Népszabadság, 1999. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-17 / 113. szám

Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 1­9­9­9. MÁJUS 17., HÉTFŐ A Duna az idén még nem szabadul fel Több milliárd forintos veszteséget kell majd elkönyvelniük a Duna alsó szakaszának áruszállításában érde­kelt hajózási társaságoknak a Jugo­szlávia elleni háború miatt. A hajó­zási társaságok vesztesége naponta több millió forinttal növekszik, a vas­út viszont többletbevételre tesz szert a fuvarozók kényszerű útvonal-vál­toztatásai miatt. A Duna teljes hosszában évente mintegy 100 millió tonna árut fuvaroz­nak a hajózási társaságok. Ennek több mint a felét a Duna alsó szakaszán szál­lítják, ezen belül a jugoszláv folyam­szakasz forgalma békeidőben megha­ladja az évi 40 millió tonnát. Igaz, a szállítási útvonal kihasználtsága az el­múlt években többször is elmaradt a szokásostól. A kilencvenes évek első felében a Jugoszlávia elleni szállítási embargó miatt szállítottak kevesebb árut az Al-Dunán, majd az embargó 1995-ös feloldása után a forgalom élén­külni kezdett. A Mahart adatai szerint 1998-ban a magyar folyami flotta hajó­in mintegy 250 ezer tonna acéltermék, gabona és egyéb áru hagyta el az orszá­got dél felé. Szerbián keresztül ugyan­akkor több mint 300 ezer tonna vasérc érkezett Magyarországra. A NATO légicsapásai a hajózási tár­saságok illetékesei szerint minden ed­diginél kedvezőtlenebb helyzetet te­remtettek. A Mahart munkatársai, hajói és a szállított áru biztonsága érdekében a légitámadások megindulásakor azon­nal felfüggesztették a tevékenységet az Al-Dunán, majd a NATO-akciók elle­nére tovább dolgozó, zömmel ukrán ha­jók számára is megálljt parancsoltak a hidak elleni légitámadások. A bombá­zásnak áldozatul esett hidak romjai ugyanis elzárták az utat a hajók előtt. A szakértők véleménye szerint el­képzelhető, hogy a Duna alsó szaka­szán a hajóforgalom az idén már nem indulhat meg. A felrobbantott jugo­szláv hidak romjainak kiemeléséhez az optimista becslések szerint is hónapok­ra lesz szükség. A hajózóút szabaddá tételéig Ma­gyarország és a Fekete-tenger közti áruszállításban érdekelt hajózási társa­ságok egységei tétlenségre kényszerül­nek. Az al-dunai hajózás kényszerű szüneteltetése a kevéssé tőkeerős, a fő­leg a Jugoszlávián keresztül történő szállításokkal foglalkozó cégek számá­ra jelent nagyobb terhet. A rajnai hajó­zási előírásoknak is megfelelő, Európa típusú önjáró hajókkal rendelkező, el­sősorban a fel-dunai szállításokban ér­dekelt cégeket kevéssé viseli majd meg néhány hajó leállítása. A Mahart szá­mára ezzel szemben súlyos csapást je­lent a Fekete-tenger és hazánk közötti szállítások elmaradása. A társaság ta­valyi 1,2 millió tonnás szállítási telje­sítményének közel a felét, bevételeinek hozzávetőleg negyven százalékát a Szerbián keresztüli hajózás biztosítot­ta. A kezdetben önkéntes, majd kény­szerű pihenő naponta mintegy 2-2,5 millió forinttal terheli a Mahart költ­ségvetését. A számítások szerint a há­ború elhúzódása az év végéig hozzáve­tőleg egymilliárd forintnyi bevételtől és számos fuvaroztató partnerétől foszthatja meg a társaságot. A jugoszláv hidak felrobbantása és a hajózás megbénulása a konkurens szál­lítási ágazatok, elsősorban a nagy tö­megű áru szállítására képes vasút szá­mára teremtett kedvező helyzetet. A hajózási társaságok megbízói ugyanis igyekeznek Szerbia elkerülésével, vas­úton célba juttatni áruikat. A becslések szerint a MÁV a nyár végéig több mint félmillió tonna többletárura számíthat a Jugoszlávia elleni háború kapcsán. Ak­kor viszont, ha a hajók még az év végén is a kikötőkben vesztegelnek majd, a vasút 1,2-1,4 millió tonnányi, terven felül elszállítandó áru továbbítására kaphat megbízást. K. Sz. A. Az Európa Tanács, az európai közlekedéspolitikával kapcsolatos ülésén is szóba kerültek a Duna jugoszláviai szakaszának hajózhatatlanná válásával kapcsolatos problémák. Lotz Károly, magyar képviselő lapunknak elmondta: a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a háború befejezése után az al-dunai hajó­zást a lehető leggyorsabban helyre kell állítani. A hajózási társaságok és a fuva­roztatók veszteségeinek mérséklése érdekében elsőként a lerombolt hidak ron­csainak kiemelését, a hajózóút szabaddá tételét kell elvégezni. Hozzátette: a ha­józás megbénulásából származó veszteségek felmérése egyelőre nem fejeződött be. Bizonyos azonban, hogy a károk összege több tízmilliárd forint lesz. Példa­ként említette a Dunaferr Rt.-t, amelynek eddigi vesztesége értesülései szerint elérik a félmilliárd forintot. A DUNA JUGOSZLÁVIAI SZAKASZA Egyhangú határozat az újjáépítésről A Duna Bizottság elnöke a hajózás szabadságát szorgalmazza Áprilistól három éven át Ausztria buda­pesti nagykövete tölti be a Duna Bizott­ság soros elnöki tisztét. Hannes Parias lapunknak az olajembargóra vonatkozó kérdésére leszögezte, hogy a tagorszá­goknak döntéseiknél - kiindulva a hajó­zást szabályozó 1948-as belgrádi egyez­ményből - két alapvető szempontot kell szem előtt tartaniuk. Az egyik, hogy ezen a nemzetközi vízi úton biztosítani kell a hajóforgalom szabadságát és za­vartalanságát. A másik pedig, hogy fi­gyelembe kell venni az illetékes nemzet­közi testületek határozatait. Példaként az ENSZ, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet döntéseit nevezte meg. Emlékezetbe idézte, hogy azt az embargót, amelynek betartását néhány éve, a jugoszláviai háború idő­szakában Mohács térségében az EBESZ tisztviselői a magyar szervekkel együtt­működve ellenőrizték, az ENSZ Bizton­sági Tanácsa rendelte el. Az Európai Unió által kezdeményezett és a társult, valamint az unióba igyekvő országok ál­tal elfogadott olaj­szállítási tilalom kom­mentálásától a diplomata - bizottsági el­nöki minőségében­­ tartózkodott, jelez­ve, hogy igen bonyolult, jogi szempont­ból összetett kérdésről van szó. Pak­as ugyanakkor felhívta a figyel­met arra, hogy a Duna Bizottság április­ban plenáris ülést tartott székhelyén, Bu­dapesten. Erre már a NATO koszovói ak­ciójának kezdete után, de még az EU olajembargós határozata előtt került sor. A bizottság által elfogadott nyilatkozat sajnálattal állapította meg, hogy a jugo­szláviai folyamszakaszon lehetetlenné vált a navigáció, s egyúttal megbízta a bizottság főtitkárát annak sürgős feltárá­sával, hogy a katonai műveletek befejez­tével milyen intézkedésekre lesz szükség a szabad hajózás mielőbbi helyreállításá­hoz. A nagykövet kiemelte, hogy a bi­zottság egyhangúlag fogadta el a nyilat­kozatot, jóllehet NATO- és EU-államok éppúgy megtalálhatók tagjai között, mint az említett szervezetekhez nem tartozók, köztük Oroszország vagy éppenséggel Jugoszlávia.­­ Ez egyértelműen tükrözi, hogy a békés viszonyok visszaállítása a Dunán, mindenekelőtt annak jugoszlá­viai szakaszán, valamennyi part menti ország közös érdeke - hangsúlyozta a Népszabadságnak Hannes Parias, F. J. Gy. Osztrák pénz a szlovén és a magyar infrastruktúra fejlesztésére Magyar-osztrák-szlovén pénzügyi csúcstalálkozó színhelye ma a dél-bur­genlandi Bad Tatzmannsdorf, a három ország pénzügyminiszterei és jegy­bankelnökei közös kommunális projek­tek megvalósításáról, illetve azok fi­nanszírozásáról tanácskoznak. A találkozó napirendjén szerepel az osztrák-szlovén fejlesztési társaság lét­rehozása is. Mintának Rudolf Edlinger osztrák pénzügyminiszter a Magyaror­szággal egy éve tető alá hozott - buda­pesti székhelyű - Duna Development társaságot tekinti. Ebben az Osztrák Köztársaság finanszírozási garancia­­társasága (FGG) 49 százalékkal része­sedik. A hármas csúcs előestéjén Winfried Braumann a FGG részéről elmondta, hogy az osztrák hozzájárulásnak kö­szönhetően a fejlesztési társaság poten­ciálja 2-3 milliárd schilling, s azt kom­munális, infrastrukturális fejlesztésre fordítják. Jelenleg 33 konkrét projekt szerepel a listán, s valamennyi feltéte­lezi a magántőke bevonását. A leendő EU-tagoknak ez a lehetőség különösen fontos, hiszen állami összegek nemigen állnak rendelkezésükre infrastruktúrá­juk Brüsszelben előírt felzárkóztatásá­hoz - vélekednek Bécsben. A Duna Fejlesztési Társaság által tervbe vett 33 projekt egy része a rend­kívül fontos, ám Magyarországon oszt­rák megítélés szerint alaposan elhanya­golt környezetvédelem területét érinti, s van köztük víztisztító berendezés, hulladékégető létesítése éppúgy, mint az energiaszolgáltatás javítása. E terü­leteken az osztrákok otthonosan mo­zognak, így nyilván nemcsak a finan­szírozásban, hanem a projektek megva­lósításában is szerepet kapnak. A koszovói válság következményei­vel kapcsolatban az osztrák pénzügy­­miniszter a nemzetközi közösségtől szándékozik támogatást kérni. Ez nem­csak a menekültek megsegítésére, ha­nem a pénzügyi mérleghiányok pótlá­sára, az újjáépítés elősegítésére is vo­natkozik, de Edlinger az európai biz­tonsági övezet kiterjesztéséhez éppígy elengedhetetlennek látja az EU keleti bővítését, amelynek szükségességére ezen a fórumon is felhívja a figyelmet. Szászi Júlia R­EGISZTER A ma kezdődő héten a következő fontosabb kötelezettségeket kell telje­síteniük a cégvezetőknek. (Az összeál­lítást a Cégvezetés című folyóirat bo­csátotta rendelkezésünkre.) Május 20. • Vágósertés-támogatás igénylése • Munkavállalói járulék befizetése • Munkaadói járulék befizetése • Adók és támogatások bevallása • Összesített termékmérleg benyújtása • Tenyésztési hozzájárulás befizetése • Adójegy elszámolása • Áfa-fizetés és -visszaigénylés • Gyakorított áfa • Fogyasztási adó megfizetése • Játékadó befizetése • Jövedéki adó bevallása és befizetése • Költségvetési támogatás bevallása • Költségvetési támogatás igénylése • Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás igénylése • Sertésállomány-mentesítési hozzájárulás megfizetése • Társasági adóelőleg befizetése • Tehéntej-támogatás igénylése • Vágómarha intervenciós támogatás igénylése • Juhtejfelvásárlás támogatásának igénylése I R­öviden Surányi és László Japánban tárgyal A japán pénzpiaci kapcsolatok „folya­matos ápolását” nevezte meg László Csaba pénzügyminisztériumi államtit­kár vasárnap kezdődő tokiói látogatása legfontosabb céljának. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Lász­ló Csaba, a Pénzügyminisztérium köz­­igazgatási államtitkára vasárnap érke­zett Japánba. (MTI) Derogáció a fuvarpiacon? A magyar árufuvarozók az Európai Unió magas műszaki és környezetvédel­mi követelményeit nehezen tudnák telje­síteni, ezért Magyarország fuvarpiacát csak EU-csatlakozásunk után néhány évvel szeretné megnyitni a külföldi fu­varozók előtt - jelentette ki Katona Kál­mán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) közgyűlésén. Ma­gyarország e területen átmeneti kedvez­ményt kért az EU-tól. (MTI) Summers is az erős dollár híve Az Egyesült Államok kijelölt új pénz­ügyminisztere is az „erős dollár” híve — derült ki Lawrence Summersnek (a Reuters képén baloldalt) az Ázsiai és csendes-óceáni Gazdasági Együtt­működés (APEC) fórumán tartott vasár­napi sajtóértekezletén. Summers koráb­ban ezzel ellentétesen többször utalt ar­ra: a gyengülő valuta segít a folyó fizeté­si mérleg és a tőkemérleg egyensúlyá­nak helyreállításában. (MTI)

Next