Népszabadság, 2001. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-23 / 19. szám

10 NÉPSZABADSÁG AZ OLVASÓ OLDALA 2001. JANUÁR 23., KEDD V Nem minden arany... A lap december 8-i Ingatlanpiac-oldalán, a Védelmet ad a kamatozó ügyvédi letét címmel megjelent írásban olvasható, hogy „legtöbben az egyesült államokbeli Floridában szeretnének saját lakást, de sokan a spanyol Costa Blancán vásárolnak kisebb nyaralót”. A cikk utolsó félmondata pedig így szólt: figyelni kell a német turisták vándorlását, ahol ők megjelennek, az a hely előbb-utóbb felkapott turistaközpont lesz. Nem kívánok belemenni a részletekbe, de különbséget kell tenni a német turista, a német nyugdíjas és a német befektető között. Ahol a német tömegturizmus (Pauschal-Reise) már megjelent, ott a magyar befektető rég elkésett. A német „nyugdíjas-paradicsomokkal” pedig a magyarok éppúgy nem vetekedhetnek, mint ahogy az egész más (anyagi) dimenzióban gondolkodó német befektetőkkel sem. (A velük való kapcsolatfelvételhez egyébként nincs szükség magyar ingatlanközvetítőre, legfeljebb tolmácsra, és jól tájékozott, megbízható ügyvédre.) Az átlagnémet kezd kivonulni a spanyol tengerpartról - kivételek persze vannak, mint például Marbella, de az nem az „átlagember” világa. Az átlagnémet húsz-harminc évvel ezelőtt csinálta meg a „buliját”, amely most már minden szempontból beérett arra, hogy megszabaduljon tőle. Rendszeresen kapja a hírt, hogy házába, lakásába betörtek, mivel tudják, hogy „gazdag külföldi” a tulaj. Ha helyi ügynököt bízott meg a kiadással, az kezelési költség címen rendszerint csak a pénzt vitte, bérlőt nem hozott. Ha hozott, akkor sem volt biztos, hogy valóban annyiszor és annyiért adta ki az ingatlant, mint amivel év végén elszámolt. Ezért manapság az átlagnémet kétszer is meggondolja, hogy a spanyolországi tengerparton „fektessen be”. Persze más a helyzet, ha valaki húsz évvel ezelőtt vásárolt ingatlant, és ma - mint „nyugati” átlagnyugdíjas - állandóan ott él. Ezért vannak német, holland, angol, svéd kolóniák, megfelelő anyanyelvű infrastruktúrával (kórház, ingyenes betegellátással, illetve biztosítással, újság, rádióadás, autókölcsönző, pék, söröző, sőt: költöztetési és temetkezési vállalkozás, valamint ügyvéd és közjegyző). Ettől viszont még nagyon messze van az átlagmagyar - bármennyire is olcsóbbak a külföldi négyzetméterárak és a kedvezőbbek a hitelfeltételek. Florida valamikor az ’50-60-as években volt a jómódú „északi” nyugdíjasok álma, aztán Castro hatalomrajutása után lassan a kubai menekültek paradicsoma lett. Aki egy kicsit is ismeri a tengerentúli viszonyokat, az tudja, hogy az élet ott a pillanatnyi gazdasági helyzet függvénye. Ott nem „egy életre” vesznek ingatlant, habár ez életük legnagyobb befektetése. Mindezekkel nem kívánom lekicsinyíteni a spanyolországi vagy floridai ingatlanvásárlásokban rejlő előnyöket, illetve kétségbe vonni a magyar ingatlanközvetítők tisztességét, csupán néhány olyan lényeges dologra szerettem volna felhívni a figyelmet, amelyről a magyar sajtóban egyáltalán nem lehet olvasni. Elekes István Budapest Párhuzamos életrajzok Ilie Ilascu a volt Szovjetunió területén született, nincs romániai lakása, személyi igazolványa (bulletin), munkahelye. Lemondott moldáviai állampolgárságáról, a lemondást a romániai általános választásokig nem fogadta el Moldávia elnöke. A román állampolgárságot 2000. október 4- én nyerte el. Kincses Előd a jelenlegi Románia területén született, van marosvásárhelyi lakása, román személyi igazolványa, marosvásárhelyi ügyvédi irodája (jogi végzettségét a bukaresti egyetemen szerezte). A magyar állampolgárságról 2000. október 18-án mondott le. Lemondását 2000. november 6-ig még nem fogadta el Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. A román külügyminisztérium megtagadta azt, hogy közölje a moldáv hatóságokkal, kik azok a moldáviai állampolgárok, akik megszerezték a román állampolgárságot is. A bukaresti magyar nagykövetség egy marosvásárhelyi bírónő telefonhívására közölte: Kincses Előd október 18-án lemondott magyar állampolgárságáról, lemondását Mádl Ferenc köztársasági elnök nem fogadta el, tehát Kincses magyar állampolgár (is). (A magyar adatvédelmi törvény szerint személyi adatot csak az érdekelt beleegyezésével lehet kiszolgáltatni, vagy törvényi felhatalmazás - például bűncselekmény elkövetése -esetén. Senki sem kérte az adatszolgáltatásba való beleegyezésemet, és bűncselekményt sem követtem el, tehát a nagykövetség közlése megsértette a magyar adatvédelmi törvényt.) Ilie Ilascu a kilencvenes évek elején megpróbálta megakadályozni a tiraszpoli terület önállósodását, ezért erőszakos tettektől sem riadt vissza. Jelenleg börtönbüntetését tölti Tiraszpolban, az úgynevezett Dnyeszteren túli területen. Kincses Előd 1990 Fekete Márciusában megpróbálta megakadályozni az erőszakos etnikai összetűzéseket, fontos szerepe volt abban, hogy a román támadást követő összecsapások nem terjedtek túl Marosvásárhely határain. A román igazságszolgáltatás öt és fél évi nyomozás után megállapította, hogy ártatlan, és így hazatérhetett magyarországi száműzetéséből. Ügyvédi hivatását csak magyar állampolgárként gyakorolhatta, ezért, ha megélhetését biztosítani akarta, meg kellett szerezze a magyar állampolgárságot is. Ilie Ilascut a Nagyrománia Párt szenátori listavezetőnek jelölte Bákó megyében a november 26-i választásokon. A román pártok vezetői kijelentették, hogy kettős állampolgársága ellenére nem fogják megóvni Ilascu jelölését. Ígéretüket betartották, annak kijátszására nem használták fel a körzeti szervezetek vezetőit, s Kincses Elődöt az RMDSZ nem jelölte, arra való hivatkozással, hogy kettős állampolgár. Miután független jelöltként indult, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tanács Csaba és Maros megyei elnöke, Kelemen Attila Béla sajtóértekezleten bejelentették, hogy az RMDSZ nem fogja megóvni jelölését. Néhány nap múlva két marosvásárhelyi RMDSZ körzeti vezető (Bálint Ákos és Kádár Zoltán) aláírta az RMDSZ-hű jogász által megszerkesztett óvásokat és a Maros megyei törvényszéken kérték Kincses jelölésének törlését. Deák Gyula, Markó Béla irodavezetője az óvási tárgyalásokon jelen volt... Megszületett tehát a román alkotmányt sértő, Kincses jelölését törlő ítélet. Tudniillik az alkotmány csak a köztisztséget betöltő személyeknek írja elő a kizárólagos román állampolgárságot. Ilie Ilascut Bákó megyében szenátornak választották. A szenátusi mandátumigazoló bizottság arra való hivatkozással, hogy a szenátor mandátumát senki sem óvta meg, kettős állampolgársága dacára igazolta azt. Ilascut a strasbourgi Európa Parlament román küldöttségének tagjává választották. A küldöttség másik illusztris tagját Corneliu Vadim Tudornak hívják. Kincses Előd Marosvásárhely A vita akadémikus Számos alkalommal kijelentettem, hogy a Bős-Nagymaros-kérdés megoldásának akadálya, hogy azt politikai szimbólumként kezelik. Azt azonban magam sem gondoltam volna, ez olyannyira igaz, hogy néhány akadémikus szakmai presztízsét is képes politikai fuvallatok érdekében feláldozni. Márpedig Berczik Árpád és Fekete Gábor akadémikusok ezt tették. Ugyanis megtagadták 1998. január 19-én kelt szakvéleményüket, amelynek eredetijét a Népszabadság szerkesztőségébe eljuttattam. A két akadémikus kijelentette: nem mondták azt, hogy „a jelenlegi állapot megtartását a legveszteségesebbnek, egy alsó duzzasztó megépítését pedig legjobb megoldásnak tartották”. Nos, az ötoldalas jelentést, ami a fenti idézet valóságát bizonyítja, illetve ezt a következtetést támasztja alá, talán terjedelmi okok miatt a lap nem tudná közölni, ezért megpróbálom azok lényegét kiemelni. Már a bevezetés tartalmazza, hogy a Michelberger Pál vezette grémium, melynek tagjai Alföldi László, Berczik Árpád, Fekete Gábor, Lengyel Gyula, Mészáros Ferenc, Somlyódy László és Starosolszky Ödön, megállapította: „a következőkben leírtak a vélemények ütköztetése alapján alakultak ki, és azok konszenzuson nyugszanak”. A magas tudományos igénnyel, készült munka IV. bekezdésének 3 pontja kimondja, hogy a jelenlegi állapot megtartása „a legnagyobb kiadással és legkisebb haszonnal jár, ezen túlmenően is számos tekintetben negatív megítélésű”. Ugyanezen bekezdés 4. pontja tartalmazza, hogy a hetvenes években elfogadott, eredeti tervhez hasonló alsó vízlépcsővel és a Szigetköz vízutánpótlásának megoldásával, valamint ugyanezen terv csúcsüzem nélküli változatával „hosszú távon megoldható a hajózás és a folyószabályozás, továbbá mindez nagyobb energiából származó bevételhez vezet”. Ha klasszikus folyószabályozással oldják meg a kérdést, és itt újra idézem az akadémikusok véleményét, a „hajózás feltételei kedvezőtlenebbek lesznek... és az eróziós folyamatok néhány évtized múlva minden bizonnyal duzzasztást igényelnek”. Felhívnám a figyelmet a jelentés utolsó mondatára, amelynek alapján a Horn-kormány határozatot hozott a további hatásvizsgálatokról. „Bármi is lesz az alku kimenetele [...] ennek előfeltételét képezik a hatásvizsgálatok”. Ennek alapján rendeltük meg a további hatásvizsgálatokat, és ezért nem írtuk alá a végleges megállapodást. Dr. Nemcsók János egyetemi tanár 1. Dr. Nemcsók János egyetemi tanár mostani állításával szemben kijelentjük, hogy szakmai presztízsünket „politikai fuvallatok” érdekében semmikor sem áldoztuk fel. 2. A Horn-kormány által felkért tanácsadó testületből nyolctagú albizottság alakult. E bizottság konszenzusos állásfoglalást alakított ki, részben egymástól távol álló véleményeket összehozva. Néhányan például az alsó duzzasztás helyett a lényegesen kisebb beruházási költséggel járó, bár folyamatos karbantartást igénylő klasszikus folyamszabályozást preferáltuk, amely a nemzetközi hajózási érdekeket nem sértette volna. Ez az álláspont az idézett jelentésben így jelenik meg: „Az elemzés szerint a klasszikus folyószabályozás és a duzzasztás egyaránt jelenthet megoldást (a Szigetköz vízutánpótlásának szabályozásával együtt).” [...] Vagy: „Az 5. variáns (tudniillik a klasszikus folyószabályozás és a Szigetköz vízutánpótlásának megoldása) [...] rugalmas megvalósítást, alapos megfigyelést és a projekt ezek alapján történő módosítását biztosítja. 3. Az albizottság egyetlen megoldás melletti kizárólagos állásfoglalást nem alakított ki. Ezt már azért sem tette, mivel egyes súlyozó tényezők megítélésében - például az élővilágra gyakorolt hatást illetően - szakterületenként eltérések vannak. 4. A bizottsági anyagból dr. Nemcsók János által most idézett mondatok egyike sem cáfolja meg ez év január 9-én a Népszabadságban megjelent tiltakozásunkat, amelyet ezért változatlanul fenntartunk. Bérczik Árpád és Fekete Gábor akadémikusok A szegényített uránról Egyre felháborítóbbnak tartom azt a ködösítést, amit a NATO, a Pentagon, újabban a magyar hadsereg („Milosevics ügynökei”) illetékesei a szegényített uránnal bevont lövedékekkel kapcsolatban művelnek. A problémát igyekeznek azzal az érvvel elbagatellizálni, hogy a balkáni háborúban használt lövedékek nem radioaktívak, ezért nem veszélyesek. A lövedékek radioaktivitása valóban kicsi, bár nem elhanyagolható. Függetlenül ettől, az urán nehézfém, ezért ha a szervezet bejut, toxikus hatást fejt ki. A jelen esetben még az is nagyon fontos, hogy mivel az uránmagvas lövedékek sebessége - így kinetikai energiája - nagyon nagy (a sűrű urán miatt kicsi a lövedék, de nehéz, ezért nagyon gyorsan repül) a célba csapódáskor felizzik és elpárolog, egyfajta toxikus ködöt képezve. Az uránlövedék használata gyakorlatilag egyenlő egy nagyon lassan ható vegyi fegyverével, amelyre különböző aktivista szervezetek már 1994-ben felhívták a figyelmet. A híradásokban szinte alig hallani azokról a civilekről, akik azóta is a szennyezett területen élnek. Holott ők az elmúlt néhány év alatt valószínűleg még több uránnal kerültek kapcsolatba földjük, ivóvizük szennyeződése miatt, mint a katonák, akik csak rövid ideig vettek részt az ütközetekben. Dr. Gulyás Attila MTA Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet, Budapest Az alacsony dózisú sugárzás biológiai hatásai jól ismertek. A sugárhatás biológiai szempontból determinisztikus (meghatározott, szükségszerű) vagy sztochasztikus (statisztikai valószínűségen alapuló). Az előbbivel ellentétben a sztochasztikus sugárhatásnak nincs küszöbértéke, a legkisebb sugáradag hatására is kialakulhat. A szervi károsodások statisztikai valószínűsége arányos a dózissal, súlyosságuk azonban ettől független, és nem állapítható meg az sem, hogy az érintett embercsoport mely tagjai betegszenek meg. A sugárhatás nyomait a túlélő sejtek örökítik át, ezért a betegségek egyéni és környezeti tényezőktől függő lappangási ideje hónapok és évtizedek között ingadozik. A sugárzásnak kitett csoportokban a sejtmutációk számának emelkedése miatt a leukémia, a rosszindulatú daganatok és a magzati károsodások gyakoribbá válnak. A gyengített uránlőszernek lehetnek sztochasztikus hatásai, mert az elnyelt sugárenergia kémiai, fizikai és biológiai hatásai elkerülhetetlenek és kitörölhetetlenek. A sugársérült gén természetes kiküszöbölődéséhez mintegy negyven generáció, körülbelül ezer esztendő szükséges. Dr. Szántó Dezső röntgen- és onkoradiológus szakorvos, Miskolc FEKETE VALÉR RAJZA A kontárság kultusza A médiumok híradásai hetek óta Torgyán „bűneiről” szólnak, azt sugallva, hogy minden bajunkért egy személy a felelős: a kisgazdapárt elnöke. Az udvari bohócról beszélünk - az udvar dolgairól nem! Érdemes feltenni a kérdést: ha ő nem lenne, akkor minden mai visszásság megoldódna? Akkor nem volna tisztességtelenség, olykor törvénytelenség? Megoldódna-e például a pedagógusok sorsa, akiknél a kormány ígéreteit az önkormányzatoknak kell beváltaniuk? Egyre több - korábban államilag finanszírozott - ellátást vagy szolgáltatást kénytelenek a települések részben vagy egészben maguk megoldani, miközben részesedésük a GDP-ből csökken, és a helyi adók emelésére sincs lehetőség. Torgyán nélkül másképpen menne a Nemzeti Színház építése, pályáztattak volna az autópálya-tenderre, nem a céltámogatási törvény előírásait felrúgva ítélnék oda a fejlesztési forrásokat? A költségvetési törvény elfogadásának másnapján nem ígérgetnének-e miniszterek a büdzsé keretein kívül tízmilliárdokat? Nem lenne-e kormánytúlsúlyos a területfejlesztés rendszere? Más lenne a politizálás stílusa? Mintha direkt jól jönnének a kormánynak a kisgazdabotrányok, amelyek elterelik a figyelmet a valódi bajokról. Emile Faguet írja A kontárság kultusza című művében: a kontárság kultusza járványként terjed, s természetes, hogy bejutva magába az állam központjába, befészkeli magát a szokásokba és az erkölcsökbe. A törvényhozó legfontosabb képességeinek egyike a fennálló törvények megváltoztatásának tudománya, ez az, amely a legtöbbet követeli tőle, azt tudniillik, hogy mentes legyen aszenvedélyektől és uralkodjon saját szenvedélyei felett. A kilencszázas évek elejének neves francia irodalomtörténésze mintha a mai Magyarországot írná le. Napjainkban a hatalom célja maga a hatalom. Az erkölcsöt is csak a fönn és fenn lévők kapcsolatrendszerében értelmezik. S mindezen visszásságok lassan szokásjoggá válnak, a saját hatalmukat szenvedélyesen védelmezők szokásjogává. Szabad-e hagyni, hogy mindanynyiunkkal elhitessék: minderről és mindenről csak a bohóc tehet? Miakich Gábor polgármester, Szentendre LEVÉLTURMIXSí LEVÉLTURMIX S2 LEVÉLTURMIX El LEVÉLTURMIXS1 LEVÉLTURMIX El LEVÉLTURMIX Sebestény András (Budapest): Január elsejétől kötelező a hólánc használata. A hóláncot hóban, mégpedig nagy hóban kell - illetve lehet - használni. Megkövetelhető felszerelés olyan időszakban és olyan útvonalon, amikor és ahol hó, illetve szélsőséges időjárási viszonyok előfordulhatnak. A magyar autósok jelentős része elsősorban városban használja gépkocsiját, és közülük sokan télen egyáltalán nem vezetnek. Ismét egy olyan rendelkezés, ami az autóstársadalom zsebeiben kotorászik. ” Hódos Mátyás (Budapest): Máthé-Tóth András kitűnő, humanista hangvételű cikke alapján (Szektablabla, január 15.) javasolnám, hogy a jövőben aki bántani, lejáratni, támadni óhajt valamely vallási közösséget, az használja a „szekta” kifejezést, aki objektíven vagy rokonszenvvel közelít hozzá, az „kis egyházként” említse. Jó lenne, ha a nagy egyházak hívei nem felednék el, hogy az ő elődeik is valamikor egy akkori nagy egyháztól szakadtak el, és milyen kegyetlen, méltatlan üldöztetéseket kellett elszenvedniük, amíg maguk is üldözővé válhattak. ISI Fehér Gábor (Budapest): Személyes oktatáson számomra elfogadhatatlan és érthetetlen instrukciót kaptunk a leendő népszámlálás nem kötelező adatszolgáltatására vonatkozóan. A választópolgárok válaszolhatnak a kérdőív nemzetiségre, nyelvi kötődésre, illetve vallásosságra vonatkozó kérdéseire. Az eligazításon óhatatlanul felvetődött a kérdés: kitől, milyen életkor felett tegyék ezt a számlálóbiztosok? Válasz: mindenkire vonatkozóan fel lehet tenni, mivel - és itt jött a számomra meglepő okfejtés - ha a szülők például vallásosak, akkor feltehetően a gyerekük is annak minősül, így azt kell beírni, amit a szülő mond. Ilyen egyszerű lenne ez? Nem vallásos szülők egyéves csecsemője biztosan nem lesz vallásos? És fordítva?! ISI Dr. Botos Lajos (Budapest): A miniszterelnök úr sajtóban ismertetett vagyonnyilatkozta szerint jogász feleségének 1998-ban hat hektár szántóföld volt a tulajdonában. Hazánkban ennyi termőföld jelentős nagyságrend, ami lehet homok, szikes talajú, esetleg humuszban gazdag, fekvése szerint lehet Szabolcsban, a Balaton partján, vagy városközelben. E jellemzők erősen befolyásolják, illetve meghatározzák a tulajdon értékét. Lévai Anikó azonban nem hat hektár szántóföld, hanem hat hektár betelepített szőlő tulajdonosa Tokajhegyalján. A mezőgazdasági üzemtan szakmailag cáfolhatatlan megállapítása szerint hat hektár szőlőültetvény 30 hektár szántóval egyenértékű, ami jól szemlélteti az értékkülönbséget, a vagyon értékét. El Krausz Éva (Budapest): A Fővárosi Főügyészség több bejelentés alapján megkezdte a magyarországi nyilas irodalom terjesztésével kapcsolatos vizsgálatát - adták hírül a Nyomozás nyilas irodalom kiadó ellen címmel (január 11.) megjelent információban. Nem értem, mit kell ezeken a kétségtelenül és bizonyítottan nyilas ideológiát tükröző könyveken tanulmányozniuk a felkért szakembereknek. El Pető Gábor Pál (Budapest): A pontosság a királyok udvariassága - tartja a szólás. Nos, még a „királyinak” becézett közszolgálati televíziónk sem az. Ritkaság, hogy egy műsor a megjelölt időpontban kezdődjék. Aki a közölt időpontban kapcsolja be készülékét, bizony lemarad a film elejéről. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket és meg nem rendelt cikkeket a szerző mondanivalójának tiszteletben tartásával, rövidítve és szerkesztve, olvasói levélként közölje. Üzenetrögzítőnk telefonszáma: 436-4583.