Népszabadság, 1999. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-01 / 76. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1999. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK Orosz felderítőhajó az Adrián Jevgenyij Primakov nem adja fel a közvetítést Moszkva egy felderítő hadihajót küld a Földközi tengerre, Jugoszlávia köze­lébe - közölte tegnap Igor Szergejev vé­delmi miniszter. Jevgenyj Primakov pedig bejelentette, hogy Oroszország folytatja a Belgrád elleni harci cselek­mények beszüntetését célzó diplomáci­ai erőfeszítéseket. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az orosz fekete-tengeri flotta egy felderí­tőhajója pénteken elindul az Adriára, hogy közvetlenül a hadműveletek körzetében gyűjtsön információkat, elemezze a hely­zetet - jelentette ki tegnap Igor Szergejev védelmi miniszter. Az orosz marsall nem­zetbiztonsági érdekekre hivatkozva indo­kolta a felderítőhajó kiküldését, és jelezte, hogy további hat orosz hajó képezi majd az orosz hajórajt a térségben (a hat hajó je­lenleg felkészül, még nem született pa­rancs kifutásukról). Szergejev hangsú­lyozta, hogy a balkáni helyzet rohamos ütemben változik, a NATO katonai akciói kibővítését tervezi, s ezért van szüksége Oroszországnak a bővebb és pontosabb információkra a térségben. A NATO tegnap emlékeztette Oro­szországot, hogy Borisz Jelcin elnök né­hány napja kinyilatkoztatta: Moszkva nem kíván közvetlenül beavatkozni a koszovói válságba. - A NATO reméli, hogy Oroszország tartja magát ehhez a nyilatkozathoz - fűzte hozzá Jamie Shea szóvivő. Primakov kormányfő belgrádi és bon­ni látogatása eredményének tartja, hogy az „felnyitotta a közvélemény szemét” és egyértelművé vált a Jugoszlávia körü­li helyzet. Szerinte a tárgyalásokat köve­tően Belgrád olyan jelzést adott, amelyet a bombázások beszüntetése követhetett volna. Bonnban azonban Primakov „meggyőződött róla, hogy a NATO-nak egyeztetett irányvonala a légitámadások folytatása”. Ez szerinte nem a konfliktus megoldásához, hanem globális méretű bonyodalmakhoz vezethet. Jelcin elnök szóvivője útján időszerűnek minősítette Primakov misszióját, és kedvezően érté­kelte annak eredményeit. Igor Ivanov külügyminiszter - Szergejevvel közösen tartott sajtóérte­kezletén - közölte: a NATO teljes diktá­tumát akarja elérni a Balkánon. Wa­shington pedig Koszovó leválasztását, illetve feldarabolását tervezi, s így a szö­vetség megkezdte a szárazföldi hadmű­veletek előkészítését is - mondta. Tegnap este Belgrádba indult az orosz parlament alsóházának küldöttsége Szergej Baburin elnökhelyettes, az Anti- NATO bizottság elnöke vezetésével. Előtte Baburin sajtóértekezletén a Pri­makov által megkezdett munka folytatá­sát ígérte, és szorgalmazta, hogy Orosz­ország lépjen ki az ENSZ Belgrád elleni szankcióinak rendszeréből. A fegyver­szállítási embargót célszerűnek tartja felmondani a felsőház tagjainak többsé­ge is. Ugyanakkor Alekszandr Avgyejev, a külügyminiszter első helyettese a Fö­derációs Tanács ülésén veszélyesnek tar­tott minden olyan törekvést, amelynek célja bevonni Oroszországot a konflik­tusba. M. Lengyel László Primakov orosz kormányfő hazaérkezik a sikertelen belgrádi tárgyalásairól REUTERS-FOTÓ ________Jegyzet________ Belgrád: illúziók és bizonyosságok A béke távolinak tűnik, a koszovói válság rendezése, amelynek érdekében a NATO már nyolcadik napja bombázza Jugoszlá­viát, még messzebb van, annak ellenére, hogy Jevgenyij Primakov orosz minisz­terelnök kedden közvetíteni próbált a Nyugat és Belgrád között. Keddig még két dologban lehetett reménykedni. A Nyugat, amely a válság kirobbanása óta túlbecsüli Oroszország befolyását Jugo­szláviára és a sajátjáét Moszkvára, arra számított, hogy Primakov rá tudja venni Szlobodan Milosevicset: teljesítse a hoz­zá intézett ultimátumokat, állítsa le „a ko­szovói szerb offenzívát” és csak utána foglalkozzon a párbeszéd felújításának gondolatával. A jugoszlávok ugyanakkor arra számítottak: talán Primakov meg tudja győzni a Nyugatot, hogy „le kell ál­lítani a NATO agresszióját még a párbe­széd újrakezdése előtt, mert bombaeső­ben nem lehet tárgyalni”, ahogyan Vuk Draskovics fogalmazott. Miután Bill Clinton és Gerhard Schröder visszautasí­totta mindazt, amit Primakov küldetése „eredményének” nevezett, a két fél remé­nyei hiábavalóknak bizonyultak. Belgrádban mindenestre köszönetet mondtak Oroszországnak. Csakhogy a hétköznapi emberek is tisztában vannak azzal, hogy az oroszok nem harcolnak a szerbekért. Az is nyilvánvaló, hogy Pri­makov útja a szerbekkel rokonszenvező orosz lakosság nyomására jött létre, mi­közben Moszkvát az ország nyomasztó gazdasági helyzete miatt sakkban tartják a nyugati hitelezők. A jugoszláv közvéle­ményt most elsősorban az érdekli, szállít-e Moszkva fegyvereket, ugyanis most már egyértelmű, hogy a háború elhúzódik. A jugoszlávok szinte nevetségesnek tartják azt a javaslatot, hogy a Nyugat szárazföldi csapatokat küldjön Koszovó­ba. Általánosan elterjedt nézet szerint az amerikaiaknak eszébe sem jutott, hogy egy esetleges szárazföldi beavatkozás után a területet átengedjék az albánok­nak. Az emberek úgy vélik, hogy egy széles körű sikeres intervenció esetén az amerikaiak Koszovót megtartanák ma­guknak, amelyet utána saját támaszpont­ként és kiképzőbázisként működtetné­nek. Belgrád emiatt tartja értelmetlennek a csapatai kivonását sürgető felszólításo­kat. A nyugati ultimátummal szembeni ellenállás pedig egyre nagyobb. Koszo­­vóból a bombázások ideje alatt nem szán­dékoznak kivonni a katonákat, és erre ad­dig nem is kerülhet sor - amint azt Zsi­­vadin Jovanovics külügyminiszter hang­súlyozta -, amíg a NATO „nem hagy fel a koszovói terroristák támogatásával”. Belgrád, 1999. március 31. Dragoszlav Rancsics Benzin hét márkáért Újvidéken ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az újvidékieket többszöri, hosszú órá­kig tartó légiriadó emlékeztette tegnap arra, hogy a második hetébe lépett a szövetséges légierő Jugoszlávia elleni akciója. Az emberekben lassan halvá­nyodni látszik a legutóbbi március 24-i bombázás emléke, esténként egyre töb­ben választják az ágyat az óvóhelyi vir­rasztás helyett. A televíziós csatornák reggeltől estig ontják azokat a felvételről közvetített mérkőzéseket, amelyeken a jugoszláv csapatok nyugati ellenfeleiket leckéztet­ték meg. Az angolul tudók még értesül­hetnek a másik fél álláspontjáról, a helyi kábeltévés társaság továbbra is sugároz­za a Sky és a CNN hírműsorait, a magya­rok viszont tegnaptól nem nézhetik a Duna televíziót és a műholdas magyar második műsort. Miután a kenyérellátás úgy-ahogy normalizálódott, napközben „különle­gességekre” vadásznak az emberek: élesztőre, cukorra, étolajra, benzinre. A feladat nem könnyű, mert bár a hatósá­gok nem jeleskednek a közellátás meg­szervezésében, mégis ádáz harcot vívnak a háborús nyerészkedők ellen. Következ­ményképpen 6-7 márkát kell már fizetni a román csempészbenzin literjéért. Mibe kerül a NATO-akció? Több ezermilliárdos költség -­járulékos haszon Durva becsléssel több ezermilliárd fo­rintot, azaz hazánk éves költségve­tését meghaladó összeget is kitehetnek a Jugoszlávia elleni légicsapások költ­ségei - állítják katonai szakértők. Ezt azonban több tényező is csökkenti: egyes fegyverek garanciaideje amúgy is lejárna, más veszteségeket „kutatás és fejlesztés” címén lehet elszámolni. Az egymásnak ellentmondó, sokszor szándékosan téves információk híján rendkívül nehéz megbecsülni, hogy mennyi veszteséggel járt eddig a NATO katonai akciója — mondták egybehang­zóan a megkérdezett szakemberek, akik a durva tévedés lehetősége miatt nevük elhallgatását kérték. A leírhatónak te­kinthető fegyverzet értéke több százmil­lió dollár (ezermilliárd forint) lehet ak­kor is, ha csak a biztosan megsemmisült F-117A „Lopakodót”, illetve a több száz indított rakétát, lézerirányítású bombát, manőverező robotrepülőgépet vesszük figyelembe. A Lockheed hadiipari cég teljes F-117-es programja (59 gép + rendszer) hatmilliárd dollárba került, így egy gép­re átlag százmilliós költség jut. A Penta­gon azonban nem feltétlenül a teljes árat fizeti. Mivel éles bevetésben a „Lopako­dó” először mondott csődöt, a veszteség kiváló tesztnek, így pedig K+F (kutatási és fejlesztési) költségnek tekinthető. Egyelőre nem ismert, hogyan mérhette be a radarrendszer a gépet. Azt többen is kizártnak tartják, hogy a harmincéves, az amerikai fejlesztők által jól ismert „Kub” légvédelmi rakétarendszer tette ártalmatlanná. Az akció veszteségeit csökkenti, hogy a repülési költségek egy része a kiképzé­si keret terhére írható. Azzal is számolni kell, hogy a fegyverzet egy részének ga­ranciaideje lejár, tehát — amint az egyik megkérdezett fogalmazott - „van egy keret, amit el kell lőni”. A fegyverzet bevetése és próbája nyilvánvalóan ked­vez a hadiipari lobbynak, azonban ez csak a légicsapások járulékos haszna, nem pedig az akciók mozgatórugója. Sz. L. L. ________Háttér________ Brüsszeli kérdések és válaszok Miért áll öt szakaszból a NATO-akció? A légicsapások jelenleg a második szakasznál tartanak. A „nulladik” sza­kasz a vadászgépek térségbe irányítása, illetve a pilóták felkészítése volt. Az első fázis célja a jugoszláv légvédelem meg­bénítása, míg a második, intenzívebb szakaszban már a szerb hadsereg száraz­földi állásait (tankok, nehéztüzérség, ka­szárnyák) bombázzák­­ a 44. szélességi foktól délre, vagyis Jugoszlávia déli fe­lén. A harmadik fázisban ugyanezt az akciót kiterjesztik az ország északi felére is. Az utolsó, negyedik szakasz az akció befejeződését jelenti. Mire kapott felhatalmazást Javier Solana főtitkár? A tizenkilenc tagállam az első és a má­sodik szakasz elrendelésére hatalmazta fel Javier Solanát. A harmadik fázis meghel­lapodás megkötése után hajlandó béke­­fenntartókat küldeni Koszovóba - ez lesz a 26 ezresre tervezett KFOR-akció. Meddig tartanak a légicsapások? A légicsapások célja kettős: katonai és politikai. A NATO azt akarja elérni, hogy Milosevics valamennyi jugoszláv csapatot kivonja Koszovóból, és emellett aláírja a békemegállapodást. A szövetség felkészült arra, hogy ennek érdekében akár hetekig folytatni kell a bombázáso­kat, hiszen a jugoszláv elnök éppen a NATO-tagok kitartását teszteli. Más kér­dés, hogy meddig sikerült megőrizni a ti­zenkilenc tagállam egységét, illetve a közvélemény támogatását. Mi lesz Miloseviccsel? A NATO-tagországok folyamatosan gyűjtik a bizonyítékokat a Koszovóban elkövetett háborús bűnökről, és azokat déséhez azonban újabb, egyhangú határo­zatot kell hozni, és a légicsapások leállítá­sához szintén konszenzust kellene elérni. Lesz-e szárazföldi beavatkozás? A NATO egyelőre bízik a légicsapá­sok hatékonyságában, és elzárkózik a szárazföldi beavatkozástól. 100-150 ezer katonára lenne szükség a szárazföl­di akcióhoz, amely ráadásul jóval több emberáldozattal járna. Brüsszeli szakér­tők emlékeztetnek arra, hogy az öbölhá­borúban az amerikai katonák bevonulá­sát hathetes bombázás előzte meg. Az at­lanti szövetség ezúttal csak a békemegál­továbbítják a hágai Nemzetközi Bíróság­nak. Háborús bűnösként kezelik nem­csak az etnikai tisztogatás elkövetőit, ha­nem annak felbujtóit és megszervezőit is. Brüsszelben kitérnek a kérdés elől, hogy háborús bűnösnek tekintik-e magát Milosevics jugoszláv elnököt is, és csak annyit mondanak, hogy a vádemelésről a hágai főügyésznek kell döntenie. Hozzá­teszik azonban, hogy Jugoszlávia törvé­nyes elnöke egyelőre Milosevics, ezért a békemegállapodást is neki kell aláírnia. Brüsszel, 1999. március Pócs Balázs Belgrád áttekintő­­ térképe A LEHETSÉGES CÉLPONTOK BELGRÁDBAN - 0 250 500 m­p­­ ­T) Jugoszláv szövetségi kormány székháza­ ­ Jugoszláv parlament (3) Szerb parlament (4) Nemzeti Bank (5) Posta (6) Főpályaudvar (7) Repülőtér NŐSZABADSÁG-grafika Q AZ E HETI FŐNYEREMÉNYEK |§| [,|# 660 MILLIÓ FT 25 MILLIÓ FT Joker 35 MILLIÓ FT ORSZÁGSZERTE PÉNZELŐ! PÉNZELŐ­ TÉVÉSHOW VASÁRNAP 12.05 ÓRAKOR AZ MTV1-EN A SZERENCSEPERCEKBEN! § 1

Next