Népszabadság, 2000. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-03 / 1. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2000. JANUÁR­ 3., HÉTFŐ Lezárult a túszdráma HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Pakisztán szombaton közölte, hogy le­tartóztatja és szándéka szerint bíróság elé állítja az indiai gép eltérítőit, ha azok az ország területére lépnek. A kandahári túszdráma az utasok elengedésével zá­rult - India a túszok kiszabadulásáért cserébe szabadon engedett három mu­zulmán harcost. Iszlámábád szerint az öt gépeltérítő eddig nem lépett át Afga­nisztánból pakisztáni területre. Egy hétig húzódó tárgyalásokat köve­tően a légi kalózok múlt pénteken en­gedték szabadon 154 túszukat. Az indiai utasszállító repülőgépet karácsony este Nepálban térítették el, és indiai, pakisz­táni, valamint Egyesült Arab Emírsé­­gek-beli közbenső állomások után végül az afganisztáni Kandahárban szállt le. Az indiai kormány pénteken hozzájárult egy iszlám vallási személy és két kasmí­­ri szeparatista szabadon bocsátásához a túszok elengedéséért cserében. A terroristák több járművel távoztak a kandahári repülőtérről, azzal a három kasmíri muzulmán szélsőséges elítélttel együtt, akiknek szabadon engedését a maratoni akcióval az indiai kormánytól kicsikarták. A kiszabadult indiai túszok közül többen állítják, hogy a tálibok se­gítették a géprablókat. Az egyik túsz úgy nyilatkozott, hogy a géprablók több pisztolyt és kézigránátot kaptak a tálib fegyveresektől. Távirati Stílusban FENYEGETIK már a pártelnököt is a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) titkos bankszámlái és eltitkolt adományai körüli botrány hullámai. A hét végén kitudódott, hogy a CDU-frak­­ció több mint egymillió márkát fizetett be 1997-ben a pártkasszába. Wolfgang Schauble, aki 1995 óta áll az uniópárt parlamenti frakciójának élén, azonban állítólag nem tudott az 1,1 milliós befi­zetésről. A pénz a CDU-képviselők párt­tagdíját testesítette meg. (MTI) JOGA VAN a montenegrói népnek a Jugoszlávián kívüli életet választani, de Koszovó nem szakítható el Jugoszláviá­tól - hangoztatta Milosevics jugoszláv elnök a Politika napilapban megjelent interjújában. (MTI) FELSZÓLÍTOTTÁK Jack Straw brit belügyminisztert, hogy rendelje el Konrad Kalejs lett háborús bűnös azon­nali letartóztatását, mielőtt az elhagyná Nagy-Britanniát, s Ausztráliába távoz­na. A 86 éves férfinak a Simon Wiesen­­thal Központ bukkant a nyomára Leices­­tershire-ben. (BBC) Az építőanyag-ipar területén tevékenykedő nemzetközi konszern keres Magyarország területére értékesítési vezető munkakörbe fiatal, ambiciózus és mobil munkatársat. Feladatai: • Kereskedelmi kapcsolatok ápolása a meglévő ügyfelekkel és új kapcsolatok kiépítése. • Az építőanyag-felhasználás és -alkalmazás során felmerülő problémák ismerete. • A kereskedelmi szervezet irányítása. • Árpolitika kialakítása. • Piaci elemzések készítése (új termékek, új felhasználási területek). Elvárások: • Egyetemi/főiskolai műszaki-kereskedelmi végzettség. • Ipari marketinges beállítottság. • 2 év ipari gyakorlat a kereskedelem/marke­­ting területén. • Személyes adottságok. - Felelősségvállalás. - Fogékonyság a marketing iránt. - Jó kapcsolatteremtő képesség. - Műszaki alaposság. - Vezetési gyakorlat (motiváló képesség). • Nyelvtudás: magyar (anyanyelv), tárgyaló­­képes angolnyelv-ismeret (szóban és írásban). • Windows Office (Excel, PowerPoint) alapos ismerete. A benyújtandó pályázat tartalma: • Részletes, fényképpel ellátott szakmai önélet­rajz magyarul, angolul. • Iskolai végzettséget, szakképzettséget iga­zoló okiratok másolata. A pályázat benyújtásának határideje: 2000. január 15. A pályázatot „mérnök-kereskedő” jeligére kér­jük a Népszabadság Bp. 1960 címre eljuttatni Putyin változatlan orosz politikát ígér A leköszönt Jelcin márciust jelölte meg az elnökválasztás időpontjaként Miután az óév utolsó napján Borisz Jelcin orosz elnök bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond tisztségéről, az ideiglenes államfő, Vlagyimir Putyin kormányfő több beszédben is hangsúlyozta, hogy az ország bel- és külpolitikája alapvetően nem változik. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A moszkvai televízióban elmondott vá­ratlan beszédében múlt pénteken a 68 éves Jelcin közölte: „Megbízatásom le­járta előtt távozom. Tisztában vagyok ve­le, hogy meg kell tennem: Oroszország­nak új politikusokkal, új arcokkal, új, in­telligens, erős, energikus emberekkel kell átlépnie a millennium küszöbén, és ne­künk, akik éveken át voltunk hatalmon, távoznunk kell.” A betegeskedő Jelcin hónapokkal ezelőtt közölte, hogy az 1999 augusztusában kormányfővé kinevezett Putyint tartja méltó utódjának. Jelcin be­szédében azt is bejelentette, hogy az el­nökválasztást 2000. március 27-én tart­ják. A televíziós beszédét akadozva, szemmel láthatóan betegen elmondó Jel­cin bocsánatot kért Oroszország azon la­kosaitól, akiknek az álmai nem teljesed­tek be elnöksége idején, és csalatkozniuk kellett reményeikben. Az elnöki jogkö­rök Vlagyimir Putyinnak történő átadása után Borisz Jelcin azonnal távozott a Kremlből, s a Moszkvához közeli Gorki-9 elnöki rezidenciára utazott. Távozása előtt Jelcin átadta Putyinnak az elnöki tisztség szimbólumait. - Oroszország külpolitikája nem válto­zik -jelentette ki új poszjának elfoglalása után az orosz nemzetbiztonsági tanács ülésén Putyin. Akárcsak eddig, Oroszor­szág ezután is az egyenjogúságon, a köl­csönös megértésen, a barátságon és a köl­csönösen előnyös együttműködésen ala­puló kapcsolatokat kíván fenntartani a vi­lág minden országával - mondta az ideig­lenes elnök. Putyin kijelentette, hogy az orosz vezetés tovább kívánja erősíteni az ország fegyveres erőit. Putyin még pén­teken összehívta a kormányülést is, és ot­tani beszédében hangsúlyozta: Oroszor­szágban létrejöttek a gazdaság felemelé­séhez szükséges feltételek. Állítása il­lusztrációjaként megemlítette, hogy Bo­risz Jelcin lemondása után az orosz érték­papírpiacon öt százalékkal emelkedett a részvények árfolyama. „Ez azt jelenti, hogy Borisz Jelcin döntése helyes és jól időzített volt” - mondta Putyin. Ugyancsak kinevezése napján az ál­lamfő újévi beszédet is mondott, amely­ben hangoztatta: Oroszországban nincs, és egy pillanatig sem lesz hatalmi vá­kuum, s minden, a törvények és az alkot­mány előírásainak áthágására tett kísérle­tet határozottan meghiúsítanak. Leszö­gezte, hogy az orosz állam megbízhatóan védelmezi a civilizált társadalmak alap­vető értékeit: a szólás-, a lelkiismereti, a tájékoztatási szabadságot és a tulajdon­hoz való jogot. A fegyveres erők, a határ­őrség és a rendvédelmi szervek a meg­szokott módon végzik munkájukat. Az állam a jövőben is védelmezni fogja az ország minden lakosának biztonságát. Az ügyvezető államfő egyébként ren­deletben biztosított mentességet elődjé­nek, Jelcinnek minden jogi eljárással szemben. Az Interfax jelentése szerint a rendelet kimondja: ,A tisztségéről le­mondott elnök immunitást élvez. Nem lehet jogi vagy államigazgatási eljárás keretében felelősségre vonni, őrizetbe venni vagy letartóztatni, házkutatást tar­tani nála, kihallgatni vagy személyi mo­tozásnak alávetni.” Mint több hírügy­nökség is emlékeztetett rá, Jelcint az utóbbi időben komoly bírálatok érték az Oroszországban - a hatalom csúcsain is - elharapódzott korrupció miatt. Leg­szűkebb környezete, s családja tagjait — főleg a lányát, Tatyjana Gyacsenkót — törvénytelen pénzügyi műveletekkel hozták kapcsolatba. Putyin kinevezésének másnapján vil­lámlátogatást tett Csecsenföldön. Az ost­romló erőknél tett szemléjén kijelentette: a háború célja nem csupán az ország be­csületének és méltóságának helyreállítá­sa, „az alapvető cél Oroszország feldara­bolásának megállítása”. Az amerikai védelmi minisztérium még előző nap közölte, hogy az orosz hadsereg három Scud rakétát lőtt ki Csecsenföldre. Az indítást az a központ észlelte, amely­ben amerikai és orosz szakértők együtt fi­gyelték a dátumváltás okozta esetleges számítógépes hibákat a két ország hadá­szati erőinél. Az AP szerint az orosz fél a csecsen hadjáratban még nem vetett be ilyen kaliberű fegyverzetet. Clinton amerikai elnök egyébként a múlt pénteki Jelcin-Putyin váltás után mindkét főszereplővel hosszabb tele­fonbeszélgetést folytatott. Az amerikai elnök Putyinnak kijelentette: bízik ab­ban, hogy kedvezően alakulnak az ame­rikai-orosz kapcsolatok. Szóvivői köz­lés szerint a beszélgetés fő témája a csecsenföldi háború és a kétoldalú vi­szony volt. Orosz erők előrenyomulnak Groznij környékén reuters-fotó Az elhárítás elnöki székéből az államfői bársonyfotelba Vlagyimir Putyinról kevéssel tudunk többet annál, ami a hivatalos életrajzá­ban szerepel. Tudjuk, hogy hivatásos hírszerző volt, ami feltételezi a megfe­lelő előképzettséget. Beszédkészsége, intelligenciája, műveltsége hivatalos szereplései alapján ítélve kiválónak mondható. A KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (leegyszerűsítve az elhárítás) elnöki székében töltött idő biztosította számára a vezetői tapaszta­latokat. A nemzetbiztonsági tanács irá­nyítása révén Oroszország egyik legtá­jékozottabb emberévé vált, de valódi politikusi tapasztalatokat ezen a posz­ton sem szerezhetett, így valóban a „mély vízbe” került, amikor a bonyolult belpolitikai képletű Oroszországban a kormány élére nevezte ki Jelcin elnök. Ma Vlagyimir Putyin Oroszország legnépszerűbb politikusa. Ez feltétlenül biztató. Az is, hogy a nők, az idősek és a kisemberek kifejezetten bizalommal vannak iránta. Óvatosságra int viszont, hogy Putyint végső soron mégiscsak a csecsenföldi háború, az annak során mutatott határozottsága és eltökéltsége tette egyértelműen elfogadottá, vagyis Putyin tábornok a háború embere. Az is tény, hogy két legfontosabb jelenlegi támogatója, a parlamenti hátteret bizto­sító Szergej Sojgu és a rendet szavatoló Vlagyimir Rusajlo belügyminiszter szintén tábornok, tehát egy erőszak­szervezeti triumvirátus kialakulása sem zárható ki. Kifejezetten Putyin mellett szól, hogy a Jelcint és a „családot” és annak működését elutasító befolyásos politi­kai erők (a kommunistákat nem számít­va) egyike sem utasítja őt el eleve. Putyin későbbi alkujain, szövetségkere­ső vagy éppen azt elutasító magatartá­sán múlik, hogy milyen mértékű köz­­megegyezést tud majd kialakítani szán­dékai körül. E szándékok viszont tulajdonképpen nem ismertek. Gazdasági nézeteit eddig csak felszínesen, leegyszerűsítve, az oroszországi kényszerpálya diktálta ha­tárokon belül villantotta fel vázlatosan, tehát még bármi lehet. Fontos, hogy ki­ket választ tanácsadóul. Putyin eddig akár kényszerből, akár tudatosan a határozott, önálló hazafias külpolitikai vonalat választotta. Nem tudni, felülbírálja-e ezt, ha a hatalom csúcsán ütközik a külpolitikai realitá­sokkal, illetve ha a csecsenföldi hadjá­rat lezárásával ez a szerep okafogyottá válik. Putyin lehet egy új,"dinamikus, a jelenlegi világrendbe illeszkedő, de sa­ját szerepét, jelentőségét tudatosan és fokozatosan felértékelő Oroszország si­keres vezetője, és lehet az izolacioniz­­mus, a belpolitikai célú erőfitogtatás - hosszú távon kudarcra ítélt - embere is. M. L. L. VLAGYIMIR PUTYIN ÉLETÚTJA Borisz Jelcin ügyvezető államfővé nevezte ki Vlagyimir Putyin miniszterelnököt, miután pénteken bejelentette távozását az elnöki székből. 1952. október 7-én született Leningrádban. 1975: Jogi diplomát szerez a leningrádi egyetemen. A kilencvenes évek eleje: Szentpétervár polgármesterének nélkülözhetetlen munkatársa. 1994: A polgármester első helyettese lesz, részt vesz a helyi piaci viszonyok kiépítésében. A kilencvenes évek közepe:" Beismeri, hogy évekig dolgozott a KGB-nek Németországban. 1996: Moszkvába kerül, ahol a Kreml kincstárnokának, Pavel Borogyinnak lesz a helyettese. 1997: Bekapcsolódik a Jelcin-adminisztráció munkájába, a régiókkal tartja a kapcsolatot. 1998. július: A KGB-jogutód Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetője lesz. 1999. március: Jelcin szűk tanácsadó testületének is a titkára lesz. 1999. augusztus: Miniszterelnökké nevezik ki, és Jelcin utódjaként emlegetik. 1999. október: Elindítja a csecsenföldi hadjáratot, ami a legnépszerűbb orosz politikussá teszi rövid idő alatt. 1999. december: A képviselőházi választásokon az általa is támogatott Egység tömörülés a második helyet szerzi meg a kommunisták mögött. 1999. december 31. Jelcin ügyvezető államfővé nevezi ki, a március 26-i elnökválasztás első számú esélyese. .­. Világszerte élénk visszhangot váltottak ki a moszkvai hatalmi változások HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az orosz államfő lemondása a világ­közvélemény figyelmének homlokterébe került, és mindenfelé élénken kommen­tálják a moszkvai történéseket. Bill Clinton első magánreakciója is­meretlen ugyan, de hivatalos nyilatkoza­tában dicsérte Borisz Jelcint egyenessé­géért, s az oroszországi demokratikus rendszer folyamatosságát méltatta - je­lentette washingtoni tudósítónk. A Fehér Ház örül a sima moszkvai átmenetnek. Kérdezgetik: mik lehetnek Vlagyimir Putyin valódi szándékai, mit hozhat Amerikának, ha a 47 éves férfi tartósan hatalomban marad? Mi a fontosabb? Hogy KGB-tiszt volt az NDK-ban? Vagy a szentpétervári liberális reforme­rekkel való szövetsége? „Putyin az orosz sovinizmusra játszva lett népsze­rű” - nyilatkozta ugyanakkor egy névte­len elnöki tanácsadó. 1 .)­ Washington várakozik. Most nem kö­veteli az észak-kaukázusi pacifikálás azonnal leállítását, s a média megértőb­ben ismerteti az orosz érveket. Moszkva szövetséges is lehet az iszlám szélsősé­gesek ellenében. Emlékeztetnek, hogy Putyin nem csatlakozott Jelcinhez, ami­kor az elnök Pekingből az orosz nukleá­ris hatalomra figyelmeztette Amerikát, s a START-2 ratifikálását várja az új du­mától. Az Egyesült Államoknak nem ér­deke ugyan, hogy a volt szuperhatalom talpra álljon, de nem akarja megakadá­lyozni Oroszországban a rendteremtést, a központi hatalom stabilizálódását - írja tudósítónk. Tony Blair brit miniszterelnök az új­ságíróknak adott első nyilatkozatában ki­emelte, hogy Jelcin oroszországi elnök­sége alatt a világ stabilabb lett. Lintor Jospin francia kormányfő szerint Jelcin 120 az oroszországi alkotmánynak megfele­lően cselekedett, amikor Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnököt bízta meg az elnöki teendők ellátásával, és 2000 márciusára kitűzte az elnökválasztást. Jacques Chirac francia államfő Jelcin történelmi szerepét méltatta, aki „meg­gyökereztette a demokráciát Oroszor­szágban, és elkötelezte országát a politi­kai és gazdasági reformok mellett”. Az Európai Unió soros elnökségét január el­sején átvevő Portugália reményét fejezte ki: Vlagyimir Putyin megbízott elnök ja­vítani fog azon a módon, ahogyan Oroszország külügyeit és a nemzetközi közösséghez fűződő kapcsolatait kezeli. Magyarország abban érdekelt, hogy Oroszországban folytatódjék a reformfo­lyamat, és előrelépés történjen a kétoldalú politikai, valamint gazdasági együtt­működésben -jelentette ki Herman János külügyi államtitkár a Népszabadság érdeklődésére Borisz Jelcin lemondása kapcsán. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Jelcin a XX. század, különösen pedig a kilencvenes évek jelentős orosz politikusa, a század utolsó esztendeiben meghatározó szerepet játszott abban az átmenetben, amely a demokratikus Oroszország megteremtésének irányában halad. Hermán János hangoztatta: Jelcin említett lépése megteremti annak a le­hetőségét, hogy az orosz demokrácia tovább erősödjön, az ottani reformfolya­mat új szakaszba lépjen. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, a külügyi állam­­ttítcár emlékeztetett rá: a közelmúltban látogatást tett Moszkvában Martonyi Já­­­nos külügyminiszter, s az ottani megbeszélései szilárd alapot teremtettek ah­hoz, hogy ez évben fejlődjön a kétoldalú politikai és gazdasági együttműködés.

Next