Népszabadság, 1999. október (57. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-20 / 245. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. OKTÓBER 20., SZERDA A T. Ház módosította az adótörvényt Az FKGP és az MDF is kételkedik a hivatalos infláció-előrejelzésekben Jövőre 1,2 millió forintos éves jövedelemig lehet igénybe venni az adójóváírást, igaz, 1 millió felett csökkenő mértékben­­ döntött az Országgyűlés, amikor a kép­viselők szavaztak az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatokról. A költ­ségvetés vitájában az ellenzékhez hasonlóan a koalíciós FKGP és MDF is irreális­nak tartja, hogy a kormány 2000-ben csak 6-7 százalékos inflációval számol. MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés kedd délután szavazott a kormány jövő évi adótörvény-terveze­téhez benyújtott módosító indítványok­ról. A szavazás előtti felszólalásában Var­ga Mihály pénzügyminisztériumi állam­titkár a javaslat egyik legfontosabb érde­mének nevezte, hogy az egy törvénymó­dosítással szabályozná az adórendszer jö­vő évi változásait. Miután a Fidesz is visszavonta támo­gatását a biztosítási adóhoz, nem okozott különösebb meglepetést, hogy a parla­ment tegnap 314 szavazattal 17 ellené­ben, 1 tartózkodás mellett elvetette az új adóra vonatkozó kormányzati javaslatot. Az Országgyűlés a módosító indítványok közül támogatta azt, amelyik a kormány javaslatával ellentétben nem állítja meg az adójóváírásra való jogosultságot az évi bruttó 1 millió forintos jövedelemnél. Az új szabály szerint e határ felett évi 1,2 millió forintos jövedelemig az adójóvá­írás összege egyenlő a 36 ezer forintnak az 1 millió forint feletti jövedelemrész 18 százalékával csökkentett részével. Ugyancsak támogatta az Országgyűlés, hogy a kormány javaslatánál magasabb legyen az egyéni vállalkozók által érvé­nyesíthető költséghányad. E szerint a be­vételnek nem 30, hanem 35 százaléka mentesülne a vállalkozói adó alól, ha pe­dig valaki a vállalkozását kiegészítő tevé­kenységként folytatja, akkor nem 15, ha­nem 17 százalék lesz a költséghányad. A módosítások szerint jövőre azok is pályakezdőnek minősülnek majd, akik dolgoztak az iskolai éveik alatt. Nem vál­toznak jövőre a táppénzszabályok, mi­után a kormány visszavonta erre irányuló javaslatait. Az egyetlen módosítás - ami az eredeti tervezetből a szavazás után megmaradt - az, hogy jövőre már nem le­het igazolás nélkül három napot beteg­­szabadságon tölteni. A kormány javaslatával ellentétben jö­vő augusztustól nem egységesen 10 fo­rint lesz literenként a bor jövedéki adója. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a szőlőbor adója literenként 5, az egyéb bo­roké pedig 20 forint lesz. Jövőre csak 15 százalékkal emelkedik a cigaretták jöve­déki adója, döntött az Országgyűlés, miu­tán a kormány nem kívánt állást foglalni, hogy ezt vagy a nagyobb emelést támo­gassa-e. A kormány támogatta és a képvi­selők elfogadták azt a változtatást is, amely szerint a 98-as ólmozatlan benzin környezetkímélő fajtáját kisebb adó ter­heli jövőre. A kormány javaslatánál eny­hébb lesz az általános forgalmi adó visz­­szatérítésére vonatkozó szabályozás, amely a parlament döntése szerint ki­mondaná, hogy a visszaigényelt adót vál­tozatlanul harminc napon belül kell kifi­zetni. A határidő csak akkor nyúlik 45 napra, ha a visszaigényelt összeg megha­ladja a félmillió forintot szemben a kor­mány javaslatában szereplő 200 ezerrel. A parlament a pártok vezérszónokai­nak felszólalásával folytatta a jövő évi költségvetés általános vitáját. A kormány javaslatával szemben egyedül a Fidesz nem fogalmazott meg kritikát, a legna­gyobb koalíciós párt a családok költség­­vetésének nevezte a 2000-es büdzsét. A két kisebb koalíciós partner, az FKGP és az MDF az ellenzékhez hasonlóan irreá­lisnak tartja, hogy jövőre a kormány sze­rint csak 6-7 százalékos lesz az infláció. Számításaik szerint legalább 8 százalék lesz a pénzromlás mértéke. Az MDF és a kisgazdapárt is reálisnak tartja a kormány által tervezett 4-5 százalékos gazdasági növekedést. Az MSZP minden idők leg­érzéketlenebb és legrafináltabb javaslatá­nak nevezte az előterjesztést. Az MSZP és az SZDSZ mellett az FKGP és MDF is elfogadhatatlannak tartja, hogy a szemé­lyi jövedelemadó csupán 5 százaléka ma­radjon az önkormányzatoknál. Az FKGP-frakció már benyújtotta mó­dosító indítványát a költségvetési javas­lathoz annak érdekében, hogy az agrár­tárca jövőre megkapja a Torgyán József miniszter által igényelt 413 milliárdot. Csatári József lapunknak elmondta: a kormány 262,4 milliárdot javasol az ag­rártárcának. Ezt a jövő évi adóbevételek­ből további 93 milliárddal, az állami ke­zességvállalásból származó bevételekből 55 milliárddal, a privatizációs többletbe­vételből 2,5 milliárddal kívánja a kisgaz­da frakció kiegészíteni. Szavaz Varga Mihály pénzügyi állam­titkár TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Az Országházból november 1 -jével száműzik a dohányosokat, ekkor lép hatályba ugyanis a nem do­hányzók védelméről szóló törvény. Eddig a képviselők, a parlamenti hivatal dolgozói, a szakértők, az újságírók és a látogatók szabadon „füstölöghettek” a folyosókon, a társalgókban, a tárgyalókban, az irodahelyiségekben. A jövő hónap­tól azonban a Parlament épületé­ben egyetlen helyiségben lehet majd dohányozni, az alsóházi ülés­terem tőszomszédságában találha­tó, közel harminc négyzetméteres képviselői telefonszobában. Parlamenti bizottság vizsgálja a Hit Gyülekezetét Keller László és Tóth Károly (MSZP) „A végső megoldás kulcsa Pintér Sándor miniszter úr” címmel intézett kérdést a miniszterelnökhöz. Keller kijelentette: ha a Lupis-botrányt, a bombás Clodo ügyét, a kötelességüket teljesítő rendőrök erkölcsi és fizikai megsemmisüléséről elhíresült békési olaj­ügyet az államtitkok nyilvánosságra hozatalával betetőzve vizsgáljuk, mindig egy személy neve bukkan fel: Pintér Sán­dor mint rendőr-főkapitány, mint vállalkozó, mint belügy­miniszter. Kövér László titkosszolgálati miniszter a kérdésre így reagált: amikor az említett ügyek keletkeztek, Keller László a kormány államtitkára volt, kérdéseivel miért nem fordult Kuncze Gábor akkori belügyminiszterhez? Az Országgyűlés nem fogadta el Várhegyi Attila kulturális államtitkár egy interpellációra adott válaszát. Molnár Róbert (FKGP) az „SZDSZ közelinek nevezett” Hit Gyülekezetéről interpellált. Azt kérdezte a kulturális államtitkártól, hogy a kormány tervezi-e a vallásszabadságról szóló törvény módo­sítását. A Hit Gyülekezete ugyanis szerinte élő példája a vallással való visszaélésnek. Várhegyi elismerte, hogy a jelenlegi sza­bályokkal visszaélve néhány, a valóságban nem vallási tevé­kenységet folytató csoport is élvezi az egyházaknak járó vé­dettséget és előnyöket. Jelezte, hogy a kormány épp ennek kiküszöbölésére módosítani kívánja a vallásszabadságról szóló törvényt, s az ezzel kapcsolatos koncepció várhatóan jövő év elejére készül el. Molnár Róbert nem fogadta el a vá­laszt, s 29 igen szavazattal, 42 ellenében, 163 tartózkodás mellett az Országgyűlés is elutasította azt. A Fidesz, az FKGP és az MDF képviselőinek többsége tartózkodott, illet­ve nemmel szavazott. ­ Kövér: Csurka egyenesen cselekedett Éles szóváltás napirend előtt a koalíció és az ellenzék között Kövér László titkosszolgálati miniszter az SZDSZ-t alattomosnak, az MSZP-t hazaárulónak nevezte keddi parla­menti beszédében. A két megtámadott ellenzéki párt megdöbbentőnek és elfo­gadhatatlannak minősítette a kor­mányfő helyettesének kijelentéseit Az Országgyűlés keddi ülésének kez­detén napirend előtt Mátrai Márta (Fi­desz) kifogásolta, hogy Demszky Gábor főpolgármester és az SZDSZ prominens képviselői „rágalomhadjáratot indítottak a polgári koalíció, egykori és mai kor­mánytagok, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok ellen” ahelyett, hogy tisztáz­nák a Magyar Fórumban megjelent állí­tást, miszerint Demszky Gábor 1976-ban önként jelentkezett besúgónak. Mátrai szerint minden alapot nélkülöz a főpol­gármester állítása, hogy a dokumentum publikálása nyilvánvalóan egy párt és a titkosszolgálat összeját­szásának eredménye. A fideszes politikus közölte: a III/III-as dokumentumok sohasem voltak a polgári nemzetbiztonsági szolgá­latoknál, az iratokat 1997- ig a BM tárolta, majd átad­ták őket a Történeti Hiva­talnak. „Mostanság nem dolgoznak a szolgálatok­nál párttitkárok és köröm­­tépők. A politikai verseny a demokráciák szabályai szerint a parlamentben és nem az Andrássy úton zajlik. Kérjük, hogy önök is a tisztességes módszert használják, és ne ragaszkodjanak köröm­szakadtáig - még ha családi hagyomá­nyaik erre is ösztönöznek - rágalmazó véleményükhöz” - mondta Mátrai. Kövér László, a polgári titkosszolgála­tokat irányító miniszter alattomos és gyáva magatartásnak minősítette az SZDSZ-es politikusok eljárását. Szerinte „ha egy egyre inkább eljelentéktelenedő párt, az SZDSZ szinte egyedül mene­dzselhető frontembere, Demszky Gábor arra alapozza önépítő kampányát, hogy mint a demokratikus ellenállás és a sajtó­­szabadságért folytatott küzdelem élő szobrát, évente többször megkoszorúzza önmagát, akkor érthető, hogy zavar tá­mad a köreikben, ha a fényes múltjuk nem túlságosan dicsőséges mozzanataira derül fény”. Kövér úgy vélte, az SZDSZ azért támadja agresszíven a kormányt, mert lelkiismeret-furdalást érez amiatt, hogy „1992 után a Demokratikus Charta rendezvényein együtt szorongatták a vö­rös szegfűt nyugdíjas ávósokkal és nyug­díjas munkásőrökkel”.­­ Lelkiismeret­­furdalást éreznek, remélem, azért, mert 1994-ben kormányra mentek olyanokkal, akiket jogi értelemben csak azért nem le­het hazaárulónak minősíteni, mert ez a bűncselekményi kategória elévült - mondta. Szerinte a szabad demokraták lelkiismeret-furdalást érezhetnek azért is, mert „a Kuncze—Világosi álompáros ténykedése alatt a BM odáig züllött, hogy egy köztársasági őrezredes tiszt termé­szetesnek veszi, a parlamenti képviselő kompromittáló célzatú, politikai hátterű, lejárató szándékú megfigyeléséhez mint kerítő közreműködjön”. És ugyanez a BM kiad egy olyan igazolást, nemzetkö­zileg használható igazolást, amely azt mondja, hogy az ávósok - egyébként szintén szabad demokrata képviselőtársai munkatársai, civilben legalábbis­­ akko­riban nem vertek, mert az tilos volt az ávóban. Aztán nyilván lelkiismeret-fur­dalást éreznek azért, mert a koalíciós partnerük által irányított titkosszolgálat­ok, pontosabban a NBH főigazgató-he­lyettese résztulajdonos egy olyan magán­titkosszolgálatban, amelynek mellékesen izraeli résztulajdona is van.” Annak kapcsán, hogy Demszky a cikk miatt pereket indított Csurka ellen, Kövér kijelentette: „Csurka úr egyenesen csele­kedett, kitette lapjait”. A miniszter szerint azonban az SZDSZ sugalmaz és sejtet. Ezért arra kérte Demszkyt és Magyar Bá­lintot, hogy álljanak elő bizonyítékokkal, vagy kérjenek bocsánatot. Kovács László szocialista pártelnök lapunknak nyilatkozva megdöbbentőnek nevezte Mátrai felszólalásának hangvé­telét, stílusát, amit csak tetézett Kövér válasza. Kovács nem tudja, mire célzott Kövér, amikor a szocialistákat hazaáru­lóknak minősítette. Hacsak nem arra, hogy az MSZP kormányzása idején alap­­szerződéseket kötött Szlovákiával, majd Romániával, amit az akkori ellenzéki pártok hazaárulásnak minősítettek. Em­lékeztetett rá: hasonlóan durva jelzőkkel illették a szocialisták vezette kormányt a stabilizációs program végrehajtása miatt is. Kovács azt is megjegyezte: Kövér nem először használt gyűlölködő, szélső­séges hangot a parlamentben. A tanul­ság, hogy ilyen tisztségre történő kineve­zés előtt érdemes lenne alapos személyi­ségvizsgálatot is végezni. Az sem jó, ha a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter a kormány második embere és egyben a vezető kormánypárt főideológusa. - Ilyen az EU egyetlen országában sem fordulhatna elő - szögezte le. Az meg egyenesen elfogadhatatlan, hogy egy ilyen hatalommal rendelkező politikust szélsőséges indulatok vezessenek. Meg­jegyezte: nem meglepő, hogy Kövér vé­delmébe vette Csurkát, hiszen hosszú ideje tapasztalható a nyílt összejátszás a kormányoldal és a MIÉP között. Kuncze Gábor SZDSZ- frakcióvezető emlékezte­tett Wermer András, a mi­niszterelnök média-ta­nácsadójának korábbi ki­jelentésére, amely szerint a politikust ugyanúgy el kell adni, mint a mosó­port. Kuncze leszögezte: „Ez lehet az oka annak, hogy most már habzik a szájuk. Nem tudok mást mondani a felszólalások kapcsán. Egyszerűen már képtelenség az, amit a Fi­desz a parlamentben mű­vel. Ez ellentétes minden folyamattal, amely eddig jellemezte a magyar demok­ráciát. Ami itt történik, azt aljasnak neve­zem. Ezen a szinten már nincs értelme a kesztyűt felvenni.” Kuncze megjegyezte, ebben az ügyben egyetlen kérdés vetőd­het fel: vajon Gógl Árpád egészségügyi minisztert hippokratészi esküje nem kö­telezi-e arra, hogy ilyenkor kezelésben részesítse minisztertársát. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor Kövér László Mátrai Márta Kovács László Kuncze Gábor Cáfol a Pinpoint volt ügyvezető igazgatója A Pinpoint nem figyelt meg sem poli­tikusokat, sem másokat, erre appa­rátusunk sem volt - mondta lapunknak Méth György, az időköz­ben feloszlatott kft. egykori ügyveze­tő igazgatója, akit legutóbb a múlt hét végén hallgatott meg zárt ülésen a megfigyelési ügyet vizsgáló ország­­gyűlési eseti bizottság. MUNKATÁRSUNKTÓL Méth György, aki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) hivatásos tiszt­jeként hozta létre és vezette majdnem megszűnéséig a Pinpoint Kft.-t, kije­lentette: a Pinpointra azért volt szük­ség, hogy legális fizetéskiegészítést tudjanak biztosítani a szolgálatok rosz­­szul kereső hivatásos tagjainak.­­ A munkatársak szabadidejükben végez­hettek a kft.-nek munkát, pénzszállí­tást, nyilvános adatbázisok felhasználá­sával információgyűjtést, biztonsági szaktanácsadást - folytatta Méth. - Ti­los volt a szolgálatok infrastruktúráját használniuk, még a szolgálati igazolvá­nyukat sem vehették akkor elő, amikor a Pinpointnak dolgoztak. Valamennyi megbízásunkról beszá­moltam a szolgálatnál főnökeimnek, nehogy a Pinpoint olyan munkát vállal­jon, amelyben bármilyen bűnüldöző szervezet érdekelt. Minden megbízást szerződésben rögzítettünk, s a szerző­désmásolatokat a vizsgálat kezdetén az NBH átadta a Miniszterelnöki Hivatal­nak. Ott tehát ellenőrizni lehet, hogy kapott-e a Pinpoint politikusok megfi­gyelésére megbízást. A bizottság mind­máig nem tette ezt meg, ugyanakkor el­nöke, a fideszes Kosztolányi Dénes gyakran tényként nyilatkozza a sajtó­nak, hogy a Pinpoint megfigyelt politi­kusokat, sőt úgymond koronatanúként hallgatták meg a kft. ügyében az önme­rénylete kapcsán később elhíresült La­katos Miklóst, akivel soha nem talál­koztam, és aki soha nem dolgozott a Pinpointnak, így nem is ismerhette megbízásainkat. A Pinpointnál egyszerre öt-hat em­bernek volt szerződése, ezért aztán - Méth állítása szerint - technikailag sem voltak alkalmasak semmifajta megfi­gyelés megszervezésére, ehhez ugyanis több tucat emberre van szükség.­­ Ah­hoz, hogy a megfigyelés eredményes legyen, legalább öt-tíz napra van szük­ség. A figyelés naponta akár másfél­kétmillió forintba kerülhet, ennyibe ke­rül a munkabér, az üzemanyag és így tovább. Ilyen, több tízmillió forintos megbízása a kft.-nek fennállása során, azaz 1993 és 1998 között egyetlenegy sem volt. A megfigyelésre leginkább hasonlító megbízásunk az volt, amikor egy élelmiszer-kereskedő szállítmányát kellett követnünk, mert az országba va­ló belépés és a lepakolás között rend­szeresen eltűnt a kamion szállítmányá­nak egy része. Ez azonban olyan távol van a hírszerzői megfigyeléstől, mint Makó Jeruzsálemtől. Mindezt azért tar­tom fontosnak elmondani, mert a bi­zottság több tagja mást mond bent a zárt ülésen, és most akkor, amikor a fo­lyosón erről nyilatkozik - fejezte be Méth György. Stumpf találkozik a történelmi egyházak vezetőivel Stumpf István, a Miniszterelnöki Hiva­talt vezető miniszter november 4-én ta­lálkozik a történelmi egyházak vezetői­vel - tájékoztatta lapunkat Balog Zol­tán, a kormányfő egyházpolitikai főta­nácsadója. A konzultáción jelen lesznek a minisztériumok képviselői, közöttük Semjén Zsolt, a kulturális tárca helyettes államtitkára. Az előző parlamenti ciklusban Platthy Iván címzetes államtitkár veze­tésével a Miniszterelnöki Hivatalban működött az egyházi kapcsolatokért fe­lelős titkárság. A kormányváltás után a titkárság a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumába kerül, Platthy utódja pedig - helyettes államtitkári rangban - Semjén Zsolt lett. Balog Zoltán elmon­dása szerint a novemberi találkozó leg­fontosabb célja, hogy az egyházak és a kormányzat képviselői megvitassák, mennyire vált be az új államigazgatási struktúra. A főtanácsadó kérdésünkre hozzátette: lehet, hogy a megbeszélésen az ingatlanrendezésről vagy például a költségvetési támogatásról is szó lesz, de konkrét pénzügyi kérdések nem ke­rülnek napirendre. Cz. G.

Next