Népszabadság, 1999. december (57. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-13 / 290. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. DECEMBER 13., HÉTFŐ 5 Alapbéremelést várnak a kereskedelemben dolgozók A kereskedelemben több mint 25 ezren lapnak munkájukért a minimálbérhez közeli fizetést. A szakszervezet tiltako­zik az ellen, hogy a kormány 25 ezer fo­­intban állapítaná meg a legkisebb bért, és azért is indokoltnak tartja 27 ezer fo­­intra emelését, mert az ágazatban jelen­ősen befolyásolja a keresetek alakulását a minimálbér összege - mondta lapunk­nak Sáling József, a Kereskedelmi Alkal­mazottak Szakszervezetének (KASZ) el­nöke. A statisztikai adatok szerint ugyan a kereskedelemben az idén 65 ezer forint az átlagfizetés, az országszerte működő több mint 140 ezer üzletben dolgozók - dadók, pénztárosok, raktári munkások - havonta alig visznek haza 30 ezer forint­­tal többet. Sáling szerint a munkaadók­­nak sem jelentene gondot, ha a jelenlegi 12 500 forintról 27 ezerre emelnék a mi­­nimálbért. Elfogadhatatlannak tartaná, ha presztízsokok miatt, kifejezetten poli­tikai megfontolásból a kormány mellé állnának ebben az ügyben. Ugyanakkor fontosnak mondta a megegyezést és azt, hogy jogszabályba foglalják a minimál­bér új mértékét.­­ Az európai uniós csatlakozás előtt el­­ kell érni, hogy a bérek itthon is tisztessé­ges megélhetést tegyenek lehetővé — szögezte le a szakszervezeti vezető. Pél­daként említette, hogy - euróban szá­molva - Németországban csaknem ti­zenháromszor, Ausztriában és Olaszor­szágban tízszer magasabb a kereskede­lemben legkisebb bér, mint hazánkban. Az átlagos alapbér a magyarországi 85,5 euróval szemben Ausztriában 884, Olaszországban 914, Németországban pedig 1145 euró. A KASZ ezért azt kö­veteli, hogy 2000-ben 12,5 százalékkal emelkedjék a kis keresetű bolti alkalma­zottak fizetése. Kun J. Erzsébet ÖTÉVI GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ SZUPERMARKET-PÉNZTÁROSOK ÓRABÉRE EURÓBAN 0 2 4 6 8 10 12 Forrás: Magánalkalmazottak Nemzetközi Szervezete NÉPSZABADSÁG-grafika Hiányok a zöldkasszánál A­z elmaradás veszélyezteti a jövő évi elképzeléseket Akár többmilliárdos hiány is kelet­kezhet év végére a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatnál (KAC) - de­rül ki abból a levélből, amelyet a szaktárca küldött a Levegő Munka­­csoportnak az alap idei gazdálkodá­sáról. A hiányt nem a tárca túlkölte­kezése, hanem a bevételek elmaradá­sa okozza: az egész évre tervezett 28 milliárdból a harmadik negyedév vé­géig csupán 15 milliárd folyt be. A KAC elődje, a Központi Környe­zetvédelmi Alap gazdálkodására vonat­kozó adatokat a minisztérium a kor­mányváltás előtt negyedévente közre­adta, azóta viszont nehéz információt szerezni a bevételekről és a kiadásokról. Mint Lukács Andrástól, a Levegő Mun­kacsoport vezetőjétől megtudtuk, a szervezet az év elején többször is kérte a tárcától a közérdekűnek számító - és így nyilvános - adatsort, érdemi választ azonban csak ősszel kaptak Medgyesy Balázs közigazgatási államtitkártól. Az adatok alapján szeptember végéig csupán az éves bevétel alig több mint fele érkezett be a KAC számlájára. Kü­lönösen feltűnő az elmaradás a termé­szetvédelmi bírság esetében - ahol a tervezett 15 millió helyett csupán 3,4 milliót sikerült beszedni -, illetve a kü­lönféle termékdíjaknál, ahol a bevételek alig több mint ötven százaléka folyt be. A táblázat egyes tételei arra utalnak, hogy az alapot kezelő szervezet igen gyenge hatékonysággal működik. Az alapból nyújtott visszatérítendő támo­gatásokból a tervezett kétmilliárd forint helyett csak 385 milliót tudtak beszed­ni, a KAC-ból finanszírozott, majd utó­lag megtérített kárelhárítási összegek­ből pedig az 50 milliós tervekkel ellen­tétben mindössze 375 ezer forint folyt be. Nemzetközi (elsősorban PHARE-) segélyekből idén nem sikerült pénzt szerezni a zöldkassza számára. A kiadási oldalon is mutatkoznak feltűnő aránytalanságok. Eddig egy fil­lért sem adott a KAC a nemzeti parkok vagyonkezelési feladataira (a tervek­ben közel 300 millió szerepelt), a kör­nyezeti károk elhárítására szolgáló 1,25 milliárdból pedig csak 49 milliót fizet­tek ki. • Vass Nándor, a tárca közgazdasági helyettes államtitkára szerint az elmara­dások fő oka, hogy romlik a viszonylag sok támogatást kapott önkormányzatok fizetőképessége. Az összes idei költés mintegy 15 milliárd forint, ami azt je­lenti, hogy a tárca csak a tényleges be­vételeket használta fel. Az elmaradás főként a jövő évi terveket - például a garéi mentesítést vagy a fővárosi füst­gáztisztító felszerelését - veszélyeztet­heti. H. M. Elmaradnak a tervezett operációk Működésképtelenség fenyegeti az Országos Traumatológiai Intézetet Naponta négy-öt tervezett operáció marad el az Országos Traumatológiai Intézetben, mert nincs elég műtősse­géd, altatóorvos és röntgenasszisztens. A meglévő szakemberekkel a sürgős, életmentő beavatkozásokat végzik el. Működésképtelenség fenyegeti az Or­szágos Traumatológiai Intézetet, ahol a hét elejétől szakemberhiány miatt na­ponta négy-öt tervezett operáció elma­rad. A mostani állapot néhány műtős­segéd megbetegedésének a következmé­nye. A hét végén a műtőkben csak úgy tudtak dolgozni, hogy más fővárosi kór­házakból irányítottak át helyettesítőket, illetve a fiatal, pályakezdő orvosok tol­ták be a beteget a műtőbe, adogatták az operatőrök kezébe a műszereket. Czermann Imre, az orvosi kamara helyi vezetője elmondta: több beteget haza­küldtek, akit nem lehetett, éjszaka - ha éppen nem hoz a mentő sürgősen operá­landó beteget - megműtik. A doktor sze­rint a tervezhető műtétek sem halasztha­tók a végtelenségig, mert minél később történik meg a beavatkozás, annál való­színűbb, hogy szövődmény alakul ki. Kozma Lászlóné műtősnő, aki a Ve­szélyes Munkakörű Kórházi Dolgozók Szakszervezetének (VMKDSZ) intéz­ményi titkára is, állítja, hogy a műtős­segédek megbetegedése nem nevezhető sztrájknak vagy munkamegtagadásnak. Mint mondja: lassan lebénul a traumato­lógia, ha a műtéteknél segédkező szak­dolgozói állások negyven százaléka to­vábbra is betöltetlen marad. A munka nehéz, megterhelő, és csak összeszokott csapattal biztonságos. Még a takarító­nőknek is tudniuk kell, melyik berende­zéshez hogyan szabad nyúlni. Egy rossz mozdulat a beteg életébe kerülhet, vagy tönkremehet a milliós értékű gép, hasz­navehetetlenné válhat a 30-40 dolláros­pár centiméter hosszúságú fonal. A fele­lősség nincs arányban a jövedelmekkel. A bérek annyira alacsonyak, hogy innen már néhány száz forinttal többért is azonnal továbbállnak a szakemberek. Besenyei Róbert egyike azoknak, akik egy hete hivatalosan betegszabadságon vannak. A hónap végén 31 300 forintot kap kézhez. Ő és munkatársai többször is próbáltak béremelést kicsikarni. Ám eddig csak a munkaidő növekedett. A műtőssegédek azt várják, hogy a hiány­zásukból adódó kellemetlenségek végre felhívják az illetékesek figyelmét saját és kollégáik problémáira. Önerőből az intézmény menedzs­mentje képtelen a béreket rendezni. Az ország legmodernebb és legnagyobb sürgősségi kórházának nyár végére már több mint 180 millió forint adóssága volt, ebből több tízmillió 60 napon túli tartozás. Emiatt Gógl Árpád egészség­­ügyi miniszter október végén elrendelte az intézmény átvilágítását. Renner Antal főigazgató - miután pénteken személye­sen tárgyalt a szaktárca közigazgatási ál­lamtitkárával­­ elmondta: az intézmény a minisztérium segítségével csökkenthe­ti adósságait, egyelőre nem kell kiren­delni csődbiztost. Az intézet adósságállományának to­vábbi csökkentéséhez a minisztérium újabb pénzügyi infúziót juttat, ahogy azt is lehetővé teszi, hogy a 13. havi béreket kamatmentes kölcsönből gyorsan kifi­zethessék. A főigazgató szerint a több­szörös segítség sem elegendő azonban arra, hogy az intézet dolgozóinak idei, elmaradt béremelését pótolhassák. Ugyanakkor jelezte, hogy tárgyalásokat folytatnak annak reményében, hogy az év közepe óta bevezetett tízszázalékos bérpótlékokat decemberben alap­­béresíthessék. K. J. E.­A. D. Program az egészség megőrzésére Az ifjúság, a fiatal felnőttek, az idősek és a kisebbségek egészségének megőr­zésére is új programokat indít a Nem­zeti Egészségvédelmi Intézet - ígéri Olaszy Anna Mária, a NEVI közel­múltban kinevezett főigazgatója. A Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (NEVI) új főigazgatója, dr. Olaszy Anna Mária lapunknak elmondta: az Egész­ségügyi Minisztériumban kidolgozott nemzeti egészségfejlesztési stratégia a kormányprogram idevágó téziseivel együtt határozza meg a NEVI aktuális és középtávú céljait. A hosszú ideig megbí­zott főigazgató által vezetett intézmény a tervek szerint 2000-ben rugalmasab­ban, az egészségfejlesztés újabb terüle­tein is fog működni, együttműködve a szaktárcákkal. Megtudtuk: különös hangsúlyt helyez­nek a család- és gyermekvédelemre, a lel­ki egészség megóvására, a szexuális kul­túra fejlesztésére. Programok indulnak a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek megelőzése és korai felisme­rése érdekében. Folytatják és kiegészítik a már eddig is sikeres mentálhigiénés programot. Új hangsúlyt kap a szexuális felvilágosítás és az AIDS terjedését meg­előző tevékenység. Az iskola-egészség­ügyi programok a­ főigazgató tervei sze­rint a kábítószer, az alkohol, a dohányzás visszaszorítása és a szexuális magatartás javítása terén is pozitív változásokat hoz­hatnak. A hátrányos helyzetűek egész­ségvédelmét utcai munkások, cigány szervezetek bevonásával tervezik. Az új főigazgató úgy látja: az egész­ségügy önmagában nem képes megfele­lően fellépni a lakosság egészségi álla­potának javítása érdekében. Az új fél­ 1947-ben született Budapesten. 1971-ben szerzett orvosi diplomát. 1976-78 között az Egészségügyi Mi­nisztériumban főelőadó. 1978-1983 között az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karán fő­iskolai adjunktus. 1989- től egyetemi docens. 1990- től egy német cég magyarországi tanácsadója. 1997-től a SOTE Közegészségtani Inté­zet egyetemi docense, adatok a NEVI szervezetének változását is megkövetelik. Az átalakítási folya­mattal párhuzamosan a szakmai, politi­kai és a nem kormányzati tényezők fi­gyelembevételével tanácsadó testületet alakítanak ki. Ennek feladata az lesz, hogy bevonja a munkába a vezető szak­embereket, a szakmai szervezeteket, a civil szférát. B. R. OLASZY ANNA­MÁRIA Tízéves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat A tízéves Magyar Máltai Szeretetszolgálat szombaton tartotta jubileumi rendezvényét a Budapest Kongresszusi Köz­pontban. Képünkön a mikrofonnál Kozma Imre elnök gárdi balázs felvétele Nemzeti Ifjúsági Tanácsot hoznak létre MTI-JELENTÉS Magyarországon ma a gyermekek és az ifjúság világa a közösségi fórumok hiá­nyától szenved - jelentette ki szombaton Deutsch Tamás az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament (OGYIP) ötödik, jubileumi közgyűlésén Budapesten. Az ifjúsági és sportminiszter arról beszélt, hogy hiába alakult 1989 óta rengeteg if­júsági szervezet, azok legtöbbje még mindig csak formális közösségként mű­ködik. Deutsch a statisztikai adatokról szólva közölte: a 29 év alatti fiataloknak csupán öt százaléka tagja valamely szer­vezetnek. - Az egyik legsürgetőbb fel­adat, hogy rövid idő alatt csökkenteni le­hessen a kallódó fiatalok csoportjait - emelte ki a miniszter. Az ifjúsági tárca vezetője arról be­szélt, hogy lassan felnő egy új generá­ció, amelynek nincs ismerete az 1990 előtti időszakról. Erre a nemzedékre azért kell odafigyelni - fogalmazott mert ők lesznek a tükrei a fiatal magyar demokráciának. Deutsch szerint a legna­gyobb probléma az, hogy nincs egy egy­séges ifjúsági szervezet. Közölte: az If­júsági és Sportminisztérium törekvése ebben a kérdésben megegyezik az OGYIP szándékával: 2001 végéig sze­retnék létrehozni a magyarországi ifjú­sági szervezeteket tömörítő egységet, a Nemzeti Ifjúsági Tanácsot. Röviden Gallup: csökkent az MSZP előnye Az 1999. december elején - még a kor­mányátalakítás bejelentése előtt - ké­szült legfrissebb Gallup-vizsgálat sze­rint megfordult az elmúlt fél évben érvé­nyesülő tendencia, és újabban csökken a különbség az MSZP és a Fidesz között - adta hírül a szombati Magyar Nemzet. A felmérés szerint a Fidesz támogatottsága a teljes lakosság körében október végé­hez képest három százalékponttal javult, a szocialista párté ugyanennyivel csök­kent. Ennek következtében az MSZP előnye 13 százalékpontról hét százalék­­pontra mérséklődött, így az összes meg­kérdezett 27 százaléka az MSZP-t, 20 százaléka a Fideszt támogatja. A vala­milyen pártot választók között az MSZP 45, a Fidesz 33 százalékos támogatást élvez. (K. J. T.) Moszkva tér helyett Antall József tér? A Magyar Demokrata Fórum azt kezde­ményezi, hogy Antall Józsefről, a rend­szerváltás első miniszterelnökéről ne­vezzék el Budapesten a Moszkva teret - nyilatkozta szombaton Balsai István. Az MDF parlamenti képviselőcsoportjának vezetője elmondta: Demszky Gábor, Bu­dapest főpolgármestere Dávid Ibolya MDF-elnök, igazságügy-miniszterrel e héten folytatott megbeszélésén közölte, hogy nem védett közterület névváltozta­tásával megörökíthető Antall József em­léke. A frakcióvezető hozzátette: ezt a témát egy budai lakossági fórumon ő maga vetette fel, és azt kérte a budai ön­­kormányzatoktól, hogy a névváltozta­tásra tegyenek javaslatot a főváros pol­gármesterének. Antall József halálának hatodik évfordulója alkalmából vasár­nap a Kerepesi temetőben lévő síremlé­kénél és a Duna-parti piarista kápolná­ban tartanak megemlékezést. (MTI) Fábián Ágota a rendőrség válságáról Megalakulásának tízéves évfordulóját ünnepelte szombaton a Független Rend­őr Szakszervezet (FRSZ) a Teve utcai rendőrpalotában. Fábián Ágota, a szer­vezet főtitkára elmondta: a magyar rend­őrség egyre mélyülő strukturális, veze­tői, anyagi és morális válságban van. Ennek okaként az elmúlt tíz év kormá­nyainak és parlamenti döntéshozóinak tehetetlenségét és a rendőrség alulfinan­szírozottságát nevezte meg. Orbán Péter országos rendőrfőkapitány - aki alapító­ja volt az FRSZ-nek - arról szólt, hogy a parancsnoki gondoskodás egybeesik a szakszervezet törekvéseivel, így valójá­ban nincs érdekellentét közöttük. (MTI) Rendhagyó tanítási nap Az ENSZ gyermekjogi egyezménye el­fogadásának 10. évfordulója alkalmából rendhagyó tanítási napot tartottak az UNICEF magyarországi szervezete és az Ifjúsági és Sportminisztérium rende­zésében vasárnap Budapesten. Szabó László, a tárca ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a gyermekjogok kapcsán arra kell gondol­ni, hogy a gyermekeknek is lehetőségük van saját életük alakításába beleszólni, részt vehetnek annak formálásában, amikor iskolába járnak, sportolnak, vagy valamilyen szakkörön, szabadidős programon vesznek részt. (MTI)

Next