Népszabadság, 1999. október (57. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-20 / 245. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. OKTÓBER 20., SZERDA 5 „Olajügy” Hajdú-Biharban? Szabó Lukács szerint inkább a bűnüldözőket üldözik Hajdú-Biharban is van már „olajügy”. Szabó Lukács parlamenti képviselő kijelentette, hogy az egykori megyei főügyésznek 1993-ban azért kellett posztjáról távoznia, mert következetesen fellépett az olajmaffia ellen. Az olajszőkítésben szerinte érintett a volt megyei főkapitány is. Újabb olajügyről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Szabó Lukács. A független parlamenti képviselő elmondta: az egykori Hajdú-Bihar megyei főügyész, Szeszák Gyula 1993-ban levélben jelezte a térség parlamenti képviselőinek, hogy egy olajhamisító társaság nyomára bukkant, amelynek tevékenységében a hivatalából néhány hónappal korábban felfüggesztett megyei főkapitány, Papp Imre ezredes is részt vesz. Erről az ügyről, illetve más bűncselekményekről - például a rendőrségtől eltűnt jogosítványokról, gyanúsnak vélt rendőrségi beruházásokról - feljegyzések sorát készítette, és a legfőbb ügyészt, sőt az országos rendőrfőkapitányt is tájékoztatta. Az intézkedés azonban több esetben is elmaradt, így az olajhamisításban szerinte érintett főkapitány ellen sem indítottak eljárást. Egyébként Papp Imre felfüggesztésében Szeszáknak is szerepe lehetett: az ezredes állítólagos jogsértéseirőlhatáskörét túllépve személyesen tájékoztatta az akkori országos főkapitányt, Pintér Sándort. Szabó Lukács hangsúlyozta: az egykori főügyésznek kétségbevonhatatlan bizonyítékai voltak arra nézve, hogy Papp betéti társasága szőkített olajat vásárolt egy olyan cégtől, amelynek vezetőjét később olajhamisítás miatt elmarasztalták. Az ügyet azonban - elfogultságra hivatkozással - a szegedi, illetve a miskolci ügyészi szerveknek adták át, amelyek a volt főkapitány szerepét érdemben nem vizsgálták. Szeszákot viszont 1993 októberében rövid úton felmentették tisztéből. - Őrült elképzelésekkel nem vitatkozom - jelentette ki kérdésünkre Papp Imre. Az egykori főkapitány elmondta: annak idején csempészet miatt valóban folyt ellene büntetőeljárás, amely megrovással zárult. Az olajügyhöz viszont semmi köze: a hivatalából történt felfüggesztését követően alapított betéti társaságnak mindössze 15 napig volt beltagja, majd - a főügyész sorozatos támadásait érzékelve - megvált a cégtől. Az olajjal szerinte mindössze annyi dolga volt, hogy néhány alkalommal vámügyintézést vállalt. L.L.K. Szabó Lukács Valenta László: Már a rendőrség hitele a tét Lehetséges, hogy a Békés megyei „olajügy” miatt a belügyminiszter széke is meginoghat, de a sárdobálás bármikor folytatódhat, és az alaptalan vádakat lehetetlen hitelesen cáfolni - jelentette ki lapunknak a tárca kabinetfőnöke. A minisztérium mindazonáltal valamennyi olyan adatot nyilvánosságra hoz, amelynek titkossága feloldható. A békési olaj- és rendőrbotrány „önjáróvá” vált, és alig van remény arra, hogy az ügyet mindenki megnyugvására le lehetne zárni - nyilatkozta Valenta László, a BM kabinetfőnöke. Szerinte mind ez ideig egyetlen olyan hitelt érdemlő dokumentum sem került napvilágra, amely a rendőrök és az olajmaffia összefonódását igazolná, de ez már talán senkit nem érdekel. Az ügy érintettjei a bizonyítékként emlegetett videokazettáról például már legalább négy változatban nyilatkoztak. Egyébként a most felmelegített vádakat korábban - még az előző kormány idején - kivizsgálták, és egyetlen bűncselekményt sem sikerült bizonyítani. Valenta azt viszont elismeri, hogy a békési ügy egy komoly társadalmi problémára is felhívta a figyelmet: a rendőrség számára nyújtott állami támogatás - más költségvetési szervekéhez hasonlóan - egyre kevesebb, a testülettel szemben támasztott követelmények viszont folyamatosan nőnek. A finanszírozási gondok ellensúlyozására bűnmegelőzési alapítványokat hoztak létre. Ezeket jelentős részben magántőke támogatja, s bár többnyire tisztességes cégekről van szó, időnként gyanús vállalkozások is feltűnnek a szponzorok között. Arra pedig senki nem vállalhat garanciát, hogy a támogatók később is törvényes keretek között dolgoznak majd. Alapítványi támogatást tehát kockázatos elfogadni, és ezért - nem is mindig megalapozatlanul - visszatérően támadják is a rendőrséget. A rendelkezésre álló adatok szerint ennél több Békésben sem történt - állítja Valenta. A közvélemény azonban hajlamos arra, hogy a bombasztikus bejelentéseket tényként értékelje, a sajtó oknyomozó újságírói pedig megfeledkeznek arról: előbb kellene előállni a bizonyítékokkal és csak utána közreadni a szenzációt. A kabinetfőnök úgy véli, a kialakult helyzetnél az is jobb lenne, ha a feltevéseknek legalább egy része beigazolódnék, mert akkor a felelősöket becsukhatnák, és ez véget vetne a találgatásoknak. Így viszont a rendőrség végső soron a kormány hitelét vonják kétségbe, emiatt akár a belügyminiszter széke is meginoghat. Valenta ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: ha minden felelőtlen vádaskodás bizalmi válsághoz vezethet, semmi biztosíték nem lesz arra, hogy nem folytatódik a sárdobálás - máris újabb „olajügyek” kerültek napvilágra -, és a következő garnitúra is hasonló sorsra jut. Ennek ellenére a minisztérium minden olyan dokumentumot elérhetővé tesz, amelynek titkosságát a szolgálati érdekek veszélyeztetése nélkül feloldhatja. Az iratokat hamarosan az interneten is közzéteszik. L.L.K. Valenta László A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság kedden elfogultsági indítványt terjesztett az Országos Rendőr-főkapitányságra a múlt hét végén történt szeghalmi verekedéssel kapcsolatban - mondta tudósítónknak Hajdú Antal ezredes, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója. Hozzátette: azért jelentettek elfogultságot, mert csoportosan elkövetett garázdaság és kényszerítés gyanújában érintettnek találják Karancsi Tibor századost, akit szeptember közepén a szeghalmi rendőrkapitányságtól bocsátottak el.. Mint ismeretes, a százados az utóbbi hetekben olajügyekkel összefüggő bűncselekmények elkövetésével gyanúsította volt kollégáit. Expressz pénzosztás a zöldkasszánál A környezetvédelmi alap „H” kerete többek között a hazai környezetvédő mozgalom finanszírozására szolgál. Az állami feladatokat is átvállaló zöldek a korábbi esztendőkben általában év elején pályázhattak támogatásért. A pályázatot eddig egy-egy környezetvédő szervezet bonyolította le. Idén a tárca az átláthatóság növelésének jelszavával saját kezébe vette a pénzosztást: az adminisztrációt saját háttérintézménye, a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) két munkatársára bízta. A KGI szeptember elején kiírt pályázatára 1112 érvényes pályamű érkezett. Az intézet október végére ígérte az értékelést, időközben azonban az anyagilag ellehetetlenült zöldek képviselői Torgyán Józsefnél bepanaszolták a pénzosztást szerintük elszabotáló Pepó Pált. A pártelnök információink szerint felkérte Pepót: napokon belül intézkedjen a pénzek odaítéléséről. Ezután tucatnyi kisgazda aktivistát kértek fel a pályázatok elbírálására. Az aktivisták három nap alatt több mint 600 pályázatot bíráltak el. A kérelmek 60 százalékát elfogadták, így pénteken 347 pályázó kapott összesen 134 millió forintnyi támogatást. Ma 490 pályázatról, illetve mintegy 100 millió forint sorsáról döntenek. Értesüléseink szerint néhány zöld csoportosulás arra készül, hogy viszszautasítja a szerintük politikai okok miatt összezsugorodott támogatást. H. M. Solt válaszolt Dávid Ibolyának ___________MUNKATÁRSUNKTÓL___________ Szívesen befejeztem volna az igazságügy-miniszterrel folytatott áldatlan polémiát, ám Dávid Ibolya legutóbbi nyilatkozatával átlépte a Rubicont: személyes támadást intézett ellenem - mondta keddi sajtótájékoztatóján Solt Pál. A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke szerint a hivatalba lépése óta eltelt tíz év alatt erre nem volt példa. Az elnök hangsúlyozta: a miniszter asszonynak a Kovács Mihály elleni büntetőügy kapcsán tett kijelentéseit csak a lapokból ismerhette meg, és azokra válaszul nyilatkozta, hogy Dávid Ibolya téved, hiszen már több konkrét intézkedés történt. Az elnök nem vitatja: a Kovács-ügyben valóban nem tett semmit, mert nem is tehetett. A Legfelsőbb Bíróság elnökének nincs ugyanis közvetlen beleszólása a bíróságok működésébe. A bíróságokkal kapcsolatos gondokat az OIT-ban kellene megvitatni, amelynek Dávid Ibolya is teljes jogú tagja. Ami pedig a paravánt illeti, Solt kiemelte, hogy a bírói függetlenséget az alkotmány deklarálja, és az igazságügy-miniszternek sincs joga az igazságszolgáltatás munkáját érintő kívánságai előterjesztésére. Ezt csak az OIT tagjaként teheti meg. Drágább a távhő A debreceni fogyasztók többsége mérőóra után fizet TUDÓSÍTÓINKTÓL A fővárosban október elsejétől 6,7 százalékkal kell többet fizetniük a távhőért a családok döntő többségének, azaz az átalánydíjban elszámoló háztartásoknak. Ez egy átlagos, ötvenkét négyzetméteres, százharmincöt légköbméteres lakás esetén 5800 forintnyi pluszkiadást jelent évente. Ez esetben az éves számla 92 ezer 200 forintra rúg majd - tájékoztatta lapunkat a Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Rt. osztályvezetője, Sturdik Miklós. Miskolcon a hideg idő beálltával, október 8-án 28 ezer lakásban kapcsolta be a fűtést a városi hőszolgáltató kft. - mondta érdeklődésünkre Balogh Árpád, a cég igazgatója. A következő héten újabb társasházak kérték az előfűtés beindítását, így október 15-ére, a hivatalos fűtési idény kezdetére már csak kétezer olyan lakás akadt, ahol még hidegek voltak a radiátorok. A borsodi megyeszékhelyen egy átlagos kétszobás, 140 légköbméteres lakásban a fűtési idényben havi 8379 forintot kell fizetni a melegért, a nyári hónapokban pedig 2549 forintnyi fűtési alapdíjat számláz a cég. Ezt a díjat januártól vezette be a miskolci önkormányzat, amely várhatóan decemberi ülésén dönt a jövő évi tarifaemelés nagyságáról. A hideg idő miatt sok távfűtéses otthonban már október nyolcadikán beindult a fűtés. A pótfűtésért a mérőórával felszerelt átlagos nagyságú, 54 négyzetméteres lakások tulajdonosai naponta 70 forintot, az átalánydíjas fogyasztók pedig 154 forintot fizetnek - közölte debreceni tudósítónkkal Csonka Tibor, a debreceni Hőszolgáltató Rt. cégvezető igazgatója. Debrecenben a fogyasztók 85 százalékánál mérőóra szerint számláznak, ez anyagilag kedvezőbb, mint az átalánydíjas rendszer. A megyeszékhelyen szeptember elsejétől átlagosan 2,51 százalékkal emelkedett a távhőszolgáltatás díja. A társaság 31 ezer egyéni előfizetőnek és kétezer közületiek nyújt szolgáltatást. Néhány száznyíregyházi családnál már október 10-én megkezdtük a fűtést, tizenötödikétől pedig mind a 15 600 fogyasztónál melegek a radiátorok - mondta Makai István, a Nyírtávhő Kft. ügyvezető igazgatója. Nyíregyházán a fogyasztók hatvan százaléka átalánydíjas, negyven százaléka pedig már mérőóra szerinti elszámolás alapján fizet. Az átalánydíjas fogyasztóknak nem kell fizetniük a néhány napi pótfűtésért, a mérőórás fogyasztók pedig átlagban ötven forintot fizetnek majd. Az idén nem emelte a távhőszolgáltatás díját a Nyírtávhő Kft. Az MSZOSZ ragaszkodik a 27 ezer forintos minimálbérhez A bérek reálértékének átlagosan 3,5 százalékos, a bruttó bérek 12-12,5 százalékos emelését követeli az MSZOSZ és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). Az MSZOSZ szövetségi tanácsa tegnap úgy döntött, hogy a bértárgyalásokon ragaszkodik a minimálbér 27 ezer forintra emeléséhez. Az MSZOSZ a gazdaság növekedésével és a teljesítményekkel arányos reálbér-növekedést tart indokoltnak - hangzott el a szövetségi tanács tegnapi ülésén. Wittich Tamás alelnök reálisnak mondta a követelést, hogy a versenyszférában 2000-ben 3,5 százalékkal emelkedjen a bérek reálértéke, amihez 12,5 százalékos átlagos bruttó jövedelemnövekedés szükséges. A szövetség elfogadhatatlannak tartja azt a kormányzati javaslatot, amely egymillió forintos éves keresetnél megszüntetné az adójóváírást. A konföderáció szakértői többelemes bértarifa-táblázatot dolgoztak ki. E szerint 27 ezer forint lenne a kötelező minimálbér. Ezt az összeget kapnák a segédmunkások. A betanított munkások legkisebb bérét 28 ezer forintban, a szakmunkásokét 32 ezer forintban állapítanák meg. Az MSZOSZ azt javasolja, hogy a középfokú végzettségűek esetében 34 ezer, a főiskolát végzetteknél 40 ezer, egyetemi diplomásoknál 50 ezer forintban állapítsák meg a minimális bért. A közszolgálat érdekvédői a parlamenti pártok képviselőivel egyeztettek a napokban. Szabó Endre, a SZEF elnöke megerősítette: követelik, hogy a 830 ezer közalkalmazott és köztisztviselő reálkeresete 2000-ben 3,5 százalékkal, bruttó átlagbére pedig legalább 12 százalékkal emelkedjen. Tiltakoznak az ellen, hogy a kormány a béremelés fedezetéhez központi fonásból csupán 5 százalékot biztosít, a fennmaradó 3,5 százalékot létszámcsökkentéssel kellene előteremteni. A költségvetési bizottság szocialista elnöke, Szekeres Imre azt ígérte, hogy a közszféra reálbéremelését lehetővé tevő módosítási indítványt terjeszt a költségvetési törvényjavaslathoz. Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője támogatandónak ítélte a közintézmények dolgozóira vonatkozó bérrendszer felülvizsgálatát. Tegnap a Fidesz képviseletében Sümeghy Csaba képviselő tárgyalt a SZEF vezetőivel. A politikus elismerte, hogy a kormányzati javaslat bírálható. Kun J. Erzsébet Romics László, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) rektora kedden nyílt levélben kérte az egyetem dolgozóit, hogy ne támogassák a szakszervezet sztrájkfelhívását. A rektor lapunknak elmondta: egyetért a szakszervezet bérkövetelésével, de a július elsejétől visszamenőleg ígért 13 százaléknál többet nem tudnak adni. Kóbor András, a SOTE sztrájkbizottságának vezetője elmondta: a sztrájk szervezését a rektor felszólítása ellenére is folytatják. Szerdán az országos munkabeszüntetés támogatásáról tárgyalnak Cser Ágnessel, az EDDSZ elnökével. Lőkiképzés a KFOR-nál Lőkiképzésen vesznek részt a második KFOR-alakulat tagjai a debreceni V. Bocskai István gépesített lövészdandár hajdúhadházi bázisán. Az MTI felvételén PKM géppuskával folytatnak lőgyakorlatot Röviden Pintér elégedett az újjáépítéssel A megyei és a helyi önkormányzatok jelesre vizsgáztak az árvízkárok újjáépítési munkálatai során - jelentette ki Egerben Pintér Sándor belügyminiszter, aki kedden Bakondi György, az Országos Helyreállítási és Újjáépítési Bizottság elnöke társaságában árvíz sújtotta településeket látogatott meg. Pintér kijelentette: az újjáépítéshez szükséges pénz a tárca rendelkezésére áll. Az önkormányzati tulajdonban esett károk helyreállítása már az idén befejeződik, és jól halad az új, önkormányzati tulajdonú lakások megvásárlása is. Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke a tájékoztatón bejelentette: eddig a magáningatlanok 44 százalékát állították helyre. (Tudósítónktól) Tart a vita a patikaszerződésekről Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) hétfőn csaknem száz budapesti és Pest megyei gyógyszertárral állapodott meg az utólagos finanszírozásra történő áttérésről, szerdán pedig a többi megyében is megkezdődnek a szerződéskötések. A közleménnyel összefüggésben Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke elmondta: a kamara elnöksége szerdai ülésén alakítja ki álláspontját az OEP által felajánlott szerződések tartalmáról. Az elnök értetlenségének adott hangot az OEP türelmetlensége miatt. Az egészségbiztosító ugyanis a patikákkal már azt megelőzően megkezdte a szerződéskötést, hogy a kamara élt volna a törvényben biztosított véleményezési jogával. (MTI) Vico-lapok: eredmény novemberben A Vico-lapcsoport értékesítésére meghirdetett zártkörű pályázat eredménye november közepére születik meg az eredeti elképzeléseknek megfelelően - közölte Bajnai Gordon, a szervezéssel és lebonyolítással megbízott CA-IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója az MTI-vel. Bajnai közölte: a második körben maradt pályázókkal (információink szerint a VNU- val és az Intercommal) a héten kezdik meg a tárgyalásokat. Értesülésünk szerint a Népszava szerkesztősége is benyújtott egy külön ajánlatot a napilap további működtetésére. Úgy tudjuk, ezt az elképzelést az eladó, a Vico jelenlegi tulajdonosa kedvezőnek tartja. (Munkatársainktól) Újra járható a Határ úti felüljáró Tegnap megnyitották az autósok előtt a frissen felújított Határ úti felüljárót. Néhány kisebb munka - például a fejgerendák, a pillérek rendbetétele, a szegély cseréje és a tereprendezés - még hátra van, de mindez már nem zavarja a közlekedést. Az 537 méter hosszú hídon csaknem öt hónapon át dolgoztak, a teljes átadás határideje október 31. (B. T.) El kell vinni a gázmasszát A Fővárosi Gázművek köteles eltávolítani a gáztisztító masszát az Üröm- Csókavár területén lévő felhagyott kőbányából - tájékoztatta lapunkat a Környezetvédelmi Minisztérium. A Fővárosi Gázművek 1967 és 1976 között helyezte el a szennyező anyagot Üröm-Csókavár területén. A jogerős ítéletet a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság hozta. (Ö. Z.)