Népszabadság, 2001. április (59. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-02 / 77. szám

3^ ~r Hf www.nepszabadsag.hu ^ RégióS körkép ' | ^ '] 28 oldal, 76 forint 2001. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ ORSZÁGOS NAPILAP (P­H­­LIX., 77. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái Kórokozók fegyverként A hidegháború éveiben az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kiterjedt biológiaifegyver-programokat folytatott. Manapság leggyakrabban Irakot gyanúsítják biológiai fegyverek gyártásával, vagy legalábbis erre irányu­ló programok folytatásával, de más or­szágokról is feltételezik, hogy nem tettek le a hasonló tervekről. 6. oldal Az elcserélt tölgyes Teltek-múltak az évek, s a sok tulajdonos sehogy sem tudta létrehozni az erdőbirto­­kosságot. Ennek híján viszont nem gaz­dálkodhattak vagyonukkal. Ráadásul a tölgyest 1996-tól a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz csatolták, s attól fogva a terület különleges védettséget élvezett, ami újabb feladatokat rótt a nyolcvan, többsé­gében idős gazdára. 8. oldal Szűkül a hanglemezpiac A világtrendhez hasonlóan tavaly Ma­gyarországon is csökkent az eladott hanghordozók száma. A Magyar Hang­­lemezkiadók Szövetsége most közzétett adatai alapján 2000-ben hazánkban 7,4 millió hanghordozót értékesítettek, 5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A kalózkiadványok piaci ré­szesedése becslések szerint változatla­nul 15 százalék alatt lehet. 9. oldal Aukciós nagyhét A műkereskedelem hazai jelesei elébe mennek a húsvéti bevásárlásoknak. En­nélfogva e hét minden napjára esik árve­rés (némelyikre kettő is). 12. oldal Minőségi plakátok az utcán A közterületi reklámoknak megmarad az az előnyük, hogy nem lehet kikapcsolni őket - mondja Klupács Sándor, a Magyar Köztéri Reklámszövetség elnöke. Sze­rinte a hangsúly az igényes reklámberen­dezések telepítésére helyeződik. 14. oldal Szigor a német utakon Április 1-jétől Németországban szigo­rúbban büntetik a vezetés előtt és köz­ben való alkoholfogyasztást, valamint a mobiltelefonálást. 18. oldal Virágzó üzletág: webcímek adásvétele A kormány áprilisra dolgozza ki an­nak a honlapnak a koncepcióját, me­lyen decembertől ügyintézéssel kap­csolatos információkat találhatnak az olvasók. A gov.hu domainneveket a honlap fejlesztője időben levédette, a piac tavaly márciusi liberalizálása óta ugyanis sokan fogtak domainnév­­spekulációba. MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaly március óta negyvenezer új .hu interneteimet (domaint) jegyzett be az In­ternetes Szolgáltatók Tanácsa (ISZT), csaknem 200 millió forint értékben. Dravecz Tibor, a legnagyobb internetes címregisztrátorok egyike, az Integrity Kft. ügyvezetője elmondta: bármilyen interneteim bejegyezhető, ha a www.do­­main.hu oldalakon a kéthetes határidő le­teltéig senki sem tiltakozik ellene. A piac liberalizálása óta felvirágzott a domainkereskedelem: az eredetileg négyezer forintért megszerzett domaine­­ket húsz- és ötszázezer forint közti áron adják tovább. Úgy tudjuk, a listát a por­tal.hu cím vezeti, egy befektető ötmillió forintot adott érte. Az ár annál magasabb, minél rövidebb és egyszerűbb a cím. Makay Lászlónak, a Netbridge kelet-kö­­zép-európai internetes befektetőcég igazgatójának becslése szerint harminc olyan cég és magánszemély jelent meg a piacon, amely vagy aki több mint száz címet vásárolt meg kereskedésre az el­múlt egy évben. Az Index nem hivatalos listája szerint a legnagyobbak közt sze­repel a Henkel, a Porsche, a HUNgarian NEtWorks Bt. és Müller Illés. Címkereskedelem... folytatás az 5. oldalon ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------[­­ *** g)------------------------------------------------------------­ -7/ Megkezdődött Milosevics kihallgatása Harminc napra előzetes letartóztatásba helyezték a volt jugoszláv államfőt Harminc napra előzetes letartóztatásba helyezték va­sárnap Belgrádban Szlobodan Milosevicset. A volt ju­goszláv elnök szombaton még öngyilkossággá­ is fe­nyegetőzött, végül vasárnap hajnalban mégis feladta magát. A letartóztatási parancsot még péntek este ad­ták ki ellene, de a lefogására irányuló első akció kudar­cot vallott. A rendőrség vasárnap újabb rohamra ké­szült, ám hétórás feszült tárgyalás után hajnali fél ötkor Milosevics önként ült be a rendőrök autójába, amely a belgrádi központi börtönbe vitte. Egyes források szerint az alku részeként Milosevics biztosítékokat kapott, hogy „háromszor elnökké vá­lasztott személynek kijáró bánásmódban fog részesül­ni”. A volt elnök ártatlannak vallotta magát, kihallga­tása kedd­en folytatódik - mondta védője, Tom­a Fila ügyvéd, hozzátéve, hogy Milosevics semmiféle előjo­got nem élvez a börtönben. Vladan Batics szerb igaz­ságügy-miniszter elmondta, hogy a vizsgálati fogság időtartamát maximálisan hat hónapig lehet meghosz­­szabbítani annak érdekében, hogy a bíróság eldönthes­se: kezdeményezi-e a forma szerinti vádemelést. A volt államfőt hazájában nem vádolják háborús bűnökkel, s Batics szerint a Hágának való kiadatás egyelőre nem kerül szóba. A miniszter azt állította belgrádi sajtóértekezletén, hogy a Milosevics-ügy bé­kés megoldódásához jelentősen hozzájárult Vojiszlav Kostunica elnök szombat esti kijelentése, mely sze­rint „senki, még Milosevics sem ér meg egy polgár­­háborút”. Milosevicset egyelőre azzal vádolják, hogy hatal­mával visszaélve költségvetési pénzeket használt fel saját meggazdagodására és pártja hatalmon tartására. A gyanú szerint közel kétmilliárd dinár hazai és külföl­di közpénzt sikkasztott el. Ez durván 100 millió dollár­nak felel meg a mai árfolyamon. Részletek a 2. oldalon Szarajevói lapok szombat reggel fotó: reuters - danilo Krstanovic Az exelnök hívei tüntetnek a Milosevics-villánál FOTÓ: REUTERS - OLEG POPOV Erősödött az idegenellenes­ség A Tárki reprezentatív felméréséből kiderül: a megkérdezettek 43 százalé­ka egyáltalán nem engedne be mene­külteket az országba. A pártok hívei közül leginkább a MIÉP és a Munkás­párt szavazói idegenellenesek. MUNKATÁRSUNKTÓL A Tárki - Sík Endre szociológus vezeté­sével - 1992 óta vizsgálja az idegenelle­­nesség alakulását Magyarországon. A kutatók ezerötszáz embernek teszik fel minden évben a kérdést: „Ön mit mon­dana? Magyarországnak minden mene­külőt be kellene fogadnia, senkit nem szabad befogadnia, vagy van, akit igen, van, akit nem?”. A felmérés készítői azokat tekintik idegenellenesnek, akik úgy vélekednek, hogy egyetlen menedékkérőt sem lenne szabad befogadni - függetlenül attól, hogy az illető melyik országból érkezik, háború, etnikai tisztogatás vagy éhínség elől menekül-e. Tovább... folytatás az 5. oldalon BEFOGADJON-E MENEKÜLTEKET MAGYARORSZÁG? (százalékban) Készülődés a 2002-es választásokra A Fidesz polgári néppárt lesz­­ Az MSZP miniszter­elnök-jelöltet keres Mindkét nagy párt, a Fidesz és az MSZP is gőzerővel készül a 2002-es parlamen­ti választásokra. Az MSZP keresi mi­niszterelnök-jelöltjét, a Fidesz pedig a stílusváltás jegyében pártelnököt cserél. A legnagyobb kormányzó párt vá­lasztmányi ülésén szombaton Pokorni Zoltánt jelölték a Fidesz elnökének, akit a májusi kongresszuson iktathatnak be új tisztségébe a küldöttek. A Népszabadság információi szerint a párt változtat ön­meghatározásán is: szabadelvű párt he­lyett a jövőben - az alapszabály módosí­tása után - polgári néppártnak nevezi majd magát. Az alapszabály részleges „átírására” azért kerül sor, mert a Fidesz nemrégiben nemzetközi szervezetet vál­tott, a Liberális Internacionáléból átlé­pett az Európai Néppártba. A hét végén eldőlt az is, hogy a szocia­lista párt elnökségét arra kéri az MSZP választmánya, június 30-ig hívja össze a kormányfőjelölő és programtervezetet el­fogadó kongresszust. Az elnökségnek azt is feladatául szabták a párttagok, hogy április közepéig nevezze meg a szóba jö­hető miniszterelnök-jelölteket, tisztázza szándékukat, együttműködési készségü­ket a párttestületekkel. Információink szerint Kovács László pártelnök mellett Németh Miklós volt kormányfő és Medgyessy Péter, a Horn-kormány pénz­ügyminisztere a legesélyesebb a posztra. Kovács a jelölttel szemben támasztott kö­vetelmények között említette, hogy az il­lető ismert és elismert legyen, tudjon csa­patban dolgozni, és személyes ambícióit rendelje alá a közös célnak. Részletes információk a 4. oldalon Minden negyedik külföldi vásárolni jön Az osztrákok élelmiszert, a románok műszaki cikkeket visznek haza A Magyarországra érkező turisták majdnem negyedrésze - saját beval­lása szerint - bevásárolni jön hoz­zánk. Nem véletlen, hogy az országha­tár melletti településeken a boltok a helyi igényeket jóval meghaladó árukészletet tartanak. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyarországra látogató turisták meglehetősen nagy része - főleg a szomszéd országokból érkezők — első­sorban bevásárlási szándékkal érkezik hozzánk. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb választék vagy az alacsonyabb ár vezér­li őket. Az áruvásárlás minden turistaút­­nak alkotóeleme; az nevezhető bevásár­lóturistának, aki többet költ vásárlásra, mint minden egyébre együttvéve. Négyféle vásárlást lehet megkülön­böztetni: az üzletit, amely haszonszerzés céljából történik, a személyes szolgál­tatások vásárlását, ahová a fogorvos vagy a fodrász felkeresése tartozik, a szabadidős vásárlást, ami élményszer­zést, szórakozást jelent és a spontán vásárlást, ami az otthon felejtett, az elveszett vagy az éppen elhasználódott tárgyak pótlását célozza. Mindezt a Földrajztudományi Intézet főmunkatársa, Michalkó Gábor állapítja meg tanulmányában, amelyben abból indul ki: ha valamelyik településen az egy boltra jutó lakosok száma tartósan és jelentősen a megyei átlag alatt marad, akkor ott kiegészítő vásárlóerőnek is lennie kell. Az 1994. és az 1998. évi adatok birtokában 28 olyan helységet sorol fel, amelyben viszonylag sok az üzlet. Ezek mind határ menti kistelepü­lések (például Battonya, Biharugra, Öttömös, Tompa), vagy a határhoz köze­li városok (Baja, Békéscsaba, Kiskunha­las, Szeged), vagy turisztikai vonzerejű­­ek (Soltvadkert, Szarvas), vagy közleke­dési csomópontok (Kecskemét, Kiskun­félegyháza, Lajosmizse). A nagyobb kereskedelmi cégeket a román és a jugoszláviai vendégek kereslete is késztette üzlethálózatuk bővítésére. Erre utal, hogy a környéken a helyi lakosság igényeit meghaladóan nyitottak boltokat, áruházakat. Michalkó szerint a pénzváltó helyek száma és területi kiterjedése is mutatója lehet a bevásárlóturizmus jelenlétének. Szegeden 62, Kecskeméten 37, Tompán 17, Röszkén és Kalocsán tíz, de még Orosházán is hét pénzváltó helyet érdemes fenntartaniuk a vállalkozóknak. Mindezzel a szerző tudományosan alátá­masztja az eddig csak észlelt tényt: a Jugoszláviából és Romániából érkező turisták jelentős része a dél-alföldi megyék településeit elsősorban vásár­lási céllal látogatja, és nem veszi igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket. Minden... folytatás a 13. oldalon

Next