Népszabadság, 1998. október (56. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-01 / 230. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1998. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK Német gesztus Párizsnak Gerhard Schröder első külföldi útja Franciaországba vezetett Három nappal az SPD választási győzelme után szerdán már Párizsba utazott Gerhard Schröder, aki elsősorban az Európai Unió problémáiról tárgyalt Chirac francia elnökkel és Jospin kormányfővel. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Schrödert a francia fővárosban ugyan vörös szőnyeg nélkül fogadták, mivel ez a protokollszabályok szerint nem jár ki egy leendő kancellárnak, ezt leszámítva azonban a bonni vendég megkülönböztetett fogadtatásban részesült. Chirac elnök és Jospin kormányfő egyaránt hosszasan tárgyalt vele a kétoldalú kapcsolatokról, valamint európai problémákról. Francia részről látható elégedettséggel regisztrálták, hogy Schröder első külföldi útja a választások után Párizsba vezetett. Schröder látogatásának Párizs amúgy is több szempontból kiemelkedő jelentőséget tulajdonított. Minthogy a francia-német viszonyt hosszú évtizedek óta az európai egyesülés kulcselemének tartják, az elmúlt időszakban tapasztalt lehűlés a kétoldalú viszonyban bizonyos aggodalmat keltett Párizsban. Ezek a nézeteltérések különösen nyilvánvalóvá váltak a Jospin-kormány működésének első heteiben, valamint az Európai Központi Bank elnökének megválasztásakor. Francia részről nemegyszer sejteni engedték, hogy Bonn és Párizs az EU intézményi reformját illetően nem egészen azonos nyelvet beszél mostanában. Az is meglepetést okozott Franciaországban, hogy Schröder a választások előtt nem Párizs-Bonn tengelyről beszélt, mint elődei, hanem német-francia-brit háromszöget emlegetett. Ráadásul Schröder személye önmagában is egyfajta bizonytalansági tényezőt jelenthetett, legalábbis Chirac szempontjából. Köztudott ugyanis, hogy a francia államfőt nem egyszerűen szimpátia, hanem kifejezetten személyes barátság fűzi Helmut Kohlhoz, akivel évente legalább három-négy alkalommal személyesen tárgyalt. Chirac az elmúlt hónapokban többször jelét adta, hogy személyesen Kohl újraválasztásáért szurkol. Ezzel szemben Chirac Schröderrel tegnap Párizsban először találkozott. A két államférfi együtt ebédelt az Élysée-palotában, ezenkívül négyszemközti eszmecserét is folytatott egymással. A bemutatkozó jellegű találkozóról mindkét érintett kedvezően nyilatkozott, Chirac egyenesen úgy fogalmazott az Élysée kertjében, hogy minden megvitatott kérdésben azonos álláspont alakult ki közte és vendége között. A napirenden szereplő témákat egyik részről sem részletezték, de tudni lehet, hogy Párizs szeretné elfogadtatni Bonnnal azt az elképzelést, hogy még az EU- bővítés előtt meg kell állapodni az uniós intézményi reformokról. K.T. Chirac és Schröder Párizsban REUTERS-FOTÓ II. János Pál AIDS-esek között A pápa tegnap AIDS-betegekkel találkozott. A szokásos általános kihallgatás után az ANSAIDS, az olasz szeropozitívok egyesületének mintegy két tucat tagját ölelte át és simogatta meg. „Osztozom szenvedésetekben” - mondta nekik. A katolikus egyházfő már a kihallgatás során is bátorító szavakat intézett az érintettekhez. Az egyesület tagjai átadták II. János Pálnak a piros kokárdát, amely az AIDS-esekkel vállalt szolidaritást szimbolizálja. Átadtak neki egy levelet is, amelyben arra kérték: járjon közben a kormányoknál a fertőzöttekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolása érdekében - jelentette az MTI. Folyik a helyezkedés a CDU-ban BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ideges helyezkedés vette kezdetét a német kereszténydemokrata párt vezérkarában a CDU lesújtó vasárnapi választási veresége nyomán. A kudarc okainak higgadt elemzésére és a párt személyi és politikai megújítására felhívó hangokat háttérbe szorítják a személyes ambíciók. Jellemző, hogy Peter Hintze főtitkár, akit óriási felelősség terhel a CDU elhibázott, a „vörös front” rémével fenyegető kampányáért, csak szerdán vonta le a tanulságokat, és jelentette be, hogy a novemberben esedékes rendkívüli pártkongresszuson lemond tisztéről. Lehetséges utódjaként az uniópártok helyettes frakcióvezetőjét, Hans-Peter Repniket és Jürgen Rüttgers kutatásügyi minisztert emlegetik, de novemberig még számtalan jelölt és önjelölt neve fog felbukkanni. Hamburgban az ottani CDU-helytartó, Ole von Beust már hétfőn tanácskozásra hívta a párt „kritikus” személyiségeit, akik mélyreható önvizsgálatot és fiatalítást sürgettek, s úgy vélték: a párt az utóbbi években elveszítette realitásérzékét, elszakadt választói bázisától, képtelennek bizonyult a megújulásra. Nem tesz jót a kiútkeresésnek, hogy Helmut Kohl, aki már vasárnap közölte, hogy szimpla pártkatonaként óhajtja a jövőben szolgálni a CDU-t, kész tényként jelentette be: Wolfgang Schäuble frakcióvezető lesz az utódja a pártelnöki székben, s megtartja mostani funkcióját is. Léderer Pál Opel Campo: Csapatmunkához! 5 személynek + plató a csomagoknak Fiúk az ülésbe, teher a platóra! Az Opel Campo Crew Cab az amerikai filmekből jól ismert szabad életstílust képviseli. A Campo személy- és teherautó is egyben: akár a munkatársakra, akár a családtagokra kényelmes, 5 fős kabin vár! És emellett, illetve mögött, egy tágas plató található a munkaeszközök, vagy éppen a szörfdeszka részére. A vezetőnek pedig külön csemege: kapcsolható összkerékmeghajtás alapfelszerelésként! Opel Campo Rodeó a hét minden napján. *az ár az ÁFÁ-t nem tartalmazza Távirati Stílusban A ROMÁN KÉPVISELŐHÁZ jóváhagyta azt a kormányrendeletet, amelynek értelmében 5-10 százalékos vámilletéket kell fizetniük a román határt átlépő személyeknek, ha egy meghatározott összegnél több készpénz van náluk. A rendeletet még a szenátusnak is el kell fogadnia. A készülő törvény értelmében a román határt átlépő személyek - állampolgárságra való tekintet nélkül és függetlenül attól, hogy ki- vagy belépnek az országba - 500 ezer lejt, illetve 10 ezer dollárt vagy annak megfelelő külföldi valutát vihetnek magukkal szabadon. (MTI) A HOLLAND képviselőház tegnap utolsó előtti NATO-tagállamként ratifikálta Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozását a szervezethez. Törökország az utolsó tagállam, amelynek ratifikációjára még várni kell. (MTI) LÍBIA ENSZ-nagykövete bejelentette: országa nem adja ki az 1988-as Lockerbie-merénylettel vádolt két terroristát, ha börtönbüntetésre kell számítaniuk Skóciában. Tripoli abba sem egyezik bele, hogy a hollandiai perre egy volt amerikai katonai bázison kerüljön sor. (Reuters) MADELEINE ALBRIGHT cseh származású amerikai külügyminiszter Havel elnök felvetésére reagálva közölte: nem kíván cseh államfő lenni. A prágai kormánynak egyébként vannak kettős állampolgárságú tagjai. (MTI) PRIMAKOV orosz kormányfő Lukasenko fehérorosz elnök meghívására Minszkbe látogatott. A találkozónak aktualitást ad, hogy Minszk 222 millió dollárral adós az orosz gázszállításokért. (dpa) A NATO már mozgósít a koszovói beavatkozásra BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Már több NATO-tagállam is bejelentette, hogy légierejével kész hozzájárulni az esetleges koszovói beavatkozáshoz. Tegnap Németország is jelezte ezt. A szövetségen belül folytatódik a harci gépek „összegyűjtése”, miután a védelmi miniszterek múlt heti tanácskozásán kiadták a mozgósítási felhívást. A cél az, hogy minimálisra csökkenjen az idő a politikai döntés és a katonai beavatkozás között - közölték Brüsszelben NATO-illetékesek. A szövetség kész bármikor cselekedni: a tényleges akció elindításához újabb határozat szükséges, de ezt rövid időn belül meg lehet hozni. Az eddigi tapasztalatok szerint előfordulhat, hogy az egyszeri gyors légicsapás után hamarosan újabb döntést kell hozni a széles körű légi kampány elindításáról, amire a NATO légiereje szintén felkészül. Az észak-atlanti szövetség folyamatosan konzultál Moszkvával. „Nem lesznek kellemetlen meglepetések” — hangsúlyozta egy NATO-tisztviselő. Éppen tegnap délután tartották a NATO-orosz állandó tanács újabb ülését, amelyen a fő téma Koszovó volt. Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsa is vizsgálja a helyzetet és felkérte Kofi Annan főtitkárt, hogy október 8-ig készítsen jelentést arról, betartják-e a szemben álló felek a BT múlt heti határozatát. Már ez a dokumentum is további akciókkal fenyegetett, és a jövőben még keményebb hangú határozatok születhetnek. A brüsszeli NATO-központban azonban hozzáteszik: Milosevics szerb elnök addig sem érezheti magát biztonságban, mivel a NATO önálló szervezet, és - szükség esetén - bármelyik pillalatban cselekvésre szánhatja el magát. Pócs Balázs Egy nemzetközi emberi jogi szervezet tömeggyilkossággal vádolta meg a szerb biztonsági erőket - jelentette újvidéki tudósítónk. A Human Right Watch közölte: a rendőri erők szeptember 26-án a koszovói Drenica közelében lemészárolták az albán Deliaj család 18 tagját, köztük öt gyereket. Belgrád cáfolja a tömegmészárlást. Iraknak atomfegyvere van A WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Fehérre festett Mercedes kaminonok karavánjai szállítják egyik helyről a másikra az iraki nukleáris fegyvereket - állítja ENSZ-fegyverzetellenőrök jelentéseire hivatkozva a The Washington Post. Az amerikai lap szerint Bagdadnak legalább három félkész atombombája van. Már csak dúsított urániumra vagy plutóniumra lehet szükségük, hogy a húsz kilotonnás robbanófejeket bevethessék. A washingtoni lap szerint az ENSZ ellenőrei két ízben is jelentették az amerikai kormánynak ezt a tényt, de az információkat komolytalannak minősítették. A fegyverzetellenőrök elsősorban iraki dezertőrök információi alapján állították össze jelentésüket. Most már a kormányzathoz közeli tényezők is elismerik: elképzelhető, hogy az iraki bombatervezők megszerezték az összes szükséges alkatrészt és anyagot. Ez megerősíti annak a volt fegyverzetellenőrnek az állításait, aki szeptember elején több kongresszusi meghallgatáson kijelentette, hogy a hivatalos Washington elhárította a korábbi jelentéseket. Scott Ritter azt is mondta, hogy a külügyminisztérium kifejezetten visszafogta az ellenőrzéseket. Ritter hírszerzők információi alapján állította öszsze jelentését. Megállapította, hogy az irakiak két bázis között mozgatják a bombaalkatrészeket a teherautókon. Ezt a feltételezést később az U-2-es felderítőgépek felvételei is megerősítették. A szakértők szerint csak a meglepetésszerű ellenőrzésekkel lehetne megállapítani a jelentés valóságtartamát. Irak azonban augusztus 3-a óta nem engedélyezi az ellenőrök kutatását. Miklós Gábor Háttér Román tanügyitörvény-történet Az önálló állami magyar egyetem újraindítását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség már 1989. december 23-i alapító programjában követelte. 1990. január 7-én az Ion Iliescu által vezetett Nemzeti Megmentési Front nyilatkozatot adott ki a kisebbségek jogairól, s ebben elismerte az RMDSZ által megfogalmazott követelések jogos voltát. De évekig nem történt semmi. Aztán 1995-ben a bukaresti törvényhozás elfogadta az új tanügyi törvényt. Ez azonban nemcsak önálló egyetem létrehozását nem tette lehetővé, de a hagyományosan magyar középiskolákban is román tannyelvű osztályok indítását tette kötelezővé, és felszámolta az anyanyelvű szakoktatást. A román ellenzék 1996-os választási győzelme nyomán az RMDSZ a bukaresti kormánykoalíció tagja lett, és a kormányprogramba bekerült, hogy feloldják az anyanyelvű oktatást sújtó korlátozásokat. Ennek megfelelően 1997. július 10-én sürgősségi kormányrendelettel módosították az 1995-ös törvényt. A 36/1997. számú sürgősségi kormányrendelet az alkotmány értelmében azonnal életbe lépett, ám törvény csak akkor lehet belőle, ha a parlament jóváhagyja. A sürgősségi kormányrendelet értelmében újraindult a magyar nyelvű szakoktatás, a földrajz és a történelem anyanyelvű tanítása, a magyar diákok a román nyelvet és irodalmat számukra készített, külön tankönyvekből tanulhatták. A nacionalista pártok azonnali tiltakozását kiváltó jogszabály az önálló állami magyar egyetem újbóli létesítését is lehetővé tette. Nem sokkal a rendelet életbelépése után megindult ellene a hangulatkeltés. George Pruteanu, a szenátus oktatási bizottságának elnöke mindent elkövetett, hogy a jogszabályokba kerüljenek vissza a korábbi korlátozások. 1997. december 16-án a szenátus nagy többséggel megszavazta a Pruteanu-féle változatot. A román koalíciós pártok vezetői akkor kijelentették, hogy ezt a képviselőházban helyre fogják hozni. Emil Constantinescu államfő hivatalos közleményben ismerte el az önálló magyar egyetem jogosságát, s kijelentette, hogy nem lesz hajlandó kihirdetni olyan oktatási törvényt, amely ezt a jogot nem biztosítja. Idén júniusban, az RMDSZ többszöri határozott sürgetésének engedve, a kormány határozattal létrehozta az önálló magyar állami egyetem létrehozásának feltételeit vizsgáló paritásos bizottságot. Rövidesen azonban a képviselőház oktatási bizottsága a szenátusi változatnál is keményebb szigorításokat hagyott jóvá, amelyek értelmében nemcsak önálló egyetemet, de önálló karokat, egyetemi kollégiumokat sem lehet alapítani. Az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek tanácsa ekkor úgy döntött: ha a parlament szeptember 30-ig nem fogadja el eredeti formájában a sürgősségi kormányrendeletet, a magyar szervezet kilép a koalícióból. A koalíciós pártvezetők a hónap folyamán többször összeültek, de megoldást nem találtak. Megegyeztek azonban, hogy a 123. cikkelyt, amely a kisebbségek felsőfokú oktatására vonatkozik, a bizottságban újratárgyalják, és „megengedő” változatot fogadnak el. Ez ugyan az ún. multikulturális egyetemek létesítését szorgalmazta, de önálló intézmény alapítását is megengedte volna. A román partnerek ajánlata magyar-német „multikulturális” egyetem volt, ennek magyar részlege Marosvásárhelyen (esetleg Kolozsváron), a német Nagyszebenben lehetne. A kedd esti koalíciós csúcson azonban a román pártvezetők már saját korábbi ajánlatukat sem vállalták. Tibori Szabó Zoltán A román partnerek ajánlata magyar-német „multikulturális” egyetem volt, ennek magyar részlege Marosvásárhelyen, a német Nagyszebenben lehetne.