Népszabadság, 2000. augusztus (58. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-01 / 178. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2000. AUGUSZTUS 1., KEDD Móse Kacav Izrael új elnöke A Barak-kormány másodszor is átvészelte a bizalmi szavazást A várakozásokkal ellentétben a jobboldali Likud tömb jelöltje, Móse Kacav nyerte meg az izraeli elnökválasztást. Az ország parlamentje őt választotta államfővé tegnap a baloldali, kormányzó Munkapárt jelöltjével, Simon Peresz Nobel-békedíjas exkormányfővel szemben. A kudarcot követően a Barak-kormány a knesszetben túlélt egy bizalmatlansági szavazást. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A knesszet 120 képviselője közül 63 szavazott Móse Kacavra az elnökválasztás második fordulójában. Az első fordulóban a Likud-jelölt egyetlen szavazattal maradt el az abszolút többségtől, amelyre szüksége lett volna az első fordulós győzelemhez. Megválasztását végeredményben a vallásos Sasz párt szavazatainak köszönheti. Kacav sikere nagy meglepetésnek számít, hiszen a nemzetközileg jóformán ismeretlen politikus győzelmét szinte egyöntetűen valószínűtlennek minősítették a megfigyelők, akik kivétel nélkül a nemzetközi porondon jól ismert Peresz győzelmével számoltak. A dpa jelentése szerint a vesztes Pereszt láthatólag lesújtotta a nem várt eredmény. Első nyilatkozatában nem is volt hajlandó elemezni a parlament döntésének okait, mindössze annyit mondott, hogy sok sikert kíván Kacavnak államfői hivatalában. Peresz hiába nyerte el 1994-ben, az oslói izraeli—palesztin megállapodás kidolgozásáért (Jichak Rabinnal és Jasszer Arafattal megosztva) Nobel-békedíjat, és hiába volt kétszer is Izrael kormányfője, a választásokon mindig eredménytelen volt — emlékeztet a BBC. A Munkapárt Peresz vezetésével mind az ötször vesztett a választásokon. Ariel Saron, a Likud vezetője úgy értékelte Kacav győzelmét, hogy az a jobboldal megerősödését mutatja, és fontos jelzés Ehud Barak miniszterelnök és kormánya számára, mert a Barak-kormány politikájával szembeni elégedetlenséget tükrözi. Mi több, Saron arra következtetett az elnökválasztás eredményéből, hogy a Barakkormány „napjai meg vannak számlálva”. A dpa ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi izraeli koalíciós kabinet mindössze a parlamenti voksok egyharmadára számíthat automatikusan. A Reuters éppen azzal magyarázza Kacav győzelmét, hogy a választás előtt esélytelennek nevezték őt az elemzők. Kacav kevesebb vitát kavart maga körül, mint Peresz, akinek sok barátot, de sok ellenséget is szerzett hazájában ismert szókimondása és meghatározó szerepe az Izraelben sokak által vitatott oslói ideiglenes békemegállapodásban. Mindez a belpolitikai viták egyik központi alakjává tette Pereszt, így a munkapárti politikus személye erősen megosztotta a közvéleményt. A kabinet egyébkén tegnap túlélt egy bizalmatlansági szavazást. A voksok ugyan 50-50 arányban oszlottak meg, de a kormány leváltásához 61 szavazatra lett volna szükség. A Barak-kormány ellen egy hónapon belül immár másodszor nyújtottak be bizalmatlansági indítványt. Az ok mindkét esetben a palesztinokkal kötendő békemegállapodás volt. A győztes Kacav FOTÓ: REUTERS - NATALIE BEHRING Távirati Stílusban ÚJ PÁRTOT ALAPÍTOTT tegnap Andrej Bajuk szlovén miniszterelnök. Az Új Szlovénia-Keresztény Néppárt megalakítására azután került sor, hogy Bajuk egy héttel ezelőtt kilépett a kormánykoalícióban részt vevő SLS—SKDA Szlovén Nép Pártjából. Az újonan alapított párt támogatja a gazdaság liberalizálását, a monopóliumok eltörlését és a belső piac megnyitását a külföldiek előtt. (MTI) MEGÖLTEK huszonhét rendőrt Kolumbiában a marxista lázadók. Hivatalos közlés szerint a véres incidens az Andok hegységbeli Arboleda városkában történt, a támadást a Kolumbiai Forradam Fegyveres Erők két egysége hajtotta végre. (Reuters) MEGSEBESÜLT a nyár elején a csecsen elnök, Aszlan Maszhadov, egyik segédjével pedig állítólag a napokban végeztek az oroszok. Moszkva szerint a jordániai származású Hattáb hadurat és Samil Baszajev csecsen gerillaparancsnokot ugyancsak súlyosan megsebesítették. Közben Csecsenföldön két rivális hadúr között fegyveres viszály robbant ki, a harcokban négy szakadár meghalt. (AFP) VÉRES HARCOK VOLTAK Srí Lankán a Jaffna-félszigeten, ahol tizenkilenc tamil gerilla és öt kormánykatona veszítette életét. A terület elfoglalásáért tavasszal indított heves offenzívát a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei gerillaszervezet, de a támadás kifulladt, s a kormányerők most igyekeznek kiszorítani a lázadókat a félszigetről. (Reuters) AGYONLŐTTEK legkevesebb ötvenhárom embert Burundi keleti részében, ahol gyakoriak az összetűzések a bujumburai kormány katonái és a felkelők között. Burundiban 1993 óta folyik polgárháború a politikát és a hadsereget ellenőrző, de számszerű kisebbségben lévő tuszik és a velük szemben álló hutuk között. (Reuters) ________Portré ______ Aki „kellemes meglepetést” ígér Móse Kacav, akit ma este avatnak Izrael nyolcadik államfőjévé, a zsidó állam történetének első jobboldali és második szefárd (közel-keleti származású) elnök. Kacav 1945-ben született Iránban, s hatéves korában vándorolt be Izraelbe. A jeruzsálemi Héber Egyetemen diplomázott történelemből és közgazdaságtanból. Már huszonhárom éve szereplője az izraeli országos politikának. 1969-ben, 24 évesen az ország legifjabb polgármestere lett Kirját Malahi városában, 1977-ben bekerült a parlamentbe, majd Benjámin Netanjahu Likud kormányában munka- és népjóléti, közlekedési és idegenforgalmi miniszter, valamint miniszterelnök-helyettes is volt. Kacav mindig támogatta pártja politikai irányvonalát, vagyis a Ciszjordánia és a Gázai övezet egyes vidékeinek zsidó betelepítését és az oslói békefolyamat elutasítását. A hírügynökségek szerint Kacavnak éppen kevéssé markáns politikai alkata hozott ezúttal sikert. Ez egyben azt is jelenti, hogy Kacav várhatólag kevésbé törekszik majd a kormánypolitika befolyásolására, mint Peresz tette volna. Megválasztása után úgy nyilatkozott, hogy a szavazás eredményében az izraeli társadalom egyesítése és a társadalmi feszültségek csökkentése iránti vágyat látja. Ígéretet tett ugyanakkor, hogy az ellene szavazóknak „kellemes meglepetést” fog okozni. A pénzadományozási botrány miatt távozó Ezer Weizmann után hét évig töltheti be a főként protokolláris jellegű államelnöki posztot. Hivatalának jellege miatt megfigyelők úgy gondolják, hogy Kacav elnökké választása önmagában még nem módosítja számottevően a kormány politikáját. Merényletkísérlet Milosevics ellen? MTI-JELENTÉS A jugoszláv hatóságok négy holland állampolgárt vettek őrizetbe Szerbia és Montenegró határán, mert „merényletet terveztek Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök ellen” - közölte hétfőn Belgrádban Goran Matics jugoszláv tájékoztatási miniszter. A gyanúsítottak állítólag a Koszovóban tevékenykedő holland KFOR- katonáktól akarták beszerezni a merénylethez szükséges fegyvereket. A miniszter bejelentéséből nem derülnek ki egyéb részletek. Matics nem tért ki arra, hogy az őrizetbe vett külföldieknek milyen indítékuk volt az állítólagos merényletterv kidolgozására, és arra sem, hogy miként hajtották volna végre a támadást a jugoszláv elnök ellen. Matics tavaly ősszel „egy francia terrorcsoport” őrizetbe vételéről számolt be, és akkor is azt mondta, hogy Milosevics meggyilkolása volt a gyanúsítottak célja. A republikánusok együttérző konzervativizmust hirdetnek WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Philadelphiában megkezdődött a republikánus párt elnökjelölő gyűlése. A konvencióval egy időben párhuzamos rendezvényeken vitatják meg az amerikai politika aktuális problémáit. A republikánus pártgyűlés rendezői tizenötezer sajtóakkreditációt adtak ki, s a rendezvényeken több híresség is részt vesz: közöttük Bo Derek és Bruce Willis hollywoodi csillagok is. A tegnap kezdődött konvenció egyik első republikánus politikai sztárja Colin Powell volt. A nyugalmazott tábornok volt a fegyveres erők vezérkari főnöke az öbölháború idején. Most elsősorban a színes bőrű fiatalok javára végzett önkéntes munkában vesz részt, s lehetséges külügyminiszterként emlegetik. Eközben az öbölháború másik főszereplőjét, Dick Cheney alelnökjelöltet, egykori védelmi minisztert tévékampányban bírálják a demokraták. Azt róják fel neki, hogy képviselőként egy olyan határozat ellen szavazott, amely a dél-afrikai börtönben sínylődő Nelson Mandela kiszabadítására szólított fel. A Fehér Ház meghódítására törekvő republikánusok egyik fő célja, hogy a főleg a feketék lakta Philadelphiában bemutassák: meghirdetett „együttérző konzervativizmusuk” érzékeny a feketék, a kisebbségek, a latin-amerikai bevándorlók gondjai iránt is. A spanyol anyanyelvűek megnyerésére vetette be a dinasztia a legifjabb George Busht, a floridai kormányzó Jeb Bush és mexikói származású feleségének huszonéves fiát. Miklós Gábor ________Fókuszban________ Korzika és a többiek Királyok, császárok, köztársaságok - az elmúlt évezred francia történelmének közös pontja, hogy mindig Párizsban döntöttek. Az erősen központosított rendszeren első pillantásra nem sokat változtatna a júliusi Matignon-megállapodás, amelynek keretében Lionel Jospin kormányfő nagyobb autonómiát helyezett kilátásba a korzikaiaknak. A felkínált lehetőség a korzikaiak az anyanyelvi oktatás erősítése mellett 2004-től a helyi viszonyokhoz alakíthatnák a francia nemzetgyűlésben hozott törvényeket — ugyanis messze elmarad attól az autonómiától, amit az olasz régiók vagy a spanyol tartományok élveznek. A szigeten kialakított két megyét egy közigazgatási területté alakítanák át, Párizs meghosszabbított keze, a prefektus továbbra is a helyén maradna. A Korzikai Gyűlés által a hét végén nagy többséggel elfogadott Jospin-terv azonban bal-, és jobboldalon változatlanul heves ellenérzelmeket vált ki. Jean- Pierre Chevenement belügyminiszter - aki két hete ultimátummal igyekezett meghátrálásra késztetni kormányfőjét - közölte, hogy a „köztársaság egységét szétromboló” korzikai törvényt nem hajlandó a parlament elé terjeszteni. Kérdés, hogy a lelkes euro-szkeptikusként is ismert Chevenement meddigmarad a bársonyszékben. Jacques Chirac államfő egyelőre hallgat Korzika kapcsán, pártjában, a gaulle-ista RPR-ben azonban egyesek az V köztársaság végét és horrorforgatókönyvként a Földközitenger sziget elszakadását emlegetik. Az utóbbiak talán nem akarják tudomásul venni, de az V köztársaság jelentős átalakuláson megy keresztül. A korábban Európa „beteg emberének” tartott francia gazdaság dinamikájú növekedést mutat, a munkanélküliség immár tíz százalék alatt van. Az angolszász sajtó ugyan előszeretettel ábrázolja Franciaországot a globalizáció elleni központnak, a valóságban a francia vállalatok (Vivendi, Suez-Lyonnaise, Renault, stb.) fontos szereplői az „újgazdaságnak” és a vele járó cégfúzióknak. A fellendülés a masszív, évente mintegy 15 milliárd frankos központi és uniós támogatást élvező Korzikát sem kerülte el: a „Szépség szigetén” virágzik a turizmus és az építőipar. Az RPR-s republikánusok elsősorban attól tartanak, hogy Korzika példáján felbuzdulva az elzásziak, a bretonok és a baszkok hasonló követelésekkel állnak majd elő. A helyi autonomista mozgalmak elszakadás helyett sokkal inkább identitásuk elismerését követelik és kulturális hagyományaik minél szélesebb körű ápolását akarják elérni. Adrien Zeller, az elzászi régió konzervatív UDF-es elnöke megjegyezte: a helyi jogosítványok bővítése, a nagyobb mozgásszabadság nemcsak az európai integrációs folyamatokat erősítené, hanem visszaszorítaná a szeparatista törekvéseket is. Párizs, 2000. július 31. Dési András KISEBBSÉGEK FRANCIAORSZÁGBAN Venezuela kitart Chávez mellett HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Akár tizenkét évig is államfő maradhat Hugo Chávez venezuelai elnök, aki nagy fölénnyel nyerte a vasárnapi elnökválasztást a 24 milliós latin-amerikai országban. A korábban puccskísérletért elítélt és börtönbe vetett Chávez másfél éve áll Venezuela élén, s azóta négyszer tartottak már választásokat. A mostani voksolás hátterében az állt, hogy a tavaly év végi alkotmánymódosítás az elnöki terminust ötről hat évre növelték. Chávez az új alkotmány szerint akár még egy hatéves periódusra is újraválasztható, úgyhogy elemzők szerint könnyen lehet, hogy csaknem tizennégy évig áll majd az ország élén - teljesen demokratikus módon. Chávez mostani ellenfele korábbi puccsista társa Francisco Arias ezredes volt, aki az év elején szakított korábbi eszmetársával és annak populizmusa helyett inkább mérsékelt, üzletbarát politikát hirdetett. Az elnökválasztással párhuzamosan helyhatósági választást is rendeztek, a 23 kormányzói posztból Chávez hívei tizenkettőt szereztek meg. Chávez töretlen népszerűsége némiképp meglepő, hiszen az ország történelmének legsúlyosabb recesszióját éli, évi hét százalék a GDP visszaesése, annak ellenére, hogy Venezuela a világ harmadik legnagyobb olajexportőre és tavaly óta a világpiacon négyszeresére emelkedtek az olajárak - írta a Reuters. A választások alatt Chávez baseballt játszott fotó: reuters - kimberly white Az ETA ellen tüntettek a spanyolok HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Több tízezren emlékeztek tegnap néma csöndben Spanyolország-szerte a szombaton agyonlőtt szocialista politikusra, Juan Maria Jaureguire. A 49 éves férfit két fegyveres gyilkolta meg a baszkföldi Tolosa város egy kávéházában. Jauregui egyébként 1996 óta külföldön élt, mert fény derült rá: az ETA baszk szeparatista szervezet meggyilkolását tervezte. Most csupán szabadságát töltötte otthon. A tereken és a középületekben tegnap az ETA erőszakhulláma ellen kialakult szokás szerint ötperces némasággal emlékeztek Jaureguire, aki idén a hetedik halálos áldozata az ETA-terrornak. A gyilkosságot egyébként a főbb parlamenti pártok egyértelműen elítélték, és a vérontás ellen felemelte szavát II. János Pál pápa is. Az egyetlen politikai erő, amely nem volt hajlandó elítélni az akciót, az ETA politika szárnyának tartott EH volt, amelynek 15 százalékos a támogatottsága a baszkföldi parlamentben. José Maria Aznar spanyol miniszterelnök korábban ismételten leszögezte: kormánya egyetlen centimétert sem hátrál az ETA elleni harcban. Az ETA december elején mondta fel a 14 hónapig életben levő tűzszünetet, arra hivatkozva, hogy nem haladtak előre a tartomány függetlenségét célzó tárgyalások. Madrid azonban közölte, hogy nem hajlandó tárgyalni Baszkföld függetlenségéről.