Népszabadság, 2000. május (58. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-05 / 104. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. MÁJUS 5., PÉNTEK 5 Négy négyzetméter élettér Magyarországon 104 éve nem épült új fegyintézet A veszprémi közgyűlés április 28-án módosította a város hatályos rendezési tervét. Ezzel az utolsó akadály is elhá­rult az új veszprémi fegyintézet építése elől. A tervek szerint két és fél milliárd forintból 2002 végére készül el a két­száz fő elhelyezésére alkalmas, az euró­pai uniós követelményeknek maradék­talanul megfelelő megyei előzetesház. Az elképzelések szerint a fegyintézet­ben kizárólag egy-, két- és háromsze­mélyes zárkák lesznek. Az ország utolsó várbörtönének, a döntően előzetes letartóztatottak elhelye­zésére szolgáló veszprémi fegyintézetnek a bezárásáról még az előző kormány dön­tött, miután az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosa a fogva tartottak és a személyzet panaszait megvizsgálva em­beri tartózkodásra alkalmatlannak minő­sítette az épületegyüttest. A hivatalosan 55 letartóztatott befogadására alkalmas intézményben csaknem 300 személyt őriznek. Az egykori várbörtön egyes zár­káiban kizárólag mesterséges fénnyel le­het világítani, természetes fényhez nem jutnak a letartóztatottak. A Büntetés-végrehajtás Országos Pa­rancsnoksága Veszprém és Kádárta kö­zött tavaly 30 millió forintért vásárolt egy telket a Honvédelmi Minisztériumtól az új fegyintézet számára. A megyei jogú város közgyűlése április 28-án módosí­totta a településrész rendezési tervét, ez­zel az utolsó akadály is elhárult az építke­zés megkezdése elől. Magyarországon ezt megelőzően 104 éve, 1896-ban adták át az utolsó kifejezetten börtön céljára ké­szült épületet: a szegedi Csillagbörtönt Ferenc József uralkodó avatta fel. Varga Valéria dandártábornok, a bün­tetés-végrehajtás országos parancsnoká­nak gazdasági helyettese lapunknak el­mondta: a ma még beépítetlen területen 2002 végére felépül az Európai Unió kö­vetelményeinek maradéktalanul megfele­lő, 200 fő elhelyezésére alkalmas fegyin­tézet, továbbá mintegy 100-150 szolgála­ti lakás, az előzetes tervek szerint 25 a büntetés-végrehajtási dolgozók számára, mintegy 100-120 a honvédség részére. A beruházás várhatóan 2,5 milliárd fo­rintjába kerül a költségvetésnek. A bünte­tés-végrehajtás várhatóan még e hó vé­gén pályázatot ír ki a fegyintézet tervei­nek elkészítésére. A tábornok asszony hangsúlyozta: a beruházást a közbeszer­zési törvény előírásai szerint bonyolítják le, azaz minden jelentős munkára közbe­szerzési pályázatot írnak­ ki. Az új veszprémi fegyintézetben helye­zik majd el a térség előzetes letartóztatott­jait. A tervek szerint az egyemeletes, ma­gas „bástyafallal” körbevett intézmény­ben döntő részben egyszemélyes zárkákat alakítanak, ki, de lesznek olyan cellák is, amelyekben két-három ember is elhelyez­hető lesz. A nemzetközi előírásoknak megfelelően egy felnőtt fogva tartottnak zárkánként legalább négy négyzetméter­nyi életteret kell rendelkezésére bocsáta­ni, a fiatalkorúak számára öt és fél négy­zetmétert. Minden zárkában lesz zárható, „vandálbiztos” WC, valamint kézmosó. Zuhanyozásra csak a közös használatú fürdőhelyiségekben lesz lehetőségük a fogva tartottaknak. Az ablakokat részben erős ráccsal védik majd, részben pedig különleges - ütésálló és kis részekre ta­golt - üveggel látják el, amelyen keresztül lehetetlen kitörni az épületből. Varga Valéria elmondta: a veszprémi fegyintézet tervezésekor és kivitelezése­kor mindazokat az újításokat és bevált biztonságtechnikai eszközöket alkalmaz­zák majd, amelyeket a többi börtön és ELÍTÉLTEK SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁSA fegyház felújításakor, korszerűsítésekor kipróbáltak. A tábornok elmondta, hogy az új fegyintézet költségvetésének terhé­re elkészül a Veszprémet Kádártával ösz­­szekötő kerékpárút és a bv-intézetet a 82- es főúttal összekötő bekötőút is. A vár­börtön jelenleg 80 főt foglalkoztat, az új fegyintézetben a fegyőrök létszáma a je­lenleginek várhatóan legalább a másfél­­szerese lesz. Arról, hogy 2002 után mi­lyen célra hasznosítják a megüresedő várbörtönt, később döntenek. Informáci­óink szerint máris többen érdeklődnek az ombudsman által emberi tartózkodásra alkalmatlannak minősített belvárosi vár­börtön más célra való hasznosítása iránt. Fekete Gy. Attila Atyánszky Györgyöt kihallgatták? TUDÓSÍTÓNKTÓL Információink szerint a napokban meg­történt Atyánszky György kisgazda or­szággyűlési képviselő gyanúsítottként való kihallgatása - ennek részleteiről azonban az eljárással megbízott Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal illetékesei nem nyi­latkoztak. Mint ismeretes, Atyánszky György, a martfűi pékséget üzemeltető L-G & T Kft. ügyvezetőjeként 1998 novemberé­ben kezdeményezte cége felszámolását, miután a társaság 29 millió forintos tar­tozást halmozott fel, és nem tudta kifi­zetni. A képviselő ellen csődbűntett gyanúja miatt tavaly nyáron indult nyo­mozás, mert felvetődött annak a gyanú­ja, hogy a felszámolás bejelentése és az eljárás elkezdése közötti időben a pék­ség vagyonának egy részét jogszerűtle­nül értékesítették. Az eddigi adatok szerint a cégvezető részére is történtek ebben az időszakban jogosulatlan kifi­zetések. Fekete Lászlótól, az L-G & T Kft. felszámolásával megbízott cég vezető­jétől tegnap megtudtuk: van esély arra, hogy a martfűi pékség húsz dolgozója hozzájusson elmaradt béréhez. A fel­számoló jogerősen pert nyert egy bank­kal szemben, amely már a felszámolás megkezdése után emelte le egymillió forintos követelését a pékség számlájá­ról. A felszámoló cég ahhoz a Volvóhoz is szeretne hozzájutni, amelyet az ügyészségi nyomozó hivatal nemrégi­ben foglalt le: az autót Atyánszky György használta, majd a jármű a fel­számolás előtti hetekben kikerült a cég vagyonleltárából. A kocsi lízingdíjának még hátralévő törlesztőrészleteit egy összegben kifizették, az autót pedig Atyánszky György egyik rokonának nevére íratták. Fekete László szerint a nagy értékű kocsit jogszerűtlenül érté­kesítették, az autó a felszámolás alatt álló martfűi pékséget illeti. Többmilliárdos kár a medrekben HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Több milliárd forint kárt okozott az ápri­lisi árhullám a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei folyók medrében. A Tisza felső szakaszán, Tiszabecs és Tivadar között sok helyen beomlott a mederszél, és to­vábbi omlásoktól is tartanak a vízügyi szakemberek. A térségben a Tisza egy­ben országhatár, a mederszélomlások mi­att változott a határ vonala is. A károk pontos felmérése már megkezdődött, a munkát előreláthatólag május végére fe­jezik be. A kedvező időjárás hatására in­tenzíven apad a Tisza, Szolnoknál csütör­tök délelőtt 10 órakor 892 centiméteres vízállást mutatott a mérce, ami 149 centi­méterrel kevesebb az április 19-én mért 1041 centiméteres tetőzési szintnél. Az Alsó-Tisza vidékén továbbra is las­sú az apadás, amelynek üteme a követke­ző napokban valószínűleg növekedni fog. Ezen a szakaszon már csak Mindszentnél mértek 900 centiméteres vízállást, Csongrádnál és Szegednél ennél alacso­nyabb a vízszint. A Hármas-Körös és a Tisza védsza­­kaszain, valamint a Maros alsó szakaszán mindenütt rendkívüli készültség van ér­vényben, jóllehet az elmúlt nap folyamán rendkívüli esemény nem történt. Túlórák, szabadidő-szervezők A lógós diák osztályozó vizsgán kap év végi jegyet A szakszervezetek siker­ként könyvelik el, hogy az oktatási tárca visszalé­pett attól a rendeletterve­zettől, amely feloldotta volna a tanárok évi 200 órára korlátozott túlóra­lehetőségét. Környei László közoktatási helyet­tes államtitkár azonban kijelentette: a túlórakorlát azért marad meg, mert más tárcák - főként a pénzügyi - ragaszkodnak ehhez. Kormányrendelet sza­bályozza majd: a kollégiumi nevelőtaná­rok hét végi munkája ügyeletnek, ké­szenlétnek, vagy pedagógiai munkavég­zésnek számítson. Csak az utóbbi eset­ben kaphat ugyanis teljes óradíjat a dol­gozó, az ügyeletért annak a fele, míg a készenlétért csupán 30 százaléka jár. Döntés erről még nincs. Az viszont már biztos: nem oldja föl a tárca azt a korlá­tozást, amely alapján a tanárok - miként más közalkalmazottak is - évente legfel­jebb 200 túlórát teljesíthettek. A szak­­szervezetek örülnek, hogy megmarad a korlát, hiszen attól féltek: a fenntartók hamar rájöttek volna, hogy túlóráztatás­sal álláshelyek spórolha­tók meg. Már a jövő héten napvi­lágot lát, és még e hónap­ban életbe lép az a minisz­teri rendelet, amely - töb­bek közt - változást hoz az intézményvezetők megvá­lasztásában. A nevelőtes­tület a véleményét eddig csak a pályázókról való szavazással fejezte ki, ezentúl a pályázatokról részletes értékelést kell küldeni a fenntartóhoz. Ez a rendelet szabályozza a következő tanévtől munkába álló szabad­idő-szervezők - minden olyan iskolában, amelyben 300-nál többen tanulnak, teljes állás jár erre - feladatait. Rengeteg mun­kát vesznek majd át az igazgatóhelyette­sektől, többek közt a diákönkormányza­tok segítését, a továbbtanulás-pályakez­dés szervezését. Emellett kirándulásokat, színházlátogatásokat szerveznek. Az új rendelet egyik pontja a lógós di­ákoknak lesz kedvezőtlen: aki többet mulaszt egy tantárgy óráiról, mint az éves óraszám egyötöde, csak osztályozó vizsgával kaphat év végi érdemjegyet. Rudas Péter Környei László Bemutatkozott a Szülősuli Gombás Anna egyéves születésnapját sajtótájékoztatóval és állófogadással ün­nepelte tegnap családjának és barátainak köre. Ő az első baba ugyanis, aki a Csa­ládbarát Tanácsadó Műhely Szülősuli tanfolyamának szellemében született. A Szülősuli többek között pszicholó­gusból, orvosból, egészségtanárból és instruktorból álló csoportja a gyermeket váró párokat készíti fel a szülés és a szülő­vé válás élményére, feladatára. Segíti őket feldolgozni a feszültségeket, a magukkal hozott rossz mintákat. Fontosnak tartják, hogy e hajszolt, sikerorientált kor fiataljai is a lehető legharmonikusabban élhessék át szülői, családi életszerepeiket. - A Családbarát Műhely a Szülősuli tanfolyamból nőtt ki, egy régi társadalmi igény és újabb kormányzati törekvés hozta létre - mutatta be a nemrégiben alakult szerveződést dr. Gondos Anna pszichológus. Célja a családbarát mun­kahelyek létrehozásának elősegítése, il­letve a meglévő, anyagi jellegű támoga­tásokon túl a családok mentálhigiénés segítése. Nemcsak egyéni, hanem kö­zösségi, sőt gazdasági érdek is, hogy a család érvényesíthesse azokat az igénye­ket, amelyek segítségével a különféle életciklusokban a legjobban meg tud fe­lelni a reprodukciós, szocializációs fel­adatának — hangzott el a csütörtöki saj­tótájékoztatón. A cégeknek, vállalatok­nak figyelembe kellene venniük, érték­nek tekinteniük azt, hogy munkatársaik természetes szerepükben egy család tag­jai. Ez manapság nem így történik: a fér­fiaktól a legtöbb munkahelyen azt vár­ják el, hogy munkaidőben teljesen felejt­sék el családjukat, apa voltukat, a nőktől pedig azt, hogy úgy viselkedjenek, mint egy férfi - foglalta össze Gondos Anna. A közgondolkodás lassú változását jelzi, hogy a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium pályázatára, amellyel a csa­ládbarát munkahely címet lehet elérni, csaknem félszáz intézmény és vállalat jelentkezett. Eredményhirdetés május végén lesz. Cs. K. É. Költségesek a természetes strandok Hazánkban 379 engedélyezett vízparti fürdőhelyet tartanak nyilván A viszonylag rövid fürdőszezon miatt egyre kevésbé jó üzlet idehaza a termé­szetes vizek partján lévő strandok üze­meltetése, és e szabály alól csak né­hány, nagyvárosok közelében lévő für­dőhely a kivétel. Az önkormányzatok ugyanakkor szívesen megspórolják a stranddá nyilvánítás költségeit. Ahhoz, hogy egy kellemes vízparti te­rület szabad vagy fizetőstranddá váljon, a kérdést szabályozó BM-rendelet értelmé­ben az illetékes önkormányzat jegyzőjé­nek hozzájárulása mellett több hatósági engedély is kell. A stranddá nyilvánítás igen költséges dolog: a kijelölt fürdőterü­letet táblákkal és bójákkal kell jelölni, a medret minden szezon előtt végig kell kotorni, és fontos kívánalom — a vezeté­kes vízzel ellátott illemhely mellett - az őr, a mentőszemélyzet és az orvos alkal­mazása is. Emiatt - mint Busi László had­nagy, a tiszai vízi rendészet illetékese la­punknak elmondta - egyre kevesebb ön­­kormányzat vállalkozik a fürdőhelyek ki­alakítására, a fürdeni vágyók pedig a leg­képtelenebb helyeken - kikötőkben, a kompok útvonalán - hódolnak szenvedé­lyüknek. Magyarországon 379 kijelölt és enge­délyezett vízparti fürdőhelyet tartanak nyilván - tudtuk meg Petróczi Gábornétól, a Tourinform tájékoztatási szolgálatának munkatársától. A strandok nagyobbik hányada tavaknál (az összes fürdőhely egynegyede a Balaton mellett) található. A Tisza-tó mellett Abádsza­­lókon, Tiszafüreden, Sarudon, Tiszanánán, Kiskörén és Poroszlón van kiépített strand. A térségben a cián­­szennyezés miatt a tavalyinál valamivel gyengébb szezonra számítanak, ugyan­akkor - mivel a tó vizébe gyakorlatilag nem került szennyező anyag - bíznak ab­ban, hogy erőteljes marketinggel még fel­lendíthető a nyári forgalom. A hat velen­cei-tavi fizetőstrandot és a déli oldal kö­zel egy kilométeres szabad strandját hét­végéken 40-50 ezer vendég keresi fel - közölte érdeklődésünkre Vágner Elza, Gárdony polgármestere. A fürdőzőket többek közt egyes partszakaszok tídósítá­­sával és a szolid - csak az inflációt köve­tő - áremelésekkel igyekeznek a tóhoz csábítani. Mivel azonban a szezon egyre rövidebb, és mind kevesebb a néhány napnál tovább maradó vendég - egyre kevésbé éri meg üzemeltetni a strando­kat. A fürdőhelyeket bérlő Velencetours tavaly még annyi bevételt sem ért el, amennyit az önkormányzatnak a bérleti jogért fizetett, ezért az idén kivonult a strandüzletből. Hasonló tapasztalatokról számoltak be érdeklődésünkre a Balaton-parti ön­­kormányzatoknál is. A tó mentén közel száz strand üzemel, közülük azonban csak egy, a tehetős fiatalok által látoga­tott siófoki Coca-Cola Beach számít iga­zán jövedelmezőnek. Az állandó fürdő­vendégekből élő nagyváros közeli stran­dok - például Pécsett, Nagykanizsán vagy Tatán - egyelőre nem termelnek veszteséget. Hargitai Miklós Röviden Négypárti megállapodás a HM-ben Az SZDSZ és a MIÉP kivételével csütör­tökön minden párt képviselője aláírta a haderőreformról szóló hatpárti egyezteté­sek záródokumentumát, amelynek értel­mében a felek vállalják, hogy a Magyar Honvédség szervezeti átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat elfoga­dására kérik saját frakciójukat. Az egyez­tetést követő tájékoztatón kiderült, hogy a MIÉP azért nem írta alá a záródokumen­tumot, mert képviselőjük nem volt jelen a tanácskozáson, az SZDSZ pedig azért, mert a határozattervezetbe nem került be­le az önkéntes, hivatásos hadseregre való áttérés koncepciója. (Hírösszefoglalónk) Már a választásokra készül az MDF Az MDF-frakció pénteken ünnepli kép­viselőcsoportja megalakulásának 10. év­fordulóját. Ezzel az eseménnyel pedig a párt megkezdi a felkészülést a követke­ző parlamenti választásra - mondta Bal­­sai István frakcióvezető csütörtöki tájé­koztatóján. A mai ünnepségen jelen lesz Kónya Imre, a tíz évvel ezelőtt alakult MDF-frakció akkori vezetője, aki ma a Magyar Demokrata Néppárt alelnöke. A csütörtöki tájékoztatón mindketten azt hangoztatták, nem hamis nosztalgiázás­ról, hanem az azonos politikai értékren­det valló pártok hosszú távú összefogá­sáról van szó. (K. J.T.) Rapcsák önkormányzati biztost két önkormányzati biztos kirendelését kez­deményezte Hódmezővásárhelyre Rap­csák András a tegnapi közgyűlésen. A felfüggesztett polgármester írásos bead­ványának indoka: a város pénzmaradvá­nya nem nyújtott fedezetet a tavaly év vé­gi szállítói tartozás kifizetésére, és a pol­gármesteri hivatalban nyilvántartott köte­lezettség jelenleg is több mint 400 millió forint. A közgyűlés az indítvány vizsgá­latával megbízta a testület pénzügyi-gaz­dasági bizottságát. (Tudósítónktól) Kerékbilincs Miskolcon is Júniustól a miskolci közterület-fel­ügyelők kerékbilincset helyezhetnek el a város védett övezeteiben - például a sétálóutcában vagy a Népkertben - ti­losban várakozó gépjárművekre. Erről a borsodi megyeszékhely önkormány­zata határozott a tegnapi közgyűlésen. A bilincs eltávolításáért személygépko­csik esetén tízezer forint plusz áfa bün­tetést kell fizetni. A közterület-felügye­lők csak azokon az útszakaszokon al­kalmazzák majd a kerékbilincset, ahol erre külön tábla is figyelmezteti az au­tósokat. (Miskolci tudósítónktól) Marad a márványtábla Győrben Nem veszik le a Győr elöljáróit, köztük a jelenlegi polgármestert tanácselnökként megörökítő márványtáblát - így döntött tegnap a város közgyűlése. A Polgári Szövetség javasolta: olyan emléktáblára cseréljék ki a jelenlegit, amelyen nem szerepelnek a nyilas korszak idején tevé­kenykedő polgármesterek. Kifogásolták azt is, hogy a demokratikusan megválasz­tott polgármesterek nevével olvashatók a táblán az egykori tanácsrendszer győri elöljárói. Felajánlották: a táblacsere költ­ségeit frakciójuk viseli. (Tudósítónktól)

Next