Népszabadság, 2000. augusztus (58. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-01 / 178. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2000. AUGUSZTUS 1., KEDD Móse Kacav Izrael új elnöke A Barak-kormány másodszor is átvészelte a bizalmi szavazást A várakozásokkal ellentétben a jobb­oldali Likud tömb jelöltje, Móse Kacav nyerte meg az izraeli elnökvá­lasztást. Az ország parlamentje őt vá­lasztotta államfővé tegnap a baloldali, kormányzó Munkapárt jelöltjével, Si­mon Peresz Nobel-békedíjas exkor­­mányfővel szemben. A kudarcot kö­vetően a Barak-kormány a knesszet­­ben túlélt egy bizalmatlansági szava­zást. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A knesszet 120 képviselője közül 63 szavazott Móse Kacavra az elnökválasz­tás második fordulójában. Az első for­dulóban a Likud-jelölt egyetlen szava­zattal maradt el az abszolút többségtől, amelyre szüksége lett volna az első for­dulós győzelemhez. Megválasztását végeredményben a vallásos Sasz párt szavazatainak köszönheti. Kacav sikere nagy meglepetésnek számít, hiszen a nemzetközileg jófor­mán ismeretlen politikus győzelmét szinte egyöntetűen valószínűtlennek mi­nősítették a megfigyelők, akik kivétel nélkül a nemzetközi porondon jól ismert Peresz győzelmével számoltak. A dpa jelentése szerint a vesztes Pereszt láthatólag lesújtotta a nem várt eredmény. Első nyilatkozatában nem is volt hajlandó elemezni a parlament dön­tésének okait, mindössze annyit mondott, hogy sok sikert kíván Kacavnak államfői hivatalában. Peresz hiába nyerte el 1994-ben, az oslói izraeli—palesztin megállapo­dás kidolgozásáért (Jichak Rabinnal és Jasszer Arafattal megosztva) Nobel-bé­­kedíjat, és hiába volt kétszer is Izrael kor­mányfője, a választásokon mindig ered­ménytelen volt — emlékeztet a BBC. A Munkapárt Peresz vezetésével mind az ötször vesztett a választásokon. Ariel Saron, a Likud vezetője úgy ér­tékelte Kacav győzelmét, hogy az a jobboldal megerősödését mutatja, és fontos jelzés Ehud Barak miniszterel­nök és kormánya számára, mert a Barak-kormány politikájával szembeni elégedetlenséget tükrözi. Mi több, Saron arra következtetett az elnökvá­lasztás eredményéből, hogy a Barak­­kormány „napjai meg vannak számlál­va”. A dpa ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy a jelenlegi izraeli koa­líciós kabinet mindössze a parlamenti voksok egyharmadára számíthat auto­matikusan. A Reuters éppen azzal magyarázza Kacav győzelmét, hogy a választás előtt esélytelennek nevezték őt az elemzők. Kacav kevesebb vitát kavart maga körül, mint Peresz, akinek sok barátot, de sok ellenséget is szerzett hazájában ismert szókimondása és meghatározó szerepe az Izraelben sokak által vitatott oslói ideiglenes békemegállapodásban. Mind­ez a belpolitikai viták egyik központi alakjává tette Pereszt, így a munkapárti politikus személye erősen megosztotta a közvéleményt. A kabinet egyébkén tegnap túlélt egy bizalmatlansági szavazást. A voksok ugyan 50-50 arányban oszlottak meg, de a kormány leváltásához 61 szavazatra lett volna szükség. A Barak-kormány el­len egy hónapon belül immár másodszor nyújtottak be bizalmatlansági indít­ványt. Az ok mindkét esetben a paleszti­nokkal kötendő békemegállapodás volt. A győztes Kacav FOTÓ: REUTERS - NATALIE BEHRING Távirati Stílusban ÚJ PÁRTOT ALAPÍTOTT tegnap Andrej Bajuk szlovén miniszterelnök. Az Új Szlovénia-Keresztény Néppárt megalakítására azután került sor, hogy Bajuk egy héttel ezelőtt kilépett a kor­mánykoalícióban részt vevő SLS—SKD­­­A Szlovén Nép Pártjából. Az újonan alapított párt támogatja a gazdaság libe­ralizálását, a monopóliumok eltörlését és a belső piac megnyitását a külföldiek előtt. (MTI) MEGÖLTEK huszonhét rendőrt Ko­lumbiában a marxista lázadók. Hivata­los közlés szerint a véres incidens az Andok hegységbeli Arboleda városká­ban történt, a támadást a Kolumbiai For­­radam Fegyveres Erők két egysége haj­totta végre. (Reuters) MEGSEBESÜLT a nyár elején a cse­csen elnök, Aszlan Maszhadov, egyik segédjével pedig állítólag a napokban végeztek az oroszok. Moszkva szerint a jordániai származású Hattáb hadurat és Samil Baszajev csecsen gerillaparancs­nokot ugyancsak súlyosan megsebesí­tették. Közben Csecsenföldön két rivális hadúr között fegyveres viszály robbant ki, a harcokban négy szakadár meghalt. (AFP) VÉRES HARCOK VOLTAK Srí Lankán a Jaffna-félszigeten, ahol tizen­kilenc tamil gerilla és öt kormánykato­na veszítette életét. A terület elfoglalá­sáért tavasszal indított heves offenzívát a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei ge­rillaszervezet, de a támadás kifulladt, s a kormányerők most igyekeznek kiszo­rítani a lázadókat a félszigetről. (Reuters) AGYONLŐTTEK legkevesebb ötven­három embert Burundi keleti részében, ahol gyakoriak az összetűzések a bujumburai kormány katonái és a felke­lők között. Burundiban 1993 óta folyik polgárháború a politikát és a hadsereget ellenőrző, de számszerű kisebbségben lévő tuszik és a velük szemben álló hutuk között. (Reuters) ________Portré ______ Aki „kellemes meglepetést” ígér Móse Kacav, akit ma este avatnak Izrael nyolcadik államfőjé­vé, a zsidó állam történetének első jobboldali és második sze­fárd (közel-keleti származású) elnök. Kacav 1945-ben szüle­tett Iránban, s hatéves korában vándorolt be Izraelbe. A jeru­­zsálemi Héber Egyetemen diplomázott történelemből és köz­­gazdaságtanból. Már huszonhárom éve szereplője az izraeli országos politikának. 1969-ben, 24 évesen az ország legifjabb polgármestere lett Kirját Malahi városában, 1977-ben beke­rült a parlamentbe, majd Benjámin Netanjahu Likud­ kor­­mányában munka- és népjóléti, közlekedési és idegenforgalmi miniszter, valamint miniszterelnök-helyettes is volt. Kacav mindig támogatta pártja politikai irányvonalát, vagyis a Ciszjordánia és a Gázai övezet egyes vidékeinek zsidó betele­pítését és az oslói békefolyamat elutasítását. A hírügynökségek szerint Kacavnak éppen kevéssé mar­káns politikai alkata hozott ezúttal sikert. Ez egyben azt is je­lenti, hogy Kacav várhatólag kevésbé törekszik majd a kor­mánypolitika befolyásolására, mint Peresz tette volna. Megválasztása után úgy nyilatkozott, hogy a szavazás ered­ményében az izraeli társadalom egyesítése és a társadalmi fe­szültségek csökkentése iránti vágyat látja. Ígéretet tett ugyan­akkor, hogy az ellene szavazóknak „kellemes meglepetést” fog okozni. A pénzadományozási botrány miatt távozó Ezer Weizmann után hét évig töltheti be a főként protokolláris jellegű államel­nöki posztot. Hivatalának jellege miatt megfigyelők úgy gon­dolják, hogy Kacav elnökké választása önmagában még nem módosítja számottevően a kormány politikáját. Merényletkísérlet Milosevics ellen? MTI-JELENTÉS A jugoszláv hatóságok négy holland ál­lampolgárt vettek őrizetbe Szerbia és Montenegró határán, mert „merényletet terveztek Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök ellen” - közölte hétfőn Belgrádban Goran Matics jugoszláv tá­jékoztatási miniszter. A gyanúsítottak állítólag a Koszovó­ban tevékenykedő holland KFOR- katonáktól akarták beszerezni a merény­lethez szükséges fegyvereket. A minisz­ter bejelentéséből nem derülnek ki egyéb részletek. Matics nem tért ki arra, hogy az őrizetbe vett külföldieknek mi­lyen indítékuk volt az állítólagos me­rényletterv kidolgozására, és arra sem, hogy miként hajtották volna végre a tá­madást a jugoszláv elnök ellen. Matics tavaly­ ősszel „egy francia ter­rorcsoport” őrizetbe vételéről számolt be, és akkor is azt mondta, hogy Milosevics meggyilkolása volt a gyanúsítottak célja. A republikánusok együttérző konzervativizmust hirdetnek WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Philadelphiában megkezdődött a repub­likánus párt elnökjelölő gyűlése. A kon­vencióval egy időben párhuzamos ren­dezvényeken vitatják meg az amerikai politika aktuális problémáit. A republikánus pártgyűlés rendezői tizenötezer sajtóakkreditációt adtak ki, s a rendezvényeken több híresség is részt vesz: közöttük Bo Derek és Bruce Willis hollywoodi csillagok is. A tegnap kez­dődött konvenció egyik első republiká­nus politikai sztárja Colin Powell volt. A nyugalmazott tábornok volt a fegyveres erők vezérkari főnöke az öbölháború idején. Most elsősorban a színes bőrű fi­atalok javára végzett önkéntes munká­ban vesz részt, s lehetséges külügymi­niszterként emlegetik. Eközben az öbölháború másik fősze­replőjét, Dick Cheney alelnökjelöltet, egykori védelmi minisztert tévékam­pányban bírálják a demokraták. Azt ró­ják fel neki, hogy képviselőként egy olyan határozat ellen szavazott, amely a dél-afrikai börtönben sínylődő Nelson Mandela kiszabadítására szólított fel. A Fehér Ház meghódítására törekvő republikánusok egyik fő célja, hogy a fő­leg a feketék lakta Philadelphiában be­mutassák: meghirdetett „együttérző kon­zervativizmusuk” érzékeny a feketék, a kisebbségek, a latin-amerikai bevándor­lók gondjai iránt is. A spanyol anyanyel­vűek megnyerésére vetette be a dinasztia a legifjabb George Busht, a floridai kor­mányzó Jeb Bush és mexikói származású feleségének huszonéves fiát. Miklós Gábor ________Fókuszban________ Korzika és a többiek Királyok, császárok, köztársaságok - az elmúlt évezred francia történelmének közös pontja, hogy mindig Párizsban döntöttek. Az erősen központosított rendszeren első pillantásra nem sokat változtatna a júliusi Matignon-megál­­lapodás, amelynek keretében Lionel Jospin kormányfő nagyobb autonómiát helyezett kilátásba a korzikaiaknak. A felkínált lehetőség­­ a korzikaiak az anyanyelvi oktatás erősítése mellett 2004-től a helyi viszonyokhoz alakíthat­nák a francia nemzetgyűlésben hozott törvényeket — ugyanis messze elmarad attól az autonómiától, amit az olasz régi­ók vagy a spanyol tartományok élvez­nek. A szigeten kialakított két megyét egy közigazgatási területté alakítanák át, Párizs meghosszabbított keze, a prefek­tus továbbra is a helyén maradna. A Korzikai Gyűlés által a hét végén nagy többséggel elfogadott Jospin-terv azonban bal-, és jobboldalon változatla­nul heves ellenérzelmeket vált ki. Jean- Pierre Chevenement belügyminiszter - aki két hete ultimátummal igyekezett meghátrálásra késztetni kormányfőjét - közölte, hogy a „köztársaság egységét szétromboló” korzikai törvényt nem haj­landó a parlament elé terjeszteni. Kér­dés, hogy a lelkes euro-szkeptikusként is ismert Chevenement meddig­­marad a bársonyszékben. Jacques Chirac állam­fő egyelőre hallgat Korzika kapcsán, pártjában, a gaulle-ista RPR-ben azon­ban egyesek az V köztársaság végét és horrorforgató­könyvként a Földközi­tenger sziget elszakadását emlegetik. Az utóbbiak talán nem akarják tudo­másul venni, de az V köztársaság jelentős átalakuláson megy keresztül. A korábban Európa „beteg emberének” tartott francia gazdaság dinamikájú növekedést mutat, a munkanélküliség immár tíz százalék alatt van. Az angolszász sajtó ugyan előszere­tettel ábrázolja Franciaországot a global­izáció elleni központnak, a valóságban a francia vállalatok (Vivendi, Suez-Lyonnaise, Renault, stb.) fontos szereplői az „újgazdaságnak” és a vele járó cégfú­zióknak. A fellendülés a masszív, évente mintegy 15 milliárd frankos központi és uniós támogatást élvező Korzikát sem kerülte el: a „Szépség szigetén” virágzik a turizmus és az építőipar. Az RPR-s republikánusok elsősorban attól tartanak, hogy Korzika példáján fel­buzdulva az elzásziak, a bretonok és a baszkok hasonló követelésekkel állnak majd elő. A helyi autonomista mozgal­mak elszakadás helyett sokkal inkább identitásuk elismerését követelik és kul­turális hagyományaik minél szélesebb körű ápolását akarják elérni. Adrien Zel­ler, az elzászi régió konzervatív UDF-es elnöke megjegyezte: a helyi jogosítvá­nyok bővítése, a nagyobb mozgásszabad­ság nemcsak az európai integrációs fo­lyamatokat erősítené, hanem visszaszorí­taná a szeparatista törekvéseket is. Párizs, 2000. július 31. Dési András KISEBBSÉGEK FRANCIAORSZÁGBAN Venezuela kitart Chávez mellett HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Akár tizenkét évig is államfő maradhat Hugo Chávez venezuelai elnök, aki nagy fölénnyel nyerte a vasárnapi elnökválasz­tást a 24 milliós latin-amerikai ország­ban. A korábban puccskísérletért elítélt és börtönbe vetett Chávez másfél éve áll Venezuela élén, s azóta négyszer tartottak már választásokat. A mostani voksolás hátterében az állt, hogy a tavaly év végi alkotmánymódosítás az elnöki terminust ötről hat évre növelték. Chávez az új al­kotmány szerint akár még egy hatéves periódusra is újraválasztható, úgyhogy elemzők szerint könnyen lehet, hogy csaknem tizennégy évig áll majd az or­szág élén - teljesen demokratikus módon. Chávez mostani ellenfele korábbi puccsista társa Francisco Arias ezredes volt, aki az év elején szakított korábbi eszmetársával és annak populizmusa he­lyett inkább mérsékelt, üzletbarát politi­kát hirdetett. Az elnökválasztással párhu­zamosan helyhatósági választást is ren­deztek, a 23 kormányzói posztból Chávez hívei tizenkettőt szereztek meg. Chávez töretlen népszerűsége némiképp meglepő, hiszen az ország történelmének legsúlyosabb recesszióját éli, évi hét szá­zalék a GDP visszaesése, annak ellenére, hogy Venezuela a világ harmadik legna­gyobb olajexportőre és tavaly óta a világ­piacon négyszeresére emelkedtek az olaj­árak - írta a Reuters. A választások alatt Chávez baseballt játszott fotó: reuters - kimberly white Az ETA ellen tüntettek a spanyolok HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Több tízezren emlékeztek tegnap néma csöndben Spanyolország-szerte a szom­baton agyonlőtt szocialista politikusra, Juan Maria Jaureguire. A 49 éves férfit két fegyveres gyilkolta meg a baszkföldi Tolosa város egy kávéházában. Jauregui egyébként 1996 óta külföldön élt, mert fény derült rá: az ETA baszk szeparatis­ta szervezet meggyilkolását tervezte. Most csupán szabadságát töltötte otthon. A tereken és a középületekben tegnap az ETA erőszakhulláma ellen kialakult szokás szerint ötperces némasággal emlé­keztek Jaureguire, aki idén a hetedik ha­lálos áldozata az ETA-terrornak. A gyil­kosságot egyébként a főbb parlamenti pártok egyértelműen elítélték, és a véron­tás ellen felemelte szavát II. János Pál pápa is. Az egyetlen politikai erő, amely nem volt hajlandó elítélni az akciót, az ETA politika szárnyának tartott EH volt, amelynek 15 százalékos a támogatottsá­ga a baszkföldi parlamentben. José Maria Aznar spanyol miniszter­­elnök korábban ismételten leszögezte: kormánya egyetlen centimétert sem hát­rál az ETA elleni harcban. Az ETA de­cember elején mondta fel a 14 hónapig életben levő tűzszünetet, arra hivatkoz­va, hogy nem haladtak előre a tartomány függetlenségét célzó tárgyalások. Mad­rid azonban közölte, hogy nem hajlandó tárgyalni Baszkföld függetlenségéről.

Next