Népszabadság, 2001. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-26 / 71. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. MÁRCIUS 26., HÉTFŐ Érvénytelen választás Dabason Az áprilisi második fordulóban a nyolc jelölt újra indulhat Érvénytelen volt a dabasi időközi par­lamenti választás vasárnapi első for­dulója, mert az urnák zárása előtt egy órával a polgárok alig több mint 25 százaléka szavazott, így az április 8-án esedékes második fordulóban mind a nyolc jelölt újra megmérettet­heti magát. Szinte bizonyosra vehető, hogy ér­vénytelenül zárult a Pest megyei 14-es választókörzetben vasárnap tartott időkö­zi parlamenti választás első fordulója. A dabasi körzethez tartozó 15 település mintegy 51 ezer választókorú lakosa kö­zül az urnák zárása előtt egy órával csak 25,87 százalék szavazott az érvényesség­hez szükséges 50 százalék plusz egy sza­vazó helyett. A választást azért írták ki, mert tavaly autóbalesetben elhunyt Búza Attila, a térség fideszes képviselője. Lapunk információi szerint a szavaza­tok 82 százalékának feldolgozása után a következő sorrend alakult ki: Szűcs Lajos (Fidesz-MDF-FKGP) 4608, Kovács Ist­ván (MSZP) 4185, Franka Tibor (MIÉP) 1556, Pusztai Erzsébet (MDNP-Vállal­kozók Pártja) 633, Nagy Ferenc (SZDSZ) 502, Palotai Sándorné Bodó Ágnes (Har­madik Oldal Magyarországért Egyesület) 219, Komjáti Jakab (KDNP) 206 és Ju­hász Károly (Zöld Demokraták) 146 sza­vazattal. Végleges eredmények csak a késő esti órákban születtek. A választási eljárási törvény előírása szerint az érvénytelen első forduló miatt az április 8-án esedékes második forduló­ban mind a nyolc jelölt megmérettetheti magát. A második fordulóban már csak huszonöt százalékos részvétel kell az ér­vényességhez, és a legjobban szereplő je­lölt nyeri el a mandátumot. Ha a második fordulóban a részvételi arány mégsem ér­né el a huszonöt százalékot, akkor elmé­letileg meg kellene ismételni a szavazást. A törvény azt írja elő: a parlamenti vá­lasztások évében, tehát 2002-ben már nem lehet időközi választást tartani. Ebben a ciklusban eddig három válasz­tókerületben rendeztek időközi választást parlamenti képviselő halála miatt. Ebből kettőt (Siófok és Székesfehérvár) nyertek a szocialisták, egyet (Fehérgyarmat) pe­dig az FKGP és a Fidesz jelöltje. Polgármester-választást is tartottak Ócsán, ugyanis az elhunyt Búza Attila irányította korábban a települést. E posz­tért ketten versengtek: Buzáné Jesó Zsu­zsanna, aki a Fidesz színeiben indult és Dönti Károly független jelölt. Vidéki lap­zártánkig a polgármester-választásról nem közöltek eredményeket. I. B. Dabas, I. számú választókörzet - Suhajda János szavazó fotó: sopronyi gyula Drogriadó a hadseregben A bevonulók harmada saját bevallása szerint már fogyasztott valamilyen kábítószert, a szúrópróbaszerű drog­teszteken pedig minden ötödik egyen­ruhába öltöztetett fiatal akad fenn - derül ki a Magyar Honvédség legfris­sebb felméréséből. A sorkatonákon végzett drogtesztek 15-20 százaléka mutat ki valamilyen ká­bítószert a szűrésen átesett fiatalok szer­vezetében, annak ellenére, hogy a füg­gőket eleve nem hívják be. A Magyar Honvédség legfrissebb, a bevonuláskor és a laktanyákban rendszeresen végzett, szúrópróbaszerű tesztek eredményét összegző felmérése szerint az ellenőrzé­sen fennakadtak elsősorban marihuánát és a diszkódrogok közé sorolt ampheta­­minszármazékokat használnak. Az anonim kérdőíveket kitöltő újon­cok harmada vallotta be, hogy már ki­próbált valamilyen kábítószert. Szilágyi Zsuzsanna, a Magyar Honvédség Egész­ségvédelmi Intézetének osztályvezetője lapunknak elmondta: felmérések szerint a marihuánát már 12-13 éves korban ki­próbálják, az LSD-t pedig 15 évesen. A honvédség vezérkari főnöke, Fodor Lajos a március elején tartott vezetői ér­tekezleten külön kitért a hadseregen be­lüli droghelyzetre, arra utasítva a pa­rancsnokokat, hogy folytassák az állo­mány tájékoztatását a kábítószer-fo­gyasztás jogi következményeiről és egészséget károsító hatásáról. Tavaly a honvédségénél három kirívóan súlyos, emberöléssel végződő bűncselekményt követtek el, amelyben közrejátszott az alkohol vagy a kábítószer. A laktanyákban végzett anonim drog­szűréseknek jelenleg nincs következmé­nyük. Büntetőeljárás csak akkor indul, ha a katona láthatóan kábítószer hatása alatt tér vissza a helyőrségbe és a tesz­tet a parancsnok elrendeli. Hamarosan azonban a tömeges vizsgálatok névte­lensége is megszűnhet, ha a honvédség laboratóriumát, az országban először, akkreditálják. Ez Szilágyi Zsuzsanna reményei szerint elrettentő hatású lesz a fiatalok számára. A szűrővizsgálatok mellett a honvéd­ség, az Ifjúsági és Sportminisztériummal együttműködve, a megelőzésre is törek­szik, kihasználva, hogy éppen a legérzé­kenyebb korosztály van egy helyen a lak­tanyákban. A Drogriadó elnevezésű ak­ció keretében a bevonuláskor és a kikép­zés alatt is több alkalommal tájékoztatják a sorállományt a kábítószerről. Haszán Zoltán Több fiatalt hívnak be katonának A sorállomány fokozatos csökkentését elrendelő tavalyi országgyűlési határozattal szemben a behívott fiatalok számának növelésére készül a honvédség. A laktanyák­ban várhatóan már a következő, májusi bevonuláskor a legutóbbi 5500 helyett 7000-en öltenek angyalbőrt. A vezérkari főnök a Vasárnapi Hírekben azzal indokol­ta a lépést, hogy a hadseregbe nem érkezett be a sorállományt kiváltani képes, meg­felelő számú szerződéses katona. A honvédségről szóló országgyűlési határozat szerint a húszezres sorállományt az év végéig nyolcezerrel kell csökkenteni, miköz­ben a szerződésesek számát 6700-ra kell emelni. Az indoklás szerint az arányokat a NATO-nak tett vállalások miatt kell módosítani, sorkatona ugyanis nem vethető be az országhatáron kívül. Egyelőre azonban nincs elegendő szerződéses katona. Emellett gondot jelent a tiszthelyetteshiány is. Annak ellenére, hogy a haderőreform eredeti célja szerint ezt a beosztást privilegizálni kellene, az elmúlt fél évben 1500 tiszthelyettes jelezte, hogy megválik a honvédségtől. Jogaikért tüntettek a munkavállalók Folytatás az 1. oldalról A moderátor szerepét ellátó Liga-el­nök, Gaskó István bejelentette: nem tet­tek le arról, hogy az Orbán-Torgyán­­kormány visszavonja a munkavállaló­kat cselédsorba taszító, az uniós joghar­monizáció kötelezettségén túlterjeszke­dő indítványát. Sándor László, az MSZOSZ elnöke szerint a demonstrá­ció csattanós válasz mindazoknak, akik azzal próbálták elriasztani a dolgozókat a tüntetéstől, hogy szélsőséges csopor­tok készülnek a békés akció megzavará­sára. Sándor elmondta: a kormány fit­­­tyet hány a dolgozó ember szavára, a szakszervezeti követelésekre. A mun­kavállalókat jogfosztottá tenni akaró munka törvénykönyvét terjesztett a par­lament elé, miközben nem teremtette meg a beígért plusz munkahelyeket, el­maradt a kiemelt nyugdíjemelés, ellehe­tetlenült a társadalmi párbeszéd - mondta. Sándor világossá tette: a nagy­gyűlés az utolsó üzenet a kormánynak, hogy vonja vissza a törvénytervezetet. Ha mégsem teszi, a szervezett dolgozók elvárják, hogy a képviselők név szerint voksoljanak. Ennek eredményét kifüg­gesztik a munkahelyeken, hogy a dol­gozók megismerhessék az egyes képvi­selők állásfoglalását. Hozzátette: a par­lament döntésétől függ, hogy a szak­­szervezetek május 1-jén majálison ün­nepelnek vagy újabb demonstrációt szerveznek. A demonstrálók támogatását, szoli­daritását fejezte ki több külföldi és nem­zetközi szakszervezeti szövetség, illetve ezt tolmácsolták nemzetközi szakszer­vezeti szövetségek is. A tüntetés idején Zürichben tartózko­dó Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hiva­tal politikai államtitkára lapunknak azt mondta: a kormány álláspontja szerint a törvény módosításainak túlnyomó része a munkavállalóknak kedvez. Azt elis­merte, hogy a legvitatottabb pont a mun­kaadók számára teremt lehetőséget arra, hogy maguk határozzák meg a munka­időt. Őry mindazonáltal úgy látja, szom­baton politikai erőfelmérésre történt kí­sérlet, és a demonstrációnak semmi köze nem volt a dolgozókhoz. Kun J. Erzsébet Kórházban ápolják Torgyánt Az FKGP-ben nem számítanak az elnök távozására Még két-három napot kórházban kell töltenie Torgyán József kisgazda párt­elnöknek, akit szombaton szállítottak a budapesti Kútvölgyi úti kórházba, miután Vasszécsényben ételmérgezés miatt két alkalommal is rosszul lett. Az FKGP vezető politikusai a történ­tek ellenére sem számítanak arra, hogy a pártelnök egészségi állapotára való hivatkozással visszavonulna a politizálástól. MUNKATÁRSAINKTÓL Rosszul lett szombaton Torgyán József a vasszécsényi Debergényi-kastélyban, ahol az FKGP Vas megyei szervezete tartott nagygyűlést. A zárt tanácskozá­son jelen lévők elmondása szerint a pártelnök beszéde közben, délben lett rosszul, ezért félbeszakították a rendez­vényt, és orvost hívtak. Állapotát az el­sőként kiérkező orvos múló belgyógyá­szati rosszullétnek minősítette, s akut gyomorrontást diagnosztizált. Miután Torgyán József gyógyszert és injekciót kapott, úgy tűnt, hogy maga tart sajtótá­jékoztatót. Erre azonban egy újabb rosszullét miatt nem került sor, a kis­gazda pártelnököt - aki egyébként cu­korbeteg - rohammentővel a késő dél­utáni órákban a budapesti Kútvölgyi úti kórházba szállították - jelentette tudósí­tónk. Az MTI jelentése szerint a Debre­cen melletti látóképi csárda híres pacal­­pörköltjéből evett péntek délután Tor­gyán József. Torgyán József állapotáról Lórántffy Zsuzsanna mentőorvos szombaton azt mondta: a rosszullétet nyilván az okoz­ta, hogy a beteg „hibázott a diétában”. Az a második vizsgálatnál derült ki, hogy betegség elhúzódóbb lefolyású, a pártelnök felépüléséhez várhatóan né­hány nap szükséges. A Kútvölgyi úti kórházban a kisgazda elnök gyógysze­reket és infúziót kapott, s szombat késő este hozzátartozói elmondása szerint javult az állapota. Vasárnap a kórház ügyeletes orvosa nem adott felvilágosítást a beteg állapo­táról, mondván, hogy Torgyán József ezt megtiltotta. Úgy tudjuk, a kisgazda el­nöknek több napig kórházban kell ma­radnia. Vezető kisgazda politikusok la­punknak elmondták: kizártnak tartják, hogy pártelnökük egészségi állapotára való hivatkozással visszavonulna a poli­tikai életből. Danka Lajos, az FKGP Vas megyei elnöke is úgy fogalmazott, hogy ezt elképzelhetetlennek tartja, hiszen Torgyán több alkalommal is megerősí­tette, hogy készül a 2002-es országgyű­lési választásokra. Listát készítenek a kisgazda miniszterek Boross Imre PHARE-miniszter - aki tá­vozik az agrártárca éléről - várhatóan ma átadja Szentgyörgyvölgyi Péternek, az FKGP parlamenti frakcióvezetőjének azon kisgazda szemé­lyek listáját, akik külön­böző jogcímeken jutta­tást kaptak az FVM-től. Az a hír már korábban napvilágot látott, hogy Gulyás Balázs, a kisgaz­dapárt Győr megyei el­nöke havonta egy bizo­nyos összeget kapott, if­jú gazdálkodókkal kap­csolatos program készíté­séért az agrártárcától Torgyán József minisz­tersége idején. Mint arról beszámoltunk, egy hete Szabó János honvédelmi miniszter vetette fel: a kisgazda miniszterek tárják a nyilvánosság elé, hogy a pártel­nök kérésére mely kisgazda képviselők kaptak bármilyen címen juttatást az FKGP-irányítású tárcáktól. Szabó javas­latát vasárnap lapunknak azzal indokol­ta, hogy a kisgazdafrakciónak és a nyil­vánosságnak joga van megtudni mind­ezt. Mint mondta, ő nem készített listát, mert a honvédelmi tárcánál nem fordult elő ilyen eset, tudomása szerint azonban mind az agrártárca, mind a Kör­nyezetvédelmi Minisz­térium „érintett lehet”. Turi-Kovács Béla kör­nyezetvédelmi miniszter érdeklődésünkre el­mondta, ő is elkészíti tárcájánál a listát, de nem tartaná illendőnek, hogy azt a frakció a párt­elnök távollétében vitas­sa meg. „Ennek provo­katív jellege lenne” -tette hozzá.________ Szentgyörgyvölgyi Péter megerősítette, hogy ma akkor sem tár­gyalnának a listákról, ha azok készen lennének. A frakció „csak” munkaülést tart, amelynek Vonza András lesz a ven­dége. Az új kisgazda agrárminiszter ma teszi le az esküt az Országgyűlés előtt. Turi-Kovács Béla Mujzer bírálja az FVM volt vezetését Az agrártárca leköszönt kisgazda vezetésének a felelősségét is felvetette Mujzer János, a Környezetgazdálkodási Intézet volt főigazgatója vasárnap, amikor a Tí­már Baráti Társaságban előadást tartott a kergemarhakórról. A Népszabadságnak Mujzer elmondta: Torgyán József minisztersége idején, 2000. december 31-én az agrártárca vezetése megszüntette az országos állategészségügyi intézményhálózat három intézetét.­­ Azt az agrártárca vezetésének tudnia kellett, hogy a hat intézet­ben 1989­ óta évente 500 BSE-mintaanyagot vizsgáltak. Mára azonban évente mintegy 140 ezer állatot vágnak le évente, tehát nem volt indokolt a miskolci, a békéscsabai és a szombathelyi intézetek megszüntetése — jelentette ki Mujzer Já­nos. (Munkatársunktól) Adománystop a pártoknak? Több száz milliós bevétel a kampány­időszakban A kormány a korrupcióellenes straté­gia részeként fontolóra vette a párt­törvény módosítását, hogy a pártok kizárólag állami támogatásból élje­nek. A szigorításban a pártok nem ér­dekeltek, mert többségük cégektől, magánszemélyektől és alapítványok­tól több száz millió forintot kap a vá­lasztási kampány finanszírozására. A kormány át kívánja alakítani a pár­tok finanszírozásának rendszerét - ez derül ki a kabinet korrupcióellenes stra­tégiai programjából, amelyet teljes rész­letességgel a napokban tettek közzé. A pártfinanszírozás átalakításának tervéről eddig nem jelentek meg hivatalos nyilat­kozatok, vélhetően azért, mert a párttör­vény módosításához kétharmados parla­menti támogatásra, a kormánypártok és az ellenzék megegyezésére van szükség. A javaslatban a kormány felveti: meg kell vizsgálni az olyan megoldás lehető­ségét, amely szerint a pártok kizárólag a központi költségvetésből kapnának tá­mogatást, természetes személyektől és más jogi személyektől nem. A jelenlegi párttörvény ugyanis azt írja elő, hogy a politikai erők az állami támogatáson kí­vül elfogadhatnak adományokat is. A parlament évente kétmilliárd 549 millió forintot oszt szét azon pártok kö­zött, amelyek az 1998-as választásokon egy százaléknál nagyobb támogatást kaptak. A központi juttatás nagysága a választásokon elért eredmény függvé­nye. Ebben a ciklusban az MSZP kapja a legnagyobb támogatást, az idén 754,9 millió forintot. Ez első látásra ellent­mondásnak tűnik, hiszen a Fidesz nyerte a választást, és a vezető kormánypárt 2001-ben 635 milliós állami apanázst kasszíroz. A támogatás legnagyobb ré­szét azonban a parlamenti választás első fordulójában a listára leadott szavazatok alapján osztják szét, az 1998-as válasz­tás első fordulójában az MSZP kapta a legtöbb szavazatot. Az éves pénzügyi mérlegekből az derül ki, hogy a pártok bevételeinek ál­talában 80 százalékát teszi ki az állami támogatás. A fennmaradó 20 százalék tagdíjbevételekből, adományokból ke­letkezik. Ez alól a választási évek jelen­tenek kivételt, amikor a pártok több száz milliós támogatást fogadnak el magánszemélyektől, cégektől, alapít­ványoktól vélhetően a kampány finan­szírozására. Így történt ez 1998-ban is. Az éves pénzügyi zárómérlegek szerint a Fidesz adományokból több mint 90 milliót, az MSZP 260 milliót, az FKGP mintegy 50 milliót gyűjtött össze. Nem nevesített egyéb bevételként az SZDSZ 1998-ban 562 millió, az MSZP 406 millió, a Fidesz pedig 244 millió forint­hoz jutott. Bednárik Imre

Next