Népszabadság, 1999. október (57. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-20 / 245. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. OKTÓBER 20., SZERDA 5 „Olajügy” Hajdú-Biharban? Szabó Lukács szerint inkább a bűnüldözőket üldözik Hajdú-Biharban is van már „olajügy”. Szabó Lukács parlamenti képviselő ki­jelentette, hogy az egykori megyei fő­ügyésznek 1993-ban azért kellett posztjáról távoznia, mert következete­sen fellépett az olajmaffia ellen. Az olajszőkítésben szerinte érintett a volt megyei főkapitány is. Újabb olajügyről beszélt tegnapi sajtó­­tájékoztatóján Szabó Lukács. A független parlamenti képviselő elmondta: az egy­kori Hajdú-Bihar megyei főügyész, Szeszák Gyula 1993-ban levélben jelezte a térség parlamenti képviselőinek, hogy egy olajhamisító tár­saság nyomára bukkant, amelynek tevékenységé­ben a hivatalából néhány hónappal korábban felfüg­gesztett megyei főkapi­tány, Papp Imre ezredes is részt vesz. Erről az ügyről, illetve más bűncselekmé­nyekről - például a rendőr­ségtől eltűnt jogosítvá­nyokról, gyanúsnak vélt rendőrségi beruházásokról - feljegyzések sorát készí­tette, és a legfőbb ügyészt, sőt az orszá­gos rendőrfőkapitányt is tájékoztatta. Az intézkedés azonban több esetben is elma­radt, így az olajhamisításban szerinte érintett főkapitány ellen sem indítottak eljárást. Egyébként Papp Imre felfüg­gesztésében Szeszáknak is szerepe lehe­tett: az ezredes állítólagos jogsértéseiről­­hatáskörét túllépve­­ személyesen tájé­koztatta az akkori országos főkapitányt, Pintér Sándort. Szabó Lukács hangsúlyozta: az egyko­ri főügyésznek kétségbevonhatatlan bi­zonyítékai voltak arra nézve, hogy Papp betéti társasága szőkített olajat vásárolt egy olyan cégtől, amelynek vezetőjét ké­sőbb olajhamisítás miatt elmarasztalták. Az ügyet azonban - elfogultságra hivat­kozással - a szegedi, illetve a miskolci ügyészi szerveknek adták át, amelyek a volt főkapitány szerepét érdemben nem vizsgálták. Szeszákot viszont 1993 októberében rövid úton felmentették tisztéből. - Őrült elképzelésekkel nem vitatkozom - jelentet­te ki kérdésünkre Papp Im­re. Az egykori főkapitány elmondta: annak idején csempészet miatt valóban folyt ellene büntetőeljárás, amely megrovással zárult. Az olajügyhöz viszont semmi köze: a hivatalából történt felfüggesztését kö­vetően alapított betéti tár­saságnak mindössze 15 napig volt beltag­ja, majd - a főügyész sorozatos támadá­sait érzékelve - megvált a cégtől. Az olaj­jal szerinte mindössze annyi dolga volt, hogy néhány alkalommal vámügyinté­zést vállalt. L.L.K. Szabó Lukács Valenta László: Már a rendőrség hitele a tét Lehetséges, hogy a Békés megyei „olaj­ügy” miatt a belügyminiszter széke is meginoghat, de a sárdobálás bármikor folytatódhat, és az alaptalan vádakat lehetetlen hitelesen cáfolni - jelentette ki lapunknak a tárca kabinetfőnöke. A minisztérium mindazonáltal vala­mennyi olyan adatot nyilvánosságra hoz, amelynek titkossága feloldható. A békési olaj- és rendőrbotrány „önjá­róvá” vált, és alig van remény arra, hogy az ügyet mindenki megnyugvására le le­hetne zárni - nyilatkozta Valenta László, a BM kabinetfőnöke. Szerinte mind ez ideig egyetlen olyan hitelt érdemlő doku­mentum sem került napvi­lágra, amely a rendőrök és az olajmaffia összefonódá­sát igazolná, de ez már ta­lán senkit nem érdekel. Az ügy érintettjei a bizonyí­tékként emlegetett video­kazettáról például már leg­alább négy változatban nyilatkoztak. Egyébként a most felmelegített vádakat korábban - még az előző kormány idején - kivizs­gálták, és egyetlen bűncse­lekményt sem sikerült bi­zonyítani. Valenta azt viszont elis­meri, hogy a békési ügy egy komoly tár­sadalmi problémára is felhívta a figyel­met: a rendőrség számára nyújtott állami támogatás - más költségvetési szerveké­hez hasonlóan - egyre kevesebb, a testü­lettel szemben támasztott követelmények viszont folyamatosan nőnek. A finanszí­rozási gondok ellensúlyozására bűnmeg­előzési alapítványokat hoztak létre. Eze­ket jelentős részben magántőke támogat­ja, s bár többnyire tisztességes cégekről van szó, időnként gyanús vállalkozások is feltűnnek a szponzorok között. Arra pedig senki nem vállalhat garanciát, hogy a támogatók később is törvényes keretek között dolgoznak majd. Alapítványi tá­mogatást tehát kockázatos elfogadni, és ezért - nem is mindig megalapozatlanul - visszatérően támadják is a rendőrséget. A rendelkezésre álló adatok szerint en­nél több Békésben sem történt - állítja Valenta. A közvélemény azonban hajla­mos arra, hogy a bombasztikus bejelenté­seket tényként értékelje, a sajtó oknyo­mozó újságírói pedig megfeledkeznek ar­ról: előbb kellene előállni a bizonyítékok­kal és csak utána közreadni a szenzációt. A kabinetfőnök úgy véli, a kialakult helyzetnél az is jobb lenne, ha a feltevé­seknek legalább egy része beigazolódnék, mert ak­kor a felelősöket becsuk­hatnák, és ez véget vetne a találgatásoknak. Így vi­szont a rendőrség­­ végső soron a kormány­­ hitelét vonják kétségbe, emiatt akár a belügyminiszter széke is meginoghat. Va­lenta ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: ha minden felelőtlen vádaskodás bi­zalmi válsághoz vezethet, semmi biztosíték nem lesz arra, hogy nem folytatódik a sárdobálás - máris újabb „olajügyek” kerültek napvilágra -, és a következő garnitúra is hasonló sorsra jut. Ennek ellenére a minisztérium min­den olyan dokumentumot elérhetővé tesz, amelynek titkosságát a szolgálati ér­dekek veszélyeztetése nélkül feloldhatja. Az iratokat hamarosan az interneten is közzéteszik. L.L.K. Valenta László A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság kedden elfogultsági indítványt ter­jesztett az Országos Rendőr-főkapitányságra a múlt hét végén történt szeghal­mi verekedéssel kapcsolatban - mondta tudósítónknak Hajdú Antal ezredes, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója. Hozzátette: azért jelentettek elfogultságot, mert csoportosan elkövetett garázdaság és kény­szerítés gyanújában érintettnek találják Karancsi Tibor századost, akit szeptember közepén a szeghalmi rendőrkapitányságtól bocsátottak el.. Mint ismeretes, a százados az utóbbi hetekben olajügyekkel összefüggő bűncselek­mények elkövetésével gyanúsította volt kollégáit. Expressz pénzosztás a zöldkasszánál A környezetvédelmi alap „H” kerete töb­bek között a hazai környezetvédő mozga­lom finanszírozására szolgál. Az állami feladatokat is átvállaló zöldek a korábbi esztendőkben általában év elején pályáz­hattak támogatásért. A pályázatot eddig egy-egy környezetvédő szervezet bonyo­lította le. Idén a tárca az átláthatóság nö­velésének jelszavával saját kezébe vette a pénzosztást: az adminisztrációt saját hát­térintézménye, a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) két munkatársára bízta. A KGI szeptember elején kiírt pályázatára 1112 érvényes pályamű érkezett. Az inté­zet október végére ígérte az értékelést, időközben azonban az anyagilag ellehe­tetlenült zöldek képviselői Torgyán Jó­zsefnél bepanaszolták a pénzosztást sze­rintük elszabotáló Pepó Pált. A pártelnök információink szerint felkérte Pepót: na­pokon belül intézkedjen a pénzek odaíté­léséről. Ezután tucatnyi kisgazda aktivis­tát kértek fel a pályázatok elbírálására. Az aktivisták három nap alatt több mint 600 pályázatot bíráltak el. A kérelmek 60 százalékát elfogadták, így pénteken 347 pályázó kapott összesen 134 millió fo­rintnyi támogatást. Ma 490 pályázatról, illetve mintegy 100 millió forint sorsáról döntenek. Értesüléseink szerint néhány zöld csoportosulás arra készül, hogy visz­­szautasítja a szerintük politikai okok mi­att összezsugorodott támogatást. H. M. Solt válaszolt Dávid Ibolyának ___________MUNKATÁRSUNKTÓL___________ Szívesen befejeztem volna az igazság­ügy-miniszterrel folytatott áldatlan polé­miát, ám Dávid Ibolya legutóbbi nyilat­kozatával átlépte a Rubicont: személyes támadást intézett ellenem - mondta keddi sajtótájékoztatóján Solt Pál. A Legfel­sőbb Bíróság és az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács (OIT) elnöke szerint a hi­vatalba lépése óta eltelt tíz év alatt erre nem volt példa. Az elnök hangsúlyozta: a miniszter asszonynak a Kovács Mihály elleni büntetőügy kapcsán tett kijelenté­seit csak a lapokból ismerhette meg, és azokra válaszul nyilatkozta, hogy Dávid Ibolya téved, hiszen már több konkrét in­tézkedés történt. Az elnök nem vitatja: a Kovács-ügyben valóban nem tett semmit, mert nem is tehetett. A Legfelsőbb Bíró­ság elnökének nincs ugyanis közvetlen beleszólása a bíróságok működésébe. A bíróságokkal kapcsolatos gondokat az OIT-ban kellene megvitatni, amelynek Dávid Ibolya is teljes jogú tagja. Ami pe­dig a paravánt illeti, Solt kiemelte, hogy a bírói függetlenséget az alkotmány dekla­rálja, és az igazságügy-miniszternek sincs joga az igazságszolgáltatás munká­ját érintő kívánságai előterjesztésére. Ezt csak az OIT tagjaként teheti meg. Drágább a távhő A debreceni fogyasztók többsége mérőóra után fizet TUDÓSÍTÓINKTÓL A fővárosban október elsejétől 6,7 száza­lékkal kell többet fizetniük a távhőért a családok döntő többségének, azaz az áta­lánydíjban elszámoló háztartásoknak. Ez egy átlagos, ötvenkét négyzetméteres, százharmincöt légköbméteres lakás ese­tén 5800 forintnyi pluszkiadást jelent évente. Ez esetben az éves számla 92 ezer 200 forintra rúg majd - tájékoztatta la­punkat a Budapesti Távhőszolgáltató (Fő­táv) Rt. osztályvezetője, Sturdik Miklós. Miskolcon a hideg idő beálltával, októ­ber 8-án 28 ezer lakásban kapcsolta be a fűtést a városi hőszolgáltató kft. - mond­ta érdeklődésünkre Balogh Árpád, a cég igazgatója. A következő héten újabb tár­sasházak kérték az előfűtés beindítását, így október 15-ére, a hivatalos fűtési idény kezdetére már csak kétezer olyan lakás akadt, ahol még hidegek voltak a radiátorok. A borsodi megyeszékhelyen egy átlagos kétszobás, 140 légköbméte­res lakásban a fűtési idényben havi 8379 forintot kell fizetni a melegért, a nyári hó­napokban pedig 2549 forintnyi fűtési alapdíjat számláz a cég. Ezt a díjat janu­ártól vezette be a miskolci önkormányzat, amely várhatóan decemberi ülésén dönt a jövő évi tarifaemelés nagyságáról. A hideg idő miatt sok távfűtéses ott­honban már október nyolcadikán bein­dult a fűtés. A pótfűtésért a mérőórával felszerelt átlagos nagyságú, 54 négyzet­­méteres lakások tulajdonosai naponta 70 forintot, az átalánydíjas fogyasztók pedig 154 forintot fizetnek - közölte debreceni tudósítónkkal Csonka Tibor, a debreceni Hőszolgáltató Rt. cégvezető igazgatója. Debrecenben a fogyasztók 85 százaléká­nál mérőóra szerint számláznak, ez anya­gilag kedvezőbb, mint az átalánydíjas rendszer. A megyeszékhelyen szeptem­ber elsejétől átlagosan 2,51 százalékkal emelkedett a távhőszolgáltatás díja. A társaság 31 ezer egyéni előfizetőnek és kétezer közületi­ek nyújt szolgáltatást. Néhány száz­­nyíregyházi családnál már október 10-én megkezdtük a fűtést, tizenötödikétől pedig mind a 15 600 fo­gyasztónál melegek a radiátorok - mond­ta Makai István, a Nyírtávhő Kft. ügyve­zető igazgatója. Nyíregyházán a fogyasz­tók hatvan százaléka átalánydíjas, negy­ven százaléka pedig már mérőóra szerinti elszámolás alapján fizet. Az átalánydíjas fogyasztóknak nem kell fizetniük a né­hány napi pótfűtésért, a mérőórás fo­gyasztók pedig átlagban ötven forintot fi­zetnek majd. Az idén nem emelte a táv­hőszolgáltatás díját a Nyírtávhő Kft. Az MSZOSZ ragaszkodik a 27 ezer forintos minimálbérhez A bérek reálértékének átlagosan 3,5 százalékos, a bruttó bérek 12-12,5 szá­zalékos emelését követeli az MSZOSZ és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). Az MSZOSZ szövet­ségi tanácsa tegnap úgy döntött, hogy a bértárgyalásokon ragaszkodik a mini­málbér 27 ezer forintra emeléséhez. Az MSZOSZ a gazdaság növekedésé­vel és a teljesítményekkel arányos reál­bér-növekedést tart indokoltnak - hang­zott el a szövetségi tanács tegnapi ülésén. Wittich Tamás alelnök reálisnak mondta a követelést, hogy a versenyszférában 2000-ben 3,5 százalékkal emelkedjen a bérek reálértéke, amihez 12,5 százalékos átlagos bruttó jövedelemnövekedés szük­séges. A szövetség elfogadhatatlannak tartja azt a kormányzati javaslatot, amely egymillió forintos éves keresetnél meg­szüntetné az adójóváírást. A konföderáció szakértői többelemes bértarifa-táblázatot dolgoztak ki. E sze­rint 27 ezer forint lenne a kötelező mini­málbér. Ezt az összeget kapnák a segéd­munkások. A betanított munkások legki­sebb bérét 28 ezer forintban, a szakmun­kásokét 32 ezer forintban állapítanák meg. Az MSZOSZ azt javasolja, hogy a középfokú végzettségűek esetében 34 ezer, a főiskolát végzetteknél 40 ezer, egyetemi diplomásoknál 50 ezer forint­ban állapítsák meg a minimális bért. A közszolgálat érdekvédői a parla­menti pártok képviselőivel egyeztettek a napokban. Szabó Endre, a SZEF elnö­ke megerősítette: követelik, hogy a 830 ezer közalkalmazott és köztisztviselő reálkeresete 2000-ben 3,5 százalékkal, bruttó átlagbére pedig legalább 12 szá­zalékkal emelkedjen. Tiltakoznak az el­len, hogy a kormány a béremelés fede­zetéhez központi fonásból csupán 5 százalékot biztosít, a fennmaradó 3,5 százalékot létszámcsökkentéssel kelle­ne előteremteni. A költségvetési bizott­ság szocialista elnöke, Szekeres Imre azt ígérte, hogy a közszféra reálbéreme­lését lehetővé tevő módosítási indít­ványt terjeszt a költségvetési törvényja­vaslathoz. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője támogatandónak ítélte a közintézmények dolgozóira vonatkozó bérrendszer felülvizsgálatát. Tegnap a Fidesz képviseletében Sümeghy Csaba képviselő tárgyalt a SZEF vezetőivel. A politikus elismerte, hogy a kormányzati javaslat bírálható. Kun J. Erzsébet Romics László, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem (SOTE) rektora kedden nyílt levélben kérte az egyetem dolgozóit, hogy ne tá­mogassák a szakszervezet sztrájk­­felhívását. A rektor lapunknak el­mondta: egyetért a szakszervezet bérkövetelésével, de a július else­jétől visszamenőleg ígért 13 száza­léknál többet nem tudnak adni. Kó­bor András, a SOTE sztrájkbizott­ságának vezetője elmondta: a sztrájk szervezését a rektor felszó­lítása ellenére is folytatják. Szer­dán az országos munkabeszüntetés támogatásáról tárgyalnak Cser Ág­nessel, az EDDSZ elnökével. Lőkiképzés a KFOR-nál Lőkiképzésen vesznek részt a második KFOR-alakulat tagjai a debreceni V. Bocskai István gépesített lövészdandár hajdúhadházi bázisán. Az MTI felvé­telén PKM géppuskával folytatnak lőgyakorlatot Röviden Pintér elégedett az újjáépítéssel A megyei és a helyi önkormányzatok je­lesre vizsgáztak az árvízkárok újjáépítési munkálatai során - jelentette ki Egerben Pintér Sándor belügyminiszter, aki ked­den Bakondi György, az Országos Hely­reállítási és Újjáépítési Bizottság elnöke társaságában árvíz sújtotta településeket látogatott meg. Pintér kijelentette: az új­jáépítéshez szükséges pénz a tárca ren­delkezésére áll. Az önkormányzati tulaj­donban esett károk helyreállítása már az idén befejeződik, és jól halad az új, ön­­kormányzati tulajdonú lakások megvá­sárlása is. Sós Tamás, a megyei közgyű­lés elnöke a tájékoztatón bejelentette: ed­dig a magáningatlanok 44 százalékát állí­tották helyre. (Tudósítónktól) Tart a vita a patikaszerződésekről Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) hétfőn csaknem száz budapesti és Pest megyei gyógyszertárral állapodott meg az utólagos finanszírozásra történő áttérésről, szerdán pedig a többi megyé­ben is megkezdődnek a szerződésköté­sek. A közleménnyel összefüggésben Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke elmondta: a kamara elnöksége szerdai ülésén alakítja ki álláspontját az OEP által felajánlott szerződések tartalmáról. Az elnök értet­lenségének adott hangot az OEP türel­metlensége miatt. Az egészségbiztosító ugyanis a patikákkal már azt megelőzően megkezdte a szerződéskötést, hogy a ka­mara élt volna a törvényben biztosított véleményezési jogával. (MTI) Vico-lapok: eredmény novemberben A Vico-lapcsoport értékesítésére meghir­detett zártkörű pályázat eredménye no­vember közepére születik meg az eredeti elképzeléseknek megfelelően - közölte Bajnai Gordon, a szervezéssel és lebo­nyolítással megbízott CA-IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója az MTI-vel. Baj­nai közölte: a második körben maradt pá­lyázókkal (információink szerint a VNU- val és az Intercommal) a héten kezdik meg a tárgyalásokat. Értesülésünk szerint a Népszava szerkesztősége is benyújtott egy külön ajánlatot a napilap további mű­ködtetésére. Úgy tudjuk, ezt az elképze­lést az eladó, a Vico jelenlegi tulajdonosa kedvezőnek tartja. (Munkatársainktól) Újra járható a Határ úti felüljáró Tegnap megnyitották az autósok előtt a frissen felújított Határ úti felüljárót. Né­hány kisebb munka - például a fejgeren­dák, a pillérek rendbetétele, a szegély cseréje és a tereprendezés - még hátra­ van, de mindez már nem zavarja a köz­lekedést. Az 537 méter hosszú hídon csaknem öt hónapon át dolgoztak, a tel­jes átadás határideje október 31. (B. T.) El kell vinni a gázmasszát A Fővárosi Gázművek köteles eltávolíta­ni a gáztisztító masszát az Üröm- Csókavár területén lévő felhagyott kőbá­nyából - tájékoztatta lapunkat a Környe­zetvédelmi Minisztérium. A Fővárosi Gázművek 1967 és 1976 között helyezte el a szennyező anyagot Üröm-Csókavár területén. A jogerős ítéletet a másodfo­kon eljáró Fővárosi Bíróság hozta. (Ö. Z.)

Next