Népszabadság, 1999. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-03 / 101. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1999. MÁJUS 3., HÉTFŐ Belgrád elengedte foglyait Jesse Jackson Milosevics levelét is magával vitte Washingtonba Harminchárom napi fogság után ki­szabadult a három amerikai katona. Jesse Jackson sikerrel járt. A lelkész­politikusra Milosevics egy Clintonnak címzett levél kézbesítését is rábízta. Bécsben amerikai és orosz törvényho­zók hoztak össze újabb béketervet. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A hadifoglyok elbocsátása politikai ak­tus, ami politikai választ követel - mondta Jesse Jackson, aki együtt imád­kozott is a békéért Szlobodan Milose­vics jugoszláv elnökkel. A NATO első válasza: a hadifoglyok szabadon enge­dése nem szerepelt a katonai szövetség első rendű céljai között. A Fehér Ház ellenezte a Jackson-missziót, és azt ma­gánjellegű humanitárius akciónak mi­nősítette. Clinton elnök személyesen köszönte meg a lelkész akcióját, de nyi­latkozatában hozzátette: az „egymillió elüldözött koszovói felé fordulunk, akik nem térhetnek haza”. Milosevics levelében, amelynek címzettje Bill Clinton - mint Jackson elmondta - személyes találkozót ajánlott az ameri­kai elnöknek. A Fehér Ház továbbra is azt hangoztatja, hogy addig bombáz­nak, amíg a kitűzött célokat nem telje­sítik. Ezért mint elégtelent utasították vissza Milosevics legutóbbi indítvá­nyait. Ezek szerint legfeljebb önvédel­mi fegyverekkel rendelkező ENSZ- megfigyelők jelen lehetnek Koszovó­ban, de nem lehetnek közöttük NATO- államok képviselői. A szerbek hozzájá­rulnának a tartomány egyfajta autonó­miájához is, de elkeseredetten ellenez­nek minden elszakadási jogot ígérő ön­­kormányzati megoldást. És csak az „el­ismert” koszovói albán vezetéssel haj­landók tárgyalni. A megfigyelők sze­rint ez Ibrahim Rugovát jelenti, akit az Egyesült Államokban most túsznak és nem hiteles politikusnak tekintenek. Viktor Csernomirgyin ma Washing­tonba utazik, hogy Clintonnal folytas­son megbeszéléseket. A volt orosz kor­mányfő legutóbbi tárgyalásain nem ért el eredményt Belgrádban. A tegnapi Jelcin-Clinton telefonbeszélgetések után azonban megfigyelők esélyt látnak a változásra. Ha Oroszország támogat­na egy olyan határozatot a Biztonsági Tanácsban, amely az ENSZ-alapok­­mány VII. fejezetén alapul. Ez lehetővé teszi a világszervezetnek, hogy béke­­fenntartókat küldjön konfliktusos terü­letre akkor is, ha a hadviselő felek ebbe nem egyeznek bele. Az osztrák fővárosban tizenegy ame­rikai kongresszusi képviselő „történelmi áttörést” ért el május elsején, nyilatkozta Curt Weldon képviselő tegnap a sajtó­nak. Az orosz küldöttség tanácsadója­ként vett részt a tárgyalásokon Dragomir Karics. A szerb üzletember a tárgyalások alatt telefonon tartotta a kapcsolatot ba­rátjával, Milosevics elnökkel, aki állító­lag szerinte kijelentette: nincs oka arra, hogy Belgrád ne fogadja el a béketerve­zetet. Ez felszólít arra, hogy: 1. hagyja­nak fel Jugoszlávia NATO-bombázásá­­val, 2. kezdjék meg a szerb csapatok ki­vonását, 3. a Koszovói Felszabadítási Hadsereg hagyjon fel fegyveres akciói­val. Ezután állapodhatna meg az ENSZ BT öt állandó tagja, valamint Macedó­nia, Albánia, Jugoszlávia és „Koszovó elismert vezetése” megállapodhatna fel­fegyverzett nemzetközi erők felállításá­ról és a tartomány kormányzásáról. Az amerikai képviselőknek a Fehér Ház és a külügyminisztérium azt taná­csolta, hogy ne utazzanak Belgrádba azért, hogy Milosevicset a béketerv nyilvános elfogadására késztessék. Miklós Gábor Jesse Jackson tiszteletes a kiszabadult amerikai katonák között REUTERS-FOTÓ Kasza József: A VMSZ önállóan politizál MSZP-s képviselők jártak Szabadkán Azt üzenem egyes anyaországi politiku­soknak, hogy az egészségi állapotom jó, beleértve a szellemi képességeimet is - mondta Kasza József szabadkai polgár­­mester, a Vajdasági Magyarok Szövetsé­gének elnöke, amikor megkérdezték: mit szól ahhoz, hogy a NATO bombázásait ellenző nyilatkozatait Magyarországon egyesek úgy minősítették, hogy „kény­szer hatása alatt” nyilatkozik. A VMSZ elnöke pénteken Szabadkán három MSZP-s képviselőnek - Tabajdi Csabá­nak, Géczi József Alajosnak és Fritz Pé­ternek - fejtette ki véleményét. Csurka István MIÉP-elnök nyilatko­zataira utalva Kasza kijelentette: a határ­módosítás ügyét fölvetni közveszélyes dolog. Nem lehet a kérdéssel úgy foglal­kozni, ahogyan egyes politikai pártok te­szik. A VMSZ nem mondott le autonó­miaigényéről, de nem tartja ildomosnak a bombák robbanása közepette előhoza­kodni ezzel. Kasza megerősítette: a VMSZ önállóan, megfélemlítéstől men­tesen politizál. A párt elítéli a bombázá­sokat, mint ahogy ellene van az etnikai tisztogatásnak, a terrorizmusnak és az erőszak minden egyéb formájának. Tabajdi kifejtette: a magyar kormány politikája túlment azon a ponton, amit feltétlenül vállalni kellett. Egyes kor­mánypárti politikusok is nehezítik a vaj­dasági magyarok helyzetét fölöslegesen arrogáns kijelentéseikkel. Tabajdi bo­csánatot kért azon anyaországi politiku­sok helyett, akik kétségbe vonták a VMSZ elnökének cselekvőképességét és józan ítélőképességét. A képviselők látogatást tettek Mile Jovisitynél. Az észak-bácskai körzet kormánybiztosa arról beszélt, hogy a NATO bombái egy­formán sújtanak minden jugoszláv ál­lampolgárt, nemzetiségre és vallási ho­vatartozásra való tekintet nélkül. Kifo­gásolta, hogy Magyarország átengedte légterét és repülőtereit a NATO-nak, ám azt mondta, országa továbbra is a jó­szomszédi kapcsolatok megőrzésére tö­rekszik. Tabajdi elítélte az etnikai tiszto­gatást, ugyanakkor elismerte, hogy ed­dig sikerült fenntartani a soknemzetisé­gű Vajdaság békéjét. Szabadkán nyugodt volt a helyzet lá­togatása idején. Az április 15-i légitáma­dásban megsérült házak tetőit kijavítot­ták. A város körüli szántóföldeken, gyü­mölcsösökön még nem látszik az üzem­­anyaghiány hatása. A városba az északi iparövezet és a laktanya veszélyeztetett­sége miatt nem lehet bemenni a szoká­sos útvonalon. Szabadkán még nem olyan magas a munkanélküliség, mint az ország belse­jében, ahol sok helyen már az 50 száza­lékot is meghaladja. A gyerekek viszont itt sem járnak iskolába. Szabadkáról Belgrádba, Titel felé kerülővel lehet el­jutni, és - mint az itteniek mondják — roppant nehéz bármit is elintézni a fővá­rosban, mert a minisztériumokat szana­szét telepítették. T. I. Kifogyóban az okos bombák Az elmúlt napok során az atlanti szö­vetség egyre erősödő támadásokat in­tézett a jugoszláviai célpontok ellen. Egy Pristina közeli híd lerombolása­kor eltaláltak egy autóbuszt is, a halot­tak számát 34-re becsülik. Szerb beje­lentés szerint lelőttek egy F-16-ost, pi­lótáját azonban sikerült egy NATO-tá­­maszpontra kimenekíteni. Lezárták a bolgár-jugoszláv határt. ,HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az előzőeknél is nagyobb számban intéz­tek csapásokat az elmúlt napokban a NA­TO repülőgépei Jugoszlávia ellen. Az at­lanti szövetség szóvivőjének közlése sze­rint ez is mutatja, hogy a csapások a há­rom amerikai katona szabadon engedése ellenére mindaddig folytatódnak, amíg Belgrád le nem állítja az erőszakot Ko­szovóban, és el nem fogadja a nemzetkö­zi közösség követeléseit. Az elmúlt 48 órában a NATO hatszáznál is több beve­tést hajtott végre, kihasználva a kedvező időjárást.­­A hadművelet kezdete óta már 12 ezernél több repülést hajtottak végre. Jelenleg már 650 repülőgép áll a szövet­ség rendelkezésére a térségben - össze­gezte a Reuters. A támadások mértékére utal, hogy mind több amerikai jelentés számol be a jelenleg használt katonai esz­közök fokozatos kimerüléséről, miköz­ben a jugoszláv hadsereg és társadalom elszántsága nem gyengül. Az „okos bom­bák” kifogyóban vannak, az újonnan be­vetendő B-52-esek pedig főként sző­nyegbombázásra vannak felkészítve.) A NATO vasárnap elismerte, hogy elő­ző nap egyik repülőgépe rakétát lőtt ki egy koszovói hídra, és eközben véletlenül eltalált egy azon éppen áthaladó autó­buszt. Szerb források szerint a támadás­nak 34-60 halálos áldozata volt (köztük 15 gyerek), akik közül többen elevenen elégtek. „Sajnos a rakéta kilövése után egy autóbusz haladt át a jugoszláv hadse­reg és a különleges rendőri erők utánpót­lása szempontjából kulcsfontosságú, Pristina és Podujevo közötti hídon” - szólt az esetről kiadott brüsszeli nyilatko­zat, amely ismételten leszögezi, hogy a NATO mindent megtesz a polgári szemé­lyek életének megkímélésére. A hét végén egyébként összesen 17 hi­dat vett célba és rongált meg a NATO. A másik fő célpont a kommunikációs rend­szer volt: összesen nyolc átjátszó létesít­ményre sújtottak le. Belgrád központja kísértetvárosra hasonlít szombat óta, ami­kor is több középületet leromboltak a lég­icsapások, így a védelmi minisztériumot és a hadsereg főhadiszállását is. A sza­badkai átjátszó elleni támadásról a kato­nai szóvivő videofelvételt mutatott be. Új vonás az is, hogy a támadások közép­pontjába mindinkább a koszovói szerb egységek kerültek. A főként albánok lak­ta tartományban tüzérségi járműveket, lőszerraktárakat, olajtárolókat és harcoló egységeket bombáztak a NATO gépei. A jugoszláv légelhárítás vasárnap le­lőtt egy F-16-os vadászgépet a Belgrádtól 80 kilométerre fekvő Szabács (Sabac) közelében. A NATO központjában vi­szont úgy fogalmaztak, hogy a repülőgép lezuhant. Azt is közölték, hogy a repülő­gép sikeresen katapultált pilótáját kimen­tették, s már egy NATO-támaszponton tartózkodik. Egy Harrier típusú repülő­gép pedig az Adriai-tengerbe esett, ami­kor gyakorlatról tért vissza támaszpontjá­ra. A pilótának nem esett baja. Bulgária közben lezárta Jugoszláviával közös határát. Május 1-jétől megszűnt a személy- és gépjárműforgalom a bol­gár-jugoszláv határon - közölte vasárnap a BTA. A korlátozással a hivatalos bolgár szervek szeretnék megakadályozni, hogy a kishatárforgalom keretében jusson üzemanyag Jugoszláviába. Nem lankad­nak a NATO humanitárius akciói. Albá­niában 16, Macedóniában 11 repülést hajtottak végre humanitárius céllal. t­y I­v * 1 -I­ 1 Újvidék füstben fuldoklik A kilométernyi magas füstoszlop vasár­nap kora délutánra belevegyült a város fölött gyülekező esőfelhőkbe, a látvány olyan, mint hamufelhőt eregető vulká­nok körzetében. Az ajtók, ablakok most már nyitva tarthatók, a talajmagasság­ban lengedező szél elszállította kelet, azaz Belgrád felé a hajnali légitámadás óta terjengő, égett kátrány szagú fekete füstfelleget. Újvidéken már pénteken is egész nap égett a helyi olajfinomító egyik tartá­lya, igazi környezeti katasztrófahelyzet azonban csak tegnap, az üzemet ért ti­zedik bombázás nyomán állt elő. A haj­nali két óra tájban több hullámban tá­madó NATO-gépek óráknak tűnő pár perc alatt tucatnyi lövedékkel találtak el legalább négy nehézolaj-tárolót, s akkora tűz keletkezett, hogy a tűzoltó­ság meg sem tudta közelíteni a hely­színt. A mérgező égéstermékekkel telített hatalmas füstfelleg életveszélyes fe­nyegetést hordozott, ezért az újvidéki­ek figyelmeztetést kaptak, hogy ne tar­tózkodjanak a szabadban, s tartsák csukva lakásuk minden nyílászáróját. Délelőttre a megfordult légmozgás a várostól keletre fekvő falvakra sodorta a maró fekete füstöt, emiatt több hely­ről ki kellett menekíteni a lakosságot és a jószágot. A NATO igencsak rákapott a legna­gyobb vajdasági városra, péntek óta gyakorlatilag rendszeresítették a napi két légitámadást Újvidék ellen. A nap­pali - általában kora délutáni­­ bombá­zást és a vele járó sokkot úgy kell elvi­selnie a lakosságnak, hogy nem is tud­ja, mi készül, mert a harci gépek rendre megelőzik a riasztást. Az éjszakai támadásokat mégis ne­hezebb elviselni, mert este nyolc és haj­nali öt óra között bármikor bekövetkez­hetnek, s a gyengébb idegzetűeknek esetenként rengeteg időt kell bizonyta­lanságban tölteniük. A péntekre virradó éjszaka akár kivétel is lehetett volna, hiszen a kőolaj-finomítót még éjfél előtt eltalálták, ettől fogva elvileg ga­rantálva volt a nyugodt álom. Hajnal­ban mégis mindenki talpon volt, miután nyikorogni kezdtek a falak és csúszkál­tak a bútorok. A riadalmat azonban „csak” földrengés okozta. Újvidék, 1999. május 2. Pilcz Nándor A NATO LÉGICSAPÁSAINAK LEGUTÓBBI CÉLPONTJAI

Next