Népszabadság, 2000. október (58. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-02 / 231. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2000. OKTÓBER 2., HÉTFŐ A szerbiai sztrájk nyitánya Általános sztrájkkal próbálja megbé­nítani Jugoszláviát mától az ellenzék. Az elnökválasztás első fordulójában győztes Vojiszlav Kostunica a szavaza­tok újraszámolását követeli. Eközben Belgrádba érkezett Moszkva külön­­megbízottja, hogy közvetítsen a felek között. Egyes hírek szerint Szaddám Huszein iraki elnök tanácsadókat kül­dött Milosevicshez. A szerbiai demokratikus ellenzék szombat esti belgrádi nagygyűlésén fel­hívta az ország polgárait, hogy csatlakoz­zanak a ma reggel öt órára meghirdetett általános sztrájkhoz, így tiltakozzanak a választási csalások, illetve az ellen, hogy Szlobodan Milosevics nem hajlandó átad­ni a hatalmat Vojiszlav Kostunica megvá­lasztott elnöknek. Ez a polgári engedetlenség lenne a po­litikai nyomásgyakorlás fő eszköze, amellyel az ellenzék Milosevics távozá­sát akarja kikényszeríteni. Zoran Djind­­jics kampányfőnök ismét elutasította az ellenzék részvételét a választások októ­ber 8-ra kiírt második fordulóján, de Kos­­tunica olyan benyomást kelt, mint aki kész minden opciót nyitva hagyni. Kostunica hangsúlyozta: minden jogi és politikai eszközt be kíván vetni, hogy Milosevicset vereségének beismerésére kényszerítse. Azt azonban szeretné elke­rülni, hogy a tüntetések ellenőrizhetetlen utcai zavargásokba torkolljanak, amelye­ket kihasználva Milosevics rendkívüli ál­lapotot vezethetne be. A hét végén szór­ványos tiltakozásokra és sztrájkokra ke­rült sor több létfontosságú ágazatban, így Szerbia legnagyobb, kolubarai szénbá­nyájában és a különleges jelentőségű pancsovai olajfinomítóban, vasútvonala­­kon, tanintézetekben, sőt még a kormányt támogató médiában is. A demokratikus ellenzék­­ meddő­n kísérletet tett, hogy felvegye a kapcsola­tot a fegyveres erők vezérkarával, vala­mint a belügy- és az igazságügyi minisz­tériummal, hogy tájékoztassa őket az al­kotmány- és jogsértésekről. Ezek azon­ban hangoztatták: politikailag semlege­sek, és csak a választási bizottság által ki­adott eredményeket ismerik el. Milosevics a hét végén felkereste a belgrádi katonai akadémiát, ahol köszön­tötte a hadsereg új tiszti nemzedékét. Be­szédében azzal vádolta „a belső ellensé­get, hogy kész külföldi hadseregeket be­hívni Jugoszláviába”, és hozzátette: „mi tavaly megvertük az idegen hadserege­ket, és azok nem mernek újra megtámad­ni minket”, ezért „a háborúk immár mö­göttünk vannak”. Mindennek nyilván az volt a funkciója, hogy jelezze: a hadsereg Milosevicsé. Mindazonáltal Vuk Obradovics, volt tábornok, aki az ellen­zék egyik vezetője, rámutatott, hogy Milosevics ugyan megpróbálkozhat a hadsereg manipulálásával, de tény, hogy a hadsereg nyolcvan százaléka Kostu­­nicára szavazott. A mai általános sztrájk az ellenzék po­litikai erejének próbája lesz. Ez az első alkalom, hogy Szerbiában a polgári enge­detlenséget vetik be a politikai küzdelem­be, ez a módszer azonban megfigyelők szerint nem felel meg a szerb mentalitás­nak. Számolni kell azzal, hogy a demok­ratikus ellenzék heterogén, és a szerve­zésben kevéssé gyakorlott. Reménykedni abban lehet, hogy az állampolgárok ugyanolyan politikai érettségről tesznek tanúságot a sztrájk idején, mint amilyet a választások alkalmával mutattak. Belgrád, 2000. október 1. Dragoszlav Rancsics Milosevics a hét végi tisztavatáson. Hová állnak a katonák? FOTÓ: REUTERS/TANJUG - RADE PRELIC Putyin elismerheti Kostunicát MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Vlagyimir Putyin orosz államfő a hét végén Gerhard Schröder német kancellárral telefonon beszélve beleegyezett abba, hogy Moszkva elfogadja Vojiszlav Kostunica feltétel nélküli győzel­mét a jugoszláv elnökválasztásokon — jelentette be tegnap a német kancellária szóvivője. A hírt Moszkvában egyelőre nem erősítették meg. Putyin megismételte azt az újságírók előtt tett felajánlását is, miszerint a polgárháború elkerülése érdekében kész Belg­rádba küldeni külügyminiszterét, Igor Ivanovot. Az orosz el­nök azonban ennek feltételéül szabta, hogy valamennyi érin­tett fél egyezzen bele az orosz közvetítésbe. „A jugoszláv nép önállóan képes dönteni a saját sorsáról és jövőjéről” - hangsú­lyozta Putyin. Vlagyimir Csizsov, az orosz elnök különmegbí­­zottja egyébként már a jugoszláv fővárosban tartózkodik. Szlobodan Milosevics a belgrádi tisztavatáson mondott be­szédében közvetve visszautasította Putyin közvetítési ajánla­tát. Bill Clinton amerikai elnök, aki a hét végén szintén telefo­non egyeztetett orosz kollégájával, arra kérte Moszkvát, hogy segítsen nyomást gyakorolni Milosevicsre. A több mint fél­órás beszélgetés során Clinton igyekezett meggyőzni Putyint: vegye rá Milosevicset, hogy fogadja el az első forduló ered­ményét, és mondjon le. Szalai Zoltán Menekülés magyar légtéren át? LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A NATO és a nyugati titkosszolgálatok éberen figyelik a Belg­­rádból felszálló repülőgépeket, attól tartva, hogy Szlobodan Milosevics Kínába szökik, ahol közel 200 millió dolláros va­gyont halmozott fel titkos bankszámlákon — értesült a brit The Sunday Times. Amerikai tisztviselők kijelentették, hogy a NATO meg fogja akadályozni, hogy a jugoszláv elnök elhagyja az országot. Esetleges távozása a magyar vagy a román légtéren keresztül történhet Oroszországba és onnan Pekingbe. Miután Magyarország máris NATO-tag, Románia pedig szeretne felvé­telt nyerni, mindketten vadászrepülőgépeket helyeztek készült­ségbe, amelyek valamennyi Szerbiából felszálló magángépet földre kényszerítenének — írta a brit lap. A The Sunday Telegraph arról tudósít, hogy Szaddám Huszein iraki vezető magas rangú titkosszolgálati tiszteket kül­dött Belgrádba, akik tanácsot adnak Milosevics elnöknek, hogy kell átvészelni politikai válságokat. Milosevicsre nyomás nehe­zedik felesége részéről is, míg az elnök azon az áron is hajlandó Szerbiában maradni, hogy az elnöki palotában leli halálát, Mira asszony szeretné elkerülni Nicolae és Elena Ceausescu sorsát, akiket az 1989. decemberi forradalom után kivégeztek. Az ira­kiak jelenléte arra is utal: Bagdad kész menedékjogot nyújtani Milosevicsnek, sőt hajlandó kicsempészni őt az országból. R. Hahn Veronika Távirati Izraeli-palesztin válságtárgyalás Stílusban 1 ° C/ . ——■■■­­ __________ Washington önmegtartóztatásra inti a feleket Folytatás az 1. oldalról Ehud Barak izraeli miniszterelnök és a palesztin hatóság elnöke, Jasszer Arafat telefonbeszélgetést folytatott, amelyben mindketten az összetűzések megszünteté­sének szükségességét hangsúlyozták. Utasították az izraeli és a palesztin bizton­sági szolgálatok vezetőit: lépjenek egy­mással állandó kapcsolatba, hogy meg­nyugtassák a kedélyeket. A palesztinok szerint a mostani feszültséget Ariél Sáron, az ellenzéki Likud párt vezetője váltotta ki, amikor a múlt hét végén a jeruzsálemi Templom-hegyre, a mozlim szent mecse­tek közelébe látogatott, amit a mozlimok provokációnak minősítettek. Sáron temp­lom-hegyi „kiszállását” az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője is elítélte. A szóvivő mindkét felet önmegtartóztatásra szólította fel, nehogy a békefolyamat folytatását veszélybe sodorják. Igor Ivanov orosz külügyminiszter a Slomo Ben Amival, az izraeli diplomácia irányítójával és Jasszer Arafattal lefoly­tatott telefonbeszélgetésén arra figyel­meztetett, hogy „szélsőséges elemek” a közel-keleti békefolyamat aláásásával fenyegetnek. A világ muzulmán orszá­gainak többségét tömörítő Iszlám Kon­ferencia Szervezete elítélte Izraelt a ka­tonaság és a palesztinok napok óta tartó összecsapásaiért. Az izraeli erők akcióját „bűnös agressziónak” nevezte, és a palesztin nép sokoldalú támogatásá­ra szólította fel tagállamait. Yehuda Lahav ÖSSZECSAPÁSOK A KÖZEL-KELETEN Továbbra is feszült a helyzet Ciszjordániában és a Gázai övezetben, ahol a négy napja tartó összecsapásokban több tucat palesztin vesztette életét WASHINGTONBA UTAZIK Dzso Mjong Rok észak-koreai alelnök októ­ber 9-én, és fogadja őt Bill Clinton elnök is. Ez lesz az eddigi legmagasabb szintű találkozó az Egyesült Államok és Észak-Korea között. Albright amerikai külügyminiszter ugyanakkor bejelentet­te: még hivatali idejének lejárta, azaz január előtt ellátogat Phenjanba. (AFP) ÖTVENNÉGYEN MEGHALTAK Srí Lankán a tamilok önálló államáért harcoló fegyveresek legutóbbi támadá­saiban. A Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű szervezet az or­szág északi részében indított offenzívát a kormányerők ellen. A tamilok Srí Lanka lakosságának mintegy 12 száza­lékát teszik ki. (AFP) LEMÉSZÁROLTAK hatvanhét em­bert a nyugat-afrikai Guineában azok a felkelők, akik a szomszédos Libéria fe­lől az országba behatolva rajtaütöttek három határ menti falun. A támadók közül a kormánykatonák nyolcat elfog­tak, a többieknek sikerült elmenekülni. (dpa) MEGSZÖKÖTT Grúziában egy alag­­úton át a börtönkórházból három fo­goly, közöttük a volt pénzügyminiszter, akit azzal vádolnak, hogy merényletet tervezett Eduard Sevardnadze államfő ellen. (Reuters) Kohl támadása az SPD ellen BERLINI TUDÓSÍTÓNKTÓL Helmut Kohl exkancellár tegnap, a né­met egység tizedik évfordulójáról megemlékezve, újabb támadást inté­zett az SPD ellen. Kohl az évfordulón tartott CDU-ünnepségen „kudarccal” vádolta a szociáldemokratákat (SPD) a német egység sorskérdésének megol­dásában. A Bundestagban a német egy­ségről tartott parlamenti vitanapon Schröder kancellár viszont méltatta a volt NDK, az új tartományok sikeres­nek ítélt felzárkózási folyamatát. Fi­gyelmeztetett a társadalmat fenyegető, Németország nemzetközi tekintélyét romboló szélsőjobboldali veszélyre. Szorgalmazta, hogy segítsék az EU-ba a tagjelölteket. - A félelmek megala­pozatlanok, a keleti bővítés pedig nem hálakategória, hanem az európai távla­tokból adódó szükségszerű következ­mény és Németország nemzeti érdeke — hangoztatta. Angela Merkel, a CDU vezetője a parlamenti vitában a „kinek az érdeme volt” témakört érintve szokatlanul ke­mény, bíráló hangnemet ütött meg. El­marasztalta a mai kormánykoalíció ve­zetőit az 1989-1990-es időszakban ta­núsított magatartásukért. Dunai Péter A pápa a Dominus Iesusról II. János Pál vasárnap hitet tett a nemrég napvilágot látott Dominus Iesus kezdetű vatikáni nyilatkozat mellett, ugyanakkor az ökumenikus párbeszéd folytatása és más vallások tisztelete mellett is állást foglalt. MTI-JELENTÉS A katolikus egyház és Jézus Krisztus „egyetlenségéről és egyetemességéről” szóló Dominus Iesus kezdetű dokumen­tumot rendkívül kedvezőtlenül fogadták más vallások képviselői, és megtorpa­násként értékelték a reményteljesen fej­lődő ökumenikus párbeszéd útján. A pápa most teljes mértékben azono­sult ezzel a nyilatkozattal, amelyet „kü­lönleges formában” (azaz saját aláírá­sával nem hitelesítve, de jóváhagyva azt) ő maga fogadott el. Egyszersmind a nem katolikus keresztény egyházakra (anglikán, ortodox stb.) vonatkozóan hangsúlyozta, hogy ők is magukban hordozzák az üdvözülés értékes ele­meit. A nyilatkozat nem jelenti azt, hogy a katolikus egyház megvetné a többi vallást - fejtette ki a pápa. A Dominus Iesus nem állítja azt sem, hogy a nem keresztényektől megtagad­­tatik az üdvözülés, hanem azt, hogy ez az üdvözülés végső soron Krisztustól ered - tette hozzá a pápa, aki szerint a legfontosabb keresztény elemek tisztá­zása nem gátolja a párbeszédet, hanem megmutatja annak alapjait. II. János Pál a Dominus Iesust össze­kapcsolja saját enciklikájával, az Ut unum sint kezdetűvel, amennyiben mindkettő ugyanazt az „ökumenikus szenvedélyt” juttatja kifejezésre. - Re­ménykedem abban, hogy ez a nyilatko­zat számos hibás értelmezés után betölt­heti megvilágosító szerepét, és ezzel együtt a nyitást is szolgálja - mondta II. János Pál. „Nem kell választás!” Több ezer ember részvételével ellenzéki tüntetés volt a hét végén Minszkben. A tiltakozók az október 15-re kiírt parlamenti választások bojkottjára szólítottak fel, illetve szabad és demokratikus választások kiírását követelték. Az ellenzék ily módon szeretne lélektani nyomást gyakorolni Alekszandr Lukasenko ál­lamfőre. A Reuters felvételén a zászlókkal és belgrádi mintára sípokkal felsze­relt tüntetők egy csoportja látható Francia társbérlet háborús légkörben PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A francia politikai élet két fő pártja, Jacques Chirac köztársasági elnök gaulle-istái és Lionel Jospin kormányfő szocialistái nem kérnek az amnesztiából.­­ A jelenlegi helyzetben az lenne a leg­jobb, ha minden érintett örökre lezárná a törvénytelen pártfinanszírozási ügyek dossziéit - javasolta Philippe Seguin, az RPR párizsi főpolgármester-jelöltje. A bűnbánattal Seguin a párizsi politi­kai társbérletet eluraló ellenséges légkört próbálta volna enyhíteni. A Chiracot az RPR-nek juttatott illegális frankmilliók kapcsán néven nevező videovallomás va­lóságos háborút robbantott ki a két tábor között. A helyzetet jól jellemzi, hogy az RPR-hez közel álló Le Figaro a hét végén azt találgatta: mi lenne, ha a felek 2002, a következő elnök- és parlamenti választás előtt véget vetnének kényszerű együttélé­süknek? Az előre hozott voksolások egyik fél­nek sem kedveznének, Chirac pedig a személyét érintő vádakat sem üthetné el azzal, hogy az ügyek feltárása az igazság­szolgáltatás feladata. Kénytelen-kelletlen marad a társbérlet, a komédiák világát idéző korrupciós botrányokhoz szokott közvélemény pedig arra vár, hogy mi ke­rül elő a fiókok mélyéről. Az elmúlt 10- 15 évben a gaulle-isták és a szocialisták trezorjaiban egyaránt elég nagy mennyi­ségű, egymás kölcsönös megsemmisíté­sére alkalmas „kincs” gyűlt fel a másik oldal viselt dolgairól. Dési András

Next