Népszabadság, 2000. október (58. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-02 / 231. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2000. OKTÓBER 2., HÉTFŐ A szerbiai sztrájk nyitánya Általános sztrájkkal próbálja megbénítani Jugoszláviát mától az ellenzék. Az elnökválasztás első fordulójában győztes Vojiszlav Kostunica a szavazatok újraszámolását követeli. Eközben Belgrádba érkezett Moszkva különmegbízottja, hogy közvetítsen a felek között. Egyes hírek szerint Szaddám Huszein iraki elnök tanácsadókat küldött Milosevicshez. A szerbiai demokratikus ellenzék szombat esti belgrádi nagygyűlésén felhívta az ország polgárait, hogy csatlakozzanak a ma reggel öt órára meghirdetett általános sztrájkhoz, így tiltakozzanak a választási csalások, illetve az ellen, hogy Szlobodan Milosevics nem hajlandó átadni a hatalmat Vojiszlav Kostunica megválasztott elnöknek. Ez a polgári engedetlenség lenne a politikai nyomásgyakorlás fő eszköze, amellyel az ellenzék Milosevics távozását akarja kikényszeríteni. Zoran Djindjics kampányfőnök ismét elutasította az ellenzék részvételét a választások október 8-ra kiírt második fordulóján, de Kostunica olyan benyomást kelt, mint aki kész minden opciót nyitva hagyni. Kostunica hangsúlyozta: minden jogi és politikai eszközt be kíván vetni, hogy Milosevicset vereségének beismerésére kényszerítse. Azt azonban szeretné elkerülni, hogy a tüntetések ellenőrizhetetlen utcai zavargásokba torkolljanak, amelyeket kihasználva Milosevics rendkívüli állapotot vezethetne be. A hét végén szórványos tiltakozásokra és sztrájkokra került sor több létfontosságú ágazatban, így Szerbia legnagyobb, kolubarai szénbányájában és a különleges jelentőségű pancsovai olajfinomítóban, vasútvonalakon, tanintézetekben, sőt még a kormányt támogató médiában is. A demokratikus ellenzék meddőn kísérletet tett, hogy felvegye a kapcsolatot a fegyveres erők vezérkarával, valamint a belügy- és az igazságügyi minisztériummal, hogy tájékoztassa őket az alkotmány- és jogsértésekről. Ezek azonban hangoztatták: politikailag semlegesek, és csak a választási bizottság által kiadott eredményeket ismerik el. Milosevics a hét végén felkereste a belgrádi katonai akadémiát, ahol köszöntötte a hadsereg új tiszti nemzedékét. Beszédében azzal vádolta „a belső ellenséget, hogy kész külföldi hadseregeket behívni Jugoszláviába”, és hozzátette: „mi tavaly megvertük az idegen hadseregeket, és azok nem mernek újra megtámadni minket”, ezért „a háborúk immár mögöttünk vannak”. Mindennek nyilván az volt a funkciója, hogy jelezze: a hadsereg Milosevicsé. Mindazonáltal Vuk Obradovics, volt tábornok, aki az ellenzék egyik vezetője, rámutatott, hogy Milosevics ugyan megpróbálkozhat a hadsereg manipulálásával, de tény, hogy a hadsereg nyolcvan százaléka Kostunicára szavazott. A mai általános sztrájk az ellenzék politikai erejének próbája lesz. Ez az első alkalom, hogy Szerbiában a polgári engedetlenséget vetik be a politikai küzdelembe, ez a módszer azonban megfigyelők szerint nem felel meg a szerb mentalitásnak. Számolni kell azzal, hogy a demokratikus ellenzék heterogén, és a szervezésben kevéssé gyakorlott. Reménykedni abban lehet, hogy az állampolgárok ugyanolyan politikai érettségről tesznek tanúságot a sztrájk idején, mint amilyet a választások alkalmával mutattak. Belgrád, 2000. október 1. Dragoszlav Rancsics Milosevics a hét végi tisztavatáson. Hová állnak a katonák? FOTÓ: REUTERS/TANJUG - RADE PRELIC Putyin elismerheti Kostunicát MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Vlagyimir Putyin orosz államfő a hét végén Gerhard Schröder német kancellárral telefonon beszélve beleegyezett abba, hogy Moszkva elfogadja Vojiszlav Kostunica feltétel nélküli győzelmét a jugoszláv elnökválasztásokon — jelentette be tegnap a német kancellária szóvivője. A hírt Moszkvában egyelőre nem erősítették meg. Putyin megismételte azt az újságírók előtt tett felajánlását is, miszerint a polgárháború elkerülése érdekében kész Belgrádba küldeni külügyminiszterét, Igor Ivanovot. Az orosz elnök azonban ennek feltételéül szabta, hogy valamennyi érintett fél egyezzen bele az orosz közvetítésbe. „A jugoszláv nép önállóan képes dönteni a saját sorsáról és jövőjéről” - hangsúlyozta Putyin. Vlagyimir Csizsov, az orosz elnök különmegbízottja egyébként már a jugoszláv fővárosban tartózkodik. Szlobodan Milosevics a belgrádi tisztavatáson mondott beszédében közvetve visszautasította Putyin közvetítési ajánlatát. Bill Clinton amerikai elnök, aki a hét végén szintén telefonon egyeztetett orosz kollégájával, arra kérte Moszkvát, hogy segítsen nyomást gyakorolni Milosevicsre. A több mint félórás beszélgetés során Clinton igyekezett meggyőzni Putyint: vegye rá Milosevicset, hogy fogadja el az első forduló eredményét, és mondjon le. Szalai Zoltán Menekülés magyar légtéren át? LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A NATO és a nyugati titkosszolgálatok éberen figyelik a Belgrádból felszálló repülőgépeket, attól tartva, hogy Szlobodan Milosevics Kínába szökik, ahol közel 200 millió dolláros vagyont halmozott fel titkos bankszámlákon — értesült a brit The Sunday Times. Amerikai tisztviselők kijelentették, hogy a NATO meg fogja akadályozni, hogy a jugoszláv elnök elhagyja az országot. Esetleges távozása a magyar vagy a román légtéren keresztül történhet Oroszországba és onnan Pekingbe. Miután Magyarország máris NATO-tag, Románia pedig szeretne felvételt nyerni, mindketten vadászrepülőgépeket helyeztek készültségbe, amelyek valamennyi Szerbiából felszálló magángépet földre kényszerítenének — írta a brit lap. A The Sunday Telegraph arról tudósít, hogy Szaddám Huszein iraki vezető magas rangú titkosszolgálati tiszteket küldött Belgrádba, akik tanácsot adnak Milosevics elnöknek, hogy kell átvészelni politikai válságokat. Milosevicsre nyomás nehezedik felesége részéről is, míg az elnök azon az áron is hajlandó Szerbiában maradni, hogy az elnöki palotában leli halálát, Mira asszony szeretné elkerülni Nicolae és Elena Ceausescu sorsát, akiket az 1989. decemberi forradalom után kivégeztek. Az irakiak jelenléte arra is utal: Bagdad kész menedékjogot nyújtani Milosevicsnek, sőt hajlandó kicsempészni őt az országból. R. Hahn Veronika Távirati Izraeli-palesztin válságtárgyalás Stílusban 1 ° C/ . ——■■■ __________ Washington önmegtartóztatásra inti a feleket Folytatás az 1. oldalról Ehud Barak izraeli miniszterelnök és a palesztin hatóság elnöke, Jasszer Arafat telefonbeszélgetést folytatott, amelyben mindketten az összetűzések megszüntetésének szükségességét hangsúlyozták. Utasították az izraeli és a palesztin biztonsági szolgálatok vezetőit: lépjenek egymással állandó kapcsolatba, hogy megnyugtassák a kedélyeket. A palesztinok szerint a mostani feszültséget Ariél Sáron, az ellenzéki Likud párt vezetője váltotta ki, amikor a múlt hét végén a jeruzsálemi Templom-hegyre, a mozlim szent mecsetek közelébe látogatott, amit a mozlimok provokációnak minősítettek. Sáron templom-hegyi „kiszállását” az amerikai külügyminisztérium szóvivője is elítélte. A szóvivő mindkét felet önmegtartóztatásra szólította fel, nehogy a békefolyamat folytatását veszélybe sodorják. Igor Ivanov orosz külügyminiszter a Slomo Ben Amival, az izraeli diplomácia irányítójával és Jasszer Arafattal lefolytatott telefonbeszélgetésén arra figyelmeztetett, hogy „szélsőséges elemek” a közel-keleti békefolyamat aláásásával fenyegetnek. A világ muzulmán országainak többségét tömörítő Iszlám Konferencia Szervezete elítélte Izraelt a katonaság és a palesztinok napok óta tartó összecsapásaiért. Az izraeli erők akcióját „bűnös agressziónak” nevezte, és a palesztin nép sokoldalú támogatására szólította fel tagállamait. Yehuda Lahav ÖSSZECSAPÁSOK A KÖZEL-KELETEN Továbbra is feszült a helyzet Ciszjordániában és a Gázai övezetben, ahol a négy napja tartó összecsapásokban több tucat palesztin vesztette életét WASHINGTONBA UTAZIK Dzso Mjong Rok észak-koreai alelnök október 9-én, és fogadja őt Bill Clinton elnök is. Ez lesz az eddigi legmagasabb szintű találkozó az Egyesült Államok és Észak-Korea között. Albright amerikai külügyminiszter ugyanakkor bejelentette: még hivatali idejének lejárta, azaz január előtt ellátogat Phenjanba. (AFP) ÖTVENNÉGYEN MEGHALTAK Srí Lankán a tamilok önálló államáért harcoló fegyveresek legutóbbi támadásaiban. A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű szervezet az ország északi részében indított offenzívát a kormányerők ellen. A tamilok Srí Lanka lakosságának mintegy 12 százalékát teszik ki. (AFP) LEMÉSZÁROLTAK hatvanhét embert a nyugat-afrikai Guineában azok a felkelők, akik a szomszédos Libéria felől az országba behatolva rajtaütöttek három határ menti falun. A támadók közül a kormánykatonák nyolcat elfogtak, a többieknek sikerült elmenekülni. (dpa) MEGSZÖKÖTT Grúziában egy alagúton át a börtönkórházból három fogoly, közöttük a volt pénzügyminiszter, akit azzal vádolnak, hogy merényletet tervezett Eduard Sevardnadze államfő ellen. (Reuters) Kohl támadása az SPD ellen BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL Helmut Kohl exkancellár tegnap, a német egység tizedik évfordulójáról megemlékezve, újabb támadást intézett az SPD ellen. Kohl az évfordulón tartott CDU-ünnepségen „kudarccal” vádolta a szociáldemokratákat (SPD) a német egység sorskérdésének megoldásában. A Bundestagban a német egységről tartott parlamenti vitanapon Schröder kancellár viszont méltatta a volt NDK, az új tartományok sikeresnek ítélt felzárkózási folyamatát. Figyelmeztetett a társadalmat fenyegető, Németország nemzetközi tekintélyét romboló szélsőjobboldali veszélyre. Szorgalmazta, hogy segítsék az EU-ba a tagjelölteket. - A félelmek megalapozatlanok, a keleti bővítés pedig nem hálakategória, hanem az európai távlatokból adódó szükségszerű következmény és Németország nemzeti érdeke — hangoztatta. Angela Merkel, a CDU vezetője a parlamenti vitában a „kinek az érdeme volt” témakört érintve szokatlanul kemény, bíráló hangnemet ütött meg. Elmarasztalta a mai kormánykoalíció vezetőit az 1989-1990-es időszakban tanúsított magatartásukért. Dunai Péter A pápa a Dominus Iesusról II. János Pál vasárnap hitet tett a nemrég napvilágot látott Dominus Iesus kezdetű vatikáni nyilatkozat mellett, ugyanakkor az ökumenikus párbeszéd folytatása és más vallások tisztelete mellett is állást foglalt. MTI-JELENTÉS A katolikus egyház és Jézus Krisztus „egyetlenségéről és egyetemességéről” szóló Dominus Iesus kezdetű dokumentumot rendkívül kedvezőtlenül fogadták más vallások képviselői, és megtorpanásként értékelték a reményteljesen fejlődő ökumenikus párbeszéd útján. A pápa most teljes mértékben azonosult ezzel a nyilatkozattal, amelyet „különleges formában” (azaz saját aláírásával nem hitelesítve, de jóváhagyva azt) ő maga fogadott el. Egyszersmind a nem katolikus keresztény egyházakra (anglikán, ortodox stb.) vonatkozóan hangsúlyozta, hogy ők is magukban hordozzák az üdvözülés értékes elemeit. A nyilatkozat nem jelenti azt, hogy a katolikus egyház megvetné a többi vallást - fejtette ki a pápa. A Dominus Iesus nem állítja azt sem, hogy a nem keresztényektől megtagadtatik az üdvözülés, hanem azt, hogy ez az üdvözülés végső soron Krisztustól ered - tette hozzá a pápa, aki szerint a legfontosabb keresztény elemek tisztázása nem gátolja a párbeszédet, hanem megmutatja annak alapjait. II. János Pál a Dominus Iesust összekapcsolja saját enciklikájával, az Ut unum sint kezdetűvel, amennyiben mindkettő ugyanazt az „ökumenikus szenvedélyt” juttatja kifejezésre. - Reménykedem abban, hogy ez a nyilatkozat számos hibás értelmezés után betöltheti megvilágosító szerepét, és ezzel együtt a nyitást is szolgálja - mondta II. János Pál. „Nem kell választás!” Több ezer ember részvételével ellenzéki tüntetés volt a hét végén Minszkben. A tiltakozók az október 15-re kiírt parlamenti választások bojkottjára szólítottak fel, illetve szabad és demokratikus választások kiírását követelték. Az ellenzék ily módon szeretne lélektani nyomást gyakorolni Alekszandr Lukasenko államfőre. A Reuters felvételén a zászlókkal és belgrádi mintára sípokkal felszerelt tüntetők egy csoportja látható Francia társbérlet háborús légkörben PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A francia politikai élet két fő pártja, Jacques Chirac köztársasági elnök gaulle-istái és Lionel Jospin kormányfő szocialistái nem kérnek az amnesztiából. A jelenlegi helyzetben az lenne a legjobb, ha minden érintett örökre lezárná a törvénytelen pártfinanszírozási ügyek dossziéit - javasolta Philippe Seguin, az RPR párizsi főpolgármester-jelöltje. A bűnbánattal Seguin a párizsi politikai társbérletet eluraló ellenséges légkört próbálta volna enyhíteni. A Chiracot az RPR-nek juttatott illegális frankmilliók kapcsán néven nevező videovallomás valóságos háborút robbantott ki a két tábor között. A helyzetet jól jellemzi, hogy az RPR-hez közel álló Le Figaro a hét végén azt találgatta: mi lenne, ha a felek 2002, a következő elnök- és parlamenti választás előtt véget vetnének kényszerű együttélésüknek? Az előre hozott voksolások egyik félnek sem kedveznének, Chirac pedig a személyét érintő vádakat sem üthetné el azzal, hogy az ügyek feltárása az igazságszolgáltatás feladata. Kénytelen-kelletlen marad a társbérlet, a komédiák világát idéző korrupciós botrányokhoz szokott közvélemény pedig arra vár, hogy mi kerül elő a fiókok mélyéről. Az elmúlt 10- 15 évben a gaulle-isták és a szocialisták trezorjaiban egyaránt elég nagy mennyiségű, egymás kölcsönös megsemmisítésére alkalmas „kincs” gyűlt fel a másik oldal viselt dolgairól. Dési András