Népszabadság, 1999. október (57. évfolyam, 229-253. szám)
1999-10-20 / 245. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. OKTÓBER 20., SZERDA A T. Ház módosította az adótörvényt Az FKGP és az MDF is kételkedik a hivatalos infláció-előrejelzésekben Jövőre 1,2 millió forintos éves jövedelemig lehet igénybe venni az adójóváírást, igaz, 1 millió felett csökkenő mértékben döntött az Országgyűlés, amikor a képviselők szavaztak az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatokról. A költségvetés vitájában az ellenzékhez hasonlóan a koalíciós FKGP és MDF is irreálisnak tartja, hogy a kormány 2000-ben csak 6-7 százalékos inflációval számol. MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés kedd délután szavazott a kormány jövő évi adótörvény-tervezetéhez benyújtott módosító indítványokról. A szavazás előtti felszólalásában Varga Mihály pénzügyminisztériumi államtitkár a javaslat egyik legfontosabb érdemének nevezte, hogy az egy törvénymódosítással szabályozná az adórendszer jövő évi változásait. Miután a Fidesz is visszavonta támogatását a biztosítási adóhoz, nem okozott különösebb meglepetést, hogy a parlament tegnap 314 szavazattal 17 ellenében, 1 tartózkodás mellett elvetette az új adóra vonatkozó kormányzati javaslatot. Az Országgyűlés a módosító indítványok közül támogatta azt, amelyik a kormány javaslatával ellentétben nem állítja meg az adójóváírásra való jogosultságot az évi bruttó 1 millió forintos jövedelemnél. Az új szabály szerint e határ felett évi 1,2 millió forintos jövedelemig az adójóváírás összege egyenlő a 36 ezer forintnak az 1 millió forint feletti jövedelemrész 18 százalékával csökkentett részével. Ugyancsak támogatta az Országgyűlés, hogy a kormány javaslatánál magasabb legyen az egyéni vállalkozók által érvényesíthető költséghányad. E szerint a bevételnek nem 30, hanem 35 százaléka mentesülne a vállalkozói adó alól, ha pedig valaki a vállalkozását kiegészítő tevékenységként folytatja, akkor nem 15, hanem 17 százalék lesz a költséghányad. A módosítások szerint jövőre azok is pályakezdőnek minősülnek majd, akik dolgoztak az iskolai éveik alatt. Nem változnak jövőre a táppénzszabályok, miután a kormány visszavonta erre irányuló javaslatait. Az egyetlen módosítás - ami az eredeti tervezetből a szavazás után megmaradt - az, hogy jövőre már nem lehet igazolás nélkül három napot betegszabadságon tölteni. A kormány javaslatával ellentétben jövő augusztustól nem egységesen 10 forint lesz literenként a bor jövedéki adója. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a szőlőbor adója literenként 5, az egyéb boroké pedig 20 forint lesz. Jövőre csak 15 százalékkal emelkedik a cigaretták jövedéki adója, döntött az Országgyűlés, miután a kormány nem kívánt állást foglalni, hogy ezt vagy a nagyobb emelést támogassa-e. A kormány támogatta és a képviselők elfogadták azt a változtatást is, amely szerint a 98-as ólmozatlan benzin környezetkímélő fajtáját kisebb adó terheli jövőre. A kormány javaslatánál enyhébb lesz az általános forgalmi adó viszszatérítésére vonatkozó szabályozás, amely a parlament döntése szerint kimondaná, hogy a visszaigényelt adót változatlanul harminc napon belül kell kifizetni. A határidő csak akkor nyúlik 45 napra, ha a visszaigényelt összeg meghaladja a félmillió forintot szemben a kormány javaslatában szereplő 200 ezerrel. A parlament a pártok vezérszónokainak felszólalásával folytatta a jövő évi költségvetés általános vitáját. A kormány javaslatával szemben egyedül a Fidesz nem fogalmazott meg kritikát, a legnagyobb koalíciós párt a családok költségvetésének nevezte a 2000-es büdzsét. A két kisebb koalíciós partner, az FKGP és az MDF az ellenzékhez hasonlóan irreálisnak tartja, hogy jövőre a kormány szerint csak 6-7 százalékos lesz az infláció. Számításaik szerint legalább 8 százalék lesz a pénzromlás mértéke. Az MDF és a kisgazdapárt is reálisnak tartja a kormány által tervezett 4-5 százalékos gazdasági növekedést. Az MSZP minden idők legérzéketlenebb és legrafináltabb javaslatának nevezte az előterjesztést. Az MSZP és az SZDSZ mellett az FKGP és MDF is elfogadhatatlannak tartja, hogy a személyi jövedelemadó csupán 5 százaléka maradjon az önkormányzatoknál. Az FKGP-frakció már benyújtotta módosító indítványát a költségvetési javaslathoz annak érdekében, hogy az agrártárca jövőre megkapja a Torgyán József miniszter által igényelt 413 milliárdot. Csatári József lapunknak elmondta: a kormány 262,4 milliárdot javasol az agrártárcának. Ezt a jövő évi adóbevételekből további 93 milliárddal, az állami kezességvállalásból származó bevételekből 55 milliárddal, a privatizációs többletbevételből 2,5 milliárddal kívánja a kisgazda frakció kiegészíteni. Szavaz Varga Mihály pénzügyi államtitkár TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Az Országházból november 1 -jével száműzik a dohányosokat, ekkor lép hatályba ugyanis a nem dohányzók védelméről szóló törvény. Eddig a képviselők, a parlamenti hivatal dolgozói, a szakértők, az újságírók és a látogatók szabadon „füstölöghettek” a folyosókon, a társalgókban, a tárgyalókban, az irodahelyiségekben. A jövő hónaptól azonban a Parlament épületében egyetlen helyiségben lehet majd dohányozni, az alsóházi ülésterem tőszomszédságában található, közel harminc négyzetméteres képviselői telefonszobában. Parlamenti bizottság vizsgálja a Hit Gyülekezetét Keller László és Tóth Károly (MSZP) „A végső megoldás kulcsa Pintér Sándor miniszter úr” címmel intézett kérdést a miniszterelnökhöz. Keller kijelentette: ha a Lupis-botrányt, a bombás Clodo ügyét, a kötelességüket teljesítő rendőrök erkölcsi és fizikai megsemmisüléséről elhíresült békési olajügyet az államtitkok nyilvánosságra hozatalával betetőzve vizsgáljuk, mindig egy személy neve bukkan fel: Pintér Sándor mint rendőr-főkapitány, mint vállalkozó, mint belügyminiszter. Kövér László titkosszolgálati miniszter a kérdésre így reagált: amikor az említett ügyek keletkeztek, Keller László a kormány államtitkára volt, kérdéseivel miért nem fordult Kuncze Gábor akkori belügyminiszterhez? Az Országgyűlés nem fogadta el Várhegyi Attila kulturális államtitkár egy interpellációra adott válaszát. Molnár Róbert (FKGP) az „SZDSZ közelinek nevezett” Hit Gyülekezetéről interpellált. Azt kérdezte a kulturális államtitkártól, hogy a kormány tervezi-e a vallásszabadságról szóló törvény módosítását. A Hit Gyülekezete ugyanis szerinte élő példája a vallással való visszaélésnek. Várhegyi elismerte, hogy a jelenlegi szabályokkal visszaélve néhány, a valóságban nem vallási tevékenységet folytató csoport is élvezi az egyházaknak járó védettséget és előnyöket. Jelezte, hogy a kormány épp ennek kiküszöbölésére módosítani kívánja a vallásszabadságról szóló törvényt, s az ezzel kapcsolatos koncepció várhatóan jövő év elejére készül el. Molnár Róbert nem fogadta el a választ, s 29 igen szavazattal, 42 ellenében, 163 tartózkodás mellett az Országgyűlés is elutasította azt. A Fidesz, az FKGP és az MDF képviselőinek többsége tartózkodott, illetve nemmel szavazott. Kövér: Csurka egyenesen cselekedett Éles szóváltás napirend előtt a koalíció és az ellenzék között Kövér László titkosszolgálati miniszter az SZDSZ-t alattomosnak, az MSZP-t hazaárulónak nevezte keddi parlamenti beszédében. A két megtámadott ellenzéki párt megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak minősítette a kormányfő helyettesének kijelentéseit Az Országgyűlés keddi ülésének kezdetén napirend előtt Mátrai Márta (Fidesz) kifogásolta, hogy Demszky Gábor főpolgármester és az SZDSZ prominens képviselői „rágalomhadjáratot indítottak a polgári koalíció, egykori és mai kormánytagok, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok ellen” ahelyett, hogy tisztáznák a Magyar Fórumban megjelent állítást, miszerint Demszky Gábor 1976-ban önként jelentkezett besúgónak. Mátrai szerint minden alapot nélkülöz a főpolgármester állítása, hogy a dokumentum publikálása nyilvánvalóan egy párt és a titkosszolgálat összejátszásának eredménye. A fideszes politikus közölte: a III/III-as dokumentumok sohasem voltak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, az iratokat 1997- ig a BM tárolta, majd átadták őket a Történeti Hivatalnak. „Mostanság nem dolgoznak a szolgálatoknál párttitkárok és körömtépők. A politikai verseny a demokráciák szabályai szerint a parlamentben és nem az Andrássy úton zajlik. Kérjük, hogy önök is a tisztességes módszert használják, és ne ragaszkodjanak körömszakadtáig - még ha családi hagyományaik erre is ösztönöznek - rágalmazó véleményükhöz” - mondta Mátrai. Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter alattomos és gyáva magatartásnak minősítette az SZDSZ-es politikusok eljárását. Szerinte „ha egy egyre inkább eljelentéktelenedő párt, az SZDSZ szinte egyedül menedzselhető frontembere, Demszky Gábor arra alapozza önépítő kampányát, hogy mint a demokratikus ellenállás és a sajtószabadságért folytatott küzdelem élő szobrát, évente többször megkoszorúzza önmagát, akkor érthető, hogy zavar támad a köreikben, ha a fényes múltjuk nem túlságosan dicsőséges mozzanataira derül fény”. Kövér úgy vélte, az SZDSZ azért támadja agresszíven a kormányt, mert lelkiismeret-furdalást érez amiatt, hogy „1992 után a Demokratikus Charta rendezvényein együtt szorongatták a vörös szegfűt nyugdíjas ávósokkal és nyugdíjas munkásőrökkel”. Lelkiismeretfurdalást éreznek, remélem, azért, mert 1994-ben kormányra mentek olyanokkal, akiket jogi értelemben csak azért nem lehet hazaárulónak minősíteni, mert ez a bűncselekményi kategória elévült - mondta. Szerinte a szabad demokraták lelkiismeret-furdalást érezhetnek azért is, mert „a Kuncze—Világosi álompáros ténykedése alatt a BM odáig züllött, hogy egy köztársasági őrezredes tiszt természetesnek veszi, a parlamenti képviselő kompromittáló célzatú, politikai hátterű, lejárató szándékú megfigyeléséhez mint kerítő közreműködjön”. És ugyanez a BM kiad egy olyan igazolást, nemzetközileg használható igazolást, amely azt mondja, hogy az ávósok - egyébként szintén szabad demokrata képviselőtársai munkatársai, civilben legalábbis akkoriban nem vertek, mert az tilos volt az ávóban. Aztán nyilván lelkiismeret-furdalást éreznek azért, mert a koalíciós partnerük által irányított titkosszolgálatok, pontosabban a NBH főigazgató-helyettese résztulajdonos egy olyan magántitkosszolgálatban, amelynek mellékesen izraeli résztulajdona is van.” Annak kapcsán, hogy Demszky a cikk miatt pereket indított Csurka ellen, Kövér kijelentette: „Csurka úr egyenesen cselekedett, kitette lapjait”. A miniszter szerint azonban az SZDSZ sugalmaz és sejtet. Ezért arra kérte Demszkyt és Magyar Bálintot, hogy álljanak elő bizonyítékokkal, vagy kérjenek bocsánatot. Kovács László szocialista pártelnök lapunknak nyilatkozva megdöbbentőnek nevezte Mátrai felszólalásának hangvételét, stílusát, amit csak tetézett Kövér válasza. Kovács nem tudja, mire célzott Kövér, amikor a szocialistákat hazaárulóknak minősítette. Hacsak nem arra, hogy az MSZP kormányzása idején alapszerződéseket kötött Szlovákiával, majd Romániával, amit az akkori ellenzéki pártok hazaárulásnak minősítettek. Emlékeztetett rá: hasonlóan durva jelzőkkel illették a szocialisták vezette kormányt a stabilizációs program végrehajtása miatt is. Kovács azt is megjegyezte: Kövér nem először használt gyűlölködő, szélsőséges hangot a parlamentben. A tanulság, hogy ilyen tisztségre történő kinevezés előtt érdemes lenne alapos személyiségvizsgálatot is végezni. Az sem jó, ha a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter a kormány második embere és egyben a vezető kormánypárt főideológusa. - Ilyen az EU egyetlen országában sem fordulhatna elő - szögezte le. Az meg egyenesen elfogadhatatlan, hogy egy ilyen hatalommal rendelkező politikust szélsőséges indulatok vezessenek. Megjegyezte: nem meglepő, hogy Kövér védelmébe vette Csurkát, hiszen hosszú ideje tapasztalható a nyílt összejátszás a kormányoldal és a MIÉP között. Kuncze Gábor SZDSZ- frakcióvezető emlékeztetett Wermer András, a miniszterelnök média-tanácsadójának korábbi kijelentésére, amely szerint a politikust ugyanúgy el kell adni, mint a mosóport. Kuncze leszögezte: „Ez lehet az oka annak, hogy most már habzik a szájuk. Nem tudok mást mondani a felszólalások kapcsán. Egyszerűen már képtelenség az, amit a Fidesz a parlamentben művel. Ez ellentétes minden folyamattal, amely eddig jellemezte a magyar demokráciát. Ami itt történik, azt aljasnak nevezem. Ezen a szinten már nincs értelme a kesztyűt felvenni.” Kuncze megjegyezte, ebben az ügyben egyetlen kérdés vetődhet fel: vajon Gógl Árpád egészségügyi minisztert hippokratészi esküje nem kötelezi-e arra, hogy ilyenkor kezelésben részesítse minisztertársát. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor Kövér László Mátrai Márta Kovács László Kuncze Gábor Cáfol a Pinpoint volt ügyvezető igazgatója A Pinpoint nem figyelt meg sem politikusokat, sem másokat, erre apparátusunk sem volt - mondta lapunknak Méth György, az időközben feloszlatott kft. egykori ügyvezető igazgatója, akit legutóbb a múlt hét végén hallgatott meg zárt ülésen a megfigyelési ügyet vizsgáló országgyűlési eseti bizottság. MUNKATÁRSUNKTÓL Méth György, aki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) hivatásos tisztjeként hozta létre és vezette majdnem megszűnéséig a Pinpoint Kft.-t, kijelentette: a Pinpointra azért volt szükség, hogy legális fizetéskiegészítést tudjanak biztosítani a szolgálatok roszszul kereső hivatásos tagjainak. A munkatársak szabadidejükben végezhettek a kft.-nek munkát, pénzszállítást, nyilvános adatbázisok felhasználásával információgyűjtést, biztonsági szaktanácsadást - folytatta Méth. - Tilos volt a szolgálatok infrastruktúráját használniuk, még a szolgálati igazolványukat sem vehették akkor elő, amikor a Pinpointnak dolgoztak. Valamennyi megbízásunkról beszámoltam a szolgálatnál főnökeimnek, nehogy a Pinpoint olyan munkát vállaljon, amelyben bármilyen bűnüldöző szervezet érdekelt. Minden megbízást szerződésben rögzítettünk, s a szerződésmásolatokat a vizsgálat kezdetén az NBH átadta a Miniszterelnöki Hivatalnak. Ott tehát ellenőrizni lehet, hogy kapott-e a Pinpoint politikusok megfigyelésére megbízást. A bizottság mindmáig nem tette ezt meg, ugyanakkor elnöke, a fideszes Kosztolányi Dénes gyakran tényként nyilatkozza a sajtónak, hogy a Pinpoint megfigyelt politikusokat, sőt úgymond koronatanúként hallgatták meg a kft. ügyében az önmerénylete kapcsán később elhíresült Lakatos Miklóst, akivel soha nem találkoztam, és aki soha nem dolgozott a Pinpointnak, így nem is ismerhette megbízásainkat. A Pinpointnál egyszerre öt-hat embernek volt szerződése, ezért aztán - Méth állítása szerint - technikailag sem voltak alkalmasak semmifajta megfigyelés megszervezésére, ehhez ugyanis több tucat emberre van szükség. Ahhoz, hogy a megfigyelés eredményes legyen, legalább öt-tíz napra van szükség. A figyelés naponta akár másfélkétmillió forintba kerülhet, ennyibe kerül a munkabér, az üzemanyag és így tovább. Ilyen, több tízmillió forintos megbízása a kft.-nek fennállása során, azaz 1993 és 1998 között egyetlenegy sem volt. A megfigyelésre leginkább hasonlító megbízásunk az volt, amikor egy élelmiszer-kereskedő szállítmányát kellett követnünk, mert az országba való belépés és a lepakolás között rendszeresen eltűnt a kamion szállítmányának egy része. Ez azonban olyan távol van a hírszerzői megfigyeléstől, mint Makó Jeruzsálemtől. Mindezt azért tartom fontosnak elmondani, mert a bizottság több tagja mást mond bent a zárt ülésen, és most akkor, amikor a folyosón erről nyilatkozik - fejezte be Méth György. Stumpf találkozik a történelmi egyházak vezetőivel Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter november 4-én találkozik a történelmi egyházak vezetőivel - tájékoztatta lapunkat Balog Zoltán, a kormányfő egyházpolitikai főtanácsadója. A konzultáción jelen lesznek a minisztériumok képviselői, közöttük Semjén Zsolt, a kulturális tárca helyettes államtitkára. Az előző parlamenti ciklusban Platthy Iván címzetes államtitkár vezetésével a Miniszterelnöki Hivatalban működött az egyházi kapcsolatokért felelős titkárság. A kormányváltás után a titkárság a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumába kerül, Platthy utódja pedig - helyettes államtitkári rangban - Semjén Zsolt lett. Balog Zoltán elmondása szerint a novemberi találkozó legfontosabb célja, hogy az egyházak és a kormányzat képviselői megvitassák, mennyire vált be az új államigazgatási struktúra. A főtanácsadó kérdésünkre hozzátette: lehet, hogy a megbeszélésen az ingatlanrendezésről vagy például a költségvetési támogatásról is szó lesz, de konkrét pénzügyi kérdések nem kerülnek napirendre. Cz. G.