A véres bábu Pallas Antikvárium, 193 oldal, 599 Ft Moore, Margaret (Erdélyi Margit) Végzetes örökség Totem, 376 oldal, 748 Ft Poe, Edgár Allan Mellonte tauta Szűkíts, 196 oldal, 590 Ft Roberts, Nóra Veszélyes álmok JLX, 330 oldal, 698 Ft Szépirodalom Amado, Jorge Flór asszony két férje Európa, 708 oldal, 1500forint Baczak, Jacek Egy éjszakai ügyeletes feljegyzései Jelenkor, 88 oldal, 490 forint Az író nem előadó. Többnyire inkább csak érdekes, mint fontos, hogy egy író miként beszél a köz­vetlen nyilvánosság előtt. Ezért nem elég őt meghallgatni, hanem - sajnos vagy nem, ki tudja ezt így előre? - a könyveit is el kell olvasni. Ezt olvasóként nehezen lehet megspórolni. Ennek ellenére, az írói fölkérések egy részét, különösen, ha a Harvardról érke­zik, nem illik visszautasítani. Bár mind­végig könyvekről, irodalomról, annak fontosságáról és lehetőségeiről beszélni az amerikai hallgatóságnak - nos, elte­kintve a jogos világhírtől és a bankszám­lától, ritkán kifizetődő vállalkozás. Leg­alábbis ezzel a várakozással és gyanak­vással kezdtem olvasni Italo Calvino Amerikai előadások című könyvét. „Nem-e fogom unni az előadásokat?” - kérdezte tőlem egy ötödéves bölcsész, nagyjából egy időben, de más helyen, mint amikor Italo Calvino előadásai el­hangozhattak. Nem-e? Kissé frivolan azt mondhatnám: én egyáltalán nem untam az Eleink szerző­jének amerikai előadásait. Sőt mindjárt a legelején fölkeltette az érdeklődésem ez­zel az elegáns retorikai fogással: „...a könnyedség mellett fogok érvelni. Nem azért, mert a súlyosság érveit kevésbé tartom helytállónak, hanem mert a köny- nyedségről, úgy érzem, több mondaniva­lóm van.” Calvino a második mondattal csalt lépre. Azzal a finom visszavétellel, amellyel jelzi, hogy nem kizáró ellentét­párként értelmezi e két fogalmat; hiszen tisztában van a másfajta olvasói igények és irodalomfelfogások szerepével, lehet­séges érvkészletével, mi több, méltá­nyolja is őket, de nem feltétlenül akar vi­tatkozni velük. Ez a megengedő írói be­szédmód azért megnyerő, mert nem pró­bálja mindenáron meggyőzni hallgatósá­gát, ami pedig gyakran megkísérti az eu­rópai írókat az óceán túlsó felén, de nem is adja föl önmaga kulturális és szellemi identitását. Talán ez a legfőbb erénye Italo Calvino könyvének. De ez ilyen hamar nem derül ki. Sok­rétűbb, összetettebb, „ravaszabb” könyv ez annál, hogy efféle gyors és megnyug­tató tanulságok levonásáig juthatnánk el benne. Sőt, a szöveg éppen ennek az ol­vasásmódnak áll ellen, mivel rendre megkérdőjelezi és kitéríti az egyértelmű­ségekhez, fogalmi sémákhoz ragaszkodó gondolkodást. A könyvnek nincs egyet­len kijárata, sem kitüntetett iránya, mert ugyan az egyes szövegrészek áttekinthe­tő rendben, látszólag logikusan követik egymást, mégis az egész szöveg hálósze­rűén szerveződik, ezért többnyire csak egy másik ponthoz viszonyítva érdemes mérlegelni egy-egy írói kommentár, szö­vegértelmezés súlyát és értelmét. Aki például mindössze e könyv kulcsszavait „olvassa”, amelyeket a szerző az egyes fejezetek elején tézisszerűen is explikál (könnyedség, gyorsaság, pontosság, kép­szerűség, sokrétűség, tömörség), köny- nyen félreértheti Calvino írói szótárát, és így valamiféle ósdi elvek és írói erények, mondjuk a századfordulós esztéticista irodalomfölfogás védelmezőjét láthatja benne. Holott ennek az ellenkezője sem igaz! Italo Calvino íróként és nem gondolko­dóként vagy esztétaként beszélt az iroda­lomról, az írás feltételeiről és esélyeiről az ezredvégen. Ami nyilvánvalóan nem több vagy jobb az előbbieknél: csupán más nézőpontot és módszert jelent. Azt, ahogyan formálja a szöveget, és ahogyan viszonyul a nyelvhez, az irodalmi hagyo­mányhoz: minden kérdése a nyelvből in­dul ki és oda tér vissza. Ebben az érte­lemben nincs minőségi különbség az Amerikai előadások és például a Ha egy utazó egy téli éjszakán írója között. Jól­lehet, ha választani kell, de csak akkor, a regényíróra szavazok. Italo Calvino Ám az Amerikai előadásoknak két olyan vonása is van, amely a prózai mű­veiben talán kevésbé észrevehető, és szá­momra különösen rokonszenves. Az egyik az a — túlzás nélkül! - kivételesnek nevezhető szövegemlékezet, amellyel Italo Calvino rendelkezett. Könyve arról tanúskodik, hogy az európai kulturális hagyomány nem múzeumi tárgyak gyűj­teménye, hanem kreatív módon újraol­vasható, tehát elevenné tehető örökség. O soha nem készletszerűen használt egy- egy szöveghelyet, hanem úgy idézte em­lékezetünkbe, hogy mondjuk egy Dante- vagy Leopardi-verssor új, eddig sejtve maradt értelme tárulhatott föl. A másik tulajdonsága ezzel ellentétes, és könyve egyik fontos pontján tőle szokatlan nyílt­sággal beszélt erről: „A túlságosan nagy­ra törő célokat az élet sok területén lehet kárhoztatni, de nem az irodalomban. Az irodalom csak akkor él, ha túlméretezett célokat követ, akár a lehetőségek határán túliakat is. Szerepét csak akkor őrizheti meg, hogyha a költők és az írók olyan vállalkozásokba fognak, melyekre más gondolni sem mer.” Festina lente. Már fiatalon ezt a latin maximát választotta jelszavául. Ott, úgy látszik, ilyen jelszavak is voltak. Lassan siess. (Európa, 153 oldal, 750 forint) Mészáros Sándor Rákos Sándor RÁKOS SÁNDOR Túlélők úristen mennyit vesztegeltem mi akik háborúban nőttünk közönyös egeid alatt (üresedő jövő előttünk esztendőimet veszteg éltem s egyre sivárabb mögöttünk a múlt) mindenkor minden elmaradt mi vártunk, várunk egyre fogyva a zsibbadás mikor nyílt pályán csapatunk örök várás foglya vonatunk hirtelen megáll élni nem csak túlélni tanult s amit várunk és ami ránk vár razzia bombázás halál------------------------------------------ ♦ ------------------------------------------­Ráko s Sándor válogatott versei. Unikornis, 281 oldal Megokolt utálat A fordulat évei, 1947-1949 Aki először veszi kézbe ezt a kiváló - egyszerre okos és szép - kötetet, a legbölcsebben teszi, ha a legelső meg a legutolsó lap­jának fényképénél kezd vele ismerkedni. A Lánchíd újjáépíté­sének felemelő pillanatát örökíti meg az egyik, szörnyűséges­nevetséges szocreál falfestményt ábrázol a másik. Igen, mond­hatja erre a gyanútlan olvasó, kicsiben, két fényképbe tömörít­ve ez a koalíciós évek története: a lehetőségek megszületésétől a lehetőségek elpusztulásáig, a nagyszerű demokratikus újra­kezdéstől a borzalmas sztálinista diktatúráig. Mígnem aztán, a további lapozgatás nyomán kiderül: mind a két kép ugyanazon esztendőben, 1949-ben készült. És alighanem ez a kötet legra­vaszabb és legmélyebb mondanivalója. A magyar történelem­nek ez a villanásnyi időszaka nem a „jótól” a „rosszig” vezető (vissza) fejlődéstörténete: együtt és egyszerre érvényesülnek benne ilyen és olyan tendenciák. Hogy tehát a fordulatnak nem egyetlen éve van, ahogy em­legetni szokás. A fordulatnak évei vannak, ahogy a köteteim mondja. Okos és szép kötet ez - mondjuk ki róla újra. Okossá a ben­ne foglalt tanulmányok teszik, széppé a tanulmányok közé ékelt fényképanyag varázsolja. A tanulmányok - tizenegy szerző írta őket - a végre lehetővé vált érdemi korszakföldol­gozás igényével elemzik a koalíciós esztendők nemzetközi vi­szonyait, politikai és ideológiai fejleményeit, képzőművészeti és építészeti törekvéseit. A képanyag - darabjai különféle tör­téneti gyűjteményekből származnak - érzékenyen idézi föl a tanulmányokban elemzett korszak életvilágát a közélettől a magánéletig. A Standeisky Éva, Kozák Gyula, Pataki Gábor és Rainer M. János szerkesztette gyűjtemény nem csupán az 1956-os Intézet mindeddig legelegánsabb kiadványa: kétség­kívül a korszak legjelentősebb földolgozási kísérlete is. A kötetet, mintegy előhangként, Petri György antilírikus ver­se indítja el. A vers azon az emlékezetes pillanaton tűnődik, ami­kor Szakasits és Rákosi a „fordulat évében”, a pártegyesülési kongresszuson kezet fognak egymással. A mozdulat, ugye, szimbolikusan elbúcsúztatja a demokráciát: benne Szakasits megadja magát a sorsnak, Rákosi pedig megkaparintja a teljha­talmat. A vers azt javasolja: gondoljunk „megokolt utálattal” er­Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás kézfogása 1948. június 12-én re a mozdulatra és a magyar demokráciát megsemmisítő diktá­torra. „A fordulat éveit” bemutató reprezentatív tanulmánygyűj­temény valóban ehhez, az utálat megokolásához járul hozzá fi­gyelemre méltó adalékokkal. (1956-os Intézet, 346 oldal.) Perecz László

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék