Népszabadság, 2001. április (59. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-02 / 77. szám
3^ ~r Hf www.nepszabadsag.hu ^ RégióS körkép ' | ^ '] 28 oldal, 76 forint 2001. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ ORSZÁGOS NAPILAP (PHLIX., 77. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái Kórokozók fegyverként A hidegháború éveiben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kiterjedt biológiaifegyver-programokat folytatott. Manapság leggyakrabban Irakot gyanúsítják biológiai fegyverek gyártásával, vagy legalábbis erre irányuló programok folytatásával, de más országokról is feltételezik, hogy nem tettek le a hasonló tervekről. 6. oldal Az elcserélt tölgyes Teltek-múltak az évek, s a sok tulajdonos sehogy sem tudta létrehozni az erdőbirtokosságot. Ennek híján viszont nem gazdálkodhattak vagyonukkal. Ráadásul a tölgyest 1996-tól a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz csatolták, s attól fogva a terület különleges védettséget élvezett, ami újabb feladatokat rótt a nyolcvan, többségében idős gazdára. 8. oldal Szűkül a hanglemezpiac A világtrendhez hasonlóan tavaly Magyarországon is csökkent az eladott hanghordozók száma. A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége most közzétett adatai alapján 2000-ben hazánkban 7,4 millió hanghordozót értékesítettek, 5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A kalózkiadványok piaci részesedése becslések szerint változatlanul 15 százalék alatt lehet. 9. oldal Aukciós nagyhét A műkereskedelem hazai jelesei elébe mennek a húsvéti bevásárlásoknak. Ennélfogva e hét minden napjára esik árverés (némelyikre kettő is). 12. oldal Minőségi plakátok az utcán A közterületi reklámoknak megmarad az az előnyük, hogy nem lehet kikapcsolni őket - mondja Klupács Sándor, a Magyar Köztéri Reklámszövetség elnöke. Szerinte a hangsúly az igényes reklámberendezések telepítésére helyeződik. 14. oldal Szigor a német utakon Április 1-jétől Németországban szigorúbban büntetik a vezetés előtt és közben való alkoholfogyasztást, valamint a mobiltelefonálást. 18. oldal Virágzó üzletág: webcímek adásvétele A kormány áprilisra dolgozza ki annak a honlapnak a koncepcióját, melyen decembertől ügyintézéssel kapcsolatos információkat találhatnak az olvasók. A gov.hu domainneveket a honlap fejlesztője időben levédette, a piac tavaly márciusi liberalizálása óta ugyanis sokan fogtak domainnévspekulációba. MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaly március óta negyvenezer új .hu interneteimet (domaint) jegyzett be az Internetes Szolgáltatók Tanácsa (ISZT), csaknem 200 millió forint értékben. Dravecz Tibor, a legnagyobb internetes címregisztrátorok egyike, az Integrity Kft. ügyvezetője elmondta: bármilyen interneteim bejegyezhető, ha a www.domain.hu oldalakon a kéthetes határidő leteltéig senki sem tiltakozik ellene. A piac liberalizálása óta felvirágzott a domainkereskedelem: az eredetileg négyezer forintért megszerzett domaineket húsz- és ötszázezer forint közti áron adják tovább. Úgy tudjuk, a listát a portal.hu cím vezeti, egy befektető ötmillió forintot adott érte. Az ár annál magasabb, minél rövidebb és egyszerűbb a cím. Makay Lászlónak, a Netbridge kelet-közép-európai internetes befektetőcég igazgatójának becslése szerint harminc olyan cég és magánszemély jelent meg a piacon, amely vagy aki több mint száz címet vásárolt meg kereskedésre az elmúlt egy évben. Az Index nem hivatalos listája szerint a legnagyobbak közt szerepel a Henkel, a Porsche, a HUNgarian NEtWorks Bt. és Müller Illés. Címkereskedelem... folytatás az 5. oldalon ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------[ *** g)------------------------------------------------------------ -7/ Megkezdődött Milosevics kihallgatása Harminc napra előzetes letartóztatásba helyezték a volt jugoszláv államfőt Harminc napra előzetes letartóztatásba helyezték vasárnap Belgrádban Szlobodan Milosevicset. A volt jugoszláv elnök szombaton még öngyilkossággá is fenyegetőzött, végül vasárnap hajnalban mégis feladta magát. A letartóztatási parancsot még péntek este adták ki ellene, de a lefogására irányuló első akció kudarcot vallott. A rendőrség vasárnap újabb rohamra készült, ám hétórás feszült tárgyalás után hajnali fél ötkor Milosevics önként ült be a rendőrök autójába, amely a belgrádi központi börtönbe vitte. Egyes források szerint az alku részeként Milosevics biztosítékokat kapott, hogy „háromszor elnökké választott személynek kijáró bánásmódban fog részesülni”. A volt elnök ártatlannak vallotta magát, kihallgatása kedden folytatódik - mondta védője, Toma Fila ügyvéd, hozzátéve, hogy Milosevics semmiféle előjogot nem élvez a börtönben. Vladan Batics szerb igazságügy-miniszter elmondta, hogy a vizsgálati fogság időtartamát maximálisan hat hónapig lehet meghoszszabbítani annak érdekében, hogy a bíróság eldönthesse: kezdeményezi-e a forma szerinti vádemelést. A volt államfőt hazájában nem vádolják háborús bűnökkel, s Batics szerint a Hágának való kiadatás egyelőre nem kerül szóba. A miniszter azt állította belgrádi sajtóértekezletén, hogy a Milosevics-ügy békés megoldódásához jelentősen hozzájárult Vojiszlav Kostunica elnök szombat esti kijelentése, mely szerint „senki, még Milosevics sem ér meg egy polgárháborút”. Milosevicset egyelőre azzal vádolják, hogy hatalmával visszaélve költségvetési pénzeket használt fel saját meggazdagodására és pártja hatalmon tartására. A gyanú szerint közel kétmilliárd dinár hazai és külföldi közpénzt sikkasztott el. Ez durván 100 millió dollárnak felel meg a mai árfolyamon. Részletek a 2. oldalon Szarajevói lapok szombat reggel fotó: reuters - danilo Krstanovic Az exelnök hívei tüntetnek a Milosevics-villánál FOTÓ: REUTERS - OLEG POPOV Erősödött az idegenellenesség A Tárki reprezentatív felméréséből kiderül: a megkérdezettek 43 százaléka egyáltalán nem engedne be menekülteket az országba. A pártok hívei közül leginkább a MIÉP és a Munkáspárt szavazói idegenellenesek. MUNKATÁRSUNKTÓL A Tárki - Sík Endre szociológus vezetésével - 1992 óta vizsgálja az idegenellenesség alakulását Magyarországon. A kutatók ezerötszáz embernek teszik fel minden évben a kérdést: „Ön mit mondana? Magyarországnak minden menekülőt be kellene fogadnia, senkit nem szabad befogadnia, vagy van, akit igen, van, akit nem?”. A felmérés készítői azokat tekintik idegenellenesnek, akik úgy vélekednek, hogy egyetlen menedékkérőt sem lenne szabad befogadni - függetlenül attól, hogy az illető melyik országból érkezik, háború, etnikai tisztogatás vagy éhínség elől menekül-e. Tovább... folytatás az 5. oldalon BEFOGADJON-E MENEKÜLTEKET MAGYARORSZÁG? (százalékban) Készülődés a 2002-es választásokra A Fidesz polgári néppárt lesz Az MSZP miniszterelnök-jelöltet keres Mindkét nagy párt, a Fidesz és az MSZP is gőzerővel készül a 2002-es parlamenti választásokra. Az MSZP keresi miniszterelnök-jelöltjét, a Fidesz pedig a stílusváltás jegyében pártelnököt cserél. A legnagyobb kormányzó párt választmányi ülésén szombaton Pokorni Zoltánt jelölték a Fidesz elnökének, akit a májusi kongresszuson iktathatnak be új tisztségébe a küldöttek. A Népszabadság információi szerint a párt változtat önmeghatározásán is: szabadelvű párt helyett a jövőben - az alapszabály módosítása után - polgári néppártnak nevezi majd magát. Az alapszabály részleges „átírására” azért kerül sor, mert a Fidesz nemrégiben nemzetközi szervezetet váltott, a Liberális Internacionáléból átlépett az Európai Néppártba. A hét végén eldőlt az is, hogy a szocialista párt elnökségét arra kéri az MSZP választmánya, június 30-ig hívja össze a kormányfőjelölő és programtervezetet elfogadó kongresszust. Az elnökségnek azt is feladatául szabták a párttagok, hogy április közepéig nevezze meg a szóba jöhető miniszterelnök-jelölteket, tisztázza szándékukat, együttműködési készségüket a párttestületekkel. Információink szerint Kovács László pártelnök mellett Németh Miklós volt kormányfő és Medgyessy Péter, a Horn-kormány pénzügyminisztere a legesélyesebb a posztra. Kovács a jelölttel szemben támasztott követelmények között említette, hogy az illető ismert és elismert legyen, tudjon csapatban dolgozni, és személyes ambícióit rendelje alá a közös célnak. Részletes információk a 4. oldalon Minden negyedik külföldi vásárolni jön Az osztrákok élelmiszert, a románok műszaki cikkeket visznek haza A Magyarországra érkező turisták majdnem negyedrésze - saját bevallása szerint - bevásárolni jön hozzánk. Nem véletlen, hogy az országhatár melletti településeken a boltok a helyi igényeket jóval meghaladó árukészletet tartanak. MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyarországra látogató turisták meglehetősen nagy része - főleg a szomszéd országokból érkezők — elsősorban bevásárlási szándékkal érkezik hozzánk. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb választék vagy az alacsonyabb ár vezérli őket. Az áruvásárlás minden turistaútnak alkotóeleme; az nevezhető bevásárlóturistának, aki többet költ vásárlásra, mint minden egyébre együttvéve. Négyféle vásárlást lehet megkülönböztetni: az üzletit, amely haszonszerzés céljából történik, a személyes szolgáltatások vásárlását, ahová a fogorvos vagy a fodrász felkeresése tartozik, a szabadidős vásárlást, ami élményszerzést, szórakozást jelent és a spontán vásárlást, ami az otthon felejtett, az elveszett vagy az éppen elhasználódott tárgyak pótlását célozza. Mindezt a Földrajztudományi Intézet főmunkatársa, Michalkó Gábor állapítja meg tanulmányában, amelyben abból indul ki: ha valamelyik településen az egy boltra jutó lakosok száma tartósan és jelentősen a megyei átlag alatt marad, akkor ott kiegészítő vásárlóerőnek is lennie kell. Az 1994. és az 1998. évi adatok birtokában 28 olyan helységet sorol fel, amelyben viszonylag sok az üzlet. Ezek mind határ menti kistelepülések (például Battonya, Biharugra, Öttömös, Tompa), vagy a határhoz közeli városok (Baja, Békéscsaba, Kiskunhalas, Szeged), vagy turisztikai vonzerejűek (Soltvadkert, Szarvas), vagy közlekedési csomópontok (Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Lajosmizse). A nagyobb kereskedelmi cégeket a román és a jugoszláviai vendégek kereslete is késztette üzlethálózatuk bővítésére. Erre utal, hogy a környéken a helyi lakosság igényeit meghaladóan nyitottak boltokat, áruházakat. Michalkó szerint a pénzváltó helyek száma és területi kiterjedése is mutatója lehet a bevásárlóturizmus jelenlétének. Szegeden 62, Kecskeméten 37, Tompán 17, Röszkén és Kalocsán tíz, de még Orosházán is hét pénzváltó helyet érdemes fenntartaniuk a vállalkozóknak. Mindezzel a szerző tudományosan alátámasztja az eddig csak észlelt tényt: a Jugoszláviából és Romániából érkező turisták jelentős része a dél-alföldi megyék településeit elsősorban vásárlási céllal látogatja, és nem veszi igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket. Minden... folytatás a 13. oldalon