Népszabadság, 1999. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-03 / 101. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1999. MÁJUS 3., HÉTFŐ Belgrád elengedte foglyait Jesse Jackson Milosevics levelét is magával vitte Washingtonba Harminchárom napi fogság után kiszabadult a három amerikai katona. Jesse Jackson sikerrel járt. A lelkészpolitikusra Milosevics egy Clintonnak címzett levél kézbesítését is rábízta. Bécsben amerikai és orosz törvényhozók hoztak össze újabb béketervet. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A hadifoglyok elbocsátása politikai aktus, ami politikai választ követel - mondta Jesse Jackson, aki együtt imádkozott is a békéért Szlobodan Milosevics jugoszláv elnökkel. A NATO első válasza: a hadifoglyok szabadon engedése nem szerepelt a katonai szövetség első rendű céljai között. A Fehér Ház ellenezte a Jackson-missziót, és azt magánjellegű humanitárius akciónak minősítette. Clinton elnök személyesen köszönte meg a lelkész akcióját, de nyilatkozatában hozzátette: az „egymillió elüldözött koszovói felé fordulunk, akik nem térhetnek haza”. Milosevics levelében, amelynek címzettje Bill Clinton - mint Jackson elmondta - személyes találkozót ajánlott az amerikai elnöknek. A Fehér Ház továbbra is azt hangoztatja, hogy addig bombáznak, amíg a kitűzött célokat nem teljesítik. Ezért mint elégtelent utasították vissza Milosevics legutóbbi indítványait. Ezek szerint legfeljebb önvédelmi fegyverekkel rendelkező ENSZ- megfigyelők jelen lehetnek Koszovóban, de nem lehetnek közöttük NATO- államok képviselői. A szerbek hozzájárulnának a tartomány egyfajta autonómiájához is, de elkeseredetten elleneznek minden elszakadási jogot ígérő önkormányzati megoldást. És csak az „elismert” koszovói albán vezetéssel hajlandók tárgyalni. A megfigyelők szerint ez Ibrahim Rugovát jelenti, akit az Egyesült Államokban most túsznak és nem hiteles politikusnak tekintenek. Viktor Csernomirgyin ma Washingtonba utazik, hogy Clintonnal folytasson megbeszéléseket. A volt orosz kormányfő legutóbbi tárgyalásain nem ért el eredményt Belgrádban. A tegnapi Jelcin-Clinton telefonbeszélgetések után azonban megfigyelők esélyt látnak a változásra. Ha Oroszország támogatna egy olyan határozatot a Biztonsági Tanácsban, amely az ENSZ-alapokmány VII. fejezetén alapul. Ez lehetővé teszi a világszervezetnek, hogy békefenntartókat küldjön konfliktusos területre akkor is, ha a hadviselő felek ebbe nem egyeznek bele. Az osztrák fővárosban tizenegy amerikai kongresszusi képviselő „történelmi áttörést” ért el május elsején, nyilatkozta Curt Weldon képviselő tegnap a sajtónak. Az orosz küldöttség tanácsadójaként vett részt a tárgyalásokon Dragomir Karics. A szerb üzletember a tárgyalások alatt telefonon tartotta a kapcsolatot barátjával, Milosevics elnökkel, aki állítólag szerinte kijelentette: nincs oka arra, hogy Belgrád ne fogadja el a béketervezetet. Ez felszólít arra, hogy: 1. hagyjanak fel Jugoszlávia NATO-bombázásával, 2. kezdjék meg a szerb csapatok kivonását, 3. a Koszovói Felszabadítási Hadsereg hagyjon fel fegyveres akcióival. Ezután állapodhatna meg az ENSZ BT öt állandó tagja, valamint Macedónia, Albánia, Jugoszlávia és „Koszovó elismert vezetése” megállapodhatna felfegyverzett nemzetközi erők felállításáról és a tartomány kormányzásáról. Az amerikai képviselőknek a Fehér Ház és a külügyminisztérium azt tanácsolta, hogy ne utazzanak Belgrádba azért, hogy Milosevicset a béketerv nyilvános elfogadására késztessék. Miklós Gábor Jesse Jackson tiszteletes a kiszabadult amerikai katonák között REUTERS-FOTÓ Kasza József: A VMSZ önállóan politizál MSZP-s képviselők jártak Szabadkán Azt üzenem egyes anyaországi politikusoknak, hogy az egészségi állapotom jó, beleértve a szellemi képességeimet is - mondta Kasza József szabadkai polgármester, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke, amikor megkérdezték: mit szól ahhoz, hogy a NATO bombázásait ellenző nyilatkozatait Magyarországon egyesek úgy minősítették, hogy „kényszer hatása alatt” nyilatkozik. A VMSZ elnöke pénteken Szabadkán három MSZP-s képviselőnek - Tabajdi Csabának, Géczi József Alajosnak és Fritz Péternek - fejtette ki véleményét. Csurka István MIÉP-elnök nyilatkozataira utalva Kasza kijelentette: a határmódosítás ügyét fölvetni közveszélyes dolog. Nem lehet a kérdéssel úgy foglalkozni, ahogyan egyes politikai pártok teszik. A VMSZ nem mondott le autonómiaigényéről, de nem tartja ildomosnak a bombák robbanása közepette előhozakodni ezzel. Kasza megerősítette: a VMSZ önállóan, megfélemlítéstől mentesen politizál. A párt elítéli a bombázásokat, mint ahogy ellene van az etnikai tisztogatásnak, a terrorizmusnak és az erőszak minden egyéb formájának. Tabajdi kifejtette: a magyar kormány politikája túlment azon a ponton, amit feltétlenül vállalni kellett. Egyes kormánypárti politikusok is nehezítik a vajdasági magyarok helyzetét fölöslegesen arrogáns kijelentéseikkel. Tabajdi bocsánatot kért azon anyaországi politikusok helyett, akik kétségbe vonták a VMSZ elnökének cselekvőképességét és józan ítélőképességét. A képviselők látogatást tettek Mile Jovisitynél. Az észak-bácskai körzet kormánybiztosa arról beszélt, hogy a NATO bombái egyformán sújtanak minden jugoszláv állampolgárt, nemzetiségre és vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. Kifogásolta, hogy Magyarország átengedte légterét és repülőtereit a NATO-nak, ám azt mondta, országa továbbra is a jószomszédi kapcsolatok megőrzésére törekszik. Tabajdi elítélte az etnikai tisztogatást, ugyanakkor elismerte, hogy eddig sikerült fenntartani a soknemzetiségű Vajdaság békéjét. Szabadkán nyugodt volt a helyzet látogatása idején. Az április 15-i légitámadásban megsérült házak tetőit kijavították. A város körüli szántóföldeken, gyümölcsösökön még nem látszik az üzemanyaghiány hatása. A városba az északi iparövezet és a laktanya veszélyeztetettsége miatt nem lehet bemenni a szokásos útvonalon. Szabadkán még nem olyan magas a munkanélküliség, mint az ország belsejében, ahol sok helyen már az 50 százalékot is meghaladja. A gyerekek viszont itt sem járnak iskolába. Szabadkáról Belgrádba, Titel felé kerülővel lehet eljutni, és - mint az itteniek mondják — roppant nehéz bármit is elintézni a fővárosban, mert a minisztériumokat szanaszét telepítették. T. I. Kifogyóban az okos bombák Az elmúlt napok során az atlanti szövetség egyre erősödő támadásokat intézett a jugoszláviai célpontok ellen. Egy Pristina közeli híd lerombolásakor eltaláltak egy autóbuszt is, a halottak számát 34-re becsülik. Szerb bejelentés szerint lelőttek egy F-16-ost, pilótáját azonban sikerült egy NATO-támaszpontra kimenekíteni. Lezárták a bolgár-jugoszláv határt. ,HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az előzőeknél is nagyobb számban intéztek csapásokat az elmúlt napokban a NATO repülőgépei Jugoszlávia ellen. Az atlanti szövetség szóvivőjének közlése szerint ez is mutatja, hogy a csapások a három amerikai katona szabadon engedése ellenére mindaddig folytatódnak, amíg Belgrád le nem állítja az erőszakot Koszovóban, és el nem fogadja a nemzetközi közösség követeléseit. Az elmúlt 48 órában a NATO hatszáznál is több bevetést hajtott végre, kihasználva a kedvező időjárást.A hadművelet kezdete óta már 12 ezernél több repülést hajtottak végre. Jelenleg már 650 repülőgép áll a szövetség rendelkezésére a térségben - összegezte a Reuters. A támadások mértékére utal, hogy mind több amerikai jelentés számol be a jelenleg használt katonai eszközök fokozatos kimerüléséről, miközben a jugoszláv hadsereg és társadalom elszántsága nem gyengül. Az „okos bombák” kifogyóban vannak, az újonnan bevetendő B-52-esek pedig főként szőnyegbombázásra vannak felkészítve.) A NATO vasárnap elismerte, hogy előző nap egyik repülőgépe rakétát lőtt ki egy koszovói hídra, és eközben véletlenül eltalált egy azon éppen áthaladó autóbuszt. Szerb források szerint a támadásnak 34-60 halálos áldozata volt (köztük 15 gyerek), akik közül többen elevenen elégtek. „Sajnos a rakéta kilövése után egy autóbusz haladt át a jugoszláv hadsereg és a különleges rendőri erők utánpótlása szempontjából kulcsfontosságú, Pristina és Podujevo közötti hídon” - szólt az esetről kiadott brüsszeli nyilatkozat, amely ismételten leszögezi, hogy a NATO mindent megtesz a polgári személyek életének megkímélésére. A hét végén egyébként összesen 17 hidat vett célba és rongált meg a NATO. A másik fő célpont a kommunikációs rendszer volt: összesen nyolc átjátszó létesítményre sújtottak le. Belgrád központja kísértetvárosra hasonlít szombat óta, amikor is több középületet leromboltak a légicsapások, így a védelmi minisztériumot és a hadsereg főhadiszállását is. A szabadkai átjátszó elleni támadásról a katonai szóvivő videofelvételt mutatott be. Új vonás az is, hogy a támadások középpontjába mindinkább a koszovói szerb egységek kerültek. A főként albánok lakta tartományban tüzérségi járműveket, lőszerraktárakat, olajtárolókat és harcoló egységeket bombáztak a NATO gépei. A jugoszláv légelhárítás vasárnap lelőtt egy F-16-os vadászgépet a Belgrádtól 80 kilométerre fekvő Szabács (Sabac) közelében. A NATO központjában viszont úgy fogalmaztak, hogy a repülőgép lezuhant. Azt is közölték, hogy a repülőgép sikeresen katapultált pilótáját kimentették, s már egy NATO-támaszponton tartózkodik. Egy Harrier típusú repülőgép pedig az Adriai-tengerbe esett, amikor gyakorlatról tért vissza támaszpontjára. A pilótának nem esett baja. Bulgária közben lezárta Jugoszláviával közös határát. Május 1-jétől megszűnt a személy- és gépjárműforgalom a bolgár-jugoszláv határon - közölte vasárnap a BTA. A korlátozással a hivatalos bolgár szervek szeretnék megakadályozni, hogy a kishatárforgalom keretében jusson üzemanyag Jugoszláviába. Nem lankadnak a NATO humanitárius akciói. Albániában 16, Macedóniában 11 repülést hajtottak végre humanitárius céllal. ty Iv * 1 -I 1 Újvidék füstben fuldoklik A kilométernyi magas füstoszlop vasárnap kora délutánra belevegyült a város fölött gyülekező esőfelhőkbe, a látvány olyan, mint hamufelhőt eregető vulkánok körzetében. Az ajtók, ablakok most már nyitva tarthatók, a talajmagasságban lengedező szél elszállította kelet, azaz Belgrád felé a hajnali légitámadás óta terjengő, égett kátrány szagú fekete füstfelleget. Újvidéken már pénteken is egész nap égett a helyi olajfinomító egyik tartálya, igazi környezeti katasztrófahelyzet azonban csak tegnap, az üzemet ért tizedik bombázás nyomán állt elő. A hajnali két óra tájban több hullámban támadó NATO-gépek óráknak tűnő pár perc alatt tucatnyi lövedékkel találtak el legalább négy nehézolaj-tárolót, s akkora tűz keletkezett, hogy a tűzoltóság meg sem tudta közelíteni a helyszínt. A mérgező égéstermékekkel telített hatalmas füstfelleg életveszélyes fenyegetést hordozott, ezért az újvidékiek figyelmeztetést kaptak, hogy ne tartózkodjanak a szabadban, s tartsák csukva lakásuk minden nyílászáróját. Délelőttre a megfordult légmozgás a várostól keletre fekvő falvakra sodorta a maró fekete füstöt, emiatt több helyről ki kellett menekíteni a lakosságot és a jószágot. A NATO igencsak rákapott a legnagyobb vajdasági városra, péntek óta gyakorlatilag rendszeresítették a napi két légitámadást Újvidék ellen. A nappali - általában kora délutáni bombázást és a vele járó sokkot úgy kell elviselnie a lakosságnak, hogy nem is tudja, mi készül, mert a harci gépek rendre megelőzik a riasztást. Az éjszakai támadásokat mégis nehezebb elviselni, mert este nyolc és hajnali öt óra között bármikor bekövetkezhetnek, s a gyengébb idegzetűeknek esetenként rengeteg időt kell bizonytalanságban tölteniük. A péntekre virradó éjszaka akár kivétel is lehetett volna, hiszen a kőolaj-finomítót még éjfél előtt eltalálták, ettől fogva elvileg garantálva volt a nyugodt álom. Hajnalban mégis mindenki talpon volt, miután nyikorogni kezdtek a falak és csúszkáltak a bútorok. A riadalmat azonban „csak” földrengés okozta. Újvidék, 1999. május 2. Pilcz Nándor A NATO LÉGICSAPÁSAINAK LEGUTÓBBI CÉLPONTJAI