Népszabadság, 1999. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-01 / 125. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1­9­9­9. JÚNIUS 1., KEDD Újra napirenden a G8 terve Washington fenntartásokkal fogadta Belgrád „elvi egyetértését” HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A jugoszláv legfelsőbb vezetés, élén Szlobodan Milosevics államfővel meg­erősítette, hogy elfogadja a G8-ak által a koszovói válság rendezése érdekében kidolgozott elveket. Belgrád felszólítot­ta az ENSZ BT-t egy határozat elfogadá­sára, amely lehetővé tenné a válság megoldását. A Belgrádra gyakorolt katonai nyo­más eredményének tulajdonította hét­főn az Európai Unió több tagországá­nak külügyminisztere, hogy a jugo­szláv elnök hajlandónak mutatkozik el­fogadni a hét vezető ipari ország és Oroszország találkozóján kidolgozott koszovói rendezési elveket. Az Egyesült Államok óvatossággal fogadta a bejelentést. Mike Hammer, a Fehér Ház szóvivője közölte: Washing­ton üdvözöl minden pozitív fejleményt, de nem világos, hogy Belgrád elfogad­ja-e a NATO valamennyi feltételét. A francia védelmi miniszter közölte: a nemzetközi közösségnek nagyobb fi­gyelmet kellene fordítania Belgrád po­zitív jelzéseire. Viktor Csernomirgyin ma Bonnba utazik, hogy a rendezésről tárgyaljon az USA és az EU közvetítő­jével. Az orosz elnöki különmegbízott tegnap Eduard Kukan szlovák külügy­miniszterrel, az ENSZ-főtitkár balkáni különmegbízottjával tárgyalt. Cserno­­mirgyin a találkozón „nagyon jó esz­mecserének” minősítette Szergej Sztyepasin orosz kormányfő és Bill Clinton amerikai elnök aznap folytatott telefonbeszélgetését, amelynek fő té­mája a balkáni válság volt. A német kancellár minden eddiginél világosabban leszögezte, hogy német csapatok nem vennének részt a NATO esetleges szárazföldi hadműveletében a Balkánon. Az éjszakai támadásokat követően a NATO hétfőn napközben újabb légi csa­pásokat mért közép- és dél-szerbiai, köztük koszovói célpontokra. Áldoza­tokról nem érkezett. Délután hét rakéta csapódott be a Belgrádtól 240 kilomé­terre délkeletre fekvő Leskovac körzeté­ben. Koszovóra közben valóságos „ra­kétaeső” hullott. A déli órákban leg­alább 35 rakéta csapódott be. A NATO cáfolta, hogy harci gépei a Belgrádtól 290 kilométerre délre fekvő Surdulicában lévő idősek otthonát bom­bázták volna. Belgrádi állítás szerint a településen 20 személy életét vesztette a hajnali légicsapásban. Konrad Freytag német ezredes, a NATO európai főpa­rancsnokának szóvivője hétfői brüsszeli sajtóértekezletén elmondta: a szövetség gépei hajnalban csupán egy laktanyát és egy fegyverraktárat támadtak Surdulica közelében, kifejezetten olyan katonai célpontokat, amelyek ellen már koráb­ban is intéztek légicsapást. Valamennyi lövedék célba talált. Hozzátette: nem tudja megerősíteni a szerb állításokat és azt, hogy a NATO támadása másutt ál­dozatokkal vagy károkkal járt volna. Jan Slota, a Szlovák Nemzeti Párt vezetője először beszélt a nyilvánosság előtt arról, hogy Jugoszláviában a szlo­vák önkéntesek harcolnak a szerb fegy­veresek oldalán. Szerb nők gyászolnak a pristinai temetőben REUTERS-FOTÓ Autonómiaváltozatok A Vajdaságra, illetve az ott élő magyarokra vonatkozóan háromféle autonómia jö­het számításba, melyek közül egyik lehetősége sem zárja ki a másikat - mondta la­punknak Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A tartományi autonómia - a Vajdaság egész területére, összes lakójára vonatko­zik; lényege, hogy a tartományt érintő ügyekben a vajdaságiak által választott testü­let döntsön, és egy ennek felelős kormány hajtsa végre ezen döntéseket. A területi autonómia­­ azokon a részeken jelentene területi önkormányzatot, ahol a magyarok többségben élnek. Etnikai alapú autonómia az ismert etnikai viszonyok miatt a Vajdaságban kivitelezhetetlen, így a területi autonómia önkormányzatában valamennyi ott élő nemzetiség képviselve lenne. A személyi autonómia­­ csak a magyar nemzetiségűekre vonatkozna, olyan kérdé­sekben, mint az oktatás, kultúra, nyelvhasználat, tömegkommunikáció. Ez a fajta autonómia a Vajdaság egész területén érvényben lenne, s a felsorolt területeken egy választott testület hozná a döntéseket. M. J. Lindab ® Small Building System ­ Kína megismételte követelését, hogy az Egyesült Államok, illetve a NATO vizs­gálja ki a belgrádi nagykövetséget ért május 7-i rakétatámadást, hozzák nyil­vánosságra a jelentést, és büntessék meg a felelősöket. Peking emellett a Jugo­szlávia elleni bombatámadások leállítá­sát állította bármiféle, az ENSZ - s így a BT-ben vétójoggal rendelkező Kína - jóváhagyásával születendő rendezési megoldás előfeltételéül. A megismételt pekingi igényből arra lehet következtetni, hogy a NATO vagy nem akarja, vagy nem is tudja tisztázni a három kínai halálos áldozattal járt táma­dás körülményeit. A „tragikus tévedés”, az elavult 1994-es hírszerzői térkép vál­tozatával szemben ugyanis a kínai sajtó leközölte a Belgrád várostervezőjével készült interjút, aki szerint az adott terü­leten korábban nem volt semmiféle épü­let, még 1991-ben jelölték ki az üres te­rületet Kínának nagykövetség építésére. Amíg Washingtonból érdemi magyará­zat nem hangzik el a tévedésre, leg­alábbis a kínai közvéleményben tarthat­ja magát a szándékosság vélelme. A he­lyi szakértőknek van egy közvetlen ma­gyarázatuk: a Jugoszlávia elleni háború­val Washington valójában az euró kihí­vására mért csapást, amely megerősödé­se esetén elvonhatta volna a tőkebefek­tetőket a New York-i tőzsdéről. Egy rö­vid háború ehhez nem elég.­ A G8-ak megállapodtak a rendezés feltételeiről, ám 24 óra elteltével, Kína belgrádi kö­vetségének lebombázásával az egész füstbe ment, hiszen Peking ebben a hely­zetben nem adhatott áldást ENSZ-felha­­talmazásra. A logikai láncolatban a kö­vetkező lépés Milosevics hágai perbe fo­gása, amely ismét csak kilátástalanná tesz bármiféle alkut. Nem véletlen, hogy Washington taktikájához London a segí­tő, amely nem csatlakozott az euróhoz - így a pekingi gazdasági napilap kom­mentárja. Van egy ennél átfogóbb, Washington Kína-ellenességét kidomborító pekingi magyarázat is, amely az euróhoz hason­lóan ugyancsak az USA hegemonizmus­­törekvéséből indul ki. A Szovjetunió szétesése után - hosszabb távon - egye­dül Kína (népességével, az utóbbi két évtized gazdasági fejlődésével) jelenthet ideológiai alapon kihívást az egypólusú amerikai világhatalommal szemben. Ami az utóbbi hetekben történik - Kína belgrádi követségének bombázásától kezdve a nukleáris kémkedés vádján át, Tienanmen-évfordulója kapcsán újabb leckéztetés az emberi jogokról - egy át­gondolt stratégia része, amelynek célja a kétoldalú kapcsolatok, illetve Kína sta­bilitásának aláaknázása - így a hétfői China Daily. A legújabb pekingi Out­look Magaziné pedig azt állítja, hogy Washington - a NATO új koncepciójá­nak megfelelően - Kelet-Ázsiában is, az amerikai-japán védelmi megállapodás kiterjesztésével „térségbeli csendőr sze­repre” törekszik. A jugoszláv példához hasonlóan itt is jogot kívánnak formálni katonai támadásra olyan országok ellen, amelyek nem állnak be a sorba. S Kína lehet a célpont, akár Tibet, akár Tajvan ürügyén. Tegnap egyébként a kínai államtanács szóvivője „abszurdnak” minősítette a kémkedés vádjáról született Cox-jelen­­tést. Mint írásos állásfoglalása kifejtette, nyilvános amerikai szakpublikációkban avagy az interneten mind részletes ada­tokkal olvasható, ami a jelentésben kém­kedésként említődik. Peking, 1999. május Ortutay L. Gyula _______Jegyzet_______ Hogyan kerül Kína a célkeresztbe? A nyolcak hat követelése A világ hét legfejlettebb országát és Oro­szországot tömörítő G8-ak május 6-án Petersbergben elfogadott elvi nyilatkoza­ta a következőket tartalmazza: 1. A koszovói erőszak azonnali és el­lenőrizhető befejezése, 2. a jugoszláv ka­tonai, félkatonai és rendőri erők vissza­vonása, 3. békefenntartó egységek telepí­tése Koszovóba az ENSZ által elfogadás­ra kerülő elvek alapján, 4. az ENSZ BT által meghatározandó, átmeneti admi­nisztráció felállítása Koszovóban, 5. a menekültek hazatérésének biztosítása, 6. a Jugoszlávia területi integritását tiszte­letben tartó politikai keret-megállapodás a koszovói önkormányzatról, továbbá az UCK lefegyverzése. A jugoszláv vezetésnek - jóllehet azt állítja, hogy elfogadja a béketervet - első­sorban két témában vannak komoly fenn­tartásai. Vonakodik a szerb erők teljes ki­vonásától, továbbá „hatékony nemzetkö­zi polgári és biztonsági erő”-ként nem fo­gad területén olyan NATO-tagállamot, amely aktívan részt vett a légicsapások­ban (USA, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Németország). Ez az atlanti szövet­ség álláspontja szerint elfogadhatatlan. Különös becsapódások két magyar faluban Tegnap két - feltehetőleg a NATO harci repülőgépeiről származó - szer­kezet csapódott be egy zalaújlaki ház kertjébe, illetve a Baranya megyei Beremend külterületén lévő sertéshiz­lalda egyik épületébe. MUNKATÁRSAINKTÓL A 153 lelkes Zalaújlakon tegnap reggel egy épülő ház kertjében álló, szerszá­mok tárolására használt fóliasátorban fél méter hosszú, tíz centiméter átmérőjű, az egyik végén szárnyakkal ellátott, an­gol feliratú fémtárgyat találtak a munká­sok. Az épülő ház egy német állampol­gáré, akinek helybéli gondnoka értesí­tette az önkormányzatot az esetről. A becsapódott szerkezetet előbb az ORFK tűzszerészei, majd - később - a helyszínre érkező amerikai tengerész­gyalogság szakemberei vizsgálták meg. Utóbbiak vezetője, Ritchie Tripp alezre­des azt mondta: a becsapódott szerkezet veszélytelen, nincs benne robbanó­anyag. Hozzátette: technikusaik egyelő­re csak annyit tudtak megállapítani róla, hogy nem néz ki támadófegyvernek. A becsapódott tárgyat a tengerészgyalo­gosok elszállították. A nap folyamán Zalaújlakra látogatott Suchman Tamás, az MSZP országgyűlé­si képviselője. A politikus kérdésünkre azt mondta: ha a parlament nem szavaz­za meg pártja javaslatát, hogy korlátoz­zák a Jugoszlávia ellen Magyarországról kiinduló NATO-hadműveleteket, akkor tüntetést fog szervezni a taszári bázis be­járatánál. A falu polgármestere, Szabó József hozzátette: eddig úgy vélte, hogy ilyesmi nem történhet meg a fejlett nyu­gati haditechnika alkalmazása során. Beremendtől négy kilométerre, a Boly Rt. hizlaldájában is hasonló eset történt. A hétfő reggel munkába álló dolgozók egy tíz centiméter hosszú, öt centi átmérőjű rézhengert találtak az egyik sertésnevelő épületben. A külö­nös tárgy feltehetőleg lövedék, amely valószínűleg éjszaka, a betonfödémet átütve csapódott be az épületbe, de nem robbant föl, így a tetőszerkezeten ütött lyukon kívül kárt nem okozott. A dél­utáni órákban a tárgyat az amerikai szakértők elszállították. Heindl József, Beremend polgármestere kérdésünkre azt mondta: a helybélieket a hír meglep­te ugyan, de az emberek nem rémültek meg. Igaz, a határ menti beremend­­ek idegeit már megedzette az 1991-ben ki­robbant délszláv háború, mivel a Drá­­vaszögből hónapokig áthallatszottak a harci zajok. Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisz­térium (HM) szóvivője lapunknak el­mondta: feltételezhetően egy kazettás bombából kiesett Rockeye típusú rakéta hullott a Baranya megyei Beremend sertéshizlaldájára. A Zalaújlakon talált eszköz pedig egy repülőgép külső alkat­része, amelyben nincsen robbanóanyag. A Zalaújlakon és Beremenden talált tárgyakat a Magyar Honvédség tűzsze­részei az amerikai légierő szakértőivel együtt Taszárra szállították, ahol meg­vizsgálják azokat. Ezután lehet csak pontosan megmondani, hogy mik ezek a tárgyak. A Rockeye kódnevű rakéta körülbe­lül 14 centiméter hosszú és 3 centiméter átmérőjű. Egy ugyanilyen típusú jelző­lövedék hullott áprilisban a Bács-Kis­­kun megyei Felsőszentivány külterüle­tére. Eddig négy rakétát vagy repülőalkatrészt „veszítettek el” NATO-repülők Magyarország felett. A második al­kalom, a bőszénfai eset után a HM arra kérte a NATO dél-európai légierő-főparancsnokságát, hogy a re­pülőgépre függesztett eszközök rögzítését fokozottan ellenőrizzék. Két oka lehet annak, hogy a gép „el­hagyta” ezeket az eszközöket, műszaki hiba vagy emberi mulasztás. Utólag mindkettőt rendkívül nehéz be­bizonyítani - mondta Erdélyi. - A robbanóeszközök nem élesítődnek be azzal, hogy leválnak a gépről, eze­ket külön be kell indítani, hogy becsapódáskor felrobbanjanak. Annak kevés az esélye, hogy repülés közben eldobható póttartály zuhanjon magyar területre - véleke­dett a szóvivő. Magyarországról nem indulnak ilyen - távolsági bevetésre készülő - gépek, s az üzem­anyag-ellátást a magyar légtérben utántöltő repülőkkel oldják meg. Póttank dobására a magyar légtérben csak vészhelyzetben kerülhet sor. Vészhelyzet a NATO több ezer bevetése alatt a magyar légtérben egyszer alakult ki, amikor a múlt héten egy KC-135-ös tankergépnek ki kellett engednie a levegőbe rakományát: 50 ezer liter kerozint. A Népszabadság más fonásból szerzett értesülése szerint korábban a Magyar Honvédség, azt megelő­zően pedig a Magyar Néphadsereg gépei is elhagytak néha rakétákat és más eszközöket.

Next