Népszabadság, 1999. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-01 / 125. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1999. JÚNIUS 1., KEDD Újra napirenden a G8 terve Washington fenntartásokkal fogadta Belgrád „elvi egyetértését” HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A jugoszláv legfelsőbb vezetés, élén Szlobodan Milosevics államfővel megerősítette, hogy elfogadja a G8-ak által a koszovói válság rendezése érdekében kidolgozott elveket. Belgrád felszólította az ENSZ BT-t egy határozat elfogadására, amely lehetővé tenné a válság megoldását. A Belgrádra gyakorolt katonai nyomás eredményének tulajdonította hétfőn az Európai Unió több tagországának külügyminisztere, hogy a jugoszláv elnök hajlandónak mutatkozik elfogadni a hét vezető ipari ország és Oroszország találkozóján kidolgozott koszovói rendezési elveket. Az Egyesült Államok óvatossággal fogadta a bejelentést. Mike Hammer, a Fehér Ház szóvivője közölte: Washington üdvözöl minden pozitív fejleményt, de nem világos, hogy Belgrád elfogadja-e a NATO valamennyi feltételét. A francia védelmi miniszter közölte: a nemzetközi közösségnek nagyobb figyelmet kellene fordítania Belgrád pozitív jelzéseire. Viktor Csernomirgyin ma Bonnba utazik, hogy a rendezésről tárgyaljon az USA és az EU közvetítőjével. Az orosz elnöki különmegbízott tegnap Eduard Kukan szlovák külügyminiszterrel, az ENSZ-főtitkár balkáni különmegbízottjával tárgyalt. Csernomirgyin a találkozón „nagyon jó eszmecserének” minősítette Szergej Sztyepasin orosz kormányfő és Bill Clinton amerikai elnök aznap folytatott telefonbeszélgetését, amelynek fő témája a balkáni válság volt. A német kancellár minden eddiginél világosabban leszögezte, hogy német csapatok nem vennének részt a NATO esetleges szárazföldi hadműveletében a Balkánon. Az éjszakai támadásokat követően a NATO hétfőn napközben újabb légi csapásokat mért közép- és dél-szerbiai, köztük koszovói célpontokra. Áldozatokról nem érkezett. Délután hét rakéta csapódott be a Belgrádtól 240 kilométerre délkeletre fekvő Leskovac körzetében. Koszovóra közben valóságos „rakétaeső” hullott. A déli órákban legalább 35 rakéta csapódott be. A NATO cáfolta, hogy harci gépei a Belgrádtól 290 kilométerre délre fekvő Surdulicában lévő idősek otthonát bombázták volna. Belgrádi állítás szerint a településen 20 személy életét vesztette a hajnali légicsapásban. Konrad Freytag német ezredes, a NATO európai főparancsnokának szóvivője hétfői brüsszeli sajtóértekezletén elmondta: a szövetség gépei hajnalban csupán egy laktanyát és egy fegyverraktárat támadtak Surdulica közelében, kifejezetten olyan katonai célpontokat, amelyek ellen már korábban is intéztek légicsapást. Valamennyi lövedék célba talált. Hozzátette: nem tudja megerősíteni a szerb állításokat és azt, hogy a NATO támadása másutt áldozatokkal vagy károkkal járt volna. Jan Slota, a Szlovák Nemzeti Párt vezetője először beszélt a nyilvánosság előtt arról, hogy Jugoszláviában a szlovák önkéntesek harcolnak a szerb fegyveresek oldalán. Szerb nők gyászolnak a pristinai temetőben REUTERS-FOTÓ Autonómiaváltozatok A Vajdaságra, illetve az ott élő magyarokra vonatkozóan háromféle autonómia jöhet számításba, melyek közül egyik lehetősége sem zárja ki a másikat - mondta lapunknak Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A tartományi autonómia - a Vajdaság egész területére, összes lakójára vonatkozik; lényege, hogy a tartományt érintő ügyekben a vajdaságiak által választott testület döntsön, és egy ennek felelős kormány hajtsa végre ezen döntéseket. A területi autonómia azokon a részeken jelentene területi önkormányzatot, ahol a magyarok többségben élnek. Etnikai alapú autonómia az ismert etnikai viszonyok miatt a Vajdaságban kivitelezhetetlen, így a területi autonómia önkormányzatában valamennyi ott élő nemzetiség képviselve lenne. A személyi autonómia csak a magyar nemzetiségűekre vonatkozna, olyan kérdésekben, mint az oktatás, kultúra, nyelvhasználat, tömegkommunikáció. Ez a fajta autonómia a Vajdaság egész területén érvényben lenne, s a felsorolt területeken egy választott testület hozná a döntéseket. M. J. Lindab ® Small Building System Kína megismételte követelését, hogy az Egyesült Államok, illetve a NATO vizsgálja ki a belgrádi nagykövetséget ért május 7-i rakétatámadást, hozzák nyilvánosságra a jelentést, és büntessék meg a felelősöket. Peking emellett a Jugoszlávia elleni bombatámadások leállítását állította bármiféle, az ENSZ - s így a BT-ben vétójoggal rendelkező Kína - jóváhagyásával születendő rendezési megoldás előfeltételéül. A megismételt pekingi igényből arra lehet következtetni, hogy a NATO vagy nem akarja, vagy nem is tudja tisztázni a három kínai halálos áldozattal járt támadás körülményeit. A „tragikus tévedés”, az elavult 1994-es hírszerzői térkép változatával szemben ugyanis a kínai sajtó leközölte a Belgrád várostervezőjével készült interjút, aki szerint az adott területen korábban nem volt semmiféle épület, még 1991-ben jelölték ki az üres területet Kínának nagykövetség építésére. Amíg Washingtonból érdemi magyarázat nem hangzik el a tévedésre, legalábbis a kínai közvéleményben tarthatja magát a szándékosság vélelme. A helyi szakértőknek van egy közvetlen magyarázatuk: a Jugoszlávia elleni háborúval Washington valójában az euró kihívására mért csapást, amely megerősödése esetén elvonhatta volna a tőkebefektetőket a New York-i tőzsdéről. Egy rövid háború ehhez nem elég. A G8-ak megállapodtak a rendezés feltételeiről, ám 24 óra elteltével, Kína belgrádi követségének lebombázásával az egész füstbe ment, hiszen Peking ebben a helyzetben nem adhatott áldást ENSZ-felhatalmazásra. A logikai láncolatban a következő lépés Milosevics hágai perbe fogása, amely ismét csak kilátástalanná tesz bármiféle alkut. Nem véletlen, hogy Washington taktikájához London a segítő, amely nem csatlakozott az euróhoz - így a pekingi gazdasági napilap kommentárja. Van egy ennél átfogóbb, Washington Kína-ellenességét kidomborító pekingi magyarázat is, amely az euróhoz hasonlóan ugyancsak az USA hegemonizmustörekvéséből indul ki. A Szovjetunió szétesése után - hosszabb távon - egyedül Kína (népességével, az utóbbi két évtized gazdasági fejlődésével) jelenthet ideológiai alapon kihívást az egypólusú amerikai világhatalommal szemben. Ami az utóbbi hetekben történik - Kína belgrádi követségének bombázásától kezdve a nukleáris kémkedés vádján át, Tienanmen-évfordulója kapcsán újabb leckéztetés az emberi jogokról - egy átgondolt stratégia része, amelynek célja a kétoldalú kapcsolatok, illetve Kína stabilitásának aláaknázása - így a hétfői China Daily. A legújabb pekingi Outlook Magaziné pedig azt állítja, hogy Washington - a NATO új koncepciójának megfelelően - Kelet-Ázsiában is, az amerikai-japán védelmi megállapodás kiterjesztésével „térségbeli csendőr szerepre” törekszik. A jugoszláv példához hasonlóan itt is jogot kívánnak formálni katonai támadásra olyan országok ellen, amelyek nem állnak be a sorba. S Kína lehet a célpont, akár Tibet, akár Tajvan ürügyén. Tegnap egyébként a kínai államtanács szóvivője „abszurdnak” minősítette a kémkedés vádjáról született Cox-jelentést. Mint írásos állásfoglalása kifejtette, nyilvános amerikai szakpublikációkban avagy az interneten mind részletes adatokkal olvasható, ami a jelentésben kémkedésként említődik. Peking, 1999. május Ortutay L. Gyula _______Jegyzet_______ Hogyan kerül Kína a célkeresztbe? A nyolcak hat követelése A világ hét legfejlettebb országát és Oroszországot tömörítő G8-ak május 6-án Petersbergben elfogadott elvi nyilatkozata a következőket tartalmazza: 1. A koszovói erőszak azonnali és ellenőrizhető befejezése, 2. a jugoszláv katonai, félkatonai és rendőri erők visszavonása, 3. békefenntartó egységek telepítése Koszovóba az ENSZ által elfogadásra kerülő elvek alapján, 4. az ENSZ BT által meghatározandó, átmeneti adminisztráció felállítása Koszovóban, 5. a menekültek hazatérésének biztosítása, 6. a Jugoszlávia területi integritását tiszteletben tartó politikai keret-megállapodás a koszovói önkormányzatról, továbbá az UCK lefegyverzése. A jugoszláv vezetésnek - jóllehet azt állítja, hogy elfogadja a béketervet - elsősorban két témában vannak komoly fenntartásai. Vonakodik a szerb erők teljes kivonásától, továbbá „hatékony nemzetközi polgári és biztonsági erő”-ként nem fogad területén olyan NATO-tagállamot, amely aktívan részt vett a légicsapásokban (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország). Ez az atlanti szövetség álláspontja szerint elfogadhatatlan. Különös becsapódások két magyar faluban Tegnap két - feltehetőleg a NATO harci repülőgépeiről származó - szerkezet csapódott be egy zalaújlaki ház kertjébe, illetve a Baranya megyei Beremend külterületén lévő sertéshizlalda egyik épületébe. MUNKATÁRSAINKTÓL A 153 lelkes Zalaújlakon tegnap reggel egy épülő ház kertjében álló, szerszámok tárolására használt fóliasátorban fél méter hosszú, tíz centiméter átmérőjű, az egyik végén szárnyakkal ellátott, angol feliratú fémtárgyat találtak a munkások. Az épülő ház egy német állampolgáré, akinek helybéli gondnoka értesítette az önkormányzatot az esetről. A becsapódott szerkezetet előbb az ORFK tűzszerészei, majd - később - a helyszínre érkező amerikai tengerészgyalogság szakemberei vizsgálták meg. Utóbbiak vezetője, Ritchie Tripp alezredes azt mondta: a becsapódott szerkezet veszélytelen, nincs benne robbanóanyag. Hozzátette: technikusaik egyelőre csak annyit tudtak megállapítani róla, hogy nem néz ki támadófegyvernek. A becsapódott tárgyat a tengerészgyalogosok elszállították. A nap folyamán Zalaújlakra látogatott Suchman Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője. A politikus kérdésünkre azt mondta: ha a parlament nem szavazza meg pártja javaslatát, hogy korlátozzák a Jugoszlávia ellen Magyarországról kiinduló NATO-hadműveleteket, akkor tüntetést fog szervezni a taszári bázis bejáratánál. A falu polgármestere, Szabó József hozzátette: eddig úgy vélte, hogy ilyesmi nem történhet meg a fejlett nyugati haditechnika alkalmazása során. Beremendtől négy kilométerre, a Boly Rt. hizlaldájában is hasonló eset történt. A hétfő reggel munkába álló dolgozók egy tíz centiméter hosszú, öt centi átmérőjű rézhengert találtak az egyik sertésnevelő épületben. A különös tárgy feltehetőleg lövedék, amely valószínűleg éjszaka, a betonfödémet átütve csapódott be az épületbe, de nem robbant föl, így a tetőszerkezeten ütött lyukon kívül kárt nem okozott. A délutáni órákban a tárgyat az amerikai szakértők elszállították. Heindl József, Beremend polgármestere kérdésünkre azt mondta: a helybélieket a hír meglepte ugyan, de az emberek nem rémültek meg. Igaz, a határ menti beremendek idegeit már megedzette az 1991-ben kirobbant délszláv háború, mivel a Drávaszögből hónapokig áthallatszottak a harci zajok. Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium (HM) szóvivője lapunknak elmondta: feltételezhetően egy kazettás bombából kiesett Rockeye típusú rakéta hullott a Baranya megyei Beremend sertéshizlaldájára. A Zalaújlakon talált eszköz pedig egy repülőgép külső alkatrésze, amelyben nincsen robbanóanyag. A Zalaújlakon és Beremenden talált tárgyakat a Magyar Honvédség tűzszerészei az amerikai légierő szakértőivel együtt Taszárra szállították, ahol megvizsgálják azokat. Ezután lehet csak pontosan megmondani, hogy mik ezek a tárgyak. A Rockeye kódnevű rakéta körülbelül 14 centiméter hosszú és 3 centiméter átmérőjű. Egy ugyanilyen típusú jelzőlövedék hullott áprilisban a Bács-Kiskun megyei Felsőszentivány külterületére. Eddig négy rakétát vagy repülőalkatrészt „veszítettek el” NATO-repülők Magyarország felett. A második alkalom, a bőszénfai eset után a HM arra kérte a NATO dél-európai légierő-főparancsnokságát, hogy a repülőgépre függesztett eszközök rögzítését fokozottan ellenőrizzék. Két oka lehet annak, hogy a gép „elhagyta” ezeket az eszközöket, műszaki hiba vagy emberi mulasztás. Utólag mindkettőt rendkívül nehéz bebizonyítani - mondta Erdélyi. - A robbanóeszközök nem élesítődnek be azzal, hogy leválnak a gépről, ezeket külön be kell indítani, hogy becsapódáskor felrobbanjanak. Annak kevés az esélye, hogy repülés közben eldobható póttartály zuhanjon magyar területre - vélekedett a szóvivő. Magyarországról nem indulnak ilyen - távolsági bevetésre készülő - gépek, s az üzemanyag-ellátást a magyar légtérben utántöltő repülőkkel oldják meg. Póttank dobására a magyar légtérben csak vészhelyzetben kerülhet sor. Vészhelyzet a NATO több ezer bevetése alatt a magyar légtérben egyszer alakult ki, amikor a múlt héten egy KC-135-ös tankergépnek ki kellett engednie a levegőbe rakományát: 50 ezer liter kerozint. A Népszabadság más fonásból szerzett értesülése szerint korábban a Magyar Honvédség, azt megelőzően pedig a Magyar Néphadsereg gépei is elhagytak néha rakétákat és más eszközöket.