Népszabadság, 2001. március (59. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-26 / 71. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. MÁRCIUS 26., HÉTFŐ Érvénytelen választás Dabason Az áprilisi második fordulóban a nyolc jelölt újra indulhat Érvénytelen volt a dabasi időközi parlamenti választás vasárnapi első fordulója, mert az urnák zárása előtt egy órával a polgárok alig több mint 25 százaléka szavazott, így az április 8-án esedékes második fordulóban mind a nyolc jelölt újra megmérettetheti magát. Szinte bizonyosra vehető, hogy érvénytelenül zárult a Pest megyei 14-es választókörzetben vasárnap tartott időközi parlamenti választás első fordulója. A dabasi körzethez tartozó 15 település mintegy 51 ezer választókorú lakosa közül az urnák zárása előtt egy órával csak 25,87 százalék szavazott az érvényességhez szükséges 50 százalék plusz egy szavazó helyett. A választást azért írták ki, mert tavaly autóbalesetben elhunyt Búza Attila, a térség fideszes képviselője. Lapunk információi szerint a szavazatok 82 százalékának feldolgozása után a következő sorrend alakult ki: Szűcs Lajos (Fidesz-MDF-FKGP) 4608, Kovács István (MSZP) 4185, Franka Tibor (MIÉP) 1556, Pusztai Erzsébet (MDNP-Vállalkozók Pártja) 633, Nagy Ferenc (SZDSZ) 502, Palotai Sándorné Bodó Ágnes (Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület) 219, Komjáti Jakab (KDNP) 206 és Juhász Károly (Zöld Demokraták) 146 szavazattal. Végleges eredmények csak a késő esti órákban születtek. A választási eljárási törvény előírása szerint az érvénytelen első forduló miatt az április 8-án esedékes második fordulóban mind a nyolc jelölt megmérettetheti magát. A második fordulóban már csak huszonöt százalékos részvétel kell az érvényességhez, és a legjobban szereplő jelölt nyeri el a mandátumot. Ha a második fordulóban a részvételi arány mégsem érné el a huszonöt százalékot, akkor elméletileg meg kellene ismételni a szavazást. A törvény azt írja elő: a parlamenti választások évében, tehát 2002-ben már nem lehet időközi választást tartani. Ebben a ciklusban eddig három választókerületben rendeztek időközi választást parlamenti képviselő halála miatt. Ebből kettőt (Siófok és Székesfehérvár) nyertek a szocialisták, egyet (Fehérgyarmat) pedig az FKGP és a Fidesz jelöltje. Polgármester-választást is tartottak Ócsán, ugyanis az elhunyt Búza Attila irányította korábban a települést. E posztért ketten versengtek: Buzáné Jesó Zsuzsanna, aki a Fidesz színeiben indult és Dönti Károly független jelölt. Vidéki lapzártánkig a polgármester-választásról nem közöltek eredményeket. I. B. Dabas, I. számú választókörzet - Suhajda János szavazó fotó: sopronyi gyula Drogriadó a hadseregben A bevonulók harmada saját bevallása szerint már fogyasztott valamilyen kábítószert, a szúrópróbaszerű drogteszteken pedig minden ötödik egyenruhába öltöztetett fiatal akad fenn - derül ki a Magyar Honvédség legfrissebb felméréséből. A sorkatonákon végzett drogtesztek 15-20 százaléka mutat ki valamilyen kábítószert a szűrésen átesett fiatalok szervezetében, annak ellenére, hogy a függőket eleve nem hívják be. A Magyar Honvédség legfrissebb, a bevonuláskor és a laktanyákban rendszeresen végzett, szúrópróbaszerű tesztek eredményét összegző felmérése szerint az ellenőrzésen fennakadtak elsősorban marihuánát és a diszkódrogok közé sorolt amphetaminszármazékokat használnak. Az anonim kérdőíveket kitöltő újoncok harmada vallotta be, hogy már kipróbált valamilyen kábítószert. Szilágyi Zsuzsanna, a Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézetének osztályvezetője lapunknak elmondta: felmérések szerint a marihuánát már 12-13 éves korban kipróbálják, az LSD-t pedig 15 évesen. A honvédség vezérkari főnöke, Fodor Lajos a március elején tartott vezetői értekezleten külön kitért a hadseregen belüli droghelyzetre, arra utasítva a parancsnokokat, hogy folytassák az állomány tájékoztatását a kábítószer-fogyasztás jogi következményeiről és egészséget károsító hatásáról. Tavaly a honvédségénél három kirívóan súlyos, emberöléssel végződő bűncselekményt követtek el, amelyben közrejátszott az alkohol vagy a kábítószer. A laktanyákban végzett anonim drogszűréseknek jelenleg nincs következményük. Büntetőeljárás csak akkor indul, ha a katona láthatóan kábítószer hatása alatt tér vissza a helyőrségbe és a tesztet a parancsnok elrendeli. Hamarosan azonban a tömeges vizsgálatok névtelensége is megszűnhet, ha a honvédség laboratóriumát, az országban először, akkreditálják. Ez Szilágyi Zsuzsanna reményei szerint elrettentő hatású lesz a fiatalok számára. A szűrővizsgálatok mellett a honvédség, az Ifjúsági és Sportminisztériummal együttműködve, a megelőzésre is törekszik, kihasználva, hogy éppen a legérzékenyebb korosztály van egy helyen a laktanyákban. A Drogriadó elnevezésű akció keretében a bevonuláskor és a kiképzés alatt is több alkalommal tájékoztatják a sorállományt a kábítószerről. Haszán Zoltán Több fiatalt hívnak be katonának A sorállomány fokozatos csökkentését elrendelő tavalyi országgyűlési határozattal szemben a behívott fiatalok számának növelésére készül a honvédség. A laktanyákban várhatóan már a következő, májusi bevonuláskor a legutóbbi 5500 helyett 7000-en öltenek angyalbőrt. A vezérkari főnök a Vasárnapi Hírekben azzal indokolta a lépést, hogy a hadseregbe nem érkezett be a sorállományt kiváltani képes, megfelelő számú szerződéses katona. A honvédségről szóló országgyűlési határozat szerint a húszezres sorállományt az év végéig nyolcezerrel kell csökkenteni, miközben a szerződésesek számát 6700-ra kell emelni. Az indoklás szerint az arányokat a NATO-nak tett vállalások miatt kell módosítani, sorkatona ugyanis nem vethető be az országhatáron kívül. Egyelőre azonban nincs elegendő szerződéses katona. Emellett gondot jelent a tiszthelyetteshiány is. Annak ellenére, hogy a haderőreform eredeti célja szerint ezt a beosztást privilegizálni kellene, az elmúlt fél évben 1500 tiszthelyettes jelezte, hogy megválik a honvédségtől. Jogaikért tüntettek a munkavállalók Folytatás az 1. oldalról A moderátor szerepét ellátó Liga-elnök, Gaskó István bejelentette: nem tettek le arról, hogy az Orbán-Torgyánkormány visszavonja a munkavállalókat cselédsorba taszító, az uniós jogharmonizáció kötelezettségén túlterjeszkedő indítványát. Sándor László, az MSZOSZ elnöke szerint a demonstráció csattanós válasz mindazoknak, akik azzal próbálták elriasztani a dolgozókat a tüntetéstől, hogy szélsőséges csoportok készülnek a békés akció megzavarására. Sándor elmondta: a kormány fittyet hány a dolgozó ember szavára, a szakszervezeti követelésekre. A munkavállalókat jogfosztottá tenni akaró munka törvénykönyvét terjesztett a parlament elé, miközben nem teremtette meg a beígért plusz munkahelyeket, elmaradt a kiemelt nyugdíjemelés, ellehetetlenült a társadalmi párbeszéd - mondta. Sándor világossá tette: a nagygyűlés az utolsó üzenet a kormánynak, hogy vonja vissza a törvénytervezetet. Ha mégsem teszi, a szervezett dolgozók elvárják, hogy a képviselők név szerint voksoljanak. Ennek eredményét kifüggesztik a munkahelyeken, hogy a dolgozók megismerhessék az egyes képviselők állásfoglalását. Hozzátette: a parlament döntésétől függ, hogy a szakszervezetek május 1-jén majálison ünnepelnek vagy újabb demonstrációt szerveznek. A demonstrálók támogatását, szolidaritását fejezte ki több külföldi és nemzetközi szakszervezeti szövetség, illetve ezt tolmácsolták nemzetközi szakszervezeti szövetségek is. A tüntetés idején Zürichben tartózkodó Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lapunknak azt mondta: a kormány álláspontja szerint a törvény módosításainak túlnyomó része a munkavállalóknak kedvez. Azt elismerte, hogy a legvitatottabb pont a munkaadók számára teremt lehetőséget arra, hogy maguk határozzák meg a munkaidőt. Őry mindazonáltal úgy látja, szombaton politikai erőfelmérésre történt kísérlet, és a demonstrációnak semmi köze nem volt a dolgozókhoz. Kun J. Erzsébet Kórházban ápolják Torgyánt Az FKGP-ben nem számítanak az elnök távozására Még két-három napot kórházban kell töltenie Torgyán József kisgazda pártelnöknek, akit szombaton szállítottak a budapesti Kútvölgyi úti kórházba, miután Vasszécsényben ételmérgezés miatt két alkalommal is rosszul lett. Az FKGP vezető politikusai a történtek ellenére sem számítanak arra, hogy a pártelnök egészségi állapotára való hivatkozással visszavonulna a politizálástól. MUNKATÁRSAINKTÓL Rosszul lett szombaton Torgyán József a vasszécsényi Debergényi-kastélyban, ahol az FKGP Vas megyei szervezete tartott nagygyűlést. A zárt tanácskozáson jelen lévők elmondása szerint a pártelnök beszéde közben, délben lett rosszul, ezért félbeszakították a rendezvényt, és orvost hívtak. Állapotát az elsőként kiérkező orvos múló belgyógyászati rosszullétnek minősítette, s akut gyomorrontást diagnosztizált. Miután Torgyán József gyógyszert és injekciót kapott, úgy tűnt, hogy maga tart sajtótájékoztatót. Erre azonban egy újabb rosszullét miatt nem került sor, a kisgazda pártelnököt - aki egyébként cukorbeteg - rohammentővel a késő délutáni órákban a budapesti Kútvölgyi úti kórházba szállították - jelentette tudósítónk. Az MTI jelentése szerint a Debrecen melletti látóképi csárda híres pacalpörköltjéből evett péntek délután Torgyán József. Torgyán József állapotáról Lórántffy Zsuzsanna mentőorvos szombaton azt mondta: a rosszullétet nyilván az okozta, hogy a beteg „hibázott a diétában”. Az a második vizsgálatnál derült ki, hogy betegség elhúzódóbb lefolyású, a pártelnök felépüléséhez várhatóan néhány nap szükséges. A Kútvölgyi úti kórházban a kisgazda elnök gyógyszereket és infúziót kapott, s szombat késő este hozzátartozói elmondása szerint javult az állapota. Vasárnap a kórház ügyeletes orvosa nem adott felvilágosítást a beteg állapotáról, mondván, hogy Torgyán József ezt megtiltotta. Úgy tudjuk, a kisgazda elnöknek több napig kórházban kell maradnia. Vezető kisgazda politikusok lapunknak elmondták: kizártnak tartják, hogy pártelnökük egészségi állapotára való hivatkozással visszavonulna a politikai életből. Danka Lajos, az FKGP Vas megyei elnöke is úgy fogalmazott, hogy ezt elképzelhetetlennek tartja, hiszen Torgyán több alkalommal is megerősítette, hogy készül a 2002-es országgyűlési választásokra. Listát készítenek a kisgazda miniszterek Boross Imre PHARE-miniszter - aki távozik az agrártárca éléről - várhatóan ma átadja Szentgyörgyvölgyi Péternek, az FKGP parlamenti frakcióvezetőjének azon kisgazda személyek listáját, akik különböző jogcímeken juttatást kaptak az FVM-től. Az a hír már korábban napvilágot látott, hogy Gulyás Balázs, a kisgazdapárt Győr megyei elnöke havonta egy bizonyos összeget kapott, ifjú gazdálkodókkal kapcsolatos program készítéséért az agrártárcától Torgyán József minisztersége idején. Mint arról beszámoltunk, egy hete Szabó János honvédelmi miniszter vetette fel: a kisgazda miniszterek tárják a nyilvánosság elé, hogy a pártelnök kérésére mely kisgazda képviselők kaptak bármilyen címen juttatást az FKGP-irányítású tárcáktól. Szabó javaslatát vasárnap lapunknak azzal indokolta, hogy a kisgazdafrakciónak és a nyilvánosságnak joga van megtudni mindezt. Mint mondta, ő nem készített listát, mert a honvédelmi tárcánál nem fordult elő ilyen eset, tudomása szerint azonban mind az agrártárca, mind a Környezetvédelmi Minisztérium „érintett lehet”. Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter érdeklődésünkre elmondta, ő is elkészíti tárcájánál a listát, de nem tartaná illendőnek, hogy azt a frakció a pártelnök távollétében vitassa meg. „Ennek provokatív jellege lenne” -tette hozzá.________ Szentgyörgyvölgyi Péter megerősítette, hogy ma akkor sem tárgyalnának a listákról, ha azok készen lennének. A frakció „csak” munkaülést tart, amelynek Vonza András lesz a vendége. Az új kisgazda agrárminiszter ma teszi le az esküt az Országgyűlés előtt. Turi-Kovács Béla Mujzer bírálja az FVM volt vezetését Az agrártárca leköszönt kisgazda vezetésének a felelősségét is felvetette Mujzer János, a Környezetgazdálkodási Intézet volt főigazgatója vasárnap, amikor a Tímár Baráti Társaságban előadást tartott a kergemarhakórról. A Népszabadságnak Mujzer elmondta: Torgyán József minisztersége idején, 2000. december 31-én az agrártárca vezetése megszüntette az országos állategészségügyi intézményhálózat három intézetét. Azt az agrártárca vezetésének tudnia kellett, hogy a hat intézetben 1989 óta évente 500 BSE-mintaanyagot vizsgáltak. Mára azonban évente mintegy 140 ezer állatot vágnak le évente, tehát nem volt indokolt a miskolci, a békéscsabai és a szombathelyi intézetek megszüntetése — jelentette ki Mujzer János. (Munkatársunktól) Adománystop a pártoknak? Több száz milliós bevétel a kampányidőszakban A kormány a korrupcióellenes stratégia részeként fontolóra vette a párttörvény módosítását, hogy a pártok kizárólag állami támogatásból éljenek. A szigorításban a pártok nem érdekeltek, mert többségük cégektől, magánszemélyektől és alapítványoktól több száz millió forintot kap a választási kampány finanszírozására. A kormány át kívánja alakítani a pártok finanszírozásának rendszerét - ez derül ki a kabinet korrupcióellenes stratégiai programjából, amelyet teljes részletességgel a napokban tettek közzé. A pártfinanszírozás átalakításának tervéről eddig nem jelentek meg hivatalos nyilatkozatok, vélhetően azért, mert a párttörvény módosításához kétharmados parlamenti támogatásra, a kormánypártok és az ellenzék megegyezésére van szükség. A javaslatban a kormány felveti: meg kell vizsgálni az olyan megoldás lehetőségét, amely szerint a pártok kizárólag a központi költségvetésből kapnának támogatást, természetes személyektől és más jogi személyektől nem. A jelenlegi párttörvény ugyanis azt írja elő, hogy a politikai erők az állami támogatáson kívül elfogadhatnak adományokat is. A parlament évente kétmilliárd 549 millió forintot oszt szét azon pártok között, amelyek az 1998-as választásokon egy százaléknál nagyobb támogatást kaptak. A központi juttatás nagysága a választásokon elért eredmény függvénye. Ebben a ciklusban az MSZP kapja a legnagyobb támogatást, az idén 754,9 millió forintot. Ez első látásra ellentmondásnak tűnik, hiszen a Fidesz nyerte a választást, és a vezető kormánypárt 2001-ben 635 milliós állami apanázst kasszíroz. A támogatás legnagyobb részét azonban a parlamenti választás első fordulójában a listára leadott szavazatok alapján osztják szét, az 1998-as választás első fordulójában az MSZP kapta a legtöbb szavazatot. Az éves pénzügyi mérlegekből az derül ki, hogy a pártok bevételeinek általában 80 százalékát teszi ki az állami támogatás. A fennmaradó 20 százalék tagdíjbevételekből, adományokból keletkezik. Ez alól a választási évek jelentenek kivételt, amikor a pártok több száz milliós támogatást fogadnak el magánszemélyektől, cégektől, alapítványoktól vélhetően a kampány finanszírozására. Így történt ez 1998-ban is. Az éves pénzügyi zárómérlegek szerint a Fidesz adományokból több mint 90 milliót, az MSZP 260 milliót, az FKGP mintegy 50 milliót gyűjtött össze. Nem nevesített egyéb bevételként az SZDSZ 1998-ban 562 millió, az MSZP 406 millió, a Fidesz pedig 244 millió forinthoz jutott. Bednárik Imre