Népszabadság, 1999. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-21 / 142. szám

­ Orbán a költségvetési hiányról Ismét Várhegyi Attila a Fidesz országos választmányának elnöke Nincs szükség gazdasági megszorító csomag bevezetésére - erről Orbán Viktor kormányfő a Fidesz országos választmányának szombati ülésén be­szélt. A költségvetési hiány csökkenté­se érdekében a kormány szeretné rá­venni az MNB-t, hogy tovább csök­kentse a kamatokat. A választmány is­mét Várhegyi Attilát választotta elnök­nek, a testület vezetésébe nem került be Kosztolányi Dénes, a megfigyelési vizsgálóbizottság elnöke. Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz országos választmánya előtt közölte: a kormányon belül folyik ugyan egy vita arról, hogy milyen módon kell reagálni a költségvetési hiány vártnál nagyobb nö­vekedésére, de az a verzió nem jöhet szó­ba, hogy valamiféle megszorító intézke­déscsomagot vezessenek be. A minisz­terelnök szerint a gazdaság jelenlegi álla­pota nem indokol ilyen megszorítást, Or­bán úgy látja, hogy ezt csak a polgári kormány ellenfelei szeretnék „kitaposni” a koalícióból, hogy feledtessék a Bok­ros-csomag bűneit. A miniszterelnök szerint a fogyasztási adókból tervezett bevételek 50 milliárd forintos elmaradá­sa okozza a költségvetési hiány növeke­dését. Ezzel szemben a családok megta­karításai jelentősen növekednek. Május­ra 70 milliárd forinttal több a lakosság megtakarítása, mint egy évvel ezelőtt. A költségvetési hiány csökkentése, a fo­gyasztási­ adó bevételek növelése érde­kében a kormány arra szeretné rávenni a Magyar Nemzeti Bankot, hogy a jelenle­ginél jelentősebb mértékben csökkentse a kamatokat. A miniszterelnök szerint a költségvetésből hiányzó 50 milliárd fo­rintot kompenzálja, hogy Európában re­kordösszegű koncessziós díjért, 40 milli­árd forintért adták el az 1800-as frekven­ciájú mobiltelefon-hálózat üzemeltetési díját, a tervezettnél tízmilliárd forinttal több folyt be az állami tulajdonban lévő Matáv-részvények értékesítéséből. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy 12 éve nem volt ilyen alacsony az infláció, egy év alatt 15-ről kilenc százalékra csökkent a pénzromlás mértéke. A gyermekgondozási díj ismételt be­vezetéséről szóló döntést nevezte Orbán az elmúlt időszakban a polgárok számára legfontosabb döntésnek. Helyesnek tar­totta, hogy a kormány a családokat he­lyezi előtérbe. Szerinte mindenkinek az az érdeke, hogy nyugodt, kiegyensúlyo­zott hangulat legyen az országban, lát­szatbotrányok ne tereljék el a közfigyel­met a fontos ügyekről. Orbán bírálta az ellenzéket, amely szerinte az ország érdekeit figyelmen kívül hagyva, pártér­dektől vezéreltetve politizál. Az országos választmány ismét Várhe­gyi Attilát választotta elnöknek. A vá­lasztmány alelnökei lettek: Ágota Gábor, Búza Attila, Láyer József, Répássy Ró­bert és Szita Károly. A választmányi el­nökségbe nem került be Kosztolányi Dé­nes, a parlament megfigyelési vizsgáló­­bizottságának elnöke. Kosztolányit a fő­városi választmány javasolta az elnök­ségbe, de a politikus a 63 választmányi tagtól csak 25 támogató szavazatot ka­pott. Bednárik Imre Áder János, Balsay István, Orbán Viktor, Rapcsák András, Surján László, Isépy Tamás, Latorcai János a Fidesz orszá­gos választmányának ülése előtt Helledits Éva felvétele 4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. JÚNIUS 21., HÉTFŐ Mikes Éva lesz Balsay István utóda? MUNKATÁRSAINKTÓL Mikes Éva, a Fidesz parlamenti képvise­lője, Orbán Viktor miniszterelnök ta­nácsadója a legesélyesebb jelölt a Mi­niszterelnöki Hivatal közigazgatási és területfejlesztési politikai államtitkári posztjára, amelyet a Lockheed-botrány miatti lemondásáig Balsay István töltött be - értesült a Népszabadság. Mikes ma délelőtt tárgyal Stumpf Istvánnal, a Mi­niszterelnöki Hivatalt vezető miniszter­rel. Úgy tudjuk, a Fidesz parlamenti frakciója kérte a miniszterelnököt, hogy Balsay lemondása után is maradjon meg a területfejlesztésért felelős politikai ál­lamtitkári poszt, és ezt lehetőleg az egyik fideszes képviselő töltse be. A frakciótagok szerint Mikes Éva — aki 1990-1994 között Pécs alpolgármestere volt - alkalmas e poszt betöltésére. A Gyuricza Béla halála miatt meg­üresedett nemzetbiztonsági főtanács­adói poszt további sorsáról informáci­óink szerint még nem született döntés a Miniszterelnöki Hivatalban. Kor­mányzati körökben elképzelhetőnek tartják, hogy ez a tisztség bizonyos fel­adat- és hatáskörök átcsoportosítása után megmarad. Ebben az esetben e politikai államtitkári tisztségre Ro­­ckenbauer Zoltán fideszes képviselő, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadó­ja lehet az esélyes. Vannak olyan véle­mények is, hogy a poszt szűnjön meg, hiszen a nemzetbiztonsági főtanács­adói tisztség Gyuricza Béla személyre volt „kitalálva”. Azok a várakozások, amelyek a polgári kormányzás első évéhez fű­ződtek, javarészt teljesültek az elő­re nem látható természeti kataszt­rófák és a déli határainkon mentén dúló háború ellenére is. Az előző kormányok első évéhez viszonyít­va is sikeres időszakot hagy maga mögött az Orbán-kormány - jelen­tette ki Stumpf István miniszter szombaton a koalíció eddigi tevé­kenységét értékelő konferecián a Gellért Szállóban. A kancellária­­miniszter szerint a kormány helye­sen tette, hogy sem kicsi, sem nagy dolgokban nem volt hajlandó alkut kötni az ellenzékkel. Ötvenmilliárd forintos kiigazítást javasol Urbán László A befektetők megnyugtatására 50 milli­árd forintos költségvetési kiigazítást ja­vasol Urbán László, a Postabank vezér­igazgató-helyettese. A Fidesz volt pénz­ügyminiszter-jelöltje ezt szombaton, a polgári koalíció első évének értékeléséről szóló konferencián vetette fel. A Népszabadság kérdésére elmondta: a pénzügyi szféra várakozása olyan ható­erővé vált, mely magasan tartja a reálka­matokat. A kormány meg tudná ezt a fo­lyamatot fordítani egy 50 milliárd forin­tos kiigazítócsomag bevezetésével. Egy ilyen bejelentés megnyugtathatná azokat a külföldi elemzőket, megfigyelőket, akik által gerjesztett hisztéria az, ami a plusz egy-két százalékos reálkamat-pré­miumhoz vezet. A bejelentés nyomán a kamatok elindulhatnának lefelé, s ez ön­beteljesítő próféciaként feltehetőleg hoz­zásegítene ahhoz, hogy a vártnál még na­gyobb arányban javuljon az államháztar­tás egyensúlya év végére. Értékelése sze­rint az államháztartási hiány korrigálható, az várhatóan csak néhány tizeddel halad­ja majd meg a tervezettet. Urbán hangsúlyozta: nincs szükség megszorító intézkedésekre, a reálszféra teljesítménye alapvetően jó. Az 50 milli­árdos kiigazítócsomagból 30 milliárd már befolyt a mobiltenderből, további húszmilliárdot kellene megtakarítani. Szerinte egy több ezermilliárdos állam­­háztartási tételből húszmilliárd forintnyi kiigazítás a statisztikai hibahatáron belül van. Ez nem jelent érzékelhető elvonást vagy kiadáscsökkentést, ugyanakkor a befolyásos intézményeket, az OECD-t és az IMF-et megnyugtatná - közölte. Cs. I. Mit jelent, ha tovább csökken az alapkamat? A­t, hogy az infláció gyors mérséklődé­sét nem követte a kamatok csökkenése, a szakértők szerint azt jelenti, hogy a jegybank nem bízik a kormány politi­kájában. A kamatszint befolyásolása a Magyar Nemzeti Bank egyik legfőbb eszköze a gazdasági folyamatok alakí­tására. A várható infláció felett ma átla­gosan hatszázalékos hozamot remélhet egy befektető az egy évvel korábbi négy százalékhoz képest (vagyis szak­nyelven szólva két százalékponttal nőtt a reálkamat). A reálkamatok emelésével a jegy­bank a megtakarítások növelését éri el, vagyis visszafogja a fogyasztást. Ezzel csökkenti az inflációt és őrzi a fizetési mérleg egyensúlyát. A magas reálka­matszint viszont gátolja a gazdasági növekedést (visszafogja a beruházáso­kat azzal, hogy a hitelkamatokat is ma­gasan tartja), és több oldalról növeli a költségvetés hiányát. A büdzsé veszít az alacsonyabb inflációval és a kisebb fogyasztással (ilyenkor nem gyarapod­nak a vártnak megfelelően a fogyasztá­­siadó-bevételek), és mindezek felett nőnek a költségvetés adósságára fize­tett kamatkiadások is. A kamatcsökkentés könnyebb hely­zetbe hozhatja a költségvetést - általá­ban ezért is szokta a Pénzügyminisztéri­um sürgetni -, de növelheti a folyó fize­tési mérleg hiányát és az inflációt. A mindenkori pénzügyminiszter - így leg­utóbb Járai Zsigmond is - egyébként ál­talában azt mondja, ha a kamatokról kér­dezik, személy szerint alacsonyabb ho­zamszintet is megfelelőnek tartana, de ennek alakítása nem az ő feladata. V.­I. A JEGYBANKI ALAPKAMAT MÉRTÉKE (százalék) 1 Földi Kövér megbízásából fizetett Faragónak Kövér László titkosszolgálati minisz­ter megbízásából vásárolta meg Földi László, a Defend Kft. tulajdonosa Fa­ragó Lajos magánnyomozótól a meg­figyelési ügy dokumentumait. Ezt maga Földi ismerte el vasárnap. La­punk szombati számában megjelent interjúnk nyomán Atyánszky György kisgazda politikus szerint a parla­menti vizsgálóbizottságnak újra meg kell hallgatnia Faragót. MUNKATÁRSAINKTÓL A Népszabadság szombati számában dr. Faragó Lajos magánnyomozó el­mondta, hogy Földi Lászlótól, a hír­szerzés egykori tagjától, a Defend őrző­védő cég tulajdonosától (felső képünkön) kapott másfél millió forint plusz áfát azért, hogy átadja a megfi­gyelési üggyel kapcsolatos hangkazet­tát, dokumentumokat. A másfél millió forintról fiktív számlát ál­lítottak ki. Az iratok a Defendtől a titkosszolgá­lati miniszterhez, majd a kormányfőhöz, tőle pedig a parlamenti vizsgálóbi­zottsághoz kerültek. Földi László az RTL Klub vasárnap esti Akták című műsorában elismer­te, hogy ő vásárolta meg Faragótól a kazettát. Erre Kövér László titkosszol­gálati miniszter (alsó képünkön) kérte meg. Földi eddig azért tagadta, hogy ő vásárolta meg a dokumentumokat, mert Kövér nem hatalmazta fel az igazság elmondására. Vasárnap azonban meg­kapta ezt a felhatalmazást a minisztertől. A másfél millió forintot Földi a sa­ját pénzéből fizette ki, mert mint mondta: egy ilyen cég számára fonto­sak a referenciamunkák. Tagadta, hogy bármiféle összefüggés volna az ál­tala kifizetett másfél mil­lió, és a Defendnek juttatott százmilliós állami megrendelések között. Azzal kapcsolatban, hogy a pénzt Faragónak egy belső autólízing-vizsgálat elvégzé­se címén fizették ki, Földi úgy vála­szolt: Faragó végzett volna ilyen mun­kát, de az ügy kipattanása ezt lehetet­lenné tette. Kövér László titkosszolgálati minisz­ter és Kosztolányi Dénes, a parlament megfigyelési vizsgálóbizottságának el­nöke szombaton nem kívánt nyilatkoz­ni az ügyben. Keleti György (MSZP), a megfigye­lési bizottság alelnöke azt mondotta, hogy Faragó Lajos nyilatkozata sok dolgot megválaszol, sok sejtést meg­erősít, ugyanakkor bizonyos kérdéseket nyitva hagy. Ilyen kérdés, ha az állami megrendelésekkel bőven ellátott Defend Kft. vásárolta meg azt a mag­nófelvételt, amelynek megvételéről a magánnyomozó a nemzetbiztonság em­bereivel állapodott meg, akkor vajon a vásárlás közpénzen történt-e vagy sem. Keleti „nagyon különösnek” nevezte, hogy egy állami megrendelés alapján végül is fiktív számlát állítanak ki egy el nem végzett munkáról. A képviselő figyelemre méltónak tartja, hogy többen is megfenyegették Faragó Lajost.­­ Az emberben felvető­dik a kérdés: ha valóban voltak ilyen névtelen fenyegetések, akkor nem olya­noktól származnak-e, akiknek érdekükben állt annak a ténynek eltitko­lása, hogy a fideszes po­litikusok közpénzen fo­lyó titkos megfigyelésé­ről tett eredeti miniszter­­elnöki bejelentés alapta­lan volt.” Atyánszky György kis­gazda képviselő kezde­ményezi, hogy a megfi­gyelési bizottság ismét hallgassa meg azt a ma­gánnyomozót, akit ko­rábban Czégé Zsuzsa producer bízott meg Pokorni Zoltán megfi­gyelésével. Faragó Lajos ugyanis a Népszabadság­ban azokra a kérdésekre is válaszolt az ügy kap­csán, amelyekre a bizott­ság előtt nem. A kisgaz­da politikus szerint Fara­gónak a bizottság előtt meg kell cáfolnia vagy meg kell erősítenie a hi­vatalos jegyzőkönyv szá­mára az újságban közöl­teket. Atyánszky szorgal­mazza azt is, hogy Faragót szembesít­sék Bédi Csaba kormányőrrel, valamint „a magát Kovács Károlynak nevező” személlyel is, hogy fény derüljön az el­lentmondásokra. Czégé Zsuzsa meghallgatására pedig azért van szükség, hogy kiderüljön: a Pokorni Zoltán megfigyelésére adott megbízás egyéni kezdeményezés volt, vagy szocialista politikusok álltak az ügy mögött. Jegyzőkönyv a miniszterelnök számára MUNKATÁRSUNKTÓL Az úgynevezett megfigyelési ügyben bi­zonyítékként kezelt, a sajtóhoz is eljutta­tott hangfelvételnek két szereplője volt. A leiratban először „Y”-nak nevezett Faragó Lajos magánnyomozó, akivel la­punk szombati számában közöltünk ter­jedelmes interjút. A másik „X”, mint ki­derült, Bédi Csaba kormányőr, aki Czégé Zsuzsa Xénia-vezető megbízását közvetítette. A Népszabadság információi szerint Bédit április 30-án kétszer is kihallgatta Szabó Péter dandártábornok, a Rendvé­delmi Szervek Védelmi Szolgálatának vezetője, illetve helyettese, Révai János ezredes. A tábornok előbb 30-40 perc után félbeszakította a jegyzőkönyv fel­vételét, mert az addig elkészült részt va­lahová el kellett vinnie. A szövegben szerepeltek a meghallgatáson Bédi által szó szerint elmondottak, de voltak olyan mondatok is, amelyeket Révai ezredes öntött végső formába. A meghallgatást később folytatták. Az elkészült jegyző­könyvet Orbán Viktor miniszterelnök­nek címezték, és zárt borítékban továb­bították. Azt követően, hogy a sajtóban megje­lent a Bédi és Faragó közötti beszélgetés hangfelvételéről készült leirat, Bédit május 12-én újra kihallgatták. Ekkor kö­zölte: az ő jogi ismeretei alapján nem folyt titkos és törvénytelen megfigyelés Pokorni Zoltán ellen. Nem politikai in­formációk megszerzéséről volt szó, ha­nem üzletiekről. Az adatgyűjtés nem ál­lami pénzen történt, magáncég bízott meg magánnyomozót, és a megbízást magánpénzekből fizették. Bédinek nem jutott eszébe a magánnyomozó családi neve, arra Szabó tábornok vezette rá. Bédinek már akkor úgy tűnt, hogy a tá­bornok birtokában konkrét információk voltak Faragó Lajosról. MSZP: eltérő nézetek a megújulásról Válaszok a jövőnek címmel rendezte el­ső országos találkozóját az MSZP 2000 közösség- és hálózatcsoportja szomba­ton a budapesti Vásárvárosban. A cso­port célja a párt megújítása, hogy az MSZP a következő választásokon a saját eredményei alapján, és ne a Fidesz hibái miatt kerülhessen kormányra. A találkozó megnyitóján Kovács László pártelnök elismerte, hogy az elő­ző ciklusban a kormányzati feladatok miatt nem jutott elég figyelem a pártra és a folyamatos megújulásra. Megszaba­dulva viszont a kormányzati felelősség­től, az MSZP új lehetőséget kapott arra, hogy továbbépítse a párbeszédet a társa­dalom minden rétegével. Úgy vélte: a párt korábbi módszerei elöregedtek, csak egy nyitott párt képes elnyerni a társadalom bizalmát. Az MSZP új alap­szabályának kidolgozásánál arra kell tö­rekedni, hogy a fiatalok és a nők minél nagyobb számban kapjanak képviseletet a párt vezető testületeiben. Kedvezőnek ítélte, hogy az MSZP tavalyi 27 százalé­kos támogatottsága mostanra 42 száza­lékra emelkedett. Kijelentette: a Fidesz számára a hatalom öncélú, ha az MSZP megnyeri a következő választásokat, ha­talmát az ország javára használja majd fel. Szombaton tanácskozott az MSZP baloldali tömörülése is. Krausz Tamás, a tömörülés egyik vezetője írásban be­nyújtott vitaanyaga leszögezi: az önkri­tikára való képtelenség, az új iránti fogé­konyság hiánya fejeződött ki abban, hogy az MSZP vezetősége máig nem tisztázta a választási vereség okait, nem mérte föl a jobboldali alternatíva ko­molyságát. Kéri J. Tibor

Next